36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaFő utcza

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Szelniczky Mínea
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 169
Összes hsz: 426
Írta: 2014. október 24. 19:01 | Link

Elena Rose

Az esti időjárás lassan már megköveteli, hogy előkeressem a szekrényem mélyéről a bundás kesztyűmet is – jéghideg ujjaimat megpróbálom még inkább a kabátom ujjába rejteni a hűvös szellő elől. Ennek ellenére sem bántam meg, hogy elindultam erre a kis túrára a faluba. Ilyenkor a legjobb sétálgatni, egy kicsit kiszellőztetni a fejet, és amúgy is jobban szeretem a hidegebb időt, mert felöltözni fel lehet annyira, hogy ne fázzon az ember, viszont a nyári melegben az sem feltétlenül segít, ha egy szál fürdőruhában töltöd a napot.
Nem volt konkrét célom, amikor elindultam a kastélyból, így most csak tétlenül járom az utcákat, nézegetem a kivilágított kirakatokat, és a nagy csendben a lépteimet hallgatom. Nehéznek érzem a lábaimat, és a gondolataim még mindig a kviddics edzés körül kavarognak, hiába próbálok most már egy kicsit lenyugodni, pihenni és semmin nem agyalni, nem megy ez olyan könnyen. Teszek egy kis kitérőt a játszótér felé, beülök a hintába, és pár percig csak annak nyikorgását hallgatom, ahogy előre-hátra lököm magam a lábaimmal. Sötét volt már akkor is, amikor beértem a faluba, de mostanra teljesen besötétedett, és itt, ahol az utcai világítás kevésbé zavar be, látni a csillagokat. Az ég tiszta, felhőknek nyomát sem látom.  
Feltápászkodom, és visszakanyarodom a kicsit népesebbnek vélt utcák felé, bár ezt is inkább az üzletekből kiáradó fény, és némelyikből kihallatszó tompa hangzavar érzékelteti, maga az utca éppen csak nem kong az ürességtől. Hát persze, ki szeretne idekinn mászkálni, ha egyszer forró csokit, vagy esetleg valami erősebbet is kortyolgathat odabenn, szinte bármelyik, még nyitva tartó helyen.
Utoljára módosította:Szelniczky Mínea, 2014. október 24. 19:02
Hozzászólásai ebben a témában
Elena Rose
INAKTÍV


Szép Heléna | Cukorhercegnő | Szél Rózsa
offline
RPG hsz: 256
Összes hsz: 3593
Írta: 2014. október 27. 14:57 | Link


Szelniczky Mínea


Szép, csillagos estének nézhetünk elébe, az üzletek nagy részében épp most csukószakodnak be vagy rakják ki a "ZÁRVA" táblácskát és zárják kulcsra az épület ajtaját. Elena mégis idekinn vacog a hegyi köves járdákon, olykor-olykor megállva egy pillanatra, hátha akad az egyes kirakatablakok mögött valami, amire neki szüksége lehet a hátrakövetkező napokban. Az egyik királykék telefonfülkét mintázó kulcstartón látszólag többet időzik a szeme, mint a körülötte lévő többi tárgyon, de ennek is megvan ám az oka. Ami meg egy elég hosszú sztori, így viszont annyira nem tartozik ehhez a történethez, úgyhogy ugorjunk is tovább. Szóval, alaposan - persze csak amennyire a hideg üvegablak engedi - körülnézegeti a kulcstartót, aztán gyorsan tovább is áll, mivel a bolttulajdonos bácsi az üzletből elég morcosan néz rá, amiért belihegte a kirakatott kívülről, így neki több takarítani valója lesz mára. Így hát dideregve tovalibben, fehér kötött pulcsiját még jobban összehúzva magán, hátha ezzel a cselekedettel több meleg maradhat a ruhájában és így nem fázna ennyire. Kétség sem fér hozzá, hogy lánykánk sem a legkedvezőbb időjárását választotta a kis esti sétájára, de most már nincs mit tenni, ha egyszer elhatározta, hogy megsétáltatja egy picit Iát, akkor az bizony úgy is lesz. Más emberek a kutyájukat hozzák le a faluba levegőzni, Elena velük ellentétben egy életnagyságú szamárkával rohangál ide-oda, de mostanra már az állatka olyannyira hozzánőtt, hogy jóformán még enni sem tudna nélküle. Mostanság pedig szégyen vagy nem, nagyon elhanyagolta a jószágot játékterén, s mivel ma este nincs semmi dolga, úgy gondolta, hogy lehozza egy picit fickándozni. Meg persze Elena is szeretett volna egy kicsit körülnézni a falu legforgalmasabb utcáján, hátha kiszúr valami nekitetsző dolgot valamelyik üzletben. Ami persze sikerült is, csak mivel már elég későre jár, nem mehet csaj úgy be a boltba, hogy Ő most jött azért a kulcstartóért és punktum, hanem várnia kell holnap reggelig, amíg a bolt újra megnyitja kapuit. Nyugodt szívvel visszasétálhatna a kastélyba, elvégre Iá is elég jól kijátszotta már magát ebben a bő két órában, Elena is megtalálta a neki való csecsebecsét, azonban még sincs kedve visszabattyogni az Eridonba. Inkább megkeresi a legközelebbi ülőalkalmatosságot - ami jelenesetben egy pad - és helyet foglal rajta. Iá pórázát szorosan a kezére tekerve pillant fel az égre, hisz egy ilyen gyönyörű estén igazán bűn lenne nem a csillagokat bámulni. Bár mondjuk egy forrócsoki mindenképpen jólesne neki... Tényleg, azt lehet kapni Bogolfalván?
Hozzászólásai ebben a témában


Ászkíí | Gwency barátosnéja és Haru unokahugicája | The Tractor and the Rose
Szelniczky Mínea
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 169
Összes hsz: 426
Írta: 2014. október 27. 18:38 | Link

Elena Rose

Nos, épp itt volna az ideje, hogy egy csinos kis megfázást elkerülendő, visszainduljak a kastély felé. Ugyanakkor semmi kedvem az est hátralevő részét nyakig betakarózva, az ürességtől kongó szoba társaságában tölteni, így azt kezdem tervezgetni, merre is mennék. Nem tudom, pontosan mennyi az idő, és most már elég hamar be is sötétedik, saccolni csak abból tudok, hogy mióta tartózkodom a faluban, mióta járom cél nélkül az utcákat. Minden bizonnyal nemsoká’ érvénybe lép a takarodó utáni kijárási tilalom, és szorgalmas prefektáink járni kezdik a folyosókat. Nem volna túl szerencsés rögtön belebotlani valamelyikükbe, kétlem, hogy túlságosan meghatna akárkit is a tény, hogy – bár abszolút nem vagyok szabálytisztelő diák – most épp semmi rosszban nem sántikáltam, csupán az alagsori kuckónkba szeretnék eljutni. Engem sem érdekelne.
Teljesen belemerülök a gondolataimba, meg hogy itt-ott a kiszűrődő hangfoszlányokból valami értelmeset is sikerüljön elkapnom, egészen eltereli a figyelmem arról, hogy változó időközönként végigfut rajtam a hideg a ruháimon áthatoló levegőáramlatok hatására. A lámpa fénye, ami alatt épp elhaladok, pislákol csupán. Kikanyarodok egy kisebb utcából, és azonnal meg is torpanok, kissé meghökkenve a látványtól, ami elém tárul.
- Szentséges… - szalamandra! A befejezés bent reked, amint meglátom az állatot. Pórázon! – …szamár?! – csúszik ki végül. Oké, láttam már pár érdekes dolgot az iskola falai közt, és az isten szerelmére, varázslók vagyunk, nem is értem, miért lepődök meg ennyire egy szamáron.
- Eh… szia! – köszönök a lánynak, akit felismerek, bár hirtelen nem jut eszembe a neve, arra viszont pontosan emlékszem, hogy egy prefektus sétáltatja házikedvencét. Ennyit arról, hogy nem árt az egészséges távolság megtartása tőlük, főleg ilyen késő órákban. Lelegyintem magam gondolatban, és lehuppanok a lány mellé. – Nem mindennapi kis kedvenc – mosolyodom el. Hogy minek közlök ilyen nyilvánvaló tényt, azt magam sem tudom, talán leplezendő az előző pillanatnyi kilengésem, ami sokkal inkább köszönhető annak, hogy teljesen kizártam a külvilágot és már attól is összerezzentem volna, ha Elena – igen, közben rájöttem! – egymagában üldögél csendben.
Hozzászólásai ebben a témában
Elena Rose
INAKTÍV


Szép Heléna | Cukorhercegnő | Szél Rózsa
offline
RPG hsz: 256
Összes hsz: 3593
Írta: 2014. október 27. 20:27 | Link


Szelniczky Mínea


Merlin szakállára! Tényleg ennyire hidegek az éjszakák vagy csak Elena olyan gyakran jár ki a kastélyból, hogy eddig nem vette észre? Nyááh...! Most nagyon jól esne neki egy bögre finom, meleg forrócsoki. Csillagleséshez az a legjobb, ráadásul még Iá is szereti a cukros dolgokat, úgyhogy biztos ellenének vele egy darabig. Csak előtte kisilabizálja valahogy, hogy hol is van az a csillagkép az égen, amit már percek óta keres, de eddig nem sikerült ráakadnia. Várjunk csak... talán... Már épp emelné a póráz nélküli kezét és bökne a szerinte jó csillagok felé, mikor érezhetően valaki lehuppan mellé a padra. Elena rögtön reflexszerűen összerezzen, kezeit karateállásba rántja, hátha valami ádáz tolvajjal hozta össze a sors. Igaz, nem sokat konyít az önvédelemhez, komolyan, még egy fabábuval sem tudna elbánni, de talán látszatnak jó lesz ez a harcias beállás. Ácsi! Jól hallotta, hogy a mellette lévő köszönt neki? Akkor csak nem egy börtönszökevénnyel áll szemben. Lassan megfordul, majd ahogy megpillantja a padon ücsörgő Míneát, sebtében a nyakába veti magát. Ajjaj emberek, Elenára megint rájött a szeretetroham, jobb lesz, ha mindenki elmenekül egy pincébe! Ebből apokalipszis lesz! Ráadásul még nem is evett gumicukrot, az a fura. Amúgy lényegében nem sokszor látta a lányt, talán egyszer-kétszer a folyosón elmenni vagy a Nagyteremben ücsörögni, de úgy egy csajos összeröffenésen még nem volt része vele. Na, akkor épp itt az alkalma.
 - Szia! - Köszön vissza a lánynak, közben lehámozva magát a nyakából, hogy szegény legalább levegőt tudjon venni, mielőtt az Eridonos újabb adagot zúdítana rá, ezúttal a szavaival letablózva az áldozatát.
 - Tudom! De olyan aranyos! Folyton vele járok mindenfelé, kivéve mostanság, mivel egy picit elhanyagoltam szegénykémet, de ezért is hoztam ki levegőzni. Bár, lehet, hogy nem a legjobb időt választottam rá, mert elég hideg van idekinn - és csak beszél, beszél és beszél, be nem áll a szája egy percre sem. Közben szamárkája póráza kicsusszan a keze közül, az állat pedig azonnal egy heves nyálfröccsel köszönti a Rellonos nebulót. Semmi gond! Nem akar senkit sem megenni, csak barátkozni szeretne, de azt nagyon! Mínea, tényleg itt akarsz Te lenni?    
Hozzászólásai ebben a témában


Ászkíí | Gwency barátosnéja és Haru unokahugicája | The Tractor and the Rose
Szelniczky Mínea
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 169
Összes hsz: 426
Írta: 2014. október 28. 20:55 | Link

Elena Rose

A legkevésbé sem számítottam arra, hogy egy – akárhogy is nézzük – idegen lány a nyakamba ugrik, bár kétségtelenül megfeledkeztem az eridonosok jó szokásáról, hogy szeretettúltengésben szenvednek, amit kényszeresen élnek ki másokon, legyen az ember vagy állat, fiú vagy lány, és hadd ne soroljam a további lehetőségeket. Igyekszem valahogy levegőhöz jutni a lány karjai közt, közben hatalmasakat pislogok, körbekémlelve az útszakaszt, amit még pont belátok. Hirtelen ért a támadás, így elég abszurd pozícióba kerültek a karjaim, a nyakam éppen, hogy ki nem törik és legszívesebben leátkoznám magamról, ha még egy kicsivel is tovább szorongat. Nagyot szusszanok, amikor végül hátrébb húzódik, és azonnal engedek is merev tartásomból egy csöppet, hátradőlve a pad támlájának.
Sosem bántam, ha az aktuális beszélgetőpajti beszédesebb, mint én. Sokkal jobb hallgatóság vagyok, és amúgy sem erősségem a fecsegés, pláne nem, ha magamról kéne nyilatkoznom. Inkább a lényegretörőséget preferálom. Mármint, a magam szintjén, ahogy azt már kifejtettem, nincs gondom azzal, ha nem jutok szóhoz. Persze a jóból is megárt a sok.
- Tényleg nincs túl jó idő, bár jobb, ha hozzászokik szegény, most már csak hidegebb lesz – az állatoknak pedig szükségük van a mozgásra, és ugyan a suli elég nagy, meg hát, ez egy szamár és fogalmam sincs, milyen igényei vannak, de kétlem, hogy elég neki négy fal közt. Még nekünk sem elég. – És amúgy… mindenhova beengedik? Meg, tudod… soha nem láttam még a folyosókon, pedig nehéz nem észrevenni – érdeklődök. Könnyen lehet mondjuk, hogy tényleg ennyire figyelmetlen vagyok, vagy csupán nem realizálódott bennem.
Egy szép adag nyál kerül a szövetkabátra, és a bőrömre is jut egy kevés, amit undorodva törlök le magamról. Bocsi csacsi, nem ellened szól, csak hát, a legtöbben nem szeretnek nyálban fürdeni, ahogy én sem. Inkább óvatosan közelítek felé, és megsimizem, csak hogy elkerüljek egy esetleges következő támadást.
Utoljára módosította:Szelniczky Mínea, 2014. október 28. 20:57
Hozzászólásai ebben a témában
Elena Rose
INAKTÍV


Szép Heléna | Cukorhercegnő | Szél Rózsa
offline
RPG hsz: 256
Összes hsz: 3593
Írta: 2014. november 2. 18:42 | Link


Szelniczky Mínea


Látszólag a Zöldikét kisebb sokk érte, mikor Elena csak úgy, minden ok nélkül a nyakába vetődött, kis híján kiszorítva a lányból a szuszt is. Azonban, ha az embernek egy ilyen pörgős Eridonossal van dolga, mint amilyen a Lenácska, akkor számolnia kell az esetleges szeretetrohamokkal. Úgyhogy reszkess Mínea, ez csak a kezdet volt! Lassan, de lekecmereg a mellette ülő nyakából, de még mielőtt partnere azt hihetné, hogy ennyivel megúszta, a kislány újból a padhoz ragassza, most a szóáradatával fárasztva Őt. Csak beszél, beszél és beszél, egy levegővel végigmondva azt a négy mondatot, amit még a tüdejéből kibír egyszerre préselni, aztán hirtelen abbahagyja. Kész, Elena végkép kifújt, most pár másodpercig biztos nem fog tudni majd megszólalni, de sebaj, addig hallgatja a Rellonos szavait. Valóban, egy szamárnak nem a legideálisabb hely, ha napokig négy fal közé van zárva, ráadásul amilyen hírnévre tett szert az állat a kisebbek között, úgy még az állandó simogatásokat is ki kell bírnia, valamikor napokon keresztül. Ettől függetlenül Elena megpróbálja a legtöbbet nyújtani neki, amennyi csak tőle telik, bár amikor a plüsseit terrorizálja a lánynak, akkor bizony megszokta vonni Iátől a napi gumicukoradagját.
 - Hát... nem mindenhova szokták. Például a Könyvtárba egyszer sem mentem be vele, nehogy megrágcsálja Tilda néni cukiságait. Amúgy meg elég sokszor járkálok vele a folyosókon. A kisebbek szeretik simogatni az állatokat - válaszol a lánynak, közben a levakarhatatlan vigyora folyton ott bujkál a szavai mögött, bár most egy picit visszavett a tempóból, nehogy Míneát is elijessze, mint azt a szegény kis elsőst a minap. Visszatérve a szamártémára, tényleg nem mindenhova engedik be vele a lányt, sokan azt gondolják, hogy mindent megrág meg összepiszkít, viszont Elenának a hónapok során sikerült pár dologra megtanítania, elvégre mégiscsak egy kastélyban élnek, ahol meg vannak bizonyos szabályok, amiket átlépni nem tanácsos.
A nagy átgondolásban Elena annyira elkalandozik, hogy azt sem veszi észre, mikor az emlegetett kedvenc póráza kicsusszan a keze közül, így Iá szabad utat kap beszélgetőpartnere felé, már ami a nyalogatást illeti. Nem is kíméli a Sárkánylánykát, rögtön nekiesik és egy jó adag szamárnyálat fröccsent a szövetkabátjára és a bőrére, de a reakciókból ítélve, az áldozat nem rajong az ilyen meglepetésekért, úgyhogy Lenának gyorsan kell cselekednie, mert a végén még Mínea itt hagyja és akkor egyedül vacoghat itt a padon, amíg jégszobor nem lesz belőle. Amilyen gyorsan csak tudja, kirángatja magát a gondolataiból, aztán egy hirtelen mozdulattal a póráz zsinórja után kap, ezzel némileg megakadályozva az állatott egy újabb támadásban.
 - Na, Iá! Tudod, hogy nem szabad nyalogatni az embereket! - Ingatja rosszallóan a fejét a csacsi felé, aki meglepő módon szót fogad gazdijának és hatalmas füleit lebiggyesztve, elsétál a pad melletti szemetes mellé, ahol kiskutyaként összegömbölyödve a patáira hajtja a buksiját.  
Hozzászólásai ebben a témában


Ászkíí | Gwency barátosnéja és Haru unokahugicája | The Tractor and the Rose

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaFő utcza