37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Fodor Ágota
INAKTÍV


Az ember komédiája: mindhalálig élni tanul.
offline
RPG hsz: 60
Összes hsz: 1198
Írta: 2013. október 20. 21:14 | Link

Bálint

Nem vittem túlzásba az idei vizsgákra való felkészülést, de igazából eredmény szempontjából mindegy; évfolyamot léptem, és ez a lényeg. Mégis túlterheltnek éreztem magam az utóbbi időben, mintha naponta több órás kviddics edzéseket teljesítenék, pedig szó sem volt ilyesmiről. Mégsem tudtam mit kezdeni az állandó rám nehezedő fáradtsággal, meg az érzéssel, mintha a fejem egy több tonnás ólomgolyó lenne. Talán csak helyváltoztatásra van szükségem, a legjobb persze egy látogatás lenne haza, de ez most nem állt módomban, így mást kellett kitalálnom. A könyvtár jutott eszembe elsőként, ám az most túl csöndes lett volna, valószínűleg semmi nem kötne le, és még inkább sajgó testrészeimre összepontosítanék.
Egy kiadós séta mellett döntöttem végül, így gyorsan magamra kapva vállalható ruháimat, elindultam a kastély kijárata felé. Utam egyelőre céltalan volt, ellenben gondolataimmal, amik egymást keresztezve futkostak elmémben, és várták a helyre igazítást, ám erre most nem igazán volt kapacitásom, úgyhogy mihelyst leértem a faluba, nézegetni kezdtem a kirakatokat, és azon gondolkodtam, vásárolnék valamit az otthoniaknak. Kinek van születésnapja mostanában vajon? Jó lenne, ha a naptáram nálam lenne – jutott eszembe, de legközelebb előrelátóbb leszek. Legalább állandó társam, a könyvem nálam volt, így úgy döntöttem, hogy beülök a teaházba, és olvasással töltöm el az időt, ott egyébként is nyugodt környezet vesz körül, és nem is szokott zsúfoltság lenni ebben a napszakban, így magabiztossággal vettem az irányt arra – nos, legalább egyvalamiben biztos vagyok a mai nap folyamán. Borzasztó, mikor az ember nem képes önálló döntéseket meghozni; csak spekulál, kívülről látja magát, a józanság határát sem súrolja, holott semmiféle tudatmódosító szerrel nem él. Mindennapjait a sodródás határozza meg, és tudattalanul tölti értékes napjait, amik csak mennek és mennek kitartóan, szinte gyorsabban is a kelleténél, mégsem tud vele az ember lépést tartani. Mintha az univerzum valami különös trükköt űzne velem – amit kicsit sem találtam mókásnak. Talán egy kiadós pofonra lenne szükségem valakitől, amiben egyszerre jönne a felébredés meg a józanodás pillanata. Nahát, mintha kicsit mazochista volnék, de az az igazság, hogy amilyen gondolataim voltak az utóbbi időben, ez nem is meglepő, és már el sem keserít.
Tulajdonképpen a társasági élet sem segít, hiszen az utóbbi időben ha emberek vettek körül, magányra vágytam, ha egyedül voltam, akkor társaságot igényeltem. Nem jó ez az átmeneti lebegés, de talán egy tea mellett egyről a kettőre jutok majd.
Ilyen gondolatokkal jutottam el a teaház bejáratáig, belépve némán intettem a pult mögött állónak, majd úgy döntöttem, nem hagyom az előtérben a levetett pulóveremet, csupán derekamra kötöttem, és helyet is foglaltam a függöny rejtette helyiségben. A különleges teák és füstölők illata rögtön beszivárgott a fejembe, és kellemes, fullasztó érzéssel töltötték el.
Sejtésemhez híven nem voltak benn sokan, így egy szimpatikus babzsákon helyet foglaltam, és míg vártam a rendelés leadásának lehetőségére, felcsaptam könyvemet és olvasni kezdtem.
Utoljára módosította:Fodor Ágota, 2013. október 20. 21:15


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed