Bogolyfalva község leghosszabb és legszélesebb útja. Járdái kőkemény hegyi kövekből készültek, ám némi bűbáj segítségével állandóan tisztán csillognak.
Az út mindkét oldalán apró, ám annál érdekesebb boltok sorakoznak. Itt található többek között a méltán híres Völgyessy Talárszabászat, Musou Hangszerboltja, vagy a papír- és tintaillat rajongóinak mindig nyitva álló Lectorius Tanszerbolt. Térj be egy üzletbe, hogy kiüríthesd harapós erszényed, vagy nézd, ahogy a bámészkodók csoportjain olykor keresztül nyargal egy-egy napi bevásárlását végző, seprűn közlekedő boszorkány. Akadnak azonban morcos, furcsa külsejű vándormágusok is, vigyázz a zsebeidre, ha nem akarod, hogy megszabadítsanak a tartalmától!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=748726#post748726][b]Francesco Nico Bianchi - 2019.02.04. 15:32[/b][/url]

Ezúttal egy vörös hajú lányt nézett ki Nico számára az ő egyetlen, drága édes hugicája. Ha érzitek a maró gúnyt, az bizonyára nem véletlen. Gondolom Olaszország népességének felével már randizott Nico, így most Cesca, az újdonság varázsának köszönhetően futószalagon szállítja a nőket, hogy hősünk végre megtalálja Az Igazit. Éppen csak túlesett a Vajda Eszterrel való randevún, mikor megkapta a hírt: jöhet a következő. És mi lett volna, ha végzetesen belezúg a szőkébe és soha többé nem akar következőt? Egyáltalán hány wannabe rendez-vous van még készülőben a teljesség igénye nélkül? Bele sem mer gondolni. Ahogy sétál az utcán, szinte érzi magán a tekinteteket, de lehet csak beképzeli. Olyan érzés, mintha mindenki tudná, hogy egy balfék. Egy hatalmas nagy balfék.
A Fő utczára érve elkezdi leszámolgatni a lámpaoszlopokat, hogy meglelje azt, amelyiknél a találkozó lesz. Legnagyobb meglepetésére azonban egyetlen vörös hajú nőt sem talál a helyszínen, csak egy barnát. Igaz, igen csinos barnát, de valószínűleg ő valaki másra vár. Milyen népszerűek manapság a villanyoszlopok, igazán lehetett volna annyi Cescában, hogy nem a leglátogatottabbat választja ki mind közül.
Megáll az utca egy távolabbi pontján - egyáltalán miért utcza? mert az olyan fancy? - és az érkezőket pásztázza. Várakozik. De mire? Mikor feltűnik egy vörös, úgy suhan el az oszlop mellett, hogy nézni is öröm - lenne, ha épp nem egyikükre várna a szerencsétlen. Így hát nem meglepő, hogy tekintete időről-időre visszatér a barna hajú hölgyhöz. Az ismeretlen, ámde csinos barna hajú hölgyhöz. Már tíz perce ácsoroghat a hűvös szélben, mikor úgy dönt, csak odamegy már. Hátha befestette a haját! Úgy aztán várhatja, hogy bevörösödjön... Elvégre nem lehet véletlen, hogy mindketten ugyanannál az oszlopnál várnak... Így hát kissé bizonytalan léptekkel, de elindul a nő felé.
- Szép jó estét! Esetleg vár valakire? - ez az ultimate nyitány. Ha nem egymásra várnak, akkor legalább addig is akad egy beszélgetőpartnere, akivel elütheti az időt. Micsoda pech, hogy a másik otthon maradt! Nem baj, talán jobban is járt Opheliával, akinek még persze nem tudja a nevét, de első látásra szimpatikus... Ne nézzetek így rá, a szerelem gyerekeknek való. Ő férfi. Meg hát amennyi nőt ő már látott... Megtanulta, hogy a koncentráció hiányától már csak egy veszélyesebb dolog létezik: hinni a szemünknek - már ami a nőket illeti.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=749713#post749713][b]Francesco Nico Bianchi - 2019.02.13. 10:52[/b][/url]

A nő válasza meglepi. Az átadott papírt nézegeti és jön rá arra, hogy a randipartnere felültette. Sohasem fog eljönni, elégre ez a nő, biztosan nem az a nő, akiről Francesca szót ejtett. A férfi jelenleg két dolgot tehet: vagy jelzi, hogy félreértés az egész és szépen hazamegy, vagy linkel egy hatalmasat, hogy fogalma sem volt, kivel kell találkoznia és ezek szerint pont a csinos hölgy az. Szerintetek melyiket választja? Naná, hogy hazudik!
- Nos, úgy tűnik egymásra is találtunk. A címzett ugyan nem épp Ön lett volna, de ha nincs ellenére, akkor szívesen elhívnám valahová - egy kissé bátortalan, de kedves mosoly kúszik ajkára, ahogy kiejti ezeket a szavakat. Akár kínos is lehetne a helyzet, de mivel amúgy sincs fogalma arról, ki lett volna az eredeti címzett, tulajdonképpen nincs miért rosszul éreznie magát. A másik egyébként sem jött volna el, ha pedig már mindketten itt vannak, ez a nő pedig látatlanba úgy döntött, ad esélyt egy új találkozásnak, akkor miért is ne? Elvégre valahol a szíve mélyén mindig is arra várt, hogy majd belebotlik egy véletlen folytán valakibe. Talán pont ő lesz az! - Oh, milyen udvariatlan vagyok, hadd mutatkozzam be. Francesco Nico Bianchi - eszébe jut, hogy bár roppant kedves gesztus meginvitálni a másikat valamire, talán nem ártana azt is tudni, kit hív el egy nem randi randira. Gondolom van, akit ez baromira hidegen hagy, csak semmi ne fityegjen ott, ahol nem kéne, de Nico sohasem volt az az ember, aki a nőket dísznek látta egy lyuk körül - mert mondjuk ki az igazat, sok férfi tesz így. Az más kérdés, hogy az ő szemében az ilyen nem férfi, de a csajok buknak az ilyenekre. Pár kedves szó és... Na mindegy. Ez a szerencsétlen meg full normális és nem talál párt magának. Vajon más is ilyen gondokkal küzd? Kezeket a magasba, ha igen!
- Mihez volna kedve?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=753773#post753773][b]Francesco Nico Bianchi - 2019.04.01. 10:24[/b][/url]

Alig érzékelhetően megemelkedik fél szemöldöke a tegezés hallatán, azonban eme önkéntelen mimikához villámgyorsan csatlakozik egy magabiztos mosoly is. Mivel amúgy is Opheliának kellett volna felajánlania a tegeződést, így a férfinak nem lehet ellenére, hogyha kicsit közvetlenül is, de megkapja az engedélyt. - Én is nagyon örülök - meleg barna szemei a nő tekintetét keresik, amikor kapucniját lehúzza fejéről, ezzel pedig látni engedi mindazt, ami eddig rejtve volt. A sötétbarna, göndör haj könnyeden omlik a finom vállra, tökéletes keretet adva a finom vonásoknak és kiemelve a zöld szemeket. Még Niconak is el kell ismernie, hogy hú, az anyját! Nem szól végül egy szót sem, csak enyhén oldalra billenti fejét.
- Ha legelni szeretnél, akkor a tó partjára indulunk - azonnal rákontráz a salátás ötletre, bár be kell vallja, nem hitt a nőnek. Pont nem olyannak tűnik, aki ilyen menüket fogyaszt - és nem azért, mert kövér lenne. Inkább a stílus, ahogy megjelent és a magabiztosság... Ezek a nők nem adják elő, hogy a tehenekkel és lovakkal állnak szoros rokonságban és amikor csak tehetik, rávetik magukat a zsenge fűre. Sokkal inkább felvállalják, hogy ennének egy jó hamburgert, mert arra vágynak, méghozzá jó cukros kólával, nem pedig light-tal "diéta" címszó. Az ilyenektől amúgy is kirázza a hideg. - Akkor mindketten ugyanarra vágyunk. Menjünk a gyorsétterembe, állítólag van itt a környéken, azzal nem nyúlhatunk mellé - míg a nő válaszát várja, azon gondolkodik, nyújtsa-e a karját. Azért ez nagyon középkori, meg amúgy korai is. Arról nem beszélve, hogy utoljára a nagyszüleit látta egymásba karolva sétálni, valójában kirázza tőle a hideg. Így hát egy udvarias mozdulattal megmutatja az irányt, hogy merre is induljanak.
- Miért döntöttél úgy, hogy eljössz? Merész ötlet. Egy csapda is lehetett volna - talán csak Nico elővigyázatossága mondatja vele, hogy ő valószínűleg Ophelia helyében otthon szürcsölgetne egy kis forró csokit és könyvet olvasna... De most tényleg. Mi van, ha valami pszichopata trükkje mindez? Ugyan randipartnere nem tűnik egy tipikus bajba jutott hölgynek, de ha kétkezi harcra kerülne a sor, bizony alul maradna. Ez egyszerűen abból fakad, hogy a női egyenjogúság értelmében nem sikerült még biológiailag és fizikum tekintetében is egyenlővé válniuk - és adja Merlin, hogy soha ne is sikerüljön. Mi lenne a világgal, ha a nők elveszítenék kerek domborulataikat vagy a férfiak is szülhetnének...? Elképzelhetetlennek tűnik.