[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=151755#post151755][b]David Benett - 2013.07.18. 23:07[/b][/url]
Sajtikám
Hát nem hittem volna, hogy a közeljövőben fogok ilyet jót inni, de nem vagyok jós vagy valami hasonló, hogy megmondhassam a saját jövőmet. Randombuli, jobb nem is kell, ráadásul a társaságom is kiváló. Az utolsó nem-csak-sört-iszok napom már nem is tudom mikor volt pontosan, bár az, hogy Angliában..valahol, az tuti. Az első üveg vadászra még emlékeztem is..
Megrendeltem a bakancsot, és rásandítottam Emire, hátha valami oltári nagy baromságot mondtam, ám teljesen nyugodtak voltak a vonásai, tehát egyértelműen a pincér a hülye és nem én. A pincér, aki egyben csapos is? Perszee, az a rohadt infláció.. Tehát mikor a várt bakancsom és lóherém helyett két banánnal jött vissza, igencsak kiült az arcomra a csodálkozás. Ám mihelyst Dorie felvisított, hogy ez nagyon banán, már minden tisztázva volt előttem. Azt hittem legalábbis.
-
Mi az, hogy itt nincs rendes bakancs? Le merem fogadni, hogy sült dementorjuk sincsen!Vágtam még a csaposhoz ezt is a pénzzel együtt, és véletlenül sem ingatta meg az önbizalmamat, hogy hirtelen a derekam alatt már három helyen nem volt sima a nadrágom. Az útonállón még egy kicsit taszajtottam is, mert nem akart rögtön lódulni, mikor még csak megfogalmazódott bennem a közlés értékű információ. Kicsapom az ajtót úgy, hogy az pár fok híján 180-at pördül és végül nekicsapódik a falnak. Oda se neki, amúgy is szilveszter van! Bár kissé mintha meleg lenne, de biztos csak fülledt az idő.
Egy vereségbe fulladt táncolási kísérletet követően magabiztosan elindultam valamerre. Végülis, vagy a temetőben éjszakázunk, vagy a rezidencián..
De hát mikor megpillantottam Leot, egészen megörült a szívem. Bár valahol valami rossz is motozott bennem, hogy az esküvőmre se volt hajlandó eltolni a képét és most meg itt áll, mint valami cövek és nem túl bizalomgerjesztő illatot áraszt magából. Nem baaaj, megszorongattam egy kicsit, ám akármennyire is akart abból a becherovkából, egy cseppet sem adtam neki, de nem ám! A nejem bemutatkozott Leonak, bár kissé szkeptikusan állt hozzá, nem is csodálom. A meghitt pár mondatváltásukat követően jöttek ismét az állapotfenntartó kortyok, amiknek a végén a rossz koordináció miatt szájon pusziltam a lányt. Elvettem a kezéből az üveget, majd elindultam gyönyörű cikkcakkban az út kellős közepén. Hamarost melegem lett, így a feketeség kezébe nyomja az üveget, kigomboltam teljesen a felsőmet. A hátamon lévő tribal alakja nem rajzolódott ki, ellenben azzal a hasi sérülésemmel, amivel levettek a lábamról a csárdában is. A leendő nejem, akivel most jöttem az esküvőről? hogy is van ez? Na mindegy, most gondolkodni nem akarok, szóval mindenkinek elújságolta, hogy ő biza menyasszony, én meg odamentem az egyik idős emberhez, akinek szintén regélt, hogy jelenjen meg az esküvőn és legyen már ő az örömapa. Kezet rázott velem, gratulált, én meg csak hajtogattam neki, hogyha út közben találkozik a haverommal, Leoval, aki csak áll, mint egy faszent, akkor őt kérje meg, hogy legyen az örömanya. Ittam a becherovkát, mint a parancsolat, és minden 3. korty után a lány kezébe nyomtam, míg rá nem jöttem, hogy a Holdon vagyunk. Elkezdtem ugrálni, hogy hátha kirepít a gravitáció az űrbe, ám mindig visszaestem a talajra, egyszer teljesen, egész háttal. Csak feküdtem ott a földön, mint valami vigyorgós, és valaminek nagyon örült a fejem. Ott, igen, látom már, ott szállnak le az UFÓk, akik most a mi agyunkért és májunkért jöttek.
-
Jesszus, nincsen nálam a bokrom!! Bokor nélkül meg hogyan lesz újra májam?Teljesen logikus, meg is ráztam egy kicsit a lányt, miután sikerült talpra állnom. Elindultam az egyik nagyobb méretű fa felé, és jól belevágtam ököllel.
-
Neem, a mi agyunkat ugyan kapjátok meg! Szerezzetek magakotnak, angyatlankok!Adtam értésére, hogy itt én vagyok az egyetlen főnök, és persze a feleségem.
-
Édesem, miért nem a Marson landoltunk? Ott legalább vannak rendes levegők.Azt hiszem teljes mértékben igazam volt, és Vele szemben állva vártam, hogy helyeseljen, és végre lelépjenek a rohadt UFÓk a
MI Holdunkról.