36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Árvai-Mózs Barnabás
INAKTÍV


LIGHTLY
offline
RPG hsz: 32
Összes hsz: 86
Írta: 2016. május 1. 20:01 | Link

Szakács Ágotácska-Beácska


Ahogy belépett a csárda ajtaján, máris ismerős érzések kerítették hatalmába. Mintha már ezerszer járt volna ezen a helyen, mintha pontosan ismerné a törzsvendégek arcán megbúvó ráncokat, a levegőben terjengő, csak erre a helyre jellemző alkohol szagát, a zenedoboz leggyakrabban játszott zenéjét, a legfinomabb koktélt és a legpocsékabb sört egyaránt. Pedig most járt itt életében először. Az egész helyen, sőt, az egész mágusvilágban gyakorlatilag most járt először. Nem véletlen nem viszi túlzásba a pálcahasználatot és bújik meg az utolsó sorokban a gyakorlati órákon.
Egy nagy vadászt kért ki magának, s egy távolabbi zugba helyet foglalt. Végre, egy kicsit egyedül. Nem mélyedhetett el nagyon a gondolataiban, ugyanis percekkel később néhány fiatal siheder vett körül egy lányt, akin már akkor megakadt a szeme, mikor benyitott az ivóhelyre. Szemmel láthatóan nem ismerte a barna hajú a marhacsordát, sőt, azt se volt nehéz megállapítani, hogy semmi kedve ezekhez a bájgúnár izomagyakhoz. Italát tiszteletteljesen, ám némileg letörve otthagyta az asztalon, majd odasompolygott a lányhoz, aki pont szembe ült, így láthatta, ahogy Barnabás közeledik felé. Vállával utat tört magának, majd a lány fejét a kezei közé fogta s egy leheletfinom puszit adott a homlokára.
- Mertem remélni, hogy nem kezded el a bulit nélkülem. Nem minden nap ünnepelhetjük az első évfordulót, ugye? - jelentőségteljesen a kigyúrt pacákokra nézett a colos, akiknek szívélyesen megköszönte a jelenlétet, de a továbbiakban szeretnének kettesben ünnepelni a barátnőjével (akinek még csak a nevét se tudta).
- Úgy nagyjából 3 percen belül arrébb zsibbadnak a lovagjaid. Ha gondolod addig maradok szívesen. Borból vöröset vagy fehéret preferálod? - mondta neki pusztán azért, hogy fenntartsák a látszatot. Nyilván csak ezért mondta. És mosolygott is rendesen, mintha valóban valami nagy ünneplés közepette lennének.
Hozzászólásai ebben a témában

Szakács Ágota-Beáta
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 87
Összes hsz: 5015
Írta: 2016. május 1. 21:04 | Link

A hős lovag Barnabás
outfit


Mostanában elég sok stresszel és felesleges járőrözéssel telik a prefektus lét, így nem meglepő módon kimenőt engedélyeztem magamnak. Nem meglepő módon senki se tudott róla. Elvégre mégis kit ráncigálhattam volna magammal a csárdába? Senki olyan nincs mostanában a közelemben akivel lehetne iszogatni, beszélgetni. Emiatt teljesen egyedül céloztam meg a falu vendéglátó negyedét. Bíztam a vak szerencsémben, hogy nem kell majd egyedül eltöltenem az estét. Na meg abban, hogy nem valami rossz arcú mágus néz ki és rabol el. Azt nem éltem volna túl, mert biztosan betuszkolt volna szűk és piszkos helyre. Azok pedig nem éppen a kedvenc helyem.
Határozottan fellélegzem, mert mióta új tulaja van a helynek, kezdték száműzni azt a rengeteg piszkot és koszt. Igazán jót tesz a dolog, mert így jobban vonzza a közönséget. Talán a nem éppen jó megjelenésű mágusokból és boszorkányokból is lejjebb adhatna. Annak is jó páran örülnének, mint a takarítás felfedezésének. Az első szabad helyet elfoglalom, ami kissé félre esik a nagy nyüzsgéstől és zajtól. Jó lesz ez nekem, úgy se  megismerkedni terveztem azzal a varázslóval aki eléggé gyanúsan méregetett. A rendelést egyelőre hanyagoltam. Ám ezt a döntést azonnal megbántam amint körbe srác akik alulról súrolták nagyjából a harmadik évfolyamot. Tudom én, hogy nem vagyok valami égimeszelő, de azért kérem szépen, az alapképzést már letudtam és nem állok le csak úgy pár kölyökkel, még kártyázni se. A lehetséges menekülési lehetőségek után kutattam, illetve reménykedtem egy kisebb csodába, hogy felszívódhatok. A csodám meg is érkezett, jó vágású barna hajú fiú személyében aki simán kimenthetett a helyzetből. Hálaimát remegtem érte némán. Arra a bizonyos leheletfinom puszira felpillantok, a tudta nélkül volt már kettő jó pontja nálam. Első a megmentésem, a második az a puszi amitől hirtelen még a hideg is kirázott. Remélem ő ebből semmit sem érzékelt.
- Tudhatnád szívem, hogy nélküled nem kezdem el. -
Óriási mosoly, fene se tudja éppen kit szólítottam a szívemnek, de ennél nagyobb problémám sose legyen az életben. Drága barátom megjelenésére remélem az udvarlóimnak máshol fog dolga akadni. Tulajdonképpen nincs szükségünk gyertyatartóra, amennyiben mégis, megfelelő lesz amelyik nem bámul kocsonyás szemekkel. Olyat pedig bármelyik sarokban találhatunk, mindenféle felesleges erőfeszítések nélkül.
- Hálás lennék érte ha maradnál addig. Természetesen vörös. -
Egek, elveszett bennem egy Oscar díjas színésznő, annyira komolyan veszem a szerepem. Még a kezemet is a kezére csúsztattam, összekulcsolom ujjainkat. Hátha valakinek gyenge lenne a szerepünk. A mosolyom levakarhatatlan, hisz éppen valami szerelmes csitrit alakítok aki első évfordulóját ünnepli. Ugye milyen meggyőzőek tudunk lenni?
Hozzászólásai ebben a témában
Árvai-Mózs Barnabás
INAKTÍV


LIGHTLY
offline
RPG hsz: 32
Összes hsz: 86
Írta: 2016. május 2. 10:52 | Link

Beácska Grin


Nem, valóban nem tudja reálisan felmérni néha a saját manipulatív vagy épp csak lovagias megnyilvánulásait. Nála ez természetes. A lány nem túl erős, de közelebb hajolva érezhető parfümjének illata a fiú orrába jutva mosolygásra késztették az egész ábrázatát. Vele szembe foglalt helyet, kezeit az asztalon pihentetve, majd a hölgy kezdeményezésére összekulcsolták kezeiket. Szabad kezének élével végigsimított a lány arcán és a legszerelmetesebb mosolyát vette elő, miközben kért két tiszta vörös bort, kifejezetten szép pohárban.
- Igazán szép vagy ma, életem. Meg úgy általában is szép vagy. Mint most. Hogy is hívnak? - az elejét viszonylag hangosan eresztette ki magából, csak a biztonság kedvéért, hogy a távolabbi tagok is tutira hallhassák, majd közelebb hajolva tette fel a kérdést. A borukat közben felszolgálták, amit Barnabás a kezébe vesz, majd mihelyst a hölgy is így tett, úgy koccintottak egyet. Sőt, a 'ha már lúd, legyen kövér' elv végett még kicsit fel is emelkedett a székéről, hogy válthasson egy rövid csókot élete szerelmével, akinek a nevét is jó esetben fél perce tudta csak meg.
Hozzászólásai ebben a témában

Szakács Ágota-Beáta
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 87
Összes hsz: 5015
Írta: 2016. május 2. 11:54 | Link

A hős lovagom


Ó, nézzenek oda, mindjárt elcsöppen a kis szívem a fiú láttán. Azért valahol hálás vagyok, hogy nem hagyott csak itt ezekre a nem valami biztató ábrázattal rendelkező kölykökre. Ha mégis megtörtént volna, biztosan pálcát rántok, mert éppen a terelőütőm nincs nálam, hogy felmérést tartsak köztük mennyire is masszív az a fa. Pedig kíváncsi lennék a véleményükre igazán, csupán egy másik alkalommal.
Ahogy veszem észre, egyikünk se lenne kiebrudalva a színjátszóból ha lenne időnk ilyen cifraságra. Helyette előadjuk, hogy már legalább egy éve ismerjük egymást, holott most először láttam őt. Őt akinek a nevét se tudom, de mit számít? A szívem tökéletesen megfelelt neki, nem nyújtott be semmilyen reklamációt érte. Sőt, még helyet is foglalt és a kezeink összekulcsolása ellen se tiltakozott. A simogatásra elmosolyodom, ennél többet már nem tudok produkálni. Így is vissza kell fojtanom a nevetésemet, mert nevetségesnek érzem magam. Nem ismerjük egymást, de úgy előadjuk ezt a szerelmes maszlagot, hogy a végén még én is elhiszem. Az pedig igazán nagy szó.
- Általában? Én mindig szép vagyok, nem vetted észre?! Beának hívnak, örvendek szívem. -
Követve a fiú példáját, az eleje, a szemrehányás része nálam is hangos. Csak, hogy érzékeljék még se annyira tökéletes az az első évforduló, de ettől még igazán nem fogom lapátra tenni a szívemet. Sőt, még a bemutatkozásomat is megejtettem, őszintén reménykedve abban, hogy én is megtudom az ő nevét. Nem mintha nem felelne meg nekem az a bizonyos szívem, na csak. Azért mégis kéne tudjam, hogy kinek vagyok az oldalbordája jelen helyzetben.
Már csak egy tószt hiányzik a koccintás után, mert rendesen hiányérzetem akadt. Ennek ellenére semmi ilyesmi nem következik be. Helyette kapok egy rövid csókot évfordulónk alkalmából. Na nem hiszem, hogy ennyi jár, de nem kezdek el hangot adni elégedetlenkedésemnek. Ennél jobb még következhet az este folyamán. Mondjuk megtalál az igazi barátnője és revansot akar venni, amit természetesen nem hagyok csak úgy. És örülhet, mert legalább tudja valójában kivel is alkot egy párt.
Hozzászólásai ebben a témában
Árvai-Mózs Barnabás
INAKTÍV


LIGHTLY
offline
RPG hsz: 32
Összes hsz: 86
Írta: 2016. május 15. 12:38 | Link

Beácskám  Grin


A fiatalember, miután megmentette élete szerelmét a rá leselkedő gonosztól, örömittasan és kicsit megrészegülve a hölgy bájától, helyét elfoglalva, a tökéletesség reményében előadta az elcsöppenni készülő lovag szerepét. A nem épp barátságos alakok (mintha Barnabás amúgy pont olyan külsejű lenne) egy pár asztallal arrébb, árgus szemekkel figyelték a fiatalok minden mozdulatát, mint akik nem akarták volna elhinni, hogy igen, ennek a szép teremtésnek van udvarlója.
/az elmesélésben E/1-re váltok a hozzászólás végéig/
Bár nem tudtam, hogy hosszú hajú társaságom milyen benyomással él velem szemben, mégis hasonlóan vélekedtem a kialakult helyzetről. Nem is lehet olyan rossz, ha van valakije az embernek, főleg ha az illető egy ilyen meseszép, vonzó lány, akinek finom kezét épp a sajátomban tudhatom. A hangja is egész dallamos, a megjelenése pazar, az előadási stílusa és színvonala pedig legalább olyan, mint az enyém: kifogástalan.
- Nem úgy értettem, életem. Persze, tudom hogy szép vagy. Barnabás vagyok. - jó, egye penész, megtartom ezt a lányt. Imponáló, erős személyiség, akiben van valami mélyebb, mint ami elsőre látszik - pedig az sem volt túl felszínes. A nevemet már csak akkor suttogom oda neki, mikor a csók előtt vagyunk. Kedvem lett volna kicsit még tovább nyújtani szánk táncát, kicsit gyorsítani a ritmuson, de egyelőre elég volt ez a kis bemutatkozó is. Egy hosszabb puszi. Visszaültem a helyemre, majd a kacsómban pihenő kezét számhoz emelve leheltem rá egy csókot, eztán beleittam a nem épp legjobb minőségű boromba.
- Régóta vártál már rám? - folytattam a mézes-mázas színlelést. Nem azt mondom, hogy nem volt rossz ez a játék, de szívesen játszanám még egy pár napig, hétig, vagy épp ahogy jönne a ritmus.
A bor kikérésekor a pincérnőnek büszkén dicsekedtem el, hogy íme az első évfordulónkat itt ünnepeljük, aki erre úgy meghatódott, hogy a zenegépbe berakott egy dalt, majd félhangosan odaszólt nekünk: "a táncparkett rátok vár". Hát mit röstelltem volna a dolgot: felálltam, megigazítottam a ruhám, majd Bea mellé állva, jobb kezem felé nyújtva, kértem fel egy táncra.


évfordulós dal
Hozzászólásai ebben a témában

Szakács Ágota-Beáta
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 87
Összes hsz: 5015
Írta: 2016. május 15. 23:39 | Link

A hős lovagom
outfit
[zárt]

Észrevétlenül alakult ki bennem egy biztonság érzet, hála a fiúnak. Különben nem vagyok valami védelemre szoruló, elesett kislány aki remegő térdekkel menekülne el mindentől. Csupán nem szeretek ok nélkül pálcát rántani és főleg nem párbajozni, mert a felügyelők vészes terhe mellett néha még levegő vevésen is elgondolkodom. Ilyen kétes alakokkal meg párbajba keveredni, nem valami jó lenne, akármennyire is tudok gyorsan futni, még ráfázhatok a dologra. Hiszen tisztában vagyok az adottságaimmal és, hogy mennyire könnyen is eltudnának bánni velem. Arra pedig semmi esélyt nem akarok adni, reményeim szerint kedves párom is hasonlóan vélekedik.
Egyébként nem is olyan rossz társaságba keveredtem, legalábbis az előbbihez képest fényévekkel jobb. Ő garantáltan vonzóbb, kellemesebb és bizalom keltőbb. Ezek már elegek ahhoz, hogy inkább vele töltsem az időt, mint azokkal akik úgy néztek rám, mint a hentesnél szokás. Éppen csak meg nem kérdezték hány kilót nyomok vagy mekkora a csípőm.
- Most azon gondolkodol, hogy megtartasz és nem dobsz oda azoknak a bizalomgerjesztő alakoknak? -
Még fel is nevetnék, ha nem lenne komoly a helyzet. Megvédem magam, egy bizonyos pontig, helyzetig. Ám a túlerővel szemben sokat nem tudok kezdeni, maximum behódolok. Azért valahol mélyen mégis abban reménykedem, hogy hamarosan rövidre fogom tudni zárni kapcsolatomat azokkal az alakokkal. Már az is jobb lenne, ha távoznék vagy távoznánk.
Tényleg, mintha kissé húzná az a csók dolgot, aminek őszintén bevallva valahol örülök. Nem a tegnap volt az, hogy egyáltalán került valaki mellém valamilyen úton módon az iskola területéről. Ki tudja, talán ő lesz az aki huzamosabb időt kibír mellettem miközben az érzelmeim viharát vívom. A legtöbb lány elpirulna egy kézcsóktól, én csak szélesen elmosolyodom és egy kacér pillantást küldök feléje. Lássuk, mit is tud kihámozni belőle, kíváncsi vagyok.
- Megvárattál, ezért kárpótolnod kell. -
Ha már színlelünk, legyen igazi, így kissé durcásabbra váltok mialatt azért ott játszik ajkaimon az a sokat sejtető mosoly. Érdekel mivel is tudna kárpótolni, de csakis olyasmi jöhet szóba ami megéri. Holmi apró dolgok nem érdekelnek, olyanok se amiket csak úgy megkaphatok. Kínáljon olyat ami nem mindennapi, leköti a figyelmem és izgalmat hoz az életembe. Fürkésző tekintettel vizslattam, hátha elmondja mi a kárpótlás.
Kissé kényelmetlenül érzem magam, mert a csárdát nem éppen táncolásra tervezték. És még valahol bennem van az az érzés, hogy elszórakozunk, aztán mehetek kis ügyesen egyedül a kastély felé. Ám nem rondítok bele a tökéletes összképbe, elfogadom a felém nyújtott kezet és várom mi lesz. Hiszen táncra fogunk perdülni, amihez sokkal jobban illene egy szoknya, de most éppen nadrágom van. Mosolyt erőltetek ajkaimra, hátha attól valami jobb lesz.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed