38. tanév, vizsgaidőszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva→Vendéglátó negyed
Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Melissa Von
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 992
Írta: 2017. július 11. 23:17 | Link
Krushnic Dimitri
Outfit

Látszik, hogy egy iskolát szolgál ki a falu, szinte minden van itt. A stílusa nekem mondjuk egy kicsit egyszerű, de azért szerethető. Az eddig meglátótagot boltokban mindent megtaláltam, a letisztult stílust pedig meglehet szokni, szóval végül is oké a hely. Csak ne lenne ilyen meleg... A szabad kezemmel megigazítom a felsőm pántját és folytatom a sétám. Voltam már a kviddics szaküzletben seprű polírozóért, a Leányálomban új parfümért, mivel sikerült összetörnöm a régit. Ezentúl betévedtem a régiség kereskedés szuvenírért otthonra, végül benéztem az ékszerboltba. Most pedig onnan tartok a cukrászdába üres kézzel, csodás bolt, de pillanatnyilag nincs már rá elég pénzem...
Amíg én azon szomorkodom, hogy nem tudtam meglepni magam egy új nyaklánccal elérkezem a cukrászdába. Amint belépek el is felejtem bánatom okát, rengeteg isteni illat csap meg és lágy, hűs levegő. Mintha a mennybe jutottam volna. Átrakom az egyik kezemből a másikba szatyrokat és elindulok a sütik felé. Hosszas nézelődés után kiválasztom a vágyott édességet és elcsomagoltatom, fizetek. Aztán elindulok kifele egyik kezemben a vásárolt holmik, másikban a nasi. Már majd nem ki is lépek az ajtón, miközben a kezemben tartott sütemény papírját nézegetem, amikor hirtelen lökést érzek. Reagálni sincs időm elvesztem az egyensúlyom és elzúgok, repülésem csak a padló állítja meg, de az természetesen fájdalmasan. Kis nyögéssel terülök el a bolt padlóján.
Hozzászólásai ebben a témában
Krushnic Dimitri
KARANTÉN


Árminné | Lois | dárdás nádtippin
offline
RPG hsz: 224
Összes hsz: 2850
Írta: 2017. július 12. 17:20 | Link
Lisa
☞

Vajon mennyire jó ötlet sütit szállítani motron? Végülis megpróbálhatom lebegtetni magam után, vagy rögzíteni hagyományosabb módszerrel mögöttem. De nem tudom meg, míg ki nem próbálom.
A kinti hő után az első szippantás a bolti levegőből felér a bent lévő összes sütivel. A következő levegővételig már nem jutok el, mert még az elsőt se fújom ki teljesen és egy puha-mozgó akadályba ütközök. Az akadály kisebb és gyengébb nálam, úgyhogy míg én épp csak meglepődök s lépek egyet hátra, ő kinyúlik a hűs padlón. Hoppá-arccal, fintorogva nézem, amint a kezében lévő dolgok saját röppályájukat bejárva megérkeznek végcéljukig, vagyis szanaszét mindenfele. Lassan az arcom elé emelem a kezem, mintha az, hogy nem látom, bármin is változtatna. Csak akkor nézek ki az ujjaim mögül, amikor minden elcsendesedett.
- Ööö - kezdek neki az udvarias bocsánatkérésnek. - Élsz? - felé nyújtom a kezem, még mindig olyan fejet vágva, mint aki arra számít, hogy valami bármelyik pillanatban felrobbanhat a közvetlen közelében.
- Farkasvakság, nagyon kellemetlen - nyögöm ki az első hülyeséget, ami eszembe jut.
Hozzászólásai ebben a témában
Melissa Von
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 992
Írta: 2017. július 12. 17:37 | Link
Dimitri

Ó, hogy az a... Levegő után kapok. Ez meg mi volt? Úthenger vagy mi?
Fájdalmas fintorral támaszkodom a könyökömre és nézek fel. Első amit meglátok egy férfi aki a kezével takarja az arcát, értetlenül pislogok. Aztán gyorsan végig nézek magamon, de semmi olyat nem láttok ami miatt nem lehetne rám nézni. Újra felnézek, most már a pasi is elvette a kezét az arcától és felém nyújtja a kezét, zavartan nézek rá.
-Persze...
Tovább nem jutok, mert folytatja a beszédet. Na, persze farkasvakság a napközepén, amikor még nincs homály. Hitetlenkedve nézek rá, lehet, hogy ő is megütötte magát? Nos, mindenesetre elfogadom a segítséget.
Mire komolyabban elkezdenék ezen gondolkozni besurran egy új illat a többi közé én, pedig sokkosan kiáltok fel.
-Jaj, ne!
Sápadtan fordulok hátra, minden holmim szanaszét hever és a parfümös táska körül félre érhetetlen folt kezd terjedni. Néhány pillanatig csak szomorúan nézem, aztán folytatom a kár felmérést. A sütinek annyi, a polírozó túlélte, a régiség kereskedéses ajándékok egy-két karcolással megúszták. Ezentúl én is szereztem néhány zúzódást, szép.
Egyszerre fájdalmas és mérges arccal fordulok vissza. Nem is tudom mit várok tőle, de egy bocsánatot szerintem minimum megérdemelnék.
Utoljára módosította:Melissa Von, 2017. július 12. 17:38
Hozzászólásai ebben a témában
Krushnic Dimitri
KARANTÉN


Árminné | Lois | dárdás nádtippin
offline
RPG hsz: 224
Összes hsz: 2850
Írta: 2017. július 13. 15:25 | Link
Lisa
☞

Most miért nem hisz nekem? Csak most találkoztunk, egy pillantást vetett rám és eldöntötte, hogy soha nem fog hinni nekem? Milyen embernek néz? Jó, lehet, hogy épp miattam fekszik a földön és minden cucca szétrepült, de az baleset volt. Az nem engem jellemez. Annyira.
- Kint erős fény, itt bent félhomály, érted - magyarázom mutogatva előbb hátrafele az ajtóra, majd előre az üzletbelsőre. Mostmár persze nincs olyan sötét, de ahogy belép az ember a verőfény után, hirtelen megvakul. Tudományos tény ez. Higyje már el.
A jajgatására a szatyrok fele nézek. Bár nem kell odanézzek, már érzem. Valaki a tanári fizetését parfümre fogja költeni ma. Sóhajtva megrázom a lány arca előtt a kezem, hogy vegye már észre, hogy segíteni akarok.
- Sajnálom, megtérítek minden kárt - a női veszély elől mindig a legbiztosabb menekülési útvonal az udvariasság. Csak kedvesen, behúzott nyakkal, mindent beismerve és megbánva. Közben egyre több vásárló és egy eladó is bámulni kezd minket - nem mintha bár egy is a lány segítségére sietne -, úgyhogy igazán remélem, hogy különösebb incidens nélkül tudjuk rendezni a helyzetet. Már enélkül is több pletyka kering rólam a faluban, mint szeretném.
Utoljára módosította:Krushnic Dimitri, 2017. július 13. 16:12
Hozzászólásai ebben a témában
Melissa Von
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 992
Írta: 2017. július 13. 17:13 | Link
Parfüm gyilkosom

Fura figura, az biztos. Egy ideig csak nézem a pasit és próbálok túl lenni az első sokkomon, valószínűleg ezért tűröm nyugodtan a béna magyarázkodást és segítséget. Elfogadóan bólintok a magyarázatba, látszik, hogy nem volt szándékos, a szerencsétlenkedésével, pedig nem tudok mi csinálni.
Lassan rendezem a gondolataim, ezzel együtt pedig megérzem a parfümöm illatát. Újabb sokként ér a felismerés és idegesen nézek körül a holmim romjain. Hát igen, ennek annyi. Pedig elment rá egy csomó pénzem... Megvizsgálom a többi cuccom is, szerencsére a legtöbb dolog túl élte a kalandot minimális sérüléssel, mint én. Csak a sütim osztozik az illatszerem sorsán. Szomorú, roppan szomorú. Egy ideig csak nézem a romokat, nem akarom elhinni, hogy ez velem történt meg. Olyan jól indult a mai nap, ez a balszerencse nem fér bele.
Amíg én ehhez hasonló gondolatokkal kínzom magam az ismeretlen férfi megpróbálja magára vonni a figyelmem. Egyszerre gyilkos és világfájdalmas arccal nézek rá. Mit akar még?
Megtéríti, persze és a jó hangulatommal mi lesz azt is vissza varázsolja vagy mi?
Bosszús sóhajjal bólintok, egy ideig eltart míg legyőzőm az ingert, hogy hozzá vágjam a tönkre ment sütimet. Mielőtt megszólalnék észre veszem a körénk gyűlt tömeget. Na, még csak ez hiányzott. Mosolyt erőltetek az arcomra, egy Von nem rendez jelenetet ekkora tömeg előtt.
-Semmiség, köszönöm.
Bár, ha lehet legközelebb kerüljük el egymást, nem vágyom több kék-zöld foltos találkára…  
Hozzászólásai ebben a témában
Krushnic Dimitri
KARANTÉN


Árminné | Lois | dárdás nádtippin
offline
RPG hsz: 224
Összes hsz: 2850
Írta: 2017. július 14. 17:23 | Link
Lisa
☞

A lány nagyon nem akarja elfogadni a segítségemet. Hát egészségére. Csak jajgat meg csúnyán néz rám felváltva, illetve néha egyszerre, mert ő ilyen ügyes, én meg állok egyik lábamról a másikra. Mi legyen? A szétplaccsant sütisdobozra vándorol a tekintetem.
- Mi volt benne? - Ha már itt vagyunk, legalább azt rendezzem. Felveszem a dobozt a földről, egyfelől azért, hogy megnézzem, mi az áldozat, másfelől hogy elvegyem a keze ügyéből s ne tudja hozzám vágni. Bármi is volt benne, mostmár a felismerhetetlenségig szétment. Belenyomom az ujjam s megkóstolom.
- Hmm - nyugtázom jóízűen. Még egy adagot kikanalozok az ujjammal, közben intek a minket bámuló eladónak. - Ebből kétszeres adagot. Elvitelre - toldom meg még mindig nyammogva a sütin. Rágás közben kezd derengeni nekem, hogy ezt talán így mégsem kéne. A lányra nézek ártatlan képpel és egészen lassan kérődzve befejezem a falatot.
- Kértél volna? - maszatos ujjammal rábökök a dobozra. - Az új adagot mind neked hagyom, ez úgyse olyan jó már. - Francokat nem jó, egyenesen isteni, csak kicsit gusztustalanul néz ki. De kit zavar.
Utoljára módosította:Krushnic Dimitri, 2017. július 18. 16:47
Hozzászólásai ebben a témában
Melissa Von
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 992
Írta: 2017. július 14. 17:46 | Link
Dimitri

Amíg próbálom rendezni az érzelmeim, mert ugye nem kéne neki esni hiába lökött fel... Ő értetlen képpel néz rám, Merlinre bosszantóbb nem is lehetne.
Lassan megnyugszom, ezzel együtt, pedig leküzdöm az ingert, hogy hozzá vágjam a sütim romjait. Bár úgy tűnik ezt észre se veszi, mert felveszi a sütit mielőtt újra ingert éreznék a hozzá vágására. Elfolytok egy bosszús sóhajt és semleges arccal felelek.
-Csermelymenedéki bonbon.
Na ez legalább jól lesokkolja majd. Vagyis is csak hittem ezt, mire válaszolok ő elkezdi eltüntetni a süti romjait. Döbbentem nézem ahogy eszi. Ez valami vicc? Ki a jó ég ez a pasi?
Az arcomon egymást váltják az érzelmek. Döbbenet, értetlenkedés, hitetlenkedés és így tovább. Egyszerűen túl sok ez a férfi egyszerre. Nem tudom, hogy tud halál nyugodtan neki állni megenni a kilapított sütimet mindenki előtt.
Ez végül neki és feltűnik, ártatlan képpel hosszan elnyújtva megeszi az utolsó falatott és megszólal. Bár ne tette volna... Fintorogva megrázom a fejem, még egy ilyen hülyét. Ki a fene képes csak úgy neki állni és így enni? Remélem nem az egyik tanáromhoz van szerencsém...
Utoljára módosította:Melissa Von, 2017. július 18. 19:22
Hozzászólásai ebben a témában
Krushnic Dimitri
KARANTÉN


Árminné | Lois | dárdás nádtippin
offline
RPG hsz: 224
Összes hsz: 2850
Írta: 2017. július 18. 17:06 | Link
Lisa
☞

Úgy látom rajta, nem érzi annyira a helyzet komikumát, mint én. Vagy mint egyesek, akik hallótávolságon belül kuncogva sugdolóznak rólunk. De főleg rólam. Egészségükre.
Csermelymicsoda? Gyanúsan méregetem a lányt, olyan haláli sztoikus arccal mondta, hogy nem tudok nem gyanakodni arra, hogy hülyéskedik. Lehet, hogy mégis érti a viccet. Vagy csak gúnyolódik. Bár az is a humor egyik formája. Szoktam is értékelni. Ha nem felém irányítják. Egyelőre inkább nem reagálok, az eladó csak tudja, mit adott el, s majd azt teszi ki nekünk.

Az utolsó morzsákat is igyekszem bekanalazni az ujjammal, ne vesszen kárba. És éhes is vagyok. A lányból áradó gyilkos szándékot azonban még én se tudom figyelmen kívül hagyni, úgyhogy eldobom a kukába a dobozt és ártatlanul szétnézek, még mik hevernek szanaszét. Az illatfelhőbe burkolózott tasakba csak belesek, de félek, hogy elájulok, ha teljesen kinyitom.
- Hú, ez erős - köhögve hátralépek és vadul legyezgetem a levegőt az orrom előtt. Ez kis dózisban is halálos lehet. Talán felajánlhatnám, hogy segítek valami jobbat választani ehelyett, valami olyasmit, amitől nem fog kihalni a légypopuláció az iskola környékén. Nem mintha az annyira baj lenne, csak kell vigyázni az ökoszisztémára is.
Hozzászólásai ebben a témában
Melissa Von
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 992
Írta: 2017. július 18. 19:32 | Link
Dimitri

Lassan elkezd sutyorogni és nevetgélni a környezetünk. Hát ez csodás. Fagyosan nézem a sütimet evő pasit. Őt aztán nem lehet kizökkenti, amikor viccből közlöm milyen méreg drága csodát eszik fel sem néz. Na ez szép, a férfi vagy nagyon jól el van eresztve vagy szimplán hülye. Az első elég kétséges, szóval kijelenthetem, hogy egy újabb fura figurával van dolgom. Éljen. Finoman megköszörülöm a torkom, hát ha feltűnik neki, hogy nem túl szalonképesen viselkedik..
Hat rá, hogy én sugárzom a negatív energiát felé, megfontoltam kidobja a süti tartott. Ezt követően ártatlan arccal megnézi a holmim romjait. Igazán kedves, csak nyugodtan kellemetlenebb már úgy sem lehet.
Megnézi a parfümöm romjait és köhögő rohamban tört ki. Fanyar mosollyal nézem a szerencsétlenkedését, megérdemelte. Kíváncsi vagyok tesz-e rá megjegyzést, ha igen nem fog érdekelni, hogy tanár-e. Udvariasság ide, udvariasság oda, ne merészeljen senki kritizálni ennyi ember előtt.
Enyhe érdeklődéssel teszek néhány lépést felé, majd összefonom a karom a mellkasom előtt, enyhe várakozással nézek rá.
Utoljára módosította:Melissa Von, 2017. július 18. 19:35
Hozzászólásai ebben a témában
Krushnic Dimitri
KARANTÉN


