A gyanútlan áldozat, Nadine

Végre elmúlt a szerelmi rózsaszín köd, így hódolhat újra a maga kis képzeletbeli vállalkozásának. Lássuk csak ez mit is jelent:
Viktor feltűnik a Fő utcán, ahogy Nadine is. Még ők ketten nem is nagyon ismerik egymást, már ha ismerik egyáltalán, de ez most jelen esetben mellékes. Lássuk csak először a női főszereplőt!
Ó, Nadine, ha tudnád, hogy kérésed számunkra parancs, akkor nem kérnél ilyeneket. Ugyanis Viktor most itt a Viktor, hogy a Viktort játszik. Hogy mi is ez a játék? Szigorúan muglimentes övezetben játszható csupán a játék, hiszen túlteng benne a varázslásfaktor. Ugyanis Viktor néha, amikor kicsattanóan jó kedve van, mint ma, fogja magát, elindul az utcán és találomra az első olyan embert "megragadja", akiben alacsonyan van a vidámságfaktor, és elhoppanál vele a varázsvidámparkba, vagy valami más szórakoztató helyre. Hát ma éppen a varázsvidámpark a soros. Az áldozat pedig a meglehetősen nyúzottnak tűnő Nadine. Viktor amint meglátja a lányt, vigyorogva elindul felé.
 - Helló! - Vigyorog rá, majd a lány kezét megragadva már el is tűntek a Fő utca csendesnek egyre kevésbé mondható forgatagából. Helyette egy zajos, gyereknevetéstől hangos hely előtt találják magukat. Természetesen a belépés csak törvényes keretek között lehetséges. Legalábbis Viktor betartja a törvényeket általában, és nem most fog kivételt tenni.
 - Üdvözöllek a Vigyor Viktor egyéni vállalkozás varázsvidámpark járatán. Én Viktor vagyok, milyen meglepő, ez meg itt a vidámpark. Csak jól érezned szabad magad. Gyere, menjünk is! - Persze az sose jut neki eszébe, hogy talán van olyan, aki nem is szeretne vidámparkba menni, vagy éppen nem vele. Mondjuk ha lenne is ilyen, az sem érdekelné. Nem sok utálója van Viktornak, a legtöbb embert hamar jó kedvre deríti a mosolyával, kisugárzásával és életenergiájával, ami belőle árad. Mellette elég ritkán lehetsz szomorú, az biztos.