36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyMásodik emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Zayday Hudson
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. augusztus 14. 14:31 | Link

Lil

Tanulószoba? Egész jó ötletnek tetszett a gondolata. Ha Marina nem említi meg tegnap a vacsora felé menet, nem is jutott volna eszembe hogy ott milyen jó csendes az egész szoba, és sokkal könnyebben megy a tanulás mint a zajos klubhelyiségben, vagy bárhol máshol az egész birtokon. Mostanában nem megy jól a tanulás, hiába ülök le az íróasztalhoz és próbálnék koncentrálni sehogy nem akar sikerülni. Lassan jönnek a vizsgák, úgyhogy jó lenne összekapnom magamat. Akkor sem visz rá a lélek, hogy ilyen döglesztő nyári napokon és estéken én az asztalnál tanulgassak. Vagy máskor mikor neki szeretnék fogni tanulni, találok kifogást hogy szabaduljak. Elfelejtettem fürdeni, vagy nem tettem fel az éjszakai maszkot, esetleg nem jutott eszembe felmászni a kastély legmagasabb tornyába. Pedig az minden nap kötelező gyakorlat. Rászántam magam hogy délután felkeressem a tanulószobát. Az órák után felmegyek a szobába, átöltözni kényelmesebb ruhába. Egy fehér trikót és egy jó szakadt farmert választok, hozzá egy olyan papucsot amiben biztosan nem fogok leszánkázni a lépcsőkön. Magammal rángatnék valakit, de senkit sem találok lent így hát egyedül megyek. Biztosan kint az udvaron napoznak vagy hűvös fa árnyékában szuszognak. Senki sem olyan kerge, hogy ilyen melegben egy kis szobában kuksoljon. Apropó biztos meleg lesz bent, így felkapom a legyezőmet az asztalról és kilépek a klubhelyiségből. Egyre több lépcsőfokot hagyok magam mögött, majd folyosókat és elérem a keresett helyiség ajtaját. Benyitok, és látom hogy velem együtt négyen leszünk. Két levitás lány akiket nem ismerek, és egy eridonos fiú aki éppen akkor áll fel amikor beljebb megyek. Szorosan magához öleli a tankönyvét, és úgy baktat el némán mellettem. A megüresedett helyét foglalom el, és előveszem a Mugliismeret könyvet. Na jó, mugliivadék vagyok de a szakszavakkal nem vagyok annyira tisztában. Nem gondoltam volna hogy éppen ezzel a tárggyal gyűlik meg a bajom. Ezt követően a többit is átismétlem alaposan. Kuncogás. A fejemet oldalra billentem és meghallok egy szót, amire felemelem a fejemet. A vezetéknevem. Utálom amikor úgy emlegetnek hogy Hudson. Az egészen más amikor én bíztatom magam vele, de másoktól? Stop. Az egyik lány elbúcsúzik a beszélgetőpartnerétől és kimegy, majd miután becsukódik mögötte az ajtó, az ismerős levitás lányhoz fordulok. Csak ketten maradtunk. Ismerem, mivel Animágus. Én még csak tanulom, az alapoknál vagyok de ő már teljesítette a tanfolyamot. Mestertanoncos a csajszi, és nem mondanám hogy az eddigi találkozások alapján kedvelném.
- Igen? Valami problémád van velem Vizsnyiczky? – kérdezem.

Hozzászólásai ebben a témában
Vizsnyiczky Médea Lilla
INAKTÍV


bulbulimia
offline
RPG hsz: 154
Összes hsz: 201
Írta: 2021. augusztus 27. 18:33 | Link


***

Pokoli fejfájással ébredt, olyan rosszal, hogy ahhoz se tudott kellően koncentrálni, hogy elkészítsen egy bájitalt, ami csillapítaná. Nem mintha ne mehetne el a gyengélkedőre ilyenkor, tudta jól, hogy a lehetőség adott, de szinte látta maga előtt a komoly bajaiktól nyöszörgő bent fekvő diákok gúnyos pillantását. Kinevették, lenézték, hogy holmi fejfájással picsog itt. Végzős mestertanonc létére. Ő Vizsnyicky Lilla volt, az ég szerelmére!
Szóval nem, inkább az egész napot végigkínlódta, noha teljesen hasznavehetetlen volt emiatt. Ami szintén rendkívül frusztrálta, jobban, mint maga a gyötrő szúrás a halántékában. Viszont nem adhatta jelét ennek, legalábbis ott nem, ahol látják, mert vagy kíváncsian megbámulnák, aminek már a gondolatától is viszketni kezdett a tarkója, vagy ami rosszabb, megkérdeznék, hogy jól van-e. A megjátszott kedvességre pedig semmi szüksége nem volt, főleg nem azon az áron, hogy beismerje gyengeségét. És egyébként sem ért rá, rengeteg idejét vesztegette el, és a nyakán volt a vizsgaidőszak.
A délután a tanulószobában érte, ezt találta Lilla a legmegfelelőbb helyszínnek, mert az év ezen szakászában már tényleg csak azok időztek itt, akik valóban arra használták a termet, amire rendeltetett: tanulni. Itt nem zavarták, nem hangoskodott senki, és még csak nem is próbáltak beszédbe elegyedni vele. Legalábbis azt hitte.
Sztella, az egyik évfolyamtársa csapódott mellé, de szó szerint, úgy rakta le magát a székre, hogy az megreccsent alatta. Pedig nem volt súlyos a lány, csak lendületes. És rellonos. Ez talán túl sokat is elmondott róla, ugyanis azok közé tartozott, akik direkt ráerősítettek a házhoz köthető sztereotípiákra.
És mielőt Lilla bármit tehetett volna ellene, a csaj faggatni, nyaggatni kezdte, röhögcsélve megkérdezte, hogy kikérdezze-e őt, és a levitás érezte, hogy menten elfogy a türelme, és leátkozza ennek a szerencsétlennek a haját. Ami nagyon nem volt jó ötlet, szóval alternatíva gyanánt inkább megkísérelte elterelni magáról a figyelmet. Fejével rábökött az épp belépő navinés lányra.
- Neki vajon nem telik nadrágra és cipőre, vagy csak nagyon otthon érzi magát? - tette fel a költői kérdést, és felvonogatta a szemöldökét is kétszer, úgy nézett Sztellára, aki vihorászni kezdett.
Lilla pedig sóhajtott, és újra a könyvébe bújt.  A rellonos leszállt róla, és miután kiszórakozta magát, valamit magyarázva is "Hudson"-ról, fogta magát, és nagy lendülettel felállt, és magára hagyta a két lányt.
Nem hitte, hogy a navinés hallotta volna őket, de úgy tűnt, sikeresen megoldotta a problémáját úgy, hogy kreált egy újabbat. Fáradtan, és kissé ingerülten emelte fel fejét ismét a könyvből, hogy kékjeit Zayday-re fókuszálja.
- Túl hangos vagy, az a problémám. Hudson. - Nem értette, mi baja ennek a nőnek, de ha teljesen őszinte akart lenni, egyáltalán nem is akarta. A feje még most is lüktetett.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyMásodik emelet