37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Katie Runa Blackwood
INAKTÍV


Rúnafejtő és -fordító
offline
RPG hsz: 271
Összes hsz: 6738
Írta: 2014. január 6. 15:39 | Link

Nina


Eltelt már egy kis idő, mióta volt az az incidense a sikátorban és megmentette a felsős lány. Nagyon meg volt ijedve, azt sem tudta, élő-e vagy holt, aztán meg a nagyrész kiesett az agyából, mármint a történéseknek, és azon kapta magát pár nap után, hogy fogalma sincs megmentője nevéről. Szerencsére összeakadt azóta Daviddel és noha a srác rendszeresen lapótyát gyárt belőle, legalább azt hajlandó volt a sokadik szarkasztikus vigyorgás után elárulni a leírás alapján, hogy ő kire tippel, ki lehet az anonim megmentő lány: Egerszegi Nina.
Eltelt a karácsony, az új év is beköszöntött, s végre idejét látta, hogy rendesen kihálálkodja magát ennek a Ninának, feltéve, hogy tényleg róla van szó. Lehetne több esze is mellesleg, mondjuk előtte ellenőrizni, valóban Egerszegiről van-e szó, de nem. Ő simán küldött egy baglyot a hölgynek, hogy ha ráér, akkor szeretne találkozni vele a cukrászdában, mert tartozik még neki a megmentésért cserébe. Abból indult ki a levél megszerkesztésekor, hogy ha Ninának fogalma sincs, kiről van szó (nem írta alá a levelet inkább), úgysem fog eljönni. Ám, ha beugrik neki, hogy valamikor összekapart egy félholtra vált, ijedt másodikos csöppséget, akkor csak besétál pár perc múlva a cukrászda ajtaján készen rá, hogy fogadja a láb elé borulást hálálkodást.
Egyelőre egy hatalmas kehely Bizsergő Bárányhalmon nyammog látható élvezettel (úgy fogsz bégetni, nem tudsz majd legelni !), kanalazza magába az eperkrémet a tetejéről határtalan lelkesedéssel. Az arcára van írva, hogy imádja az édeset, gyakorlatilag cukor folyik az ereiben is. Axel már mondogatta, hogy egyszer még cukros lesz, de nyilván ez őt nem hatotta meg kellőképpen ahhoz, hogy felhagyjon a tömény szénhidrátzabálással. A bosszantó az egészben az, hogy nem látszik meg rajta, mert vaságyastól negyven kiló, ha van.
Hozzászólásai ebben a témában
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
offline
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2014. január 9. 18:09 | Link

Runa

    A házvétel ügyét intéztem már napok óta. Meg kell hagyni, jó kis vityillót néztem ki magamnak, az ára is ehhez mérten volt borsos. De ennek a dupláját keresem meg egy évben, amit rendszerint sosem élek fel. Szóval egyszer megtehetem, hogy kényeztetem magam és szerzek egy olyan helyet, ahol nyugtom lehet. Még volt pár napom a költözésig, mikor kaptam egy baglyot, hogy menjek a cukrászdába. Az állt továbbá a papíron, hogy megmentettem a feladót és ezért adni szeretne cserébe valamit. Majdnem elnevettem magam. Nagyon is jól emlékeztem a hölgyeményre, de abban kételkedtem, hogy bármit is adhatott volna nekem. Ettől függetlenül mivel tényleg rólam volt szó és mivel az is érdekelt, jobban van-e már, így úgy döntöttem, elmegyek a találkára.
    Nyugodt, kellemes tempóban haladtam a megbeszélt hely felé, nem éreztem úgy, hogy el kéne sietnem a dolgot. Nem késtem, sőt épp időben érkeztem. Ritkán jártam ide, mert a munkám nem engedte meg a habzsi-dőzsit, ezúttal viszont nem állhatott semmi az utamban. Édeset akartam enni és még az sem zavart, hogy ezt valakinek a társaságában fogom tenni. Belépve körbepásztáztam a terepet, végül pedig tekintetem megállapodott a lányon. Odasétáltam az asztalához és lehuppantam a vele szemben lévő székre.
- Szia. Látom jobban vagy – azzal halványan elmosolyodtam. Úgy falta az előtte lévő kelyhet, mint akit éheztetnek és most lát évek óta először normális kaját. Emlékszem, milyen aggasztó látványt nyújtott ott, a sikátorban. Nem is nagyon tudtam összevakarni a földről, az is csoda, hogy valahogy visszakeveredtünk a kastélyba. Gondolataim lassanként visszavándoroltak a hideg utcák emlékétől a meleg cukrászda áradó illataiba és kellemes atmoszférájába. Fejemet kezemen támasztottam és mondandómhoz még hozzáfűztem: - Nos, mit szeretnél? – nem rellonos vigyor, inkább szelíd görbe csücsült az arcomon. Próbáltam bátorítóan nézni a lányra, mert tapasztalatból tudom, hogy rengetegen félnek tőlünk, zöldektől. Nos, én pont nem az emberevő fajtából vagyok – általában.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed