36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: « 1 2 ... 17 ... 25 26 [27] 28 29 ... 37 ... 47 48 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2015. december 27. 14:39 | Link

Chuck Welch

Nem terveztem ilyen barátságtalan és vészjósló helyre betévedni, de mivel lejártam már a lábam, ezért nem volt kedvem tovább keresgélni. Csak kicsit pihenni akartam. Máskor simán csak a szobámban fekszem és olvasok valamit, de az most túl unalmas.
Kint elég hideg volt és rajtam csak egy vékony bőrkabát van, ami nem nagyon melegít. Így óriási megkönnyebbülés volt belépni a kandallóval fűtött helyiségbe. Le is vettem a kabátomat és leültem az asztalhoz.
A legtöbb itt tartózkodó ember elég vészjósló volt, ezért egy kicsit kényelmetlenül éreztem magam, de a cél érdekében bármit. Odasétáltam a pultoshoz, de az csak nem akart észrevenni. Eléggé elvesztem az emberek között, de azért én sem vagyok egy törpe.
Amikor azt kiabáltam kicsit túl hangosan, hogy "hey" akkor már felfigyelt rám, bár nem csak ő hanem mások is furcsán méregettek, hogy mit ordítozok itt. Amikor forrócsokit kértem, akkor összeráncolt szemöldökkel mondta, hogy az nekik nincsen. Sóhajtottam egyet, mert jól esett volna a hideg miatt. Végül kértem valami mást, ami méltó ehhez a helyhez és visszaültem az asztalhoz. Nem sokat járok ilyen helyekre, de néha ezt is kell.
A tömeg eléggé zavaró volt és ráadásként még hangos is. Unalmamban néhány beszélgetésbe bele is hallgattam. Ezt egy idő után meguntam, mert a legtöbben vagy kviddicsről beszéltek, vagy valami újfajta seprűről. A zene ami ment, hát elég fura volt és ezt még a béna zenei ízlésemmel is meg tudtam állapítani. Mivel kezdtem unatkozni, ezért gondolkodtam, hogy lassan megyek. De gondoltam még üldögélek itt, kiélvezve a meleget. Az első italomat már megittam és már a másodikat iszogattam.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Chuck Welch
INAKTÍV


szörnyeteg.
offline
RPG hsz: 172
Összes hsz: 344
Írta: 2015. december 27. 19:48 | Link

Lilith Holloway

A buliknak vége, ahogy a nyárnak és a jó időnek is. Bár, ami most zajlik az annyira nem is mondható télnek, hanem csak ilyen identitás-zavaros ősznek.
Chuck mindig sajnálja, ha vége van a nyárnak, hiszen vége a hajtásnak, a folyamatos stressznek, a turnés, bulis, végtelen koncerteknek és beköszöntenek a szürke, egyhangú hétköznapok. Amíg ez a pár zúzós hónap vezette az életét, addig egyszer sem volt a faluba. Bezárta az ajtót és a kaput, és a csomagjaival elindult először Budapestre, majd arra lett figyelmes, hogy már Európán is túl van.
Furcsa visszagondolni arra az időszakra, amikor még csak otthon játszogattak a szomszéd srácnál, mert nekik volt mélygarázsuk. Most meg… Az apja már elfogulatlanul is büszke lehet rá. A munkásságában mondjuk biztos, de a magánéletben annál kevésbé.
Most is csak az idejét és a pénzét pazarolja a csárdában –mondjuk utóbbiból jóval több van-. Még csak az első italát issza, szóval miden rendben van. Tudja, hogy lenne jobb dolga is, mint iszogatni, de jólesik most neki az egészséges zajban gondolkodni, kicsit kiszellőztetni a fejét. Úgyis mindig egyedül van, itt legalább vannak körülötte emberek.
Érdekes, hogy amikor a munkáját végzi, akkor őrült nagy bulik vannak, mindenki szeret mindenkit, de amikor hazaér, ő a legmagányosabb. A buli dobosa, aki ránézésre kiegyensúlyozott és megfontolt; mostanra viszont teljesen kifordult magából és nyoma sincsen semmilyen jóindulatú életformának az életében. Nem hibáztat senkit, de bánja, hogy egy bizonyos nőre túl sok érzelmet pazarolt, és túl sok időt, bizalmat fektetett bele.
Amikor végez az itallal, kér egy újabbat. Körül sem néz nagyon, csak kortyol egyet, és közben egy női hangot hall meg maga mellett, amivel nem is lenne semmi probléma, de… Forrócsoki?! Egy mosollyal nyugtázza saját magának a hallottakat, majd miután lehúzza az italt, kér még egyet és a hölgy felé néz.
- Forró csoki? – Annyira nem is tudja, miért kérdezte, de nem beszólásnak szánta; kisebb mosollyal kérdezte. Olyannak találta, mintha valaki nyáron kabátba mászkálna.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2015. december 27. 23:21 | Link

Chuck Welch

Reméltem, hogy senki nem hallja meg apró bénázásomat a pultnál, de nekem se lehet ekkora szerencsém. Kicsit zavarba jöttem, de ezt elhessegettem, hiszen nem tehetek róla, hogy nem járok ilyen helyekre. Úgy tűnik ezt csak egy embert érdekli. Egy vöröses szőkés hajú srác áll a közelembe és úgy érdeklődik ballépésem iránt, mosollyal a száján. Jajj, miért nem tudta volna csak elereszteni a füle mellett és kész?
-Néha kicsit túlságosan is karácsonyi hangulatban vagyok.- Mosolygok vissza rá. Kiiszom az utolsó cseppet is a poharamból. Nem mondom, jobbat is ittam már, de ezt inkább nem mondom ki hangosan. Mondjuk még mindig jobb itt lenni, mint egy mugli bárban, arra figyelve, hogy ne mondjak hangosan valami árulkodót.
-Te gondolom voltál már itt párszor.- Reméltem nem érti félre a mondatot, de nem úgy nézett ki mint aki olyan sok mindent a szívére venne. Én sem vagyok az a típus.
Legalább most már nem unatkozok és nem kell kimennem megint a hidegbe. Nem mintha olyan nagyon Északi sarki hideg lenne, de én eléggé fázós vagyok. Nem is értem miért ezt a kabátot kaptam magamra amikor elindultam. Nem ez volt a legésszerűbb lépésem. Bár reggel eléggé nehezen keltem fel, lehet ez is közre játszott.
Nem tűnt ismerősnek a srác arca, de hát én sem ismerhetek mindenkit. Úgy tűnik vele még nem találkoztam. Elég jellegzetesnek néz ki. Ha jól láttam van fültágítója, de ebben nem vagyok biztos. Tetkója is van, bár nem nagyon néztem meg, hogy mit formáz. Mindenesetre jól néz ki. Nekem is van egy kisebb tetkó a mellkasomon amit tavaly csináltattam. Nem nagyon szoktam mutogatni, de én nagyon szeretem. Az elkalandozásom után visszanéztem rá.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Chuck Welch
INAKTÍV


szörnyeteg.
offline
RPG hsz: 172
Összes hsz: 344
Írta: 2015. december 28. 18:47 | Link

Lilith Holloway

Lehet, hogy valami munka után kéne néznie? Van jó sok pénze a zenéből, de mégis, valamit csinálni, ami leköti az idejét. Úgy érzi, hogy csak telnek a napjai, de nincs meg egy napban sem az, amiért mondjuk megérte felkelni. Mostanság az összes lassan telik, izgalom, értelem és változatosság nélkül. Úgy érzi, hogy minden nap csak túlél, s közben megvan mindene a boldogsághoz, egyedül az emberek nincsenek meg hozzá a környezetében. Mára már belátja, hogy szeretné, ha őt is szeretné valaki, csak ne kelljen minden nap ugyanazt az egyedüllétet éreznie.
- Hát azt látom – karácsonyi hangulat? Rég volt már neki olyan; most is hazament a családhoz, de nem volt az igazi. Apja fáradt volt, mert csak két koncert között tudott hazajönni, és megpróbált inkább pihenni. Anyjával tudott beszélgetni, de folyamatosan csak azt kapja a szüleitől, hogy találhatna már magának valakit. Chuck is tudja, hogy ez teljesen jogos ennyi idősen, de erőltetni nem akarja. Egyszerűen csak találkozni akar azzal, aki neki való.
Lassan körbenéz, de minden a szokásos. A padló ugyanolyan poros, mint eddig volt és a béna zene hangereje sem változott. A pultos arcáról is csak annyit tud leolvasni, hogy igencsak várja már, hogy vége legyen a műszaknak. Ismerős neki az érzés; ha mostanában nem is, de tizenévesen volt, hogy nyáron felszolgált esküvőkön és eléggé elfáradt mindig a nap végére. Szóval az a lényeg, hogy el tudja képzelni, ami most a pultos fejében járhat.
- Igen, előfordult már – mondja beletörődően és elgondolkodik azon, hogy mi az, ami miatt látszik rajta, hogy „sokat jár erre”. Helyesbítenék, nem is sokat, hanem csak néha, amikor a drága ideje engedi. Leveszi a dzsekijét és maga mögé teríti a bárszékre, de a tárcáját maga elé teszi a pultra, majd végignéz magán. Mi az ami arra utal, hogy egy kocsmajáró? Tetovált karjait a pultra támasztja, aztán rá kell jönnie, hogy semmi olyat nem talál. Normálisan fel van öltözve, a tetoválás pedig szerinte nem elítélendő, ahogy a fültágítók sem, szóval inkább el is engedi a dolgot. Vagy meg kellett volna borotválkoznia esetleg?
- Ennyire látszik? – teszi fel a kérdést egy mosollyal fűszerezve.
- De ha az megnyugtat, nem vagyok piás – ezt már ő sem tudja, hogy miért mondta. Int a pultosnak és egy ”kettest” mutat az ujjaival; ennek megfelelően két adag pia csúszik elé. Az egyik úriemberhez méltóan a hölgy elé tolja bal kezével. Ez a tette nem éppen az előző mondatát igyekszik alátámasztani, de ezzel nem foglalkozik. Közben megállapítja, hogy nem néz ki rosszul a lány, de abban is biztos, hogy egy pár évvel fiatalabb nála..
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2015. december 28. 20:19 | Link

Chuck Welch

Azért is gondoltam, hogy szokott ide járni, mert nem tűnik diáknak és ha bagolyfalvában laknék, én se bajlódnék sokat azzal, hogy keressek egy tisztességes ( már ha létezik ilyen) kocsmát.
Tényleg nem úgy néz ki, mint egy piás. Én csak úgy értettem, hogy valahogy jobban beletud veszni a tömegbe, mint én. A szőke hajammal és a hófehér bőrömmel. Mint aki sosem lát napot. Ő nem alkoholistának néz ki inkább, hanem valamilyen zenekar tagja. Nem szeretek első látásra ítélni, de jó fejnek tűnik. Ha mondanak még ilyet.
Körülnéztem és láttam, hogy most már nincsen annyi ember, mint amikor jöttem. Ezért most már nem volt akkora zaj. Én is rövid ujjú pólóban voltam, épp annyira, hogy egy kicsit látszódott a tetkómnak a kezdeménye a mellkasomon. Egy kicsit feljebb is húzom a pólómat, hátha. Nem mintha olyan nagyon szörnyű lenne, de megtartom inkább magamnak.
Egyik barátom vett rá, hogy csináltassam meg. Nem mondom, a szüleim nem örültek neki, de a testvérem nagyon oda volt érte. Mivel kicsi, ezért gyorsan kész lettek vele és így nem is fájt annyira. A fültágítóra már nem tudtak rávenni, mert például, ha öreg leszek akkor furcsán néznének rám az emberek, hogy mi van ezzel az öreggel és lenne egy nagy lyuk a fülemen. Mondjuk a srác tetkójához illik. Az is feltűnik, hogy nem vagyunk egyidősek, de ez jelen pillanatban nem zavar. A nagy gondolatmenetem közepette még szerencsére hallottam mit mondott.
-Jajj bocsi, nem úgy értettem.- Próbáltam mentegetőzni. Közben kért nekünk még egy pohárral és amikor a pultos odaadta látszott az arcán, hogy nem én lettem a kedvence. Mondjuk elég komoly ábrázata van, nem hiszem, hogy annyira sokat mosolyogna. Amikor odanyújtotta nekem az italt köszönés helyett inkább rámosolyogtam és szívesen elfogadtam.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Chuck Welch
INAKTÍV


szörnyeteg.
offline
RPG hsz: 172
Összes hsz: 344
Írta: 2015. december 28. 21:02 | Link

Lilith Holloway

Felerősödik benne egy kezdetnek halvány gondolat: tanítás. Egyszer már elkezdte, de az nem sikerült. Pont ezért nem is valószínű, hogy akad rá jelentkező, szóval inkább el is hessegeti a gondolatot. Türelme az mondjuk lenne, szeretett tanítani, de már nem tudná akkora szívvel csinálni. Hagyjuk a témát, térjünk vissza a jövőből a jelenbe, azon belül is a csárdába.
A lány szabadkozása hallatán csak legyint egyet színpadiasan egy mosollyal, mivel nem nagyon viselte meg, amit mondott neki. Ezzel jelzi, hogy már túl van rajta, hagyják inkább a témát.
- Te viszont szerintem először jársz itt - jelenti ki a feltételezését, miután kortyol egyet a frissen rendelt italából, majd folytatja is.
- Mi szél hozott erre? - teszi fel a kérdést, ami talán elindíthatja a beszélgetést. Nem remél valami sokat, de megteszi, ami tőle telik. Legalább már érte valami impulzus a mai napon. Ha nem is túl sok, egy átlag ember nem is tulajdonítana neki sok figyelmet, neki ez most számít. Azt a következtetést már levonta, hogy a lány valószínűleg diák, azért biztosra megy. Egyszer még végignéz rajta, aztán megszólal.
- Navine? - kérdez, aztán kortyol egyet, majd int, hogy önthetnek még egyet.
- Nem is, inkább levita, ugye? - igen, ez lesz az. Érzi, hogy a korrigálása jó irányba halad. Nincs igazából célja sem a beszélgetéssel, kicsit öncélú is: nem akar egyedül lenni. És ilyenkor jön be a vak szerencse, mint a filmekben, hogy egy hölgy siet a segítségére, csak azért, hogy hősünk elfelejtse minden bánatát és jobb kedvre derüljön. Majd meglátjuk, hogy ez mennyire sikerül. Hogyha a lány válaszol neki és ismét beüt a csönd, akkor Chuck megint megszólal.
- Dobok egy sárgát - mondja, miközben feláll a pulttól, de a kabátját ott hagyja, ezzel jelezve, hogy visszajön. S közben titkon reméli, hogy partnere addig nem lécel le.
Nagyjából öt perc múlva újult erővel tér vissza és rendel két főre újabb italt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2015. december 28. 21:43 | Link

Chuck Welch

Úgy tűnik nem nagyon zavarta őt a kijelentésem aminek örülök. Gondoltam, hogy majd még megkérdezem tőle, hogy mivel foglalkozik, mert nem igazán akartam találgatni. Nem hiszem, hogy sokra mennék vele. Nem vagyok egy kész médium.
Úgy tűnik ő is eltalálta, hogy nem vagyok itt törzsvendég. Mondjuk ezt bárki így gondolná, ha végignéz rajtam.
-Hát csak muszáj volt kicsit eljönnöm és lazítani, vagy mi.- Mondjuk igazából csak gyorsan felpattantam és elindultam. Unatkoztam is már a Kastélyban ezért miért ne? Úgyis rég mozdultam már ki és kezdem érzékelni, hogy elég egyhangúak a mindennapjaim. Ha nem jött volna a srác, akkor már rég útban lennék visszafelé, mert amúgy unalmas lenne itt üldögélni magamban.
Amikor azt mondta, hogy navine akkor kicsit összevontam a szemöldököm, de végül kijavította magát és sikerült is neki eltalálni. Legalábbis másodszorra. Úgy tűnik próbált beszélgetést kezdeményezni, hogy azért ne is legyen kínos csend. Azokat nagyon utálom. Olyankor mindig elkezdek valami értelmetlenről beszélni. A legtöbbször olyankor általában panaszkodok az időjárásról, meg ilyenek. Végül azt mondom, hogy mennem kell. Ez sosem igaz, sőt igazából nincs is mit csinálnom, csak minél előbb elakarok szabadulni onnan.
Kiszaladt a mosdóba, de a kabátját itt hagyta, így gondoltam csak nem akar meglógni a hátsó ajtón. Én az biztos, hogy a kabátom nem hagynám itt, mer imádom. Idén karácsonykor kaptam...magamtól. Mindig is akartam egy bőrdzsekit és még le is volt árazva. Az már részletkérdés, hogy meddig bírja ki és milyen meleg. Mivel senkitől nem kaptam karácsonyra, ezért kénytelen voltam magamnak beszerezni. Ezen járt az agyam amíg vissza nem tért és rendelt még egy kört.
-És te mivel foglalkozol?- Most már gondoltam, hogy tényleg megkérdezem és ne csak rólam beszéljünk. Közben titkon kíváncsi voltam, hogy tényleg igazam volt és egy bandában játszik.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Chuck Welch
INAKTÍV


szörnyeteg.
offline
RPG hsz: 172
Összes hsz: 344
Írta: 2015. december 28. 22:27 | Link

Lilith Holloway

Úgy tűnik, hogy nem is járt rosszul azzal, hogy nem a Pub-ba ment, hanem csak ide a csárdába. Az egyetlen oka erre a tettre az volt, hogy ez közelebb van.
Miután visszatér a WC-ről, megfogja az itallapot és nézegeti a felhozatalt, hogy mit rendeljen következőnek. Nem igazán tud dönteni, szóval átcsúsztatja a mellette ülőnek.
- Mi legyen a kövi? Te választasz - adja át a lehetőséget, mert ő most legszívesebben tolna egy Whisky-t, de nem biztos benne, hogy ebben a hölgy is partner lenne.
- Ja, értem - reagál a lány válaszára. A válaszból Chuck arra következtet, hogy nem igazán szokott pihenni, vagy szórakozni, mert nem volt túl magabiztos. A srác szerint ez öreg hiba, mert nem lehet szórakozás nélkül élni. Ehhez inkább nem fűz hozzá semmit, mert nem tartja fontosnak, helyette továbblép.
A levitát valószínűleg eltalálta, mert a lány nem reagált, szóval felírhat magának egy plusz pontot. Közben elgondolkodik azon, hogyha legközelebb Pesten jár, akkor beújíthatna egy pár ruhát, mert már unja a régieket és egy részük már csak otthoni használatra alkalmas a rajtuk keletkezett sérülések miatt. Most nem külföldön vesz a turnék alatt, mert addig még sok idő van, neki pedig hamarosan elfogynak a ruhái. Eddig szponzorálták, mert jól jártak, ha ő hordja bizonyos márkák ruháit, de felbontotta a szerződést, mert egy alapfeltétel, hogy fotózásokra kellene járkálnia, amiket soha nem szeretett. Meg amúgy is, jobban szerető saját magának meghatározni, hogy mit vesz el. Erre mindig is odafigyelt, nem enged belőle.
- Dobos vagyok - mondja egy mosollyal, de nem sugall magából semmilyen nagyképűséget. Pontosan tudja, hogy eddig meddig jutott el, no meg, hogy semmivel nem több másnál csak azért, mert egyes mugli berkeken belül "híres". Azt nem tartja valószínűnek, hogy itt a faluban bárki is tudná, hogy ő kicsoda. Legalábbis a zenei világból nem, maximum régről lehet ismerős bárkinek is, diákkorából. Mondjuk ahhoz képest meggyőződése, hogy sokat változott a külseje.
- Szóval nem vagyok menő auror, vagy éppen kviddics-világbajnok - mondja gúnyosan, az utóbbi "foglalkozást" el sem tudná mondani, hogy mennyire utálja. Nincs baja a sporttal, de a kviddicst gyűlöli. Idióta, felvágós sportnak tartja, a játékosok nagy részével együtt.
- És te hányadikos vagy? - kérdezi, hogy ne csak róla beszéljenek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
offline
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2015. december 30. 21:12 | Link

Avery
- jelenlegi külső -


Ha valódi riporter lenne, most bizonyára szívná a szája szélét. Ez egy rendkívül aljas húzás minden mugliszármazású, vagy félig a muglivilágból jött mágus részéről a varázsriporterekkel szemben. Ma már persze használnak felrúnázott diktafont, és a régi, hangos fényképezőgépeket is digitális, mágikus darabok cserélték fel az iparban, de a purlicerpenna egy örökzöld, jól bejáratott darab. Kevés újságíró mond le róla szemrebbenés nélkül. Őszintén szólva örült volna, ha csak megközelítőleg is, de lediktáltathatja a tollal a szükséges infókat, de Avery nem akarja megkönnyíteni a dolgát. Miért is tenné? A férfi helyében ő el sem jött volna az interjúra, kezdjük itt a történetet. A műsornak viszont folytatódnia kell: hagy némi kétséget kiülni a csinos női arcra, óvatosan beharapja az alsó ajkat, aztán jól hallhatóan kiengedi a levegőt, de utoljára még vet egy bizalmatlan pillantást a telefonra. Természetesen ismeri, az arca viszont arról árulkodik, hogy most találkozik élőben először ilyen mugli ketyerével.
- Ez az a... mobilteló? Amit a muglik fejlesztettek ki? - Még össze is húzza a szépen kifestett szemeket, hogy hitelesnek tűnjön bizalmatlankodása. Nem túljátszott, éppen annyira boszorkányos, amilyennek lennie kell, ha Merlin lánya tisztavérű családba született, és ritkán érintkezik a varázstalan világ vívmányaival. Ügyel rá, hogy még a nevet is plázacicásan ejtse, mint aki teljesen ostoba a névügyek terén, és csak elcsípte a megnevezést, de nem akar járatlannak tűnni, így használja.
- Ön egy ritka bizalmatlan ember... Nem mintha nem érteném meg teljes mértékben az indokait. Az ön helyében valószínűleg hasonlóképpen cselekednék... Nos, az alku részemről is áll. - S most, hogy ezt megszülték, enyhíthet Hella arckifejezésén, visszacsempészheti szemeibe a mohó érdeklődést, arcára pedig a riporterekre jellemző udvarias érdeklődést. A kisugárzásra is ügyelnie kell: az Avery felé sugárzott, sakálszerű kíváncsiskodás nem lehet sem több, sem kevesebb, mint egy riporteré. Vicces dolog a szerepjáték, határozottan vicces. Egyetlen apró, elrontott részlet (mint például a sajtóigazolvány bemutatásának elmulasztása - és ezért később majd leanyázza Ninát), és máris gyanakszik az áldozat.
Avery válaszol. Avery ajkáról csurognak a szavak. Semmi használható. Odabent, a képzeletbeli mása idegesen rúg egyet egy képzeletbeli falba. A rohadék óvatos. Naná, hogy óvatos, ez nem is kérdés, eddig körözött bűnöző volt, majd hülye lesz kitálalni dalolva egy firkásznak mindenről. De legalább elkezdett beszélni.
- Értem. A hatásköre... illetve a működési területe, nos, meddig terjedt ki? Teszem azt, volt olyan elve, hogy kizárólag Angliában kereskedjen, vagy más országokban is megfordult? - Gyakorlatlan. Határozottan egy gyakorlatlan, nagyképű, liba firkász képét mutatja neki. Hadd gondolja azt a másik, hogy egy idiótát fogott ki, aki csak egy ostoba amerikai, és azt hiszi magáról, hogy ő találta fel a spanyolviaszt. Semmi baj, a java úgyis csak ezután következik majd.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Avery Lyall
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 384
Írta: 2015. december 30. 21:34 | Link

Mihael női kiadása

- Mobiltelefon - javította ki, de mellé bólintott egyet. Az a helyzet, hogy Seth-en kívül elég türelmetlen tudott lenni az olyanokkal, akik nem ismertek bizonyos mugli eszközöket, mert a legtöbben kíváncsiság helyett elutasítással fordultak feléjük, így igyekezet is túllépni a témán, mert magyarázni nem akart. Személy szerint elég szánalmasnak találta, hogy egy médiában dolgozó és ebből következően elméletileg nyitott személyiség ennyire tudatlan.
Azonban a nő végül belement az alkuba és rátérhettek a beszélgetés érdemi részére. Averyt rendkívül mulattatta, hogy csupa olyan kérdést kap, aminél szinte már túl könnyű olyan választ adni, ami információértékét tekintve felért egy nagy nullával. Nem mintha egyébként tehetett volna bármi mást, de ettől függetlenül tetszett neki a játék.
Az élvezet lassan kiült az arcára is, ahogy előre hajolt és könyökére támaszkodva tenyerébe támasztotta arcát. Félmosoly, fénytelen fekete tekintet és kihívó vonások.
- A hatásköröm pontosan addig terjedt ki, ameddig szükséges volt - villantak ki hófehér fogai. - Ha hozzám küldték, akkor valószínűleg végzett előkutatást. Tisztában van a csempészet alapjaival, hölgyem? - fordította meg a dolgot és szegezte a kérdést a riporternek.
Igaz, még ha nem is csak szórakozni akart volna, a kérdése akkor is jogos volt. Egy idő után eljutott ugyanis arra a pontra, ahol neki gyakorlatilag a szobából sem kellett kimozdulnia ahhoz, hogy megszerezze, ami kell, nem hogy más országokba zarándokolnia. A hierarchia megadta neki ezt a kényelmet, mikor már elég magasra kapaszkodott.
- Nincsenek érdekes kérdései? - dőlt újra hátra, letörölhetetlen vigyorral az arcán. - Úgy érzem, csak vesztegetjük egymás idejét. Nem hiszem, hogy az olvasóit az érdekelné, hogy hány pecsét van az útlevelemben - fejezte be, miközben rezzenéstelen tekintettel figyelte a nőt és hogy mikor robban fel vagy tér rá a lényegre.
Utoljára módosította:Avery Lyall, 2015. december 30. 21:37 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
offline
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2015. december 30. 23:27 | Link

Avery
- jelenlegi külső -


Whatever- hirdeti a női mimika a "cuki vagyok, mosolygok, de teszek rá" stílusban, noha bólint, hogy jelezze, megértette, nem mobilteló, hanem mobiltelefon a tisztes neve.
~ Kit érdekel? Ki a jó anyámat érdekli, minek hívom? Te hülye, idióta, rohadék, egoista kis víziegér. Legszívesebben a hülye hajadnál fogva kötnélek fel a csillárra, te utolsó tetű. ~ Mosoly. Gyönyörű, protokoll, érzelmektől megkímélt csillámmosoly. Mindenki tudja, hogy az ilyen arcmimika mögött nincs semmi valódi, mosolyra okot adó indok, helyette annál több kicsinyes, undorító  éhes apropó, hogy kifaggathassák a nyomorult interjúalanyt. Igazából már rég nem érdekli az egész interjúztatás, de a szerepjáték része határozottan izgalmas, tettetni a buta, de magabiztos libát. Végül is tudta előre, hogy fifti-fifti, vagy bejön, vagy nem. A színészi szakma tőle olyan távol áll, mint ide Mekka, így nem is számított különösebben nagy eredményre az interjúztatás kapcsán, de azért már megérte elkezdeni, hogy Averyt kirángassa a rejtekhelyéről. A körözött bűnözők címe azután sem válik publikussá, hogy feladták magukat, de a bagoly rendszerint megtalálja a címzetteket. Főleg, ha előtte a megfelelő csatornákon keresztül a megfelelő összekötő emberhez irányította a madarat, és úgy küldette tovább azt a bizonyos meghívót bűnbánó Lyallnek. Egy szó mint száz, kezdi látni a színjáték végét, főleg Avery önelégült mosolya és szavai után.
Ártatlan, ámuló arckifejezéssel rebbenti meg szempilláit, hogy a bamba döbbenet hatásosan ülhessen ki a képére. Se robbanás, se düh nem mutatkozik meg, helyette a várva-várt, jellegzetes, lassú félmosoly végre felvázolja, mi következik: a lényeg.
- Váltsunk helyszínt, Mr. Lyall. Ez a csárda túl forgalmas a mi beszélgetésünknek. Aggodalomra semmi ok, csak egy kis utcai levegőre gondoltam, a forgalom nyugalmára, tudja. - A tekintete határozottan megváltozott. Lendületes, szinte parancsoló mozdulattal emelkedik fel az asztaltól. A pohara félig tele van, de nem zavartatja magát. A pennát és minden egyéb holmiját belesuvasztja a táskájába- egy egyszerű, nemtelen, fekete aktatáskába, majd, ha Avery hajlandó követni, elindul kifelé.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Avery Lyall
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 384
Írta: 2015. december 31. 00:21 | Link

Mihael

Ahelyett, amit várt, nevezetesen, hogy a kis firkász majd feladja a próbálkozást és egyszerűen befejezi vele az interjút, egy egészen másfajta végkimenetelt kapott. Szóval utca? Nem kell a tömeg? Ide a rozsdás bökőt, hogy a nő nem is újságíró, hiszen igazolványt sem mutatott neki.
Avery szeméből még mindig nem lehetett volna kiolvasni egyetlen érzelmet sem, de az ilyen kis beszélgetéseket már jobban ismerte, mint tenyerét. Hátsószándékok, szemfényvesztés... Össze is állt a kép, kezdve a levél szövegével, egészen addig, hogy miért kérdezett ennyire lagymatag, újságíróhoz nem méltó kérdéseket a másik.
Két lehetősége volt. Az egyik, hogy kimegy vele és meghallgatja, a másik pedig, hogy itt marad és nem foglalkozik vele. Azonban a nő már a levélben is a családját emlegette, Avery pedig továbbra is azon a véleményen volt, hogy őket nem akarja semmibe se belekeverni, úgyhogy nem sok út maradt nyitva előtte. Ha kimegy, akkor ad egy lehetőséget a dolog csendes elrendezésére, amennyiben viszont a másik rátámad, az aurorok úgyis pillanatokon belül megjelennek. Csak egy másodpercre hunyta le a szemét, de mikor újra a nőre nézett, addigra már határozott.
- Rendben. - A telefonjáért nyúlt és bár úgy tett, mint aki kikapcsolja a hangfelvételt, valójában nem tette, hanem úgy rakta zsebre a készüléket. Bizonyítéknak jó lesz, ha esetleg valami számára kellemetlen történne. Mellé viszont elővette a pálcáját és teljes mértékben nyugodt hangon, még mindig mosolyogva nézett a nőre. - Gondolom tudja mi lesz, ha egy rossz mozdulatot látok. Fáradjon előre, kérem - intett elegánsan az ajtó felé, miközben a másik kezében tartott pálcát szorosan a teste mellé húzta, hogy ne bámulják őket meg a csárdában. Ezután már csak néhány lépés volt, hogy az utcán találják magukat és még néhány, hogy bár az emberek látóterében maradjanak, de kémlelő fülek nélkül.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
offline
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2015. december 31. 00:39 | Link

Avery


Lassan telnek a másodpercek, szinte vontatottan telik el az a nyúlfarknyi idő, mialatt kijutnak a csárdából a kinti levegőre. Valóban akad forgalom az utcán, a járókelők épp mindennapi teendőiket végzik, bevásárolnak, nézelődnek, stb. A szőke haj lobogva villog Avery előtt mutatva az utat. Egy terebélyesebb fa mögé/mellé áll be, úgy, hogy ha Avery bárhogy helyezkedik a közelében, illetve az orra előtt, őt, Avery-t lássák a járókelők, ne a szőke libát. Álújságírónőnk pályafutása lassan a végéhez közeledik, ami azt illeti. Az előbb, a pálca láttán kissé megrebbent a tekintete- ebben semmi művi nem volt, bár jogos lenne a kérdés, hogy lehetne ezt a gesztust megkülönböztetni az eddigi eljátszott előadásoktól? Végül is nincs jelentősége, a végeredmény ugyanaz: a szabad levegőn vannak megfelelő mennyiségű emberrel körülvéve, akik gyanútlanul járnak-kelnek a közelükben.
- Még néhány perc. Addig a türelmét kérem. Mh... meg ettől is megszabadulhatok végül is... Csak nyugalom, le szeretném szedni a kezemről ezt. - Eddig az ingujj takarta, de most láthatóvá válik egy olcsó kinézetű, bizsuszerű karkötő a bal csuklóján, ahogy felemeli a kezét, és jobbjával rámutat az ékszerre. Avery figyelő tekintetétől követve (merjük feltételezni, hogy egyetlen másodpercre sem veszi le róla a szemét) odanyúl a bal csuklójához a jobb kezével, és leoldja róla a karperecet.
A változás nem túl látványos, de észrevehető: az ing átalakul férfiinggé, a farmer kisebb fazonváltozáson esik át csupán, a bokacsizmából pedig acélbetétes válik. Az illúziótárgy megtette a dolgát, most a nő ujjai között hever.
- Még egy utolsó dolog, amiért nem szeretnék átkot kapni az arcomba: kiszedném a hajcsatomat. - Az előbb bemutatott lassú, precíz mozgást alkalmazza, hátranyúl a jobbjával, megoldja a kontyot, kiereszti a hajtömeget, és hagyja aláhullani a szőke tincseket.
Ugyanebben a pillanatban elkezd alakulni a teste: a szőke haj visszahúzódik meglehetősen gyorsan a fejbőrbe, színe ébenfeketévé sötétül. A szemek kékből vizeszöldbe hígulnak, az állkapocs markánssá és borostássá formálódik, míg a felsőtest mellrésze beesik, a mellkas kiszélesedik és -izmosodik betöltve az ing űrtartalmát. A farmer eddigi lötyögése is megszűnik, ahogy a százkilencvenkét centiméteres benga rellonos szépen lassan visszaváltozik a Százfűlé főzet szavatosságának lejárta után. Az Avery előtt álló személy nem más, mint Mihael Gérard Saint-Venant.
- Helló, Avery. - Hogy az üdvözlés teljes legyen, elereszt útjára egy csúfos félmosolyt külön az egykori rellonosnak címezve. Édes a viszontlátás. Se.
Utoljára módosította:Mihael Gérard Saint-Venant, 2015. december 31. 00:45 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2015. december 31. 16:41 | Link

Chuck Welch


Nem nagyon tudok dönteni én sem, így csak rábökök egyre. Kérek is kettő Whisky-t magunknak. Az egyiket átnyújtom neki  és az enyémet meg magam elé teszem. Nem a kedvencem, de most perpillanat nekem mindegy.  Nem akarok sokat vacillálni.
Nem sokáig húzzuk azt a beszélgetést, hogy miért is vagyunk itt.
Nem mintha olyan uncsi lenne a kastélyban, de jobb szeretek néha kijönni és felfedezni néhány helyet. Néha csalódok, mert különös társaságba keveredem. De most legalább nem egyedül iszogatom. Mint kiderült igazam volt azzal, hogy valami bandában játszik. Úgy tűnik büszke erre, de nem vagyok benne biztos, hogy teljességgel elégedett lenne vele. Szívesen hallanám, hogy játszik. Nekem nem nagyon van érzékem a hangszerekhez. Gitározni eléggé jól tudok, de már régen játszottam. Régen tanultam zongorázni, de a kottáról olvasás nem az erősségem és folyton elrontom valahogy a zene közepén, ez hat a gitározásomra is.  Gyorsan felszoktam adni dolgokat, a zongora is az egyik közülük. Énekelni tudok, de azzal nem megyek sokra. Mindenki tud énekelni és nekem elég tömeg hangom van. Na jó nem mindenki, de a többség igen.
-És mi a bandátok neve?- Hátha hallottam róluk, bár nem nagyon szoktam követni a mostani híres zenészeket. A kviddicsel nincs problémám. Viszont az én lyukas markommal, azt hiszem gyorsan megutálnának a csapattársaim. Aurorral meg még nem igazán találkoztam, de kíváncsi lennék, hogy milyen is.
Egyszer elgondolkoztam, hogy jelentkezek fogónak, de aztán végig mértem az esélyeimet és rájöttem, hogy én nem nagyon bírom a túl nagy feszültséget és a felelősséget. Ott legalább nem kéne elkapnom a labdát, elég csak kivédeni. Végül hosszú gondolkodás után rájöttem, hogy az nem az én pályám és jobb ha lemondok róla.
Nem fűzök semmit az előbbi kijelentéséért, mert szerintem dobolni még mindig jobb, mint labdákat kapdosni. Vagy mondjuk ha eltalál egy és több napig lila meg zöld foltokkal járkálni. Nekem meg eléggé alacsony a fájdalom küszöböm és nincs kedvem egy zuhanás miatt kipurcanni.
-Harmadikos vagyok.- Válaszoltam neki mellékesen, mert még mindig azon járt az agyam, hogy milyen kétbalkezes vagyok a legtöbb dologhoz.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Chuck Welch
INAKTÍV


szörnyeteg.
offline
RPG hsz: 172
Összes hsz: 344
Írta: 2016. január 2. 18:33 | Link

Lilith Holloway

Azon gondolkodik, hogy már kezdi unni a pia ízét is; túl sokszor járt már úgy, hogy az estéit egy pár pohár, vagy üveg bánatfelejtő mellett tölti. Hiába eltérő az ízük valamennyire, nem tudna értékelni egy újabb újdonságot. Ráadásul az az igazán szomorú, hogy egy pár éve még nem is gondolt volna arra, hogy ennyire ambíció nélküli lesz az élete. Mindig is egyedül érezte magát, de reménykedett a holnapban. Mostanra már ez is megszűnt; no meg az is megváltozott, hogy régebben rendszeresen edzett, odafigyelt mindenre. Most már a külsejéért sem küzd annyit, mint akkor. Nem arról van szó, hogy meghízott, pocakot kövesztett, és már nem látja a lábujját sem, hanem csak egy kicsit látszik rajta, hogy megfáradt az élettől, huszonévesen. Bevallhatjuk, hogy nem jó érzés ennyi idősen bárkit is kiégve látni.
- Sublimal Criminals - mondja rezzenéstelenül, mert nem gondolja, hogy bármit is mondana neki a név, annak ellenére, hogy ismert; bár, inkább a mugli világban.
- Előtte az Earthwalkerben voltam - mondja ugyanolyan üresen. Az utóbbi bandára olyan semlegesen gondol vissza; csak a zene tartotta őket össze, mint együttest, ezért is bomlott fel az egész egy idő után, amikor már mindenki jól állt anyagilag és úgy látták, hogy innen már nincs tovább. Referenciának jó volt.
- De gondolom ezek nem mondanak neked semmit, szóval tökmindegy. - mondja egy mosollyal, majd kortyol a hölgy által rendelt Whisky-ből.
Soha nem volt jóba a kviddiccsel, mindig is gyűlölte, mint az alkoholmentes sört. Nem azért, mert nem tud repülni -az csak a kisebb része-, amikor sulis volt, akkor a kviddicsesek mindig többet gondoltak magukról, mint amik valójában. Pedig a kidíszített egyenruhától nem lettek erősebbek, sem okosabbak. Ezt Chuck egyszer tudatta egy eridonos hajtóval még jó pár éve, amikor valamiért belekötöttek. Pálcát rántott a másik, de Chuck azt nem szereti, azért inkább adott neki egy ájulást és gyengélkedőt erő pofont. A másik oldalon meg nyilván egy nagyobb zúzódást és pontlevonást. A pálcáját ritkán használja, most sincs nála. Nem érzi akkora nagy dolognak ezt a varázslósdit, próbálja hűhó mentesen élni az életét. Jó, persze, néha jól ön egy két hangszigetelő, vagy tértágító bűbáj.
Bólint egyet a lány válaszára, amiből megtudja, hogy harmadikos. Addig még ő is eljutott. Ötödikig járt ide, utána magánúton oldotta meg a dolgot, hogy meglegyen a végzettség. Biztos, ami biztos.
- És mi a helyzet ott a kastély falain belül? - kérdezi, mert hirtelen feltörtek a régi emlékek. Mindig csak a rossz vonzotta, meg amivel baj van és veszélyes. Nem akart soha sem menő lenni, egyszerűen rossz gyerek volt, de több tapasztalatot szerzett, mint pár unalmas felnőtt.
- Nincs kedved feldobni valamivel a hangulatot? Kezd unalmas lenni itt ez az egész. - akár ki is mehetnének. Bár, ahogy a lányra néz, nincs túlságosan felöltözve, szóval hosszabb távra csak akkor érdemes kimenni, ha előbb elmennek Chuck házába valami kabát szerűségért, meg egy pulcsiért.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2016. január 2. 20:50 | Link

Vér Lanetta
Ruha

Végre itt az év vége! Jó hangulatban kezdek elkészülődni a megbeszélt találkozómra. Mint mindig most se nézek az órára, csak a megszokott kényelmes tempóban öltözöm, csinálom meg a hajam...stb. Majd miután elkészülök enyhe meglepetten nézek az óra számlapjára.
Annak ellenére, hogy korán elkezdem készülni, most mégis késésben vagyok. Szerencsére nem lakom messze, ezért csak pár percet kések.
A csárdába belépve körül pillantok aztán felakasztom az egyik fogasra a kabátom és oda sétálok Lanettához. Egy félmosoly kíséretében köszönök.
-Hello. Bocs a késésért.
Letelepszem mellé, kérek magamnak egy Óceánkoktél. Aztán azt kortyolgatva  enyhe érdeklődéssel nézek az Eridonos lányra. Még mindig nem igazán értem, hogy kerülünk ide mi ketten, az este előre haladtával gondolom erre is fény derül majd...
Hozzászólásai ebben a témában

Gátfalvi Odett Kinga
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 17
Összes hsz: 27
Írta: 2016. január 4. 19:35 | Link


Épp elkapja pillantását a fiúról, így bár a hangját hallja, nem tudja leolvasni szájáról a szavakat. Alig érezhetően összerezzen, amikor Noel odahajol hozzá, és közvetlen közelről fejezi be mondandóját. Ez alapján már van elképzelése szőkénknek, mi lehetett az, amiről lemaradt. És ha nem lenne már maga a bók is bőven elég, ott a bőrét simogató levegő a kimondott szavak nyomán, aztán a fiú eltűri egy kósza tincsét. Alig ér hozzá, mégis… Képtelen elhúzódni, és szándékában áll megszólalni, enyhén elnyílt ajkai mégsem mozdulnak. Valahol tudatában van, hogy ezek a mozdulatok nagyon is szándékosak, talán pont ez, vagy a mögötte lévő lehetséges szándék bénítja meg, és igyekszik feltűnésmentesen palástolni lángba boruló arcát.
Hamar továbblép, pislog kettőt, fúj egy nagyot, és Noel következő szavai is segítenek elterelni a figyelmét az imént történtekről. Nem kell ennek nagy feneket keríteni. Viszont elég jó abban, hogy kihallja a lényeget, ami felett más könnyedén elsuhan, az is igaz, mondjuk, hogy jó nagy galibát tud csinálni belőle magának. Gondolok itt a rejtett utalásra, amit Noel elejt azzal az „erre az egyre” indítással. Hajlamos az ilyen elszólásokba olyasmit belegondolni, ami még véletlenül sincs ott, így egy pillanatra ugyan kérdőn összeráncolja homlokát, és igyekszik kiolvasni a fiú fejéből, mit rejteget, de nem hozza fel a dolgot. Okkal nem szokták részletezni, Odett pedig kifejezetten tapintatos ezen a téren, ő sem szívesen beszél sok mindenről, és amúgy sincsen hozzá az égvilágon semmi köze.
Mosolya azon nyomban visszakúszik arcára, amikor felsorolja az aprócska tényszerűségeket magáról. Egy negyed pillanatra megijed, hogy valami rosszat mondott, a fiú reakciója láttán, de aztán elvigyorodik. – Félnem kellene?
Bár nem illik kérdéssel válaszolni, ez sohasem érdekelte különösebben. Zsiga bácsi pedig eléjük csúsztatja a gátlásoldót, a hozzá intézett mondaton kuncog halkan, Noel arckifejezése láttán viszont felnevet. Kezd egyre érdekesebb vonalat felvenni az egész szituáció. – És most mégis kinek higgyek, hm?  
Próbálja komolynak tettetni magát, a szája sarkában bujkáló mosoly elárulja, hogy nincs oka kételkedni. Kezébe veszi a pohárkát, és a fiúval együtt emeli a magasba.
- Egy percig sem hinném, hogy rossz lennél. Én is nagyon örülök! – koccintanak, aztán lehúzza az azonosítatlan italt, mert akkor sem lesz jobb, ha kortyolgatja. Arca fintorra torzul, ahogy az üres feles poharat visszatolja a pultra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2016. január 6. 19:32 | Link

Chuck Welch

Kicsit iszogattam a whiskeyt, de eldöntöttem, hogy amikor megiszom, már nem kérek többet. Unatkozni kezdtem, de itt elég nehéz bármit is csinálni. Általában ilyenkor szoktam új dolgokat kóstolni, de most nem nagyon volt ehhez kedvem. Ilyenkor általában színes koktélokat szoktam inni, amiken cuki mini esernyők vannak. Az emberek mindig furcsán néznek rám. Mert amíg mások sima korsóból isznak, addig én egy nagy és fura alakú pohárból iszok valami szivárvány színű löttyöt. Persze a mini esernyő elengedhetetlen. Ezt csak akkor csinálom, ha egyedül jövök. Egyrészt az nem akkora baj, ha valami idegen néz rám furán.  Másrészt, és ez furán fog hangzani, de így nem tudom beleélni magam az ízébe. A kajákkal is így vagyok, ezért elég lassan eszem.
-Mintha hallottam volna egy zenét tőletek, bár nem túl jó a memóriám.- Nem szoktam annyira zenét hallgatni, de kicsit tényleg rémlik a név. Remélem nem sértődik meg, hogy nem emlékszem, de eddig se tűnt olyan sértődékenynek. Másikat már egyáltalán nem ismerem, de úgy tűnik nem fűz olyan sok érzelmet egykori bandájához. Meglepően vettem észre, hogy a poharam kiürült. Úgy tűnik miközben gondolkodtam, addig iszogattam is. Na mindegy. Betartom azt, hogy itt már nem iszok többet.
Nem nagyon tudtam mit válaszolni a kérdésére. Őszintén szólva nem sok minden. Van amikor szoktak lenni rendezvények és azokat élvezem. Nem nagyon szoktam bajba keveredni. Csak annyi szabályellenességet követek el, hogy kilógok este. Hú! De nagy bűn. Nem akartam sokat gondolkozni a válaszon, ezért végül csak kiböktem valamit.
-Hát nem sok minden.- Elég semmitmondó válasz, de ez az igazság. Közben azon kattogott az agyam, hogy mit tegyek az unatkozásom ellen. Úgy látszik a srác is ezen gondolkozik.
-Hát te ismered jobban a környéket.- Idefelé is majdnem eltévedtem. De végül megtaláltam ezt a helyet és nem érdekelt. Gondoltam, majd csak visszatalálok valahogy. Így legalább valamennyire körülnézhettem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Béres Bárcián
INAKTÍV


Gazdasági igazgató | Utónium professzor
offline
RPG hsz: 185
Összes hsz: 2394
Írta: 2016. január 7. 19:32 | Link

Ádám

Az igazgatóhelyettes társaságában lépett be a csárdába, egy hosszú és igazából nem túl különleges munkanap után. A nap különlegességét talán az az egy dolog adta, amiért most tulajdonképpen a két férfi lejött Bogolyfalvára és a vendéglátó negyed felé vették az irányt – ünneplésük tárgya – hogy egy rakás határidős papír, amit Ádám valahogy a nap folyamán elkevert, Bárcián által megtalálásra került. Korábban igazából nem volt sok kontaktusa kettejüknek, hiszen bár sokat kommunikáltak az elmúlt napokban a különböző munkával kapcsolatos ügyek miatt, alapvetően azért mégsem ez a legmegfelelőbb módja, hogy két ember puszipajtás legyen. Mostanra – ha puszipajtások nem is lettek – mindenestre összekovácsolta őket a mai nap nagy eseménye. Hiszen azt a fránya papírt ma ki kellett küldeni, az a gonosz viszont megszökött, ezzel nem kis mértékben szabotálva jó pár napos munkát. A problémát gyorsan kellett megoldani, és így is történt. Így aztán, a nagy örömködés közepette (amely Bercinél leginkább pár szolid, ám rendkívül büszke mosolyt jelentett) meg is beszélték, hogy ezt mindenképpen meg kell ünnepelni.
Mivel Bárcián járt már itt korábban, tisztában volt vele, hogy a pultban senki nem fogja lelkesen várni a rendelését, így oda is állt ő maga, és gyorsan el is emelt onnan egy vajsört, az árát pedig otthagyta, ahonnan a sört elvette.
- Mit kérsz? - nézett kérdő pillantással kollégájára, majd egy komótos pillantással körbetekintett a helységen. Nem voltak sokan, a légkör is csak a "szokásos" volt. Dohos hely, egy nagyon kicsit talán büdös is, a legtöbb helyen szállt a por, oxigén még hírből sincs sok... Azonban mindenképpen megvan a maga bája. Bárcián alapvetően azért részesítette ezt a helyet előnyben a többi bogolyfalvai vendéglátóegységgel szemben, mert itt (feltehetően a mogorva hangulat miatt) csak ritkán lehetett diákokba botlani. Sok kényes helyzetet szült már az diák korában is, amikor Bogolyfalván nem volt kifejezetten megtiltva az alkoholizálás, ám a diákok ezt sokszor csúnyán kihasználták, a tanárok pedig tanúi lettek az esetnek. Szó se róla, neki aztán mindegy, azt csinálnak a kedves tanulók amit csak szeretnének, ám ő nem szerette volna nézni, több okból sem. Egyrészt nem volt szép látvány, ahogyan sokak éppen a hátraikat próbálgatják, másrészt azt sem akarta, hogy miatta bárki kínosan érezze magát. Persze most igazából hétköznap volt, szóval nyugodtan mehettek volna akárhova, de Bárcián már csak megszokásból is ide jött volna, Ádám pedig, ki tudja milyen okokból, de egyetértett vele. Szóval itt voltak, hogy levezessék a fáradt gőzt, és koccintsanak a mai nap apró, ám mégis fontos sikerére.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Chuck Welch
INAKTÍV


szörnyeteg.
offline
RPG hsz: 172
Összes hsz: 344
Írta: 2016. január 7. 22:48 | Link

Lilith Holloway


Csinálni kéne valamit, kezd bepunnyadni a buli. Nincs semmi baja a whisky ízével, de kezd kicsit alábbhagyni a fenenagy kezdeti lelkesedés. Nem is indult rosszul a délután, de ettől függetlenül jó lenne valami, ami méltó az estéhez.
- Előfordulhat - mondja egy mosollyal. Könnyen lehet, hogy a lány hallott tőlük zenét, viszont ez most Chuck-ot nem igazán érdekli. Nem az az ember, aki örül annak, ha valaki felismeri az utcán, és úgy néz rá, mintha valami nagy sztár lenne. Viszont ezt a témát le is zárja magában; ennyit a zenéjéről, meg a hasonlóakról.
A lány válasza nem mond sokat. Chuck nem tud meg többet arról, hogy milyen az élet mostanság a Bagolykőn. Igazából érdekelné, de ha a hölgy nem akar többet mondani, akkor nem erőlteti. Hirtelen két lehetőség jut eszébe, hogy miért nem tud meg most semmit tőle. Vagy túl sok rosszban van benne, ezért jobbnak tartja, hogy nem ad ki semmit az ottani rosszaságokról, vagy nem nagyon csinál semmit, ezért nincs is miről beszélnie. Talán inkább az utóbbit tudja elképzelni róla így első találkozásra.
- Az mondjuk lehet - tényleg valószínű, hogy Chuck jobban ismeri a falut, elvégre már régebbi motoros. El is kezd gondolkodni, hogy merre lehetne menni. Hamar mondja is, amire jutott. De előtte még kortyol egyet.
- Hmm... Tudunk menni egy másik kocsmába is - ezt inkább a poén kedvéért mondja, mert nincs sok értelme egy ugyanilyen helyre menni.
- Vagy bármilyen másik kajáldába, vagy ilyesmi. Gondolom sétálni most nem túl jó ötlet, mert elég combos az idő kint - közben hirtelen meghall egy ismerős, mai zenét, amit nem is tart olyan rossznak.
- Vagy... Szabad egy táncra? - ilyet még soha nem csinált. Mondjuk már az is biztos, hogy nem szomjas, meg, hogy nem nagyon foglalkozik azzal, hogy a többi kocsmatöltelék mit gondol róla.
Közben kezet nyújt a hölgynek, hogy azt ő elfogadhassa, vagy éppen visszautasíthassa.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2016. január 7. 23:42 | Link

Chuck Welch

Nem különösebben érdekelte, hogy nem ismertem fel a bandáját. Ezt mondjuk sejtettem. Én se örülnék, ha mondjuk körül rajonganának. Az elején talán tetszene, de végül megunnám és idegesítene. Szerintem kb. egy hétig bírnám. Bár nem hiszem, hogy valaha is az leszek. Hm, jó kis önbecsülés mondhatom.
Úgy tűnik őt bővebben érdekelte, hogy mi újság a kastélyon belül. Nem sok infóval szolgálhatok. Nem mintha annyira stréber lennék. Sőt! Pont az ellenkezője, de eddig csak kisurrantam. Egyszer se kaptak el a prefektusok és nem is fognak szerintem. Gyors vagyok és elég csendben tudok osonni ahhoz, hogy ne vegyenek észre. Mondjuk egyszer volt olyan, hogy LLG órán voltam és valami kicsi bolyhos kör alakú lényt elemeztünk. És tudtam, hogy eleve itt tartották őket régóta és rég voltak szabadon. Ráadásként még óriási szemük volt amivel engem néztek. Amikor a tanár nem figyelt és valami olyasmiről beszélt, hogy nagyon gyorsan tudnak futni és elég nagy felhajtást okoznak (erre sajnos nem figyeltem már), akkor kiengedtem őket. Abban a pillanatban arrébb mentem, nehogy rám foghassák. Szerteszét futottak és mindent fellöktek vagy tönkretettek. Itt jöttem rá, hogy talán ezt mégsem kellet volna. A nap végére a legtöbbet sikerült elkaptunk. Emiatt grimaszoltam is egyet, mert így semmi értelme nem volt az akciómnak. Na jó, talán annyi, hogy magamban jót mosolyogtam ahogy szaladgáltak utána a diákok. Volt, hogy a pálcájuk használatával oldották meg, és olyan is, (ami nagyon viccesen nézett ki) hogy rávetődtek. Aztán csalódottan vették észre, hogy pont a kis lény mellé zuhantak. Persze nem vallottam be, hogy én voltam, de azért nagy fájdalmamra, kénytelen voltam nekem is elkapnom párat nehogy rám terelődjön a gyanú. Ez a hősködésem azért volt, mert elég nagy állatvédő vagyok.  Bár ezt most már próbálom türtőztetni.
Elnevettem magam, amikor kitalálta a "kreatív" ötletet, hogy nézzünk meg egy másik kocsmát.
-Hm nem is rossz ötlet, nekem biztos nem jutott volna eszembe.- Mentem bele én is a poénkodásba.
Elég éhes voltam, mert amikor elindultam akkor csak egy csokit ettem meg gyorsba. Amikor eltévedtem, akkor vettem magamnak egy nutellás muffint. Olyan egészségesen kajálok mostanában.
Amikor felkért táncra akkor tudatosult bennem, hogy nem is volt olyan rossz ötlet a szüleimtől, hogy beírattak táncra. Pedig akkor nagyon ellenkeztem és sokáig hozzájuk sem szóltam. Ami elég gyerekes viselkedés volt, de mit vártak egy gyerektől? Ezért hajlékony is lettem plusz nem léptem senki lábára.
-Szíves örömest.- És ezzel elfogadtam a kéznyújtását és felálltam.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2016. január 8. 21:09 | Link

BérCes Bárcián Tongue

Még mindig nem sikerült megszeretnie az igazgatóhelyettességgel járó azon feladatokat, amiket leginkább a papírmunka szóval lehet a legegyszerűbben leírni. Ádám szeret a gyerekekkel, fiatalokkal foglalkozni, segíteni a problémákon, ügyeket elintézni nekik, és még amiatt sincs lelkifurdalása, ha néha le kell szidnia valakit. De a papírok, a dokumentumok, az akták, a számok, a kimutatások, a statisztikák és a többi, szerinte teljesen felesleges ügyintézés nem neki való.
Nem mintha ne tudna érteni hozzájuk, ha megpróbálja, de ezek egyszerűen annyira nem érdeklik, hogy két másodperc után, már egészen máshol jár az agya. Éppen ezért hálát ad az égnek, hogy Bárcián is a kastélyban dolgozik, és ezen terheknek nagy részét egyszerűen a férfire pakolhatja.
Nem néha még pluszmunkát is sóz rá, bár nem éppen azért mert ő ezt akarja, egyszerűen érdektelensége következtében esetleg elhagy ezt-azt, vagy éppen lerak egy mappát valahova, aztán elfelejtkezik róla, beteríti egy irathalom, és végül sosem kerül elő. Illetve nem kerülne, ha nem lenne itt a mai napnak is nagy hőse, Bárcián.
Az elkerült katasztrófát megünnepelendő Ádám a faluban kötött ki munkatársával, ahol végül a csárda meglátogatása mellett döntöttek. Bár nem a legjobb hangulatú vendéglátóegység, Ádám kedveli, mindamellett pedig két felnőtt férfi elég furcsa benyomást keltene mondjuk, a cukrászdában.
- Mindegy, csak valami erős legyen - dörzsöli meg fáradtan a szemeit, majd valami tényleg erőset kézbe véve a legközelebbi üres asztalhoz lép, és ledobja magát a székre. Ma valahogy tényleg kifejezetten fáradtnak érzi magát.
- Emelem a poharamat rád, és nagyszerű képességedre, amivel bármikor, bármilyen helyzetben semlegesíteni tudod a bénázásomat - mondja, majd koccintásra emeli a vékony falú, alacsony poharat.  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Chuck Welch
INAKTÍV


szörnyeteg.
offline
RPG hsz: 172
Összes hsz: 344
Írta: 2016. január 9. 17:20 | Link

Lilith Holloway

Ahogy beszélget a lánnyal, eszébe jutnak a régi, sulis emlékek. Amikor nagyon menő volt kilógni éjszaka a hálókörletből, amikor a könyvtár tiltott részén nézelődött könyvek után. Vagy a kísértetház meg a temető... Talán legjobban azt szerette, amikor csak este kilógott a faluba sétálgatni, ha nagyon kedvet kapott hozzá. Akkor ez a rész még kicsit rejtélyes volt neki, mert nem ismerte; legfeljebb a boltokban nézelődött. Nagyon sok élményt köszönhet a kastélynak. Soha nem érdekelte sok minden, de tisztában van azzal, hogy minden másképp alakult volna, ha nem ide járt volna, még akkor is, ha csak pár évről van szó. Talán ezért is lakik itt, a sok emlék miatt, ami maradt neki diákkorából. Szeretett mindig külföldön lenni a koncertek meg a turnék alatt, de hosszútávon itthon érzi jól magát. A két-három hét pont elég külföldön. Amikor másfél évis kint élt, azt nagyon nehezen bírta, ő sem tudja, hogy miért.
Úgy tűnik, hogy legalább jó ötlet volt felkérnie a lányt egy táncra, mert elfogadta a kezét. Ezen kicsit meg is lepődik, mert elég spontán ötlet volt. De legalább bejött.
A zene kicsit lassabb, jazz-es, funkos témát feszeget, amivel Chuck tud azonosulni mostanában.
- Egész jól táncolsz - mondja, miközben lassan megpörgeti. Rá sem volt még panasz soha, kisebb korában olyan muglik között volt, akiknél divat a suliban táncolni. A ritmusérzéke meg tudhatjuk, hogy "nem rossz".
Közben azt kell észrevennie, hogy lassan vége lesz a nótának. Kezd kicsit lassulni, halkulni, és hallja, ahogy bizonyos hangszerek elkezdenek kiállni.
- Ha vége a számnak, nem kajálunk valamit valamerre? - ha a lány beleegyezik, akkor folytatja.
- Kajálda, vagy hozzám? -


//Folytatás a Szörnyeteg Barlangjában//
Utoljára módosította:Chuck Welch, 2016. január 10. 18:57 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Gwen L. Blake
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2016. január 10. 00:37 | Link

Csenger

Ez az öltözet lehet, hogy nem volt a legjobb választás ide, a kirívó rózsaszín hamar felkelti mások figyelmét, de talán emiatt választotta mégis ezt. Ha más észreveszi, akkor Csengernek sem jelenthet problémát, hacsak nem színvak a srác, bár azt kétlem. Nem is egy ember bámulja meg az öltözéke miatt, de a legkevésbé sem zavarja, ha nem tetszik nekik, akkor elmennek. Őt nem dobhatják ki, elmúlt már tizenhét, sőt már tizennyolc is, egyébként meg több fiatalabb jön ide, mint a cukrászdába. És ők nem csak vajsört isznak.
A srác is megérkezik, megleli a lányt, és odabattyog hozzá.
- Neked is! Úgy tűnik mégsem volt olyan buta az a bagoly - amelyik a levelet vitte szétcsipkedte a kezét, majd mikor ételt adott neki, makacskodott és még többet akart. A kismacskája szokott ilyen lenni, de neki ad is, mert a sajátja, nem az iskoláé. Azt etesse az, aki ráér. A lány ugyanis sietett, nehogy elkéssen, mert még át is kellett öltöznie.
- Nem szeretnél leülni? - mutat a mellette lévő helyre, hátha a fiú nem akar egész végig állni, utána pedig megissza az utolsó korty italát is. Kér egy pillanatot a fiútól, de azért megkérdezi, hogy ő mit kér, aztán a pulthoz sétálva kéri a rendelést. Pár pillanat és elkészül, majd a szőke visszaindul oda, ahonnan jött.
- Nem rám számítottál, mikor a levelet olvastad, ugye? - sejti, hogy így van, de, csak mert látta egyszer a fiút egy lány másik lány társaságában, akivel nagyon jól elvoltak. Nem fog megharagudni, ha a másik bevallja. Szereti az őszinte és egyenes embereket, bár ez nem lenne túl nagy hazugság, volt már része nagyobban is.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos
Lillith Holloway
INAKTÍV


Harciusz varázsusz....izé gyíkusz
offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 401
Írta: 2016. január 10. 14:35 | Link

Chuck Welch

Egyszer sem léptem rá a lábára. Kicsit elfáradtam, de csak azért mert már rég táncoltam. Be is rozsdásodtam, de az alapokat még tudom.  Úgy tűnik ő is tanult valamennyire táncolni. Nem néztem volna ki belőle, hogy felkér és nem bírtam ki, hogy ne mondjak igent. A zene egész jó volt, de nem hiszem, hogy valaha hallgatnék ilyet csak úgy magamtól.
-Köszi! Hát te sem panaszkodhatsz.-  Lassan megpörgetett, erre el is mosolyodtam. Közben volt aki furán nézett ránk, de nem nagyon törődtem vele. Egy idő után már nem nagyon érdekelte őket és megint az italukra figyeltek.
Ha a szobámba ha bekapcsolok egy zenét, akkor is nehéz megállni táncolás nélkül. Egyedül nem túl jó, de így legalább ha kiesek a ritmusból, akkor nem lépek rá senki lábára. Bár nem hiszem, hogy a ritmussal neki gondjai lennének, mert ha mégis akkor azt hiszem nem lenne túl sikeres a munkájában.
Eközben korgott egyet a gyomrom, de szerintem csak én hallottam, mert elég halk volt. Már kezdtem egyre éhesebb lenni, ezért nagyon megörültem amikor felajánlotta, hogy elvisz valahova kajálni. Igazából már kicsit elegem lett a tömegből, ezért nem nagyon akartam elmenni kajáldába. A pénzem is fogyóban volt és nem akartam, hogy mindent ő fizessen. A zenének vége lett, ezért a táncolást is abba hagytuk.
Mivel gondoltam, hogy mindjárt indulunk, ezért felvettem a bőrdzsekim. Kicsit melegített, de még mindig kicsit fáztam. Voltam már olyan kajáldában, ahol nem fűtöttek és a gondolattól is összeborzongtam.
-Ha nem gond akkor hozzád. Ja amúgy az én nevem Lillith. Nyújtottam kézfogásra a  kezem. Rájöttem, hogy még nem kérdeztem tőle a nevét és ő sem az enyémet. Gondoltam most már itt az ideje.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Béres Bárcián
INAKTÍV


Gazdasági igazgató | Utónium professzor
offline
RPG hsz: 185
Összes hsz: 2394
Írta: 2016. január 13. 19:59 | Link

Sosemfogja-megtanulni-anevem Ádám

Egy pillanatig elgondolkodva nézett maga elé, aztán egy alapos pillantással felmérte a helyzetet a pultban. Végül egy üveg Lángnyelv Whiskey-ért nyúlt, abból töltött egy pohárral Ádámnak, aztán magának is. Jó lesz a vajsör mellé, elvégre abban úgy önmagában azért nem igazán van bármi férfias. Na nem mintha Bercinek valaha szándékában állt volna túlzottan fitogtatni a legférfiasabb jellemzőit, nem érezte ennek túl sok szükségét, és a tesztoszteron sem tengett benne túl soha. Róla azért egyébként is könnyen meg lehetett állapítani, hogy fiúból van, akár sört ivott, akár whiskeyt.
Először a két kisebb poharat tette le az asztalra, amely mellé Ádám már le is helyezte magát, utána pedig a sört fogta meg, majd egyidőben azzal, hogy a pohár koppant az asztalon, Bárcián feneke is koppant a széken. Vagy puffant, elvégre a fenekek annyira azért nem koppannak.
- És arra, hogy ma sem kell már többet dolgoznunk. - vigyorodott el Ádám mondatára, és egészítette ki cseppet, majd a saját poharát Ádáméhoz koccintotta, miközben a szemébe nézett (elvégre azt úgy illik), aztán pedig a whiskeyt egy az egyben lehúzta, ahogy a pohárban volt. Nem is kellett hozzá sok idő, hogy elkezdje érezni, ahogy a végtagjaiban végigszalad a jól ismert melegség, tényleg nem volt gyenge az ital. Viszont Berci sem volt az.
- Jó cucc. - állíptotta meg egy elismerő bólintás kíséretében, közben újra Ádámra nézve. Meglehetősen gyötörtnek tűnt szegény. Bárcián számára elég hamar egyértelmű lett, hogy meglehetősen kicsinálhatta a kollégáját ez a nap. Nem baj, ezért vannak itt, lazítanak. Ezenkívül pedig szocializálódnak, ami szintén nem hátrány, Berci szempontjából pedig főleg nem volt az, mivel egyelőre még nem állt túl jól sem a régi ismerősök felkutatásával, sem az újak kialakításával. Egyrészt mert sokat dolgozott, másrészt pedig azért, mert egyelőre nem is érezte túlzottan szükségét, hogy mindenkinek a kedvence legyen. Van arra még idő... De azt sem igazán bánta volna, ha ez soha nem következik be. Erről eszébe is jutott egy meglehetősen kínos kis jelenet, amit fel is vetett Ádámnak, hátha feldobja valamennyire.
- Képzeld, tegnap diáknak néztek. Azt hiszem, le kell állnom a borotválkozással, különben lassan visszaraknak az előkészítőbe. - mondta nevetve, és persze kissé túlozva is. Kicsit megcsóválta a fejét, tettetett elégedetlenséggel. Nyilván inkább mestertanoncnak nézték, és végül is annyival nem is volt idősebb a legidősebb itteni mestertanoncnál... Viszont az is igaz, hogy az iskolában tanított nála fiatalabb tanár is, így aztán a Bagolykövesek már hozzászokhattak volna ahhoz, hogy itt nem mindenki diák, aki nem minimum negyven éves. Például, amennyiben az információi nem voltak tévesek, Ádám sem volt még annyi. Mindenestre annyira nem bánta a dolgot, sokszor egyébként is inkább a diákok közé valónak érezte magát még most is, mint "komoly felnőttnek". Őszintén érdekelte, mikor fog eljönni az a nap, amikor majd teljesen őszintén fogja már magát annak tartani, anélkül, hogy elfogná a fintorgás. Valószínűleg soha.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
offline
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
[zárt]
Írta: 2016. január 18. 21:04
| Link


Régen látogatta már meg az öregét, ez az ő baja. Persze nem tagadhatja, hogy Zsigmond továbbra is semmirekellő és a világ legborzasztóbb apája, de ha esélyt sem ad neki, hogyan javítson a statisztikáján? Na ugye. Szóval ma ilyen engedékeny hangulatában van, így lesétál a csárdába, noha fogalma sincs arról, ott találja-e a férfit. Tudniillik kapott ő beosztást, hogy mikor dolgozik, csak nem érdekelte, ergo el is vesztette valahol félúton. Most viszont, tudja Merlin miért, mégis magától indul meg, hogy meglepetés legyen.
Elég hideg van kint, még így bakancsban, fekete csőfarmerben és szövetkabátja alatt farmeringben is meglehetősen fázik. Léptei szaporák, aminek nem pusztán a hideg az oka, ugyanis talán nem kéne takarodó előtt egy órával idelent lennie. Sosem volt szabálytartó típus, de tudjátok, a Bagolykő neki amolyan tiszta lap. Belépve a helyiségbe ellavírozik a pultig, ahol kényelmesen helyet foglal és rögtön apját kezdi keresni. Hajol jobbra, hajol balra, de csak nincsen sehol, ebből pedig rájön, hogy nem a legmegfelelőbb időpontot választotta a látogatásra. Felsóhajt és lefejeli a pultot, majd beletúr dús, vörös hajába és, ha már egyszer idáig eljött, rendel magának egy vajsört.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


We're the Ombozis!
Reissner Krisztián
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 54
Összes hsz: 133
Írta: 2016. január 18. 21:56 | Link

Rebeka

Amikor éppen nem az iskolában van, ide tér be, nem mindig alkoholt fogyasztani, hanem egy jó beszélgetés reményében. Mivel az ide járók nem feltétlenül a varázslótársadalom krémjéből származnak, nagyobb az esélye, hogy szóba állnak vele. Habár pillanatnyilag ez nem is lényeges, mert a "szokásos" arcát viseli, ha diszkrécióra van szüksége. Maga előtt a hidegre való tekintettel egy vajsört melenget - mióta Zsigmond ajánlotta neki ezt az italt, hogy itt nem is olyan rossz, rendszeresen rendeli. Apropó, Zsigmond most nincs itt, abban az esetben nem érdekelné a diszkréció. A beszélgetés reményében inkább választaná az eredeti fizimiskáját, ahogyan a férfi is ismeri. Néha eljátszik a gondolattal, mi lenne, ha elárulná a férfinak, hogy az a borostás alak is ő, aki néha leül a szélső székhez a pultnál. Ilyenkor viszont mindig óhatatlanul eszébe jut, ki is Zsigmond Rebekának, s ilyenkor úgy dönt, hogy túl bajos lenne egyelőre egy ilyen beismerés.
Apropó Rebeka, először csak a szeme sarkából szúrja ki a vörös üstököt, aztán amikor érdeklődve felé fordítja a fejét, megbizonyosodhat arról, hogy valóban a lány az. Három székkel arrébb fekteti el az arcát éppen a lakkozott fafelületen.
- Nocsak, kit látni itt? Segítesz a személyzetnek letakarítani a pultot?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
offline
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2016. január 18. 22:04 | Link


Úgy tűnik, hogy az itt ülő vendégek többsége felettébb humoros hangulatában van. Ha Rebeka be lenne csípve, akkor valószínűleg a következő mondaton jót röhögne, így viszont csak megforgatja szemeit és oldalra fordítja fejét, amit már a kezével támaszt. Szívesen mondanám azt, hogy egy gúnyos megjegyzéssel porig alázza a hang tulajdonosát, azonban nemcsak hogy nem jut szóhoz, szó szerint kicsúszik a keze a feje alól, így most majdnem ismét lefejeli az asztalt. Még szerencse, hogy reflexszerűen áll meg pár centire a fától és emelkedik normál magasságba. Kicsit sem kínos, ÁH.
- Az a helyzet, hogy annak a pohárnak is több esze van ott, mint nekem, azért ülök most itt - eközben megkapja a vajsörét és bár koccintásra emeli, nem várja meg, hogy valóban megessen a csörrenő hang, hatalmasat húz a korsón. Mit keres itt Dávid? Mármint, a faluban lakik, az oké, de pont most, pont itt? És miért nem szúrta ki előbb? Ezt a férfit ezer közül is felismerné. - Egyébként abban reménykedtem, hogy a koccanás a pulttal kicsit felrázza az itt - és ekkor a fejére mutat. - lévő káposztalevet, de semmi eredmény - mintha el lenne keseredve von vállat, még az ajkát is lebiggyeszti. Ha már nekikezdett, akkor rendesen csinál hülyét magából, nincs mese.
- Na és te mit csinálsz itt egyedül?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


We're the Ombozis!
Reissner Krisztián
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 54
Összes hsz: 133
Írta: 2016. január 18. 22:27 | Link

Rebeka

Kiszélesedik a mosolya a rögtönzött performanszra. Mindig meglepő és egyben kellemes élmény maga a tény, hogy Rebeka engedi így láttatni magát előtte. Még ha ez a közvetlenség igazából nem is neki szól. Mármint, de. Igazából neki szól, annak a Krisztiánnak, akit nem fednek el Rebeka elől az előítéletei és az antipátiája. Amit mellesleg azóta sem ért, hogy miért is érez iránta a lány - valahogy egyszer magára kéne terelni a témát, és kifaggatni erről. Hátha így hajlandó lenne elmesélni.
Úristen, hogy milyen piti egy alak.
- Sajnos csak a régi orosz gyártmányú holmiknál működik, hogy belerúgsz vagy megrázod, és helyre jön.
Viszont három székkel arrébb nehéz beszélgetniük, így a maga melletti üres helyre mutat, hogy ha van a kedve a vörösnek, költözzön csak át hozzá.
- A hideg után átmelegítem magam egy vajsörrel. De az időjárástól függetlenül is szeretek ide járni, megfizethető árak, és csak tűrhető mértékben vizezik a dolgokat. Nade te mit csinálsz itt egyedül?
Nem mintha nem tudná, illetve feltételezné, hogy az apját keresi, de ezzel Dávid nem lehet tisztában. Tulajdonképpen Krisztián sem, ha nem elegyedett volna beszélgetésbe korábban Zsigmonddal.


Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: « 1 2 ... 17 ... 25 26 [27] 28 29 ... 37 ... 47 48 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed