[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=117292#post117292][b]Katie Runa Blackwood - 2013.05.15. 16:28[/b][/url]
KeikoDe még mennyire, hogy örül, mivel az érzelmei elrejtése nem mindig sikerül neki, most ugye nem is akar ilyesmit elkövetni, hagyja, hogy kiüljön minden az arcára. Kérdezget, aztán kérdeznek, ő pedig megadja az információkat, amikre Keiko kíváncsi. Nincs is mit takargatnia, kinek vásárolt. Az már más téma persze, hogy nem feltétlen örül neki, hogy ezt meg kellett tennie. Az apja érzelmileg zsarolja gyakorlatilag, hogy ha már egy család lesznek, próbálja megregulázni magát Claire-rel szemben. Na és, ha nem fogja? Áhh, inkább most elhajtja ezeket a negatív gondolatokat inkább.
-Óh, értem. Nekem csak a nagymamám volt magyar anya részéről, ezért is töröm a nyelvet.- hallatszik az akcentusa, na meg még régebben érdekes szószerkezetei voltak, de a sok olvasás magyarul (hála legyen Nununak, a Csontváry családnak és a könyveinek) megtette legalább a nyelvtani és a szókincsbővítési feladatait. Most már csak az akcentusa hallatszik rendesen, de az talán el sem fog múlni.
No de térjünk vissza a mosthoz: Keiko elfancsalodása az ő szemeit is megüti és lám, valami enyhe, pici-pici melegség járja át a szívét, hogy talán nem ő az egyetlen, akinek problémái vannak az apjával. Talán Keiko-nak is? Ördög tudja, de jelenleg úgy tűnik neki. A mosolyt persze viszonozza, aztán várakozik, míg Keiko lebonyolítja a szimpla tranzakciót: pénz a parfümért, parfüm a pénzért. Nemsokára kilépnek az ajtón csengettyűszó közepette, s odakint folytatják megkezdett beszélgetésüket. Keiko beletalál a dolog közepébe, bár ő sem szokta véka alá rejteni, mennyire idegesíti Claire puszta jelenléte az egy évvel ez előtti temetés óta.
-Igen, ez így van. Tudod a mamám... a mamám egy éve halt meg. Claire pedig az apám menyasszonya, vagy mije. Szóval a mostohám lesz nemsokára és ezt nem szeretném. Úgy akar kezelni az a nő, mintha a lánya volnék, holott nem vagyok és nem is leszek. Tolakodó. Nem szeretem egyáltalán, csak apám azt mondta, ne legyek vele folyton undok, ha már egy család leszünk.- *látszik rajta, hogy azért az apjáról is megvan a jó alapos véleménye és ezt sem óhajtja eltitkolni a köznyilvánosság elől. Azonban ahelyett, hogy folytatná a beszédet, hirtelen megáll és megfogja finoman Keiko csuklóját. Ha a lány felé fordul, láthatja, mennyire aggodalmas arcot vág a levitás gólya.
-Ne haragudj... Mondtam valamit, hogy... elszomorodtál ennyire? Nem volt szándékos, akármivel is bántottalak meg.- meg van róla győződve, hogy ő a hibás, mert Keiko szemébe könnyek gyűltek, pedig amúgy ő szokott lenni a síró-rívó bébifóka errefelé. Most inkább gonosz ellenségnek érzi magát, mert itt pityereg valaki mellette és talán ő a hibás érte.