Bogolyfalva község leghosszabb és legszélesebb útja. Járdái kőkemény hegyi kövekből készültek, ám némi bűbáj segítségével állandóan tisztán csillognak.
Az út mindkét oldalán apró, ám annál érdekesebb boltok sorakoznak. Itt található többek között a méltán híres Völgyessy Talárszabászat, Musou Hangszerboltja, vagy a papír- és tintaillat rajongóinak mindig nyitva álló Lectorius Tanszerbolt. Térj be egy üzletbe, hogy kiüríthesd harapós erszényed, vagy nézd, ahogy a bámészkodók csoportjain olykor keresztül nyargal egy-egy napi bevásárlását végző, seprűn közlekedő boszorkány. Akadnak azonban morcos, furcsa külsejű vándormágusok is, vigyázz a zsebeidre, ha nem akarod, hogy megszabadítsanak a tartalmától!

A tegnapi napra eléggé sok mindent beiktattam, és terveim szerint Lexával jöttem volna el, de aztán annyira megviselte a terhessége azon a napon, hogy helyette inkább otthon maradtam vele, filmet néztünk, meg figyeltem arra, hogy nehogy valami baj legyen. Átvállaltam tőle az ebédfőzést, és kicsit átböngésztem vele az eladó házakat is. Furcsa lesz majd egyedül lakni abban a nagy házban, hiszen Zayday is távozik, és csak remélem, hogy mire mindenki arrébb teszi a székhelyét, lesznek majd új arcok. A mostani felállást már úgy megszoktam, de nyilván, amikor megszületik a baba, már nem szeretnének minden nap hússzor a tetőtérből lemászni vele, meg hát kell a privát tér.
Szóval minden, amit tegnapra terveztünk, mára maradt, és kis listámat böngészve, amire felírtam, hogy mennyi mindent kell csinálnom, lehetőleg vasárnap egy óráig, most próbálok távolsági sorrendet felállítani. El kell mennem a cukorkaboltba, venni édességet a holnapi foglalkozásra a lányokkal, és fontos, hogy legyen benne savanyú cukorka is. Aztán a színházba meg kell vennem a bérleteket, most van hat gyerekelőadás is, és a lányok szívesen jönnek el, szóval az is egy olyan, amit ma be kell szereznem, emellett pedig nem ártana friss virágokat is hazavinni, plusz körbenéznék a művészetiben is. Cole azt mondta, hogy fessek, hátha rátalálok valamire, ami megnyugtat. Túl azon a kettőn, amiről tudom, hogy megnyugtat. Ez inkább rejtett energia felszabadítása lenne. Érzem, hogy mozog bennem valami plusz, és talán tényleg a festés hatására kerül majd felszínre az egész. Aztán lehet, hogy nagy égés lesz. Ja és vigyek haza pizzát! Ezt el ne felejtsem.
Ezekkel a szuper tervekkel indulok meg a cukorkabolt felé, olyan lendülettel, hogy fel se nézek a papírból, de már hasítok, és ilyenkor szokott az ember beleütközni valamibe. Esetemben pedig valakibe, mert naná, hogy lendületből belefejelek egy hátba, ó Merlinke, komolyan, vasárnap sincs jobb dolgod, mint engem szivatni? Felnézve legalább megnyugszom, hogy ismerőst taroltam el, és nem egy vadidegent.
- Azt hittem, azért pörögsz a hétfői értekezleten, mert vasárnap alszol.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=781044#post781044][b]Emily Dorothea Fisher - 2019.11.17. 10:30[/b][/url]

A tegnapi napra eléggé sok mindent beiktattam, és terveim szerint Lexával jöttem volna el, de aztán annyira megviselte a terhessége azon a napon, hogy helyette inkább otthon maradtam vele, filmet néztünk, meg figyeltem arra, hogy nehogy valami baj legyen. Átvállaltam tőle az ebédfőzést, és kicsit átböngésztem vele az eladó házakat is. Furcsa lesz majd egyedül lakni abban a nagy házban, hiszen Zayday is távozik, és csak remélem, hogy mire mindenki arrébb teszi a székhelyét, lesznek majd új arcok. A mostani felállást már úgy megszoktam, de nyilván, amikor megszületik a baba, már nem szeretnének minden nap hússzor a tetőtérből lemászni vele, meg hát kell a privát tér.
Szóval minden, amit tegnapra terveztünk, mára maradt, és kis listámat böngészve, amire felírtam, hogy mennyi mindent kell csinálnom, lehetőleg vasárnap egy óráig, most próbálok távolsági sorrendet felállítani. El kell mennem a cukorkaboltba, venni édességet a holnapi foglalkozásra a lányokkal, és fontos, hogy legyen benne savanyú cukorka is. Aztán a színházba meg kell vennem a bérleteket, most van hat gyerekelőadás is, és a lányok szívesen jönnek el, szóval az is egy olyan, amit ma be kell szereznem, emellett pedig nem ártana friss virágokat is hazavinni, plusz körbenéznék a művészetiben is. Cole azt mondta, hogy fessek, hátha rátalálok valamire, ami megnyugtat. Túl azon a kettőn, amiről tudom, hogy megnyugtat. Ez inkább rejtett energia felszabadítása lenne. Érzem, hogy mozog bennem valami plusz, és talán tényleg a festés hatására kerül majd felszínre az egész. Aztán lehet, hogy nagy égés lesz. Ja és vigyek haza pizzát! Ezt el ne felejtsem.
Ezekkel a szuper tervekkel indulok meg a cukorkabolt felé, olyan lendülettel, hogy fel se nézek a papírból, de már hasítok, és ilyenkor szokott az ember beleütközni valamibe. Esetemben pedig valakibe, mert naná, hogy lendületből belefejelek egy hátba, ó Merlinke, komolyan, vasárnap sincs jobb dolgod, mint engem szivatni? Felnézve legalább megnyugszom, hogy ismerőst taroltam el, és nem egy vadidegent.
- Azt hittem, azért pörögsz a hétfői értekezleten, mert vasárnap alszol.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=781045#post781045][b]Bánki Barnabás - 2019.11.17. 10:40[/b][/url]

Menekül. Szó szerint futva jött ki a lakásából, mert már nem bírja. Előtte azért hangját felemelve tudatta a betolakodókkal, hogy már pedig teljesen tesz arra, hogy nem tudják magukat kilakoltatni, de takarodjanak valamerre, mire visszatér, vagy lesz irgumburgum.
Az állatok meg böszme fejjel csak néztek rá. Mondjuk valami ilyen arcot vágott ő is, mikor felkelt reggel és a tükörbe nézett. Komolyan, látta a hasonlóságot, s mielőtt bemesélte volna magának, hogy egy éjszaka alatt állattá vált, inkább otthagyta az őskáoszt, s neki iramodott valami étekért, meg az öccseiért és húgaiért. Mert, hogy Ő aztán nem fog utánuk takarítani az biztos.
A reggeli kávé és életmentő bagett vagy croissant, esetleg tegnap előtti maradék zsemle után kutatva halad a Fő utcán, mikor valaki úgy pattan le a mellkasáról, hogy hirtelenjében azt sem tudja él-e vagy hal. Nagyokat pislantva néz le a szőke ismerősre, s egy elfojtott nevetés közben válaszol neki.
- Aludnék én, ha nem éppen a Mucsaröcsögei állatsimogató körútja zajlana a nappalim kellős közepén - neveti el magát, aztán a földre esett papírfecnit felnyalábolja és pofátlan módon rásandít.
- Azanyja neki, micsoda teendők - nyújtja vissza a fecnit. - Szerinted lehet cukorkát reggelizni ennyi idősen? - kérdi kissé bizonytalanul, ezzel mondjuk felajánlva azt, hogy elkíséri őt szívesen. Most már azon a ponton tart, hogy mindegy mit, de be kell vinni valami a szervezetébe, különben menten összeesik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=781047#post781047][b]Emily Dorothea Fisher - 2019.11.17. 10:53[/b][/url]

Elnevetem magam a bosszankodására, ez a nem rajtad, hanem veled nevetek szerű nevetés, csak éppen ő nem nevet, de sejtem én, hogy miről van itt szó:
- Testvérek?
Nekem is van egy pár, vagyis négy, csak ők eléggé máshogy testvérek, mint a normális családokban élő testvérek. Egyik sem hajszolta a másikat anorexiába, nincs közöttük olyan, aki mondjuk azt élvezte, hogy a másik hasát karistolja össze. Vannak sztorik nálunk, mit ne mondjak. Szóval, ha egyszer lesznek gyerekeink, és ezt esküszöm, hogy a múltkoriak után csak félve merem kijelenteni, de ha lesznek is, életük végéig csak műanyag késsel ehetnek majd.
- Alig nézel ki pocsékul.
Jelentem ki végül kedvesen, végignézve rajta, miután felvette a fecnimet és jó alaposan végigolvasta, nem zavartatva magát, pedig amúgy állhatnának olyan varázsszavak is, mint tampon, fogamzásgátló meg intim gyanta. Mondjuk az nem is tudom, hogy kinek lenne kellemetlenebb. Nekem, mert beindul a pofázási kényszerem, és elkezdem kimagyarázni magam, hogy az nem azért kell, mert hogy összebújnék az egyik tanárommal és éppen szexibe vágnám magam, hanem csak a szomszéd lánynak kell. A lényeg, hogy szerencsére ez nem egy olyan cetli.
- Lehetni lehet, de mondjuk ehetnénk valami tartalmasabbat is. Szereted a bundás kenyeret? Az egyik néni árul olyat, ami két kenyér összesütve, benne szalonna, sajt, meg amit szeretnél. Mostanra már szerintem elkezdte csinálni, és még egy kávét is kaphatsz mellé.
Avagy, eljöhet velem, de szerintem előtte ráférne valami rendes étel is, és ha már protekciós vagyok, akkor kihasználnám, és meghívnám a világ legfinomabb reggeliére. Mondjuk én egészen biztos vagyok benne, hogy csípősen enném, és teával, de hát rajta múlik, hogy tényleg cukortúltengéssel szeretné-e indítani a napot, vagy jó lesz ez is.
- Ja amúgy van nutellás is, ha inkább édesre vágysz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=781050#post781050][b]Bánki Barnabás - 2019.11.17. 11:13[/b][/url]

- Hacsak ők lennének.. De neeem, ők sehol nincsenek, bezzeg az állataik… - morog még egy sort a szerencsétlen időzítésen.
- Ráadásul aznap érkeztek, mikor randim volt. Randim, amiről nem is tudtam, hogy az…. Szerinted!? - és nevet, mert ezen már csak azt tud. Barnabás csak akkor veszi észre, hogy éppen mi folyik körülötte, ha a szájába rágja valaki. Vagy ő volt az ötlet kitalálója.
- Én meg már kezdtem azt hinni, hogy Te csinálsz nekem. Meg is kérdeztem volna, hogy leszel - e a feleségem - van jelenleg azon a szinten, hogy ezt legalább nyolcvan százalékig komolyan is gondolja. A maradék húsz is csak azért van ott a levegőben, mert egy gyáva gyökér. Ennyi.
- Amúgy nagyon jól hangzik, gyakorlatilag nyálkendőt kéne most a nyakamba kötni, annyira megkívántam ezt a kombinációt- meg is törli a száját, mintha tényleg kifolyt volna pár csepp nyál az ajkai között, nem törődve azzal, hogy ez mennyire nevetséges.
- Figyelj Em, gyakorlatilag azon a szinten vagyok, ha azt mondanád, harapjak ki belőled egy darabkát még azt is megtenné, szóval könyörgöm ne sorold tovább, mit választhatok, csak adjál valamit - még rovarokra is vetemedne, amiket amúgy alapból gyűlöl. Lassan arra a pontra jut, hogy az utcán sétáló emberek helyére kaját képzel.. Ez pedig súlyos lehet Bözsi nénire nézve.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=781051#post781051][b]Emily Dorothea Fisher - 2019.11.17. 11:35[/b][/url]

Nem tudok nem nevetni, amikor ezt így elsorolja, mert tényleg vicces, főleg arandis rész. Egy ilyen pasi hogy nem kelt még el, amikor csupa nevetés vele az élet? Nem is értem. Szerintem egy csomó lány a fél karját odaadná érte. Én is most éppen a fél karomat adom, de nem úgy, ahogy gondolják az emberek, csak belecsimpaszkodom, és finoman irányba állítom.
- Van egy ismerősöm, szerintem ti nagyon jóban lennétek. Neki se tűnt fel egy csomó dolog. Nagyon bejön egy lánynak, de nem igazán vette a jeleket. A lány meg nem mert nagyon teperni, mert azért mégiscsak ő a lány. Hagyományok meg miegymás. Szóval voltak egy csomó olyan szituációban, amire mindenki azt mondaná, hogy milyen helyes pár, és milyen jó randijuk van, de valahogy a srácnak nem esett le.
A mai napig fogom ezen a fejem, mert tényleg már szinte kínosságig űztem a játékot Nicoval, és valahogy egyszer sem esett le neki, hogy mennyire nyomulok, valahogy ezt az opciót fel se vonultatta.
- Egyszer például a tóban fürödtek, és a lány a legszexibb fürdőuhájában illegette magát, meg fogócskáztak a vízben, az lett a fogó, akit a másik megpuszilt, és tudod mi lett a vége? A srác azt mondta a csókhelyzetben, hogy menjenek ki a partra szendvicset enni. Szóval a lány azt hitte, hogy meleg, és aztán a srác meg megsértődött, mert azt hitte a lány, hogy meleg, mert ő meg azt hitte, hogy a lánynak pasija van. Szóval elég bénák voltak mind a ketten. Vele szerintem tök jóba lennél.
Vicces, hogy így beszélek magamról, mert hát én vagyok a lány, aki illegette magát, és kapott egy szendvicsevést a csók helyett. Valahogy így képzelem el a randit is, de azért érdekelnek a részletek is.
- Hogy nem tűnt fel, hogy randin vagy?
Az ilyenre azért készül az ember, és a legtöbb esetben tud is róla, hogy éppen randin van, szóval nyilván készül az ember erre a történetre, és nem csak utólag esik le neki. Lehet a lány is olyan volt, mint én, nyomulgatott, aztán a másik meg csak nézett rá, hogy ennek meg mi a baja éppen. Csodás érzés srácok, de komolyan. Csak így légyszike, ne.
- Lehetek a feleséged, de meg kell küzdened az urammal. Gyors meccs lenne, mivel éppen a múltkor kapott frászt azon, hogy egy nap a távoli jövőben a felesége meg a gyermekei anyja lennék.
Szegény, még most is látom magam előtt a pánikot, ami megjelent, ahogy elhúzódott, és magyarázkodni kezdett. De én tényleg nem úgy gondoltam, hogy holnap, hanem mondjuk egy három-öt éves tervben szerepelhetne. Istenem, a férfiakra szerintem a házasság és a gyerek szó van a legijesztőbb hatással.
- De ha megeszel, akkor nem tudok neked főzni, pedig amúgy tök jó vagyok a konyhában.
Még Adrian mellett lettem profi, mert olyat szerettem volna az asztalra tenni, amit mind a ketten megehetünk, de azért a hagyományos magyar kajákkal is jól boldogulok, mint a töltött káposzta és a pörkölt. Közben meg is érkezünk a megfelelő ajtóhoz, azonban én az ablakon kopogok be. Három gyorsat, egy rövidet, és még négy gyorsat.
- Milyet kérsz?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=781120#post781120][b]Bánki Barnabás - 2019.11.17. 19:07[/b][/url]

Hallgatja Emily történetét, amit tulajdonképpen már ismer. Hirtelen nem is tudja eldönteni, hogy most a nő csak ugratja - e azzal, hogy direkt nem mond neveket, vagy pedig fogalma nincs arról, hogy Nico meg Ő mennyire jóba vannak. Mert bizony Bánki uraság már hallotta ezeket a történeteket, még pedig a másik fél előadásában és már akkor is jókat röhögött rajtuk, éppen úgy, mint most.
- Istenem, Nico is mekkora egy béna - szalad ki végül a száján véletlenül, de annyira ösztönösen, hogy rá se ébred arra, hogy ezt lehet nem kellett volna mondania. Majd, ha magyarázkodnia kell, akkor azt mondja, hogy túl éhes volt és azzal vesztegették meg. Ja és kávéval. Azért bármit adna.
- Hát egy ponton feltűnt, csak én arra készültem, hogy sokan leszünk, csapat építünk, meg ilyenek.. Erre érted ketten voltunk! KETTEN! Hát, ha tudom, hogy így lesz, előtte minimum elpróbálom az estét - képes lett volna rá és minimum kettő, de lehet, hogy három végkimenetellel számolt volna. De így, teljesen sokként érte az egész.
- Gyors meccs lenne, mert egy ütéssel elküldene Kukutyinba zabot hegyezni - nem mintha harcolni kezdene bárkivel is. Ő túlságosan barátkozós típus. Még egy légynek is képes lenne kastélyt építeni, csak ne essen baja.
- Nem eszlek meg, ha öt percen belül enni kapok. Ember éhes - ősember hangon majdnem még ungabungázik is, vagy mit szoktak azok. Hozzátenné, hogy asszony főz.. De hát nincs asszony, max a Bözsi, aki keverne neki egy jó adag mérget.
- Most már jó lesz a sima kenyér is, csak legyen már valami - lassan átmegy toporzékoló fiúvá, mert hasa hangosabb, mint szavai. Nem tudja, hogyan fog majd ezért a viselkedésért bocsánatot kérni, de abban biztos, hogy Emily pár plusz kilóra számíthat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=781123#post781123][b]Emily Dorothea Fisher - 2019.11.17. 19:28[/b][/url]

Nico.
Az összes vér kifut az arcomból, ahogy kimondja a nevét, szerintem a normális emberi sápadtságnál is sápadtabb leszek. Láttam már őket beszélgetni, de álmomban sem gondoltam volna, hogy olyan szinten jóban vannak, hogy ismerje a történetet, és ha ezt összerakta, vagyis ismeri, akkor ismer engem is, pontosan tudja, hogy én vagyok a történet másik szereplője. Végigasszisztálta az elmúlt hónapokat, és nem szólt egyetlen szót sem, de már értem, óóó, már nagyon is értem.
- Egy csomó üres hely volt a tanári értekezlet elején, de te célirányosan mellém ültél le. Mert tudtad, hogy ki vagyok. Hogy... kivel vagyok.
Nekem meg ötletem se volt, hogy miért éppen én. Már majdnem azt hittem, hogy volt valami akkor az arcomon, ami megmosolyogtatta, vagy én voltam a legkevésbé ijesztő ott, de nem, szó sem volt erről. Nico pontosan beazonosított. A kis szemét. Annyira szeretem, hogy beszélt rólam, hogy van, akinek nem titkol, hogy megbízik Barnabásban, én meg ott szerencsétlenkedtem egy fába bújva.
- Tudtad, hogy őt akarom meglesni a fa mögül?
Biztos vagyok benne, hogy igen, de nem akarok messzemenő következtetéseket levonni. Igazából a szívem úgy kalapál erre a tényre, mintha a világ legcsodásabb dolga lenne, és az is. Hiszen Barnabás a jövő. Az első ember, aki tud rólunk, és akinek az arcán nem látszik elítélés. Minden rendben lesz, tudom. Az ilyenek miatt válok minden nap egyre erősebbé, azzá, akit annyira szeretek magamban, és akit Nico is szerelemmel szeretett meg.
- Elpróbálni? Mintha megtanulnál randizni?
Érdeklődök elgondolkozva a lehetőségen, mert ha azt vesszük, ez egy lehetőség., Nagyon nagy szüksége van egy próbarandira, hogy ne szúrja el, sőt, hogy legalább feltűnjön neki, hogy randin vannak. Komolyan, hogy nem tűnik fel, hogy csak ketten vagytok? Istenem, Barnabás!
- Szegény ember... Csókolom!
Mert miközben szenved, én meg sajnálom, persze kinyílik az ablak, és megjelenik a világ legkedvesebb nagymamájának az arca.
- Szeretnénk kérni két töltött kenyeret, az egyiket csípősen, és két házi kávét.
Rápillantok Bandira egy "bízzál bennem" nézéssel, miközben a néni eltűnik, hogy alig egy pillanattal később egy bácsi vegye át a helyét, aki két becsomagolt kenyeret nyújt felénk, még melegek, mert most készülhettek el, a finom illatok alapján. Átadok egy galleont, és megköszönöm, mert nem kérek belőle vissza, ő is, és mire kimondja, már a két kávénk is ott van, őszi mintás elviteles pohárban.
- Csókolom!
Köszönök el, és intve a srácnak, a legközelebbi padig sétálok vele, hogy ott leüljünk.
- Az egyik démonlányom Rebike az unokájuk, a szülei nagyon sokat dolgoznak, így a nagyszülőknél laknak. Nyugdíjkiegészítés ez a sütögetés.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=781139#post781139][b]Bánki Barnabás - 2019.11.17. 20:30[/b][/url]

– Most hazudjak? - néz sokat sejtetően Emilyre. Tagadhatná, visszakozhatna és játszhatná az értetlen, de olyan felesleges. Tudta, hogy együtt vannak, tudta, hogy ki ő és azt is sejtette, hogy nem ipiapacsozik a nő a fánál, hanem Nicot figyelné meg. De nem olyasvalaki, aki beleüti az orrát mások dolgába, mert minek? Ő is utálja, ha valaki beleszól az Ő életébe. Csak szépen kísérte az eddigi útjukat és továbbra is ezt fogja tenni.
– Hát nekem ilyen Randiguru kéne, tudod – na ezt aztán jól megmagyarázta. Ha a nő nem látta a filmet, tök mindegy. – Vagy, mint az SOS szerelemben vagy mibe, tudod az magyar film – reménykedve néz a másikra, bár miután kimondja, rájön, hogy Emily aztán nem magyar, így csekély esély van arra, hogy találkozott ezzel a filmmel. Azt meg inkább nem kezdi el magyarázni, hogy Ő miért tud egyáltalán a létezéséről. Hosszú történet lenne.
Hagyja, hogy Emily rendezze a rendelést részt, mert láthatóan Ő tudja, mi itt a dörgés. Közben jól agyába vési ezt a helyet, mert előreláthatólag, ha a cuccuk jó, akkor biztos, hogy többször fog itt megfordulni, mint azt illene. Ez van, ha embernek magára kell főzni és nincs mindig ideje rá. Kénytelen máshonnan beszerezni a zsákmányt, vagy elérni, hogy más megszerezze, mint most a nő. Aztán hitetlenkedve lép közelebb és szinte leszúró hangnemben szólal meg.
– Te, nehogy már azt hidd, hagyom, hogy te fizess – tolja félre a nő kezét, még hessegeti is, mint egy tyúkot. Jó, hogy nem egy nő hívja meg reggelizni, meg kávéra, hogy is ne. Utána meg azt hallja évekig, hogy bezzeg még ezt se volt képes kifizetni.. Na persze. Szépen perkál öregembernek, azt fordulok szőkeség felé, hogy fejemmel útnak indítsam.
- Nem déémon. Ördög!! –van azért egy kevéske különbség, s szinte maga sem hiszi el, hogy még Ő védi meg a kis Rebekát, akit néha jól meg… dicsérne. Igen. – Jól van majd holnap megköszönöm neki, hogy a nagyszülei nem hagyták, hogy éhen vesszek. Aztán Ő majd lerendezi velük, hogy örül-e ennek vagy nem –mosolyodik el, aztán elindul egy pad felé, mert azért állva mégsem ehetnek mint a lovak.
- Ha ebben most nincs méreg, akkor ígérem, hogy miután az utolsó korty kávét is megittam, kérhetsz cserébe valamit - s már harap is bele a kenyérbe, majdhogynem úgy, hogy még a csomagolást is alig szedi le róla.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=781144#post781144][b]Emily Dorothea Fisher - 2019.11.17. 20:52[/b][/url]

Megrázom a fejem arra, hogy hazudjon-e, mert ne. Én igazából örülök neki. Mint a nagy háborúknál, amikor vesztes idényben egy olyan szövetséges jön, akiről tudod, hogy megnyeri neked a háborút. Nekem ez a szövetséges most Barnabás. Mert ő tudja, és nem ellenzi. Tudja, és érdekeltem. Nem a csaj lettem, aki lenyúlja a haverját, és ezt csodálatos. Nem kell hazudnia, de meg kell, hogy mondjam, nagyon szépen titkolta ezt az egészet.
- A Randigurut tudom, viszont ez a másik nincs meg. De ha jó film, akkor majd megnézem.
Mondjuk, én a rossz filmeket is. Imádom a nyálasan csöpögős, egyértelműen romantikától túlcsorduló filmeket. Sokszor van nálam ilyen "csajos én idő", amikor bekucorodom a laptop elé nasikkal és egész maratont tartok ezekből a filmekből. Imádom az összes nyálat. És valljuk be, imádom Adriant is és Nicot is ezekbe a nyál filmekbe belehelyezni.
- Istenem, ti férfiak, borzalmasak vagytok!
De hát legyen, ha annyira fizetni szeretne ez a morgós nagy gyerek, akkor csak fizessen nyugodtan, én nem vagyok semminek sem az elrontója, és tudom, hogy imádni fogja, mert ez a világmindenség legjobb dolga. Komolyan mondom, aki kitalálta, hogy két hatalmas szeret bundáskenyér közé belepakolnak egy csomó mindent, az egy zseni volt. Nagyon nagy zseni.
- Én kérek elnézést!
Nevetem el magam a csomagolás bontogatása közben, mert őszintén szólva, nem hiszem, hogy a lányaimat ördögnek hívni annyival jobb. Különben is, a hétvégén őrült hercegnős pizsiparti lesz nálunk, ahol az ördögfiókáim is ott lesznek. Tény, hogy nem mindig a legjobbak, főleg Rebi, de azért nem is olyan vészesek, mint néha beállítják őket.
- Megnyugtatlak, hogy nem. Viszont szerintem biztos, hogy jó randi alap vagy, csak gyakorolnod kellene. Én január közepéig nem randizhatok Nicoval nyíltan, mert tönkretenném a karrierjét, és azt nem szeretném, szóval, ha gondolod, addig gyakorolok veled párszor, hogy tök jó legyél benne. Semmi tapi meg semmi smaci, csak maga a randizás. Mit szólsz?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=781150#post781150][b]Bánki Barnabás - 2019.11.17. 21:07[/b][/url]

- Tehetek én róla, hogy így neveltek? - tárja szét a kezeit. Ő hagyománytisztelő. Ha az utolsó galleonjait kéne most leperkálnia, akkor sem hagyná, hogy egy nő fizessen. Ez tisztelet. Méghozzá Emily irányába.
Örül az ételnek és az italnak, mint egy kisgyerek a karácsonyi ajándékainak. Ez arcán is látszik, hiszen már nem készül halálára. Aztán Emily úgy vágják pofon, mintha valaki meglendített volna felé egy serpenyőt, hirtelenjébe azt se tudja fiú-e vagy lány.
– Várjá’ – néz fel a kaja mögül, mert most ezt értelmeznie kell és kávé nélkül rohadtul nehezére esik. – Én gondoltam megkérsz rá, hogy cipeljem a cuccaid, míg nagybevásárolsz vagy mit tudom én, helyettesítselek valamelyik nap, erre te bedobod ezt? – le is kell tennie a kenyér maradékát és nagyra nyílt szemekkel nézni a nőre.
– Te tuti, hogy a halálomat akarod – állapítja meg végül, aztán csak megszerzi a kávét, hogy egy nagyot kortyoljon belőle. A szörnyű az egészben az, hogy bármennyire is bizarr ez a dolog, igazából nincs jobb jelöltje erre, mint Emily. Mert, mint nő hidegen hagyja. Nem azért, mert annyira rusnya lenne, hanem azért mert Nico asszonya.. Így nem kell attól félnie, hogy a gyakorlás alatt bármi érzelem kezd kialakulni egymás irányába. De akkor is.
– Hát legyen – csap végül saját combjára, hirtelenjében, s magát is meglepi azzal, hogy ezt mondta. Nico tuti, hogy ki fogja nyírni. JOGOSAN.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=781278#post781278][b]Emily Dorothea Fisher - 2019.11.19. 17:51[/b][/url]

- Ugyan, egészen biztos vagyok benne, hogy Nico nem akadna fent egy kamu randin.
A feltételezés is már majdnem, hogy sértő, hogy ebből baj lenne, hogy bántaná őt, hiszen Barnabás a legjobb barátja, én pedig a szerelme vagyok. Bízik bennük, ebben teljesen biztos vagyok. Meg aztán ebben nincs semmi, szóval nem nagyon hiszem, hogy akárcsak az említésre méltó kategóriába kellene sorolni. Hát még csak a szendvicsemet se felezem el vele, a romantikázósok meg azt csinálják, de nem. Az én kajámból nem eszik. Ahogy Joey, úgy Emily sem ad a kajájából, ez alapelv. Nico talán kaphat, de még dolgoznia kell azért az ügyön, hiszen nem megy ám olyan könnyen ez.
- Most tutira undorítóan nyálas leszek, de nem érdekel.
Mondom vigyorogva, miután egy hatalmas nagyot haraptam, megrágtam és lenyeltem, közvetlenül az előtt, hogy innék két kortyot. Aztán persze jöhet a kávé, mert némi napindító nekem is kell. Tényleg egy csomó helyre el kéne jutnom, de az elindulásra nagyon nehezen visz rá a lélek.
- Ami Nicoval van, az maga a csoda. Csodálatosan érzem magam. Annyira nyálasan szerelmes vagyok, hogy néha csak ülök az ágy szélén, vörös arccal, és kínosan, bandzsán vigyorgok. Zavarba hoz a szerelmünk, és ezt imádom. Annyira boldog vagyok, és annyira boldogan vagyok zavart. Komolyan. A múltkor együtt voltunk, semmi extrát nem csináltunk, eltelt egy pár óra együtt, aztán az éjszakában lelépett, mert ne izéljon már Bözsi néni rajta, hogy mit csinál ott, én meg olyan energiát kaptam tőle, ettől a pár órától, hogy hajnalig írtam a szakdolgozatom. És, dobpergés, készen van. Már a konzulensem olvassa, áment mond, korrektor, köttetés, és már csak a tételek, leállamvizsgázom, és abban a pillanatban, hogy ott van a kezemben, nem fog érdekelni, hogy ki látja és ki nem, mindenfelé sziruposan csöpögni fogok.
Elégedetten húzom ki magam, mert már látom a végét, látom, hogy ez mennyire csodálatos lesz, és hogy mennyire nem fog érdekelni a kritika sem. Hát mondjuk csúnya is lenne, hiszen életem első párkapcsolata a bátyám exe volt, szóval mit ne mondjak, felnőtt a kis Emily. Én se hittem, hogy lesz belőlem bármi is, de az egyetem, a szaktársak, Adrian és Nico megmutatták, hogy eléggé sok is lehet belőlem, és sok is lett.
- Umm, legyen holnapután este. Random hely vagy nálad?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=781283#post781283][b]Bánki Barnabás - 2019.11.19. 19:34[/b][/url]

– Jó én elhiszem ezt a habos babos mesét, komolyan. De, mindjárt visszajön a bundáskenyér és szerintem nem lenne olyan rohadt jó íze, mint lefelé volt – ezzel jelzi, hogy Ő örül a boldogságuknak, meg tök cukinak tartja ezt az egészet, de mivel rohadtul nem ért hozzá, nem élte át, s valószínűleg nem is fogja, így nem képes befogadni ennyi szívecskét, meg csillámpónit és egyebet.
– Na, akkor ha végzel az egyetemen, azt hiszem távolabb költözök, mert nem fogok tudni megmaradni a közeletekben – nevet fel hangosan. Tényleg csak viccel, s reméli, hogy a nő is veszi a lapot. Jó, hogy vannak egymásnak, mindkettejükre ráfért ez a boldogság, reméli, hogy sokáig meg is marad.
– Amúgy király, hogy végre leadtad. Majd iszunk rá egyet – mert ünneplésre mindig találni kell alkalmat. S mégis mi lehetne jobb alkalom annál, hogy végre leesnek róla a láncok, szabadon futkározhat, mint egy tyúk a baromfiudvarban? Még akár Bözsi nénje is megkergetheti, Barni biztos benne, hogy Emilyt az sem igazán zavarná. S megérti. Meg irigyli is. Úgy tűnik van, akinek összejönnek a dolgai, ez pedig tök jó, főleg, hogy egy kicsit részese is lehet.
– Te tényleg azt akarod, hogy engem kinyírjanak – rázza meg fejét egy sóhaj kíséretében. Lepörgeti szeme előtt a lehetőségeit. Valahogy úgy érzi Emilynek most annyira bejön ez az ötlet, hogy képes egy random este csak úgy beszambázni hozzá, hogy közölje, akkor most pedig „randizunk”. Ezt megelőzendő inkább átgondolja, hogy a következő napokra mit tervezett a házban, aztán megadóan felemeli a kezeit.
– Jó. Ha már belemegyek ebbe az őrültségbe, akkor az legyen az én házamban, hogy ne nyilvánosan végezzenek ki – neveti el magát. Csak azért, hogy legyen idej elintézni pár dolgot, mielőtt Nico jól agyonveri és hetekig az ispotályba kerül.. Ha egyáltalán oda kerül.
– De szerintem szólni kéne az emberednek - nem egy aggodalmas ember, de mégis a legjobb barátjáról van szó. Legalább nem úgy jön majd le, hogy a háta mögött kavartak valamit. Amúgy sem igazi randiról vagy ilyesmiről van szó. Emily mond neki pár tippet, ő meg szépen vagy megfogadja vagy nem. Közben meg esznek egy jót. Mi lehet ebben olyan szörnyű? Mit lehet ebben félreérteni?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=781285#post781285][b]Emily Dorothea Fisher - 2019.11.19. 20:13[/b][/url]

- Dehogy jön. Imádsz minket.
Vigyorgok rá, mert tudom, hogy így van. Vagy, ha nem? Hát igazából az sem érdekel. Én nagyon szeretem Nico-t, nagyon szeretem azt, amit kivált belőlem. Nő akarok lenni, igazi nő, aki büszkeséggel tölti el. Olyan nő, aki méltó egy ilyen férfi szerelmére. Nagyon sok mindent nem tudok, nagyon sok mindent nem tapasztaltam, de mellette mindenképpen okosabb, érettebb és felnőttebb leszek, minden egyes nappal. Tökéletesen boldog vagyok ettől a ténytől. Hiszem, hogy mellette az az ember lehetek, akit gyerekként magam elé vizualizáltam. Álmomban sokszor voltam erős és független nő, aki nem ijed meg akkor sem, ha Valery támad rá. Akit már nem kergetnek a múlt ködös árnyai, aki boldog. És nézzenek oda, itt vagyok. Boldogan, pozitívan, és révbe érő érzéssel, mely mosolyt csal az arcomra.
- Ugyan már! Nincs ebben semmi, ne aggódj. Csak az aggódik, akinek a szándékai nem tiszták. Én ezt nem érzem. Nem csinálunk semmi rosszat, csak gyakorolsz, én meg segítek neked. Egy csomó mindent nem tudok amúgy én sem, szóval rám is rám fér. Kicsit jobban akarom csinálni a dolgokat, mert nekem Nico előtt csak Adrian volt, és tudod...
Kicsit nehéz ezt megfogalmazni, de azért muszáj lesz, valahogy. Szusszanok egyet, a kávét kicsit lögybölöm, hogy lefoglaljam a kezem.
- Ő egy igazi férfi. És nem akarom elveszíteni. Vannak nálam sokkal jobban képben levő nők is, és azért jó lenne, ha valaki küldődként megmondaná a hibáimat.
Furcsa, amikor valamit ennyire jól akarsz csinálni, és én jól akarom csinálni vele, tényleg, mindent. Tudok önálló és határozott nő lenni, de amióta ismerem őt, tudom, hogy nekem csak vele teljes az életem. Tényleg, azóta élénkebbek a színek, erősebben melenget a nap, szebbek az esős napok is. Minden csodálatos.
- Szólok neki.
Ígérem, de persze mint később az majd kiderül, a pletyka előbb jut el, mint, hogy én kinyissam a számat, és igazából esélyem sem lesz már erről szólni. De most nagyon hiszek benne, hogy szólok, Nico megérti, és azt mondja, jó ötlet, hogy jó dolog, hogy segítek a barátjának. Nem is értem, miért ne lenne az.
- Eljössz velem vásárolgatni, vagy visszamész az őrültek házába?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=781294#post781294][b]Bánki Barnabás - 2019.11.19. 21:53[/b][/url]

– Jól van értem én. Ő egy igazi férfi, aki mindenki felett áll és senki nem fog felérni soha hozzá.. Értem én. De. Ne becsüld már le magadat. Jó nő vagy, sokkal jobb, mint hinnéd, de azt gondolom, hogy ezt nem nekem kell bizonygatni a számodra – majd Bianchi szépen felhúzza a kicsike önbizalmát. Ha már akkora férfi és annyira igazi, akkor álljon a talpára és adjon egy kis lelket ebbe a nőbe, mert Barnit az őrületbe kergetik az ilyen bizonytalanságok.
Ő elhiszi. Bízik annyira a nőben, hogy ráhagyja ezt, elvégre neki van intim kapcsolata az említett féllel. Ki tudná jobban beadni neki ezt az egész őrültséget, mint a nő, aki nevetheti testét és minden praktikáját? Szegény Barnabás. Inkább feküdne ő Nico alá a hír végett, minthogy ezt egy nőre hagyja, mennyire pórul fog emiatt még járni..
–Áhh ezt most passzolom – issza meg a maradék kávét egy húzásra. – Rendet kell vágnom a házban, ha te két nap múlva eljössz.. Nem ám a végén elnyel valamelyik állat, vagy annak a végterméke – finoman rácsap a nő combjára, majd felpattan.
– De! Ettől függetlenül, máskor behajthatod rajtam ezt a vásárlásban segítősdit, cserébe azért, mert ilyen iszonyat jó reggelit pakoltál elém – tudja, hogy nem a nő készítette, de mégiscsak ő szerezte neki. Ember meg hálás érte, nagyon.
-  Azért vigyázz arra, hogy meg ne szakadj, kár lenne –tápászkodik fel végül, majd keres egy szemetest, hogy kidobja csomagolópapírt és a papírpoharakat. –Örültem Emily, megmentetted az életemet – nincs puszi, mert ő nem olyan, csak int egyet, aztán elindul haza felé, hogy végre harcba szálljon a látogatóival szemben.