A falu egy gyöngyszeme kisebb átalakuláson esett át fiatal tulaja jóvoltából. A piszok, és bűz, ami korábban körbevette, már csak egészen kis mértékben van jelen a csárdában és környékén, azonban ez még nem változtatott a belső légkörön. Kívülről csak a kis ablakokon kiszűrődő fény jelzi a benti életet, bűbájok biztosítják a környéken lakók nyugalmát, hisz az ide betérő sötét alakok hangosak tudnak lenni.
Ha a mágus fia úgy dönt, belép e kicsi, barátságtalan fogadóba, beljebb sem fogja garantáltan kellemesen érezni magát. A csárda vonzereje nem kinézetében és elhelyezkedésében, inkább az olcsó szobaárakban és a csak kis mértékben vizezett vajsörében keresendő. Szerte az asztaloknál az ország legkülönfélébb és leggyanúsabb varázslói és boszorkányai ülnek, kezük ügyében a nap folyamán jó pár pohár összegyűlik, így hát jobb velük vigyázni.
A bejárattal szemben levő lépcső vezet felfelé, amely a tiszta, de apró vendégszobákhoz vezet. A sejtelmes, éppen csak kielégítő félhomály, amely egyrészt az utca felől érkező fényekből és az apró csillárból árad elegendő ahhoz, hogy bárki azonnal felfogja: jobb itt nem túl sok időt eltölteni. Feltéve, ha mi épp nem ezt a barátságtalan légkört kedveljük.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=551970#post551970][b]Reissner Krisztián - 2015.12.10. 20:33[/b][/url]

Hétvége van, őt pedig mestertanoncként nem kötik úgy a szabályok, mint az alsóbb éves diákokat. Krisztián még a többiekhez képes is sokkal inkább szeret a faluban lenni, a kötelező órákon kívül sincs igazán sokat a kastélyban. Érthető okokból nem bennlakó, így miután véget érnek a kötelező benn tartózkodás órái, vissza is tér Bogolyfalvára. Talán még az eridonos események tudják megmozgatni annyira, hogy bemásszon, meg az a néhány ismerős, akiket eddig szerzett rávette hogy nézzen be a klubhelyiségbe. Most azonban nem az a nap van.
Ma az üssük el az időt egyedül, miközben átgondoljuk az életünket és a házi feladatainkat - inkább a házi feladatainkat - nap van, maga előtt egy egyszerű gin tonickal. Mivel az asztaloknál már nem volt hely, így a pult bal legszélső bárszékéhez telepedett le egy kisebb C-s szabványú, régi rúnaszótárral a kezében, amelynek sajátossága, hogy kombinációkat sorakoztat fel, nem pedig egyenként sorolja fel a különböző elemeket. Inkább gyakorlati haszna van ennek már, nem az elméleti alapot tanítja, de ugyan arra már csúnya is lenne, ha szüksége lenne.
Nem vesz tudomást különösebben a maga körül folyó dolgokról, még az sem kelti fel a figyelmét, hogy tőle néhány méterre egészen csinos kocsmai verekedés van kialakulóban. Igaz, még igencsak gyerekcipőben jár, egyelőre csak egy széket borítottak fel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=551993#post551993][b]Reissner Krisztián - 2015.12.10. 21:31[/b][/url]

Észlel valami mozgást a szeme sarkában, de amíg neki nem hajítanak semmit, addig nincs gond. Jók ezek a hétvégi csárdás esték. Végy két dühös, tesztoszterontól szétrobbanó, tettre kész varázslót, adj a kezükbe tetemes mennyiségű alkoholt.. aztán keverj a paklijukba egy ötödik ászt.
Kár, hogy nem figyel, így lemaradt a filmekbe is könnyű szerrel beillő "nincs is öt ász egy pakliban!" felkiáltásról. Ahogy a csattanó székről is, és a járomcsontba csapódó ökölről is. Sosem olyan kényelmes megütni valakit, mint azt gondolná az ember, a bőr és vékony zsír és izomréteg alatt kemény csontok lapulnak, így egy erősebb ütés után az ember keze legalább annyira fáj, mint a másik arca. A kézfej bütykei kipirosodnak, jobb esetben, rosszabb esetben kisebesedik már attól az egy ütéstől is, ha az elég nagy lendülettel lett bevetve.
Így adódik, hogy a felkiáltásra, ami felé érkezik "te, ott a rúnákkal" (a rúna szóra figyelt fel leginkább), addigra nem egy, hanem rögtön kettő sziszegő és átkozódó varázsló felé néz el.
- Ó. Látom, rendben. - Hogy ennyiért kapjon sört? Hogyne. Viszont nem kockáztatja meg, hogy a harci láztól még fűtött páros közelébe menjen, így egy pálcaintéssel helyezi vissza a bútordarabot eredeti helyére, s eztán fordul vissza a pulthoz.
- Úgy látszik, kezd beindulni a hétvégi forgalom. Ennél már csak rosszabb lesz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=552036#post552036][b]Reissner Krisztián - 2015.12.10. 22:57[/b][/url]

Mikor elétolják az italt, akkurátusan megforgatja maga előtt a korsót, az aljánál fogva, mintegy megszokásból. Más helyeken azért iktatják be ezt a mozdulatot, hogy megnézzék, máshol koszos-e a korsó, vagy a szebbik felével feléjük kapták. Egy idő után megszokottá válik a mozdulat.
- Jó sűrűnek néz ki. - Ez egy vajsör esetében dicséret, mert színre és állagra meglepően jónak tűnik. Ahhoz képest, hogy ez nem egy igencsak magas árfekvésű kocsma, ismerjük be.
- Tippmix? Hány éves, hogy már szerencsejátékokkal lehet ismertetni?
Kérdez vissza, már csak azért is, mert nem valami gyakori, hogy egy beszélgetés elején egy mágusfaluban valaki a tippmixet emlegesse. Közben a háta mögött valóban egymásnak esett az a kettő, és megfogadva (talán tudat alatt) Zsiga tanácsát, meglepő módon a csontokon kívül nem törik el egyelőre semmi.
- Feszültséglevezetés? Nem tudom, sosem verekedtem még egy kőr ász miatt.
Vállat von, aztán magához húzza a korsót, és nagyot kortyol belőle. A jellegzetes aroma végigszánkázik a nyelvén és torkán, az útját pedig a fel-le szánkázó ádámcsutkán könnyű végigkísérni.
- Egész jó. Jó, kifejezetten, köszönöm, magamtól nem hiszem, hogy rendeltem volna, pedig kár kihagyni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=553767#post553767][b]Reissner Krisztián - 2015.12.17. 02:06[/b][/url]

Kiszélesedő mosollyal, "mindent értek" arckifejezéssel mutat rá Zsigmondra, amikor elhangzik a bűvös gyere máskor is marketing.
- Tudtam én, hogy csak a vevőkör szélesítése miatt ilyen jó arc maga.
Na nem mintha nem jönne vissza, tulajdonképpen egészen kedveli ezt a helyet. Legutóbb is sikerült felszednie itt egy szőke, francia vélát (vagy ő szedte fel őt, ez igazából neki teljesen részletkérdés), olyan rossz szóval nem lehet a vevőkör, és az első benyomása a helyről is pozitív volt. A sikerélmény határozottan pozitív. A másnap sajgó fej kevéssé.
Aztán majdnem visszaköpi az kortyot, amikor a Rebeka név teljesen váratlanul beúszik a képbe. Elég meglepő lenne, ha tényleg az a Rebeka lenne, akire ő gondol, de a legutóbbi nem éppen etikus húzása miatt úgy reagál ezekre, mint akit éppen tetten értek. A tilosban járót is könnyebben megijesztik.
- Egh. - Rövid köhögés kíséretében igyekszik helyes irányba terelni a cigányútra tévedt vajsört.
- Elnézést, valamiért azt gondoltam, hogy fiú, ha már tippmix és egyebek.
A férj téma említésére akaratlanul is valamivel szorosabbra fonja az ujjait a korsó körül, de feszültsége mindössze ebben nyilvánul meg. Már az épp eléggé irritálja, hogy a vörös párkapcsolatban van valami rellonossal; ha nekiállna házasodni... biztos valami nagyon meggondolatlant és nagyon ostoba dolgot tenne. A legrosszabb, hogy ő sem igazán tudja, hogy mit.
- Igyekszem azzal. A fizikai harc nem az én műfajom. - Ha akarná, lehetne. Abban a helyzetben van, hogy ha úgy gondolná, szeretné két méteres, széles vállú, kétajtós szekrényként elgyepálni az ellenfelét, akkor megtehetné. Még csak le sem bukna - és pont ez riasztja el ettől a lehetőségtől. Hiába nem olyan, mint Teodor.. bárki számára könnyű lenne rászokni a következmények nélküli megtorlásokra, az önkényes cselekedetekre. Onnan pedig nem hiányzik sok lépés valami rosszabbhoz. Az egész élete azzal telik, hogy megpróbálja nem meglökni azt az átkozott dominót.
- Mestertanonc, igen, most végzem az ereklyekutató szakirányt, aztán végleg megválok az iskola intézményétől, ha már eddig nem sikerült. Egy felsőoktatási képzést már elvégeztem. Egyébként el is felejtettem bemutatkozni, Krisztián vagyok.
Zsigmond felé nyújtja a kezét. Ha a férfi elfogadja, akkor a kézfogása határozott, de nem erőlködik a fiatal fiúk egy részére jellemző dominanciaharccal azt illetően, hogy kinek szorosabb a kézfogása.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=564177#post564177][b]Reissner Krisztián - 2016.01.18. 21:56[/b][/url]

Amikor éppen nem az iskolában van, ide tér be, nem mindig alkoholt fogyasztani, hanem egy jó beszélgetés reményében. Mivel az ide járók nem feltétlenül a varázslótársadalom krémjéből származnak, nagyobb az esélye, hogy szóba állnak vele. Habár pillanatnyilag ez nem is lényeges, mert a "szokásos" arcát viseli, ha diszkrécióra van szüksége. Maga előtt a hidegre való tekintettel egy vajsört melenget - mióta Zsigmond ajánlotta neki ezt az italt, hogy itt nem is olyan rossz, rendszeresen rendeli. Apropó, Zsigmond most nincs itt, abban az esetben nem érdekelné a diszkréció. A beszélgetés reményében inkább választaná az eredeti fizimiskáját, ahogyan a férfi is ismeri. Néha eljátszik a gondolattal, mi lenne, ha elárulná a férfinak, hogy az a borostás alak is ő, aki néha leül a szélső székhez a pultnál. Ilyenkor viszont mindig óhatatlanul eszébe jut, ki is Zsigmond Rebekának, s ilyenkor úgy dönt, hogy túl bajos lenne egyelőre egy ilyen beismerés.
Apropó Rebeka, először csak a szeme sarkából szúrja ki a vörös üstököt, aztán amikor érdeklődve felé fordítja a fejét, megbizonyosodhat arról, hogy valóban a lány az. Három székkel arrébb fekteti el az arcát éppen a lakkozott fafelületen.
- Nocsak, kit látni itt? Segítesz a személyzetnek letakarítani a pultot?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=564201#post564201][b]Reissner Krisztián - 2016.01.18. 22:27[/b][/url]

Kiszélesedik a mosolya a rögtönzött performanszra. Mindig meglepő és egyben kellemes élmény maga a tény, hogy Rebeka engedi így láttatni magát előtte. Még ha ez a közvetlenség igazából nem is neki szól. Mármint, de. Igazából neki szól, annak a Krisztiánnak, akit nem fednek el Rebeka elől az előítéletei és az antipátiája. Amit mellesleg azóta sem ért, hogy miért is érez iránta a lány - valahogy egyszer magára kéne terelni a témát, és kifaggatni erről. Hátha így hajlandó lenne elmesélni.
Úristen, hogy milyen piti egy alak.
- Sajnos csak a régi orosz gyártmányú holmiknál működik, hogy belerúgsz vagy megrázod, és helyre jön.
Viszont három székkel arrébb nehéz beszélgetniük, így a maga melletti üres helyre mutat, hogy ha van a kedve a vörösnek, költözzön csak át hozzá.
- A hideg után átmelegítem magam egy vajsörrel. De az időjárástól függetlenül is szeretek ide járni, megfizethető árak, és csak tűrhető mértékben vizezik a dolgokat. Nade te mit csinálsz itt egyedül?
Nem mintha nem tudná, illetve feltételezné, hogy az apját keresi, de ezzel Dávid nem lehet tisztában. Tulajdonképpen Krisztián sem, ha nem elegyedett volna beszélgetésbe korábban Zsigmonddal.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=564258#post564258][b]Reissner Krisztián - 2016.01.19. 00:17[/b][/url]

Krisztián szerint a rosszabbik oldala inkább az a kiállhatatlan perszóna, aki mindig sértéseket vág a fejéhez. Azt az oldalát tényleg nem szereti annyira. Persze mind ismerjük azokat a sokszor elhasznált kliséket, hogy a lány bunkózik a sráccal, az pedig az iránta érzett érzései miatt eltűri ezeket. Nos, Krisztiánnak megvan a maga büszkesége, így hiába egyfajta rögeszméje megfűzni magának a vöröst, a sértegetést sosem szerette, és nehezen is viseli őket szó nélkül. Nem csoda, hogy nem volt valami jó a kapcsolatuk eddig, elvégre a veszekedésen kívül nem is nagyon kommunikáltak egymással.
- Üdv a magyarok klubjában Magyarországon. Bár ezen a környéken ez egészen ritka.
Hála annak, hogy a Bagolykő nemzetközi iskola. Néha elgondolkodik, mi hozza külföldről ide a sok diákot, ebbe a kicsi, lerobbant kis országba. Nem szimpatizál túlságosan a szülőföldjével.
- Az apádhoz?
Csak egy kicsit tetteti az informálatlanságot, nehogy a végén még túljátssza a dolgot. Elvégre nem olyan elképzelhetetlen, hogy valakinek itt dolgozzon a felmenője.
- Jah, mondhatjuk úgy, általában kérésre rúnázok fel dolgokat azoknak, akiknek nincs elég pénze boltba menni vele.
A rúnázás nem olyan olcsó mulatság, ő meg már hosszú évek óta tanulja, így jövedelmező. És ezzel még nem is hazudott Rebekának, tényleg a minap is segített a Lyall fiúnak a playstationjével. Úgy dönt, a rúna nem elég árulkodó jel, miért asszociálna rögtön erről Krisztiánra Rebeka? Más is tanulhat rúnamágiát.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=564263#post564263][b]Reissner Krisztián - 2016.01.19. 01:21[/b][/url]

- Több, mint általában máshol. Lehet, hogy azért, mert az itt tanuló diákok egy része a maradás mellett dönt.
Azért nem mondaná, hogy túltengenek itt a külföldiek, elvégre Magyarországon vannak. A többség így is magyar anyanyelvi beszélő, de tény, hogy például Üstösdön kevesebb lenne az angol szó. Viszont a visszakérdezéssel úgy tűnik, jó nagy kapufát lőtt. Gondolatban a kezébe is temeti az arcát, miközben átkot szór a saját figyelmetlenségére.
- Ah, sajnálom, ez kiment a fejemből legutóbbról.
A valóságban nem olyan látványos a szenvedése, mint gondolatban, csak az orrnyegét masszírozza meg fáradtan, aztán úgy les Rebekára az ujjai fölött.
- Most elég nagy bunkónak tűnhetek, hogy ennyire figyelmetlen voltam azzal kapcsolatban, amit meséltél. - A legjobb hazugságok akkor a legjobbak, ha van bennük némi igazság: ebből például igaz az önvád része, még ha nem is éppen pont amiatt hibáztatja magát, amit szóban megindokolt.
Meglepő viszont az, hogy Rebekának beugrik Krisztián - milyen ironikus, hogy most hirtelen gondolatban "Krisztiánra", mint egy harmadik személyre utal, de tény, a lány szemében két külön emberről van szó. Ugyan, az nem valami kellemes élmény, hogy a rellonos rögtön ilyen fancsali citromba harapott arccal idézi fel a valódi személyét.
- Nem tűnik úgy, mintha valóban kedves ismerős lenne, a hangodból ítélve.
Már most megbánja azt az ötletét, hogy mi lenne, ha kifaggatná Rebekát, nem feltétlenül akarja hallani (megint) a szájából, ezúttal egy "idegennek" mesélve, mennyire is utálja őt.