36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Rui Mendes Dias
INAKTÍV


Mikulikánus.
offline
RPG hsz: 48
Összes hsz: 114
Írta: 2014. június 25. 10:55 | Link

Alegria


Nos, én sem hittem volna, hogy az első ilyesfajta keresgélésem célt fog érni. Tényleg csak felfedezni akartam, hogy milyen helyeken lehet viszonylag elfogadható áron meginni pár ezt meg azt, és bár a szag eleinte nem volt ínyemre, nagyon hamar hozzászoktam és lehuppantam egy farmernadrágban és egy laza szabású fehér pólóban, behívócédulám a nyakamban. A legelső dolog, ami a számra jött, az egy vodka volt és már magam sem tudom, hogy honnan jött - került elő a társaságom. A semmiből megjelent egy hosszú, feketés hajú lány majd a kezdeti problémákon túlhaladva ("Bocs, nem zavarlak?/Leülhetek?/Vidd arrébb a lapos feledet!/etc..") beszédbe elegyedtünk. Nagyon hamar kiderültek apróbb kis dolgok, mint például teszem azt egy házba járunk, sőt, az is megvilágításba került, hogy mindketten spanyol származásúak vagyunk. Eleinte teljesen átlagos dolgokról beszélgettünk az én tört magyarommal, de megértettük egymást és már a harmadik kör vodkánál járunk. Ilyestájt szoktak kezdődni az érdekesebb dolgok, gondolom én legalábbis, illetve több, mint gondolom, tekintve, hogy kismilliónyi ilyen helyzetben volt már részem.
- Szóval mi is a név?.. A te név.. neved. - még gesztikuláltam is neki a levegőben valami olyasmi mozdulatokat leírva, mint aki félig-meddig már feladta vagy hagyja a fenébe a dolgot, amiért küzd. Végül mégis a jobbik énem nyert, így bal ujjaim körbeölelték a lány finom, puha kezét és szám felé kezdtem emelni, míg én is közeledtem felé, végezetül még a szemeim is lehunytam, mikor ajkaim a bőréhez értek a kézfején és lassan elengedve azt a lány szemeibe néztem. Na igaz, az ilyen mozdulatot általában a saját nevünk elhangzása után szokás végrehajtani, de nem lényeg. Ez idő alatt a pultos lány szépen ringó csípővel elegánsan kihozta a korábban már említett harmadik kört képező shot vodkát meg a poharakat, és már le is adtam az ezt követő rendelést: tequila. Nem mintha le akartam volna itatni a lányt, szó sincs róla, csak kíváncsi voltam, hogy mikor fog elhangzani a szájából a köszi, ennyi elég parancs.
Hozzászólásai ebben a témában

Alegria C. Martinez
INAKTÍV


*rainbowkiss*
offline
RPG hsz: 55
Összes hsz: 929
Írta: 2014. június 25. 14:17 | Link

Rui
ruci

Arra kellett rájönnöm hazaérve, hogy sehol semmi ital. Elfogyott, és mondjuk nálunk ez a természetes, bár ha Lean nincs itthon nekem eszembe se jut pótolni ezt az alapvető szükségletet. Magától értetődött mindig, hogy van, de ha nincs, az ellen tenni kell. Na ezért mentem le a csárdába, csak aztán ottmaradtam, mert társaságra találtam. Bizony, én magam, aki még csak nem is egy olyan alkat, hogy mindenáron valaki mellett akarjon lenni. Viszont ha már így alakult, ennek még örülök is, mert spanyol fiúra leltem, meg még Levitás is. Igaz, ez nekem sokat már nem tesz, mert a tanulást befejeztem, amiért áldom is néha az eget, legalább már ez nem köt ide.
Még eszemben van a második kör vodka után is, hogy valamit vennem kell, mert ha most talán nem is lesz rá szükségem, később akkor is magamat szidnám, hogy elfelejtettem, és megint le kell jönnöm, azonban annyira ez nem érdekel ebben a pillanatban. Ha beugrik majd még, akkor jó, ha nem, akkor meg.. ez van.
- Alegria Martinez. A tiéd?
Egyértelműsítésre sem szorult volna a kérdés, de értékelve van, hogy megszenvedett azért a szóért, a kézcsókot pedig egy magabiztos félmosollyal jutalmazom.
Aztán lefoglal az érkező harmadik kör, és csak mosolygok az azt követő rendelésen. Nem tudom miért lettem én ilyen, de ahogy a vodkát, úgy a tequilát is szeretem, az átlagtól eltérően.
Az előttem lévő italalt is úgy vagyok, hogy nem kell kísérő, és imádom benne, amit mások utálnak. Szóval kezembe veszem, a velem szembe ülő felé emelem, vigyorgok még egyet aztán húzóra. Ahogy a nyelőcsövemen halad lefelé az égő érzés még arcom eltorzul egy cseppet, de tényleg alig, mert ez még nem az a mennyiség, ahol úgy iszom, mint a vizet. Bár még azt is elérhetjük, mert most biztos nem fogom azt mondani, hogy köszi, többet nem kérek. Éreztem már ma, hogy erre lesz szükségem, és hoppá.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed