Budapest
|
|
|
Apáthy Marcell INAKTÍV
Sárgászöld vidrabocs | Újságírók gyöngye offline RPG hsz: 77 Összes hsz: 290
|
Írta: 2018. április 29. 13:14
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=721734#post721734][b]Apáthy Marcell - 2018.04.29. 13:14[/b][/url] Liam Egy átlagos kocsma, egy átlagos este Mostanában azt hiszem elég sok minden van bennem, amit nem tudok kiadni, amit inkább lefojtok, de nem vagyok képes rá, hogy kimondjam. Miért nem? Mert úgy érzem, hogy ha egyszer elindul kifelé belőlem, akkor nem tudok majd gátat szabni neki. Sérelmek, tettek és szavak, olyan dolgok, melyeket nem tudok jól kezelni. Nem kellene törődnöm a múlttal, de mégis ez az, ami meghatározza a ma sérelmeit. Egy jó ideje járok már a dojoba, csak, hogy ne kelljen gondolkoznom. Edzek, tanulok és fejlődök, sok téren másabb emberré váltam, komolyabbá, de ugyanakkor csendesebbé is. Szeretem a magányt, ha nem kell attól tartanom, hogy egyetlen szó miatt az emberek faggatni kezdenek. Mostanában azt hiszem, a leginkább elvonultan élek, közösségben, mégis a peremén, ahova már senki se merészkedik szívesen. Saját magam küldöm száműzetésbe. Futok, ténylegesen és átvitt értelemben is. Egyre hosszabb távok, egyre rövidülő menetidő. Most csak el akarok jutni a célig. Nem tudom, hogy mi vár ott rám, de nem is tudok gondolkozni, mert a fejemben csak a térkép van, ahol az útvonalat mutatta meg nekem Liam. Nem kérdeztem, csak elindultam, miközben a nap egyre inkább süllyed el, lassan hűvösödik a levegő, közeledik az este. Futok, hogy elkerüljem a szembenézést a problémáimmal. Szembe kellene néznem velük, tudom, de ha megteszem, akkor onnantól nem tudom, hogy mi lesz. Most van, ami egyben tart, ami legalább értelmet ad a mának, hogy okot adjon a holnap megvalósulásának. Minden időmet olyanra fordítom, melyet eddig nem tettem. Sportolok, és kikapcsolok. Semmi agyalás, semmi önmagrcangolás. Nem akarok teljesen lesüllyedni oda, ahol voltam. Lassítok, fokozatosan vesztek a lendületemből, vég a sarkon befordulva már szinte csak lépegetek előre. A célhoz megérkezve, térdeimre helyezem a kezem, és mostanra szabálytalanná váló lélegzetvételemet igyekszem kontrollálni. Ahogy felemelkedek, igyekszem kitörölni egy nagy adag izzadtságot a szememből és a homlokomról, csak utána nézek szembe a felém közeledő alakra. - Kocsma? Reméltem, hogy egy fürdőbe megyünk a végén.
|
|
|
|
Apáthy Marcell INAKTÍV
Sárgászöld vidrabocs | Újságírók gyöngye offline RPG hsz: 77 Összes hsz: 290
|
Írta: 2018. május 3. 21:50
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=722189#post722189][b]Apáthy Marcell - 2018.05.03. 21:50[/b][/url] Liam - Amíg nem ismertelek, nem ittam. Nagy hiba volt. Talán könnyebben ment volna az elmúlt hat év elviselése is. Nem tudom, valószínűleg. Az viszont tény, hogy amióta Liam és az edzések az életem részévé váltak, sokkal könnyebb minden. Rengeteg feszültség van bennem, nagyon sok minden miatt vagyok dühös, és még inkább lennék képes ezért hülyeséget csinálni. És ez az, amit nem szabad. Jó ideig próbáltam a húgomra gondolni. Nem akarom, hogy a bagolyköves évei alatt el kelljen viselnie azt, hogy a bátyja alapján ítélik meg, legyen bármekkora ostobaság is a dolog. És az lenne, elvégre mi volt az első gondolatom? Hogy az első szembejövő nőnemű egyedet feleségül veszem és azonnali hatállyal családalapításba kezdünk. Csak azért, tenném, mert tudom, hogy van bennem egy hűségösztön, vagyis soha, semmilyen körülmények között sem csalnám meg. Ergo, hiába szeretem Kamillát, ha nem vagyok szabad, nem érhetek hozzá, nem próbálhatok a közelében lenni. Okom lenne rá, hogy ne tegyem. És szükségem van a távolságra, nem lehetek mellette, mert nem vagyok rá képes, hogy csak a barátja legyek. Ki van zárva. Ha szüksége van a támogatásomra, megkapja, de olyan minőségben, mint eddig voltam, képtelen vagyok mellette maradni. Ez nem sértődöttség, pusztán csak megvolt az esélyem, átélhettem, és már nem csak egy vágyott állapot, hanem valami, amiért küzdöttem, megkaptam, és elvesztettem. Így más sokkal másabb a gyerek fekvése. - Azta, te mindenre gondolsz. Hálásan veszem át a törölközőt, mert valóban jól esik, hogy gondolt ilyen apróságokra is. Gyors és gyakorlott mozdulatokkal próbálok magamból legalább valamennyire embert varázsolni. Azért a zuhanyt még most is bánom, de majd valamennyire helyre hozom magam a mosdóban. Már amennyire persze egy kocsma mosdójában erre lehetőség van. - Legközelebb majd viszem én a táskát. Ötletem sem volt, hogy mi célt szolgál, meg minek, ha úgyis visszatérünk a dojoba, de mint kiderült, azért van célja, mert nem térünk vissza. A kocsma viszont nem hiszem, hogy csak egyetlen alkalom, így biztos vagyok benne, hogy lesz olyan helyzet, hogy az én hátamon lifeghet a törülközőt rejtő zsák. Nyújtózom egyet, mielőtt elindulunk befelé. Sokat fejlődtem már néhány hét alatt is, az írásképtelenségemben és a kapcsolati csődömnek is jót tett, hogy eljöttem ide. Ha minden flottul megy, akkor valószínűleg még mindig az a Marci lennék, aki egy nagy szelet csokitortával és némi lustálkodással mindent megoldottnak tekintett. Most már másképp látom magam, és máshogy is érzem magam. Erősebb lettem.
|
|
|
|
Apáthy Marcell INAKTÍV
Sárgászöld vidrabocs | Újságírók gyöngye offline RPG hsz: 77 Összes hsz: 290
|
Írta: 2018. június 3. 12:50
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=724814#post724814][b]Apáthy Marcell - 2018.06.03. 12:50[/b][/url] Liam - Nőkkel. Felelem teljes nyugalommal, és még csak nem is viccelek. A "Kamilla ügy"-re többnyire nőkkel reagáltam, és ha nem nőkkel reagáltam volna, akkor valószínűleg zugivó lettem volna. Azt hiszem, Fanni és Lina társasága még mindig jobb megoldás volt, mint egy-két üveg sör, majd fokozatosan növelt anyag és italválaszték. - Mondjuk ez igaz. Valószínűleg most oda szépen leülök, és soha többet nem kelek fel. Azért annyira nem rossz a helyzet, de fél perc férfidráma kell, megelőzi a többit. Az a helyzet, hogy egy nagyon rossz időszakomban döntöttem ezt el, aztán elkapott a gépszíj, és mint egy őrült kezdtem el csinálni. Most pedig ott vagyok, hogy nem is tudok már nélküle élni. Vagyis pontosan tudom, hogy holnap megint itt leszek, és azután is. Mondjuk nem tudom, hogy mennyire fog ez a mostani megütni, de remélem, azért a végére még eléggé ember leszek. - És ha nem mondjuk el senkinek? Tagadjuk a szervezetünk előtt. Alkoholt sosem, én nem. Olyan határozottan tagadok, mintha az asszony kérne számon, hogy ittam-e, és ha igen, mégis mennyit. Már szinte magam is elhiszem, hogy gyakorlatilag azt se tudom, mi az az alkohol. Persze ez nagyon nagyon nem igaz, de az mellékes. Sok új dolog történt egyetlen évszak leforgása alatt velem, és nagyon hálás vagyok, hogy egy olyan emberhez léptem be, aki nem kiosztott, hanem támasz volt. Nem ismert, nem lett volna kötelessége, és mégis megtette. Van benne valami különleges, ami miatt azt akartam, hogy büszke legyen rám. Ha valaki ezt a státuszt kiérdemli, ő fontossá válik számomra. Most is ez történt. - Na menjünk be, és kedves szervezetünk, most fordulj el. Nevetem el magam, mert bizony van egy olyan érzésem, hogy a jelenlegi szintemen már a gondolattól is spicces vagyok.
|
|
|
|
Apáthy Marcell INAKTÍV
Sárgászöld vidrabocs | Újságírók gyöngye offline RPG hsz: 77 Összes hsz: 290
|
Írta: 2018. június 5. 21:38
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=725046#post725046][b]Apáthy Marcell - 2018.06.05. 21:38[/b][/url] Lina
Ha már Pesten van, mi sem természetesebb, mint, hogy találkozom Linával, elvégre fontos a számomra. Tudom, hogy az elválásunk nem volt a legkellemesebb, bár még mindig homályos számomra számos része a dolognak, és ki tudja, talán örökre az is marad, talán nem. Ma nincs kedvem a szerkesztőségben ülni, így jót is tesz, hogy egy kicsit kimozdulok. Úgy érzem, hogy ha bent lennék, csak kiborulnék. Mostanában ugyan javultak már a kezem, de még mindig nem tartok ott, ahonnan elindultam, és a nyomás csak nőtt azóta, hogy két újabb könyvet kértek tőlem. Egyszerre kettőre fixáltak le, az azért rengeteg így hirtelen, de nagyon örülök neki, és nagyon reménykedem benne, hogy bejön majd másoknak is, úgy, ahogy az első kettő is. Viszont egyre inkább elsajátítom azt a türelmet, ami korábban nem volt meg bennem, és ennek köszönhetően sokkal jobban teljesítek. A Liammel töltött idő és a dojo hangulata segít ellazulni, és már a saját kis birodalmamban is meg tudom teremteni azt a nyugalmat, amire szükségem van. Sima egyszerű fekete farmer van rajtam, hozzá egy világoskék pólót választottam, amint egy fehér villám fut végig. A húgom csinálta, mondván, hogy ez kell az első legyen az új ruhatáramban. Azóta is imádom, és érzek némi összefüggést a képregények iránti szeretetem és a futás között, ami egy új szenvedély lett számomra. Ehhez a biztonság kedvéért hoztam egy fekete vékony pulcsit is, ha esetleg fáznék. A találkozót végül az Erzsébet térre beszéltük meg, az óriáskerékhez, így most itt várom a mobilomat nyomkodva.
|
|
|
|
Apáthy Marcell INAKTÍV
Sárgászöld vidrabocs | Újságírók gyöngye offline RPG hsz: 77 Összes hsz: 290
|
Írta: 2018. június 5. 21:54
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=725049#post725049][b]Apáthy Marcell - 2018.06.05. 21:54[/b][/url] Lina
Az utolsó gifet küldöm el Adriannek, amikor megszólítanak. Van közöttünk egy ilyen szavak nélküli gif kommunikáció arra, amikor tanulni kellene. Nagyon jól el lehet szórakozni ezzel, amikor másnap reggel vizsga van. A múltkor saját magamból csináltam gifet, ahogy szenvedve lecsúsztam egy korláton inkább, de akkor kis gyökér voltam, hogy még akkor is rajtam volta a táskám, miből kilátszott, hogy tankönyvekkel van tele. A nevem kimondásakor gyorsan rámegyek a küldés gombra, hogy Mr. Black megkapja a vonalzóval csapkodó idegbeteg néni képét, és csak utána fordulok Lina felé. - Meglepetés. Felelem mosolyogva. Most viszonylag azért hosszú a hajam, enyhén göndör is, ehhez jön a borosta, amivel ő még nem láthatott, illetve a megváltozott testfelépítést is érzékelheti, ahogy megölelem köszöntés gyanánt, ezt sem tapasztalhatta még, már a kinézetbeli változást, nem az ölelést, mert ölelgetni szoktam. - Megvagyok, köszönöm. Új hobbim van. Nem is fejtem ki, hogy mi, szerintem nem is kell. Hetek, sőt most már hónapok óta nagyon komolyan edzek. Először azért tettem, hogy felejtsek, hogy ne gondolkozzak, aztán meg annyira belejöttem, hogy már nem nagyon tudok nélküle lenni. Ma is úgy beszéltem meg a találkozót, hogy előtte Liamnél voltam, és egy kis pihenés után, tisztán és illatosan jöttem ide. Azóta meg az ujjaimat tornáztatom, hála Adriannek, aki írt valamit vissza, sőt hátrom... nem négy valamit, mert olyan gyorsan csippantak egymás után az értesítési hangok. Megnézni azonban nem nézem meg, a zsebembe rejtem a telefont. - Üdv itthon, milyen érzés magyar földön?
|
|
|
|
Apáthy Marcell INAKTÍV
Sárgászöld vidrabocs | Újságírók gyöngye offline RPG hsz: 77 Összes hsz: 290
|
Írta: 2018. június 5. 23:16
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=725057#post725057][b]Apáthy Marcell - 2018.06.05. 23:16[/b][/url] Lina
- Kamilla? Pillantok fel rá csodálkozva, de aztán elmosolyodom, és megcsóválom egy kicsit a fejem. Furcsa, hogy szóba hozta, de várható volt, így nem okoz akkora meglepetést a neve említése, mint hittem. - Nem hiszem, hogy tetszik neki. Az nem nagyon szokott tetszeni az embernek, amire azt mondják, hogy "furcsa", de nem beszéltük meg ezt komolyabban, elfogadta, hogy nekem erre szükségem van, hogy muszáj pótcselekvésekhez folyamodnom, hogy túltegyem magam z éppen aktuális problémáimon. Sikerült, nagyjából legalábbis, és az, ami csak túlélésre kellett, ma már szerves része az életemnek. Az eredeti tervem az volt, hogy csak átmenetileg lesz jelen az életemben, de tudom már, hogy nem szabadulhatok tőle. Igazából elég nehéz volt a döntés, mert vagy ez, vagy az evés, és mire én imádok enni, eléggé nagy esély volt rá, hogy a cukrászda és a falatozó között kajakómától ténferegve könyörgök a következő falatért, mégis, örülök, hogy nem ez lett. - Kicsit minden. Van benne küzdősport is, futás is, és rengeteg önfegyelem. Az a legdurvább része amúgy, de mostanra talán a legjobban élvezhető is. Az elején nagyon utáltam, azt hittem, sosem fogom elfogadni, és mégis. Vannak későn beérő dolgok, ez is ilyen. Azt hiszem, én amúgy is ezekkel a későn érő dolgokkal vagyok a legjobban. Az őrületbe kergetnek, és szívem szerint felrobbannék tőlük és azért, hogy ne kelljen velük foglalkoznom, hogy ne zavarjanak, de ilyen könnyen nem szabadul meg az ember a mumusaitól, és eddig mindig sikerült nyernem. - Nem egy hosszú idő, hogyhogy ide jöttél? Én hazamennék szerintem, megnézném a családomat, ha ilyen messze lennének tőlem, most viszont itt áll velem szemben. Nem nagyon hiszem, hogy pont én lennék az, akit most látni szeretne.
|
|
|
|
Apáthy Marcell INAKTÍV
Sárgászöld vidrabocs | Újságírók gyöngye offline RPG hsz: 77 Összes hsz: 290
|
Írta: 2018. június 9. 20:15
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=725295#post725295][b]Apáthy Marcell - 2018.06.09. 20:15[/b][/url] Lina
- Talán csak az évek meg a rutin, megszokta aki vagyok, amilyen vagyok, és furcsa neki a változás. Nem tudok mást mondani, nem tudom, hogy ez az-e egyáltalán, ami az igazság, néha nagyon bizonytalan vagyok a történettel kapcsolatban. Nem kettőnkkel, hanem, hogy mit is gondol. Általában csendes, a múltkor viszont, amikor a macit vittem, olyan volt, mint amilyenre elsőben emlékeztem rá, egyszerű, vidám. Egyikünk sem az a harsány szerető fajta, nálunk inkább az érintésnek és a tekintetnek van ereje. - Igen, a konyha az egy veszélyes övezet, néha az ember bele se gondol, mennyit hajt. De én mondjuk vagy a suliban ülök, vagy a szerkesztőségben, szóval ha nem kezdek magammal valamit, még a végén nekiálltam volna eljabbásodni, és az azért nem egy vonzó formátum. Kicsit megpróbálom utánozni a Star Wars ikonikus alakját, ahogy ott piheg egy kis nevetés után. Csak nekem nincs az oldalamon egy Leia, aki feldobná a showt abban a bikiniben. - Akkor ez egyfajta elismerés tőle, nem? Hiszen miért küldene el pihenni? Olyan lehet, mint az az ordítozós séf, sosem emlékem a nevére, tudod, amelyik bármit csinálsz, mégis kiabál veled. Aztán persze bocsi, ha igazából egy tünemény a nő, annyira nem vagyok otthon a gasztronómiában. Azon kívül, hogy szeretek enni. Azt viszont nagyon szeretem csinálni, így mondjuk úgy, hogy mégiscsak konyítok hozzá egy egészen kicsit. Ha jó a kaja, kétszer szedek. Ezt még most is megteszem, legfeljebb a bűntudat miatt kicsit ráedzek még a helyzetre. - Meddig is tart ez a dolog? Érdeklődöm, mert tudom, hogy mondta, de nem emlékszem, és nem akarok úgy csinálni, mint aki mindent ért, aztán meg vágom a fejeket, miközben megpróbálok visszaemlékezni, hanem inkább rákérdezek, hogy akkor most mégis meddig lesz még távol. - A történtek ellenére? Érdeklődöm, mert ezt még mindig nem nagyon értem. Amikor összejöttünk, akkor konkrétan felkértem egy szerepre, egy olyan szerepre, amit korábban már más betöltött, azért, hogy magabiztosabbnak és elérhetetlenebbnek tűnjek, nem pedig olyannak, aki a sarokban szűköl, mert nem kapja meg, amit akar. Az elején is letisztáztam neki, hogy én Kamillát szeretem, és azt gondoltam, és gondolom most is, hogy megértette. Részemről nem hiszem, hogy lenne okom neheztelni rá, hiszen az alku amit kötöttünk, kölcsönösen kielégítő volt, és mellette egy szimpatikus és kedves személyt ismerhettem meg. Viszont érdekel, hogy ő mit ért ez alatt.
|
|
|
|
Apáthy Marcell INAKTÍV
Sárgászöld vidrabocs | Újságírók gyöngye offline RPG hsz: 77 Összes hsz: 290
|
Írta: 2018. június 22. 10:37
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=726108#post726108][b]Apáthy Marcell - 2018.06.22. 10:37[/b][/url] Liam - Egyelőre még ismerkedem a lehetőségeimmel, mérlegelek és majd döntök, addig viszont egyik opciót sem kívánom elhanyagolni. Jelentem ki diplomatikus hangsúllyal a jelenlegi tényállásomat, ami igazából eléggé vicces, hiszen, ha az ember józanul gondolkozik, hogy igyon-e vagy edzéstervet kövessen, nyilván, könnyedén dönt, mert két teljesen különálló történetszálról beszélünk, de én jelenleg még fiatal versenyző vagyok mind a kettőben, és mind a kettőt túlságosan élvezem. Igaz, azt még nem kockáztattam meg, hogy ittas állapotban kerüljek haza, mert félek az asszonytól, és amit velem tenne. Valahogy nem tudom elképzelni, hogy ezt tolerálná tőlem. Viszont mosolyra húzódik a szám a diplomatikus kijelentés végén, így igencsak elégedett vagyok a helyzetemmel. Mostanában lazábban élek meg mindent, és ezt Liamnek köszönhetem. - Már látom is magam előtt az esküvői fogadalmamat. Ígérem neked, xy, hogy örök hűséggel leszek irántad, és ígérem, hogy hűséges leszek Mr. Laoiseach-hoz is, aki kis titkaim őrzője. A végén elrévedek a távolba, de aztán elnevetem magam, és egy kicsit megrázom a fejem. Nem mintha ne hinném, hogy egy nap majd férj lesz belőlem, csak abban nem vagyok jelenleg biztos, hogy a nő, akit szeretek, a feleségem akar majd lenni. Pedig jelenleg nagyon örülnék neki. Nem, nem fogom megkérni, nem azért, csak így, ezen a fáradtsági fokon sok mindenre gondolni szoktam. Ehhez pedig hozzájön majd az alkohol, és tényleg eléggé reménykedek benne, hogy nem állítok majd így haza, hanem most is majd kapok egy kis sarkot amíg kiszenvedem magam. - Félsz, hogy megüt majd nagyon a pia? Vállalhatatlanok leszünk ma éjjel? Mondjuk olyan igazán mocskos részeg, mint a mugli filmekben, még nem voltam, pedig a másnaposok eléggé bejött, egyszer egy olyan állapotot szívesen kipróbálnék. - Én csak valami könnyűt ennék. Valamit amiben van paradicsom.
|
|
|
|
Apáthy Marcell INAKTÍV
Sárgászöld vidrabocs | Újságírók gyöngye offline RPG hsz: 77 Összes hsz: 290
|
Írta: 2018. július 5. 14:25
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=727445#post727445][b]Apáthy Marcell - 2018.07.05. 14:25[/b][/url] Lincsi - Óóó én ezt már elengedtem. Meg igazából, ő meg szőkére festette a haját, ilyen fehéresszőkére, hát utálom. Tényleg, nagyon. Nem igazán rajongok az ennyire szőke nőkért. Tárom szét a karjaimat nevetve. Tényleg nem tudok mit csinálni a helyzettel, de szerencsére nem kérdezte meg, hogy tetszik-e, csak úgy ránéztem, nyeltem egyet, és ebből ő is azt vette ki, amit akart, meg én is azt közvetítettem felé, amit akartam. Aztán lehet, hogy azon a bizonyos kommunikációs csatornán valami nagyon félrement, de legalább nem firtattuk a dolgot, és ez így van jól. Nem nagyon tudok neki hazudni, de hát most mondtam volna azt, hogy szerintem ocsmány? Ugye, hogy nem. Nincs az a férfi, aki a nőnek ezt meri mondani, és még életben van. - Akkor csak az image része, hogy olyan szívtelen. Viszont az tuti, hogy ha a két évet teljesíted, nem lesz sok hozzád hasonló a világon. Egyenes út a sikerhez. Majd legyen mindenképpen csóró író menü is, mert nekem maximum arra lesz pénzem, ha így haladok. Oké, ez nem igaz, elvégre az egyik magyar máguscsalád leszármazottjaként, anyám sikereit és apám megbecsülését számadatokban kifejezve elnézve, meg a két könyvem eladása után befolyt összeget számolgatva, megtehetem majd, hogy nála egyek. Viszont nem vagyok könnyű eset, mert bármennyire is szeretek enni, nem szeretek költeni rá. Eléggé randigyilkos tud lenni, amikor fejben azt számolgatod, hogy mit kér majd a másik, és ez mennyire éri meg neked, és te mit kérj. Persze már javuló tendenciát mutatok, de néha azért vannak problémáim. Anyám szerint kellene egy unoka, mert ha lenne egy gyerekem, akkor másként gondolkoznék. Szerintem ez nagyon nem lenne egy jó lépés jelenleg. Vagy még pár évig. - Csóró lány. Azért maga a tény, hogy ott van az ember is egy elég nagy nyomás, nem biztos, hogy már az elején szét kell szivatni. Mondjuk ez a száraz hal, hát a megfelelő borral tálalható. Mondjuk egy zamatos pinot grigio-val. Annyira nem értek ám hozzá, meg hát nem is mindegy, hogy milyen hal, de szárazra leginkább a vékonyabb halakat lehet sütni. - Szerintem nem, mármint ha felvettek, és már most, az elején nagyjából jó vagy, akkor úgy vélem, hogy menni fog a dolog. Meg hát ügyes vagy, szereted ezt csinálni, és ha ki is esel a felénél, elmondhatod már, hogy tanultál tőle. A fene se fogja kérdezni. De ha mégis, akkor gyártunk neked egy hamis elismervényt. Nem nagyon hatna meg a történet, és biztos vagyok benne, hogy erre nem kell majd sort kerítenünk, de ha mégis, hát akkor sem történik semmi, az Edictum szerkesztőségében elég sok ilyen lehetőség van, és nem hiszem, hogy a főszerkesztőt zavarná, mert hát igen, éppen ő követné ezt el. - Nem voltunk együtt. Nem úgy voltunk együtt. Nem vagyok a megcsalás híve. De én és Kamilla, mi mindig így voltunk, nálunk ez a közelség természetes. Ezt nem könnyű megmagyarázni, de tényleg ez van. Legyünk barátok, szeretők, ellenségek vagy semmik egymásnak, mi Kamillával szerintem örökre ilyenek leszünk. Szeretem az érintését, ő is az enyémet, függetlenül attól, hogy milyen a viszonyunk. - Nem zavar, hogy megütöttél, már el is felejtettem a dolgot.
|
|
|
|
Apáthy Marcell INAKTÍV
Sárgászöld vidrabocs | Újságírók gyöngye offline RPG hsz: 77 Összes hsz: 290
|
Írta: 2018. július 21. 07:36
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=729791#post729791][b]Apáthy Marcell - 2018.07.21. 07:36[/b][/url] Liam - Ezért már most hálás vagyok. Az elmúlt heteket nézve ez a feltételezés nem is annyira alaptalan. Mert hát legyünk őszinték, ha valaki mostanában egy cseppet átesett a ló másik oldalára, az én voltam. A kis husis gyerek, aki imádta az étkezési lehetőségek mindegyikét és izomláz maximum az állkapcsában volt, most itt állok, és mindenhol máshol érzem az izomlázat, csak éppen ott nem. Sőt, azt mondom, nem kérek sokat. Tisztára elvesztettem önmagam, azt hiszem, vagy lehet, hogy eddig voltam teljesen másmilyen és most látszik az, milyen is vagyok, amikor önmagam vagyok? - A házasság szerintem mindig furcsa. Tegyük hozzá, hogy nekem egy nagyon jó példám van a házasságra. A szüleim nem nagyon veszekednek, azok a tipikus hajba kapások vannak a túl sok munka, vagy a le nem hajtott wc deszka miatt, de nincsen megcsalás, verekedés, veszélyes életmód. Mindig mindenre megtanítottak minket, hasonló és mégis eltérő az érdeklődési körük, és őszinték. Mirella is és én is a legjobb példákat hozhattuk magunkkal. Ettől függetlenül, túl a cukormázon, úgy érzem, hogy még nem vagyok teljesen biztos benne, hogy nekem is való lesz egyszer a dolog. Vagy éppen a nőnek nem, akit olyan sok éve szeretek már. Valahogy furcsa, hogy a jövőmet el tudom képzelni vele, de azt nem, hogy benne legyen abban, amire vágyok. Ez tudom, ellentmondásos, de van benne logika. - Rád bízom magam, Liam. Emelem fel a kezeimet, jelezve, hogy teljesen övé a terep, és vigyorogva követem, és a rendelése után megduplázom a sajátommal. Hangulatos a hely, pont olyan, mint amilyennek kívülről hittem. - Honnan jött az ötlet, hogy nyiss egy dojo-t? Sosem kérdeztem még, pedig akartam.
|
|
|
|