33. tanév, vizsgaidőszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Mary Glotter
INAKTÍV


Gyermeklelkű Terrorgombóc
offline
RPG hsz: 168
Összes hsz: 7361
Írta: 2013. január 30. 15:44 | Link

Joanne^^
2013.01.22. Este 7 óra táján

Ismételten - mint akkoriban oly sokszor - kedve támadt Marynek egy jó, kiadós sétához. Lassan több időt tölt Bogolyfalván, mint a kastélyban, de ez nem zavarja. Nem akadályozza ez őt semmiben, sőt! Aznap is sok felé járt-kelt, tüzetesen megvizsgálta többedszerre is a falu egyes részeit. Ma volt kint a legtovább, és ma múlt el leggyorsabban is az idő. Már este hét óra felé közeledett az idő, vagy már el is érte? Ezt nem tudja Mary, nincs rajta az órája. Viszont abban biztos, hogy éhes. Kimondhatatlanul, mit gyomorkorgása is jelez. Ennek okán pedig úgy döntött, bemegy a néhány háztömbnyire lévő étterembe. Így is tett. Amikor belépett azonban, minden dugig volt. Egy szabad asztalt sem látott, de még ismerős arcokat sem vélt felfedezni. Már épp azon volt, hogy inkább visszamegy a kastélyba, mikor megpillantott egy fiatal nőt egy szép, és aranyos kislánnyal, amint épp leadja rendelését a pincérnek. Kis hezitálás után Mary erőt vett magán, és odalépett a hölgy, és kislánya asztalához.
- Jó estét kívánok! - köszönt mosolyogva. - Elnézést, szabad ez a hely? - mutatott a fiatalasszonnyal szemben lévő ülőhelyre. Mikor az édesanya jelezte, hogy nyugodtan leülhet, Mary helyet foglalt.
- Köszönöm. - mosolygott még mindig, majd észbe kapott. - Ó, elnézést, be sem mutatkoztam! Mary Glotter vagyok! - nyújtott kezet. - Nagyon aranyos kislánya van. - Mikor a pincér kihozta a vele szemben ülők rendelését, és megkérdezte Marytől, mit kér, úgy döntött, ő is azt eszik, amit a nő a kislányával. Megkívánta, egyik kedvenc étele volt ugyan is. Amíg várta, hogy kihozzák vacsoráját, úgy döntött, beszélgetést kezdeményez, elvégre udvariatlanság lenne, hogy idepofátlankodik mások asztalához, aztán egy szót sem szól...
- Jó étvágyat! - mondta, még mindig levakarhatatlan mosollyal arcán. - Elnézést, ön itt él Bogolyfalván? - fogott bele az érdeklődésbe.
Hozzászólásai ebben a témában

Joanne Annie Kingston
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 20
Összes hsz: 542
Írta: 2013. február 1. 20:42 | Link

Mary

* Igazán sajnálja, nem töltheti velük ezt az estét Vilmos, mégis csak a családi vacsorák a legjobbak, igaz, hogy a kis családjuk 2/3-a jelen van, de Joanne szeret beszélgetni az étkezések alatt, amit lássuk be, egy pár szót ismerő tipegővel még nem túlzottan lehet. Jóllehet a korához képest fejlett, értelmes kicsi lánya van, de a mély beszélgetésekre még pár évet várnia kell.
Mosolyogva figyeli Millát, aki a vendégeket pásztázza. Nagyon szeretik ezt a kislányt, alig várják, hogy újabb gyerekük szülessen, ám egyelőre nem fér bele egy kistesó. A bolttal rengeteg munka van, sokat kell dolgozni azon, hogy kényelmesen meg tudjanak belőle élni. Ráadásul ott a rendelő, amibe nem csak a falusiak, de a Bagolyköves diákok is szoktak járni, amiatt is éjjel-nappal készen kell állniuk. Talán, majd ha 2-3 éves lesz a pici lány, akkor jöhet az újabb Kőszegi-trónörökös, ám addig semmiképpen sem. 30 éves kora után már nem akar szülni, esetleg 30 évesen, úgyhogy még van pár éve.
A magány kérdése hamar megoldódott, mert néhány perc „kettőn lét” után egy diáklány toppant oda hozzájuk.*- Szia, jó estét! Persze, ülj csak le! *Mondja barátságosan, majd a kislányára sandít. Emília alapvetően barátságos gyerek, de eleinte nehezen oldódik fel mások társaságában. Körülbelül negyed óra kell neki, és ha látja, hogy kedves az illető, meg a szüleivel is jól kijön, utána már megismeri, és szívesen játszik velük. * - Semmi gond, Joanne Annie Kingston vagyok. *Feleli elfogadva a kézfogást, majd a gyermekét is bemutatja a lánynak.* - Ő pedig Emília. Köszönöm szépen. Most egy kicsit még zavarban van, de pár perc múlva már pörögni fog. Igaz, csibész kisasszony? * Kérdi a pici lánytól. Nem gügyög tovább, nem szereti az olyanokat, akik túlzottan a gyerekük bűvkörében élnek, és csak róla tudnak beszélni, meg állandóan menőznek vele, hogy miket csinál, hogy csinál- sokszor egyébként szépítve a dolgon.* - Jól beszéled a magyart! Te is félvér vagy? *Érdeklődik a lánynál. Neki volt egy kis akcentusa, amikor Nagy-Britanniából ideköltöztek 13 éves korában. Szerencséje volt, nem cikizték miatta, sokkal inkább aranyosnak találták az osztálytársai. De viszonylag hamar megtanulta a magyaros hanglejtést.* - Neked is jó étvágyat! * Feleli viszont Marynek, bár ő maga nem rögtön fog neki az ételnek, először Millát eteti meg. A kicsi még nem tudja szépen enni kanállal az ételt, és ezt bizony nem egy étteremben kéne gyakoroltatni vele.* - Igen, itt lakunk a férjemmel hármasban. Van egy boltunk, meg egy rendelőnk. Te Bagolyköves vagy? * Kérdi, miközben ő maga is elkezdi enni a főzeléket, mert a pici éppen rág.* - Én is idejártam, Navinés voltam. * Újságolja, miután lenyelte a falatot. Nagyon büszke arra, hogy sárga volt.* - Tegezz nyugodtan, nem vagyok még olyan öreg. * Mondja mosolyogva, majd utánaszámol, hogy mikor is végzett az iskolában, és rá kell jönnie, hogy bizony 7 éve történt meg a dolog. Bele sem gondolt eddig, hogy ennyire régen voltak már Felagund Bájitaltan, Gyógynövénytan, és MitVall órái.*
Hozzászólásai ebben a témában


Bájitalbolt tulajdonos javasasszony

exprefektus, exNavinés
Mary Glotter
INAKTÍV


Gyermeklelkű Terrorgombóc
offline
RPG hsz: 168
Összes hsz: 7361
Írta: 2013. február 5. 01:46 | Link

Joanne! ^^

Gyomorkorgása kezdett egyre erősödni, éhségével az élen, mely rögvest be is hajtotta a Pillangó-varázsba. Nem vágyott másra, csak hogy egy jó, kiadósat ehessen. Igazság szerint, el is fáradt egy kicsit, reggel óta csak sétált, amit az elmúlt hetekben igen sokszor ismételgetett el, így mostanra már az enyhe izomláz is kezdte kerülgetni. Életében nem sétált még ennyit, viszonylag, ilyen rövid idő alatt. Alig várta, hogy végre kényelembe helyezhesse magát az étterem egyik kényelmes székén/padján. E felé a kényelmes cél felé, meg is tette az első szükséges lépést: Odaállt az étterem ajtaja elé. Majd jött a második lépés is: Kinyitni az ajtót. Apró lépésekben számolunk, így a harmadik a küszöb átlépése lesz, de hogy ne legyünk olyan rémesen szőrszálhasogatók, az ajtó becsukását is ide számoljuk. Tehát a negyedik lépés még, illetve már a terep felmérése, és a megállapítás: Nincsen szabad asztal. Az ötödik lépés ennél fogva egyértelmű: Megkérdezni a legszimpatikusabb jelenlévőtől, ki a legkisebb társasággal van, van-e szabad hely körében. Meg is volt. Ott lép érvénybe a hatodik lépés, ami a leülést, és a megkésett bemutatkozást takarja. A hetedik lépés, azaz rendelés után érkezik az eddigi utolsó, vagyis nyolcadik lépés: A jelen. A társalgás. Beszélgetés. Ismerkedés. Evés.
- Milyen szép neve van! - mosolyodott el. - És Emíliáé is nagyon tetszik. Megértem. Én is ilyen voltam. És sokszor vagyok is, csak nekem kicsit több idő kell. Mondjuk ez sok mindentől függ... - tekint a picire, és akaratlanul is elmosolyodik, olyan aranyos. A vele szemben ülő hölgy következő mondataira Mary kicsit megijed, de szerencsére ez nem mutatkozik meg arcán. Ellenben ha nem vigyáz, megmutatkozik valami másban. Pl. ha elhagyja a válaszadást, vagy késlekedik vele. Így gyorsan reagálnia kell valamit, viszont az igazat nem mondhatja. Mégsem ismeri, és lehet, nem is fogja megismerni, meg nem is diák, és felnőtt is, na meg sosem lehet tudni, és... Na igen, egy szóval nem lehet ezt így csinálni. De mit találjon ki két másodpercen belül? Vagy várjunk csak... Hiszen gyakorlatilag nevezhető félvérnek... Apukája magyar, anyukája székely... Ugyan a székelyek, s Erdélyiek is magyarok - illetve az Erdélyiek nem mind -, megnevezésben megkülönböztetjük őket, így nem számít akkora hazugságnak, ha igent mond. Csak Joanne ne kérdezzen többet, és nem lesz baj - legalábbis Mary ebben reménykedik, de nagyon.
- Tessék? - kérdez vissza, csupán másodpercnyi időnyerésképp. - Ja! Ja, igen, igen, félvér vagyok, mint te, illetve gondolom, hogy az vagy, mert azt mondtad én is. Vagy is ön, azaz az tetszik lenni? Mármint... Elnézést... - fel sem tűnt neki, hogy csípőből letegezte Joannet, csak megtörtént. Ám az első meglepettség, s kisebb ijedtség után rájött, hogy ez még kapóra jöhet, s elterelheti vele a figyelmet származásáról, feltéve, hogy óriási mákja van, amit mellesleg imád. Mármint a mákot.
- Elnézést, csak saccra egy idősnek tetszik lenni a nővéremmel, így, küllemre legalábbis úgy tűnik. - mentegetőzött tovább, de ennek már két oka volt.
- Köszönöm. - mondja ismét mosolyogva. - Hú, az tök jó! Legalább tudom, kihez kell mennem, ha beteg vagyok. Igen, Bagolyköves gólya vagyok. Köszönöm szépen! - mondja a pincér felé fordulva, ki épp most hozta ki vacsoráját. Éppen szájához emelné ételét, mikor kellemes csalódásnak is nevezhetően elképed.
- Komoly? Én is navinés vagyok! - lelkesül be. - Hát ez tök szuper! - nagyon örül, hogy Joanne is a Navinébe járt. Egyre szimpatikusabb neki a fiatal hölgy, és így, hogy van valami közös bennük, különösen. És amikor megengedi, hogy tegezze, öröme még két centivel feljebb szökik, az amúgy is tetején járó örömskálának.
- Jajj, nagyon szépen köszönöm!
Utoljára módosította:Csapó Anna, 2013. február 7. 19:12
Hozzászólásai ebben a témában

Joanne Annie Kingston
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 20
Összes hsz: 542
Írta: 2013. február 8. 17:47 | Link

Mary

- Köszönöm, a Te neved is nagyon szép.
* Feleli a lánynak, kicsit biccentve. Valamiért cudarul szeret bólogatni, afféle beidegződéssé vált nála. Mosolyogva hallgatja, ahogy beszél. Szereti az ilyen kis hebrencs, pörgő diákokat. Ő nem ilyen volt anno, sokkal inkább visszafogott, kimértebb, főleg a vége felé. Az elején azért nem zsongott annyira, mert még új diák volt, utána prefektusként sem akart pattogni, az után pedig jött a vesebetegsége, 1 tanév otthon, majd újra vissza a Bagolykő mindennapjaiba, szinte azonnal bele a mély vízbe, ismét jelvénnyel a mellkasán. A prefektusság nagyon sokat segített a személyiségfejlődésében, megtanult mindenért felelősséget vállalni, másokat valamilyen szinten irányítani, meg abban is sokat segített neki a jelvény viselése, hogy anélkül tudja kivívni mások tiszteletét, hogy különösebben katonásan kellene viselkednie. Ez gyógyítóként időnként alkalmaznia kell, sok a makacs páciens, pláne egy ilyen zsenge korú javasasszonnyal szemben. Olyankor általában szaknyelven kezd el beszélni, hadd lássák, hogy ő bizony tanult nő, nem afféle kuruzsló, aki csak a szülei támogatása miatt végezte el az iskolát.
A Navinés lány habogásán nevetni kezd, kifejezetten szórakoztatónak találja, hogy Mary nem tudja eldönteni a tegezés kérdését.* - Semmi gond, nyugodtan. * Feleli biztató mosollyal az arcán, majd folytatja.* - Te itt születtél, vagy ideköltöztetek? Én 13 éves koromig Oxfordban éltem. A szüleim azért költöztek ide, mert ki kellett vívniuk a saját maguk által kifejlesztett gyógyítási módszernek az elismerést. Ezt de megaszontam. Szóval… * Gondolkodik el egy pillanatra, miközben az ujjával csettint.* - Nagy-Britanniában van egy híres ispotály, ott dolgoztak, miközben fejlesztettek. Ott nem ismerték el a kutatásaik eredményét, így itt nyitották meg a saját ispotályukat. * Nyögi ki nagy nehezen, és végre érthetően, miközben egy újabb kanál ételt ad a kislánya szájába. Millának szemmel láthatóan ízlik a főzelék, szerencsés szülők, egyelőre nem válogat. Nem akarják elkapatni, de semmiképpen nem száműzik a cukrot meg a fehér lisztből készült dolgokat a pici étrendjéből. A mértéket kell megtalálni, meg ügyelni a rendszeres fogmosásra, nem megvonni a dolgokat.* - Szívesen látlak, de ne legyen rám szükség inkább. * Mondja válaszul arra, hogy Mary hozzá szeretne járni. Nem tudja, hogy elmondja-e neki, hogy általában kiket szokott fogadni, de végül úgy dönt, hogy igen. * - A kastélyban is van javasasszony. Tudod, hozzám általában azok járnak, akik verekedtek, illegális párbajokat vívtak, vagy kínos módon szedték össze a betegségüket. * Bizony, csupa olyan dolog, amit nem szeretnének, hogy az iskolában kiderüljön, vagy a házvezető fülébe jusson. Ő nem adhat ki információt, ezt ki is használják a lurkók.* - Egyébként hány éves a nővéred? Hányan vagytok testvérek? * Érdeklődik, miközben ő maga is megeszik egy kanál főzeléket, hozzá egy kis kenyeret. Ő már vagy 2 hete nem beszélt a testvéreivel, akkora a pörgés, mind a hárman megházasodtak, gyerekeik vannak, építik a karrierjüket, nehéz így mindenre figyelni, pláne, hogy több száz kilométer van közöttük.* - Te is Navinés vagy? Ez tényleg tök jó. Ismerek onnan még pár embert. Beát, és Katát. Bea akkor volt kicsi, amikor én mestertanonc, Kata pedig szokott hozzám járni. Mármint… * Hirtelen kapcsol, hogy így bizony elég furán jön ki, a pár perccel ezelőtti mondókája, mintha a prefektus illegális párbajokat, vagy cicaharcokat vívna, és emiatt rendszeresen kezelni kéne a sebeit.* - Mármint a boltba. Nincs vele gond, rendes lány. * Fejezi be csevegő hangon. Nem mondhatja el, hogy Kata miért jár oda, köti a titoktartás. Igaz, az allergiával –a meglétén kívül persze- semmi gond sincsen, de nem árulhat el semmit, pláne nem idegeneknek, még ha nagyon szimpatikus is neki a sárga leányzó.*
Hozzászólásai ebben a témában


Bájitalbolt tulajdonos javasasszony

exprefektus, exNavinés

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed