36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaFő utcza

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Kelemen Farkas
Bogolyfalvi lakos, Elemi mágus, Illúziómágus, Auror


növénymágus
offline
RPG hsz: 388
Összes hsz: 534
Írta: 2016. október 31. 01:36 | Link



- Hééé, nem szaladunk - szól rá a kutyusra, akinek még meglehetősen sok nevelésre lesz szüksége az elkövetkező időben, tekintve, hogy még alig néhány hónapos, és hiába a póráz, összevissza rohangálni igyekszik körülötte. Rövidebbre is fogja a messziről kiszúrható vörös pórázt, majd úgy dönt, lehajol a kis szőrmókhoz, hogy megsimogassa. A menhelyen már elsőre kiszúrta, bármilyen kis loncsos is volt akkor. Még éppen csak bekerült, úgy szedték össze az utcáról, és csupa kosz meg sár volt, hogy csak az orra látszott ki belőle, meg az az okos szeme, amivel ellenállhatatlanul bámult rá akkor is, csakúgy, mint most. Azóta persze átesett egy alapos fürdetésen, az is kiderült, hogy gyönyörű világos, dús szőre van, és iszonyúan aranyos. Imád fel-alá rohangálni a lakásban, és néha alig venni észre, ha befészkeli magát a nappali padlóját borító vastag szőnyegbe. Csak a nevelése lesz még hosszas, főként, hogy ő is most tanulja, hogyan is kell nevelni egy ilyen négylábút. Még szerencse, hogy a bogolyfalvi menhelyen, ahová pár hete teljesen véletlenül betévedt és összeakadt ezzel a kis drágasággal, még tanácsot is kaphat elméletileg azt illetően, hogy mihez is kezdjen a kutyussal. Néhány alapvető dolgot tud, de azért nem mindent, és látszik, hogy Ribizli az első állat, akivel ennyire közeli kapcsolatba került, hogy a gazdájának nevezhesse magát. Megvakargatja még a kutyus kobakját, mire Ribizli lelkesen összenyalja a kezét, és addig is, amíg talál egy zsebkendőt kabátja zsebében, hogy megtörölje a kezét, új kedvence valami érdekeset fedez fel. Úgy tűnik, egy emberre vetett szemet, bármi legyen is az ok, és pórázát rángatva indul meg felé, hogy aztán meg is próbáljon felmászni barátságosan az illető lábszárára.
- Ribizli, nem csinálunk ilyet. Hagyd már abba - igyekszik visszaparancsolni szőrmókját, nem éppen sok sikerrel. - Elnézést - fordul végül a fiúhoz egy sóhaj kíséretében, úgy döntve, hogy az a legegyszerűbb megoldás a jelen helyzetre, ha felveszi a kutyát a földről, és tűri, ahogy tekergőzik a karjában.
Utoljára módosította:Kelemen Farkas, 2016. október 31. 01:40
Hozzászólásai ebben a témában

Dr. Köröndi Árpád
INAKTÍV


Főgyík
offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 363
Írta: 2016. november 3. 19:03 | Link

Kelemen


Sietett.
Mindkét keze tele volt mindenféle papírossal, egyik akta és irat fontosabb volt a másiknál. A doktori habilitációs tervezetén egész éjjel dolgozott, ezt le kellett még pecsételtetnie az MTA körbélyegzőjével, hogy hivatalosan is az ELTE dékánjának beadhassa. Igen ám, de a bélyegzőhöz még tudniillik kellett egy igazolást is mellékelnie az eddigi felhasznált féléveiről, ám már az igazolást sem lehetett közvetlenül beadnia, ahhoz ugyanis szükséges az egyik tanulmányi ügyintéző aláírása. A papírt aláíratni szigorúan csak munkaidőben lehet, így Árpi egy két tanúval hitelesített meghatalmazást is mellékelt, hogy a bürokrácia fellegvárainak ajtain át megszerezze az áhított bélyegzőt s így az egyetemi habilitációs bizottság felé hivatalosan is beadhassa habilitációs tervét.
Mellesleg kellemes idő volt, házilag kialakított barométere – némi nemesfémet kellett vételeznie hozzá, de egyébként igazán mívesre sikerült – még a légkörnyomást is pontosan jelezte, s attól eltekintve, hogy a légköri humiditás majdnem másfélszeresen haladta meg az elmúlt évtizedek hasonló időben mért humiditásértékeinek mediánját, nem volt semmi rendkívüli. Pár felhő is beárnyékolta az eget – Árpi csak futó pillantást vetett rájuk, hogy megállapítsa, zömében cumulonimbusok. Ez már eleve vihart predesztinált, így Árpi begyorsított, hogy hamar elérje a postát.
Gyorsan, figyelmetlenül sétált. Először a csaholást hallotta meg, majd pár másodperccel később már egy szőrös, élénk kutya rángatta a lábszárát. Canis lupus familiaris, figyelemreméltóan aranyos példány. Egy kézbe fogta az iratokat, másik kezével pedig megszabadította térdeit a kutyától, majd a gazdát kereste tekintetével.
- Igazán kedves jószág, ránézésre keveréknek tűnik, de a felmenői között valószínűsíthető, hogy labradorok is vannak. A jellegzetes állkapocs a labrador sajátja, ráadásul domináns öröklődő tulajdonság, hasonlót vélek felfedezni Ribizli esetében – közölte az első pillantás eredményét. – Mindenképp aggasztó azonban a kissé bozontos szőrzet. Bár szeles az idő, a diszpláziás panaszok első szimptómája lehet a rendezetlen szőr. Ha a probléma sokáig fennáll, érdemes megvizsgáltatnia egy szakértővel – mosolyodott el, majd a gazda felé fordult. Igaz, csak azért, mert a posta is arrafelé volt. Az alak halványan ismerősnek tűnt - nem a 2015-ös Nemzetközi Fúziófizikai Csúcstalálkozó magyar delegációjában találkoztak? Nem emlékezett, Árpinak gyenge volt az arcmemóriája.
Hozzászólásai ebben a témában

Kelemen Farkas
Bogolyfalvi lakos, Elemi mágus, Illúziómágus, Auror


növénymágus
offline
RPG hsz: 388
Összes hsz: 534
Írta: 2016. november 4. 19:35 | Link



Ribizli még határozottan neveletlen, ezt mutatja az is, hogy letámadja a mellettük elsiető ismeretlent. Megpróbálja lebeszélni arról, hogy ezt művelje, óvatosan még a pórázt is megrángatja, hogy azért ne bántsa az állatot, de mégis csak érzékeltesse vele, hogy jó lenne, ha békén hagyná a másikat. Egyáltalán hogy kell ezt egy kutyának elmagyarázni? Sokat kell még neki is tanulnia róluk, az már biztos. Nem esik ettől kétségbe ugyan, úgy dönt, hogy ha másképp nem megy, hát ölbe veszi újonnan szerzett kedvencét, akkor mégsem állhatja útját senkinek sem. Közben azért a pöttöm négylábú áldozata is lehajol, hogy lefejtse magáról a barátságos állatot, mire kísérletét azzal honorálja az állat, hogy lelkesen összenyalogatja a kezét. Tényleg az lesz a legjobb, ha felveszi. Ribizlinek nem tetszik maradéktalanul, hogy eltűnik lába alól a talaj, tekergőzik is a karjában rendesen, és mi sem természetesebb, mint összenyálazni a kabátja ujját.
- Ismételten elnézést, még nagyon neveletlen - szabadkozik, megsimogatva azért közben fél kézzel a kutyus világos szőrét, aki azóta már lelkesen falja, fogaival nyúzva a nyakában lógó kötött sálat. Megpróbálja ugyan kihúzni fogai közül, de a panaszos nyüsszentés hallatán inkább hagyja, hadd rágja tovább a sálat, ha már attól boldog ebben a percben. Addig sem a kabátja úszik a nyálban, és végül is egy kis bűbájjal majd csak helyrehozza a sálat is.
- Hogy mondja? Minek a szimptómája? - pislog meglehetősen értetlenül, kérdőn, szemöldökét ráncolva a másikra, amikor olyan megjegyzéseket kap, hogy akár az idegen szavak szótárát is idézhetné a másik. Halvány elképzelése sincs, miről beszél, azt leszámítva, hogy a kutya szőre borzas, de hát melyik kutyáé nem az leszámítva a rövid szőrű fajtákét, amit teljes képtelenség összeborzolni. Ribizlinek azért szép dús és hosszabbacska szőre van, ami már egy simogatástól is éppen olyan kusza lesz, mint az ő haja. Határozottan van bennük valami közös. - Ez a diszplázia... ez mégis micsoda? Valami súlyos? - kérdezi. Teljességgel hülyének érzi most magát, hogy még nem igazán jártas a témában, pedig igyekszik utánanézni mindennek azért, hogy Ribizlinek tényleg jó legyen, hiszen mégiscsak belopta magát a szívébe.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaFő utcza