32. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek:

Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed
Mátra Máguscsárda - Amanda Meggie Philips hozzászólásai (9 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Amanda Meggie Philips
INAKTÍV


Pillangó ~ || Királylány ~
offline
RPG hsz: 232
Összes hsz: 7402
Írta: 2012. december 8. 17:50 | Link

Lotte

Ugrálásra lesz figyelmes maga körül, erre ébred fel. Utálja, ha felébresztik, de Kókuszt nem tudja lelőni. Felkel hozzá, megeteti, majd visszaborul az ágyba. Alig bír felkelni, legszívesebben egész nap feküdne egyedül, és gondolkodna. Mióta tegnap megkapta a levelet még kevesebb kedve van magát mozgósítani. Az évnek ezen időszaka mindig nehezen telik a lányok számára, nem régiben volt a szüleik halálának évfordulója, és most két teljesen különálló helyen vannak. Nem is nagyon van kedve ma az egész tanuláshoz, leszámítva azt a kis időt, amit Yarral tölt csak tanul. Ma ez nem megy, úgy is a hét utolsó tanítási napja.
Szépen csendben, bár nem túl sok figyelemmel, végigüli az óráit, majd egy gyors ruhaváltás után sétára indul a faluba. Nincsen célja, csak megy előre. Nem nagyon van olyan hangulatba, hogy jópofizzon valamelyik új diákkal a kastélyban, így inkább itt lézeng. Nem jellemző rá mióta olyan komolyan veszi a sportot, hogy bármi olyat tenne, ami az elvekkel ellenkezik. De ez a nap más, most nincsenek elvek, nincsen semmi, egy kis mélypont, de majd túl fog lendülni idővel rajta.
Zsebre tett kézzel bandukol végig az utcán, nézelődik a hóesésben. Szereti a telet, de most még erre sem tud koncentrálni. Egyszer csak megpillantja a Csárdát, ahova be nem térne más esetben. Most is elhessegeti a gondolatát is ennek, viszont meglátja amint egy ismerős alak belép. ~Talán Lotte volt az~ Igazából ez egy jó és szükséges indok arra, hogy betérjen. Közelebb lépdel, majd benyit. Biccent egyet a pultosnak, majd Lottét megpillantva rögtön egy belső asztal felé veszi az irányt. Nem ül mosoly az arcán, nem is boldog. Közben kabátját leveti, és a lány felé indulva köszönti őt.
-Szia Lotte! Leülhetek? – Kérdi, majd a lányra nézve nem úgy tűnik, mintha valamit ünnepelne, ő sem.
-Mi a helyzet? Valami baj van? Te is olyan…. -  nem fejezi be a mondatot, úgy gondolja értette Lotte, hogy ezzel arra céloz, hogy Bonnie sem csattan ki a boldogságtól. figyeli a lányt, közben magában pro és kontra érvelést folytat a fogyasztással kapcsolatban.
~Nem lehet, nem fogok lesüllyedni vissza arra a szintre, amit már egyszer elkerültem. Nem lehet, ez nem egy jó indok, de akár erőt gyűjthetek…~


Ruha
Utoljára módosította:Amanda Meggie Philips, 2012. december 8. 17:50 Szál megtekintése

Amanda Meggie Philips
INAKTÍV


Pillangó ~ || Királylány ~
offline
RPG hsz: 232
Összes hsz: 7402
Írta: 2012. december 8. 21:25 | Link

Lotte


Ez a másik lehetetlen élethelyzet. Az első ismeretes már a két lány részéről, mikor képesek voltak összehozni azt a cica-nyuszi páros bulit. Képtelenségek tárháza. De ahogy ez az ismeretség indult, ez még hosszú életű lesz és valószínűleg ez nem az utolsó ilyen őrültködés volt részükről. Hozzátéve, hogy még ennek a napnak sincs vége, egyáltalán, igazából még csak most kezdődik el.
Helyet foglal a lánnyal szemben majd a látszatmosolyra egy kissé ráncolni kezdi a homlokát. ekkor kezd bele a lány, akit szépen végighallgat, majd ő is hallatja magát.
-    Dehogy nem fontos! Na mesélj szépen nekem, mi történt? – kezdi teljes őszinteséggel és érdeklődéssel. – Ha megbeszéltük örülhetünk, bár nem mintha én nekem menne.
Mondja majd lehajtja a fejét és fújtat egyet. Nem nagyon tud mit kezdeni magával továbbra se. Még régebben megesett, hogy betért ilyen helyre, sőt, igazából elég sokszor, és mindig megvolt mit fog csinálni, inni utána pedig mi lesz. Most a totális semmi van a fejében, és a józan esze is teljesen felmondta a szolgálatot. Talán lenne olyan ember aki észhez térítené, de az most nincs itt. ezért egészen merésszé kezd válni.
-    Tudod mit? Iszom veled, az mellett könnyebben megy.
Ezt ő maga sem gondolhatta komolyan, belül vívódik és nem is nagyon jut egyről a kettőre. ~Most mit csinálsz? Fejtsd már ki nekem, mert nem értem! Te normális vagy? Végre normálisan élsz, rendes vagy…erre betévedsz, és az első kérdésre már igennel reagálsz.~ A megrovást és beszédet követően egy félmosolyt megejt, majd rendel egy vajsört, amit hamar ki is hoznak neki. Megemeli a poharát koccintásra, majd miután ez megtörtént belekortyol. ~ Ez még segíthet is most, lássuk pozitívan a dolgokat. Egytől még nem lesz gond…~ Gondolatai közben Lottéra tekint majd egy kicsit belendítve a beszélgetést mesélni kezd.
-    Pár hét mióta találkoztunk eltelt, de hogy mennyi minden történhetett veled is addig, ezt a magam életében tapasztalom. Itt csak úgy repül az idő.
Mikor befejezi, megint iszik egy kortyot és az asztalon kezd el kopogtatni finoman, lehet, ha nem lenne itt Lotte, már hátat fordítva kivonult volna, de így mégis máshogy alakul minden. Itt már nincs „muszáj” és nincs „kell”, most lazítani fog és meg fog nyugodni.
Szál megtekintése

Amanda Meggie Philips
INAKTÍV


Pillangó ~ || Királylány ~
offline
RPG hsz: 232
Összes hsz: 7402
Írta: 2012. december 9. 14:06 | Link

Lottus

Úgy látszik, tényleg ezekre az abszurd helyzetekre van specializálva, vagy ki tudja. Mindenesetre újra és újra történnek ezek a különös összehozhatatlan dolgok. Most is itt ül Lottéval, két szomorú lány, egy kocsma belső sarkában. Nem mindennapi látvány amúgy sem több nő egy kocsmában, mi azért valljuk be, megadjuk a módját. Jelmezben meg nélküle is a dolgoknak.
- Nagyon szeretném tudni mi bánt. – mondja mielőtt a lány belekezdene.
Ledöbbenve hallgatja minden szavát a lánynak, nem igazán akar most itt nagy regényekbe öntve válaszolni, Lotténak mesélte, hogy neki nem élnek már a szülei, teljesen megérti, hogy ide jutott, egy egyszerű gesztust tesz megsimogatja a lány karját, majd együttérzését fejezi ki.
- Részvétem édesanyád miatt.
Mondja ki szomorúan, majd bár annyira nem ismeri még őt, úgy érzi, most barátként a saját problémáját hátrébb tudja szorítani. Hasonló cipőben járnak, mégis Navines lányé a fájóbb most biztosan. Nem merül részletekbe, nem akar kérdezősködni, ez amit elmondott is elég lehetett neki a beszédből egy időre. Megissza a sört, és a lány mondandójára csak bólogatni tud. Teljesen igaza van, mindig is így volt a legrosszabb perceink tartanak a legtovább, az örömünk meg szinte villámsebességgel elillan.
- Teljesen igazad van.
Mondja majd, a lány rátér a hajszínére, ő is észrevette a másik félnél, hogy barna lett, de valahogy nem tűnt jó kezdőtémának az imént.
- Így alakult, néha pár hétre vissza szoktam térni a régi dolgokhoz. És nálad? Látom te is váltottál.
Mondja kedvesen majd egy dicsérő mosolyt küld felé, mert ez is jól áll neki. Ő is szerette a barna fürtjeit, annak idején meg annyi színben pompázott a haja már, hogy a papagájok megirigyelték volna. Mondjuk az ilyen események, mint ami a Nyuszi jelmezes ismerősével is történt, szokták olyan irányba vinni, hogy drasztikus változásokat vigyen végbe életében és külsejében.
- Ha segíthetek bármiben, most, hogy egyedül laksz, szólj bátran!
Mondja, majd elhangzik a „Még egyet!” felkiáltás a lány szájából, minden gátlás és önirányítás nélkül belemegy. A kezét megfogja és visszaemeli az asztalra.
- Majd én.
Rendel még egy kört maguknak, természetesen ő állja, ennyit megtehet, majd figyeli tovább a lányt. ez az este most erről kell hogy szóljon, ha nem is lesz jobb, de legalább felejtik, hogy rossz dolgok is vannak, már amennyire egy ilyet el lehet felejteni akár csak egy kicsit is.
 
Szál megtekintése

Amanda Meggie Philips
INAKTÍV


Pillangó ~ || Királylány ~
offline
RPG hsz: 232
Összes hsz: 7402
Írta: 2012. december 9. 20:24 | Link

Képtelenség társ <3  Cheesy

Ez a részvétnyilvánítás teljesen kellő és elegendő volt. Többet nem akart, de nem is kell hozzáfűzni. A lány megindokolja miért is van „itt” tulajdonképpen. Megérti, ő is mindig elsőre menekülni próbált az ilyenek elől, mert hogyha el is jutott volna addig, hogy esetleg szembenézzen vele, nem lett volna elég erős hozzá. Most sem a gyengeség vezetett ide sokkal inkább a tudat alattija. Valahogy már késztetése volt rá, hogy valakivel egy jót beszélgessen, de, hogy azt milyen keretek között teszi, már részletkérdés.
Folytatólagosan már a frizuraváltásról beszélnek, miután mondja mi is az oka, majd rákérdez Lotte változására végighallgatja őt. Mosolyog egyet a bókra, majd közben fogyasztani kezdi a második korsót is.
- A zöld még jól is állna, én a  lilát próbáltam, volt sikere annak is. -  nevet fel, bár még mindig nem az a nagyon boldog hangulat uralkodik, de már haladnak a vidámabb lét felé, ha apránként is de legalább haladnak.
Viszont kérdéshez, viszont válasz is társul, még iszik egyet, aztán a korsót letéve összeszedi gondolatait, majd beszélni kezd.
- Igazából ez az időszak mindig nehéz, jönnek az ünnepek meg minden, és nemrég volt a szüleim halálának évfordulója. A testvérem sincs idén velem. Nehéz. Ezért értelek meg annyira. Bár nekem ott van most Yar, de ez így mégis más…
Mondja végig némi fintorral az egész szomorúságát tekintve. Ez egy olyan dolog, amivel az elmúlt 14 évben nem tudott mit kezdeni, de ideje lenne, talán majd mostantól könnyebb lesz. De ez megint egy olyan feltételezés, ami totál értelmét veszti abban a percben, hogy rájuk gondol. Ekkor a gondolataiból a korsó lecsapása ébreszti, vissza a valóságba.
- Tudod mit, rám fér, iszom! – mondja, illedelmesen, majd még egy félmosolyt is küld felé, ledönti azt a kortyot, ami még volt a második körből. Innentől valószínűleg számolni már nem fogja őket.
Közben érkezik egy válasz a felajánlott segítségre, ezen csak mosolyog, majd az újabb körrel koccintanak egyet, és mindketten inni kezdik. Megtalálta a megfelelő társaságot most maga mellé, ez így teljesen megfelel neki. Nincs előítélete, nincs leszúrás. Bárkivel futott volna össze, valószínűleg az első egy kérdőre vonás lett volna, hogy miért van itt, mit keres ő ilyen helyen. A legmókásabb az egész történetben, hogy megint ugyan azzal az emberrel üldögél, akivel az első képtelen helyzetét élte át visszatérése óta. Lesznek itt még meglepik, már látja előre, el is mosolyodik magában, mikor végignéz magukon. Legalább most a ruha normális, ha már ők nem változnak.
Szál megtekintése

Amanda Meggie Philips
INAKTÍV


Pillangó ~ || Királylány ~
offline
RPG hsz: 232
Összes hsz: 7402
Írta: 2012. december 12. 00:27 | Link

Ivótárs <3

Szükség volt már egy kis fesztelen beszélgetésre és lazításra az életében. Lehet, hogy nem illendő, amit most tesz, de ez már egy pillanatig sem érdekli, miután elküldte a második kört is, igazán már nincs megállj. Lottéra kacsint, mikor jön a harmadik majd csevejt folytatnak a hajukról, meg már igazán nem is tudja miről. Amit tud, az az, hogy ha nincs is minden rendben, legalább megy az a nevetés is. Persze nem olyan tiszta az, a helyzetnek, na meg persze az italnak is betudható.  Szépen lassan túlesnek a harmadik körön is, most már érzi is Meggie, hogy kicsit nehézkes lesz a „sétálgatás” innentől. De sebaj. Megéri.
- Fantasztikus időszak volt… - nevet önfeledten, majd folytatja. – Most képzelj el egy alig 160 magas lila fejű lányt, mint egy tovább a termőföldön hagyott padlizsán.
Mondja, miközben még mutogat is hozzá. Nem élete poénja, de mindig is ez volt az első, ami a lila hajáról eszébe jutott.  Elmulat ezen egy kicsit magában, közben Shary rendeli a következő kört. Egyértelmű jelét adta neki Amanda, hogy mehet a következő kör. Ilyenkor azért tudja értékelni a nagykorúság gyors problémamegoldó képességeit.  Na, de ez most nem köti le a figyelmét, máris nekiáll elfogyasztani, hamar túl is esik rajta, csak pár mondatot váltanak az idő alatt, Lotte még gyorsabban halad, látszik rajta, hogy még mindig kiüt az, mennyire maga alatt van. Ekkor érkezik az ajánlat, folytassák egy kényelmesebb terepen. Igazából nem itt szeretné a napfelkeltét megvárni, nagyon is jó ötletnek tartja, ott legalább kevesebb a feltűnés, még úgy is tűrhető állapotban van.
- Ez egy remek terv. Na, mozgósítsuk magunkat.
Amanda fizeti az italokat, míg Lotte beszerzi az üveges itókákat. Felkapja kabátját, sálát és sapkáját és várja, hogy társasága is megtegye. Mikor a lány is végzett ő is felöltözik majd magukhoz fogva az üvegeket elindulnak. Sharyt kicsit megtámogatja, biztos, ami biztos. Kilépnek az ajtón a hószállingózásba. Ez a hűvös kellemesen hat rájuk, hiszen józanító hatású, bár most nem épp ez a cél, megindulnak a Johanson rezidencia felé tovább csacsogva, meg esetleg, ha Lotte belekezd énekelgetve. A folytatás ismeretlen, kigondolhatatlan és teljesen kiszámíthatatlan. Ők ketten, mint már láttuk, olyan képtelenségeket tudnak összehozni, amit senki más. Élő példa e ez arra, hogy a sorsnak jó a humora avagy nem, azt nem lehet tudni.
Utoljára módosította:Amanda Meggie Philips, 2012. december 12. 00:32 Szál megtekintése

Amanda Meggie Philips
INAKTÍV


Pillangó ~ || Királylány ~
offline
RPG hsz: 232
Összes hsz: 7402
Írta: 2012. december 19. 12:50 | Link

Róbert

- A talárból ítélve, amit láttam némileg, kék volt. – mondja lenéző hangon a „kék” jelzőt, még beszélni sem szeret róluk, mondjuk alapvetően a többi ház felé vannak fenntartásai, arról nem is beszélve micsoda ellenszenvet tud táplálni egyes személyek felé.
- Nekem se tartoznak a kedvenceim közé, sőt… - nem tesz hozzá inkább semmit ezúttal. Az ő szájából nem sűrűn hangzik el pocskondiázás nyíltan, nem az a fajta, de azért meg van a véleménye. A fiú fintorgása után a szemébe nézve küld felé egy mosolyt, majd folytatja a felvetésével, hogy folytassák valami melegebb helyen, ebbe az ötletbe ő is nagyon hamar belemegy, és úgy tűnik, még nagyon ellenére sincs. Elindulnak, közben még egy kicsit folytatják a csevegést arról, mi is a véleményük más házak diákjairól. Mondjuk, amennyit ehhez hozzá tud szólni, az jelenleg vajmi kevés. Általános, hogy baráti vagy inkább ismerősi körét a házán belüliek alkotják, de attól még összefut, na ha nem is mindig így szó szerint, mint az előbb, egy-egy Levitással vagy Navinessel, esetleg Eridonossal.
- Reméltem, hogy maradsz a társaságomban. – jelenti ki, majd ezzel sétálnak egészen a Csárda ajtajáig ahol előbb Meggie majd az új ismerőse is belépnek. Útjuk a pult széle felé vezet, ahol helyet foglalnak. A pultos hamar megérkezik, lehet kissé unszimpatikus húzás tőle, de ez a jelleméből fakad, szó nélkül rendeli az első kört a fiú számára, magának természetesen csak egy üdítőt kér ki.
- Gondolom a vajsör megfelel, igazán finom. – mondja egy kis ajánlással, amit valami mosoly félével fűszerez, közben elkezdi lebontani magáról a ruharétegeket. Valószínűleg a póló elég lesz, nem kell pulóver meg kabát idebent. A múltkor sikerült úgymond kipróbálnia ezt az italt, talán jobban, is mint tervezte, de ha jobban belegondol, Lotte volt, aki többször ízlelte meg. De az az este más volt, sok minden szóba került a két lány között, és csaptak egy görbe estét. Azóta már kipihente az eseményeket meg beszélt egyszer már a lánnyal is, aki láthatóan azért kicsit jobban van, már amennyire egy ilyen tragédia után lehet. Miközben kicsit elderengett már meg is hozták az italokat, Meggienek szívószállal, csak hogy valamivel el is foglalja magát. Ekkor emeli tekintetét ismét a srácra, akiről még oly keveset tud, ám ez mégsem akadálya ennek a kis iszogatásnak.
Beszélgetnek egy ideig, majd megválnak egymás társaságától és mindenki a maga útját járva indul el a kocsmából.
Utoljára módosította:Amanda Meggie Philips, 2013. január 13. 15:10

Amanda Meggie Philips
INAKTÍV


Pillangó ~ || Királylány ~
offline
RPG hsz: 232
Összes hsz: 7402
Írta: 2013. október 15. 20:49 | Link

Lotte <3
-Viselet-

Kellemetlen vagy sem, azt még nem tudja megítélni, de elég nagy fordulatot vett az élete, amihez ideje lenne alkalmazkodnia. Mostanában veszi csak észre magán, hogy lelkileg mennyire meggyengült, szégyenszemre lassan azt kell, hogy mondja, hogy gyenge lelkileg, fizikailag semmi jele, összeszedte magát, fogjuk rá, de ismét túl sok minden taglózta le ahhoz, hogy normálisan álljon a dolgaihoz. A barátai fel és eltűnnek sorra, alapvetően nem jár a nyakukra, de most, mikor érzi, hogy nem csak nála nem oké a dolog aggódik. Tudja, hogy Lotte felszívódásának komoly oka kell, hogy legyen. Pár megszorongatott falusi kisdiák hamar elköpte, hogy ma érkezett vissza, gondolkodás nélkül ment le a faluba, józan eszét használva pedig természetesen a csárdát célozta be, szinte száz százalékig biztos volt benne, hogy itt fogja találni.
A talpig feketébe öltözött szép szemű belibbent, és minden köszönés, vagy a pillantások figyelembe vétele indult el az önelégült tekintetével a lány felé. Ez kizárólag magának szólt, mert megint igaza volt. Hamar átcsap a tekintete a megszokott és normálisba, ám az aggodalom néminemű jele kiütközik rajta. Ha akarná, akkor se tudná titkolni, de nem is ez a cél, szeretné tudni mi a fészkes fene folyik itt körülötte, ami momentán egy nagy rakás trágya, mert mind a maga, mind a barátai élete valahol ilyen sémán mozognak. Elég csak ránézni, a hamarosan magával egy asztalnál tudható lányra, vagy Mirára, na nem mintha a többiek jobbak lennének. Ezek csak példák, a statisztikusoknak alanyi esetek, neki meg, amilyen önző szemét mostanság, csak egyel több ok arra, hogy magát jobbnak és szerencsésebbnek lássa, azaz éppen így érez, aztán lehet, hogy az este végére ez megváltozik, lehull az álca, aztán lesz, ami lesz alapon kiborul a bili.
Mindezek annyira gyorsan zajlanak le a fejében, hogy észre sem veszi, hogy már a lányhoz érkezik, akit mosolyogva ölel át, majd két puszi kíséretében, semmi köszönés nélkül vág a közepébe, nyilván a lány is tudja, hogy nem tiszteletlenségből teszi, egyszerűen szükségtelen a formalitás. Egyébként meg nem fog a sablonos, „hova tűntél el” dologgal jönni, a lényegre kíváncsi, amihez némi hajtóerő szükségességét érzi.
- Négy tequilát! – Leveszi a sálat a nyakából, majd a szék támlájára teszi, lábait keresztbe veti, aztán Lottéra tekint, akire rá van írva, hogy fel akar szabadulni, Manda sincs ezzel másként.
- A vajsörön túl is van ám élet… - Kezdi csípősen, de semmi rossz nem húzódik mögötte. – Kezded te, vagy kezdjem én? Mindketten tudjuk, hogy okkal vagy itt, én pedig okkal jöttem pont ide utánad…
Jogos, ha annyira nem lenne ez a dolog ma helyfüggő, simán meglátogatta volna holnap az otthonában, vagy a suliban valamikor, vagy bárhol másutt megbeszélés után, de egyrészt, egyből kereste, másfelől, Lotte ért hozzá hol kell magát megtalálhatónak tennie. Pillanatnyilag így érzi…
Szál megtekintése

Amanda Meggie Philips
INAKTÍV


Pillangó ~ || Királylány ~
offline
RPG hsz: 232
Összes hsz: 7402
Írta: 2013. október 31. 10:03 | Link

Lotte <3

Ha ők azok a tipikus lányok lennének, akkor valószínűleg nem itt üldögélnének, nem futnának össze hasonló körülmények között, sőt, meglehet, hogy akkor ilyen problémáik se lennének, mint most vannak, de őket nem teremtették ilyennek. Amanda ahhoz, hogy csak egyszer hosszabb távra rendben legyen az élete, túlságosan sokszor keveredik bele valamibe, vagy szúr el valamit, nem igazán megy neki ez az élet nevű játék az utóbbi 1 évben ismét. Talán megint kezdenének visszaköszönni a régi dolgok? Kicsit abból, amiket művelt mostanában simán erre lehetne következtetni, senkit nem hibáztatna pár nem kellemes bélyegért, de ilyennek is kell lenni, nem? Itt van ennek Manda, ismét.
Megrendeli az italt, közben Lottét figyeli, meg hozzá is beszél, még megszabadul a kabátjától. Attól függetlenül, hogy járt már itt, azt még mindig nehezményezi, hogy a szemek automatikusan vetődnek rájuk, de ez sem tart sokáig, ahogy minden csoda 3 napig, itt a bámulás 3 percig tart körülbelül.
- Jogos, de utána ha jól érzem a lazítás kell, nem a tiszta fej. – Mosolyog rá, miközben látja, hogy már mindjárt indulnak feléjük az italokkal, ekkor kezd bele abba, hogy oka van mindennek. Nem litánia, vagy hasonló, egyszerűen csak tart attól, hogy annyira lemaradt, hogy menthetetlenbe próbál belefolyni. De miért is akarna belefolyni? Nem szokta különösebben meghatni a rossz sors, de az, aki közelebb kerül hozzá, arra valami belső késztetés azt mondja, segítse őt, ez hozhatta ide is. Meg az, hogy a saját bajai elől menekül, folyton, még Kornélnak se néz a szemébe és közli mi a helyzet, pedig nem nagydolog, persze megvannak szavak nélkül is legtöbbször persze…
- Yaristával szakítottunk, az abban a pár napban kicsit nehéz volt, sikerült magam majdnem megöletni is, csodálom is, hogy élek még. Aztán visszatért Kornál…
Említette már a nevet, de többet biztos benne, Lotte sem tud, egyelőre ezzel meg is áll itt, de az az egyáltalán nem szokványos mosolya sok dolgot rejteget. Ami meg Yaristát illeti, amennyire egyszerűen közölte, annyira nem olyan volt az arckifejezése. Nem tudja, hol bontsa ki, vagy mennyire és mit, de barátnője úgy is tudni fogja, mit kérdezzen, ha értelmezni akarja, egyébként meg, kicsit pozitív is, akkor is, ha ismét bebizonyította magának, hogy nem mennek neki ezek a kapcsolatok. Olyan elkötelezettségi problémái vannak, amiket önmagában kéne lerendeznie, de hogyan? Valami csak felnyitja már a szemét, mert nem látja a fától az erdőt.  
– Lina is itt van, szóval össze is kapart, meg sokkal jobb mióta itt van ő is. Sok olyat teszek mostanában, amit nem kéne, a legszomorúbb, hogy ismét előjött az, hogy nem bánom meg.
Most hirtelen ezer meg egy kérdés cikázik a fejében arról, hogy magát miért bántja ezzel, mit ront el és hasonlók, a megérkezett italokra tekint majd a tequliából egyet-egyet citrommal együtt maguk elé helyez, közben észre sem veszi, hogy a morfondírozásban hangosan is kérdez.
- Miért teszem ezeket? Miért tesszük ezeket?
Felemeli a fejét, kisimultabban és halvány mosollyal tekint a vele szemben lévőre ismét, jól esik beszélni, de a visszakérdések és válaszok után rajta lesz a sor, ezt már a részkérdése is megfogalmazta minimálisan.
Szál megtekintése

Amanda Meggie Philips
INAKTÍV


Pillangó ~ || Királylány ~
offline
RPG hsz: 232
Összes hsz: 7402
Írta: 2013. november 8. 13:25 | Link