Árminné | Lois | dárdás nádtippin
offline
RPG hsz: 224
Összes hsz: 2850
Írta: 2017. július 19. 16:23 | Link
Lisa
☞

Ha a gyilkos tekintet nem volna elég, torokköszörülést és defenzív testtartást is kapok a lány részéről. Vajon ha egy korosztály lennénk, már hány perce feküdnék megátkozva a földön? Valószínűleg csak az állítja meg a kendőzetlen véleménynyilvánításban, hogy nem tudja eldönteni, hogy tanár vagyok-e, vagy sem. Vagy úgy egyáltalán, ki vagyok. Hagyom, hadd őrlődjön a dilemmájában.

Odalép mellém az eladó egy új dobozzal, amit már tasakba se tesz, csak nyújtja a számlát, meg közli az összeget. Néhány pillanatig csak pislogva nézek rá, várom, hogy felröhögjön vagy valami, de nem. Halál komoly arccal várja, hogy fizessek. Lassan benyúlok a farzsebembe, előhalászom a pénztárcám és szépen kifizetem a sütiket. Nem fog kelleni száraz kenyérhéjon éljek egy hónapig, csak valahogy szürreálisnak tűnik ennyit fizetni egy édességért. Mostmár legalább értem, miért volt olyan finom. Intek az eladónak, hogy a lánynak adja a dobozt, nem én fogom elfogyasztani, aztán nagyot sóhajtva szétnézek a romokon. A parfümös tasakot fellebegtetem a földről és magamtól távol tartva berepítem a szemetesbe.
- Még valami volt esetleg? - kérdezem segítőkész arccal, csak belül sírva némán. Kell írjak az ügynökömnek, hogy küldje a féléves honoráriumomat, mert méregdrága sütikben és női parfümökben akarok fürdeni.
Utoljára módosította:Krushnic Dimitri, 2017. július 19. 16:32
Hozzászólásai ebben a témában
Melissa Von
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 992
Írta: 2017. július 20. 17:55 | Link
Dimi

Nem tudom miből vannak a pasi ideig, de ha nem ebben a helyzetben lennénk biztos kifaggatnám honnan van ez a nagy nyugalma. Érdekes beszélgetés lenne, az szent.
Most, hogy elfogyasztotta sütimet megszemléli a vásárlásom romjait. Igazán kedves mondhatom...
Lassan elkezdenek szállingózni az emberek, úgy tűnik már nem vagyunk elég érdekesek. Ez végre egy jó hír, kicsit ellazulok. Sosem szeretem a nagy tömeg előtti hisztiket, olyan buta dolog.
A férfi már épp megközelítené a parfümöm romjait amikor megjelenik az egyik eladó és közli a végösszeget. Na, ezt már ő sem veszi lazán. Enyhe elégedettséggel nézem, ha már volt kedves fellökni, majd megenni a sütim, akkor ez igazán semmiség.
Mosolyogva átveszem az édességet és lerakom a mellettem lévő asztalra. Végül vissza fordulok a parfüm gyilkoshoz, enyhén mézes-mázsassá válik a mosolyom.
-Remélem nem okozok a sütivel és a parfümmel anyagi nehézséget önnek Mr....
Hagyok némi szünetet a mondatvégén, majd várakozva nézek rá. Nem mintha sok hasznát venném a nevének, de azért mégis jobb név szerint szidni az embereket.
A kukában kikötött parfümöm láttán cseppet fájdalmas arccal nézem a szemetest, egy kicsit sem tudtam használni az illatszert, milyen kár...
A kérdésre felpillantok. Kissé erőltetett mosollyal az arcomon felelek.
-Azt hiszem nincs.
Hozzászólásai ebben a témában
Krushnic Dimitri
KARANTÉN


Árminné | Lois | dárdás nádtippin
offline
RPG hsz: 224
Összes hsz: 2850
Írta: 2017. augusztus 10. 16:30 | Link
Lisa
☞

A lány túlságosan élvezi, hogy megkopasztotta a pénztárcámat. Biztos a parfüm se lesz olcsóbb. Túlélem valahogy, két helyről kapok fizetést, de egy diák hogy van ilyen jól eleresztve? Valamit nagyon elszúrtak a szülei, ha engem kérdezel.

- Trump - egészítem ki a mistert, egy kacsintással megtoldva. Ha képben van a mugli világ eseményeivel, akkor most meglepődik, de ha nem, akkor simán azt fogja hinni, hogy így hívnak. És ha majd valaha rossz híremet akarja kelteni, akkor a Trump nevet úgyse tudja jobban besározni. Hibátlan terv.
- Aggodalomra semmi ok - nyugtatgatom, mintha szüksége volna rá. Lazán megvonom a vállam is, csupa nyugalom és világbéke vagyok. Nehogy ne tudjon aludni a lány amiatt, mert nekem gondot okozott. Azt a lelkiismeretem hogy viselné el, ó jaj?
Diszkréten az ajtó felé fordítom a törzsem, zsebretett kézzel toporgok, félig már elindulva, de azért még megvárom, nem-e akar mást is a nyakamba varrni.
- Akkor talán megmutathatnád, mit dobtam ki az imént a kukába - indítványozom előzékenyen. A fejemmel az ajtó fele intek, hogy csak tessék, menjen szépen előre. Mi ketten és az ajtó nem egy jó ötlet, úgyhogy csak távolról követem.
Hozzászólásai ebben a témában
Melissa Von
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 992
Írta: 2017. augusztus 11. 00:20 | Link
Dimi

 Fagyos mosollyal nézek a pasira, ha a süti így lesokkolta vajon mit fog mondani a parfümre? Nem volt olcsó. Bár még szerencséje, hogy nem vettem meg a nyakláncot, amit kinéztem, az tuti megsérült volna. Akkor aztán jól megbánta volna a találkozásunk, mert az még nekem is drága volt, pedig mielőtt eljöttem komoly fájdalomdíjat és egyéb költségekre való anyagi támogatást kaptam búcsúzóul. Hm...azt hiszem élvezni fogom az új illatszer megvételét.
Mindenesetre próbálom nem túlságosan kimutatni, hogy kezd szórakoztatni a helyzet. Finoman megérdeklődöm a nevét. Trump...miért ilyen ismerős ez? Otthon hallhattam, de miért? Politikus vagy befektető személyre gondolnék, de elnézve őt ezt nehéz elhinni. Nos, mindegy, magamban vállat vonok. Csak kellet valami, aminek nevezhetem tovább nem érdekel. Kurtán biccentek a válaszára.
A nyugtatgatásra majdnem elnevetem magam, ez a pasi kész vicc. Kacagás helyett összeszedem a holmim, most már ideje lenni menni, nem érek rá egész nap. Talán, ha helyes férfival kellene időzőm szakítanék rá időt, de így esélytelen. Úgy tűnik nem csak én untam meg ezt, indítványozza távozást, rá mosolygok.
-Persze.
Tisztes távolságban haladok el mellette, aztán hátra se nézve elindulok a bolt felé. Nem kétlem, hogy követ, végül is neki kellemetlenebb lenne, ha eltűnne.
Hozzászólásai ebben a témában
Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva→Vendéglátó negyed