Czukorvarázs Cukrászda (est. 1808)Az ország legnevesebb és egyik legrégibb mágikus édességboltja, ahol nem tudsz olyat mondani, amit ne tudnának neked elkészíteni! Vannak állandó és szezonális termékek is, valamin olyan specialitások, amik sehol máshol, hiszen ez a konyha forrta ki. Forrócsoki kínálata például páratlan, ahogy sütemény és torta választéka szintén. A cukrászok örömmel fogadják az új ötleteket, szívesen vállalkoznak kívánságaid elkészítésére, de nekik is vannak, így akár te is kérheted, hogy lepjenek meg. Az ajtóval szembe találod a hosszú pultot, melyet egy kis beugró szakít meg, ahol vár téged mosolyogva az eladó, akinél végül fizetni fogsz. A pult mögött is legalább hárman sündörögnek, folyamatosan elhelyezve a friss süteményeket. Az ajtótól jobbra megpihenhetnek azok, akik itt szeretnék elfogyasztani a finomságokat, de csak addig ugrottak be. Kis asztalok, pár székkel körülvéve ezen a részen. Ha valaki az oszlopok között hátrébb sétál kis, beülős boxok vannak, világos színekben amik nappal és este is nagyon hangulatosak hosszabb megbeszélésekhez, randevúkhoz vagy akár egy családi rendezvény idejére. Végignézheted a pultban is tüzetesen, hogy mit szeretnél, vagy az étel és – italkínálatot rejtő menüből is választhatsz. A süteményedet természetesen kiviszik az asztalodhoz, neked nincs más dolgod, csak lehuppanni a kényelmes székekre, vagy a kanapék egyikére. A mosdó a székektől balra, egy kis ajtó mögött helyezkedik el. A hideg, tisztán csillogó kőlapokra néha lecsöppenő édességfoltok azon nyomban eltűnnek, így hát elmondható, hogy Bogolyfalva legtisztább és legkiválóbb cukrászdája páratlan kényelmet és kellemes légkört áraszt. Munkatársaink fele szakképzett cukrászokból, pincérekből áll, míg másik fele iskolai diákokból, akik szeretnének egy kis plusz pénzt keresni. Négy, nyolc és tizenkét órás műszakokban dolgoznak, hogy a diákok és a rendes dolgozók mind-mind megfelelő beosztást kaphassanak. Várunk szeretettel, ha finom falatokra vágysz! Nyitva tartás: H – Cs: 7:00 – 20:00 P – Szo: 7:00 – 22:00 V: 7:00 – 19:00 Executive chef - Széles VeronikaŐ áll a cukrászda élén, egyfajta igazgató, ahova hosszú évek és komoly munkatapasztalat után jutott el. Ténylegesen nem dolgozik a konyhán, sőt ritkán jelenik meg, de jobb kezei mindig elérhetőek. Menedzserként veszi ki a részét a munkából; feladata többek közt felügyelni, ahogy az alatta dolgozók az új fogásokat megalkotják, az étlapot kitalálják, egyeztetnek a beszállítókkal és a büdzsét kezelik, amit ő maga határoz meg. Head chef - Harriet O. WallaceMivel nincs jelen az executive chef, ő irányít mindent, ami a cukrászdával történik. Általában nem dolgozik aktívan a konyhán, de tapasztalata van benne és eszerint cselekszik. Az ő feladata, hogy gördülékenyen folyjék a munka, ő felel a rendelt friss alapanyagokért, irányítja a személyzet munkáját és felügyeli a betanításukat. Gondoskodik róla, hogy rend és higiénia legyen a munkahelyen. Hozzá tartozik az adminisztráció is. Több év kitartó munkájával szerezte tisztségét. Pastry chef (cukrászséf) - Harriet O. WallaceTulajdonképpen helyettes, a head chef-fel együtt döntenek új emberek szükségéről és felvételéről. Ha szükséges akár a head chef, akár az executive chef helyére is be kell állnia döntésekben önállóan. Napi szinten veszi ki a részét a konyha irányításából, ő vezeti a munkálatokat, az ételek elkészítéséhez tartozó irányítási és tervezési feladatkörök, a munkafolyamatok konkrét levezénylése szintén a vállát nyomja. Feladatokat ad az egyes részlegek séfjeinek, irányítja a konyhai személyzetet. Az a munkakör, ami önállóságot, kreativitást és precizitást is követel attól, aki betölti ezt a pozíciót. Folyamatosan egyeztet az executive cheffel a desszertekről, új süteményeket, desszerteket, pékárukat talál ki az étterem számára. Patissier (cukrász) - Hazel Shaw A legtöbb munkával járó pályának tartják, ami a tényleges folyamatot és kétkezi részt illeti, ráadásul, mikor a cukrászda frissen sült pékárut is készít, akkor ők kezdenek a legkorábban, és általában ők fejezik be legkésőbb a műszakot. A minőség és az íz eltalálása a legnagyobb feladatuk Glacier (fagylaltkészítő; fagylaltárus) - Frank Martina LunaAzon személy megtiszteltetése ez, aki az áprilistól - szeptemberig tartó időszakban felel a friss, minőségi, különleges és frissítő hideg édességek létéért és árusításáért. Új ötleteket valósíthat meg a pastry chef-fel együtt, továbbképzésekben részesül és minden pult körüli teendőt maga végez. A szezonon kívül (október - március) olyan különlegességekkel foglalkozik besegítőként, mint a sültfagyi, a fagylaltos sütemények és pohárkrémek. Bartender (italkészítő; pultos) - Balić András DoriánAz ő feladata nem csupán az italok szakszerű elkészítéséből áll. Olykor komplett show-t varázsol a bárpult mögé, látványosan dobálja a rendelkezésére álló bár eszközöket, shakert, italos üvegeket. Tehát amellett, hogy finom koktélokat készít, a show és a vendégek szórakoztatása is rendkívül fontos. Általában elhívatott, odafigyelő és gyors emberek kerülnek ezen pozícióba. Mindemellett precizitásra és jó memóriára is szüksége van az adott személynak, hiszen számtalan koktélreceptet kell észben tartania, s a vendégkör miatt is fontos. Érdemes megjegyezni a törzsvendégek kedvenc italait. Commis chef (kukta; cukrásztanonc) - Scarlett ConroyAz az elhivatott szakácstanonc, akinek mindent meg kell tanulnia a konyhán folyó munkáról. Egyeztet a beszállítókkal, előkészít a különböző pályákon, felel a higiéniáért, tálal, alapanyagokat rendszerez és mér ki szükség esetén. Aide de cuisine (cukrászdai kisegítők) - Drinóczi Babett MirtillAzon személyek, akik a pakolásban, takarításban, mosogatásban, eszközök rendben tartásában és a pult makulátlan szépségének tartásában segédkeznek. Ide tartoznak továbbá a felszolgálók és a pultban az eladásért felelő személyek is.
|
|
|
Szikszai Attila INAKTÍV
offline RPG hsz: 79 Összes hsz: 123
|
Tilda Írta: 2014. július 18. 23:47
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=339086#post339086][b]Szikszai Attila - 2014.07.18. 23:47[/b][/url] Nagyon finomnak találta azt a süteményt, amit utoljára fogyasztott el idebenn. Jó áron kapott jó szolgáltatást, a személyzet és a díszítés is egy harmóniát, komfortérzetet teremtett elő benne, tehát nagyon pozitív élményekkel gazdagodott. Amint megengedhette magának, újból a szokásos asztal fölött ült és a finomságot kanalazta lassan és elegánsan a szájába. Eszébe jutottak a legutóbb történtek, aztán teljesen belemerült az étkezésbe. A helyzet teljesen átlagos volt... Nyári hőség, kisebb embertömeg, de kit zavar. Aki nem bírja az ilyet, annak nem a cukrászda a megfelelő hely. A tanár úr szívét jobb kedvre derítette, ha a falulakók közelében lehetett, még ha nem is elegyedett szóba velük. Már a puszta jelenlétüktől is mélységes nyugalom árasztotta el, s elfelejthette az időszakos otthoni magányérzet fájdalmait. Semmi említésre méltó nem történt, egészen az utolsó falatokig. Csak amikor már jóllakottan bámult ki az ablakon a falu fő utczájára, akkor pillantotta meg az épülethez közel ülő Matildát. Szíve szerint megkocogtatta volna az ablakot, ám felesleges figyelemfelkeltés helyett fizetett, távozott és a legtermészetesebb formájában kisétált hozzá. Matildát, a Bagolykő könyvtáros nénijét - aki egyébként egy ideje még magasabb babérokra is tört - már jól ismerte Attila. Először is, a neve nagyon hamar megragadt benne, mert ritka különlegeset visel, és szerinte pont ez a jó benne. Aztán személyiségéből adódóan sokszor betér a könyvtárba is. Törzsvendégnek talán nem számít, de ha szabadideje adódik, akkor szívesen beül olvasgatni, úgy általánosságban. Tehát igen... Elég ideje tanít már itt, ezért az iskola minden dolgozójával kezet fogott már legalább egyszer. Mint mondtam, sokszor megfordult a könyvtárban, de hogy milyen is a kettejük viszonya, arról nem élt tiszta kép Attila elméjében. Ha minden igaz, jó viszonyt ápolnak, azaz nem fogja elküldeni a fenébe azért, mert odament köszönni és beszélgetni egy kicsit a kastélyon kívül. - A hivatásunknak élünk, nemde? - mosolyodott el a sóhaj után. - Igazán nem szeretnélek kirángatni a könyv világából. Ha zavarok, csak szólj. - Végignézve Tildán, nem csalódhatott. Már megint valami könyvkereskedelem közepében lehet.
|
|
|
|
Szikszai Attila INAKTÍV
offline RPG hsz: 79 Összes hsz: 123
|
Tilda Írta: 2014. július 19. 12:26
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=339197#post339197][b]Szikszai Attila - 2014.07.19. 12:26[/b][/url] Végül is örült, hogy a lány megtűrte maga mellett, ezt pedig a jókor jó helyen elv sikerének tulajdonította. Képzeljük csal el, ha szegény Tildának mostanra minden összejött volna. Egy fárasztó nap után pedig megtalálja élete könyvét, s a földi mámorból ez a zaklató figura löki ki a semmiből - A jóllakott tanár úr, akinek talán még mindig ott éktelenkedik egy sütimorzsa a szája szélén, ha nagyító alá vennénk. A különféle alternatív lehetőségek vázolása helyett azonban törődjünk a tényeken alapuló valósággal. A könyvtáros néni örömmel fogadta, még ha egy kicsit a zaklató, nyugdíjas öregúr hangvételére jellemző megszólításformával is közeledett. A kapott válasz a vártnál hosszabbra, kifejtősebbre sikerült, amire Attila csak naivan bólinthatott egy sort. Nem tudta ugyanis, hogy melyik könyvről van szó, de majdnem mérget vett rá, hogy még biztosan nem forgatta a kezében. Egy könyvtáros mindent visz, s holmi illemtantanár bizony nyomába sem érhet. Mégsem volt ott a szívében a szégyenérzet. Ha sokáig hall róla, talán ő is megpróbálkozik az elolvasásával. Persze nem ígéri, hogy egyéb teendői mellett képes lesz a végére jutni. - A legtöbb kezdet már csak ilyen... Az írók sem egyformák. - zárta le ezen alapigazságok kijelentésével a dolgot. Mit is mondhatna még? Pláne Tildának. Inkább Attila szorulna korrepetálásra ilyen téren. - Hagyd csak! - nyúlt a könyvpakk felé, de a lány gyorsabb volt nála. A felszabadult hely lehetőségével előszeretettel kívánt élni, gondolkodás nélkül ült le. A falu jó öreg padjai... Talán még az ember unokái is ugyanezeken fognak ülni. Nem fog rajtuk úgy az idő, a szemében pedig örök darabok. Megköszönte Tilda fáradozásait, körbepillantott az embereken, majd miután mindent rendben talált, kényelmesen hátradőlt. - Nem lehet valami egyszerű ennyi könyvvel közlekedni. - szemlélt végig csodálkozó tekintettel az imént elmozdított mennyiségen - Egészen a kastélyig cipeled? Ha így folytatod, sérvet fogsz kapni. - húzta el a száját egy kissé aggodalmaskodva. Néha hajlamos ilyesmi megjegyzéseket tenni, de persze csak a jóindulat, nem pedig a kritizálás beszél belőle. - Mikor is beszéltünk utoljára? Hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy ne csak úgy futólag gratuláljak. Hogy bírod így, milyen az élet, nagyon megkavart? - gondolt itt a kék házzal kapcsolatos fejleményekre, elvégre egy nagy tiszteletnek örvendő személy mellett ücsöröghetett immár.
|
|
|
|
Szikszai Attila INAKTÍV
offline RPG hsz: 79 Összes hsz: 123
|
Írta: 2016. március 7. 17:01
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=571576#post571576][b]Szikszai Attila - 2016.03.07. 17:01[/b][/url] KarinaVizsgaidőszak. Bizonyára sokakat érdekel, hogy mi játszódik le ilyenkor egy tanár fejében. Hogy vajon milyen hangulatban állítják össze a feladatlapot... Ó, sok dolog múlik azon, a tapasztalt versenyzők már két-három megmérettetés után rájönnek erre. Attila szerint sokkal rosszabb vizsgák is léteznek, mint amelyeket ő szokott adni, mégsem teljes az elégedettség. Aki az órákon figyelt, annak semmilyen váratlan meglepetéstől nem kell tartania. Azok közé tartozik, akik konkrétan megmondják, mire számíthatnak a tanulók, természetesen ez még nem jelenti azt, hogy a felkészülést hanyagolni kell. Nem adják olyan könnyen a Kiválót. Olyan intézményben élünk, ahol vannak bizonyos elvárások. Akinek nem tetszik, az bármikor kiléphet a rendszerből. A másik nagy pillanat a javítás időszaka. Ilyenkor is nagy hangsúlyt kap a tanár hangulati állapota. A mindig mosolygó Szikszai professzor idén vajon hogyan osztályoz? Nagy rejtély, egyelőre. Aztán amellett sem érdemes csak úgy elmenni, amit az Edictumban írtak róla. Ha jól emlékszik, nem először bukkant fel a lapban, de ilyen badarságot már régen olvasott magáról. Tény, hogy jót nevetett a dolgon, ugyanakkor az is igaz, hogy tényleg elgondolkodott egy kegyetlen vizsga megszerkesztésén, csak aztán sem ideje, se türelme nem volt a munkához, másrészt miért szúrjon ki szegény sítáborozókkal, akik a távollét alatt olyan jól viselkedtek? Úgy tűnt, összekapták magukat, s a láblógatás ellenére is vették a fáradtságot és felkészültek az év végi feladatukhoz. Legyen ez a jutalmuk. Egy kellemes nap zárásaként suhant el a cukrászda üvege előtt. Nem nézett ki a fejéből, csak ment, nagy céltudatossággal, hóna alatt cipelte szokásos jegyzeteit, s szemeivel már a pultokon kihelyezett, finomabbnál finomabb készítményeket elemezte. Hiába gyakori vendég, a választék kiismerhetetlen. Köszönt, helyet foglalt egy szabad asztalnál, majd némi töprengés után rendelt. Csak később kezdett el a tömegben bámészkodni. Látott ugyan ismerősöket, de nem mozdulhatott el, nehogy mások foglalják el a széket. A forgalom ugyanis jelentősnek volt mondható, a helyét pedig túl tökéletesnek találta, így önző módon ragaszkodott hozzá.
|
|
|
|
Szikszai Attila INAKTÍV
offline RPG hsz: 79 Összes hsz: 123
|
Írta: 2016. március 8. 16:10
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=571831#post571831][b]Szikszai Attila - 2016.03.08. 16:10[/b][/url] KarinaAz állandóan nyüzsgölődő tömegben először fel sem tűnt tanítványa hirtelen felugrása a saját kis fülkéjéből. Egy kicsit meg is ijedt, amint a semmiből pillanatok alatt már mellette is támadt. Pedig direkt úgy alakította helyfoglalóját, hogy ne vegye el a nagyobb társaságoktól a bővített asztalsorokat, hanem szépen meghúzza magát valamelyik másodlagos alkalmatosságon, ahonnét még mindig elég jól be lehet látni a helyiséget. Másképpen nagyon zavarban lenne, hiszen sosem tudná, mik történnek a cukrászda különböző pontjain. Szeret szemlélődni, rálátni még a legkisebb dolgokra is, így tehát a kulcsfontosságú ülőhely megszerzése adott. Aztán persze jól elvan ő magában, csendesen, nem él vissza előnyös területével. Remélhetőleg volt még annyi hely, hogy Karina és a cuccai is kényelmesen elférjenek, s a tanár úrnak se kelljen nagyon összehúznia magát, mert azt sem szereti. A szokásos nyugodtság áradt belőle, talán valamivel még gondtalanabbul érezte magát, hiszen a tanításnak már vége volt, s nem is a kastélyban tartózkodott. - Nyugodtan - vonta meg a vállát, aztán utat biztosított a letelepedő lánynak. Ha várna valakire... De sajnos egyik ismerőse sem ért rá, pedig nagyon szeret ide a többiekkel jönni. Lassan tarthatnának egy családi összejövetelt, vagy ideje lenne régi barátokat is invitálni a környékre, mert a vizsgaidőszak ezen szakaszában nincs sok teendője. Aztán meg ott a fogadalma, amit mindig kitűzöget magának az új tanév alkalmával, miszerint megpróbál minden évben jobban produkálni. Valamelyik füzetében ott is vannak azok az ötletek, amik utazás vagy munka közben születnek meg a fejében, a megvalósításuk viszont nem egyszerű. - Rendes tőled - jegyezte meg, bár hangját valóban elnyomta kissé az újonnan jött ricsaj. Remélhetőleg a kiszolgálószemélyzet is észreveszi majd a változást - És te hogyhogy nem a barátnőiddel érkeztél? Hogy megy a suli, sikerült javítani az osztályzataidon? - tudta, hogy Karina nem mindenkivel ápol jó viszonyt a tanári kar tagjai közül, ezért is érdekelte a lány véleménye. Aztán csak remélte, hogy nem a jobb jegyekért jött hozzá könyörögni házon kívül...
|
|
|
|
Szikszai Attila INAKTÍV
offline RPG hsz: 79 Összes hsz: 123
|
Írta: 2016. március 13. 14:42
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=573128#post573128][b]Szikszai Attila - 2016.03.13. 14:42[/b][/url] KarinaEttől félt. Már csak ez hiányzott. Az iskolán kívül is a jobb jegyért akarnak nála sorban állni. Pedig kíméletes tanárnak gondolta magát, ezek szerint még mindig nem elégíti ki a lustább népség igényeit? Komolyan, olyan rosszul tudja magát érezni ilyenkor. Egyszerűen nem segíthet, bármennyire szépen néznek rá. Örül, ha a tantermen kívül is felkeresik a tanítványai, de mostanában egyre több embernél érzi azt, hogy csak a talpát nyalják, hízelegnek. Nagyon rossz érzés. Tudja kezelni, de ettől egyre inkább magányosan és elhagyatva érzi magát. Még nem tudta száz százalékban eldönteni, hogy Karina miért ült le hozzá, de adott még neki némi esélyt, hogy talán mégsem ez a célja, hiszen már korábban is próbált beszélgetni a tanár úrral. A lányka büszkén húzta ki magát a vizsgákra való rákérdezés után, remélhetőleg nemcsak a naivitás beszél belőle, hanem tényleg szép eredményekkel zárja majd a tanévet. Ugyebár ez csakis rajta múlik. Attila nem hinné, hogy az itteni tanárok direkt kiszúrnának bárkivel is. Ahhoz valami nagyon csúnya dolog kellene hogy történjen. Nagyszájúból több is van az iskolában, de az még nem ok arra, hogy valakit csak úgy meghúzzanak. Különben is, a lényeg a teljesítményen van, amely a dolgozatokkor mérhető le. Ő is csak azt kéri, hogy akit nem érdekel, az maradjon csendben az órán, hagyja tanulni a társait, és akkor nem akasztják össze a bajszukat. - Nem szeretek kitolni veletek. Ha figyeltél az órámon, nem érhet majd kellemetlen meglepetés - ígérte meg a lánynak, s rögtön hozzátette, hogy nagyon fog majd szurkolni, ahogy mindig, mindenkinél. Mellesleg gratulált a többi vizsgájához. Kellemesen mosolygott a lány humorán, persze az evőeszközt azonnal visszautasította, hiszen a szeme sarkából már látta is a rendelése érkezését. Ezért sem válaszolt rögtön a roppant kényes témára, melyet éles kardként szegeztek neki. De legalább a forrócsoki és a gyümölcskosár kompenzálta a számára kínos szituációt. Maga előtt szépen elrendezgette a rendelt finomságokat, majd apró falatonként fogyasztani kezdte. - És te ezt mind meg is fogod enni? Nehogy megülje a gyomrod... - intette óvatosságra a lányt - Amúgy neem, egyedül jöttem. Nem igazán tartozik rá, hogy van-e valakije vagy sem. Nem szeretne erre reagálni, nehogy sértődés legyen a dologból. Ez az ő magánügye. Szerencsére elterelődött a téma a patrónus felé. Arról már jóval nagyobb szakértelemmel és magabiztossággal tudott nyilatkozni. - Nagyon nehéz bűbáj, ugye tudod? A felsőbb éveseknek szoktam tanítani, csak különleges indokkal teszek kivételt, de ha alkalmasnak bizonyulsz a korai elsajátítására, akkor megpróbálkozhatunk a dologgal. Mindenképpen a vizsgák után, mert hát most mindketten másra koncentrálunk, és persze az igazgatóságon is rá kell bólintaniuk. Lesz elég időd? - kérdezte, persze nem elvenni szerette volna a lány kedvét, csak ismertetni a tényállást - Hogyhogy most tanulnád meg?
|
|
|
|