34. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: « 1 2 ... 34 ... 42 43 [44] 45 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Nadia Rosales
Igazgatóhelyettes, Tanár



offline
RPG hsz: 132
Összes hsz: 174
Írta: 2021. november 2. 20:59 | Link

Zétény

- Egész…nagy ez a szoba - jegyeztem meg, mert legutóbbi emlékeim szerint a csárdában meglehetősen zord, kicsi és sötét szobák voltak, nem beszélve a nyikorgó, rossz bútorokról. Ez ahhoz képest azért egy fokkal jobban nézett ki, amolyan legénylakásos stílust öltött a szoba, amiben volt minden, ami egy férfinek kell, ellenben még mindig nem gondoltam azt, hogy ez a hely gyermekbarát, már csak azért sem, mert odalent rengeteg idegen ember jött és ment, s valószínűleg jó pár korsó sör is felütötte a fejét, amit meg aztán hangzavar kísért.
Kicsit megköszörültem a torkomat, mintha nem lett volna hangom, de végül aztán kitisztult, sikerült is elmondanom első körben, amire gondoltam, mert tényleg bántott a bűntudat, s az, hogy láttam, Natalie mennyire szomorú Zétény hiánya miatt. Ezért is gondoltam azt, hogy jó lenne, ha mondjuk együtt töltenének jó pár órát, akkor talán a kicsilány megint vidám lenne, meg aztán, azt sem akartam, hogy Zé úgy érezze, nincs rá szükség. Tulajdonképp egy jó adag bűntudat is mardosott a történtek végett, össze is fűztem karjaimat a mellkasom előtt, mintha ez védene bármitől is, ami még csak meg sem történt.
-  Nem köszi, vagyis…egy pohár vizet, köszönöm - bólintottam, s míg mozdult, tétován néztem az ülőalkalmatosságra, aztán vissza Zétényre.
- Nem köszi, a suliban úgyis sokat ülök - végül állva maradtam, tettem pár kósza lépést, miközben még jobban szemrevételeztem a lakását. Fülemet közben megütötték az ironikus szavak, éreztem is belőle, hogy Zétény még neheztel rám, de nem sértődtem meg, végül is, volt benne némi igazság, így jogosan kaptam.
- Nem kell elvinned, úgy gondoltam, hogy átjönnél, játszanátok, és ott vacsorázhatnál - kiejtve az utolsó szót, ráemeltem a pillantásom, nem tudtam, hogy ehhez mit szól majd, közben ha kaptam, elvettem a vizet, de nem ittam belőle, csak tartottam a poharat, s tovább fürkésztem Zétény pillantását.
- Nézd - halk sóhajjal inkább le is raktam a poharat, s egy kicsit közelebb léptem hozzá. - Sajnálom a múltkorit, és nem úgy értettem, hogy többé ne gyere. Ez…ez csak…- most kellett volna valahogy elmondanom, hogy mi is játszódott le bennem, de inamba szállt a bátorságom. Nem ment. - …na de, a lényeg az, hogy Natinak nagyon fontos vagy és hiányzol neki, az apja vagy és mióta megjelentél az életében, azóta ő a legboldogabb kislány. Soha nem láttam őt még ilyennek, és ez jó dolog.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Farkas Zétény
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 369
Összes hsz: 2234
Írta: 2021. november 2. 21:29 | Link

Nadia
egy hétköznap reggel - kinézet

- Aha - bólintok, miközben a szobával van elfoglalva. Amúgy érdekes, hogy még nem járt itt, eszembe sem jutott áthívni, mondjuk érthető. Az ő házuk azért ehhez képest meglehetősen máshogy fest, meg minek is hívtam volna át, ha állandóan ott lebzselek. Jól van, oké, nem hozom fel a témát. Beengedtem hát és hoztam neki vizet. Kinyitottam egy üvegpalack kristályvizet, ami import áru, és még én is szívesebben iszom, mint az itteni vizeket. Lecsavartam a kupakot és kitöltöttem egy fél pohár vizet. Nem azért, mert drága - bár ez is tény -, hanem mert tudom, hogy ez nála ugyanolyan pótcselekvés, mint a múltkori pakolászás. A helykínálást már nem fogadja el, nem baj, csak így talán kínos lesz az egész, amit mondani szeretne. Hát persze, hogy arról beszél, miközben átadom neki a poharat, hogy legyek megint Natival. Szuper! De ha ki vagyok tiltva, hol, mikor és meddig a lényeges kérdések. A válasz meglep, sőt, nagyon meglep. Valószínűleg ő is rájött, hogy kissé túlzásba esett a múltkor.
- Oké - mondom kurtán, mert nem tudom hova tenni ezt a meghívást. Most meg azt érzem, hogy a gyerek az ürügy, és ki akar engesztelni. De akkor meg miért? Ahh, mindegy. Közben azért várom, hogy mit akar még, mert tudom, hogy nem ennyi az egész. Végül kiderül, hogy sajnálja, ez is ő. Bár hirtelen haragú, meg heves vérmérsékletű, de mégis tudja, hogy megbánthatott. Meg ugye Natali is biztos elmondta már neki egy párszor, ihihi.
- Jól van, meg van bocsájtva. De mivel nem vagyok mindig pofátlan, jó lenne tudni, hogy mit szeretnél. Heti kétszer menjek csak maximum? Nekem nem gond, nem akarok zavarni, ha úgy érezted, hogy elnyomlak Natinál, vagy mondjuk engem jobban szeret. Tuti, hogy nem feszt arról fecseg, hogy majd megmutatja neked, meg anyu így, anyu úgy, szóval nem kell félned - tény, hogy a kiscsaj tényleg szereti őt, nem is csodálom. Az meg, hogy mostanában én vagyok a favorit is érthető, sokáig nem volt neki apja, most meg van és mókás dolgokat csinál vele. Meg nyilván hallgat is rám, nincsenek konfliktusok még. Persze, ha majd lesznek, akkor kapom majd én is, nem félek én ettől, hogy minden nyugodt marad.
- Örülök, ha így gondolod, nekem is fontos ő - mosolyodom el, de én leülök a "konyhában" lévő egyik székre. Biztos van még it valami, csak ki kell várni, hogy kész legyen, mint a jó süteményt.
- Na és mi van azzal az Ákossal? Meg a rendőrségi ügyeddel. Azon azért jót röhögtem! Főleg tegnap, mikor összekapcsoltam a kinevezéseddel. "Egy prostituált irányítja a híres mágusiskolát!" - olvasom fel a nemlétező szalagcímet, mintha egy újság lenne a kezemben. Na, hova jutott a mágusvilág, öcsém!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Nadia Rosales
Igazgatóhelyettes, Tanár



offline
RPG hsz: 132
Összes hsz: 174
Írta: 2021. november 2. 22:12 | Link

Zétény

Miközben beszéltem Zétényhez, egy kicsit izgultam, volt bennem némi stressz, nem tudtam, hogyan reagál majd, hisz sikerült megbántanom. Tényleg túlreagáltam a múltkori helyzetet, valóban nem volt szép, hogy hozzá vágtam azt a plüssállatot, s az sem, amiket hozzávágtam a fejéhez. Szóval volt is bennem félsz, hogy sikerült mindent elrontanom, s hogy elmartam a lányom apját, aki most majd megint tovább áll, újra lelép, én pedig örökre hallgathatom majd azt a lányomtól, hogy anya, ez is a te hibád! Azt pedig nagyon nem akartam, hogy a lányom apa nélkül éljen tovább most, hogy végre rátalált.
Úgy tűnt, Zétény egész jól fogadta, legalábbis a szavaiból ez jött le, még sem esett le rólam a kő, még mindig nehéznek éreztem a mellkasomat. Ráadásul  még most is éreztem benne némi távolságtartást. Úgy beszélt velem, mint egy diplomata, aki időpontot egyeztet. Tehát nem bocsájtott meg.
Felpillantva rá, hallgattam amiket és ahogyan kérdez, közben a gondolataim közé kúszott néhány múltbéli emlék is, mint amikor először futott össze Natival ott a boltban, vagy amikor én futottam vele össze újra a kastélyban.
- Nem, nem éreztem úgy - feleltem szűkszavúan, kikerülve a korábbi kérdést, s most kaptam a pohár után, hogy a kitöltött víz egy jó részét megigyam. Míg ittam, legalább addig sem kellett felelnem, meg amúgy is, olyan volt, mintha teljesen kiszáradt volna a torkom.
- Persze, hogy így gondolom - ezt már azután mondtam, hogy lenyeltem azt a pár korty vizet, s mivel ő közben a konyhának kijelölt helyhez sétált, így kénytelen voltam követni, mert nem volt kedvem a szoba másik feléről folytatni a diskurzust.- Ákossal?Mi…honnan tudsz te arról a rendőrségi ügyről? - meglepetten pillantottam Zétényre, hogy ennyire képben volt, pedig ilyesmikről nem is nagyon beszélgettünk. Ő persze viccelődni próbált, legalábbis nekem úgy tűnt, hogy jó mókának tartotta azokat a pletykákat, én viszont most nem igen tudtam vele együtt nevetni, mert egy fokkal feszültebb voltam a Farkasnál.
- Ákos…ő egy kedves barátom, mostanában sokat utazik - mondtam röviden, hisz mit is kellett volna mesélnem? Hogy tavaly együtt töltöttem vele egy éjszakát, vagy hogy nagyon kedveltem? - Az egy félreértés volt, néhány öregasszony fújta fel a dolgot és bolhából csináltak elefántot. Megjegyzem, mai napig zokon veszem azt, hogy egy szimpla feljelentés elég volt ahhoz, hogy meggyanúsítsanak - meséltem némi felháborodással a történteket, de meg is torpantam közben. - Nehogy mondj most valami jópofát, mert úgyis tudom, hogy eszedbe jutott valami. Igen, emlékszem, hogy azon a bulin prostinak öltöztem a javaslatodra, de nem , még mindig nem vagyok prostituált - húztam számat egy negédes mosolyra, de azért bekúszott egy őszinte mosoly is, ahogy eszembe jutott az a kis buli. Rég volt, akkoriban ismerkedtünk meg, s kapható voltam az ilyen apróságokra. Közben mégis csak letelepedtem mellé a székre, a blézeremből pedig kibújtam, mert kezdett melegem lenni ebben a szobában. - Nehéz, hogy itt vagy, tudod? - törtem meg végül a csöndet, s míg egyik kezem a pultra fektettem, addig másik kezemmel az összehajtott blézerem a combomon fektettem el.- Mikor ott vagy nálunk, látom, ahogy játszol Natival a nappaliban, ahogy fotózod őt, vagy mikor épp szendvicset készítesz neki. Olyankor mindig olyan érzésem támad, mintha…egy család lennénk, és…ez olyan jó érzés. De aztán meg kimész azon az ajtón, és nem jössz napokig.  Aztán meg megint ott vagy. Kedves vagy velem, az illatod az orromba kúszik és legszívesebben megérintenélek, de aztán bevillan az, hogy nem tehetem, mert a lányod miatt vagy ott, és nem miattam. És most biztos komplett idiótának tűnök, egy szeszélyes libának - mosolyodtam el keserűen, miközben egy kecses mozdulattal próbáltam kitörölni szemem sarkából a könnyet úgy, hogy ne kenjem szét a sminket. Felpillantva rá meg csak megvontam a vállaimat egy mosollyal az arcomon, mert hát, csak én lehetek ennyire hülye, egy kamu prostituált, aki “iskolát igazgat”.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Farkas Zétény
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 369
Összes hsz: 2234
Írta: 2021. november 10. 19:39 | Link

Nadia
egy hétköznap reggel - kinézet

Még mindig nem tudom, hogy hányadán álljak Nadiaval. A múltkor elküld, és most ide jön bocsánatot kérni? Mert nyilvánvalóan ez a szándék, mivel, amikor elkapja a gépszíj, ő sem enged. Nem mintha rám jellemző lenne a saját vélt igazam elengedése, meg ha úgy van és belémlép, akkor nem igazán fogom vissza magam és még mindig tudok bunkó lenni. Mit csináljak, ilyen vagyok, de úgy gondolom, hogy ezen a téren már rengeteget fejlődtem, köszönhetően az üldöztetésnek. Muszáj volt, ha nincs semmi ilyen, akkor valószínűleg nem ilyen ember lennék. Még az is lehet, hogy boldogabb, bár Nati igazán kiteljesít. Valószínűleg, amikor már nagyobb lesz, előhúzza majd azt, hogy nem neveltem eléggé, meg ott hagytam őket, és még lesz is benne igaza. Más kérdés, hogy majd akkor semmi köze nem lesz a tárgyhoz, meg Nadiatól eddig jó nevelést kapott, szóval hiába is fog vádaskodni. De ez még egyelőre igen messze van.
- Csak felfigyeltem rá, egy ismerősöm mondta, de mindegy is, tudom, hogy kamu volt, csak jót nevettem, mikor kiderült, hogy téged tartanak prostinak. Tény, hogy  tudsz szexin öltözni, de azért vannak határok - kacsintok rá mosolyogva, remélem nem érti félre az egészet, csak szórakozok vele. Én is megiszom a magam vizének a felét, miközben az Ákos nevű "kedves barátjáról" és az öregasszonyok pletykáiról hallgatom. Tényleg kemény itt az élet, öcsém!
- Na igen, az a buli jó volt. Nem tudnám illendően mondani, hogy jól néztél ki kurvának, szóval inkább nem mondok semmit - vonok vállat, hiszen így sikerült elvenni az egész élét. Én pap voltam, de nem éreztem magam jól abban a gúnyában, túl szoros volt, Nadiaé sokkal egyszerűbb és jobb volt. Sokat mutató, de végül is ez volt a beugró. Ezek a muglik milyen dolgokat tudnak már kitalálni!
- Nehéz? - ráncolom össze a homlokom, mert még nem tudom, hogy pontosan mire akar kilyukadni. Mi benne a nehéz? Ráadásul én eddig is itt voltam, de ezzel az olcsó poénnal most nem akarom megszakítani a gondolatmenetét. Látszik, hogy nehezebben vette rá most erre magát, mint gondoltam. De aztán végül megértem, hogy mire gondol... a család. Nos, nem tudom, ettől még lehetünk család, ha a mama elköltözik, ehehehe.
- Annak, de ezt már megszoktam - mosolyodom el, és észrevettem ám a mondatai mögötti másik értelmet is. Azért jól esik, hogy még mindig tetszem neki, attól függetlenül is, hogy a múltkor rám akart mászni. Akaraom mondani, rám mászott. Annyi baj legyen, akkor rá lehetett fogni arra, hogy ivott, meg szomorú volt, de most ez őszinte volt.
- Amíg nincs senkink, nyugodtan megérinthetsz szerintem. Persze nem tudom, hogy pontosan mire gondoltál az érintésen... - emelgetem meg egyszerre a szemöldökeim, majd komolyabb képpel folytatom. - Fogalmam sincs, hogy jó ötlet lenne-e újra randiznunk, mert nekem sem vagy éppen semleges. Tök jó rátok nézni, és mindig is ilyesmi családra vágytam, de... - kicsit megállok, magam sem tudom miért, pedig pontosan tudom, hogy miért. - ...a múltunk nem tudom mit okozhat. Ráadásul az anyósjelölt eléggé egyértelmű állásponton van, nem szeretném, ha miattam bántana, főleg nem azért, mert szeretlek. Mert szeretlek, még ha nem is úgy, mint régen - révedek el egy pillanatra. - Szerintem tudnálak úgy is, de egyelőre várjunk még, hogy biztosabbak legyünk a dologba. Addig pedig szívesen leszek a családod része, és ha mégsem minket akar egymásnak a sors, úgy is. Natit nem adnám oda senkinek - nem mintha bármilyen jogon követelhetnék dolgokat, de úgy érzem, ha ő őszinte velem, akkor legyek én is.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Annelie Freya Blomqvist
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2021. december 27. 01:26 | Link

Ricsi
egy késő estén

Nagyon nagy mázlistának érzi magát, amikor karácsony másnapján azt mondja neki az anyja, hagyja nála estére a gyerekeket, ő pedig menjen el a barátaival szórakozni. Elég volt már a ricsajból, az ajándékokból és kedveskedésből. Annak ellenére, hogy nincsenek barátai, már legalább egy órája a csárdában ül és az egyik hátsó asztalnál ülve olvas, miközben rumot kortyol. Alapvetően szereti a gyerekeit, főleg mikor boldogok, karácsonykor pedig nyilván azok. Na de ami ezzel a boldogsággal jár, az már túlzás Annelie számára. Neki egy csendes vacsora az otthonukban sokkal jobban tetszett volna, mint egy nagy összeröffenés a cirkusz minden tagjával, tizenöt gyerekkel és olyan rokonokkal, akikről azt sem tudta, hogy léteznek.
Fejét néha felemeli és megnézi az érkezőket. A tekintete ekkor akad meg a férfin, aki olyan ismerős, mégis idegennek tűnik. Pár perc gondolkodás után felismeri, valami arra készteti, hogy odamenjen hozzá. Magára kanyarítja fekete talárját, majd a pulthoz megy kikérni még két pohár rumot.
Köszönés és kérdezés nélkül húzza ki magának a férfi asztalánál árválkodó széket. Lerakja előbb hátsóját, aztán az asztalra a két italt.
- Rég láttalak - ajkai félmosolyra húzónak miközben megemeli a poharat és belekortyol az italba.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Vadász Csenger Richárd
INAKTÍV


Bukott Király
offline
RPG hsz: 168
Összes hsz: 843
Írta: 2021. december 27. 02:19 | Link

Annelie drága
Viszontlátás örömei


A fenti világ ünnepeit sohasem felejtette el. Először nehéz volt megértenie, utána viszont imádta őket. A lényeget azóta se vette le, viszont az ajándékokat és a dekorációkat nagyon kedvelte. Ez így tíz év elteltével sem változott. Ugyan a hangulata nem túl sziporkázó mégis a kocsmák helyett a csárdát választotta, csak, hogy egy napra hangulatba jöjjön. Az ablakkereten végigfutó girlandok mellett foglalt helyet. Az asztalon gömbökkel díszített, fenyőágas gyertya csücsült, a háttérben ment az All I want for Christmas is you. Ő maga mégis búsan nézett ki az ablakon töltött káposztája felett, amihez hozzá sem ért. Tényleg megpróbált mindent, mégse érezte azt, amit anno, régebben érzett. Azt a boldogságot, nemhogy egészében nem találta, de morzsákat sem sikerült kisajtolnia belőle. Lassan menni készült, átülni egy kocsmába vagy valahova, hogy részegre igya magát, mert tulajdonképpen azon ritka esték egyike volt az aznapi, amikor egy sörnél több nem volt megtalálható a szervezetében.
A hangra rémülten kapta oda a fejét. Ilyenkor szokott jönni a testőre és elrángatni haza, miközben alapos fejmosást tart. A szőrös, nagydarab férfi helyett azonban egy vékony, édes arcú nő csücsült.
- Anne? - kérdezte őszinte döbbenettel. A férfi nem változott, hiszen ez egy varázsalak, esetleg a borosta ami új, az is csak mert nem borotválkozott pár napja. A nő viszont más. Nem öregebb, inkább megváltozott. Mégis a szemei, a tekintete minden ugyanolyan. Lelkesen állt fel Richárd, arcán gyermeki vigyorral intett a nőnek, hogy ő is tegyen így, hogy aztán magához tudja ölelni szorosan.
- Hónapok óta bolyongok és nem botlottam régi arcba, annyira örülök, hogy látlak! - motyogta a hajába mielőtt elengedné, hogy vissza tudjanak ülni.
- Hol voltál eddig? - izgatott ez tagadhatatlan, az ismerős arc nagyon feldobta a kedvét, az elé letett ital pedig csak hab volt a tortán.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Annelie Freya Blomqvist
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2021. december 27. 23:22 | Link

Ricsi

Semmit nem változott. Valamiért ezen nincs meglepődve, pedig tíz és az tíz év. Mennyi minden történt azóta, hogy utoljára találkoztak és elbúcsúztak. Egy fél élet lepörgött már, mégis pont olyan örömmel öleli vissza a férfit, mint akkoriban. Egyformán furcsák voltak a bolond világ számára, és talán ezért találták meg könnyen a hangot.
- Én is szívem, én is - még el is mosolyodik és alaposan megpuszilgatja a férfit, ami rá nem igazán jellemző. Visszaül az asztalhoz, tekintetét Ricsire függeszti.
- Én végig itt voltam. Bestiáriumot nyitottam - büszkén mondja ki, hisz a szemben ülő még emlékezhet rá, mennyire szerette már akkor is a bestiáknak mondott lényeket. Sokkal jobban, mint az embereket. Az életének többi részéről most nem akar említést tenni, ennyit bőven elég tudnia.
- De te mit keresel itt fent? Valami nincs rendben a tóval, egyre többször kerülnek hozzám a lakói közül - egyszerre ráncolja a homlokát és ingatja a fejét. Érezhető, hogy valami nincs rendben, de amíg Ricsi nem bukkant fel, eszébe sem jutott, hogy esetleg vele, vagy neki adódtak problémái.
Megemeli poharát és várja, hogy a férfi is így tegyen. Végtére is, az estének most arról kellene szólnia, hogy két barát újra egymásra talált.
- Ránk, meg a tízévenkénti találkozásokra - mondja a köszöntőt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Vadász Csenger Richárd
INAKTÍV


Bukott Király
offline
RPG hsz: 168
Összes hsz: 843
Írta: 2021. december 28. 22:01 | Link

Annelie drága
Viszontlátás örömei


Az ölelés és a puszik melegséggel töltötték el, úgy érezte az élet is kicsit színesebb lett, még ha csak néhány pillanatra is.
- Hű ez tök menő, egyszer majd benézek, ha nem teszel akváriumba azonnal amint átlépem a küszöböt - vigyorodott el, kicsit húzva a nőt. Régebben is rémlett neki, hogy a bestiák lenyűgözték Annet így a férfi úgy könyvelte el, ezzel a másik egy nagy álmot ért el. Ha pedig így van, akkor egy barátnak örülnie kell, a sellő pedig szívből örült.  
A kérdésre minden jókedve elillant. Ajkába harapott, s inkább hamar felemelte ő is poharát, hogy koccintson. Kellett az ital, anélkül amúgy sem oldódott volna olyan könnyen a nyelv. Meghúzta, a rum íze jólesően melegítette fel torkát. Még úgy vagy egy üvegnyi és jó is volna. Helyette viszont felpillantott, így is sokáig hallgatott.
- Nem kellene a Balaton élővilágának betegnek lennie...milyen sérülések vannak? - homlokát ráncolta. Talán valamit arra is csinált a nagynénje. Lehet, hogy több vadászatot engedélyezett vagy hasonlók. Bármit kinézett abból a hárpiából.
- Az a helyzet,hogy a dolgok nem mennek túl fényesen. A tíz éve elkezdett uralkodásom után most újra senki lettem, kellemetlen szituáció - keserű mosolyra húzta ajkát, mielőtt ismét kortyolt egy nagyobb kortyot. Ha így fog haladni, nemsokára üresre issza a poharat.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Annelie Freya Blomqvist
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2021. december 28. 23:50 | Link

Ricsi

- Még meggondolom - kacsint a férfira. Persze csak viccel, olyan könnyű Ricsivel szót értenie. Bármikor tudnának szórakozni és komoly témákról is beszélni. Pont, mint most, amikor annak ellenére, hogy tíz éve nem találkoztak, mintha csak tegnap lett volna.
Érzi azért, hogy ingatag talajra lépett ezzel a témával, de hát kíváncsi rá, mi az oka mindennek. A vízben élő élőlények egyébként is sokkal nagyobb fejtörést okoznak, mint szárazföldi társaik, nem lenne rossz, ha legalább a sellők királya tudna adni némi támpontot.
- Legalább három kákalagot csapdából szabadítottunk ki, egyiküknek mély vágás volt a lábán. Egy kelpinek szintén, mintha megégett volna - miközben beszámol róla, a csuklóját fogja át ujjaival, mutatva, hol volt a sérülés. - Plusz egy kappa azóta is bent van a bestiáriumban - ingatja a fejét szomorúan, nem érti, mi történhetett.
Ahogy Ricsi tovább mesél, úgy viszont kezdi érteni, mi lehetett a kiindulópont, mindennek az okozója. Hitetlenkedve vonja fel szemöldökét, s belekortyol italába.
- Nincs rá megoldás? - halkabbra fogja hangját. - Van itt hol laknod? Ugye nem jársz faházról faházra? - rengeteg kérdése van, amit most egyszerre feltenne a férfinak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Vadász Csenger Richárd
INAKTÍV


Bukott Király
offline
RPG hsz: 168
Összes hsz: 843
Írta: 2022. január 2. 00:30 | Link

Annelie drága
Viszontlátás örömei


Felnevetett a lány tréfáján. Rég nem tudott már ennyire egyszerűen viccelődni valakivel aki része volt a múltjának és nem fél perce futott bele egy random részeg Richárdba. Anne tudta, hogy milyen a férfi ha nem iszik, ismerte a tulajdonságait, nem pedig csak azt, melyik alkoholt bírja jobban.
- Oh, úgy tűnik a nagynéném nem szarozott, a vadászatokkal próbálja maga mellé állítani a nemeseket - a csapdák, a vágásnyomok, ezek mind a vadászatból eredhetnek, az pedig, hogy ilyen különben korlátok közé szorított mulatsággal próbál a kedvükre tenni teljesen érthető cselekedett volt. Egyszerű, politikai lépés, az ilyesmibe mindig van áldozat. De ugyan kit izgat pár állat?
A nő aggodalmára Richárd elmosolyodott. Jó érzés volt, hogy aggódtak érte.
- Ne aggódj, a panzióba lakok most a testőrömmel - próbálta megnyugtatni Annet.
- Megpróbálom visszaszerezni a koronámat, de nem könnyű, nagyon alaposan kiszúrtak velem - mélyet sóhajtott és nagyot kortyolt, ezzel az utolsó csöppet is eltüntetve a pohárból. Nem tudott a vele szemben ülőre tekinteni, helyette az ablakon át a téli tájat figyelte szomorkásan.
- A saját nagynéném taszított le, ez annyira...annyira dühítő -megrezzent ajka széle, szeméből olvasható volt a harag. Aztán a zavar, amikor ráeszmélt.
- De nem akarlak ilyesmivel terhelni,tíz éve nem láttuk egymást, mesélj inkább valami szépet
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Endrédy Patrik
Bogolyfalvi lakos, Művészetis tanonc


Hound dog || EP
offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 58
Írta: 2022. augusztus 16. 21:06 | Link

Családom és más állatfajták

Egyesek csak nem értik meg, hogy a péntek este az zsúfolt a csárdában. (Minden este az, ha már itt tartunk, de a péntek különösen.) Szóval csak egyszerűen besétálnak, majd leteszik a seggüket a pult mellé, mintha jobb dolgom sem lenne, mint megbeszélni a következő koncert setlistjét. Csapolok egy újabb korsó mézsört a pult másik felén várakozó szőke cicababának, még egy kacsintást is megengedek, de csak azért, hogy lássam azt a sarlót a borravalós üvegbe csusszanni. Nem szép dolog, de ameddig a zene nem tart el, valamiből meg kell élni, gyerekek. Fémes csörrenéssel meg is történik, én pedig visszalépek Leni mellé, aki látványosan bele van bújva az asztalon heverő papírba.
- Iszol is valamit, vagy tényleg egész este azt a szart akarod komponálni? Több idő van már benne, mint a legutóbbi singleben, amit kiadtunk. - A tekintetemen is látszik a kínlódás, én nem szeretem, mikor szervezni kell, ezért van menedzser, nem ez lenne a dolga? Közben valaki egyre agresszívabban csapkodja a pultot a másik oldalon, én meg felcsattanok, hogy - MEGYEK MÁR. Borka hol a faszban van ilyenkor?
Utoljára módosította:Endrédy Patrik, 2022. augusztus 16. 21:08 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Návay Regina
Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Auror, Bogolyfalvi lakos


Návay 2.0
offline
RPG hsz: 83
Összes hsz: 91
Írta: 2022. augusztus 16. 22:14 | Link

Patrik


Fannival találkoztam volna ma, és a csárdára döntöttünk, miután Kristóf meg a pubban dolgozik és nem is olyan régen sikeresen összevesztünk mi ketten. Azóta sem beszéltünk, bár ez nem újdonság, az elmúlt két évben sem igazán kommunikált velem, mert valami számomra nem érthető, általa meg nem közölt okból adódóan én vagyok a közellenség. A húga is makacs, de vele jobban kijövök általában. Most azonban ő is csak egy üzenetet küldött, hogy nem érzi jól magát, ezért ha nem bánom, találkozzunk inkább máskor. Még nyomkodom egy fél percig a rúnázott telefonom tanácstalanul, félúton a bejárat és a pult között, válaszolok neki, hogy semmi gond. A helynek úgysem a legkellemesebb az aurája, de amilyen régen jártam itt utoljára, ezt valahogy sikerült elfelejteni. Sebaj, Fannival majd legközelebb a cukrászdába beszélek meg találkát, én viszont most tekintettel a rémes napomra mégis maradok azzal a szándékkal, hogy megiszom egy vajsört. Megérdemlem. Ezzel az elhatározással teszem meg azt a pár lépést a pultig, és az egyik magas székre ülve böngészni kezdem a kínálatot. Legyen inkább mézsör? Nem is tudom. Bánatomban legtöbbször valami édességet eszem, az viszont itt nincs a menün. Marad a vajsör, ha majd ide is eljut a pultos, addig ismét előveszem inkább a telefont, és megírom a mindennapi helyzetjelentést drága szüleimnek. Hosszú napom volt, de minden oké. Puszi. Regi Az autocorrect ezúttal a nevemet próbálja módosítani kitartóan, így miközben harmadik próbálkozásra sikerül nekem győzedelmeskedni, későn veszem észre, hogy mindjárt sorra is kerülök. Ha korábban felnéztem volna, lehet, hogy inkább eliszkolok, ugyanis rögvest felismerem a férfit. Te jó ég. Remélem, nem emlékszik rám meg az egész fanclubra. Úristen. Ez annyira égő, főleg így évekkel később. Szinte már örülök, hogy ez a csárda nem egy remekül megvilágított hely, mert fülig fogok vörösödni mindjárt. Mély levegő, nyugalom, egy, kettő, három, kifúj.
- Helló. Csak egy vajsört kérek - mondom, és félig lekászálódom a székről inkább a pultot bámulva, hogy majd keresek egy üres asztalt, mielőtt még rájön, hogy ismer. Még a hajam mögé bújni se tudok, mert magas copfba kötöttem indulás előtt, úgyhogy feszengve kapaszkodom két kézzel táskám pántjába és szurkolok, hogy ne emlékezzen rám. Most túl kicsinek érzem Bogolyfalvát, pedig már város.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Nahowsky Valentin
Bogolyfalvi lakos


Peter Pan
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 147
Írta: 2022. augusztus 17. 13:17 | Link

Ádám, Éva, meg a kígyók

- Szóval igen, és ide még berakhatnánk... - magyarázom, de persze a ficsúr a pultban a fekete hajával közbevág. Ezt rohadtul utálom. Összeszűkítem a szemeimet és Patrikra, majd a szőke csajra pillantok. - Te meg mit csajozol munka közben?
Pont leszarom, hogy zavarom-e a munkában, kezemmel intek egy laza nemet. Dolgozom, most jött rám az ötperc és teljesen átírom az egész koncertet, mintha én lennék a legfontosabb ember, akinek ez a feladata. Hát mondjuk így is van, csak ők látják másként, de maximum Matyi, a menedzser megint letol érte. Na bumm.
- Kiment cigizni. Mondjuk két órával ezelőtt, de mittomén, biztos stresszes - magyarázom fel-felpillantva a telefirkált, áthúzogatott sorokkal teli papírlapomból. - Hallod, szerinted játsszuk a covert? Az Arcticot - bár Patriktól kérdezek, az ajtó felé pillantok, ahol Borka meg a csivavája bukkannak fel. - Na ez ki? - mérem végig a másik bongyort. Merőben vonzóbb teremtés, mint a füvesasszony.
Utoljára módosította:Nahowsky Valentin, 2022. augusztus 17. 13:17 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Polaris Jomana
Diák Eridon (H), Negyedikes diák


Lenié
offline
RPG hsz: 55
Összes hsz: 99
Írta: 2022. augusztus 17. 13:23 | Link

Csillagainkban a hiba

Sok idő telt el itt, de azóta sem sikerült mindennek a koncepcióját megérteni. Például ott vannak a koncertek. Nagyon zajosak, meg zsúfoltak, a múltkor is elmentünk erre az egyre Borkával, az egyik lány meg a nyakamba borította az italát, a másik meg lelépte a sportcipőm sarkát. Ezt amúgy hogy a szarba gondolták? Igazából jól éreztem magam, mert a zene jó volt, meg a látvány... Hát a látvány. De nem értem, az emberek miért ilyen agresszívak.
Szóval kicsit vonakodva, de kocogtam Borka után a csárdába, mert nem volt kedvem az egész estét egyedül tölteni a klubhelyiségben. Gáz.
- Te amúgy nem hétre szoktál jönni ilyenkor? - kérdeztem felvont szemöldökkel nézve az órámra, ami jelen pillanatban 9.13-at mutatott. Furcsa számnak tűnik a kezdésre, de nem vagyok főnök, hogy értsek az ilyenekhez. Inkább csak próbáltam vele lépést tartani, egész addig, míg alaposabban körbe nem néztem. A szám kiszáradt és majdnem átestem a saját lábamon, ahogy a tekintetem visszakaptam Borkára.
- Mit csinálunk mi itt? Nem. Nem. Mit csinálnak Ők itt? - kérdeztem felettébb higgadtan, az ujjaim Borka vállába mélyedtek és engem körülbelül két másodperc választott el attól, hogy egy hátraarcot vágva itt hagyjam minden méltóságom és elszaladjak. Csak így, Pollisan.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Orbán S. Bíborka
Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos


Borka
offline
RPG hsz: 32
Összes hsz: 62
Írta: 2022. augusztus 17. 14:11 | Link

Don't Sit Down 'Cause I've Moved Your Chair

- Nyugi tesó, majd mindjárt kiszolgál - horkantok oda a csávónak, amelyik csattog a nyelvével, mert nem kapta még meg az italát. Zsebre vágott kézzel megyek beljebb, amíg ez a hülye csivava vissza nem ránt.
- Ahhuu baszod, a faszt csiná'sz? - pillantok hátra Pollira. Hátranyúlok, megfogom a karját és előre rántom.
- Mit csinálnának? Patrik úgy tesz mintha dolgozni, ez meg - bökök a fejemmel a szöszire - Leni, te mit szarakodsz? - a papírja fölé hajolok és elolvasgatom a setlistet. Mondjuk egyiket sem tudom címről, de semmi baj, úgy teszek, mintha. - Amúgy tök mindegy, mit csináltok, nem a sorrendtől nedves a csajok bugyija.
- Annyi van, nem? Hét
- nézek Pollira lustán, majd fel az órára. Nem. De kit zavar? - Patrik megoldja, látod. Fasza csávó - talán a fektére mázolt énekes nem bóknak veszi, legalább értékelhetné a kedvességemet. Ja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Endrédy Patrik
Bogolyfalvi lakos, Művészetis tanonc


Hound dog || EP
offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 58
Írta: 2022. augusztus 17. 14:23 | Link

Családom és más állatfajták

Látom rajta, hogy nem tetszik neki, hogy közbeszólok, de nem érdekel. A szőke kicsit neurotikus, random rájön az öt perc és akkor mondja-mondja-mondja, mintha nem lenne holnap. Brutál.
- Ne csajozzak koncerten, ne csajozzak melóban, de otthon se. Féltékeny vagy? - csattantam fel, a szemeim is megforgatva. Vagy azt várja, hogy őt szedjem fel, vagy hogy agglegényként adjam be a kulcsot és nem tudom, melyik tetszik kevésbé.
- Ojjj, Borka mindig kurva stresszes. Idegbe rak vele - basztam oda nagyot a jégnek a lapáttal, mert én is szívesebben bagóznék odakint. Hiba volt betiltani a beltéri dohányzást. - Ja. Azt adják a nők. Én is adom. Ki?
Lustán felpillantok, a tekintetem meg sem áll Borkán, de aztán csak érdektelenül megvonom a vállam.
- Ja az. Fasz se tudja. A lánya. Polaris? Asszem - Nem érdekel. Az igen, hogy a csávó kalimpál, meg úgy hív, mintha a kutyája lennék. Ketté tudnám fejelni. A "munkatársam" beljebb invitálja a nőjét, én meg felhorkanok.- Tényleg,  Patrik kibaszottul fasza csávó. Te hol voltál már megint?
Ki is adom az italt végre a kutyahívós csávónak, majd a setlistre nézek, aztán a lányra, akinek remeg a térde miközben Lenit fixírozza.
- Befejezted? - hogy ezt a hiperaktív nőtől kérdezem, vagy a szőkétől a hülye listájával, azt már rájuk hagyom eldönteni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Nahowsky Valentin
Bogolyfalvi lakos


Peter Pan
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 147
Írta: 2022. augusztus 17. 14:27 | Link

Ádám, Éva, meg a kígyók

- Otthon főleg ne - mutatom fel neki a mutatóujjamat. Ha otthon csajozik, az azt jelenti, hogy a nővéremet próbálja az ujjai közé csavarni, azt pedig nem engedem.
Borka meg a munkakedve és az élethez való hozzáállása elég...érdekes, de talán épp ezért találtunk egymásra pár éve a piacon és haverkodtunk össze.
Meg sem hallom, amit a coverre mond, sokkal jobban leköt most a lány, aki szinte megszeppenve koslat a tyúkanyója seggében. Elvigyorodom a kérdésére, Patrikot meg hagyom, hadd idegeskedjen Borka miatt.
- Ja - vágom oda Patriknak és felé perdítem a papírt mutató- és hüvelykujjam segítségével.
- Hé, hölgyem, én a szórakoztatásért felelek éppenséggel. Leni vagyok, és te? - nyújtom felé a kezem mosolyogva. Létezik, hogy ilyen szemei legyenek egy lánynak? Mentem meghalok, komolyan mondom.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Polaris Jomana
Diák Eridon (H), Negyedikes diák


Lenié
offline
RPG hsz: 55
Összes hsz: 99
Írta: 2022. augusztus 17. 14:59 | Link

Csillagainkban a hiba

- Booooocs, nem akartam, ne haragudj - szabadkoztam azonnal, de közben csak egy bűnbánó mosolyra tellett, mielőtt még alaposabban szemügyre vettem volna ismét a pultnál lévő srácokat. Gondolom itt voltak korábban is, de én nem figyeltem rájuk. A csárda sosem volt a kedvenc helyem amúgy, nagyon zajos, meg nagyon fura pasik járnak ide, akik úgy gondolják, nekik szabad fogdosódni. A rángatásra nem tudtam mit reagálni, csak tátogtam pár pillanatig, mint egy aranyhal, majd a fekete hajú fiúra, Patrikra néztem. Legalább addig sem akart a gyomrom bukfencet vetni. Kurvára nem vicces élmény.
- Én? - néztem körbe, keresve, hogy kihez beszél, még a mellkasomra is böktem, hogy amúgy, most komolyan rólam van szó? - Ooooh. Nagyon örülök. Polli.
A nevem már csak utólag böktem oda mellé, mikor sikerült magam kirázni a pillanatnyi sokkból és a keze után nyúltam. Annyira szép volt a mosolya, alig tudtam nem arra figyelni, hanem ténylegesen a beszédére.
- Én igazából fogalmam sincs mit keresek itt, de valami elképzelés biztos volt mögötte- látványosan Borkára pillantottam, hogy ha szeretné menteni a helyzetet, akkor abszolút most van itt az ideje.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Orbán S. Bíborka
Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos


Borka
offline
RPG hsz: 32
Összes hsz: 62
Írta: 2022. augusztus 21. 00:28 | Link

Don't Sit Down 'Cause I've Moved Your Chair

- Neked mi bajod, menstruálsz? - mérem végig miszter "holvoltálmegint"-et értetlenül. - Rád férne már egy jó... - Pollira való tekintettel nem mondom ki, hanem elmutogatom a kezem, a szám és a nyelvem segítségével, mi vinné le az idegbajosságát. Én nem értem, mire fel ez a nagy hiszti, hát itt vagyok, nem? Még társaságot is hoztam nekik.
- Polaris amúgy nagyon élvezte a koncerteteket, azt akarja mondani - de ha nem akart semmi ilyesmit mondani, én mondom helyette is. Próbálom úgy behozni a társaságba, mint egy épeszű emberi lényt, nem egy kis ufót, akinek úgy kell magyarázni, mi az a villa, mintha ő maga lenne a kis hableány.
- Ha? - hümmentek oda a gyereknek. Jó helyen van Leni kezei között, de azért jobbat is tudok neki kitalálni. - Polli, figyuzzál csak. Állj már be helyettem a pultba, amíg kimegyek a mosdóba - intek a fejemmel valamerre, aztán megfogom a kölyköt a vállainál fogva. Mielőtt még Valentin ellenkezni kezdene, eltolom mellőle a lányt, egyenesen be a pult mögé. Még a kötényemet is nagy segítőkészen a derekára kötöm.
- Amúgy jó szar a hajad ma. Aida nem volt otthon, hogy belőjje? - kezdek piszkálódni a legkedvencebb munkatársammal. Úgyis tudja, miért kérdezem, még akkor is, ha amúgy a lakótársnőjének semmi köze nincs ahhoz, hogyan szokta belőni a frizuráját.
- Na csá, minnyá jövök - intek nekik lazán, kislisszolok a pult mögül és valóban a mosó felé veszem az irányt, de még azelőtt lehuppanok az egyik kártyás asztalhoz játszani.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Endrédy Patrik
Bogolyfalvi lakos, Művészetis tanonc


Hound dog || EP
offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 58
Írta: 2022. augusztus 21. 01:50 | Link

Családom és más állatfajták

- Persze, hogy a hónap azon időszakát élem Borka, ez az egyetlen oka. Nem az, hogy egyedül szopom itt a faszt - mutatok a pult mellett álló tömegre, de szerintem rajtam kívül ma este ezt nem veszi egyik ember sem komolyan. A szemöldököm magasra csúszik Borka mutogatására, nem szokott ő prűd lány lenni, de az egészet a csivava számlájára írom.
- Nyilván. Nyilván ezt akarta mondani. A koncertet élvezte, nem azt, ahogy Leni izzadtsága elcsöppent - horkanok fel, a nő meg egészen bíbor színben tündököl. Nem vagyok ám vak, tökre tudok figyelni az első pár sorra, jó a memóriám. Főleg mikor valaki egy pillanat szemkontaktust nem tudok felvenni. Az fura. Nem sokkal később be is tuszkolja a nőt a pultba, én meg lábon hordok ki egy strokeot.
- Kapd be - közlöm vele, majd a csivire nézek, aki ahhoz képest, mennyire életképtelen, már tölti is az italokat. A sokk szerintem az arcomra is kiül, előbb a lányra nézek, majd Lenire, hogy így... Mi?  
A szemem sarkából ugyan látom Borkát leülni, de már szóvá se teszem.
- Mi a szar történik itt, Leni? - fordulok a szőkeség felé ráncba szaladt vonásokkal.
Utoljára módosította:Endrédy Patrik, 2022. augusztus 21. 01:50 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Endrédy Patrik
Bogolyfalvi lakos, Művészetis tanonc


Hound dog || EP
offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 58
Írta: 2022. augusztus 21. 11:49 | Link

Regina
#feketehaj

Fejben nem itt vagyok, abszolút. Eltörlöm a poharat, meg aztán még egyet és még egyet, de fejben már azon gondolkozom, hogy mit vegyek fel, mit mondjak, mit csináljak. Rendesen ki van centizve az idő is, igazából kilencre jó lenne, ha ott lennék, közben meg fél kilencig biztos, hogy senki nem veszi át a műszakom. Matyi viszont tuti kizsigerel, hanem érek oda időben és amiatt késik a beállás. Az állkapcsom megfeszül, a gyomrom megint egész kicsire összeszűkül, le is teszem a poharat, hogy ne legyen ennyire a kezem ügyében. Közben begyűrűznek az emberek és végre megint van mit tennem, szóval a rongyot a vállamra dobva  indulok neki a feladatomnak. Mindjárt vége és húzhatok innen a faszomba. Nem is annyira az arcokra koncentrálok, inkább a rendelésekre, de itt-ott megejtek egy bókot vagy félmosolyt, a pénz mindig jól jön.
Aztán az ismerős vonásokra leszek figyelmes, bár az évek sokat változtattak, de még így is felismerem.
- Regi. Szia - villantom rá az egyik legfényesebb mosolyom, a pultnak is támaszkodva pár pillanatig, a fejem oldalra biccentve, alaposabban is végigmérve. - Pohárban vagy korsóban?
Nyilván nem mindegy, mert az egyik csak 3 deci, a másik 5, nem tudom, mennyire szeretne kirúgni a hámból. Megvárom a választ, majd kis biccentéssel kapom le a helyéről a kért méretű poharat és csapolom le a habos italt.
- Nyugodtan ülj vissza, azóta sem eszem embert, nem számít, mi hír járja. - Legalábbis, a hagyományos értelemben biztos, hogy nem. - Fahéj mehet a tetejére?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Nahowsky Valentin
Bogolyfalvi lakos


Peter Pan
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 147
Írta: 2022. augusztus 21. 18:21 | Link

Ádám, Éva, meg a kígyók

- Én is ezt mondtam neki, Bor, jelentkező is volt rá, de nem kellett neki - rántom meg a vállam, belepofázva a beszélgetésükbe. A két bongyor lány közül ez az új, ő a vonzóbbik. Annyira édes nézése van, hogy megszólalnia sem kell, de már levett a lábamról.
- Polli...Polaris? - ráncolom a homlokom, miközben halkan ismételgetem a nevét és képzeletben megjelenik előttem a csillagos égbolt. Őszintén meglepődtem volna, ha Borka nem azért hozza egy barátját, hogy azt valamilyen úton-módon kihasználja. De ahogy látom, Pollinak nincs ellenére a segítség.
- Tetszett? Melyik dalunk volt a kedvenced? Segíthetnél a setlist összeállításában - vigyorogva figyelem őt továbbra is, a tekintetem keresztülvándorol Patrikon is. Mintha ő meg a vendégei ott sem lennének, csak mi ketten. Figyelem minden mozdulatát, amivel tölti a poharakat. Akkor Borka tudta, mit csinál?
Felkönyökölök a pultra, a másikkal dobolni kezdek rajta. Szinte megbabonázva rágcsálom a mutatóujjamon a bőrt, mikor a haverom hangja kirángat a szép kis képzeletemből.
- Mi? Mi történik? - értetlenül ráncolom a szemöldököm, majd lassan körbeforgatom a fejem, hogy megnézzem, mi történhet körülöttem, amit nem vettem észre. - Hát Borka elment pisilni, de kaptál segítséget. A koncertünkön is ott volt, nem figyelsz?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Návay Regina
Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Auror, Bogolyfalvi lakos


Návay 2.0
offline
RPG hsz: 83
Összes hsz: 91
Írta: 2022. augusztus 21. 20:45 | Link

Patrik


Nem vagyok egy pánikolós típus, most mégis legszívesebben elsüllyednék. Tudom, hogy már nem vagyok tizennégy éves kis csitri, rég kinőttem abból a korból, és azzal együtt a túlzott rajongásból is bármi vagy bárki iránt. A mai eszemmel már biztos nem ücsörögnék hajnalig a klubhelyiségben a barátnőimmel, hogy aztán vihorászva rebbenjünk szét, amint megjelenik, mintha mindenki nagyon tanulna vagy éppen aludna, aztán megbeszéljük, hogy aznap hogyan is állt a haja. Sőt, kiderítettük az órarendjét és teljesen véletlenül tévedtünk arra a folyosóra. És majdnem tíz évvel később az egyik lecikibb dolognak érzem, amiben valaha is részem volt, pedig eridonos voltam és szerintem senki nem lepődik meg azon, hogy éppen ezért én is benne voltam jó sok csínyben, amit csak el lehetett követni. Kicsit úgy érzem most magam, mintha rajtakaptak volna, pedig esküszöm, nem azzal a szándékkal jöttem ide, hogy nem annyira véletlenül találkozzunk.
- Én... nekem fogalmam sem volt róla, hogy itt dolgozol. Aurori becsületszavamra - szalad ki a számon, még mielőtt végiggondolnék bármit is és esetleg magamban tartanám. Még a kezemet is megemelem tenyérrel felé. Ezúttal ártatlan vagyok, mint a ma született bárány, na meg olyan zavarban, mint régóta nem.
- Korsóban. Nehéz napom volt és irdatlanul hosszú - válaszolom végül egy sóhaj kíséretében. Most amúgy is jól fog esni, talán a múlt feletti kínos érzéseknek is jót fog tenni. Nem tudom, hogy mennyire oldódnak sörben, de egy próbát mégiscsak megér. Visszamászom közben a székre, egyelőre a kockás ingem szegélyét gyűrögetve kicsit, és zavartan elnevetem magam, mielőtt a tenyerembe temetném az arcom.
- Istenem ez olyan ciki. Eskü, kinőttem már a fangirl üzemmódból, csak az unokatesómmal találkoztam volna, de lemondta, mert nincs jól. Igen, kérek rá fahéjat is, köszönöm - válaszolok a kérdésre is, előbb csak kipillantva az ujjaim között, aztán inkább mindkét alkaromat a pultra fektetem. Kicsit védekező, tudom, de még mindig hülyén érzem magam. Igazság szerint Viktor halála után amúgy is sok mindenből kinőttem, de Patrik akkor már amúgy sem volt az iskolában, mert pont annyival idősebb nálam. - A zenéteket még mindig szeretem azért, de ez most tényleg igazi véletlen, nem csak olyan idézőjeles, mint tizenéves koromban.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Polaris Jomana
Diák Eridon (H), Negyedikes diák


Lenié
offline
RPG hsz: 55
Összes hsz: 99
Írta: 2022. augusztus 21. 23:09 | Link

Csillagainkban a hiba

Nem teljesen értettem, miért beszélgettek úgy Patrikról, mintha itt sem lett volna, de nem szóltam bele, mert láttam rajta, hogy már így sem vagyok közönség kedvenc, meg amúgy is nagyon harapósnak tűnt ma. Lehet, hogy a hely teszi, vagy az emberek, abba már nem mentem bele.
- Iiiigen, mint a... tudod, a csillag. Anyukám nagyon odavan értük - bólintottam kicsit, össze is préselve az ajkaim. Ilyenkor nehéz nem arra gondolni, hogy ő vajon jól van-e, meg merre lehet éppen a világban. De azért a tény, hogy a szőke fiú a nevemet ismételgeti, elég jó horgony volt a jelenben, nehéz volt nem rá figyelni. Pedig! Muszáj volt, mert megkaptam a kötényt, Borka meg már be is protezsált a pultba, mintha én arra jelentkeztem volna, hogy dolgozni jövök. Vitatkozni viszont nem szeretek, így segítettem a ficsúrnak a pultban, mielőtt megint rákezd, hogy neki egyedül kell mindent csinálnia.
- Jaj ez nehéééz. A Burning brightot nagyon szeretem, meeeg nagyon tetszett az új számotok, tudod, amit utoljára játszottatok  - csettintgetve próbáltam felidézni a címét, de aztán a munkatársam közbevágott, nagyon hevesen bizonygatva, hogy Valentin bizony már éppen készen van  setlisttel. Töltöttem egy újabb italt egy pasasnak, aki éppen látványos bámulásban volt, nekem meg összecsúszott a szemöldököm rendesen rajta. Fúj? Sokkal szívesebben beszélgettem volna Lenivel, de gyorsan le kellett rendezni az embereket, akik vártak, mert különben meg csak háborgás lesz, meg hiszti, az nem kell senkinek.
"Figyelek én, figyelek, de úgy bámulod azt a lányt, mintha most találta volna fel a spanyolviaszt. " A srác még fel is horkant mellé, én meg értetlenül néztem feléjük, hogy ez amúgy abszolút nem is igaz, meg még csak nem is jogos. A jegesvödör után kicsit keresni kellett, de végül azt is sikerült megtalálni, a rendelés befejeztével pedig ismét Lenihez fordultam.
- Gondolom neked is van kedvenc számod... melyik? - kérdeztem kíváncsiságtól csillogó szemekkel.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dr. Nahowsky Aida
Bogolyfalvi lakos, Gyógyító


Satnin
offline
RPG hsz: 32
Összes hsz: 53
Írta: 2022. augusztus 21. 23:46 | Link

Peter Pan and the Lost Boys
megjelenés

Ma nem tervezek kirúgni a hámból, maximum egy-két vajsör fér bele, mert holnap reggel meg kell jelennem a munkahelyemen. Egy órát tervezek maradni, igazság szerint a lényeg ma Zita, a régi barátnőm még a Bagolykőből, aki szeretné megismerni az öcsémet. Erre nem mondhattam neki nemet. Beterelem magam előtt a ma este is eléggé tömött kocsmába és a pult felé indulok.
- Sziasztok fiúk! - üdvözlöm Lenit és Patrikot egyaránt. Az öcsém vállait megfogom és nyomok egy puszit az arcára, majd Patrikra pillantok. - Hoztam egy vendéget, ő is ismerkedik a zenétekkel, potenciális rajongó - széles mosollyal lépek Zita mellé. - Zita, ő Patrik, ő pedig az öcsém, Valentin. Srácok, ő Zita - mutatom be őket egymásnak, de azt hiszem, hiába. Hirtelen megrándul a szemöldököm, értetlenül figyelem Lenit és a csillogó tekinteteit. Zita arcán átfut egy kínos mosoly, mert Patrik érezhetően rohadt feszült, Leni meg mintha meg sem hallott volna semmit abból, amit mondtam. Csak bámulja azt a lányt a pult másik oldalán.
- Ez meg kicsoda? - súgom oda a kérdést a lakótársunknak, fejemmel a barna göndörre bökök. Zita hátradobja a haját és megpróbálkozik azzal, hogy leül a hülye öcsém másik oldalára. - Mit adtál neki? Be van mindenezve? - faggatom, bár szerintem ezzel csak még jobban felidegesítem. - Segítsek?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Endrédy Patrik
Bogolyfalvi lakos, Művészetis tanonc


Hound dog || EP
offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 58
Írta: 2022. augusztus 22. 10:49 | Link

Családom és egyéb állatfajták

- Veletek is csak a világ több - felelem tiszta szeretetből. Úgy csinálnak, mintha folyton ideges lennék, pedig egész addig, míg el nem kezdtek az itteniek flegmák lenni, Borka meg el nem tűnt, addig minden a legnagyobb rendben volt. Ettől függetlenül nem veszem magamra, nem ez az első ilyen alkalom, és szerintem nem is az utolsó.
Leni rendesen úgy viselkedik, mint egy holdkóros. Még az arca előtt legyintek is egyet, hogy visszahozzam a valóságba, de ő látványosan nem hajlik rá. Valamikor ekkortájt fut be Aida, meg a barátnője - miért járnak a nők falkában? -, én pedig azért lecsekkolom mindkettőt. Még az újdonság varázsa sem üt be, szóval az új nő nem győzött meg, inkább elkezdem a koktélt keverni a furcsa hölgynek a pult másik oldalán.
Halvány mosollyal, kínosan intek Zitának, mielőtt elkezdeném rázni a shakert, ami elég hangos, meg amúgy is mindkét kezem kell hozzá.
- Borka barátnője, úgy tűnik a ma esti munkatársam - nézek én is értetlenül a lány felé, aki éppen kedélyesen csacsog az egyik törzsvendéggel, de közben el-elpillant az testvérem - Aida testvére! - felé. Ahogy töltöm az italt a hűtött pohárba, fel is megy az agyvizem és a kelleténél enyhén agresszívabb mozdulattal baszom a shakert a nosogatóba. - Jaj nyilván bedrogoztam Lenit, igen. Nem lehet, hogy csak szimplán megint rá van gerjedve valakire. Egyértelmű. Nem, nem kell, csinálj, amit akarsz.
Még fújtatok is egyet, ahogy dekort rakok a pohárra és ott is hagyom őket, odarakva a szupercukros szart a nőci elé.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Endrédy Patrik
Bogolyfalvi lakos, Művészetis tanonc


Hound dog || EP
offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 58
Írta: 2022. augusztus 22. 11:28 | Link

Regina


Furcsa visszagondolni azokra a napokra, amikor még a Bagolykőbe jártunk és a diákok közt ment a susmus. Eleve nehéz volt feldolgozni, hogy létezik olyan, hogy fanclub, szóval azt hiszem, Regi bármennyire is szeretne erre most fátylat borítani, nekem azért nagyon ott van a fejemben az emlék.
- Jaj, nyilván - mondom olyan hangsúllyal, hogy érződjön az élcelődés, a tény, hogy nem hiszek neki. Pedig amúgy abszolút de, az az idő már nagyon régen volt, mindenki továbblépett rajtam kívül. Nekem kicsit megállt az idő. - Nyugi, nem is gondoltam, hogy azért lennél itt.
Nyilván. Felnőtt nő, vannak, akik még ilyenkor is szeretnek függeni zenekaroknak, de azért a népesség nagy része ezt egy bizonyos kor után elnövi. Szóval általában ezt feltételezem mindenkiről, míg nem ad okot az ellenkezőjére. A kézemelésre azért felnevetek kicsit, de igyekszem nem feltűnően csinálni.
- Hát igen, az aurorok élete már csak ilyen, nehéz és fárasztó. Nem mintha tudnám, de gondolom - jegyzem meg a korsó után nyúlva. Az a pálya nekem mindig is túl sok meló és stressz, túl kevés elismerés szagot hozott. Abszolút nem nekem való, pláne, hogy kevesebb ideig tudok koncentrálni, mint egy átlag kecske.
Nem Ő az első lány, aki zavarban van a társaságomban, de azt hiszem, hogy erre most még indok sem igazán volt. Valahol nagyon aranyos.
- Kislány, csillapodj, senki nem gyanúsít azzal, hogy utánam császkálnál. A házunk környékén nem láttalak, pedig volt már olyan is, szóval én elhiszem. Bár őszintén, szerintem ez nem igazán egy neked való hely - nézek rá sokatmondóan, aztán vissza a helyiekre. Közben lecsapolok neki egy adag vajsört és a tetején lévő habra szórok egy adag plusz fahéjat, mielőtt még elé csúsztatnám az italt. A mentegetőzésre kitör belőlem a nevetés, ez úttal úgy rendesen.
- Én már akkor sem hittem el, de azért megért egy próbát. És, mostanság mit csinálsz, ha nem zenekarok után koslatsz?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Návay Regina
Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Auror, Bogolyfalvi lakos


Návay 2.0
offline
RPG hsz: 83
Összes hsz: 91
Írta: 2022. augusztus 22. 20:00 | Link

Patrik


Fel se tűnt, hogy elfelejtettem hirtelen levegőt venni is a válasza hallatán, amíg azt nem mondja, hogy nyugi. Csak akkor szusszanok igazán mélyet, de messze áll ez azért még egy megkönnyebbült sóhajtól. Ráadásul, mint minden természetes vörös, én is fehér bőrrel vagyok megáldva és könnyen vörösödöm, mint ahogy azt a mellékelt ábra is bizonyára mutatja. Nem látom, de érzem, hogy szinte ég a bőröm. Csak azt remélem, hogy a gyér világítás kivételesen az én előnyömre van és nem is olyan feltűnő az egész. Legalább az aurorok életéről szól a következő megjegyzése, ami pár percre jobb témának tűnik.
- Vannak jobb napok is, de ez a mai nem az volt - válaszolom egy fáradt szusszanással a mondat végén pont helyett, közben hátrasimítva a hajamat. Pár kósza hajszál mindig van úgyis, ami önálló életet szeretne élni, nekem meg jó kis elfoglaltság, mint ahogy az ing szegélyének piszkálása is meg a táskám vállpántjának lelkes szorongatása. Majd mindjárt kézbe kaparintom a korsót, akkor meg annak a fülét lesz pont tökéletes szorongatni, nehogy lenyúlja előlem valaki véletlenül is.
- Nem olyan rég költöztem vissza, az elmúlt két évben Tatán voltam javarészt, szóval ez igazából nem jelent semmit, hogy nem láttál, de miután meghalt a bátyám, találtam új prioritásokat, és a fanclubok lekerültek a listáról - nevetem el magam kissé zavartan, még mindig félig a kezem mögött rejtőzve, de aztán leengedem őket és az alkaromra támaszkodom. Kicsit még ez is ilyen védekező testhelyzet, de ezt talán majd oldja a sör, vagy akad újabb vendég és én figyelhetek kizárólagosan a korsómra.
- Fanninak valóban nem lett volna ideális, én azért már elég hatékonyan meg tudom védeni magam - válaszolom most már ösztönösen is kihúzva magam. Az elmúlt pár évben ez sokkal jobban lekötött, mint bármi más. Párbajszakkör, önvédelem, túlélés, aztán meg két évnyi rendvédelmi akadémia. Mindig van hová fejlődni, de úgy érzem, alapnak nem rossz.
- Köszi! - Átveszem a korsót, és tényleg úgy kapaszkodok a fülébe, mint ahogy azt előre láttam. Ezt már senki el nem veszi tőlem, az biztos. Bele is kortyolok, csak azután rázom meg a fejem kissé vehemensen.
- Azóta is ugyanolyan bénán hazudok, szóval inkább passzolom. Zenekarok után koslatni meg akkor se lenne időm, ha akarnám. Nemrég kerültem be a Kommandóhoz, és még mindig én vagyok az újonc. Mondjuk úgy, hogy nem egy leányálom, de most már csakazértis megmutatom, milyen fából faragtak - mondom határozottan, és mindezt alátámasztandó még a korsót is megemelem, majd olyan lendületesen sikerül letenni, hogy kilöttyen a tartalmából. - Upsz... - pislogok a pultra, de szerencsére egy evapores-szel gyorsan meg is oldom. - Na de mondd csak, alakult azóta új fanclub? Biztos vannak lelkes rajongóitok, akik minden koncertet első sorból buliznak végig és minden dalt kívülről fújnak, vagy nem?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Nahowsky Valentin
Bogolyfalvi lakos


Peter Pan
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 147
Írta: 2022. augusztus 25. 13:26 | Link

Ádám, Éva, meg a kígyók

Lenyűgöz a lány. Nem csak a szépségével, de a kisugárzásával is leköti minden figyelmem. Olyan ő, mint csillag az égen, amit egyszer megtalálsz, elnevezed és azután már csak azt keresed az égen, hogy hozzá beszélj a magányos éjszakákon és neki mondd el a kívánságaidat.
Nagyon nehezemre esik levenni róla a tekintetem, de mikor Patrik belemagyaráz, Polli pedig kiszolgál, egy kevés időre kizökkenek. Aztán mint akit fejbe vágtak, visszazuhanok az ámulatba és azt sem veszem észre, hogy a nővérem hozzám beszél. A puszijára még reagálok annyival, hogy megsimogatom a fejét, de ennyi.
- Mi volt a kérdés? - nézek vissza a csillagra a pultban. Ebben a pillanatban csattan valami fémes a mosogatóban. Aidára kapom a tekintetem, kissé zavartan nézek rá.
- Te mióta vagy itt? - kérdezem a homlokomat ráncolva. A nővérem szemeiben látom azt az idegességet, amit egyedül Patrik képes kiváltani belőle. Gondolom ennek köze van a csattanáshoz is.
A következő pillanatban mindenféle kérdés nélkül jelenti ki, hogy indulás van, nekik is meg nekem is.
- Zita? Ki az a Zita? - talán még zavartabban nézek rá, mint eddig és gyorsan kinyújtom a kezem a mellettem ülő nő felé. - Szia, Len... - kezdek bele, mire Aida tarkón baszarint és a fejemet egyértelműen a másik irányba fordítja. - Ó! Szia, Leni vagyok - hadarom el, miközben a tekintetem a pultban álló lány felé rebben.
Megint arra eszmélek, hogy a tesóm irányít, és nyöszörögve, vinnyogva állok fel, mert a fülemnél fogva kezd el kifelé irányítani.
- Patrik! Ments meg - kiabálok vissza. - Szia Polli! - az utolsó pillanatban is még hátrafelé forog a fejem, egészen addig a pontig, amíg be nem csukódik az orrom előtt a csárda ajtaja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Endrédy Patrik
Bogolyfalvi lakos, Művészetis tanonc


Hound dog || EP
offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 58
Írta: 2022. augusztus 29. 18:01 | Link

Regina

Nem az első lány, akit életemben zavarba hozok, így nem vetem a szemére, hogy a gyér megvilágításban is szembetűnő az arcába szökő vér.
- Biztos nem úgy álltak a csillagok - viccelődöm, ami szerintem a legtöbb embernek nem is vicces, de Valentin annyira rá van függve a csillagokra, hogy furcsa is lenne, ha nem lenne a szójárásban minél több ilyen. Van, amikor értékeli, van, amikor ideggörcsöt kap tőle.
Hallottam ezt azt, de őszintén, az élet annyi embert, történetet és hírt dob elém, hogy nem vagyok képes mindent megjegyezni. Az orvos által kevésbé, de barátok által annál gyakrabban diagnosztizált ADHD-m részben a felelős azért, hogy az ilyen dolgokra nem nagyon tudom, mit kéne reagálnom.
- Sajnálom. De legalább egy ideig kiélvezted az ilyesmit -  gyenge próbálkozás a pozitivitásra, nem az én asztalom - kivéve,  ha tudatmódosítószer-tesztről van szó, abba viszonylag gyakran belefutok.
- Ebben mondjuk nem kételkedem, de nem vagyunk olyan veszélyesek, hogy szükség legyen rá - ingatom meg a fejem futólag, el is törölve egy nedves poharat, majd a többi tiszta mellé teszem.
Sokan nem szeretik a habot az italon, mert hogy elvesz az élvezeti értékből - meg a térfogatból -, de a vajsör ez alól kivételt képez, egyszer egy lány külön csak a habot kérte, az egy nagyon furcsa este volt. Regi italánál igyekszem az arany középutat megtalálni, hogy jusson is, maradjon is. Aztán óvatosan elé csúsztatom a pulton.
- Menni fog az, csak lehet, hogy nekik is szükségük van időre, hogy megszokják az új embert. Főleg a nőket. Az országban azért még elég sokan be vannak gyöpösödve - húzom el a számat látványosan. A nővérem mesél eleget arról, mennyire szexisták a férfiak, pedig nem is beszélünk gyakran. Én megértő vagyok, meghallgatom, bólogatok, ez minden, amit tehetek.
Már épp nyúlnék a folt után, hogy letöröljem, de megelőz, amit egy elismerő grimasszal tapsikálok meg kemény kettő darab tenyércsapással.
- Akad egy pár, persze, azért már közel sem olyan a hangzás, kinézet, meg a színvonal, mint annak idején. Főleg lányok, de vannak ilyenek - bólintok még párat, mielőtt elnevetem magam. - A menedzserünk retteg tőlük.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 2 ... 34 ... 42 43 [44] 45 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed