36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Hok Olívia
INAKTÍV


•Hook•
offline
RPG hsz: 46
Összes hsz: 218
Írta: 2018. március 20. 11:04 | Link



Nos... most már mindjárt szünet van. És letudta a szünet előtti utolsó munkanapját is. De nem igazán tudott mit kezdenie magával, miután kilépett a pálcaboltból.
Jó pár percig ácsorgott a közelében, azon tanakodva, hogy mit csináljon. Egyáltalán nem volt kedve még pakolni. És valahogy nem is vágyott vissza a kastélyba. Végül, egyetlen pillanat alatt jutott elhatározáshoz. Felvette a fülhallgatóját, bekapcsolta a mágikus lejátszót, és erőteljes, határozott léptekben indult el a zene ritmusára. Tulajdonképpen sehová.
Csak előre, amerre a lába vitte. Nézte a kiviruló fákat, élvezte a szelet, ahogyan belekapnak rövid, sötét fürtjeibe. Befogadta az illatokat, amelyek úgy csapták meg a falu össze színével, mintha most járna itt először. Máris honvágya volt.
Megszerette ezt a helyet, ezt a falut, ezt a kastélyt, ezt az életet. És nehezére esett elszakadnia tőle.
De minden jónak vége van egyszer. És ide legalább visszatérhet majd.
Elmerült a gondolataiban, és azon kívül, hogy arra figyelt, ne borítson fel senkit menet közben, nem figyelt oda semmire. Csak a fejében szóló dallamokra és az érzésekre, amelyről sokan nem is tudták, hogy léteznek benne.
Így lyukad ki végül a teaház előtt. Nem messze tőle megáll, és egy kicsit elgondolkodik rajta, mégis mi értelme lenne bemennie. De valahogy úgy érzi, jó lesz ez. Szükséges most, hogy megigyon valami jó kis teát. Mély levegőt vesz, és végül csak megindul a bejárat felé. Célirányosan, elhatározva... annyira belemerülve az egész elgondolásba, hogy tökéletesen sikerül belegyalogolnia valakibe. Úgy tűnik mostanában ez a hobbija. Vagy túl hirtelen és majdnem lever valakit, vagy annyira elmélyül saját magában, hogy majdnem ledózerol egy másik embert.
- Ah, basszuskulcs! - löki hátra fülhallgatóját a fejéről, így kissé kiszűrődik a zene belőle. - Bocs, ne haragudj! Elbambultam!
Hozzászólásai ebben a témában

Sárközi Erik Levente
INAKTÍV


lucky strike
offline
RPG hsz: 112
Összes hsz: 603
Írta: 2018. március 21. 19:30 | Link


Az anyám küldött a mai ebédből az apámnak, mert a házas emberek már csak ezt szokták csinálni. Szóval amikor az iskola elé értem, küldtem neki egy patrónust, hogy amúgy itt vagyok egy tál párolt csirkemellel meg makarónival, jó sok szósszal, pont ahogy szereti, aztán vártam egy olyan öt percet, mert tanár házvezetőként nagyon sok elfoglaltsága van Kedvessel. Aki, a neve ellenére még mindig csak egy megkeseredett vénember, aki nem bírja elfogadni a saját sanyarú életét, ezért mások nyomorán éli ki a nem létező humorát, amivel mindig csak túlmegy a célon és megbánt másokat. De ő azért erről nem tehet, nyilván, csak az élet volt túl rossz vele. Mert mással nem is történhetnek rossz dolgok, ezért neki már meg is van bocsájtva. Mindegy. Ameddig várakoztam, legalább volt időm frissen tekerni egy cigit, amit, az apámmal való találkozás után el is szívtam. Nem mintha titkolnám előle, sőt, rendszeresen meg is osztom vele az anyagot, most csak így volt kedvem. Mielőtt véglegesen is lezárva a mai napot hazamentem volna, még gondoltam megiszok egy fekete teát, hogy mire visszaérek maradjon energiám a két húgomhoz. Ehhez pedig nem is akartam még külön bemenni Pestre, mert minek, ha van itt is egy kávézó vagy whatever, úgyhogy be is tértem szépen. Le is adtam a rendelésem egy meleg vajas croissant társaságában, mert még Kanadában így szoktam meg, és itthon is mindig így párosítom őket. Az ütközés, a várttól eltérően, nem akkor történt, amikor megfordultam, mert nem vagyok a klisék embere. Hölgyeim és uraim, az ütközés konkrétan akkor történt, amikor igyekeztem elférni két sorban álló ember között - ami önmagában nagy kihívás a szociális szorongásomnak -, hogy odaérhessek a biztonságot nyújtó, ablak melletti asztalomhoz mielőtt más teszi meg. És amikor már azt hittem volna vége, már nem kell több embernek kellemetlenséget okoznom a kéretlen jelenlétemmel, egyszerűen csak... Nekem jönnek. Like literally. Csak így. Belém ütközik mint egy úthenger, és hiába vagyok én nagy aurortanonc, havi rendszerességgel át is esik a testem egy elég megterhelő átváltozáson, úgyhogy... Úgyhogy megtántorodok. Ezzel természetesen egy újabb ismeretlent belevonva ebbe a kellemetlen helyzetbe, aki szintén csak a teáját akarta meginni, de ehelyett a hátammal kellett találkoznia.
- Elnézést, elnézést - ez nyilván ennek az ismeretlennek szól, nem annak a lánynak, aki nekem jött. Azért talán nem annyira én vagyok a hibás.  
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed