37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
April Violet Grace Hamilton
INAKTÍV


anorEXia.
offline
RPG hsz: 7
Összes hsz: 18
Írta: 2013. november 16. 14:46 | Link

Czettner Luca

Sokat segít az éhség legyőzésében a tea és a kávé. Mellé zenét szoktam hallgatni, vagy könyvet olvasok, olyat, ami eltereli a figyelmemet. Általában a szobámban szoktam lenni a Rellonban, eltávolodva mindentől és mindenkitől; nincs kedvem hozzájuk. Ők tiszteletben tartják ezt, bár furcsán néznek rám. Mindig, mindenki furcsán néz rám.
Arra gondoltam, hogy kicsit kimozdulok onnan, bár hülyeség volt azt hinni, hogy a faluban nem fognak megbámulni az emberek. Persze, hogy megbámulnak, talán még jobban, mint a suliban, hiszen évek óta ott laktam, volt idejük megismerni - még ha csak látásból is. Tudják, hogy én is Krise vagyok, még ha Hamilton is, így hát van okuk csodálkozni. A Kriseok túl büszkék ahhoz, hogy úgy nézzenek ki, mint én. Hiszen ők mindig figyelnek az alakjukra; minden Krise tökéletes, csak én lógok ki a sorból. Ők tényleg úgy néznek ki, mint egy ősi varázslócsalád sarjai. Mindegyikük tökéletes. Jó nekik.
Ezen gondolkoztam, amíg megtettem az utat a Teaházig. Leültem az egyik kis sarokasztalra, és teát kértem magamnak a pincérnőtől. Ő nagyon furcsán nézett rám. Ki nem néz rám így?
Mikor letette elém a fekete teám, mint derült (jó, inkább borús) égből villámcsapás, hasított elmémbe Seren arca. Seren. Aki meghalt. Tekintetem elborult, fejem pedig lehajtottam, s tekintetem a löttyre szegeztem. Néztem, ahogy kavarog az alján a teafű. Nem volt már könnyem, amit erre hullajthattam volna.
Megkevertem a teát, s lassú mozdulatokkal cseppentettem bele a citrom savanyú levét, amiből a [szintén fekete] ruhámra is jutott bőven; ez azonban nem érdekelt. Cukrot nem raktam bele, az legalábbis szentségtörés lett volna. Rengeteg benne a kalória, a cukorban. Hízok tőle.
Egy sötétszürke lepke szállt le elém. Az emberek fojtott hangon beszélgettek körülöttem. Kortyoltam egyet a teámból. Hurrá. Ez eddig az egyik legjobb napom...
Hozzászólásai ebben a témában





nyúltulaj; Finnick|akkoris_lesz_tetkóm|anorexia.
Czettner R. Luca
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6632
Írta: 2013. november 16. 16:38 | Link

April;;


Ma is jól felöltöztem!
Fürge róka lábak, surranó kis árnyak, hipp-hopp, jön Vuk! Miért szereti Lucus annyira? Mert az a kis róka bátor volt, és kicsi mégis ügyes és talpraesett! Erőt merít ebből, úgy látja, van még mit megtanulnia magáról. Picit dolgozik benne a kisebbségi komplexus abban a tekintetben, hogy bár próbálkozik, még nem érzi úgy, hogy sikerült volna a tesókig felkapaszkodnia. Pedig a cél ez, szeretné őket beérni, mert nagyra becsüli őket. Az egyéb kötelezettségeiben is vannak olyan emberek, akiket maga elé rak mintának, na, nem egy példaképnek, olyat ő nem tart, csak kijelöli velük, vagy rajtuk keresztül az utat, amit majd be szeretne járni.  
Hűvös ősz van már, lassan átcsap télbe az időjárás, egyre jobban kipirul az arcocskája egy-egy séta után. Összehúzza kabátját, és örömmel szeli át a szokásos útvonalat a falu és a kastély között, de most nem a cukorkabolt a cél. Egyrészt, van nála, másrészt meg, most egy jó meleg italra lenne szüksége, talán egy finom teára. Lehetne mondjuk egy bögre citromos, vagy nem is, barackos, mondjuk a zöldteát se vetné meg. Nehéz kérdés ez. Mikor leél, és benyit a belül kellemesen meleg Teaházba, nagy mosollyal az arcocskáján kezd kibontakozni a kabát szorításából. Még nem pillantott elsőre körbe csak a pincérlány mosolygott rá kedvesen, akitől végül egy finom különlegességet rendelt, és mondta, hogy majd az asztalkához kéri, ahová leül.    
Ekkor pásztázta át a helyet először, majd egy lányra tévedt a tekintete, nem véletlenül. Mindenki nézett rá, ez nem tűnt valami kedves gesztusnak, nem bírja a bámészkodókat. Arról nem beszélve, hogy úgy tűnt jókedvet kell csempészni a napjába, hát mire másra lenne jó Lucica, ha nem erre? Bátor léptekkel csökkentette a távolságot maguk között, odaérve pedig elég lelkesen kezdett bele.  
- Szia, leülhetek ide? Luca vagyok egyébként. Téged nem zavar ez a sok ember?
Néz körbe rosszallóan, egy-egy ember el is veszi onnan pillanatokon belül a tekintetét. De mit lehessen tenni, Lucus őszinte, ez kikívánkozott belőle.
Hozzászólásai ebben a témában

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed