A falu egy gyöngyszeme kisebb átalakuláson esett át fiatal tulaja jóvoltából. A piszok, és bűz, ami korábban körbevette, már csak egészen kis mértékben van jelen a csárdában és környékén, azonban ez még nem változtatott a belső légkörön. Kívülről csak a kis ablakokon kiszűrődő fény jelzi a benti életet, bűbájok biztosítják a környéken lakók nyugalmát, hisz az ide betérő sötét alakok hangosak tudnak lenni.
Ha a mágus fia úgy dönt, belép e kicsi, barátságtalan fogadóba, beljebb sem fogja garantáltan kellemesen érezni magát. A csárda vonzereje nem kinézetében és elhelyezkedésében, inkább az olcsó szobaárakban és a csak kis mértékben vizezett vajsörében keresendő. Szerte az asztaloknál az ország legkülönfélébb és leggyanúsabb varázslói és boszorkányai ülnek, kezük ügyében a nap folyamán jó pár pohár összegyűlik, így hát jobb velük vigyázni.
A bejárattal szemben levő lépcső vezet felfelé, amely a tiszta, de apró vendégszobákhoz vezet. A sejtelmes, éppen csak kielégítő félhomály, amely egyrészt az utca felől érkező fényekből és az apró csillárból árad elegendő ahhoz, hogy bárki azonnal felfogja: jobb itt nem túl sok időt eltölteni. Feltéve, ha mi épp nem ezt a barátságtalan légkört kedveljük.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=587832#post587832][b]Kováts Marcell - 2016.04.17. 15:42[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=689314#post689314][b]Kováts Marcell - 2017.07.09. 23:45[/b][/url]

Erik(a)

Szabad hétvége van nyugi, most az egyszer nem engedély nélkül császkál a faluban, eskü. Bár, mindenki pontosan tudja, hogy neki a bezárt kapuk sem jelentenek akadályt, azért Marci mégiscsak nyugodtabb szívvel van Bogolyfalván, mikor engedélye is van rá. Mondjuk mintha már saját Tücsök Tihamérja mintha kezdene lemondani róla. Ez kevésbé pozitív.
Mindenesetre a mi kis Marcink ráérősen lépeget a falu utcácskáin. Az ember azt hinné, hogy totálisan céltalanul bolyong, pedig ő tökéletesen tudja mi lesz a végállomás. Kettőt lehet találni. A pub? Hmm... Majdnem, de az mégiscsak túl elit számára. Különben is, ma szakadtabban néz ki az átlagosnál. Akkor hát a kocsma? Talált-süllyedt. Kedvenc helye, második otthona. Egyszerűen imádja. Az a por, a bűz, az alkoholisták, a zaj, az undorító alig megtisztított söröskorsók... Aww, mennyei, pompás!
Apropó visszatérve elhanyagolt külsejére. Arcszőrzetével régóta nem foglalkozott, így nem csoda, hogy eluralkodott a káosz. Haja össze-vissza áll (különben sem szokta belőni), és ruházata... Nos... Egy teljesen szakadt farmer takarja lábait, vagyis próbálná, ugyanis körülbelül az egész egy nagy lyuk. Még jó, hogy a combja felett még nem adta meg magát a gatya. Fehér pólója szintén borzasztó állapotban van. Egy lyuk a hasánál, másik a mellkasánál, harmadik a hátán és még sorolhatnám. De hála égnek a talárja mindent eltakar. Micsoda szolgálatokat képes nyújtani ez a szúrós genyó. Mondjuk hozzá kell tenni, az említett ruhadarab sem csodás. De ugyan ki a francot érdekel?
Pillanatok alatt már be is toppan. Látja, amint egy-két ember felkapja a fejét, de a legtöbben magasról tesznek rá. Egyből a pult felé veszi az irányt. Beszerez egy sört - egyelőre annyi elég -, majd egy üres asztalhoz ledobja magát. Legalább itt semmi kínos nincs abban, ha valaki totálisan egyedül van. Általában itt mindenki így kezdi.