A Pillangó-varázs visszanyerte eredeti pompáját és varázsát. Az ajtón belépve barátságos előtér és váró fogadja a vendégeket, ahol igénybe vehetik a ruhatárat. A pálcákat is itt lehet leadni megőrzésre távozásig, díjtalanul. A leadott tulajdonokat egy mágikus védelemmel ellátott tárolóban tartják, mely csak a visszaadott kulccsal nyitható. Ezzel őrzik a személyi tulajdont és biztosítják, hogy jó kezekben van.
A leadást követően a szemközti boltíven át egyenesen a teaház és étterem belsejébe sétálhat a vendég, ahol az ablakokat függönyök takarják, a világítást pedig megbűvölt gyertyák biztosítják, miközben mindenfele valóságosnak tetsző illúzió-pillangók repkednek. A bútorzat a teázó részen stílusában nem egységes, így mindenki ízlése és óhaja szerint telepedhet kényelmes párnára, puffra vagy éppen karosszékbe, nagyobb társaságok részére pedig még kanapé és pad is akad. Minden darab egyedi úgy az ülőalkalmatosságokból, mint az asztalokból. Az étkészletek, bögrék és porcelán teáscsészék is sokszínűek és különböző formájúak, bár azokból azért akad teljes készlet, ha éppen egy egész társaságnak kellene teríteni. Akadnak félreeső zugok is, ahová a több nyugalomra és magányra vágyó vendégek behúzódhatnak.

A teaház nevéhez méltó módon rengeteg teával szolgál vendégei számára. Megtalálható itt minden, óhajtson az ide betérő zöld, fekete, fehér, rooibos, gyümölcs- vagy éppen gyógynövény-teát, a nyár folyamán még jeges teát is lehet kérni. A kínálatban minden héten más tea-különlegesség kap kiemelt helyet a ház ajánlataként, ami mellé minden vendég ajándékba kapja a teaház különleges, pillangó alakú sütemény-specialitását is. A sütemény, ha nem esszük meg, egy idő után szárnyra kel és elrepül.

Az étterem konyháját is érdemes kipróbálni. Választani főként a magyar konyha specialitásai közül lehet, mint a marhapörkölt tarhonyával, sztrapacska, túrós csusza, gulyásleves, rántott hús, alkalmanként halászlé, stb. A valami könnyedebb ennivalóra vágyóknak pedig akadnak saláták, zöldség- és krémlevesek, a válogatósabb gyerekek kedvéért pedig sült krumplit, csirkefalatokat és paradicsomos tésztát is lehet kérni. Igazi piros-fehér kockás abroszokkal borított fából faragott asztalok és székek várják a vendégeket. Két-, négy-, hat-, nyolc- és tízszemélyes elrendezéssel, a két kisebből négy, míg a nagyobb létszámokból egy-egy áll rendelkezésre. Azonban igény esetén minden mozgatható és átrendezhető. Itt az étkészletek egységesek, pillangó mintázattal, mely nem csak a tányérokon, de poharakon és evőeszközökön is visszaköszönön. A magyar konyha mellett a jövőben terveznek az új tulajdonosok a nemzetközi konyhák felé is nyitni, hiszen a több kultúrát magában foglaló Bogolyfalván szeretnék, ha mindenki otthon érezné magát.

Nyári szabadságra hivatkozva éppen nincs nyitva a teázó pár napig. Ilyenkor intézzük a bűbájok karbantartását, a leltárt, meg úgy mindenfélét, amit meglehetősen nehézkes lenne megoldani, amikor egymást érik a vendégek. Éppen ezért ideális az alkalom arra is, hogy kitanulmányozzam, pontosan hogyan is kellene megalkotnom illúziókból egy olyan összképet, ami a hely egykori auráját és varázsát hozná vissza egy estére Máté születésnapjára. Az egyik asztalon kiterítettem az összes fotót, amit csak sikerült összegyűjtenem arról, hogyan is nézett ki valamikor ez a hely. A képek mellett pedig Seth-től is segítséget kértem, mert mégiscsak ő rendelkezik a legtöbb tapasztalattal illúziómágia terén, illetve azt is elhiszem, hogy őszinte véleményt kapok tőle. Félreértés ne essék, az öcsém véleménye is érdekel például, de belőle előbb nézem ki azt is, hogy jóindulatúan képes elnézni a hibákat, csak mert a nővére vagyok.
- Kérsz teát? Nemrég kaptunk ízesített roiboszt, és valami hihetetlenül finom a fűszeres epres például - érdeklődöm, miközben a földön térdelve néhány fotót nézegetek éppen, igyekezve alaposan szemügyre venni minden részletet. Ekkora illúziót még sosem alkottam, ha jobban belegondolok, talán ezért is izgulok ennyire rajta. Hamar úgy döntök azonban, hogy töprengés helyett próbálokozom inkább az egyik párnával, ami a kép alapján bársony lehet. Kihúzom magam és odaképzelem a nagyjából negyvenszer negyven centis párnát, aminek aztán puha a tapintása a tenyerem alatt és tényleg bársonyosra sikerül. Elmosolyodom az eredményem. Eddig egy null nekem. - Te jártál itt, amikor még olyan volt a hely, mint a képeken?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=393&post=881272#post881272][b]Lónyay R. Hargita - 2024.09.06. 20:29[/b][/url]

Nyári szabadságra hivatkozva éppen nincs nyitva a teázó pár napig. Ilyenkor intézzük a bűbájok karbantartását, a leltárt, meg úgy mindenfélét, amit meglehetősen nehézkes lenne megoldani, amikor egymást érik a vendégek. Éppen ezért ideális az alkalom arra is, hogy kitanulmányozzam, pontosan hogyan is kellene megalkotnom illúziókból egy olyan összképet, ami a hely egykori auráját és varázsát hozná vissza egy estére Máté születésnapjára. Az egyik asztalon kiterítettem az összes fotót, amit csak sikerült összegyűjtenem arról, hogyan is nézett ki valamikor ez a hely. A képek mellett pedig Seth-től is segítséget kértem, mert mégiscsak ő rendelkezik a legtöbb tapasztalattal illúziómágia terén, illetve azt is elhiszem, hogy őszinte véleményt kapok tőle. Félreértés ne essék, az öcsém véleménye is érdekel például, de belőle előbb nézem ki azt is, hogy jóindulatúan képes elnézni a hibákat, csak mert a nővére vagyok.
- Kérsz teát? Nemrég kaptunk ízesített roiboszt, és valami hihetetlenül finom a fűszeres epres például - érdeklődöm, miközben a földön térdelve néhány fotót nézegetek éppen, igyekezve alaposan szemügyre venni minden részletet. Ekkora illúziót még sosem alkottam, ha jobban belegondolok, talán ezért is izgulok ennyire rajta. Hamar úgy döntök azonban, hogy töprengés helyett próbálokozom inkább az egyik párnával, ami a kép alapján bársony lehet. Kihúzom magam és odaképzelem a nagyjából negyvenszer negyven centis párnát, aminek aztán puha a tapintása a tenyerem alatt és tényleg bársonyosra sikerül. Elmosolyodom az eredményem. Eddig egy null nekem. - Te jártál itt, amikor még olyan volt a hely, mint a képeken?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=393&post=882644#post882644][b]Seth Gareth Selwyn - 2024.10.07. 20:11[/b][/url]

- Oh, nem is tudom, elég nehézkesen találok olyat, ami ízlik is. A többsége, ahogy Agatha mondja, "kár belém",- morfondírozik. Némileg javult a helyzet tinikora óta, de a korral egyre inkább úgy fest, örökre kávé-párti marad. - Esetleg van fehér teád?- néz fel a polcokra, hátha kiszúr egyet.

