[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=759925#post759925][b]Bremzay A. Eugén - 2019.05.29. 23:20[/b][/url]

Mostanság viszonylag sokat jártam Pesten, ilyen meg olyan üzleti ügyekben. Mondjuk az utóbbi napokat leginkább külföldön töltöttem, mert Kölntől nem messze voltak Military napok és ugye, ami halaszthatatlan, az halaszthatatlan. De mikor megkaptam Eleonore üzenetét, természetesen pozitív visszajelzést kapott, holott két és fél napja nem aludtam. Nem színtiszta mazochizmusból, de valakinek haza kellett vezetni is a lószállítót és a verseny utolsó napja előtt mindig sok a stressz.
De most itt voltam, felöltözve, egy nagy bögre kávéval, meg egy könyvvel az egyik asztalnál, mikor megjelent a Nő.
- Helló -  emeltem rá a tekintetem, majd bebiggyesztettem a könyvjelzőt a kötetbe és be is csuktam azt.
- Nem zavartál - közöltem rezzenéstelen arccal, holott nem volt igaz, lett volna jobb dolgom is - aludni -, de gondolom fontos volt az ügy. Különben nem keresett volna meg. - Semmi különleges vagy fontos, hajnalban értem haza Németországból. És feléd?
Elé is toltam az itallapot, mert gondolom nem csak azért jött, hogy a társaságomat élvezze.
- Nem szeretem körbejárni a szart, miért is vagyunk itt, Ellie?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=760664#post760664][b]Bremzay A. Eugén - 2019.06.05. 19:04[/b][/url]

- Versenyem volt, szerintem említettem is. Tudod, a szokásos, szezon van - vontam egyet a vállamon, nem volt ebben semmi átlagtól eltérő. Pár hetente, havonta még nekem is akadt valami, a kis vörösről, meg a színesről nem is beszélve, bőven akadt mire készülniük.
A kaszinó más lapra tartozott, az üzlet volt, amit nem szerettem másba keverni, de Ellie szép nő volt. Férfi vagyok, szemem is van, nem volt nehéz észrevenni.
- Lehet, hogy majd kinézek oda valamikor én is. De azért vannak fontosabb dolgok is. - Said nobody, never, ha volt egy kis üzleti érzéke és egy nagyobb befektetéséről volt éppen szó. De szerintem biztosan vissza fogja majd hozni az árát.
Az itallapon elég hamar sikerült megtalálnia, hogy mit akar inni, ez pedig kicsit könnyített a lelkiismeretemen, ha máson nem is. Kedveltem a nő társaságát, szót tudtunk érteni egymással, még ha nem is igazán volt hasonló a stílusunk.
- Ha ezt tudom előre, lehet, hogy előtte kivikszolom magam kicsit - jegyeztem meg szórakozottan, mert hát, tényleg voltam már jobb állapotban is, de siettem. Nem kellett volna ennyire, így is sikerült korábban befutni a kelleténél. - Terhes? Nocsak. Mik nincsenek... Gratulálok.
Felvontam a szemöldökömet kicsit, meglepett az információ, nem igazán voltam képben vele, hogy gyereken projektezik. Pláne azzal a nyakigláb szerencsétlen szarral.
- Az apja tudja már?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=763037#post763037][b]Bremzay A. Eugén - 2019.07.03. 19:20[/b][/url]

- Nem vagy vele egyedül, akad még ilyen ismerősöm. Igazából annyira nem volt lényeges - ráztam meg a fejemet, rezzenéstelen arccal. Nem körülöttem forog a világ, nem kell mindenkinek megjegyezni, hogy mikor és merre járok. Persze, tud praktikus lenni, de nem létszükséglet. Kedveltem a nőt, a magam módján, még ha ez nem is tűnt fel neki.
- Bíztam benne, az én kezem eléggé tele van... Szeretnéd, hogy átnézzem? - feleltem, miközben becsúsztattam a könyvjelzőt a helyére, majd becsuktam a kötetet és félretoltam az útól. Annyira nem volt most fontos, jobb szerettem a figyelmemet egy irányba tudni. Tudtam tapintatlan és kifejezetten egoista f.sz lenni, de ez nem az a nap.
- Ilyet is ritkán hall az ember - vontam fel elegánsan az egyik szemöldökömet, aztán összefűztem az ujjaimat a bögre körül. Megint ki voltak hűlve az ujjaim, egyszerűen semmi nem javítja meg, amit a lovaglás egyszer szétkapott.
- Nem? Hozzávetőleges elképzelés sincs? - érdeklődtem, felpillantva rá az asztallapról, majd hátradőltem kicsit, a tekintetemet rajta tartva. Nem mondanám, hogy meglep a dolog. Egy ilyen kisfiú mellől én is eljártam volna másfelé, boldogságot keresni. - Szép elgondolás, tiszteletre méltó. Azért, ha bármiben segítségre van szükséged...
Nem zártam le a mondatom, nem tudom, mi lett volna a helyes megfogalmazása a dolgoknak, így a szemüvegem letéve csak megdörgöltem az orrnyergemet kicsit és vontam egyet a vállamon.
- Tudod már, mit iszol? - Amennyiben a válasz pozitív volt, le is intettem az első felszolgálót és kértem neki egyet, mielőtt elmerengve bámultam volna kicsit át a válla fölött.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=763219#post763219][b]Bremzay A. Eugén - 2019.07.05. 21:15[/b][/url]

Ellie furcsán állt ehhez az egészhez. Nem vártam el tőle, hogy megértse vagy érdekelje az életem bármely szegmense, de közben mégis sikerült neki. Vagy legalábbis nagyon látványosan próbálkozott, a lovardán kívüliek közül kevesen voltak így.
- Tényleg nem ennyiből áll, de akkor sem hinném, hogy ez létfontosságú infó - zártam le ennyivel a dolgot. Sok ismerősöm  nem foglalkozott vele, hogy mikor és miért tűnök el, csak természetesnek vették, hogy ez hozzám tartozik.
- Ha mégsem sikerül, tudod, hol találsz. -  Nem ajánlat volt, megállapítás. Közös üzlet volt, értettem a dolgomat, amit még nem, ahhoz volt elég ismeretségem, hogy megoldjam más módon.
A nevetésre kicsit felszaladt a szemöldököm, nem értettem hirtelen, mi volt ebben olyan vicces. Ha a pasija azon a listán van, akkor az a gyerek megérdemel egy pár imát, hátha tényleg mástól van. És ezt egész nyugodtan állítom csupán azok alapján, amiket eddig hallottam.
- Gondolom majd úgyis kiderül, ha érdekel a dolog - vontam egyet a vállamon, kicsit hátra is dőlve a széken, ismét a kávémba kortyolva.
- A véleményemre? Arról, hogy gyermeket vársz? És ez engem azért érint, mert..? - kérdeztem, a kékjeim a nőre szegezve. Sokan mondták, hogy a legnagyobb jóindulattal is nyugtalanító tud lenni, ahogy bámulok. Szerintem csak annak, akinek rossz a lelkiismerete.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=763882#post763882][b]Bremzay A. Eugén - 2019.07.14. 22:46[/b][/url]

Azt hiszem, hogy ez az, amire egyesek már a bizarr jelzővel reagálnának. Nem azért, mert Eleonore ne lenne jó nő, kifejezetten az, kedveltem is, mert mindemellé okos is volt. De azért az a határ, mikor a bagoly rezzenéstelenül talál meg sötétben is, csukott szemmel, mégis túl van egy szinten.
- Lassan azt hiszem, egyszerűbb és kevésbé ijesztő lenne, ha szereznék egy mobiltelefont. - Nem mintha értenék hozzá. Persze, Bonnie folyton nyomogatta, képeket készített vele, meg nyavalygott, hogy Olivér nem ért hozzá és megint az asztallapot látja, de ettől nem lettem sokkal okosabb. A dolgok technikai része nem az én asztalom volt.
- Nem tudom eldönteni, hogy ez inkább imponáló, vagy neked szomorú. - Annyi biztos, hogy kellemetlen. Ahogy a tekintetét kapkodja ide-oda, biztos voltam benne, hogy ő sem különösebben van oda ezért a felállásért, de az élet most épp ezeket a lapokat osztotta. A legtöbb, amit tehet, hogy azokból a kártyákból épít várat, amik épp a kezében vannak. Vagy jól blöfföl. A legjobban. - Ha nem így lenne, most nem lennék itt.
Odéb is toltam a kötetet magam elől, a tekintetemet a nőre függesztve tartósan, majd egy apróbb sóhajt elnyomva dőltem hátra. A kezeim összefűztem a mellkasom előtt, hogy ne nyúljak az övé után az asztallap felett.
- Csak azért, mert egy hisztis p.csa, aki férfinak hiszi magát, nem tudja kezelni a kialakult helyzetet, még nem áll meg a világ, Ellie. Csak rá kell jönnöd, merre tovább - ráztam meg a fejem végül, kifejezéstelen arccal. Erre már magától is rá kellett jönnie. - Mit csinálsz két hét múlva, szombaton?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=770006#post770006][b]Bremzay A. Eugén - 2019.08.30. 18:55[/b][/url]

- Játékmicsodák? - A hangom kissé talán magasabbra emelkedett, a szemöldökeimmel egyetemben, ahogy hátradőlve összefontam a karjaimat a mellkasom előtt. Nem hiányzott, hogy egy zsebben hordható ketyerén üzengessenek nekem, az egyetlen dolog, amire a telefont használom, az az, amire feltalálták. Telefonálok. Nyomógombos, meg minden.
- Kicsit - doboltam az ujjaimmal az asztallapon. Nem arról vagyok híres, hogy udvarias vagy kedves lennék az emberek nagy részével. - Akkor azt hiszem, időt spórolok neked. Vagy valami ilyesmi. Szerintem egyszerűbb így.
Azt hiszem, hogy pont ezért nem kézenfekvő Ellienek, hogy ha kell, itt vagyok, mert kicsit máshogy kezelem az érzelmeim és a magánéletem, mint az emberek nagy része. Többször is beszélhetnék róluk, de nem teszem, nem vallom azt, hogy előrébb vinne az életben.
- Azt vártad el, ami elvárható egy hímnemű egyedtől minimális túlélési-ösztönnel - fújtam ki a levegőt hangosabban, mint feltétlenül szükséges lett volna, meg is forgatva a szemeimet.
A nő visszakérdezett, hogy én mit is csinálok, mire lesepergettem a zakóm válláról pár szöszt.
- Versenyem lesz Erfurtban, arra gondoltam, eljöhetnél... persze, nem kötelező, csak egy ajánlat - még a torkom is megköszörültem, a szemüvegem megigazítva és az asztallapot fixírozva.