37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva→Vendéglátó negyed
Czukorvarázs Cukrászda - Artemisia Rubya hozzászólásai (8 darab)
Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Artemisia Rubya
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 305
Összes hsz: 1350
Írta: 2016. február 28. 09:58 | Link
Thomas Alexander Everett

 Hmm...micsoda illat és látvány! Minden egyes alkalommal, amikor bejövök ide, ezen elámulok. Ennek többek közt az is az oka, hogy én a sütemények készítésével mióta az eszemet tudom hadilábon állok, és mindez a mai napig változatlan maradt, sajnos. Így tehát egy perces néma, de határozott csodálattal adózom a Cukrász képességeinek, mielőtt keresnék magamnak egy kellemesen nyugodt asztalt. Levetem hosszú, barna bőrkabátom, nyakamból kikanyarítom ametiszt lila sálamat, s már épp elhelyezkedem, amikor tökéletes időzítéssel megérkezik a személyzet egy tagja, hogy felvegye a rendelésemet.

- Jó napot! Szeretnék kérni egy karamellás tejet, extra tejszínhabbal, fahéj szórással, tűzforrón és két szelet süteményt. Az egyik legyen egy karamellás sajttorta, a másik pedig...egy csupa-csoki-csodatorta. Köszönöm!

 Egy barátságos mosollyal kísérem le tömény monológomat, melyet a lány szorgosan jegyzetel, majd távozik. Most, hogy ismét magamra maradtam előszedem táskámból azt a kis méregzöld, masnival átkötött dobozkát amit az imént vettem az ékszerboltban. Az eladónő, ha jól emlékszem a neve Evana, miután beléptem és köszöntünk egymásnak egyszerűen csak rám nézett, elmosolyodott és a kezembe nyomta, azzal a kéréssel, hogy akkor bontsam ki, ha már nem vagyok a bolt közelében. Furcsának találtam a dolgot, nagyon is, de mivel mutatós zsákbamacskám egyáltalán nem volt drága, engedtem a vörös hajú, szerfelett bohókás hölgy hóbortjának, kifizettem az árat amire taksálta, és most itt vagyok, készen a kibontására. Őszintén bevallom, még sosem vettem így ajándékot magamnak.
 Hogy miért is mentem be egyáltalán ajándékért? Mert születés és névnapom is volt nemrég, amiről a Svéd utazás és kint tartózkodás furcsaságai miatt, és mert a baglyok az itteni lakrészembe hozták az összes leveleket, teljesen megfeledkeztem. Leleményes Szüleimnek hála egymást követő napokon vannak a nevezett események így nem csoda, ha bosszús vagyok és nem is törődöm a dologgal. Ez az utazási hajcihő meg még tényleg rá is segített a dologra. De sebaj! Ma pótolom, gondoltam, amikor felvettem világoskék farmeromat, hozzá egy fekete, ejtett vállú pulóvert. Hajamat kiengedve hagytam és sminket sem tettem fel. Azt általában csak akkor szoktam, ha olyan jellegű rendezvényre vagyok hivatalos, ahová cicoma vagy pompa dukál. A saját utónévnapom nem ilyen esemény.
Szál megtekintése
Artemisia Rubya
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 305
Összes hsz: 1350
Írta: 2016. február 28. 22:28 | Link
Mr. Everett

 A cukrászda kezd megtelni élettel, sorra érkeznek emberek egymagukban vagy párban. Kisvártatva a mellettem lévő asztalhoz is letelepednek ketten. Egy férfi és egy fiatal fiú, ahogy elnézem, mert felnéztem rájuk, úgy sejtem apa-fia duóhoz van szerencsém. Nem csapnak zajt a férfi olvas a gyermek eszik, köztük vékony fal emelkedik. Emlékszem Juan sokat járt Apánkkal így el. Hiába én voltam a legöregebb a kedvence mindig is ő volt. Szegény Blas, egek mennyit vitáztak emiatt, persze nekem sem esett jól, de tudtam ez már csak így van, ha az ember nőnek születik egy férfias társadalomban.
 Úgy elgondolkodtam ezen, hogy észre sem vettem, hogy az általam kért és várva-várt finomságokat a pincérlány -aki nem ugyanaz, mint amelyikük a rendelésemet felvette- szép sorban pakolgatja le a férfi elé. Hirtelen nem is tudom mit tegyek, de korgó gyomrom és a látványra számban összefutó nyál segít a döntésben. A kis hölgy már ellibegett ugyan, de a karamellás tejem és a tortaszeleteim itt maradtak egy karnyújtásnyira tőlem, tehát cselekszem. Felállok odalépek a pároshoz és felemelem a letett halom első darabját, nevezetesen az innivalót.

- Jó napot! Bocsássanak meg, de azt hiszem valamiféle tévedésből önök kapták meg azt, amit én rendeltem. Ha megengedik ahelyett, hogy csatlakozom, inkább átmentem őket magamhoz.

 Mosolyogva emelem el tehát előlük a szép nagy hőálló poharat, melynek tetején majd öt centi magas habkorona díszeleg. Persze arra is van már frappáns válaszom, ha esetleg megkérdőjeleznék a dolgot, bár ezt kétlem. Már épp fordulnék vissza az első szelet süteményért, amikor a csípőmmel meglököm asztalomat, aminek széléről a kis dobozka leesik és kinyílva pont előttem ér földet. Leguggolok, hogy felvegyem és megcsodáljam ezen a faramuci módon szemem elé táruló nagyon megkésett, magamnak vett születés-névnapi ajándékomat.
Szál megtekintése
Artemisia Rubya
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 305
Összes hsz: 1350
Írta: 2016. március 10. 22:47 | Link
Mr. Everett

 Felszedtem a földről a dobozkát, amiben egy pár ezüst fülbevaló lapult, mely borostyánlevelet mintáz. Közben meghallom annak az úriembernek a hangját, akinek az asztalára tették le az én rendelésemet. Ahogy odakapom a fejem beverem az ő asztalának sarkába. Nem koppan nagyot, de érzem és ez elvonja a figyelmemet. Mostanság elég szerencsétlen vagyok, de hogy ennyire...ez vicc.

- Mi tagadás azt hiszem a következő kanyarban a süteményeim látnák kárát a szerencsétlenkedésemnek...Szóval, ha nem bánja inkább én ülnék át ide és megkérném tegye át az innivalómat, hátha önnek jobban sikerül.

 Mondom, miközben igyekszem felkászálódni egyik kezemben az ékszerrel és dobozával, míg másik kezemmel a fejemet fogva. Szemben ülök le a férfival, ha nem vet ellen,  oda ahol az imént még a fia ült, aki idő közben elment, akkor távozhatott amikor még bányászbékásdit játszottam az asztal alatt.
Szál megtekintése
Artemisia Rubya
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 305
Összes hsz: 1350
Írta: 2016. március 13. 17:26 | Link
Mr. Everett

 Segítőkész újdonsült asztaltársam aggódik a fejem miatt, mosolyogva legyintek, semmi komoly csak koppant egyet. Ám ez után, de még a sütijeim előtt, amolyan aperitif gyanánt egy jól irányzott mondattal hozza tudomásomra, hogy nős. Ezzel nincs semmi gondom, mert bár persze ez a helyzet kissé banális és kelekótya a külső szemlélő szemével nézve, én mégis csupán épségben szeretném elfogyasztani a finomságaimat.
 Nincs bennem ártó szándék, kacér természetemet sem most és itt fogom megcsillogtatni, pláne nem neki, hiszen van társa.  Szóval csak végre lehunyt szemmel belekortyolok a forrócsokimba, ujjai közéveszem a kis fülbevalók egyikét és mosolyogva nézegetem. Ennek az ékszerboltosnak biztos van valami hatodik érzéke, hisz a borostyán a kedvenc növényem.  Gondolataimból a velem szemben ülő férfi kérdése zökkent ki.

- Oh, nem, dehogy. A Kastélyban lakom, a nevem Artemisia Rubya és Gemmológiát oktatok. Ha már így esett, önben kit tisztelhetek?

 Nyújtom kezem bemutatkozás céljából, de szerencsére nem döntök le vagy török el semmit ezzel az egyszerű kis mozdulattal. Kicsit jobban megnézem a férfit magamnak és látom rajta, hogy feszeng. Perszer, ez érthető, a szó szoros értelmében beólálkodtam a személyes terébe, nem hagyom reggelizni és még újságot olvasni sem. Nos mi tagadás ez elég kellemetlen helyzet.
 
Szál megtekintése
Artemisia Rubya
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 305
Összes hsz: 1350
Írta: 2016. március 24. 22:01 | Link
Mr. Everett


 A férfi viszonozza kézfogásom és a nevét is elárulja nekem, aminek örülök, hisz ilyen nyitás után nem biztos, hogy elhiszi rólam, hogy ki van mind a négy kerekem, pedig igen és ezt azért ha sikerül azért még be fogom neki bizonyítani valahogy. Említi a kirándulást, de én azon is eléggé visszahúzódtam és a magam dolgaival foglalkoztam így kétlem, hogy akárcsak láthattuk volna egymást.

- Nos, igen voltam, de nem igazán kerestem mások társaságát.

 Magyarázom, majd figyelemmel hallgatom mondandóját, amikor elmondja, hogy az előkészítőt vezeti összevonom a szemöldökömet, hiszen azt egykor fogadott Anyám vezette. Remélem nem érte baj, mert ugyan ritkán járok felé azért néha beszélünk még ma is.

- Oh, valóban, ez nagyon érdekes, az előző vezetőt régről ismerem, sok évvel ezelőtt, kezdő tanár koromban ő és a későbbi férje vett a szárnyai alá, nagyon szeretem mindkettőjüket és fogadott szüleimként tekintek rájuk. Ön is ismeri a kedves Hölgyet?
 
 Mesélem és közben lelki szemeim előtt tisztán látom, ahogy próbálom összeboronálni őket, a két egymást titokban szerető tanerőt, akikre mindig jó szívvel gondolok. Elmosolyodom ezen és csak lassan oszlik szemem elől az ábránd köde.

- Hm... jó kérdés, több részletben, de már épp elég ideje vagyok itt tanár ahhoz, hogy veteránnak érezzem magam a  folyton változó testületben. Ön mióta oktat?
 
 Nevetem el magam, mert be kell vallanom nem vagyok egy mai csirke, már ami az oktatást illeti, hiszen korban még mindig egészen jó a helyzetem. Mióta eldöntöttem, hogy másként élek, nos azóta a sok fájdalom és gyász ellenére is tudok újra önfeledt és boldog lenni, pont mint abban az időben amikor megismerkedtem az emlegetett két kollégámmal.
Szál megtekintése
Artemisia Rubya
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 305
Összes hsz: 1350
Írta: 2016. május 13. 23:04 | Link
Mr. Everett

 Kicsit meglepődöm a férfi "látott pucéran rohangálni" mondatán, még szemöldököm is feljebb emelkedik egy kicsit, hiszen ez azért nem mindennapi kijelentés egy korombeli férfi szájából. Természetesen kisvártatva megkapom azt a kis kiegészítést mely aztán magyarázatot ad mindenre. Rokonok, hm..így mindjárt más.

- Megnyugodtam. Tehát rokonok, ez nagyon kellemes meglepetés számomra.

 Ezt követően kifejti válaszát feltett kérdésemre, bőven és tartalmasan. Sokat megtudok róla és nem csak abból amit mond, hanem ahogyan mondja. Figyelmesen hallgatom szavait miközben eszem szakadatlanul a süteményeimet és iszogatom a forró habos karamellás tejemet, mi tagadás macska jellemem itt is előbukkan azért. Akaratlanul is órámra pillantok, melyet bár jobb kezes vagyok nem a balon hordok, s felfedezem, hogy nagyon elbeszélgettem az időt. Szerencsére már csak egy falat és két korty maradt, amivel meg kell birkóznom, s nem marad más hátra mint az elköszönés.

- Bocsánatát kérem, de még rengeteg a dolgom a mai napra! Nagyon örülök, hogy találkoztunk és megismerhettem egy régi jó barátom kedves rokonát. Remélem lesz még alkalmam hosszabban és kevésbé faramucira sikeredő módon találkozni önnel. További szép napot! Viszlát!

 Intek még kifelé menet az ajtóból a férfinak, azt bezzeg nem veszem észre, hogy a nagy sietségben a most vett kis ezüst, borostyánlevelet mintázó fülbevalómat ottfelejtettem az asztalon, közvetlen az újságja alatt. Remélem ő megtalálja és elteszi nekem míg ismét összehoz bennünket a sors.
Szál megtekintése
Artemisia Rubya
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 305
Összes hsz: 1350
Írta: 2016. szeptember 29. 20:20 | Link
Cesare Alfonso Belmonte

 A cukrászdában üldögélek, olvasgatok egy gemmológia szaklapot, s közben a nyakamban lógó medált babrálom balommal. Ahogy felpillantok meglátom a habos karamellás tejemet kelet felől érkezni, ez akaratlanul is mosolyra fakaszt. Mostanság többet mosolygok, nyitottabb lettem, hála az Eridonban töltött időszaknak. Nem bántam meg egy percet sem az ott hvh-ként eltöltött időmből, ahogy azt sem sajnálom, hogy továbbadtam a stafétát. Majdnem, mint a mugli Edda zenekar dalában...minden sarkon helyett: minden házban jártam már, de ez engem cseppet sem zavar. Látni a különböző belső világokat, kommunikációs és kapcsolati struktúrákat maga a tanári lét magas foka.
 Belekanalazok a látványos és illatos finomságba és szégyen vagy sem, a magas falú pohár széléről nyelvem hegyével megmentek a lefolyástól egy kis oldott habot. Hmmm...élvezem az ízkavalkádot, a tej a testes hab, a karamell...egyszerűen mennyei ja és a fahéjat meg sem említettem még. Egyszerűen mámorító. Ilyen lehetett az istenek eledele az antik világ kultúráiban. Igazából nem tudom miért jöttem be, talán mert megcsapott az ősz igazi hangulata és a hulló leveleket látva valami melegre vágytam. Ki tudja, de azt hiszem jól tettem, hogy így döntöttem és most itt vagyok.
Szál megtekintése
Artemisia Rubya
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 305
Összes hsz: 1350
Írta: 2016. október 9. 21:34 | Link
Cesare Alfonso Belmonte

 Nagy nyugalmamban olvasgatok és iszogatom a karamellás tejemet, amikor valaki megszólít. Felpillantok a hang forrására, mert kíváncsi vagyok ki lehet. Egy diákom, illetve nem az enyém, mert nem jár az órámra, vagy ha igen, akkor nagyon nem tette magát emlékezetessé számomra. Ez persze inkább pozitív szempont, mint sem negatív. Akire emlékszem az általában csihéssé tett vagy effélék. No de helyet kér az asztalomnál.

- Jó napot! Persze, üljön le nyugodtan! Sok jó ember kis helyen is elfér.

 Mondom mosolyogva, majd visszafordulok az újságomhoz, hogy még elolvassak egy utolsó bekezdést a színtípusokról. Azt tudom, hogy én tél vagyok, de azt nem, hogy ezekhez a típusokhoz betegségek és kövek is tartoznak. Erről szól a cikk, ami nekem most elég fontos. Egy tanulmányon dolgozom, ami az ásványok színének és erejének a gyógyításban és a tudatalatti tisztításában kifejtett hatását taglalja. Tehát én itt anyagot gyűjtök. A jegyzeteim ott vannak az utolsó üres széken. Az asztalon toll és egy papír hever még, rajta pár címszóval. A következő pedig a virágok régi időkben betöltött gyógyító és szimbolikus szerepéről fog szólni. A doktorátusi cím megszerzésére törekszem ugyanis.
Szál megtekintése
Czukorvarázs Cukrászda - Artemisia Rubya hozzászólásai (8 darab)
Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva→Vendéglátó negyed