37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Lucy Dijjas
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 16
Összes hsz: 30
Írta: 2013. január 18. 23:44 | Link


Kőszegi Gábor (bácsi)

Ideje írnom az otthoniaknak, hogy épségben megérkeztem, és a körülményekhez képest, minden a legnagyobb rendben van. Végre a lakásom is meg van, melyet otthonosan, saját igényeimnek megfelelően berendeztem, és hogy legalább egy kicsit a családom körében érezhessem magam, néhány régi, rólunk készült képet is kiakasztottam a nappalim falára.
Úgy döntök a levelet nem otthon fogom megírni, hanem egy finom tea kíséretében. Az esti órák eljövetelekor felveszek egy fehér farmert, egy térd főlé érő fekete csizmát, egy fekete garbót. Derék alá éré fekete hajamat, magasan összefogom. Nyakam köré tekerem fehér, kötött sálam, magamra kapom fekete szövetkabátom és elindulok a Pillangó-varázs Étterem és Teaház felé. Persze a táskámba süllyesztettem némi köteg lapot, és egy tollat.
Mikor leérek, gyorsan levetkőzök és egy sarokban lévő, kétszemélyes kis asztalkához csüccsenek. A kiszolgáló hamar odalép Hozzám és mosolyogva érdeklődik a rendelésem iránt.
-Egyenlőre egy jó erős fekete teát kérnék.
Mosolyodok el,majd mihelyst eltávozik, hogy kihozhassa a rendelésem, előveszem a papírt és tollat, majd nagy fogalmazásba kezdek.

Drága Édesanya!

Ne aggódj, minden rendben, épségben haza értem. Képzeld el, már van lakásom is, nem túl nagy, de nekem pont elegendő, és igazán otthonos. A körülményekhez képest jól vagyok, bár nagyon egyedül érzem magam. Janey-vel már találkoztam, az Élete révbe érni látszik.

Remélem otthon is minden rendben, puszillak Titeket!


Kész is. Még két levél van hátra. A bátyámnak egy és édesapámnak egy. Hiányoznak. Igaziból este óta egy kérdés járkál a fejemben: Ők hiányoznak vagy egy saját család, ami már majdnem megvalósult, csupán a boldogság küszöbén, rám csapódott az ajtó.
Hozzászólásai ebben a témában

Visszatérő. Bogolyfalvi lakos. ExEridonos.Guzmó Smiley. Álmodó .
Kőszegi Gábor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 570
Írta: 2013. január 19. 11:14 | Link

Lucy Dijjas Wink

Az esti órákban járt egyet a faluban, no meg eleget tett a mára már számára hagyománynak számító teázási szokásainak. Kinn valahogy rászokott a teázásra, élete során sokféle teafélét kóstolt a világ minden tájáról. Ez idő alatt rutinos fogyasztóvá vált, sok kedvenc különlegessége lett.
Egy elegáns öltönyt kapott magára, mielőtt útnak indult volna. Az efféle viselet nem ritka nála, az iskolában is szeret így mutatkozni. Lehet mást húzott volna fel, de ez volt kéznél, no meg valahogy ki is kell néznie az embernek, ha a teaházba megy...
Komótosan és ráérősen sétálgatott. Nem zavarta a fagyos, téli időjárás, de útja vége során már érezte az átmelegedés szükségét. Remélte azonban, hogy egy forró finomság kárpótolhatja. Amikor megpillantotta a teaházat, elmosolyodott és beljebb ment.
-Jó estét! -köszönt udvariasan, ahogyan az illemtankönyvek előírják. Nem ő volt az egyedüli vendég aznap este. Nem számolta össze pontosan a létszámot, de tuti nem kongott az ürességtől a hely. Téli ruhadarabjaitól megszabadulva odasétált az egyik asztalhoz, melyet szimpatikusnak talált. Nem akart egyedül ücsörögni, teázni társaságban a jó. Egy barátságosnak tűnő hölgyeményt szólított meg, aki látszólag elmélyülten gondolkodott, s éppen akkor fejezte be levelének megírását. Ez egy közös pont, mert Gábor kinézte a lányból, hogy ő is egy sokat levelező fajta. Hát még a tanár úr, aki a külföldi és itthoni barátaival, no meg az egész rokonsággal levelezget... Van, hogy egy egész délelőtt rámegy a válaszok gondos és alapos megírására. Szóval teljesen átérezte a helyzetet.
-Elnézést, szabad ez a hely? -kérdezte mély hangján, szemeivel a lányt végigmérve - Úgy láttam éppen most fejezte be teendőjét, remélem nem zavarok...
Hozzászólásai ebben a témában
Lucy Dijjas
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 16
Összes hsz: 30
Írta: 2013. január 19. 11:57 | Link