Amikor a képek fölé hajolnak, hosszasan tanulmányozza őket, megpróbálva összeegyeztetni emlékeivel a vonalakat. Aztán fel-felpillant, fejben leltárba véve a legszembeötlőbb különbségeket és elkezdi lebontani, mire lenne szerinte szükség az akkori enteriőr visszaállításához.
- Érdemes rétegekben gondolkodnod, mint a díszleteknél. Nehezebb lesz a már létező dolgok mögé helyezni bármit,- javasolja, mert tudja, hogy Gitta nem fest vagy rajzol; a hasonlatait a színházhoz szabja hát. A párnát kedvtelve nézegeti, mert egyébként tökéletes kis bársony textúrát kapott.
- Egy-két alkalommal. Akkortájt mondott fel az előző itt dolgozó illúziómágus, de még hagyott pár érdekes apróságot. Talán valahol azok is segítettek efelé terelni,- hümmög. Már jó rég eszébe sem jutott a Blythe-srác, aki időközben befutott név lett, színházak speciális effektusait, díszleteit tervezi és gyártja. Noha ezen a ponton már nem illik srácként hivatkoznia egy nála alig valamivel idősebb férfira, hümment.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=393&post=882691#post882691][b]Fülöp R. Hargita - 2024.10.08. 19:56[/b][/url]

- Persze, most éppen minden van. Tegnap érkezett meg, amit rendeltem, épp csak elpakoltam mindent, mielőtt érkeztél volna - válaszolom mosolyogva, és már fel is pattanok, hogy az egyik közeli polcról levegyek két dobozt is. - Ízesítettet szeretnél vagy csak úgy magában? És kérsz bele valamit? Tejet, cukrot, mézet? - érdeklődöm. Az ízesített aloés, még sosem kóstoltam, de valaki múltkor azt kért volna, ha lett volna, úgyhogy mindenre felkészülve most éppen rendeltem egy dobozzal abból is. Amíg a válaszára várok, a már említett roiboszt is leveszem, és besétálok a pult mögé vizet forralni.
- Ühümm - hümmögök bólogatva, hogy lássa, értem, miről is beszél. Nagyra értékelem a tapasztalatát és a tudását a témában, ahogy azt is, hogy igazán aprólékos, sokat ad a részletekre és mintha mindig a lehető legtökéletesebb eredményre törekedne. Ezért is tőle kértem tanácsot, és nem valaki mástól. - Annyira szeretném amúgy igazán visszaalakítani, csak hát... nem én vagyok a tulajdonos. Szerintem nagyon autentikus hely volt a képekről ítélve, és Máté is mindig olyan lelkesedéssel beszél róla - osztom meg vele a gondolataimat. Ezért is gondoltam egyébként, hogy meglephetném ezzel a születésnapjára, hogy egy estére legalább ez a helyiség olyan legyen, mint amilyennek ő ismerte a helyet. Közben meg már a csészéket szedem elő, hogy leöntsem a teát a vízzel, amikor éppen jó, majd a legközelebbi üres asztalra lebegtetem a csészéket.
- Ó, ez érdekes. Volt olyan is, hogy itt nem dolgozott illúziómágus? Mert most úgy hangzik, mintha mindig lett volna legalább egy, aki talán még a hely varázsához is hozzáadott - állapítom meg körbenézve, és visszaülök a földre. - Bár lehet, hogy erről Mátét is kérdezhetném, mert már gyerekként is ide járt. Az ott ő - mutatom az egyik képet, amin szőke kisgyerek vigyorog fülig érő szájjal.  - Nem is mondtam még... megkérte a kezem nemrég, és én igent mondtam - osztom meg, elmosolyodva, ahogy eszembe jut, és megforgatom az ujjamon a gyűrűt. Még mindig alig hiszem el, hogy a nagymamája odaadta neki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=393&post=883233#post883233][b]Seth Gareth Selwyn - 2024.10.27. 21:30[/b][/url]

- Ha nem gyümölcsös íz, lehet ese...- itt megakad, mert Gitta buzgóságában alighanem elfelejtette, hányszor kávéztak már együtt. - Haragszol rám?- Néz rá majdnem őszinte szomorúsággal a szemében, amiért édes dolgokkal kínálgatják. Ettől eltekintve végre választ és helyet foglal, míg az ital elkészül.

- Egyet kell értsek; nosztalgia nélkül mondhatom, hogy megnyerő volt az az arculata,- ám a helyek váltják a tulajdonosukat, s ahogy az lenni szokott, az új gazda gyakorta más ízléssel, más elképzeléssel áll neki. Ők az Őszikét javarészt megőrizték eredeti állapotában, itt-ott bővítve csupán, de Sebby sosem kötődött igazán a bolthoz.
- Hmm, nem követtem figyelemmel. De szép hagyomány lenne, nem? Hozzátenne a teázó hírnevéhez, mint a Smaragd Szimurg volt valaha,- jut eszébe egy másik hely, ahol szintén nem járt vagy két évtizede. Szegény Szikszay, aki akkoriban a patrónus-bűbájt próbálta neki megtanítani... Még mindig meglegyinti némi szégyenkezés az akkori viselkedése miatt, hiába lehetne mentség, hogy éretlen tini volt. Aztán felnéz, követve, merre mutat Gitta és akaratlan is megmosolyogja a foghíjas vigyort, ami a képről visszaköszön.
- Micsoda?- kapja aztán oda a fejét, mert ezt a folytatást nem várta, mármint nem a gyerekkori fénykép után. Azonban arcán gyorsan váltja a meglepetést a visszafogott öröm. - No, akkor csak összeszedte a bátorságát. Gratulálok!- nyújtja tenyerét, hogy finoman megszorítsa Gitta kezét. Hallott eleget Mátéról, kettejükről, s egy ideje már érett ez az eljegyzés. Ezen a ponton már neki kellene csipkednie magát, jegyzi meg gondolatban, mert valahol hasonló csónakban evez.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=393&post=883298#post883298][b]Fülöp R. Hargita - 2024.10.29. 21:38[/b][/url]

Megszeppenek a kérdésén. Hirtelen nem is tudom, mi rosszat tettem, vagy mondtam, vissza kell pörgetnem hirtelen mindent, amit mondtam. Zavartan kapom aztán a kezemet a szám elé, pedig már rég késő nem kimondani a kérdést.
- Ne haragudj... pedig tudom. Nem édesen, csak... a rutin. Sajnálom - magyarázkodom a bocsánatkérés közepette. A Pillangóvarázsban pincérnőként kezdtem, és hiába vagyok üzletvezető mostanra, azért még ez a kérdés gyakorlatilag már automatikus, ha vendégről van szó. Éppen csak ma nincs nyitva a teázó és ő meg inkább a barátaim egyike. Össze kellene szednem magam és jobban odafigyelni.
- Aloés van. Az az egyetlen ilyen különleges, de még sose próbáltam igazság szerint, nem tudok felelősséget vállalni érte - válaszolom, levéve azért a dobozt a polcról, ha mégis úgy döntene, hogy kéri.
- Nagyon - helyeslek a megállapítására. Nekem igazán tetszik az, amiket a képeken láttam és látok, és aminek a részleteit éppen megalkotgatom illúziómágia segítségével. Tudom, hogy idővel minden változik, de mégis úgy gondolom, hogy van ami maradhatna eredeti állapotában, amennyire lehetséges. Közben elkészül a tea és már folytathatjuk is a képek nézegetését, meg a részletekkel való szöszölést, és azt is megosztom, hogy Máté nemrég megkérte a kezem.
- Azért remélem, nem kell hozzám olyan sok bátorság, bár nem is telt évekbe a dolog, nem panaszkodhatok - válaszolom elmosolyodva. A szüleim pár hónapjához képest azért le vagyunk maradva jócskán, de szerencsére ez nem verseny egyébként sem. - És köszönöm - teszem hozzá őszinte mosoly kíséretében. - Hmm... amúgy az jutott eszembe, lehet, hogy a ruhát megoldhatnám illúziómágiával. Úgyis csak egyszer tudom felvenni. Hogy ízlik a tea?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=393&post=884076#post884076][b]Seth Gareth Selwyn - 2024.11.17. 22:23[/b][/url]

Rábólint az aloes teára - egyszer mindent meg lehet inni, mint azt Agatha szokta mondogatni - mert tartózkodóan kíváncsi az ilyen újdonságokkal szemben, de próbál túllépni az ellenérzésein. Semmi sem akadályozná meg, hogy élete végéig fekete kávét igyon, csak épp igyekszik gyakorolni a nyitottságot. Egyébként csak legyint, viccelt, egyáltalán szó sincs sértődésről.

- Nem feltétlenül hozzád, kedvesem,- nevet Gittára visszafogottan, miközben valahogy kicsúszik ez a roppant brit apróság. Ki tudja, talán csak ő vesz túl komolyan mindent, ám átérzi, milyen maradéktalanul biztosnak lenni abban, akit párodul választasz, és kételkedni magadban, vagy szorongással nézni a bizonytalanságok elé.
- Azt javasolnám - csak arra való tekintettel, hogy ezer és egy másik dologra kell majd figyelned a szertartás, szervezés, vendégek körül - hogy válassz egy ruhát. Az esküvő után átalakíthatod kissé, színre, fazonra, s alkalmanként viselheted még.- Furcsán hangzik ez az ő szájából, elvégre tapasztalatból aligha beszélhet, mégis, ha Gitta szeretné, talán tud egy-két példát mutatni egyszerűbb szabásokkal. - És ha elfogadod, szívesen vállalom a dekor vagy a helyszín bűbájainak egy részét, amennyiben segítséget jelent. De szólj rám, ha túl tolakodó lennék,- teszi hozzá. Tudja, hogy hajlamos túlzásokba esni, főleg mikor hasznossá teheti magát és mások boldogságához járulhat hozzá.
- A tea tökéletesen iható. Nem találtam benne új kedvencre, de nem adom fel,- mosolyog a csészére az első néhány korty után. Ma is tanult valamit magáról, nemde?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=393&post=884103#post884103][b]Fülöp R. Hargita - 2024.11.19. 20:32[/b][/url]

- Az elköteleződésre gondolsz? - kérdezek vissza. Fura belegondolni, eszembe se jutott eddig, hogy ez egyáltalán felmerülne. - Nem is tudom, én már eléggé hamar tudtam, hogy vele szeretném leélni az életemet, és ha megkérné a kezem, igent mondanék, de könnyen lehet, hogy csak én érzek ennyire gyorsan - vallom be félhangosan, a teáscsészébe bámulva, miközben egyszerre mosolyodom el és jövök zavarba, amiért ezt csak így kimondom. Szóba hozom inkább azt aztán, hogy arra gondoltam, a ruhám lehetne illúzió. A válasza azonban megfontolandó. El is gondolkodom rajta, és az az igazság, hogy ebbe bele sem gondoltam.
- Ez mondjuk eszembe sem jutott - válaszolom végül, és zavartan simítom a a fülem mögé a hajamat, majd belekortyolok a teámba. Igazán átgondolhattam volna, de legalább van, aki felhívja erre is a figyelmemet. Ennek kifejezetten örülök, mert különben lehet, hogy ott jöttem volna rá, hogy ez túl sok mentálisan.
- Az viszont nagyon tetszik, hogy át is lehetne majd alakítani... és akkor szép emlék maradhatna erről a napról - jegyzem meg végül, rámosolyogva az ötletért cserébe, amiért kifejezetten hálás vagyok. Aztán még azt is felajánlja, hogy segít a dekorral, amire szívem se lenne nemet mondani.
- Igazán? Gondoltam, hogy megoldom én azt is, de ennek nagyon örülnék - jelentem ki még szélesebb mosollyal. Kétlem, hogy Máté bánná egyébként is, ha őt is meghívnánk, és ha még segít is a dekorral, mint a legügyesebb illúziós, akit csak ismerek, azért is csajk hálás lehetek. - Csak kíváncsiságból került szerintem a listára, de az jó, ha iható. Azért, ha kérnél egyszerű fehéret is, szívesen főzök. Mindenféle cukor, méz és egyéb nélkül - közlöm, aztán végre befejezek egy újabb puffot. - Nézd csak? Ez elég valósághű? - kérdezem, és közelebb gurítom hozzá a bársonyos anyaggal bevont, tökre emlékeztető puffot. - A képek alapján amúgy nem tűnik kicsit keletiesnek a régi berendezés? Mint valami mesebeli szeráj.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=393&post=885158#post885158][b]Seth Gareth Selwyn - 2025.01.02. 00:05[/b][/url]

- A gyorsaság mindegy, amíg figyeltek egymásra,- mosolyog, s a derű puha szarkalábakat gyűr szeme sarkába. Megkapó az a pillanatnyi zavar, ami Gitta arcára ül, s tapintatosan elfordítja tekintetét egy kis időre. Kedveli, ezzel az őszinteséggel és nyíltsággal, amit tőle tellően viszonoz is. Egyelőre visszafogja magát, hogy ne essen a túlbuzgó örömanyák hibájába - ha a hölgy több tanácsra vagy ötletre vágyik, bízhat benne, hogy szólni fog.

- Igazán. Tapasztalatom nem sok van, de ha van elképzelés vagy kép, biztosan meg tudjuk oldani,- sosem volt még esküvőn, ha jobban belegondol. Agatha házasságkötése minden felhajtástól mentesen történt, lagzi nélkül, csendesen - ő meg tacskó tizenéves volt. Meglegyinti a felismerés, hogy az első rendesebb esküvő a sajátja lesz, amitől elmélyülten a csészéje alját nézi. Felrezzen a kérdésre, az előbbi felajánlásra is megkésve reagál.
- Ne fáraszd magad, megiszogatom ezt szépen.- Ha nem ingyen lenne, akkor sem küldené vissza - ráveszi magát, hogy tovább kóstolgassa, hátha valami többet, elsőre észrevétlent talál. Na meg valaki nem kevés munkával nevelgette, gyűjtötte, szárította a leveleket. Kézbe veszi a puffot, oda-vissza vegigsimítva rajta, s az anyag fénye, struktúrája megfelelően viselkedik. Bólintva nyugtázza, hogy nem talál benne hibát.
- Nos, a tea maga keleti. Attól függően, "cha" vagy "tea" a neve az adott nyelvben, még azt is tudod, tengeri vagy szárazföldi úton jutott-e a területre,- mereng, bár az orientális elég tág fogalom. - A színek viszont európai ízlést tükröznek,- mutat rá, mert a képeken nyoma sincs a jellemzően élénk, telt vöröseknek, sárgáknak, narancsoknak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=393&post=885262#post885262][b]Fülöp R. Hargita - 2025.01.04. 16:09[/b][/url]

Bólogatás közben belemosolygok a csészémbe. Tulajdonképpen összefoglalta mindazt, amit gondolok meg érzek. Mátéval igazán remekül megértjük egymást már az első pillanattól kezdve, és még jó példát is láttam arra, hogy ez nem csupán egy szép remény. A szüleim már huszonöt éve boldogok, és mindössze három hónapja ismerték egymást, amikor összeházasodtak. Azt hiszem, eleve nekik köszönhetem, hogy hiszek abban, hogy létezik szerelem első látásra, és örökkön örökké is, bár utóbbihoz azért kell némi befektetett energia, efelől sincsenek illúzióim.
- Arra gondoltam, hogy úgyis összeraknék egy ilyen kis alapot anyagmintákkal meg képekkel, amik segíthetnek az egész kialakításában. Szívesen kikérném a véleményedet majd arról is, ha van kedved hozzá. Arra gondoltam, hogy októberre lehetne ilyen sárga, narancs meg vörös színösszeállítás például - osztom meg vele. Olyan igazán túl sok elképzelésem még nincs, pedig alig van rá pár hetem. Talán kellene egy listát írnom, hogy pontosan mit is kellene elintéznem, és meddig, de majd később. Ha hazaértem. Most mással foglalkozunk úgyis, és szeretnék erre figyelni.
- Ugyan, nem fáradtság - válaszolom. Még csak álmodom róla, hogy egyszer majd valahogyan sikerül megvenni ezt a helyet és visszaalakítani, ezért sem igazán mondom ki hangosan, főleg nem itt, de ha valaha is sikerül, majd állandó vendégem lesz a teára, mindenért, amit kaptam és kapok tőle. Ki gondolta volna, hogy éppen a házvezetőm és tanáraim egyikében lelek ilyen értékes barátra. Kíváncsian figyelem, mit mond a képek alapján. Kicsit közelebb is hajolok, ismét megnézni azokat. - Óh... valamiért az ezeregy éjszaka meséi jutottak eszembe, amikor először láttam a képeket, de igazad lehet. Azzal, hogy a világítást is gyertyák szolgáltatták meg minden, úgy el tudom képzelni ide... Jártál amúgy már Keleten? Egyszer szívesen utaznék arra is, bár nem tudom még, pontosan mit is szeretnék megnézni. Talán Indiát...