Katniss

A nyárnak hamarosan vége, és ez szomorúsággal, és örömmel is tölt el egyszerre. Szomorúsággal, mert már nem lesznek olyan meleg idők, mint eddig, és korábban is fog besötétedni. De örülök, mert következik az őszi ami a legkedvencebb évszakom mind közül. Imádom azt a sok színt, ami a természetben, a fák levelein látható. Imádom az őszt, éhező kétség sem férhet. De most koncentráljunk a jelenre, és arra, ami a mai nap van. Egy falunap keretében búcsúztatjuk el a nyarat, ami nekem azt jelenti, hogy egy újabb nap, ami móka és kacagás jegyében telik majd el. Már elég korán fenn voltam, és hamar el is készültem. de egyedül kicsit unalmas lenne elmenni, szóval kerítenem kéne magamnak valakit. Épp hogy kilépek az eridon toronyból valaki lecsap rám, és egy rövid kérdés után már vonszol is ki, egyenesen a főtér felé. Még válaszolni sincs időm, sőt, még az arcát deme tudom rendesen megnézni,de nagyon ismerősnek látszik. Vajon ki lehet? És miért épp engem ráncigál el a falunapra? Na mindegy legalább lesz társaságom. Mikor aztán végre megállunk, végre meg tudom nézni az arcát. És egyből rá is jövök, hog ki ő. Katniss az, akivel a tisztáson találkoztam, meg a múltkor, de nem hiszem,hogy nem ismer fel. Pedig nagyon úgy tűnik, de lehet hogy csak szórakozik.
- Katniss, ne szórakozz velem, hisz ismersz, találkoztunk mi már. Nem emlékszel? Natacha vagyok. Pedig azt nem lehet olyan könnyen elfelejteni. Mondom, és egy bájos mosolyt erőltetek az arcomra. Biztos csak viccel, és szórakozik velem, mert nem hiszem hogy elfelejtette azt a napot. Aztán mikor megkérdezi, hogy hol kezdjük, körbenézek, majd megakad a szemem az egyik cukrosstandon. - Ott. - mutatom, és egy nagy mosollyal az arcomon szaladok a stand felé. Olyan sok édesség van ott, nem is tudom, hogy melyiket válasszam.

ruha

Katniss

- Igen, te voltál az. - Mondom teljesen értetlen arcot vágva, majd mikor elmondja, hogy kivel tévesztettem össze, még a szám is tátva marad. Ezt nekem nem is mondta a másik Katniss. Ez milyen már. Pedig ez tök jó dolog. - Te, vagyis ti ikrek vagytok? Hogy ez milyen nagyon jó. Szoktátok megviccelni az embereket? Mert én tuti megcsinálnám. - mondom, és egy hatalmas mosolyra húzódik a szám. - És hogyhogy mindketten Katniss vagytok? És ha valaki kimondja a nevetek akkor mindketten a hang irányába néztek? vagy a második neveteken szólítanak akkor? - csak úgy záporoznak a kérdések belőlem, mit Katniss felé intézet, aki remélem lépést tud tartani velem. Végül is ő akarta, hogy eljöjjek vele, hát ki kell bírnia, hogy be nem áll a szám.
Aztán gyorsan elterelődik a szó arra, hogy hová menjünk, és én az egyik cukros standot szemelem ki. Az asztalok csak úgy roskadoznak a sok csokibékától, mindenféle cukortól, és még mindenízű drazsé is akad itt.
- Uu,én mindenízű drazsét szeretnék. - mondom tágra nyílt szemekkel, mikor meglátom az asztalon az egyik csomag drazsét. Már régóta meg akartam kóstolni, csak eddig még nm volt rá alkalmam, egyrészt mivel anyuék semmiféle varázsdolgot - ebbe beletartoznak az ételek is - tiltottak, hogy használjunk, ez esetben együnk, itt pedig még nem volt alkalmam hogy hozzájussak ilyenekhez. De most végre itt van a legmegfelelőbb alkalom, hogy kipróbáljam. Veszek is egy csomaggal, majd kicsit félősen kiveszek egy szemet, mert hallottam, hogy van olyan ami hányás ízű, meg amit még csak el tudsz képzelni, és ki tudja, én milyenbe botlok bele. Szerencsémre épp egy csoki ízűt szedtem ki, amit aztán jóízűén meg is eszek.
- Kérsz? - kérdem, féle nyújtva a zacskót, majd ismét körülnézek, és egy régi dolgokkal megtömött standot veszek észre. Van rajta sok régi ékszer, kisebb dobozok, még egyéb, talán teljesen értéktelen tárgyak. - Nézd! - Kiáltok fel, a kérdéses irányba mutatva, majd odamegyek, átvergődve a már viszonylag nagy tömegen.