34. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Ami a hírből kimaradt: Ha van olyan családotok, mely szorosan köthető valamelyik faluhoz, dobjatok egy baglyot Lizinek, és beteszi a leírásba.
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Mary Glotter
INAKTÍV


Gyermeklelkű Terrorgombóc
offline
RPG hsz: 168
Összes hsz: 7361
Írta: 2013. január 19. 18:47 | Link

Bianka Smiley

Ismételten kedve támadt egy jó, kiadós sétához. Ezen okkal hamar fel is kelt, megfürdött, és jó vastagon felöltözött, nehogy megfázzon, majd kifele vette az irányt a kastélyból. Élvezte a friss levegőt, a tél illatát. Alig várta, hogy leérjen Bogolyfalvára. A főutcán sétálva megpillantotta a cukrászdát. Nem bírta megállni, hogy ne menjen be, hiszen a múltkor is olyan jót evett ott. Úgy döntött benyit, és így is tett. Mikor belépett, körül nézett, majd odasétált a pulthoz, és rendelt három minyont. Ismét körbenézett, és megpillantott egy szőke, éppen rajzolgató, kb. vele egy idős fiatal lányt. Önkéntelenül is elmosolyodott, majd úgy döntött, leül hozzá. Éppen kihozták a sütiét, szóval már azzal a kezében indult a lány asztalához.
- Szia! Leülhetek? - kérdezte. A lány első blikkre igen szimpatikusnak tűnt. Kedves, szép arcú, és láthatóan szeret rajzolni, mint Mary. Miután a lány megadta a választ, Mary letette tányérját, és leült a lánnyal szemben lévő helyen.
- Mary Glotter vagyok. - nyújtottam felé a kezem, hogy megrázzam az övét. - Igazán örvendek Bianka! - tettem hozzá mosolyogva, mikor ő is bemutatkozott, és fogadta a kézfogást.
- Itt laksz Bogolyfalván? Még nem láttalak a suliban. - fogtam bele a szokásos érdeklődésbe.
Hozzászólásai ebben a témában

Bianca Charlotte Shanes
INAKTÍV


(:
offline
RPG hsz: 106
Összes hsz: 796
Írta: 2013. január 21. 01:04 | Link

Mary

- Szia, persze, ülj le nyugodtan.
A cuccait is arrébb pakolja, hogy a lánynak kényelmesen legyen helye. Különben is megérkezett a hatalmas fagyikehely, amit rendelt, nem kellene, hogy az a sok fagyi kárba vesszen. Amikor már teljesen elolvadt, akkor már nem olyan vicces a dolog. Szóval szépen összepakolja a rajzokat és a ceruzákat, filceket is. Mikor mindennel végzett maga elé húzza a fagyit és egy nagy kanállal a szájába töm belőle. Igen hideg, de mivel még gyerek, az ilyen problémákat nem fogja fel hibának. Majd ha elkezd kamaszodni, akkor csak elkezd majd tanulni is belőle. Valamikor a vége felé esetleg, szóval addig még évei vannak.
- Bianca Charlotte Shanes.
Ha már a lány is a teljes nevével mutatkozott be, akkor illendő volna, hogy ő is így járjon el.  Valamiért nem szereti a teljes nevét. Sok kérdést felvet. Az egyik ilyen, hogy attól még, hogy örökbefogadott gyerek, miért nem az apja nevét kapta, hogy miért lett két neve és, ha már itt tartunk, ami a legjobban bosszantja, hogy ki lehet az apja. Ráadásul a tükörbe nézve kezd egyre jobban hasonlítani az anyjára, szóval még csak azt se sikerült elérnie, hogy felkel, belenéz a tükörbe és bumm, megvilágosodik. Ez annyira nem ér, hogy nagyon.
- Ha a Bianca nem tetszik, hívhatsz nyugodtan Charlottenak, valamiért mindenki inkább azt használja.
Kivéve talán Gergőt. Ahogy a fiúra gondol, egy picit hevesebben kezd el verni a szíve. Nem is érti, vagyis de, csaknem tudja, hogy ilyen fiatalon azt érzi-e. Hamarosan találkoznak. Gergő elhívta a cukrászdába, ami miatt, mintha lassabban kezdene el járni az idő. Jó lenne, ha már ott tartanának. Nem előtte, nem utána, hanem akkor. Mondjuk előtte még lesz egy beszélgetése a dologról, de állítólag kérhet érte valamit, és ő már azt is tudja, hogy az a valami türkizkék színű és ott lóg a vér szerinti anyukája szekrényében.
- Igen, a faluban lakom. Szoktam az iskolában is lenni, de még csak tizenkettő vagyok. Vagy idén, vagy jövőre, vagy utána vesznek fel. Eléggé kiszámíthatatlan a dolog. Az anyukám tizenöt évesen kapta meg a levelét, de a barátnője lánya, tizenkettő vagy tizenhárom volt, amikor elsős lett. Szóval három éve van még Wickler bácsinak, hogy felvegyen. Mondtam apának, hogy kérdezze meg, ha találkozik vele a suliban, de azt mondta ne türelmetlenkedjek. Te melyik házba jársz? Mesélsz róla nekem kicsit?

Hozzászólásai ebben a témában

Mary Glotter
INAKTÍV


Gyermeklelkű Terrorgombóc
offline
RPG hsz: 168
Összes hsz: 7361
Írta: 2013. január 22. 01:29 | Link

Bianca Smiley

Köszi. - mondtam, és helyet foglaltam a lánnyal szemben. Néztem, hogy pakolja el rajzfelszerelését, és húzza maga elé - nem kis - fagylaltadagját. Mikor szájába tömi a jó nagy kanál fagyit, kicsit meglepődöm, elvégre nem szokás télen ilyen rohamban elfogyasztani a gombóc legalább egy harmadát. Na de ízlések és pofonok, ki hogyan csinálja. Bizonyára nem először, és amennyiben nem kap torokgyulladást, nekem teljesen mindegy, mit csinál. És igazából akkor is, ha kap, elvégre nem az én dolgom, és nem is az én felelősségem, függetlenül attól, hogy általában úgy érzem, ha valaki a jelenlétemben tesz olyat, amiből kisebb-nagyobb problémája származik, úgy, hogy legalább megpróbálhattam volna megakadályozni. De mivel még idegen vagyok számára, biztos nem hallgatna rám, így ha netalán torokgyulladással feküdne le, vagy ébredne másnap, csak sajnálhatom szegényt. Mire azonban végzek ezen megállapítással, ő már el is fogyasztja a falatot, és már a bemutatkozáson is túl vagyunk, szóval elkezdem én is enni a sütim - ami meglehetősen finom.
- Igazán szép neved van. Tetszik a Bianca, ha nem baj, és inkább azt használnám. - mosolyogtam a lányra. Mivel volt már egy ilyen nevű ismerősöm, inkább a Biancát szerettem volna használni. Meg amúgy is, jobban a számra jön, és ahogy elnéztem a lányt, inkább olyan Biancás volt. Ez a név sokkalta jobban illett hozzá. Ahogy hallgattam a lányt, elgondolkoztam:
~ Hogy lehet valaki tizenkét évesen elsős? Oké, hallottam, hogy tizenhárom, vagy tizenöt, de akkor is, tizenkettő? Na mindegy, végül is lényegtelen. ~ jutottam el végső álláspontomra, közben tovább figyelve a velem szemben ülő lányt.
- Hogy mesélek-e? - először meglepődtem egy kicsit, de ez hamar elszállt. Végül is, szívesen meséltem volna neki. Öhm, persze, szívesen. - tettem hozzá végül mosolyogva. - Én a Navinében vagyok, gólya. Nem is tudom, mit mesélhetnék? Ha már voltál az iskolában, nagyjából tudod, milyen. Ó, én milyen buta vagyok, most esik le... - csaptam a fejemre, mire végre eljutott az agyamig, ha az iskolát önmagában igen, a házakat külön nem ismerheti, elvégre én sem ismerem, csak azt az egyet, amiben vagyok. - Ne haragudj, néha egy kicsit tompa agyú vagyok. - nevettem magamon. Érdekes dolog, mikor hülyét csinálsz magadból, egy nálad fiatalabb előtt. De hát, ő is csak ember, senki sem tökéletes, más kérdés, hogy én még annyira sem vagyok a közelében, mint mások. Ennek ellenére folytattam:
- Nos, a Navine egy igen családias környezet. Jól el lehet lenni a társaiddal, még akkor is, ha alattad, vagy az én esetemben, fölötted járnak. Már szereztem is néhány kedves ismerőst, és merem állítani, barátot. Például a pásztoromat, Széles Veronikát, akit nagyon megszerettem. Itt is dolgozik, a cukrászdában. Meg rajta kívül, van még két barátnőm is, akik az évfolyamtársaim, és már szobatársaim is, Maia Norwood, és Lagger Arm. Őket is nagyon megszerettem. Akkor ott van még Sharlotte Johanson, aki másodikos, és vele is jól kijövök, nagyon kedves. Meg találkoztam egy fiúval is, Magyar Ákossal, akivel, az én szememben legalább is, már összebarátkoztunk. A többiek is kedvesek, akikkel eddig találkoztam... Mit is mondhatnék még... Kérdezz konkrétumot, mire vagy kíváncsi? - néztem érdeklődve a lányra.
Hozzászólásai ebben a témában

Bianca Charlotte Shanes
INAKTÍV


(:
offline
RPG hsz: 106
Összes hsz: 796
Írta: 2013. január 26. 04:27 | Link

Mary

- A szüleim nem tudnak róla, hogy fagyit eszek. Szerintük ez nem egy téli édesség, de szerintem az édességek nem évszakfüggőek.
Észrevette ugyanis a lány tekintetét, és a csodálkozását a fagyi irányába. Jó megfigyelő, így könnyen észreveszi a lány reakcióját a kehellyel kapcsolatban. A nevére elmosolyodik, ő is szereti, persze nem hangoztatja, nem az a fajta.
- Persze, csak nyugodtan. Van választási lehetőség, így mindent lehet. Mindenre hallgatok.
Mint egy jó kutya, vagy inkább rossz, mert néha még akkor is felkapja a fejét, amikor még az övéhez nem is hasonló nevet mondanak hangosabban az utcán. Amikor a lány beleegyezik, hogy mesél örömmel és hálásan pillant rá, mindenre kíváncsi, ami ott történik, és minden érzést szeretne megismerni, hogy amikor majd odakerül, sokkal könnyebben kezelje majd őket. Szeretne mindenre felkészülni és magabiztosan venni az akadályokat.
- Szóval akkor ti ilyen békés emberek vagytok, akik nyugodtak és megfontoltak. Afene, akkor mi tutira nem leszünk háztársak. Én ennél pörgősebb vagyok, mármint nem úgy, mint az Eridonosok, hanem inkább, mint a Rellonosok. Vér szerint félig én is Rellonos vagyok.
A másik felét sajnos nem tudja, de szeretné megtudni, hogy mi a helyzet ezen a téren, persze csak úgy, hogy egy fontos szereplő se jöjjön rá, mennyire mélyen beleásta magát a titok felfedésébe. Amikor éppen nem tudja mivel lefoglalni magát, akkor ezen agyal és próbálja csökkenteni a szálakat, amiket eddig alkotott.
- Tetszik a Navine. Aranyosak vagytok. Gergő is Navinés lesz, ő a barátom.
Gergő is mondta, hogy szeretné, ha Navinés lenne, de most már egyre biztosabb, hogy ő nem oda való. Persze lehet, hogy még változik a dolog, de egyelőre úgy tűnik, hogy tényleg vagy Rellonos vagy Levitás lesz.
- Nem is tudom, vannak jó pasik? Helyes tanárok?
Érdeklődik mosolyogva. Nem mintha neki jelenleg szabad volna, de kit nem érdekel, hogy ki a legjóképűbb tanár vagy éppen kiért vannak oda a tanárok.

Hozzászólásai ebben a témában

Mary Glotter
INAKTÍV


Gyermeklelkű Terrorgombóc
offline
RPG hsz: 168
Összes hsz: 7361
Írta: 2013. február 4. 19:04 | Link

Bianca Smiley

- Öhm… Na igen… - a lány arcáról sütiére pillantva lehajtotta fejét. – Igen, ebben igazad lehet. Az édességek tényleg nem évszakfüggőek, más kérdés, mikor szokás enni őket. – ugyan igazat adott a lánynak, azért annak nem örült volna, ha megfájdul a torka, és baja lesz. ~ Ó, de biztos nem először eszik télen fagyit… Meg nem feltétlen érzékeny a torka, amennyiben pedig nem, nem lesz baja, feltéve, hogy nem beteg eleve. Márpedig egyáltalán nem tűnik annak. Meg amúgy is, az ő dolga, ő baja, lássa… ~ Győzködte magát Mary. Nem mindig jött jól másokkal való törődése, és együttérzése. Na meg a beleszólási kényszer. Már épp készült volna szólni a lánynak, hogy csak egy kicsit egye lassabban és óvatosabban, de a szólás helyett inkább a sütiéből tömött egy adagot a szájába. ~ Mary, semmi közöd hozzá,  húzd már meg magad, ember! ~ Hordta le magát még a cselekedet előtt. Szokott ilyeneket mondani magának, még jó, hogy erről más nem tud, még hülyébbnek néznék mint amilyen.
- Értem. Akkor okés, leszel Bianca! – mosolyogtam. Választási lehetőség. Ez jó. Bár engem régen vagy az első, vagy mindkét keresztnevemen szólítottam egyszerre, sosem használták csak a második keresztnevem. Persze ez sosem jelentett problémát számomra, az első úgyis mindig jobban tetszett.
- Na, azért személy szerint ez nem igaz rám… Nem vagyok egy nyugodt személyiség. Nagyon hamar, és könnyen fel lehet engem húzni, és nem mondanám magam valami megfontoltnak sem. Értem. – feleli végül a lány mondandójának befejező részére.
- Köszi, te is aranyos vagy! – vigyorodik el. – Gergő? Őt nem ismerem. Jövőre megy sulliba? Tényleg, te mikor? Amúgy nem olyan nagy baj, ha nem leszünk háztársak, attól még össze-össze futhatunk, találkozhatunk, a kettő nem zárja ki egymást. – mosolyogott még mindig. Nagyon aranyos lánynak látszott Bianca. Mary szívesen mesélt neki a suliról, csak így, konkrét kérdések nélkül nehéz volt. Főleg így, hogy eleve nem keveset tud a suliról, nem volt könnyű neki újat mondani, főleg, ha nem is tudja, mi új neki, és mi nem. Bianca fel is teszi a kérdését, amin Mary rendesen meg is lepődik. Szemei kikerekednek, széles mosolya pedig kezd ellágyulni, de nem tűnik el teljesen. Arca itt a totális fagyásnak adja át magát, agykerekei lassan kattognak, két-három másodperces különbséggel.
- Öhm, ne haragudj, de… - fog bele Mary, kissé nehézkesen. – De… Ezt, nos… Nem épp a legmegfelelőbb személytől kérded, én… Az ilyesmit így nem… Mármint, persze, meg tudom állapítani magamban, de alapvetően nem úgy nézek az emberekre… Szóval, érted. – eközben észrevétlenül is kerüli a lány pillantását. Elég érdekesen érzi magát. Nem kínosan, csak hasonló. Olyan érdekes. Nem igazán lehet megfogalmazni. Mikor a meglepettséggel párosul valami furcsa. De most már igazán nem szeretné rendes – illetve viszonylag rendes – válasz nélkül hagyni a lányt, szóval nagy nehezen kinyögi:
- Igen, biztos vannak. – von vállat, és emeli vissza tekintetét a lány arcára.
Hozzászólásai ebben a témában

Bianca Charlotte Shanes
INAKTÍV


(:
offline
RPG hsz: 106
Összes hsz: 796
Írta: 2013. február 7. 10:07 | Link

Mary ^^

- Pontosan. Rebellis típus vagyok, imádok ellenszegülni a szabályoknak. Alig várom, hogy legyen valami, amiben a rendszer ellen lehetek. Tudom, érdekes életcél, de amíg gyerek vagyok, azt hiszem, ezt kell tennem.
Érzi azért, hogy a lány egy kicsit furcsán néz rá, de ezt már megszokta, mintha egy kicsit élvezné is azt, ha furcsán pillantanak rá. Szeret feltűnést kelteni, ebben valószínűleg az anyai nagyanyjára ütött, aki egy harsány, feltűnő jelenség, akinek a lételeme a szórakoztatás és, aki elvárja, hogy csodálják őt.
- Akkor te is egy színfolt vagy!
Válaszolja lelkesen nagyot kanalazva a fagyiból, majd lenyelve azért meg is magyarázza, hogy ezt mire értette.
- Akarom mondani, te is olyan ember vagy, aki nem illik a házába. Vannak emberek, akiket néha félre osztanak. Van valami oka, hogy odatartoznak persze, de alapjáraton mondjuk, máshová tenné az ember. Abból, amit mondasz, te Eridonos típus vagy, érdekes lehet akkor a Navinében lenned. Tudod érdekes ez. A Rellonosok és az Eridonosok ilyen szempontból hasonlítanak, mert a vérmérsékletük hasonló, míg a Navinések és a Levitások inkább nyugodtak
Int a lánynak, aki kihozta a fagyit és kér tőle egy forró csokit extra adag tejszínhabbal és cseresznyével. Utána visszafordul a lányhoz, próbál nem sokat beszélni, de valahogy lételeme a fecsegés.
- Gergő is a faluban lakik, Janey-nél, akinek ajándékboltja van. Én majd csak a következő utáni tanévkor jövök, nagy mázli lenne, ha már a következőnél felvennének, bár azt hiszem volt már egy hasonló korú. A keresztanyám egyik barátnőjének a lánya, um, Ashley… Stanwood. Igen, ez a családneve. Az anyukája is tanár volt itt, szóval még van remény.
Az összefutás remek ötlet, lelkesen bólogat is hozzá, bizony szeretné, ha így lenne, jó lenne összefutni olykor egy-két szóra. Most már két helyről is van ismerőse, hiszen ott van Katniss is, aki Levitás.
- Értem persze, én meg mondjuk, még kicsi vagyok hozzá, meg hát ott van Gergő is, de azért nem árt tudni, hogy mi a helyzet. Mondjuk ezért otthon nagyon furcsán néznének rám, az apukám elég szigorú ember. Az anyukám nem, ő elég szabadszellemű, három vagy négy férfit is ott hagyott az oltárnál, mármint ténylegesen az oltárnál, menyasszonyi ruhában, mielőtt igent mondott az apámnak, de ha jól emlékszem, akkor ők sem házasok, csak jegyben járnak, de elvannak így.

Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed