36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Cameron Wallace
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. május 3. 22:21 | Link



A szakítást követően hazautazott egy kis időre, remek ötletnek tűnt ugyanis visszatérni az ódon családi kastély falai közé, mintha az bizony bármit is segítene kudarcba fulladt kapcsolatán és az utána maradt furcsa, kellemetlen érzéseken. Sára egészen különleges helyet kapott az életében, amivel aztán mégsem kívánt élni, ami így rövidre fogva számára meg igazán tragikus valóság. Egész hamar úgy döntött aztán mégis, hogy túllép ezen. Nem érdekli. Legalább szabad. Az otthon töltött idő egyébként is arról szólt, hogy amikor éppen nem sikerült öccsével együtt kijutni a falak közül a hatalmas birtok valamely eldugott zugába, legalább három gyerek lógott rajta, esetleg az anyja is a megszokott szekálással és idióta kérdésekkel. Hamar beleunt aztán ebbe is, és a frissen született elhatározással, hogy visszatér a faluba és folytatja az életét ott, ahol abbahagyta, meg is tette a szükséges lépéseket. Itt van. Kissé ugyan karikás szemekkel, visszatérve régi kaotikus életviteléhez, ennek eredményeként pedig a hosszas éjszakázásokhoz, furcsa alvási szokásokhoz, mindenféle jobbnál jobb és szebbnél szebb rossz szokáshoz. Nincs már motivációja, hogy rendesen, viszonylag egészségesen éljen egy hiú szőke kedvéért. Az ilyesmi nem érdekelte sosem, úgyhogy visszatérve korábbi önmagához inkább felhagyott a hülye szabályokkal. Az is ennek köszönhető, hogy most itt ücsörög a Pillangóvarázsban, szürke inge ujja könyékig feltűrve, és az asztalra támasztva könyökét tenyerében pihentetve állát vár a rellonos mestertanoncra. Nem a romantika rajongója, nincs gyertya, vagy bármi hasonlatos kötelező elem, de az is igazán nagy megerőltetés részéről, hogy randira hívta a lányt ide, meg egész decensen öltözött, nem beszélve a fésülködésről, amit szintén megejtett. Kissé unottan pislog maga elé, amíg egyedül ücsörög, de hát egy lányra várni kell, és ha még egész szép is, akkor neki nincs panasza arra, hogy késik pár percet.
Hozzászólásai ebben a témában
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2016. május 4. 11:11 | Link

Cameron
Ruha

A ma nap a késésesek napja úgy látszik. Reggel elaludtam és elkéstem óráról, délután egy dolgozat miatt munkából, most pedig randiról fogok.
Na mindegy, legalább elmondhatom magamról, hogy nem készülődtem órákat...
Miután haza értem gyorsan zuhanyoztam és hajat mostam, aztán sminkeltem és felöltöztem. Ezzel pedig új egyéni rekordot állítottam fel, mivel röpke egy óra alatt elkészültem. Bár így is két perccel késve vagyok...
Egy kisebb sóhajjal veszem tudomásul, hogy újra elkéstem. Kényelmes tempóra váltok, most már úgy is mindegy. Megigazítom a hajam és a tükör előtt megszemlélem magam. Annak ellenére, hogy siettem elégedett vagyok a külsőmmel.
Felkapom a dzsekim és a táskám. Öt percnyi késéssel elindulok végre. Szerencsére csak pár percre lakom az étteremtől, úgyhogy kevesebb, mint tíz percet késve megérkezem.
A Hangulatos helyre belépve leadom a kabátom, majd rövid nézelődés után meglátom a partnerem. Egy fintorral reagálok az unott arcú srácra, ennyit azért nem késtem.
Pár pillanattal később már lágy mosollyal az arcomon indulok el az asztal felé.
Cameron mellé érve, mintha nem is késtem volna egy percet se vidáman köszönök.
-Helló!
Helyet foglalok vele szemben és mosolyogva folytatom.
-Remélem nem várattalak meg nagyon.
Hozzászólásai ebben a témában

Cameron Wallace
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. május 4. 12:32 | Link



Unottan pislog maga elé, majd éppen hátraigazítja nemrégiben rövidre vágott, egyelőre szőkében pompázó tincseit, amikor felbukkan a lány. Karját leengedve dől kissé hátrébb, eltűnik unott arckifejezése, helyét érdeklődő  ábrázat veszi át, és meg sem próbál úgy tenni, mintha nem bámulná a másikat. Alaposan végig is méri tetőtől talpig, mielőtt megszólalna egyáltalán.
- Hűűűha - szalad ki a száján mindenekelőtt, miközben elégedett mosoly jelenik meg az arcán. - Úgy értem, igazán jól nézel ki. Helló - hagyja a köszönést a végére, mégiscsak elsődlegesnek tartja közölni, miért is nem óhajtja levenni a másikról a tekintetét. A randi ötlete egész hirtelen elhatározásból született, ami azt illeti, de ebben a percben kifejezetten nem bánja, hogy rákérdezett.
- Megváratni? Nem, dehogy - néz a lány szemébe ismét visszakönyökölve jobb kezével az asztalra, hogy megtámassza állát tenyerében. Az előtte heverő itallapot már átfutotta, így szabad kezével fordít egyet rajta és a lány elé tolja, válasszon ő is, addig is teljesen lazán bámulja tovább. Kitett magáért, amit ő ilyen módon értékel éppen.
- Tudod, állhatnál nekem egyszer modellt, ha van kedved - jegyzi meg aztán, majd a felbukkanó pincérhez fordul. - Az az ír különlegesség lesz a bourbonnel - közli, arra nem véve már a fáradtságot, hogy esetleg a pontos nevet is mondja, végtére is egyetlen ilyen opciót látott a listában, csak tudja a másik, miről beszél.
- Na és mit is tanulsz egyébként? - érdeklődik, mert végtére is az ilyen alapvető dolgokat sem tudja, csak azt, hogy pár évvel alatta járt a lány, szintén a Rellonban.
Utoljára módosította:Cameron Wallace, 2016. május 4. 12:34
Hozzászólásai ebben a témában
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2016. május 4. 15:40 | Link

Cameron

Nem sokkal azután, hogy elindulok a srác felé észre vesz. Az arc kifejezés változása enyhe elégedettséggel tölt el. Rezzenéstelen mosollyal sétálok oda hozzá. A köszönésemre egy hűhával válaszol, ami egy kicsit meglep. Aztán mielőtt bármit reagálhatnék folytatja a beszédet én pedig újra elmosolyodom.
-Köszönöm.
Közben leülök, a rövid szemkontaktus alatt megállapítom, hogy igazán szép szeme van. Aztán a tekintetem a srácról az itallapra vándorol és elkezdem végig nézni a különböző koktél különlegességek listáját. Ebből a cselekedetemből a kérdése zökkent ki.
Enyhe meglepettséggel nézek újra rá. Én mint modell? Az ajkamba harapva mérlegelem a kérdést néhány pillanatig. Majd újra elmosolyodom, de mielőtt válaszolhatnék megjelenik mellettünk a pincér. Gyorsan vettek egy utolsó pillantást az italok nevére.
-Egy Black Russian-t kérek.
Vissza fordulok Cameron felé és vállat vonok.
-Mért is ne?
Ezután amíg az italokat várjuk átlagosabb témákra terelődik a szó.
-Auror és sárkánykutató szakon vagyok.
Egy picit elgondolkozom mielőtt felteszem a következő kérdésem.
– Te pedig, ha jól emlékszem az Edictum-nál dolgozol, igaz?
Halvány emlékeim vannak arról, hogy az újságban láttam a nevét.
Hozzászólásai ebben a témában

Cameron Wallace
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. május 21. 19:50 | Link



Mély, több évnyi cigarettázás után kissé karcos altja éppen olyan megtévesztő, akárcsak arcvonásai és általában minden lágy ívet nélkülöző mozdulatai. Hogy értékeli a szép látványt, azt hamar szavakba is önti gondolkodás nélkül, közben pedig kitartóan bámulja a lányt, végigjártatva rajta halványkék íriszeit. Hazudna, ha azt mondaná, hogy most csak lehetséges modellt lát benne, vonalakra esve szét és formákra. Dehogyis. Ez a tekintet a lány szépségének adózik csodálattal és elismeréssel, csupán meglehetősen színtelen változatban. Nem igyekszik különösebben csomagolni, színezni, vonalait lágyítani, hogy talán kevésbé tűnjön annak, mint ami valójában. Nem esett szerelembe első látásra, de másodikra sem. Nem is fog. Fellángolásra talán még képes, hirtelen jött vágyra, ami aztán ugyanolyan gyorsan múlik is el, és ezt sem szándékszik szép szavak mögé rejteni. Udvaroljanak a trubadúrok, középkorból szalajtott lovagok és kihalóban lévő úriemberek, ő megmarad a kalandoknál. Hogy miért is lépett ki addigi szokásaiból egy szép szőke hajzuhatag és a vörös rúzzsal színezett ajkak hazug ígéretéért, maga sem tudja, de visszatérni biztos nem fog. Éppen eléggé eleven még az az emlék, hiába igyekszik a múltba szorítani minden erejével. Állát tenyerébe támasztva vizslatja inkább a lányt tovább igyekezve mégis valamiféle beszélgetést kialakítani, noha neki bőven meggyőző a kinézete is ahhoz, hogy legalább egy csókot lopjon majd tőle. Vagy maradjon inkább annál, hogy megfesti vonásait? Talán megoldható mindkettő. Elmosolyodik a válasz hallatán, ez legalább máris pipa.
- Szereted a bestiákat? Vigyázz velük, kár lenne ezért a szépségért - villant újabb mosolyt a lányra hízelegve, majd bólint a kérdésre válaszul.
- Igen, nekik írok időnként. Meg festek és szabadidőmben fordítgatok is - válaszolja kihúzva magát büszkén, végtére is ő az elmúlt pár év alatt tanult meg magyarul is, és úgy érzi, egész szépen beszéli mostanra. Nem az anyanyelve, néha még bajban van kifejezésekkel, bizonyos szavakkal, de mi az már? Apróság. - Na és te mihez kezdesz, ha végzel?
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed