34. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek:
Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Mary Glotter
INAKTÍV


Gyermeklelkű Terrorgombóc
offline
RPG hsz: 168
Összes hsz: 7361
Írta: 2013. január 30. 15:44 | Link

Joanne^^
2013.01.22. Este 7 óra táján

Ismételten - mint akkoriban oly sokszor - kedve támadt Marynek egy jó, kiadós sétához. Lassan több időt tölt Bogolyfalván, mint a kastélyban, de ez nem zavarja. Nem akadályozza ez őt semmiben, sőt! Aznap is sok felé járt-kelt, tüzetesen megvizsgálta többedszerre is a falu egyes részeit. Ma volt kint a legtovább, és ma múlt el leggyorsabban is az idő. Már este hét óra felé közeledett az idő, vagy már el is érte? Ezt nem tudja Mary, nincs rajta az órája. Viszont abban biztos, hogy éhes. Kimondhatatlanul, mit gyomorkorgása is jelez. Ennek okán pedig úgy döntött, bemegy a néhány háztömbnyire lévő étterembe. Így is tett. Amikor belépett azonban, minden dugig volt. Egy szabad asztalt sem látott, de még ismerős arcokat sem vélt felfedezni. Már épp azon volt, hogy inkább visszamegy a kastélyba, mikor megpillantott egy fiatal nőt egy szép, és aranyos kislánnyal, amint épp leadja rendelését a pincérnek. Kis hezitálás után Mary erőt vett magán, és odalépett a hölgy, és kislánya asztalához.
- Jó estét kívánok! - köszönt mosolyogva. - Elnézést, szabad ez a hely? - mutatott a fiatalasszonnyal szemben lévő ülőhelyre. Mikor az édesanya jelezte, hogy nyugodtan leülhet, Mary helyet foglalt.
- Köszönöm. - mosolygott még mindig, majd észbe kapott. - Ó, elnézést, be sem mutatkoztam! Mary Glotter vagyok! - nyújtott kezet. - Nagyon aranyos kislánya van. - Mikor a pincér kihozta a vele szemben ülők rendelését, és megkérdezte Marytől, mit kér, úgy döntött, ő is azt eszik, amit a nő a kislányával. Megkívánta, egyik kedvenc étele volt ugyan is. Amíg várta, hogy kihozzák vacsoráját, úgy döntött, beszélgetést kezdeményez, elvégre udvariatlanság lenne, hogy idepofátlankodik mások asztalához, aztán egy szót sem szól...
- Jó étvágyat! - mondta, még mindig levakarhatatlan mosollyal arcán. - Elnézést, ön itt él Bogolyfalván? - fogott bele az érdeklődésbe.
Szál megtekintése

Mary Glotter
INAKTÍV


Gyermeklelkű Terrorgombóc
offline
RPG hsz: 168
Összes hsz: 7361
Írta: 2013. február 5. 01:46 | Link

Joanne! ^^

Gyomorkorgása kezdett egyre erősödni, éhségével az élen, mely rögvest be is hajtotta a Pillangó-varázsba. Nem vágyott másra, csak hogy egy jó, kiadósat ehessen. Igazság szerint, el is fáradt egy kicsit, reggel óta csak sétált, amit az elmúlt hetekben igen sokszor ismételgetett el, így mostanra már az enyhe izomláz is kezdte kerülgetni. Életében nem sétált még ennyit, viszonylag, ilyen rövid idő alatt. Alig várta, hogy végre kényelembe helyezhesse magát az étterem egyik kényelmes székén/padján. E felé a kényelmes cél felé, meg is tette az első szükséges lépést: Odaállt az étterem ajtaja elé. Majd jött a második lépés is: Kinyitni az ajtót. Apró lépésekben számolunk, így a harmadik a küszöb átlépése lesz, de hogy ne legyünk olyan rémesen szőrszálhasogatók, az ajtó becsukását is ide számoljuk. Tehát a negyedik lépés még, illetve már a terep felmérése, és a megállapítás: Nincsen szabad asztal. Az ötödik lépés ennél fogva egyértelmű: Megkérdezni a legszimpatikusabb jelenlévőtől, ki a legkisebb társasággal van, van-e szabad hely körében. Meg is volt. Ott lép érvénybe a hatodik lépés, ami a leülést, és a megkésett bemutatkozást takarja. A hetedik lépés, azaz rendelés után érkezik az eddigi utolsó, vagyis nyolcadik lépés: A jelen. A társalgás. Beszélgetés. Ismerkedés. Evés.
- Milyen szép neve van! - mosolyodott el. - És Emíliáé is nagyon tetszik. Megértem. Én is ilyen voltam. És sokszor vagyok is, csak nekem kicsit több idő kell. Mondjuk ez sok mindentől függ... - tekint a picire, és akaratlanul is elmosolyodik, olyan aranyos. A vele szemben ülő hölgy következő mondataira Mary kicsit megijed, de szerencsére ez nem mutatkozik meg arcán. Ellenben ha nem vigyáz, megmutatkozik valami másban. Pl. ha elhagyja a válaszadást, vagy késlekedik vele. Így gyorsan reagálnia kell valamit, viszont az igazat nem mondhatja. Mégsem ismeri, és lehet, nem is fogja megismerni, meg nem is diák, és felnőtt is, na meg sosem lehet tudni, és... Na igen, egy szóval nem lehet ezt így csinálni. De mit találjon ki két másodpercen belül? Vagy várjunk csak... Hiszen gyakorlatilag nevezhető félvérnek... Apukája magyar, anyukája székely... Ugyan a székelyek, s Erdélyiek is magyarok - illetve az Erdélyiek nem mind -, megnevezésben megkülönböztetjük őket, így nem számít akkora hazugságnak, ha igent mond. Csak Joanne ne kérdezzen többet, és nem lesz baj - legalábbis Mary ebben reménykedik, de nagyon.
- Tessék? - kérdez vissza, csupán másodpercnyi időnyerésképp. - Ja! Ja, igen, igen, félvér vagyok, mint te, illetve gondolom, hogy az vagy, mert azt mondtad én is. Vagy is ön, azaz az tetszik lenni? Mármint... Elnézést... - fel sem tűnt neki, hogy csípőből letegezte Joannet, csak megtörtént. Ám az első meglepettség, s kisebb ijedtség után rájött, hogy ez még kapóra jöhet, s elterelheti vele a figyelmet származásáról, feltéve, hogy óriási mákja van, amit mellesleg imád. Mármint a mákot.
- Elnézést, csak saccra egy idősnek tetszik lenni a nővéremmel, így, küllemre legalábbis úgy tűnik. - mentegetőzött tovább, de ennek már két oka volt.
- Köszönöm. - mondja ismét mosolyogva. - Hú, az tök jó! Legalább tudom, kihez kell mennem, ha beteg vagyok. Igen, Bagolyköves gólya vagyok. Köszönöm szépen! - mondja a pincér felé fordulva, ki épp most hozta ki vacsoráját. Éppen szájához emelné ételét, mikor kellemes csalódásnak is nevezhetően elképed.
- Komoly? Én is navinés vagyok! - lelkesül be. - Hát ez tök szuper! - nagyon örül, hogy Joanne is a Navinébe járt. Egyre szimpatikusabb neki a fiatal hölgy, és így, hogy van valami közös bennük, különösen. És amikor megengedi, hogy tegezze, öröme még két centivel feljebb szökik, az amúgy is tetején járó örömskálának.
- Jajj, nagyon szépen köszönöm!
Utoljára módosította:Csapó Anna, 2013. február 7. 19:12 Szál megtekintése


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed