37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Harmat Betti
Egyetemi hallgató, Végzett Diák


Harmatcsepp
offline
RPG hsz: 267
Összes hsz: 533
Írta: 2021. augusztus 11. 20:59 | Link

Amélia
Csak ücsörgünk - szeptember 10
Ruha

A vizsgaidőszak közepén mindig nagyon nehezen kapcsolódom ki. Általában alig lehet kihúzni a könyvek közül. S bár már jócskán a vizsgaidőszak végén vagyunk, még mindig van három tárgyam, amiből vár rám az idei zárás. Persze a jövőév lesz csak kihívás, a VAV, ami miatt már előre is nagyon izgulok. Sokaktól megkaptam viszont mostanában, hogy ki kell kapcsolódnom, tartsak egy kis szünetet, és higgyek magamban, mert úgy is jól fogok teljesíteni, ha álmomban nem is magolok. Mikor pedig belealudtam a reggelimbe, el jutottam arra a pontra, hogy kénytelen voltam igazat adni az értem aggódóknak.
Améliát kértem meg, hogy jöjjön el velem valamerre, mert mindketten belefeledkeztünk a tankönyvekbe, így pedig alig beszélgettünk az elmúlt időszakban. A szülinapom hétvégéje tökéletesnek tűnt, és tűnik még mindig a kikapcsolódásra. Mert Eliana hazahívott a hétvégére, mondván, a 18. szülinapomat ünnepeljen velük. Én pedig hívom majd Elit, mert szeretnék vele ünnepelni. Az otthoniaknak sem volt kifogása, így ha a barátom elfogadja majd a meghívást, Dominikkel együtt holnap haza is megyünk.
Most azonban a beszélgetős délutánon van a hangsúly, Améliával. A cukrászdát választottuk helyszinül, mert egy finom süti fölött még jobban lehet csevegni. Nem konkrét témával indulok a délutánnak, nem történt mostanában semmi, amit mindenképpen meg akarnék osztani a lánnyal.
- Csak egyetlen kikötésem volna - szólok, miközben elhelyezkedünk az egyik asztalnál. - Nem beszélhetünk a tanulásról és a vizsgákról. Bármennyire is jó téma tud lenni - fejezem be fájdalmas arccal. Azt hiszem, most arra van szükségem, hogy teljesen kiverjem a fejemből a tankönyveket, bármilyen nehéz is legyen azt megtenni.
Hozzászólásai ebben a témában
Kőszegi Róza Amélia
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Edictum szerkesztő, Navigátor, Harmadikos mestertanonc


Kiscsibe
offline
RPG hsz: 368
Összes hsz: 644
Írta: 2021. szeptember 4. 15:15 | Link

Szeptember 10.
[ Betti / Andersen's / születésnap / ne less ]

Ez az időszak számomra eddig a legnehezebb, és ez meglátszik a vizsgákon is. Készülök rájuk, az elutazásra, a szüleimmel lefolyó beszélgetésekre és nem beszélgetésekre. Meg arra, hogy barátokkal kellene közöli a távozást. Minden egybefolyik. Bettinek már meséltem Franciaországról, tudta miért tünedezek el méginkább, de a mai nap nem rólam fog szólni, hanem róla. Elhívott, én pedig már rég felírtam, hogy születésnapja lesz szeptemberben, ami kapóra jön mert legalább az elutazás előtt is tudunk tölteni egy kis időt együtt.
Belépdelek Betti mellett, azzal akaratlan jut eszembe, hogy utoljára Móriccal voltam itt fagyizni. Az ominózus alkalom, amikor megint sikerült összevesznünk. Ettől pedig nagy lendülettel igyekszem most elvonatkoztatni, leülök az asztalhoz.
és kíváncsian emelem Bettire a szemöldököm. - Mi lenne az? - visszafogottan mosolyodom el, majd meredek rá pislogás nélkül. - Atyavilág, rendben - könnyebbülök meg, ahogy átgondolom. Szétmegy tőle a fejem az utóbbi hetekben. - Most az egyszer ezt támogatom - teszem hozzá, mert azért ebből nem lesz rendszer. Szülinapja is van, ezt az egy kérést be tudom a kedvéért tartani - főleg, hogy én is így szeretném. Megforgatom a pergamenre írt menüt, Betti felé fordítom én pedig fejjel lefelé nézem ki magamnak a pisztáciás mousse-t. Rá is bökök pár aprót. - Én őt fogom kérni. Te? - dőlök hátra, a táskám pántját átemelem fejemen és magam mellé helyezem a székre.
Ha Betti is kiválasztotta és leadtuk a rendelést mosolyodom el szélesen. - Hoztam neked egy apróságot - veszem ki a táskából a papírcsomagolásba fordított kötetet. - Boldog születésnapot - két kézzel nyújtom át neki az asztal felett. Andersen meséit kapja, mivel emlékszem mit mondott a faházban az édesanyjáról.
Hozzászólásai ebben a témában

Meg nem értett, különleges hópihe.
Harmat Betti
Egyetemi hallgató, Végzett Diák


Harmatcsepp
offline
RPG hsz: 267
Összes hsz: 533
Írta: 2021. október 26. 15:34 | Link

Amélia
Csak ücsörgünk - szeptember 10
Ruha

Az elmúlt heteket egyszerre vette körül a stressz és a boldogság. Mert most minden rendben van. Ott van Eli, a tanulás jól megy, és szeretem az embereket, akik körül vesznek. Szeretem a helyet, ahol vagyok. Bár folyamatosan ott ül a gondolataim alatt a félelem, a félelem attól, hogy valami elromlik. Mert amilyen hirtelen az enyém lett a világ, olyan hirtelen el is veszhet. Ezt a gondolatot próbálom kiűzni a fejemből most is, vigyázva, hogy nem mérgezzem meg vele a saját boldogságomat. Ezért is a különös kérésem, Amélia pedig beleegyezik, meglepve ezzel engem is.
- Nekem egy epres túrótorta lesz - jelentem ki kis gondolkodás után, és már forduolok is a mellettünk megálló varázslóhoz, hogy leadjam a rendelésünket.
Barátnőm hangjára fordulok felé aztán megint. Visszamosolygok rá, közben szemem követi a kezét a táskája felé, majd tapad a zacskóra. Kérdő tekintetem azonban hamar fordul át meghatottságba. Jobbomat nyújtom ki a csomagért, széles, köszönetteljes mosollyal. Kíváncsian kezdem kibontani, s hamar elém is kerül a könyv. Régen láttam már ezeket a meséket. Még anya mesélt egy-kettőt közülük, még talán Szofi születése környékén, és arról beszélt, mennyit taníthatnak nekünk az ilyen gyeremekeknek írt törtenetek, meg arról, hogyan ábrándoznak a muglik mindig a varázslatról.
- Köszönöm - simítok végig a könyv borítóján. Aztán állok csak fel, hogy asztalt megkerülve megölelhessem Améliát köszönet képpen. Nem számítottam tőle ajándékra, és még jobban meghatott a dolog. Visszaülök a helyemre, de nem tudom, mit mondjak.
Hozzászólásai ebben a témában
Kőszegi Róza Amélia
Mestertanonc Levita (H), Szélvész Szalamandrák csapattag, Edictum szerkesztő, Navigátor, Harmadikos mestertanonc


Kiscsibe
offline
RPG hsz: 368
Összes hsz: 644
Írta: 2021. november 30. 22:17 | Link

Szeptember 10.
[ Betti / Andersen's / születésnap / ne less ]

Mostanában egyre többet beszélgetek Bettivel. Biztosan köze lehet hozzá, hogy Hunorral hogyan alakult a barátságom és talán az övé is. Valahogy bízom ebben a franciaországi utazásban és a lehetőségekben, amiket kaphatok tőle. Akár ottani barátságokat, és annál is több tudást, csak azt bánom, hogy lesznek akiket itt kell hagynom. Pedig csak néhány hónapról van szó. Most mosolyogva figyelem és várom, hogy kikérje magának is a süteményt, így végre átadhatom az ajándékomat. Bettinek nem is kell mondania semmit, a mosolya tökéletesen elég és mindent elárul: örül neki. Mosolyom lesz őszintébb, mégis halványabb a meghatottságtól, ahogyan fürkészem a másikat. Egyedül az zavar meg, hogy a sütemény megérkezik és mindkettőnk elé odacsúsztatják. Aprót biccentek, majd szemezek a finom falatokkal, mielőtt tekintetem Bettire vezetem. - Nagyon szívesen. Bíztam benne, hogy tetszeni fog - mosolyodom el újra és forgatok a tányéron, hogy a süteményem másik oldalát is meglessem. - Annyira jól néz ki! És a tied is - össze is szalad a számban a nyál, majd egy apró darabot szúrok a villámra. - Örülök, hogy kicsit találkozunk a kastélyon kívül is. A vizs… - kezdeném, majd eszembe jut miben is egyeztünk meg. - Szóval biztosan a családoddal is megünneplitek majd a születésnapodat és Elijahval is - egyszer-kétszer láttam Betti barátját, de még nem beszélgettünk. Ami nem meglepő. Igazság szerint lehet, hogy így is jobban nyitok az emberek felé, de fiúkkal beszélgetni még mindig egy kihívás. Még jó, hogy most csak ketten vagyunk itt és a szénhidráttal teli édességek.
Hozzászólásai ebben a témában

Meg nem értett, különleges hópihe.

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed