A tanulószobába lépve hirtelen tompa csend vesz körbe, mintha egy láthatatlan buborékba léptél volna bele, amely kizárja a felesleges zajt. Az első néhány pillanat után azonban a füledet szorító némaság kellemessé válik, hiszen a leghatékonyabban így lehet jegyzetelni és memorizálni a tananyagot.
A halványkékre festett falak mentén végig szellős könyvespolcok vannak rögzítve szemmagasságban. Találsz itt minden jót. Balra az egyik polcon egy termetes pennatartóban különböző méretű pennák a feledékenyeknek, kicsivel arrébb pergamentekercsek a kapkodóknak, valamint fekete, kék és piros tinta azoknak, akik 'épp most fogytak ki' minden tintaféléből. A tágas ablak párkánya elég széles ahhoz, hogy pihenésképpen el lehessen ücsörögni két komolyabb feladat között. Az ablak előtt kényelmes zöld fotelok és barna babzsákok vannak, nem sokkal arrébb - kicsit közelebb az ajtó melletti könyvespolcokhoz -, pedig kényelmes székek egy szép, de puritán díszítésű asztal körül mindazoknak, akik nem szeretnek összekucorodva írni.
A hely szelleme nagyon hívogató. Nincs olyan nagy nyüzsgés, mint a könyvtár egyes részlegeiben, sem a klubhelyiségekben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=830913#post830913][b]Somogyi Agáta Dominika - 2021.05.05. 20:13[/b][/url]

Szögezzük le, Domcának semmi baja nem lett volna azzal, ha Ervin leteszi a VAV-ot, majd közli, hogy kihagy egy évet. Hiszen annyian csinálják ugyanezt, elmennek, világot látnak (a sarki közért és a belvárosi kocsma között), vagy dolgoznak, pénzt és tapasztalatot szereznek, élnek kicsit, boldogok. Na de na, a bukás egy teljesen másik helyzet. A lány pontosan tudja, hogy öccse alapjáraton, normális körülmények között (talán) nem hülye, eskü alatt vallaná, hogy még fejére sem lett ejtve soha. Nem érti hát, hogy most akkor hogyan volt mégis bolond annyira, hogy elsinkófálta az esélyét öt gyönyörű év még gyönyörűbb befejezésére. És tetszik nem tetszik, vagy tanulnak, vagy Ervin mehet házidokihoz, hogy írjon beutalót, nézze meg egy neurológus. Vagy fejlesztőpedagógus.
- A piroinitio és a pirocus közti különbség tehát messze nem elhanyagolható - ér végére egy újabb fejezetnek harmadéves jegyzeteiből. De miért harmad, ha egyszer Ervin ötödévre jár? - kérdezhetné bárki, de nehogy hamis ábrándokat kergessünk, az elsőévnél kezdtek, csak gyorsan haladnak. A lány felpillant a szövegből, ezúttal valamivel hosszabb ideig, mint korábban olvasás közben tette. Öccse semmit nem reagál, csak mered előre, Domcában pedig egy pillanat alatt szalad fel a pumpa, és a vaskos könyvet tenyereivel csapja össze, hogy aztán a gerincet az asztallaphoz verje. Vesztenivalója nincsen, elvégre Ervin vagy tényleg nem figyel, és akkor megérdemli a meglepetést, vagy figyelt, de még akkor is éppen meg van bukva, úgyhogy szintén megérdemli. Ah, a testvéri szeretet.
- Ervin - hangzik fel rögtön az ördögivé mélyített szólam. - Idézd fel az előző három mondatomat. - És bizony jajj lesz, ha erre ööözés a válasz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=830931#post830931][b]Somogyi Agáta Dominika - 2021.05.05. 20:49[/b][/url]

Nem elég csupán hangokat hallania, elvégre hallhat bármit, az még nem garancia arra is, hogy a szavak értelmét vissza is fogja tudni adni. Márpedig a lánynak garancia kell, most már saját büszkesége sem engedi, hogy egy szárnyai alá vett korrepetált másodjára is elhasaljon az alapképzés záróvizsgáján. Egy dolog nyugtatja: még kétszer nem fog bukni, mert akkor egy évfolyamra kerülne Zentével. Márpedig az a szemforgatás, amit a múltkor megengedett magának Zente hisztije hallatán arra engedi következtetni a lányt, hogy továbbra sem szívesen közösködne egyetlen öccsével. - Nem. - Vágja rá a választ ő is, hasonlóan lenyűgözetlen stílusban.
Annyira tudta. Annyira Ervin. És Domca annyira, de annyira hozza mindjárt a nádpálcát, és annyira de annyira meglengeti öccse előtt, és annyira de annyira élvezni fogja ezt.
- És szintén nem. Ez az előző kettő, plusz az aktuális. Ha egy mondatban azt mondod, hogy az előzőben elmondtad, hol van a kulcs, akkor nem a kettővel azelőttiben mondtad, hanem az azelőttiben, mert az aktuális az még nem előtti. Egyébként pedig összehasonlítottam két varázslatot, nem kifejezetten a piroinitióról beszéltem, úgyhogy most megkérdezném, hogy miért is nem figyeltél. Ó és Ervin - hadar tovább, mielőtt helyt adna közbevágásnak... Bár mindketten tudják, hogy a "miért is nem figyeltél" csupán erősen költői frázis volt -, meséltél nekem egyszer egy viccet. - A lány előhúzza táskájából a már oly sokat emlegetett nádpálcát. - A teve megbotlik; egy, mondja a férfi. - Azzal kecsesen, finom mosollyal lefekteti a pálcát maga mellé az asztalra. - Szóval, mit is mondtam el a pirocusról?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=830940#post830940][b]Somogyi Agáta Dominika - 2021.05.05. 21:31[/b][/url]

Egy csúnyábbnál is csúnyább pillantás, mindösszesen ennyit szán a fiúnak válaszul, aztán az, hogy mindemellett hangereje jelentősen megnő, ujjai kopogni kezdenek az asztalon, és szeme is mintha tikkelne, az már másik lapra tartozik. Oké, ha így, akkor így, akkor Domcát sem fogja érdekelni, amit Ervin mond. Még nyelvet is ölthetnek, hogy megkoronázzák ezt a szintet.
- Prefektus vagyok - mint arra szeret mindenkit emlékeztetni -, kiszabhatok neked bármilyen büntetőmunkát, én nem a veréstől félnék a legjobban. - Majd feszült vonásai kapnak egy ártatlan színezetet, ahogy tenyerével eltakarja száját, hogy csak Ervin lássa mit tátog: - azt majd otthon. - Kacsint kacsint. Aztán nagy levegőt vesz.
Pedig épp csak elrendezte magát, épp csak kezdte elhitetni magával, hogy ő ül a magasabbik lovon, erre tessék, ismét minden igyekezete semmibe vészni látszik, csalódottságát pedig arca is hűen tükrözi. Nem lesz ez így jó. Lehet, hogy ez a fiú számára sértőnek fog tűnni, de Domca a kitérő válasz alapján szentül megrögződik abbéli hitében, hogy öccse jövőjének teljes mértékben befellegzett - hacsak persze nem adja el szerveit a feketepiacon. Nem az az első gondolata, hogy Ervin szívatja őt, nem, úgy gondolja, hogy a fiú azért nem válaszol a feltett kérdésre, mert nem tud. Bízhatna jobban a másikban? Talán. Tesz ő azért, hogy ez így legyen? Nos, Ervin, teszel?
- Én csak azt mondtam, hogy a pirocus - kezd bele tehát ismét egy mély levegővel, az elejéről kezdve el magyarázni megint mindent. Persze, kegyetlenek a módszerei, persze, kéretlenül tukmálja rá segítségét a másikra, de azt azért meg kell hagyni, hogy birkatürelemmel próbálja újra és újra megtanítani a dolgokat. Csak hát, ha nem tudja, hogy a másik mit nem tud...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=831101#post831101][b]Somogyi Agáta Dominika - 2021.05.07. 16:39[/b][/url]

Felhorkan a visszavágásra, és oda nyúl, ahová igazából minden prefektus először tenné... Nem, nem a jelvényéhez, nem, nem is a pálcájához. Más ötlet? Oké, akkor mondom - Prefektussal szembeni tiszteletlenség, rémlik ilyesmi? - vonja fel szemöldökét, de az egész képen ront az a villanásnyi mosoly, ami a lány szája szélén tűnik fel, és nem elég gyors, hogy elrejtse. Hányszor fenyegette már meg ezzel Ervint? És hányszor is kapott ebből ténylegesen büntit? Sokszor, és kevésszer, nem olyan nehéz kitalálni. Az igazság az, hogy Domca pontosan tudja, hogy ebben a tekintetben már hitelét vesztette, hogy miért próbálkozik vele mégis, az egy olyan költői kérdés, amire viszont nem szeretné megadni a választ. Az értelmetlen szófecsérlés helyett inkább visszatér tehát a magyarázáshoz, remélve, hogy annak nagyobb lesz majd a keletje.
Már éppen belendülne, ezúttal a tankönyv támogatását is elhagyva, végig Ervin tekintetét keresve gesztikulál, hátha így előbb észreveszi majd, mikor süpped megint a nyitott szemmel alvás nyugalmába. Szavai azonban torkárra forrnak, ahogy álom helyett az indulat kúszik fel öccse tekintetébe, és ha ez még nem is lenne elég, hangjával is megakasztja. Kérem? - Nem - vágja rá felháborodottan a választ annak ellenére is, hogy Ervin hadarása látszólag ennek szeretné elejét venni. Nem nézi hülyének, de a jó alapok fontosak! Nagyon fontosak. És a VAV az elmúlt öt év anyagáról szól, szóval miért ne lehetne benne tűzvarázslat? Érzi, hogy arca pirosodni kezd a hangnemre, pengevékonnyá préselt ajkai közül azonban még pár rövid pillanatig nem szökken ki más hang. Rendben van, elszámol tízig. Végülis megadta a választ a kérdésre, úgyhogy tulajdonképpen léphetnek.
- Szeretnél inkább hatodikos anyaggal foglalkozni? - teszi fel halkan (és kit akarunk átverni, azért némiképp ingerült-pattogósan) a kérdést, azonban hangereje ezúttal nem csak idegességének szól. Elméletileg a házirend szerint nem lenne teljesen szabályos diáknak másik diákot fensőbb évfolyam anyagából tanítani, de ha ez motiválni tudná Ervint a fejlődésre, a lány még ezt a szabályt is kész áthágni.