Bogolyfalva község leghosszabb és legszélesebb útja. Járdái kőkemény hegyi kövekből készültek, ám némi bűbáj segítségével állandóan tisztán csillognak.
Az út mindkét oldalán apró, ám annál érdekesebb boltok sorakoznak. Itt található többek között a méltán híres Völgyessy Talárszabászat, Musou Hangszerboltja, vagy a papír- és tintaillat rajongóinak mindig nyitva álló Lectorius Tanszerbolt. Térj be egy üzletbe, hogy kiüríthesd harapós erszényed, vagy nézd, ahogy a bámészkodók csoportjain olykor keresztül nyargal egy-egy napi bevásárlását végző, seprűn közlekedő boszorkány. Akadnak azonban morcos, furcsa külsejű vándormágusok is, vigyázz a zsebeidre, ha nem akarod, hogy megszabadítsanak a tartalmától!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=411291#post411291][b]Elena Rose - 2014.10.27. 14:57[/b][/url]

Szép, csillagos estének nézhetünk elébe, az üzletek nagy részében épp most csukószakodnak be vagy rakják ki a "ZÁRVA" táblácskát és zárják kulcsra az épület ajtaját. Elena mégis idekinn vacog a hegyi köves járdákon, olykor-olykor megállva egy pillanatra, hátha akad az egyes kirakatablakok mögött valami, amire neki szüksége lehet a hátrakövetkező napokban. Az egyik királykék telefonfülkét mintázó kulcstartón látszólag többet időzik a szeme, mint a körülötte lévő többi tárgyon, de ennek is megvan ám az oka. Ami meg egy elég hosszú sztori, így viszont annyira nem tartozik ehhez a történethez, úgyhogy ugorjunk is tovább. Szóval, alaposan - persze csak amennyire a hideg üvegablak engedi - körülnézegeti a kulcstartót, aztán gyorsan tovább is áll, mivel a bolttulajdonos bácsi az üzletből elég morcosan néz rá, amiért belihegte a kirakatott kívülről, így neki több takarítani valója lesz mára. Így hát dideregve tovalibben, fehér kötött pulcsiját még jobban összehúzva magán, hátha ezzel a cselekedettel több meleg maradhat a ruhájában és így nem fázna ennyire. Kétség sem fér hozzá, hogy lánykánk sem a legkedvezőbb időjárását választotta a kis esti sétájára, de most már nincs mit tenni, ha egyszer elhatározta, hogy megsétáltatja egy picit Iát, akkor az bizony úgy is lesz. Más emberek a kutyájukat hozzák le a faluba levegőzni, Elena velük ellentétben egy életnagyságú szamárkával rohangál ide-oda, de mostanra már az állatka olyannyira hozzánőtt, hogy jóformán még enni sem tudna nélküle. Mostanság pedig szégyen vagy nem, nagyon elhanyagolta a jószágot játékterén, s mivel ma este nincs semmi dolga, úgy gondolta, hogy lehozza egy picit fickándozni. Meg persze Elena is szeretett volna egy kicsit körülnézni a falu legforgalmasabb utcáján, hátha kiszúr valami nekitetsző dolgot valamelyik üzletben. Ami persze sikerült is, csak mivel már elég későre jár, nem mehet csaj úgy be a boltba, hogy Ő most jött azért a kulcstartóért és punktum, hanem várnia kell holnap reggelig, amíg a bolt újra megnyitja kapuit. Nyugodt szívvel visszasétálhatna a kastélyba, elvégre Iá is elég jól kijátszotta már magát ebben a bő két órában, Elena is megtalálta a neki való csecsebecsét, azonban még sincs kedve visszabattyogni az Eridonba. Inkább megkeresi a legközelebbi ülőalkalmatosságot - ami jelenesetben egy pad - és helyet foglal rajta. Iá pórázát szorosan a kezére tekerve pillant fel az égre, hisz egy ilyen gyönyörű estén igazán bűn lenne nem a csillagokat bámulni. Bár mondjuk egy forrócsoki mindenképpen jólesne neki... Tényleg, azt lehet kapni Bogolfalván?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=411625#post411625][b]Elena Rose - 2014.10.27. 20:27[/b][/url]

Merlin szakállára! Tényleg ennyire hidegek az éjszakák vagy csak Elena olyan gyakran jár ki a kastélyból, hogy eddig nem vette észre? Nyááh...! Most nagyon jól esne neki egy bögre finom, meleg forrócsoki. Csillagleséshez az a legjobb, ráadásul még Iá is szereti a cukros dolgokat, úgyhogy biztos ellenének vele egy darabig. Csak előtte kisilabizálja valahogy, hogy hol is van az a csillagkép az égen, amit már percek óta keres, de eddig nem sikerült ráakadnia. Várjunk csak... talán... Már épp emelné a póráz nélküli kezét és bökne a szerinte jó csillagok felé, mikor érezhetően valaki lehuppan mellé a padra. Elena rögtön reflexszerűen összerezzen, kezeit karateállásba rántja, hátha valami ádáz tolvajjal hozta össze a sors. Igaz, nem sokat konyít az önvédelemhez, komolyan, még egy fabábuval sem tudna elbánni, de talán látszatnak jó lesz ez a harcias beállás. Ácsi! Jól hallotta, hogy a mellette lévő köszönt neki? Akkor csak nem egy börtönszökevénnyel áll szemben. Lassan megfordul, majd ahogy megpillantja a padon ücsörgő Míneát, sebtében a nyakába veti magát. Ajjaj emberek, Elenára megint rájött a szeretetroham, jobb lesz, ha mindenki elmenekül egy pincébe! Ebből apokalipszis lesz! Ráadásul még nem is evett gumicukrot, az a fura. Amúgy lényegében nem sokszor látta a lányt, talán egyszer-kétszer a folyosón elmenni vagy a Nagyteremben ücsörögni, de úgy egy csajos összeröffenésen még nem volt része vele. Na, akkor épp itt az alkalma.
 - Szia! - Köszön vissza a lánynak, közben lehámozva magát a nyakából, hogy szegény legalább levegőt tudjon venni, mielőtt az Eridonos újabb adagot zúdítana rá, ezúttal a szavaival letablózva az áldozatát.
 - Tudom! De olyan aranyos! Folyton vele járok mindenfelé, kivéve mostanság, mivel egy picit elhanyagoltam szegénykémet, de ezért is hoztam ki levegőzni. Bár, lehet, hogy nem a legjobb időt választottam rá, mert elég hideg van idekinn - és csak beszél, beszél és beszél, be nem áll a szája egy percre sem. Közben szamárkája póráza kicsusszan a keze közül, az állat pedig azonnal egy heves nyálfröccsel köszönti a Rellonos nebulót. Semmi gond! Nem akar senkit sem megenni, csak barátkozni szeretne, de azt nagyon! Mínea, tényleg itt akarsz Te lenni?    

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=415667#post415667][b]Elena Rose - 2014.11.02. 18:42[/b][/url]

Látszólag a Zöldikét kisebb sokk érte, mikor Elena csak úgy, minden ok nélkül a nyakába vetődött, kis híján kiszorítva a lányból a szuszt is. Azonban, ha az embernek egy ilyen pörgős Eridonossal van dolga, mint amilyen a Lenácska, akkor számolnia kell az esetleges szeretetrohamokkal. Úgyhogy reszkess Mínea, ez csak a kezdet volt! Lassan, de lekecmereg a mellette ülő nyakából, de még mielőtt partnere azt hihetné, hogy ennyivel megúszta, a kislány újból a padhoz ragassza, most a szóáradatával fárasztva Őt. Csak beszél, beszél és beszél, egy levegővel végigmondva azt a négy mondatot, amit még a tüdejéből kibír egyszerre préselni, aztán hirtelen abbahagyja. Kész, Elena végkép kifújt, most pár másodpercig biztos nem fog tudni majd megszólalni, de sebaj, addig hallgatja a Rellonos szavait. Valóban, egy szamárnak nem a legideálisabb hely, ha napokig négy fal közé van zárva, ráadásul amilyen hírnévre tett szert az állat a kisebbek között, úgy még az állandó simogatásokat is ki kell bírnia, valamikor napokon keresztül. Ettől függetlenül Elena megpróbálja a legtöbbet nyújtani neki, amennyi csak tőle telik, bár amikor a plüsseit terrorizálja a lánynak, akkor bizony megszokta vonni Iátől a napi gumicukoradagját.
 - Hát... nem mindenhova szokták. Például a Könyvtárba egyszer sem mentem be vele, nehogy megrágcsálja Tilda néni cukiságait. Amúgy meg elég sokszor járkálok vele a folyosókon. A kisebbek szeretik simogatni az állatokat - válaszol a lánynak, közben a levakarhatatlan vigyora folyton ott bujkál a szavai mögött, bár most egy picit visszavett a tempóból, nehogy Míneát is elijessze, mint azt a szegény kis elsőst a minap. Visszatérve a szamártémára, tényleg nem mindenhova engedik be vele a lányt, sokan azt gondolják, hogy mindent megrág meg összepiszkít, viszont Elenának a hónapok során sikerült pár dologra megtanítania, elvégre mégiscsak egy kastélyban élnek, ahol meg vannak bizonyos szabályok, amiket átlépni nem tanácsos.
A nagy átgondolásban Elena annyira elkalandozik, hogy azt sem veszi észre, mikor az emlegetett kedvenc póráza kicsusszan a keze közül, így Iá szabad utat kap beszélgetőpartnere felé, már ami a nyalogatást illeti. Nem is kíméli a Sárkánylánykát, rögtön nekiesik és egy jó adag szamárnyálat fröccsent a szövetkabátjára és a bőrére, de a reakciókból ítélve, az áldozat nem rajong az ilyen meglepetésekért, úgyhogy Lenának gyorsan kell cselekednie, mert a végén még Mínea itt hagyja és akkor egyedül vacoghat itt a padon, amíg jégszobor nem lesz belőle. Amilyen gyorsan csak tudja, kirángatja magát a gondolataiból, aztán egy hirtelen mozdulattal a póráz zsinórja után kap, ezzel némileg megakadályozva az állatott egy újabb támadásban.
 - Na, Iá! Tudod, hogy nem szabad nyalogatni az embereket! - Ingatja rosszallóan a fejét a csacsi felé, aki meglepő módon szót fogad gazdijának és hatalmas füleit lebiggyesztve, elsétál a pad melletti szemetes mellé, ahol kiskutyaként összegömbölyödve a patáira hajtja a buksiját.