36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaFő utcza

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Mihael Gérard Saint-Venant
INAKTÍV


XV. - Az Ördög
offline
RPG hsz: 387
Összes hsz: 5187
Írta: 2014. október 22. 00:42 | Link

Éjszakai találka - Adam

>>A bájitalok csodái - Ideiglenesen külsőt váltva<<


Hideg az éj, koporsótáncot járnak a holt lelkek, porhüvelyük fájdalmasan nyikorog a sorvadás szelében egyetlen pillanatra sem feledve, hogy immár az enyészet köszörüli rajtuk csorba bárdját. A lelkek halálos nyugalommal – hisz értitek a humort – szemlélik az idő lassú előregördülését, mit sem törődnek olyan alpári dolgokkal, mint hajnalok és napnyugták, de mégis, az éjszakákat különösképp értékelik. De hisz nem sűrűn kérdezgetik őket, mi a halálfilozófiájuk, értékrendjük, mi érdekli őket, s mi nem, mit figyelnek meg az élőkben, vagy mit ignorálnak. Ó, igen, a szellemek, holt lelkek, az itt ragadt foszlányok lehetnének az emberiség krónikásai: objektívek, megfigyelők, pályaszéli, kiállított játékosok ők, semmi többek, kik regényeket tölthetnének meg a különböző emberek sorsának színes lefestésével. A ma éjjel újabb fejezetet tartogat számukra, ha a Sors is úgy akarja….
Hosszú, szőke fürtjeit kapdossa a metsző, éjszakai fuvallat, a kabátot úgy kell összeszorítsa magán. Csontig kínozza a fáradtság, kezeit pedig hiába mosta le, az ibolyafény kimutatná a foltokat. Hisz a víz nem mossa el a vért csak úgy… De fáradt, oly borzalmasan, hogy a figyelme is lankadtabb az átlagosnál. Mikor is kezdte? A balesetkor? Amikor más bőrben ébredt egy reggel? Ó, igen, az az incidens meghozta a katalizátort további tervei megszüléséhez- akkor még nem is sejtette mekkora haszna származik majd a másik nem testközelből történt megismeréséből, és lám, mára sok ügyes-bajos dolgát pofit váltva intézi el. És a nővére arcával ismét csak új kapuk nyíltak meg előtte… Hiszen Michelle tincseihez korántsem nehéz hozzáférnie. Egy ház, egy élet, de a puszta ölelés, hajsimítás is elég néhány DNS maradvány megszerzéséhez és a Százfűlé főzet véglegesítéséhez. A feketepiac csodája, hogy a pénz beszél és azt mondja: majdnem mindent megkaphatsz általam, nyújtózkodj hát, míg elér a bukszád.
Némaságba burkolózva baktat Bogolyfalva utcáin, elvékonyodott ujjai egészségkárosító után kutatnak a zsebben, no meg az öngyújtó is elkélne. Nem használ minden hülyeségre mágiát azért, amit egy mugli ketyerével is megoldhat és még rúnáztatni sem kell. Kattan az öngyújtó, felszáll a füstcsík Michelle hamis ajkai közül. Megáll az egyik sarkon nekidőlve a ház falának. Szemei lecsukódnak egy pillanatra, hogy dudorászás bugyogjon fel a torkából. A hangszálai kellemesen elvékonyodtak, senki nem mondaná meg külsőre, hogy nem a Saint-Venant lány, hanem a fiú ácsorog idekinn, hajnali kettő derekát taposva, csendben dúdolgatva a „Déli rózsák” keringőjét. Rövid idő múlva két kezét oldalt kitárva, egyikben a tüdőropival, forogni kezd, mintha keringőzne egy láthatatlan táncteremben- kiből mit vált ki a fáradtság ugyebár. Újabb pár perc és már szinte trilláz azért még keretek közé szorítva Michelle csengő-édes hangját, hogy a lakók ne üljenek a fejére csendháborítás miatt. Nem volna türelme hozzájuk és Warrennel a fején bajos lenne szétátkozni őket.
Parammparammm, lassan pörög, álcája kecsesen forog, a szőke tincsek körbelengik, ajkain diszkrét mosoly ül, miközben hátrahajtja a fejét, hogy szemeit újból kinyitva felbámuljon az égre. Megkörnyékezi majd a szédülés… majd, de addig még van, még forogna, dúdolna, Bach-ot, még több Strauss-t, Vivaldi-t és még, még, táncot, zenét, az agya megtöltését, elvarázsolását. Kezdett utóbb túlnőni rajta minden, mit a lelkében őriz és gyűjt, az iszonyatos feszültség. Egyre nehezebben vezeti le, egyre több a probléma vele, mi másoknak aligha tűnik fel egyébkor, mint ilyen kirohanások idején, de hát ez is éjszaka történik, senki nem látja vagy hallja a megtért árnyékvilágbelieken kívül. Vagy mégis….  ?
Utoljára módosította:Mihael Gérard Saint-Venant, 2014. november 18. 04:21
Hozzászólásai ebben a témában

Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
offline
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8148
Írta: 2014. október 22. 17:07 | Link

Mihael Gérard Saint-Venant
a gyanús szőkeség

Kezeim zsebembe csúsztatva, kissé lehajtott fejjel, arcomba lógó tincsekkel baktatok a faluban, elmerengve. Bakancsom lazán kötött, szárai hanyagul állnak szanaszét. Hűs szellő fúj, dzsekim mégis nyitva. Dehát én úgysem fázom. Ez a sok ruha mind csak a látszat és a stílus kedvéért van rajtam. Csak az állatok nem ügyelnek a megjelenésükre, részemről pedig fenevad vagyok bár, állat nem. Hiába gondolkodnak rólam sokan eképpen.
Az imént találkoztam Minával. Az apja ispotályban van. Haldoklik. Róluk gondolkozom, miközben hosszú, könnyű lépteimmel ráérősen haladok az utcán a Kins&Kens felé. Éles érzékszerveimnek hála, pontosan képes vagyok felmérni, hányan tartózkodnak körülöttem, hol, és gyakran azt is, kik Ők. A legtöbb falubelit felismerem már a távolból illatról, levegővételről, testi hibákról, egyéb jellegzetességekről. Akad itt nem messze valaki, akit azonban nem ismerek még. Viszont mikor felnézek, előttem két saroknyira mégis egy olyan arcot, alakot látok, amelyhez már volt szerencsém. Megtorpanok és finoman összevonom sötét szemöldökömet. Fejemet oldalra biccentve figyelem a dúdolgató, pörgő, füstölgő, kedélyes halandót, aztán indulok tovább. Felé haladok.
Mindössze néhány méterre állok meg Tőle, és csak lusta pislogással, tanulmányozón nézegetem. Régi fényű, kék szemeim békésen pásztázzák. Sápadt vonásaim szokás szerint simák, mi sem észrevehető rajtuk abból a gondolatárból, ami a fejemben tombol. Hiszen ez az illető kiköpött úgy fest, mint a megkóstolt szöszi a stégről. Mégsem hinném, hogy Ő az. Ha más döntő bizonyítékom nem is volna, a vére illata elárulja. Az nem hazudik. Valamilyen varázsfőzet vagy bűbáj hatása lehet az, aminek tanúja vagyok. Nem szólok semmit, csak méregetem Őt. Az éjbe olvadok sötét, nyurga valómmal. Elgondolkodva, áthatóan figyelem az ál-szőkeséget, míg tova nem táncol az éjszakában...
###
Utoljára módosította:Adam Kensington, 2014. december 27. 20:41
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaFő utcza