Lotte <3

Körülményeinek ismeretén egészen hamar átlendült, így nem is meglepő, hogy megérkezését követően hamar fellélegzett. Nem kellett magét tartania, Lotte előtt nem. A nyűglődések korszakán már túl van, meglepő módon a bőgési fázis kimaradt, helyette jól kidühöngve magát rombolt, és a saját fejére hozott bajt is egészen jól kezelte, most meg… Most pedig itt van, morcosság, kedélyingadozás, rosszkedv és düh nélkül, immár. Legalábbis látszólag, sikerült eltemetni a dolgokat jó mélyre, azzal, amiket meg felhoz, nem szaggatja a sebeket sem magában. Legalább ebben sikeres tud lenni.
Tiszta gondolatok, vagy sem, az biztos, hogy ma nem is akart józan maradni, másként ide sem jön. Hetykén áll a dologhoz, nem akarja teljesen pusztítani magát, de erre az idei, végzős évére nem maradtak olyan dolgok a nyakában, amik miatt ne tehetné. Közben, ha már a dolgainál tart, beleveti magát a dolgok felvázolásába, fokozatosan, nem túl részletesen de a lényegi részre kitérve. Ahogy halad a történésekben előre, úgy vált a ridegből egy sokkal kellemesebb hangnemre és arckifejezésre. Az a bizonyos mosoly is ott ül már a szája sarkában. Hiányzott már neki ez, tisztán, minden felesleges érzelemtöltet nélkül szórakozik, ez sokkal jobban illik hozzá, kezdi úgy érezni, hogy ez az egész elmúlt időszak csak teher volt, amolyan láncok rajta. Kötöttség, hűség… olyan dolgok, amikhez korábban se sok köze volt, persze a többség őt csalta meg előbb, de sokszor volt ludas ezekben a dolgokban, amikről Lotténak is mesélt már, egyik-másikról legalább is.  
Meglepő, hogy az a Helloween este, amikor visszaérkezett milyen nyomokat hagyott benne, ha akkor nem kóborol, nem fut össze ezzel a lánnyal, pedig sokat köszönhet azóta neki, támaszkodnak is egymásra. Ehhez nem kell sülve-főve együtt lenniük, állandóan hangsúlyozni, hogy igen, ő a barátom és rá számíthatok. Ők érzik ezt, anélkül is.
- Nem, de egy nagyon kellemes meglepetés volt… érted mire gondolok úgy is. – Nevet fel egy kicsit, miközben a gondolataiból újra a beszédre tereli magát.
- Örültem neki, barátok vagyunk, régóta, jól ismer, nem kell semmit rejtegetnem, lepleznem, teljesen jól viseli a füllentéseket is, és nincs érzelmi kötelezettségünk. Hiányzott ez a fajta szabadság…  
Valahogy ez magyarázza azt is, ami előjött belőle, mióta a környezete rendezett, ha lehet ilyet mondani az ember kapcsolataira. Szerencsés jelenleg, hogy azok veszik körül, akik. Mikor befejezi azzal, amivel a mondandóját és már az ital felé fordul, akkor hallja a megjegyzést. Nagyon is érti ő ezt. Mindig is ilyen akart lenni, nem tartani a következményektől, mert a vélemények alapvetően nem kötik le, az van mindenkinek, de senki se kíváncsi a másikéra. Ellenben a tetteinek a következményei, az teljesen más tészta. Nem feltétlenül tart tőle, hogy magát sodorja veszélybe, inkább attól tart, hogy mást fog vele. Manda önmagát így is állandóan a halálba küldené, ha nem venné elő jobbik eszét a helyzetek többségében, példálózni se nagyon kell, hogy ezt alátámassza. A gondolat áradat vége a hangosan feltett kérdés, amire még a válaszok előtt megvonja a vállát. Ez van, ezekkel nem nagyon lehet mit kezdeni. Ezután barátnője szemébe nézve figyel rá, miket is mondd. Mókás, hogy sorsszerűség valahogy mindig téma lesz náluk. Pár bólintással tudatosítja magában a dolgot, Lotte felé pedig egy bizonyítékként szolgál ezzel, hogy jól érti.  
A beszélgetést több irányból is meghatározó eszköze, az ital kerül immár terítékre. Só, tequila, citrom, melegség, jóleső érzés… Ez vár rá pillanatokon belül. Megfogja a pohárkát, Lotte felé emeli, amint összekoccant, megízleli a sót, majd lehajtja az italt és a citrom fanyarságával kíséri. Pillanatokra összeráncolja a homlokát, de amint az ital leér, kisimult arccal, az eddig felrajzolódott mosollyal tekint előre.
- Úgy van, nagyon el vagyok maradva… Ne sajnáld!
Mondja neki, majd picit mozgolódik a széken, az asztal fölé hajol, amelyre rákönyököl, fejét kezével megtámasztja és így figyeli a lányt. Nagyon kíváncsi már, nem az a fajta, aki követi a pletykákat, bár Yar alatt, ha kellett, ha nem, kapott bőven, ellenben azóta talán újság sem volt a kezében, emberekkel meg csak ritkán találkozott, és megválogatta kikkel. Ösztönösen szegezi rá a tekintetét és figyelmét. Rá fog koncentrálni, övé a terep.
Szál megtekintése

Mátra Máguscsárda - Amanda Meggie Philips hozzászólásai (9 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed