33. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek: Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaFő utcza

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Rentai Bálint
INAKTÍV


Gyógyító || Vattacukorúrfi
offline
RPG hsz: 435
Összes hsz: 14197
Sikátoros folytatása
Írta: 2018. október 25. 21:19
| Link

Masa
előzmény

Látom az arcán a megütközést, hogy nem tudom miről beszél, de csak nézek rá tovább kérdőn, várva a választ. Szerencsére az hamar megérkezik és nem is kell csalódnom a korábbi stílushoz hasonlóan rendkívül részletes és már-már kézzelfogható leírást kapok a savanyú cukorról és az általa választott nyalókáról. Az almás hasonlatot nagyon jól értem, így bólogatok és már majdnem azt gondolom, hogy ez a nyalóka nagyon jó dolog, ahogy a savanyú cukor is aztán rájövök, hogy mégsem, mert hát... cukor.
- Nagyon érdekesen hangzik. Biztos vagy benne, hogy egy elég lesz? - érdeklődöm, mert a lelkesedése alapján kinézem belőle, hogy tízet is megeszik egyszerre. Nem mintha annyit szeretnék neki venni. Nem állok én jól anyagilag.
Ekkor botlik meg és üti be a fejét. Nem hezitálok sokat, gyorsan és könnyedén látom el, ebben már elég nagy rutinom van. A kérdésére viszont először egy kuncogással felelek.
- Az egyetemen tanultam. Bár annyira nem nehéz, nem értem miért nem tanítják korábban. - Megvonom a vállam. Gondolom a szülők könyvében meg hasonlókban benne van, csak nekem azért volt új, mer a szüleim muglik.
Elteszem a pálcám és tovább indulunk így végre kiérünk a sikátorból is. A kérdésére elmosolyodom, aztán a feje forgatása helyett, most csak a sajátommal balra biccentve jelzem az irányt. - Erre.
S azzal meg is indulok.  
Hozzászólásai ebben a témában

Faggató |Leghelyesebb Levitás '14 t/ny
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó


minden lében villa
offline
RPG hsz: 654
Összes hsz: 6290
Írta: 2018. október 26. 21:32 | Link

Bálint
Kinézet

Nagyon érdekesen hangzik? Hogy mondhat valaki a savanyúcukorkára annyit, hogy nagyon érdekesen hangzik? - Igen, elég lesz, köszönöm szépen, - bólintok vontatottan, értetlen arccal - nem akarok jóllakottan menni vacsorázni.
Időben visszanyelem a "nem szoktam sokat enni" magyarázatot, mielőtt a lelkiismeretem megróna hazugságért. De komolyan, már szinte láttam, ahogy Apa felbukkan Bálint válla mögött, és feldúlt-hitetlen arccal és hangon elpanaszolja amit mindig el szokott: hogy egyszer ötévesen megettem a hűtőből a pudingját.
Állítólag azóta nem szereti már a pudingot, és ez csakis egyedül az én hibám. Ezután szokott az jönni, hogy Anya suttogva megköszöni amiért nem kell folyton kivennie a kanalat a kezéből, én vigyorogva lepacsizok vele, Apa meg megsértődik.
- Különben is, - folytatom - most ettem a mandulából is. - S ezzel felmutatom az üres zacskót, amiben legutóbb még két-három szem csücsült. Nem volt sok, de neki nem kell tudnia. Véletlenül sem szeretném, hogy úgy érezze többet kell vegyen nekem, így is nagyon rendes tőle, hogy ki akar engesztelni. Biztos nem mindenki gondolkodik így.

Szomorúan biggyesztem le a szám szélét, amikor rájövök, hogy egyhamar nem jutok hozzá az értékes tudáshoz. - Nagy kár, jó hasznát venném. Te valami gyógyítóféleségnek készülsz, hogy ilyesmiket ismersz? - fogalmam sincs, hogy tanuló-e még, de fiatalnak tűnik, így megkockáztatom, hogy igen. Nem is igazán tudom hogy működik ez az egész gyógyítósdi, csak akkor kezeltek amikor a torony összeomlása után a gyengélkedőre kerültem. Előtte csak mugliorvosokhoz vittek, hiszen nem volt olyan problémám, amivel mágikus szempontból gond lett volna.

- Jó, tudtam ám, csak teszteltelek. - vigyorodom el szélesen, miközben egyáltalán nem áll szándékomban meggyőzni őt arról, hogy tudtam, egyszerűen csak... Kicsúsznak a szavak. Bátor léptekkel indulok meg a jelzett irányba, és közben kidobom a kiürült csonagolást egy szemetesbe. Nem alá, nem mellé. Bele. Mert Masa védi a környezetet. Gondolom vigyorogva, majd nem szándékosan ugyan, de hangosan megjegyzem, - Jó szlogen lehetne! - magamban somolyogva lépkedek, és vissza-visszaperdülök, hogy Bálint mögöttem van-e még.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:34
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Rentai Bálint
INAKTÍV


Gyógyító || Vattacukorúrfi
offline
RPG hsz: 435
Összes hsz: 14197
Írta: 2018. október 28. 11:37 | Link

Masa

- Értem - mondom könnyedén, bár nem vagyok benne biztos. De ezt neki nem kell tudnia. Mármint nehezen tudom elhinni, hogy egy nyalókától vagy akár kettő-háromtól bárki jól lakna, de nincs viszonyítási alapom, így inkább nem megyek bele a teorizálásba. - Uh, mert három szem maundulától jól laksz? - mondom mégis csak, egy kis szkeptikus nevetéssel, de komolyan nem akarok jobban bele menni a témába, így gyorsan hozzáfűzöm: - De hiszek neked.
Még ha nem akkor is. Valami azt súgja, ha hagynám, akkor hosszasan magyarázná, hogyan működik az emésztése és tényleg nem szeretném tudni.
Az viszont, hogy megbotlik és beüti a fejét nem olyasmi, amit ápolatlanul hagyhatok, így egy egyszerű bűbájjal kezelem és készségesen válaszolok is neki, igaz a válaszom nem dobja fel.
- Szerintem benne van ez a legalapvetőbb elsősegély könyvekben. Csak valahogy azokat sosem néztem át az egyetem előtt. - Megvonom a vállam. Ha mégis tévedek, akkor pedig bizony várnia kell, bár az is lehet, sosem tanul majd gyógyítónak, akkor meg nem is tanulja meg. - Ah. Pont annak tanulok.
A válasz után egy enyhe, de büszke mosoly ül ki az arcomra. Majdnem bele is kezdek ecsetelni, hogy mik a terveim a jövőre nézve, de elvetem a gondolatot gyorsan. Nem ismerem annyira, hogy ezt megosszam vele és nem is tudom érdekli-e egyáltalán. Inkább az utcára fókuszálok.
- Nyilván -
felelem szem forgatva, ahogy azt állítja engem tesztelt az útirány kapcsán, majd követem a lánykát, aki lelkesen megindul előttem.
- Mi lenne jó szlogen? - kérdem, mert a "nyilván"-om biztos nem. De szinte biztos, hogy csak én nem tudom követni a gondolkodásmódját.  
Hozzászólásai ebben a témában

Faggató |Leghelyesebb Levitás '14 t/ny
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó


minden lében villa
offline
RPG hsz: 654
Összes hsz: 6290
Írta: 2018. október 28. 21:09 | Link

Bálint
Kinézet

Összehúzott szemmel nézek a mellettem sétálóra, aki nem könnyíti meg a dolgomat. - Nem, nem laktam jól, de nem is szeretnék. Azért megyek majd vacsorázni. - Somolyogva nézek rá, és felhozom a legvégső okot, ami elől nem lehet kibújni. - Miért, ha azt mondanám, hogy mondjuk 20-at szeretnék, akkor megvennéd nekem? Nem hiszem. - Vállat vonok, hiszen ez tényleg olyan dolog, ami nem lenne túl reális. Én se tenném, persze nekem nem is lenne annyi pénzem, hogy megtegyem. Vagy talán ő ilyen gazdagnak érzi magát, hogy csak úgy nyalókákat vásárolgasson random embereknek?

Hol lehet vajon kapni ilyen elsősegély könyvet? És abból szabad lenne magamtól megtanulnom a varázslatot, vagy ott is érvényes lenne, hogy csak tanári felügyelet mellett kísérletezhetek? Ezeket a gondolatokat viszont már nem mondom ki, hanem feljegyzem magamnak fejben, hogy legközelebb utánajárjak. Először a könyvtárban fogok keresgélni, aztán meglátjuk, ha ott sem bukkanok a nyomára, megnézek pár könyvesboltot, antikvitást. Inkább a következő mondatára fókuszálok. -És szereted? Nem hiányzik a Bagolykő? Nem volt furcsa, hogy nem ide kell jönnöd? - árasztom el egy újabb kérdésözönnel. Nekem már ennyi idő után is furcsa lenne hirtelen máshova bejárni.

Figyelmen kívül hagyom, hogy a szemét forgatja a szavaimra, hiszen én azt egyébként sem gondoltam túl komolyan. Megrezzenve nézek fel amikor rákérdez a szlogenre, és realizálom, hogy lehet túl hangos voltam. - Á, semmi. Csak arra mondtam, - mutatok a kuka felé amit már elhagytunk - hogy azt gondoltam, hogy "Mert Masa védi a környezetet" amikor kidobtam a szemetet. Nem nagy dolog, persze, csak átfutott a fejemen.
Körbenézek, és meglátom ahogy közeledünk a cukorkabolthoz. A szemeim felcsillannak a látványra, és talán a lépteim is begyorsulnak kicsit.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:34
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Rentai Bálint
INAKTÍV


Gyógyító || Vattacukorúrfi
offline
RPG hsz: 435
Összes hsz: 14197
Írta: 2018. november 3. 11:01 | Link

Masa

Uhh, kötekedős hangulatban van. De valahogy arra pontra jutottam, hogy már nem idegesít, inkább szórakoztat. Ami nekem jó... neki talán kevésbé. Nem tudom ő mennyire élvezi. De nem is nagyon számít. Piszkáldóni jó.
- Minden világos. - Ezzel pedig ráhagyom a dolgot. Amúgy tényleg értem én... csak na. Vicces.
- Nem. Húszat biztos nem vennék. De kettő-háromról talán még meggyőzhető lettem volna - megvonom a vállam. Mindez már úgyis a múlté. Egyet kért, úgyhogy egyet fog kapni. Nem többet és nem kevesebbet. A téma pedig lezárva, s a bukásának köszönhetően újat is találunk. A kérdése kissé meglep, de aztán csak megvonom a vállam.
- Nem igazán. Egy ideig Koreában éltünk, ott kezdtem az iskolát. Csak ötödikben jöttem ide - magyarázom neki, és ezzel valószínűleg meg is érti, hogy nem az iskolához kötődöm. Inkább az emberekhez, de ebbe meg nem megyek bele. - Egyébként szeretem. Egészen kicsi korom óta orvos akartam lenni... aztán kiderült, hogy varázsló vagyok így gyógyító lett belőle. Bár a mugli orvosira is felvettek. Csak ott halasztok, mert a kettő együtt kicsit macerás. De elég sok átfedés van, ami az anatómiát meg az alapokat illeti...
Mire befejezem a mondandómat el is érünk a cukorka bolthoz. Kinyitom az ajtót, és előre engedem a lánykát. Menjen csak, keresse meg az áhított nyalókát. Aztán kérek majd tanácsot, hogy Boginak mit vigyek. Tőle... vagy az egyik eladótól. Még megálmodom.
Hozzászólásai ebben a témában

Faggató |Leghelyesebb Levitás '14 t/ny

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaFő utcza