36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaFő utcza

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Eleonore Santos
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2018. május 24. 08:34 | Link

Emerald Stone
Május 22., délután | Outfit





Ahogy megérkezett Bogolyfalvára erőszakkal sem lehetett volna letörölni a vigyort az arcáról. Nem foglalkozott vele, ki nézi, vagy ki sem, a hopp hálózat után egy egyszerű mágiával eltüntette magáról a port, majd kilépett a Fő utczára.
Imádta, hogy a Nap még fényesen ragyogott, nem pedig a szürkületben kellett vaklálnia. Csak két előadást kellett aznap tartania, az egyik csoport csak csendesen jegyzetelt, a másik viszont érdeklődőbb volt. Rengeteg kérdést tettek fel, némelyik butuska és egyszerű volt, de a többség fontos dolgokra kérdezett rá. Ellie nem tudta, pontosan mit akarnak a hallgatói a jövőben, de nagy reményeket fűzött ahhoz a csoporthoz. Látták az erdőt, nem csak a fát, ez pedig elengedhetetlen része a sötét mágia kutatóinak, vagy tanulmányozóinak. Ismét megfogadta, hogy nem fogja sajnálni az időt azoktól, akiket komolyan érdekel a szakterülete.
De nem akart sokat foglalkozni tovább a munkájával, most kikapcsolódni jött ide.
Jól megnézte magának a kis falut, legalábbis azt a részét, amit látott. Nagyon aranyos boltocskákat látott, de hát ez így szokott lenni. Felkészült, mielőtt ide jött, már tudta, hogy nem messze innen itt van a Bagolykő Mágustanoda, ahol a magyar varázsló- és boszorkánytanoncok tanulnak. Az egyetemen megtudta, hogy rengeteg nemzetiség megfordul itt, nem csak magyarok. Először meglepődött, de aztán azonnal rájött, hogy végül is ez normális, főleg ha tényleg olyan jó itt az oktatás, mint mondják.
Az emberekre koncentrált ezek után, hogy végre meglássa régi barátnőjét.
Hozzászólásai ebben a témában
Emerald Stone
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 147
Írta: 2018. május 24. 20:27 | Link

Eleonore Santos


A szállodában évről évre számtalan ember megfordult, muglik és mágusok egyaránt. Még gyermekként kezdtem segíteni a nevelőanyámnak, s persze először csak kisebb feladatokat kaptam, majd egyre komolyabb teendőket bízott rám. Végül már a recepción dolgoztam szinte egész nyáron. Nálam jelentkeztek be és ki a vendégek, én intéztem a kirándulások, hajós és szárazföldi túrák, a spliti városnézések minden szervezési és logisztikai részletét. Bevallom nagyon szerettem, annak ellenére, hogy nem vagyok egy könnyed és kommunikatív típus. Eleonore-t is egy ilyen program alkalmával ismertem meg, akivel azután egész szünetben szinte minden estét kinn töltöttünk a tengerparton. Végül ő lett a spanyol levelezőtársam, akinek hála tökéletesre sikerült a nyelvvizsgám. Sok éve nem találkoztunk, s furcsálltam, hogy itt Bogolyfalván pár nappal megérkezésem után rám talált, mert bár néha mostanság is váltottunk pár levelet, nem adtam hírt neki költözésemről a legutóbbiban, mivel az úgy egy éve lehetett. Mindent egybe vetve most mégis itt vagyok és őt is valahol errefelé találom. Nem egyeztettünk le sajnos konkrét helyet, csak annyit rögzítettünk, hogy a fő utczán, mely nem nagy, ám ilyen szép időben igen zsúfolt és zajos. Az eltelt idő alatt úgy hiszem mindketten sokat változtunk. Az én jellemem markánssá, öntudatossá és távolságtartóvá vált, s mindez külsőmön tisztán tükröződik. Ma is egy sötétkék blúzt viselek, hozzá szürke ceruzaszoknyát, mely térdemig ér, hozzá egy nagyjából öt centis sarkú kényelmes, de elegáns, a felsővel megegyező színű bőrcipőt vettem fel. Hajamból francia fonással készítettem betűrt kontyot, csak minimális sminkkel emeltem ki szemeimet és ajkamat. Nem tudok megválni jogi tanulmányaim alatt, majd később ügyvédként kialakított stílusomtól és nem is akarok. Így vagyok önmagam. Menet közben megigazítom hajam és gallérom, majd tekintetemet végigvezetem az emberek sokaságán, de egyelőre nem látok az általam keresett személyhez még csak hasonló külső jegyekkel rendelkezőt sem.
Hozzászólásai ebben a témában

Eleonore Santos
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2018. május 27. 18:58 | Link

Emerald Stone
Május 22., délután | Outfit





Egyre csak nézelődött, közben néha el is csodálkozott, mi vezérelte ide Mert. Nagyon aranyosnak találta Bogolyfalvát, semmi negatívat nem tud róla elmondani, de azért mégis más, mint Horvátország. Sosem fogja elfelejteni annak a kisvárosnak a különleges auráját, sem azt a gyönyörű hotelt.
Persze azzal tisztában volt, hogy a barátnője jogi karriert szeretett volna és nem a hotelben megöregedni. El kellett ismernie, hogy akármennyire volt álomszerű az a hely, még ő sem maradt volna ott. De ha már Ellieről van szó, nála is mindenki meglepődött, amiért Pécsen kötött ki. Bár eleve ebben az hibázik, hogy a legtöbben nagyvárosi lánynak gondolják, pedig a kisvárosokat mindig is jobban szerette.
Nem jutott tovább a gondolatmenetben, mert végre kiszúrta Mert. Gondolkodás nélkül átvágott a tömegen, hevesen csápolva szólt neki hangosabban. Ha észre vette a nő, ha nem, azonnal átölelte, csak azután vette szemügyre jobban, mennyit változott.
- Azta Mer, imádom a stílusod! Ha meglátnálak a tárgyalóteremben tuti sírva futnék ki, vagy elkérném az elérhetőséged. Vagy a kettő egyszerre - nevetve legyintett, bár komolyan gondolta.
Már Elle is tudta, milyen egy tárgyalás, habár ő a vádlottaknál foglalt akkor helyet. Akkoriban Emerald volt az egyetlen, akinek a leveleit olvasva megnyugodott a lelke.
- Nincs kedved egy kávéhoz? Olyan, mintha ezer éve nem ittam volna - vetette fel egyszerűen. Persze alig két órája fogyasztotta el az utolsó csészével, de venezuelai volt, ráadásul mióta visszajött a második túrájáról, rendesen rászokott a barna löttyre.
Utoljára módosította:Eleonore Santos, 2018. május 28. 09:06
Hozzászólásai ebben a témában
Emerald Stone
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 147
Írta: 2018. május 28. 10:19 | Link

Eleonore Santos


 Pár pillanat alatt két ölelő kar közé kerülök, mindez olyan hirtelen történik, hogy őszintén megvallva felocsúdni is alig van érkezésem. Régen hallott becenevemen szólít a nő, aki vihargyors, sodró lendülettel iderohant hozzám, s akiben kisvártatva Eleonore-t ismerem fel. Sokat változott, az a pár fotó, amit küldött nem adta vissza azt a képet amivel most szembesülök, talán emiatt nem vetten észre rögtön a tömegben. Öltözéke és külleme tökéletes ellenpontozója az én megjelenésemnek. Ez mindig is így volt, s úgy fest az idő múlta sem változtat az alapvető dolgokon. Megvárom míg elenged, s kissé elhúzódom. - Örülök, hogy látlak - mondom nyugodt hangon, mely kedvesebben csendül az átlagosnál és bár nem vagyok híve a heves üdvözlésnek, halványan még el is mosolyodom. - Mehetünk, persze -  válaszolom felvetésére, s bár nem fogyasztok koffein tartalmú italokat bizonyára lesz olyasmi amit ihatok, míg ő kávé utáni sóvárgását csillapítja. Elindulok amikor ő és céltudatos léptekkel haladok mellette, tartva vele a lépést. Kapcsolatunk mondhatni bennsőséges mivoltának ellenére sem válok nyitottabbá mint szoktam, s nem kezdek azonnal mély beszélgetésbe. Sőt, felületesbe sem. Csendben sétálok egyelőre a szép, laza és vagány nő mellett. Furcsa érzés az emlékeimben élő lányt összevonni a jelenben itt lévővel, ahogy magamat sem tudom egykönnyen visszaidézni már. Az évek alatt átélt események sok nyomot hagytak bennem és rajtam, és azt gondolom ezzel ő is igy van, s biztosan érezi ennek súlyát.
Hozzászólásai ebben a témában

Eleonore Santos
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2018. május 28. 12:33 | Link

Emerald Stone
Május 22., délután | Outfit





Megállapítja magában, hogy az idő jót tett Emeraldnak. Ezer éve nem látta, alig tudja elhinni, hogy ez a csinos nő lett abból a kislányból, akit annak idején a recepciós pult mögött megismert. Ami viszont nem változott, hogy Mer továbbra is szófukar. Sosem zavarta ez Elliet, sőt, néha olyan érzése volt, hogy beszél ő eleget a barátnője helyett is.
- Én is, annyira boldog vagyok, hogy végre sikerült összehoznunk ezt! Meg most már csak egyetemen fogok tanítani, nem dzsungelekben mászkálni, szóval könnyebben találkozhatunk többet is - még ha ez egy kicsit rosszul is esett neki.
Elég sokszor megrohamozta az érzés, hogy menjen vissza és kutassa tovább a sötét mágiát. Alig egy éve tért vissza a második kirándulásából, mégis hiányolta a veszélyt. Egy német ismerőse azt mondta, ez a latinamerikai vére miatt van, de Elle tudta jól, hogy ez nem elég. Egyszerűen csak szeretett felfedezni dolgokat, még ha azok az élete veszélyeztetésével is jártak.
Bár talán ettől a magyar kávétól talán nem kell félnie. Miközben elindultak, várt egy kicsit, a gondolataiba merült, aztán feltűnt neki a csend. Nem zavarta, mégis hallani akart minden részletet, amit eddig csak bagolyban olvashatott el.
- Szóval, mesélj, mi szél hozott ide? Mármint úgy komolyan, Magyarország aranyos, meg minden, de mégis fura váltás, nem?
Hozzászólásai ebben a témában
Emerald Stone
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 147
Írta: 2018. május 28. 15:14 | Link

Eleonore Santos


 
A viszontlátás öröme, még ha rajtam nem is látszik oly' kristálytisztán, mint rajta, kölcsönös. Lágy mosolyra húzódik szám szeglete lelkendezésére, s arra a javaslatára, hogy többször is tudunk majd találkozni. - Rendben - helyeslek is röviden, mielőtt azt hinné ellenemre van az ötlet. Ezután egy ideig csendben sétálunk, míg végül ő töri fel hallgatásunk pecsétjét. Kérdése hullámokat vet elmém tótükrén. Egy sort sem írtam neki a balesetről, amiben nevelőszüleim meghaltak, s mely után, mint az életbenmaradtak általában, átértékeltem eddigi létezésem minden spektrumát. Sem az ügyről, mely a végső döntésre késztetett. Talán meg kellene osztanom vele mindezt, de hogyan mondhatnám el? Még ha őszinteségnek híján nem is vagyok, a szavak ajkamról, mint gyöngyök csupán a tárgyalóterem falai közt tudnak igazán könnyedén, vagy épp bölcs lassúsággal peregni. Távolságtartó hűvösségem mélyen érző, sebezhető lelket  óv, mint sünt tüskéi, mégsem tagadhatom most meg hirtelen ennyire önmagam. Vagy mégis, hiszen minden most kezdődik el... - Úgy éreztem változásra van szükségem. A szállodát eladtam nevelőanyám egyik ott élő rokonának, felmondtam és idejöttem. Itt tanultam, ismerem a falut. Logikus lépés volt Bogolyfalvát választanom. - kezdem úgy akár egy védőbeszédet.  Magam állok most a vádlottak padján, bár ez bizarr visszfényt vet eddig kialakult önképemre. Nem bánom döntésemet, mégis úgy érzem mentséget, de legalábbis jó indokot kellene találnom rá mások számára, hogy miért jöttem ide és telepszem le hamarosan.
Utoljára módosította:Emerald Stone, 2018. május 28. 16:00
Hozzászólásai ebben a témában

Eleonore Santos
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2018. május 28. 15:51 | Link

Emerald Stone
Május 22., délután | Outfit





Ellienek elég volt a rendben, mint válasz, már előre tudta, hogy többször is meg fogja látogatni barátnőjét, vagy majd szól, hogy hétvégente ő jöjjön át. Amúgy is szüksége van ismerősökre itt, az pedig még kellemesebb, hogy Emeraldra is számíthat.
- Van itt egy Smaragd teaház, vagy mi. Még sosem voltam ott, de azt mondják, isteni a lattéjuk. Nem megyünk oda? - dobta fel ötletként. Szerette összekötni a kellemest a hasznossal. Jelen esetben a kellemes, hogy Emeralddal lehet, a hasznos pedig, hogy megismeri a környéket, ahol élni fog.
Még ha lett is volna jel arra, hogy Mer nem mondott el mindent, Ellie nem vette észre. Gyerekként ismerték meg egymást, azóta pedig rengeteget változtak mindketten. Hiába váltottak sűrűn leveleket, abból csak a gondolataikat ismerték meg, a külső szokásaikat kevésbé. Ami Ellet illeti, ő még a saját apró mozdulatainak sem volt tudatában, de hát ki figyel arra, hogy amikor izgatott, akkor egyfolytában beszél, vagy amikor elhallgat valamit, akkor az ajkába harap? Még ha van is olyan, aki ekkora önismeretet gyakorol, a venezuelai lány nem tartozott a csoportjukba.
- Igen, tényleg elég logikus. - Lelének pont ezért nem jutott volna eszébe. Ő inkább a kreatívak táborát erősítette, mintsem a realitás talaján élőkét. - Hogy állsz a munkával? Találtál itt is valamit, ugye?
Hozzászólásai ebben a témában
Emerald Stone
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 147
Írta: 2018. május 28. 17:18 | Link

Eleonore Santos


 A teaház nevére, oldalra pillantok keresgélve emlékeim közt, mindhiába. Nem ismerős innen Bogolyfalváról a hely, pedig biztosan megjegyeztem volna. - Nem a Czukorvarázsra gondolsz, mert az itt van és remek édességeik vannak. A kávékról nem tudok nyilatkozni, de úgy gondolom megér egy próbát - mondom, letisztult meggyőződéssel miközben tovább folytatjuk utunkat. Kevés dolog van, amihez igazán ragaszkodom, azok is inkább mementók, jelképek és szokások, melyeknek száma az idő múltával mind csak nőtt, s velem jöttek bármerre is vetett a sors. Ilyen szokás a jó cukrászdák felkutatása. Nem eszem sokat, de azt csak is jót. Így most ebben a melegben lehetséges, hogy megengedek magamnak némi bűnös élvezet gyanánt egy, vagy két gombóc fagylaltot. Erre is kiválóan alkalmas hely lehet a fent említett intézmény. Kicsit lassítok lépteimen, látom elgondolkodtatta válaszom. A logika és én jó barátok vagyunk, de éppoly kreatív is tudok lenni, mint amilyen ésszerű, csupán ezt az oldalamat megtartottam mindeddig magammak. Az ösztöneim vezetnek, de sikert az eszemmel arattam pályám során. Mindig ráláttam a megfelelő taktikára, szinte megjelent előttem az igazság és annak módja, ahogyan érvényt szerezhettem neki. Védenceim nem tudtak becsapni, s egy idő után már ki is szűrtem azokat, akik ártatlanok voltak, s így sikerrel állhattam ki értük. Legutolsó ügyemig. - Igen, nővér vagyok. Mindaddig helyettesítem a falu gyógyítónőjét míg ő távol van - mondom, s közben gyorsan összegzem mit is tudok róla. Korombeli nő, orvos és most bizonytalan ideig külföldön tartózkodik. Hamar megtanul az ember információkhoz jutni, ha olyan szakmát választ, mint az enyém. Miután megkaptam az állást utánajártam kitől és milyen körülményeket veszek át. Elégedetten konstatáltam, hogy jó híre van, neki és a rendelőjének egyaránt.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaFő utcza