Kőszegi Gábor

Mikor levelemmel végzek, összehajtom és a táskám mélyébe süllyesztem, majd édesapámnak kezdek gondolatban megfogalmazni pár sort. Igaziból szeretek írni. Nagyon is. A családomnak pedig főleg. Mindig annak a híve voltam, hogy először gondolatban ragadok tollat és írom le elképzeléseimet, és ezt követően valósítóm meg ezt a papíron.
Már éppen ott tartottam gondolatban, hogy milyen szépen berendeztem kicsi lakásom, mikor egy mély, határozott férfi hang mindebből sikeresen kizökkentett. Egy férfi hang. Mióta a vőlegényemmel a dolgaink máshogy alakultak, s az esküvőnk végtére is füstbe ment terv lett csupán, a férfi hangoktól mindig összerezzenek és elsőre erős undort váltanak ki belőlem, teljesen mindegy, milyen küllem és jellem társul hozzá. Most sem történik ez másképpen.
-Szép Estét!
Köszönök, és felnézek a férfire. Érett, magabiztos, jól öltözött, kellemes társaság benyomását kelti, de én azért maradok a távolságtartásnál, főképpen, hogy férfiről van szó.
-Szabad, igen. Foglaljon helyet!
Halványan mosolyodok rá, majd mielőtt leülne az Úr, felállok és kinyújtom jobb kezemet. Adjuk meg a módját a dolgoknak, én azt mondom.
-Lucy Dijjas, örvendek.
Mosolygok rá, és mihelyst keze a kezemet fogja, határozottan megszorítom, majd visszaülök a helyemre.
-Igen, jól látta. Teendőim egy részével készen vagyok, mondhatni. És nincs is jobb, mint egy finom tea a hideg, esti órákban.
Mosolyodok el, s mire a mondatom végére érek, a kiszolgáló ismét mellettem terem egy nagy bögre fekete teával, egy negyed citrommal és mézzel, valamint cukorral, megadva a választás jogát. Leteszi elém, és miután eleresztek egy "köszönöm"-öt, a férfi felé fordul.
-Önnek esetleg hozhatok valamit, Uram?
Kérdi meg Tőle.
Mindaddig, míg újdonsült ismerősöm rendel valamit, én mézzel és citrommal ízesítem meg a forró italt és kevergetni kezdem.
Hozzászólásai ebben a témában

Visszatérő. Bogolyfalvi lakos. ExEridonos.Guzmó Smiley. Álmodó .
Kőszegi Gábor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 570
Írta: 2013. január 20. 14:53 | Link

Lucy Dijjas

Örült, hogy partnere barátságosan fogadja és megengedi, hogy helyet foglaljon az előtte lévő széken. Nem akart a terhére lenni, de ha egyedül van, szívesen csatlakozott volna hozzá.
-Köszönöm szépen! -mondta megkönnyebbülten
-Kőszegi Gábor vagyok.-mutatkozott be egy kézfogás kíséretében, reagálva a hölgyeményre, majd nem habozott leülni a teaház székére. Miután kényelmesen helyet foglalt, szemeivel végigpásztázta a helyiséget. Már nem fázott, a kinti fagyos hangulattal ellentétben idebent kellemes meleg volt, no meg finom illatok és a nyugtató, szép díszítés. Csodálatos... A helyiség este, kivilágítva. A hangulat az megvolt, nem hiába kedveli Gábor a teaházakat.
Gondolkodott, hogy ismerkedjen-e vagy inkább hagyja társát, s meg se szólaljon. Egyelőre önmagáról azonban semmi különöset nem akart elmesélni. Újdonsült ismerősömére viszont annál is jobban kíváncsi lett, szívesen ostromolta volna kérdésekkel. Ám mielőtt még feltehette volna ezeket, hirtelen megjelent a felszolgáló, Lucy rendelését hozva. A teás csészére pillantva nem lehetett rossz, maga is megkívánta a fogyasztást. Amikor az alkalmazott megkérdezte tőle, hogy mit szeretne, elgondolkodott. Hümmögött egyet, hiszen a kérdés váratlanul érte, idő közben el is felejtette, hogy mit akar rendelni.
-Egy zöld tea most különösen jól esne... -mosolygott a felszolgáló szemébe, majd beszélgetőtársához fordulva végre kérdezett- Ahogy láttam, éppen levelet írt. Gyakran csinálja? Jómagam is nagy levélíró vagyok, bár egy nyüzsgő teaház nem éppen a legjobb hely gondolataim megfogalmazására. Jobban szeretek a szobám magányában ülni. -árulta el.
Hozzászólásai ebben a témában
Lucy Dijjas
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 16
Összes hsz: 30
Írta: 2013. január 20. 15:37 | Link

Kőszegi Gábor

Belekortyolok a kevergetést követően a teámba. Zöld tea. Nem rossz választás, jómagam is szeretem. A múltkor például naranccsal fűszerezett zöld teát ittam. Valami mesés volt. Mostanában nagy kedvencem lett a fekete tea, jó sok citrommal és kevés cukorral. A citrom megbolondítja, kihozza ízének legjavát.
Az előttem ülő férfi végül megtöri a meghitt csendet, amit a teaház mindig nyújt. Ha sok ember van benne, akkor is mindig nyugalom száll meg itt. Az illatok és fények keveréke valahogy békére és pihenésre inti a lelkemet.
-Igen. Nem rég érkeztem ide vissza. Régebben tanuló voltam, az Eridon diákja. Hosszú, dolgos évek után pedig úgy döntöttem, hogy szívemhez oly közel álló országban, itt fogok letelepedni.
Mosolyodok el. Na jó, túl idilli lenne, ha csupán csak ezért jöttem volna vissza, de nem fogom megosztani minden rejtett titkom egy idegennel.
-Nagyon szeretek írni.
Mosolygok a férfira.
-Tudja, bármely gyerekesnek hat, a mai napig van naplóm. Persze olyan 18 éves korom óta a bejegyzések gyakorisága ritkult, hosszúságuk is kicsit megrövidülni látszik, de tíz éves korom óta vezetek, és jó visszaolvasni az akkori bejegyzéseim.
Mesélem talán túlságosan bő lére eresztve Életem ezen hobby-ját.
-Van olyan bejegyzésem, ami csak egy beragasztott vonatjegyből áll, vagy egy rajzból, ami karácsonyi vágyam tükrözi. Úgy hittem, ha az álmaim rögzítem egy ilyesfajta naplóba, azok valóra válnak.
Mosolyodok el ismét Gáborra, aztán az arcom elé veszem a bögrémet és ismét kortyolok a teámból.
Utoljára módosította:Lucy Dijjas, 2013. január 20. 15:38
Hozzászólásai ebben a témában

Visszatérő. Bogolyfalvi lakos. ExEridonos.Guzmó Smiley. Álmodó .
Cupido
INAKTÍV


Szerelem vesz körül minket (se)
offline
RPG hsz: 41
Összes hsz: 164
Írta: 2013. január 24. 13:01 | Link

Lucy és Gábor

Egy újabb kemény munkanap. Cupido csipás szemmel ébredt, és ahogy kitekintett az ablakon szomorúan nyugtázta, hogy kinn esik az eső. Egy mély sóhaj hagyja el csöpp kis száját, majd nyújtózkodik egy hatalmasat, megrebegteti apró szárnyait, és már munkára készen ácsorog. Az eső miatt a délelőttöt az iskola falai között töltötte, de semmi érdekes esemény nem történt. Nem is volt kedve dolgozni. Ma inkább egy pihenős, nyugodt, munka mentes napot szeretett volna. Úgy döntött, hogy szabadnapot vesz ki. Ilyen a sok-sok éve alatt nem fordult elő, így úgy érezte, ő is megérdemel egy kis pihenést.
Az ablakában ücsörgés közben apró lábait lóbálta, és egy nyíllal játszadozott közben. Unatkozott. Semmi érdekes nem történik így, ha az ember Cupidoja szabadnapot tart. Ekkor azonban egy fantasztikus ötlet támadt a fejében. Ha ez lehetséges lenne, akkor most egy hatalmas felkiáltójel villódzna a feje felett. Az eső is elállt, így minden tökéletes volt arra, hogy lenézzen a faluba. Kiröppent az iskolából és a faluig meg sem állt. Egy kis időt eltöltött azzal, hogy hol is kezdje a napját, de végül a teaházra esett a választása. Ahogy valaki kinyitotta az ajtót megragadta a lehetőséget, és besurrant. Felrepült egy eldugott sarokba, és onnan nézelődött körbe. Itt legalább van némi élet, és izgalom.
Nem telik el sok idő, amikor észrevesz egy párt az egyik asztalnál. Ennyit arról, hogy ma nem dolgozik. Elővette a nyilát, becélozta a férfit, majd lőtt. A nyíl a férfi combjába szúródott. Egy újabb nyíl került elő, ami hamarosan a nő teáscsészéje felé száguldott. Cupido egy jót nevetett saját viccelődésén, majd tovább állt, hogy véletlen se bukjon le.
Hozzászólásai ebben a témában

Kőszegi Gábor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 570
Írta: 2013. január 24. 14:13 | Link

Lucy Dijjas

Hiába is, jó hogy jött a pincér és felvette a rendelést, hiszen Gábor már tényleg teát akart inni. Igazi teát, nem azt, amit a gyerekek kapnak a tízórai mellé! Minőségit! Szívesen babrálgatott volna maga körül a csészével és a hozzá járókkal, s kortyolgatta volna a gőzölgő csodát. Elvégre ezért jött ide, átmelegedni és felfrissülni. A legjobb helyre jött.
-Nahát! Az nagyszerű dolog... Jól döntött, hogy itt maradt, van itt bőven izgalom és akció -jegyezte meg derülten- És az iskolaévek után mihez kezdett? Mármint, azóta elhelyezkedett valahol? -érdeklődött tapintatosan, igyekezve nem magára haragítani a hölgyeményt. A mai világ helyzetében nehéz munkát találni, Gábor is örült, hogy neki sikerült megszereznie a tanári állást a jelentkezők közül. Így ő most megnyugodhat, van egy stabil állása, amiért igyekezett és tanult. Nem ártott neki a kinti levegő... Most, miután megszilárdult körülötte a föld, visszatért a hazájába. Családot alapítani, gyereket nevelni, apukásat játszani.
-Tudja, engem is az ország iránti kötődés hozott vissza. Úgy érzem itt kell élnem, itt kell családot alapítanom és öregednem tovább boldogan. Egy ideje ugyanis külföldön tanultam és dolgoztam is, egy éve sincs, hogy idejöttem. -árulta el, miközben elgondolkodott  kijelentésén és jó közös pontnak vélte az előbbieket. Utána figyelmesen hallgatott, de szemével el-el pillantott a lány mögé, hogy a felszolgáló után kutathasson. Az pedig csak sürgött és forgott, tette a dolgát, csak éppen valahogy az ő rendelését nem akarta kihozni. Kezdett tehát egyre türelmetlenebbé válni.
-Írni, mint könyvet vagy verset? Vagy csak a levelezést és naplóvezetést takarja az írás fogalma? -kérdezett vissza ismét- Nem tudom, nekem a múltkor került elő a fiókból az egyik régi naplóm, mulatságos olvasmány volt. Legszívesebben kidobtam volna, hiszen badarságokkal van tele, de mégis közel állt a szívemhez. Megtartottam és visszatettem a polcra. Egyébként nem volt túl sok naplóm, én utáltam olyat írni. Igazából csomószor megjött hozzá a kedvem, de egyszerűen meguntam, mert nem történt velem sok érdekes. Utólag már lehet bánom... -fejezte be meséjét egy széles mosoly kíséretében, összekulcsolva kezeit.
Éppen ekkor hozták ki az ő teáját is, gőzölgött. Gábor kavargatni kezdte, hiszen túl forrónak ítélte meg. Egy köszönöm után a felszolgáló elsietett, hogy a többi vendéget is kiszolgálhassa.
-Milyen jól áll ez a fekete garbó! -állapította meg udvariasan, dicséretnek szánva - Illik az arcához.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed