36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Machay Adél
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1506
Összes hsz: 1527
Írta: 2021. december 15. 15:08 | Link

William Krise
- Budapest, Hilton hotel, az első szembesítés - ft. Andrássy Amália házasságszerző, Magdalena Flaviu, Adél anyja, és egyéb kísérők a másik fél részéről -
Megjelenés


- A te érdekedben tesszük. - Magda próbálja a két keze között tartani lágyan, szinte gyengéden a lánya arcát, miközben kényszeríti ezzel a gesztussal, hogy Adél a szemébe nézzen. Mondhatnánk, aggódó anya, aki a legjobbat akarja. Nem, Magda Flaviu túlélésre szeretné nevelni a lányát, éveken át erre ösztökélte, erre formálta, mint holmi agyagot. És Adél elkezdett ellenállni, hozzátenném, nem a legjobbkor. Itt állnak a Hilton halljában, még egy utolsó párbeszédre épp van idejük, mielőtt befut a vőlegény-jelölt a várható kíséretével. A lánya napok óta sápadt, kedvetlen, néha eltűnik a mosdóba félórákra. Ő sem ostoba, működnek a megérzései. Többet tud a saját gyermekéről, mint azt Adél maga hiheti.
Adél szemei alatt reggel még vaskos karikák húzódtak, de a smink, a pakolások és némi főzet segített mindent a helyére illeszteni. Hagyta, hogy az anyja válasszon számára ruhát, egy konszolidált, már-már prűd darabot. Fanyar mosoly húzódott végig az arcán, mikor magára vette, önkénytelenül eltüntette finom mozdulatokkal a ráncokat is a hasa tájékáról. Már nem kell sokáig szerepet játszania, vagy az anyja szigorú tekintetébe bámulnia. Ez a nő csak el akarja adni a lehető leghamarabb, semmi több. Meg sem fordul a fejében, hogy Magda őszintén a javát akarja, és megkímélni őt egy szörnyű sorstól, és ha az az ára, hogy férjhez adja az egy szem lányát egy érdekházasságba, akkor megteszi gondolkodás nélkül.
- Nem tesztek ti semmit az én érdekemben. Mindig a sajátotokat tartjátok szem előtt.- Szinte sziszeg, az állát büszkén megemeli, ezzel finoman kivonja az arcát az anyja ölelő ujjai közül. - Apámat az sem érdekelné, ha egy félszemű gnómhoz adna hozzá, ha elég presztízzsel bír. Csak egy árucikk vagyok az asztalotokon, akkor meg ne próbáld eljátszani a gondoskodó anyát, légy oly kedves! - Közel áll hozzá, hogy a hideg elutasításon túl az undort is megvillantsa arckifejezései között, miközben várakoznak a kompániájukra. Magda vonásai megfeszülnek a vádakra, ő is feljebb vonja az állát egy csöppet, elengedi a lánya arcát és hagyja, hogy a kezei aláhulljanak, lazán eleresztve az oldala mellett.
- Ha így gondolod, hát így gondolod. De a mostani viselkedésed, és a hatalmas baj, amibe mindannyiónkat kevertél, nem épp az éles eszed hirdetik, kislányom. A botránytól csak így tudunk megvédeni. -
- Szörnyű botrány, hogy férjhez akarok menni egy mugliszármazásúhoz, valóban. - Most már nyílt undorral forgatja meg a szemeit Magda szavaira, ám az anyja ajkai pengevékonyra préselődnek össze ettől, még a szemei is összeszűkülnek.
- Te is tudod, hogy nem a nevetséges házassági kísérleteddel van a baj, gyermekem. - Szándékosan hajol közelebb a lánya füléhez. Szándékosan suttog. Adél szemei pedig kerekre tágulnak részben a félelemtől, részben a dühtől, de ki tudja, van-e ideje minderre bármit is mondani? Hiszen mindjárt itt a végzetét megpecsételő találkozó, és annak a másik fele. Nem árulták el, ki lesz a vőlegénye...
Utoljára módosította:Machay Adél, 2021. december 15. 20:02
Hozzászólásai ebben a témában

William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2021. december 15. 16:37 | Link


Várnegyed, Budapest - chaperone: Petre Konstantyn Flaviu    


   -  Mi ez, te meg akarsz mérgezni?
A laposüveget undorodva húzza el a szájától, köhögve fordul el, csak hallja a nagybátyja szórakozott nevetését. A csupasz, mohás várfal árnyékában inkább a cigarettájába szív bele, hogy leküzdje a likőr émelyítő ízét, hagyja, hogy Petre visszavegye és a kabátja zsebébe süllyessze azt. Igazad van, kár beléd, hangzik a cinikus válasz, ő erre a vállával taszít egyet a férfin, továbbra is a maróanyagtól könnyező szemmel. A decemberi, napos délutánon, valahol a fejük felett mugli turisták csicseregnek a Halászbástyán, ő csak az ég felé fújja a füstöt és behunyja a szemét.

You got to be shitting me.
Hitetlenkedő szusszanással dől hátra a kanapén, a háttámlán hagyott kabátja a parkettára csúszik mellőle. Még egyszer átfutja a pedáns kézírással írt sorokat az elegáns papíron, a tekintete vissza-visszasiklik a névre, amit míves aranyszínnel emeltek ki a számára. A lakásban az állólámpán kívül sötétség honol, semmi sem mozdul, csak a papír zizegése töri meg a csöndet, ahogy megfordítja azt. Egy fénykép hullik az ölébe, ő csak egy pillantásra méltatja azt, hagyja, hogy a karja visszahulljon maga mellé a kanapén.

   -  Ez csak formalitás. Találkoztál már vele, Adél okos és szép lány. Csak beszélsz vele, beszélsz Magdával, ennyit kell csak tenned.
A nagybátyja oldalán szedi a hófehér, márvány lépcsőfokokat, a kezeit a kabátja zsebében tartja, minden más helyzetben élvezné a hátát melegítő napfényt. Jelenleg azonban csak az út kísérő auror pillantását érzi a tarkóján, a férfi távol marad, de épp csak annyira, hogy kéznél legyen, ha szökni próbálna.
   -  Tudod, hogy nem az a bajom - válaszol kelletlenül, megáll egy pillanatra, hogy oldalra lépjen egy szembejövő, nagykabátos turista elől - Hanem az, hogy a lány tizenhét éves.
   -  Beszélj vele egy kicsit többet. Meg fogod látni, hogy sokkal értelmesebb a koránál.
Kételkedve sandít oldalra a nagybátyjára, aki nem viszonozza a pillantását, könnyedén lépdel tovább fölfelé. A csípősen hűvös szellő hűvös gesztenye illatát hordja magával, a Mátyás Templom körüli téren muglik sétálgatnak a karácsonyi standok között. Tompa idegességet érez, nem idegtépő feszültséget, hanem azt a nyomást, amit a fogorvos várótermében érez az ember. Szívesebben lenne bárhol máshol. Bárki mással.
Az üvegajtó kinyílik előttük, a köztéri márványról elegáns padlószőnyegre lép, a gesztenye illatát mesterkélt, karácsonyi keverék otthonos szaga váltja. Petre ismerősen int a pultnál álló concierge-nek, ő a kabátja gombjait oldja ki, ahogy a férfi nyomában bejlebb sétál az előtérben. A függő csillárok alatt középen mélyzöld, kristályokkal díszített karácsonyfa mellett halad el, oldalvást fölnéz rá, ahogy visszapillant, akkor látja meg a kanapék környékén várakozó kompániát.
Utoljára módosította:William Martin Krise, 2021. december 15. 16:41
Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Machay Adél
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1506
Összes hsz: 1527
Írta: 2021. december 15. 17:06 | Link

William Krise
- Várnegyed, Budapest - kísérő: Magdalena Flaviu -


Nem válaszol, de az alsó ajka megremeg, az idegesség marcangolni kezdi a gyomrát. Vagy a heveny rosszullét inkább? Le kell hunynia a szemét egy másodpercre, hogy legyűrje a kényszert egy kiadós mosdólátogatásra. Most nem lehet. Ha ezt elrontja, másnap az utcán ébred és akkor... Nem, nem fog. Nem teljesen ostoba, csak néhány napig, pár hétig kell ezt a nevetséges játékot játszania. Cserébe Jean-Paul biztos örülni fog, összeházasodnak és eltűnnek innen. A vőlegény-jelöltjét meg majd meggyőzik, hogy-
- Szedd össze magad, itt vannak. - Súgja az anyja, és irányba fordítja.

A föld is megnyílhatna alatta akár. Nagyon is jól tudja, ki áll a bejárat közelében a bácsikája társaságában. Ugyan csak párszor találkozott Petrével, a rokonsággal tisztában van. Az anyja unokatestvére nyilván már foglalt, és a vérfertőzés fogalmát ez bőven kimerítené, viszont az ő oldalán egy túlontúl ismerős arc tűnik fel. Találkoztak már a bátyja esküvőjén.
- Ezt nem gondolhatjátok komolyan. - Suttogja Magda felé, miközben Andrássy grófnő visszaérkezik és csicseregve terelni kezdi őket a férfiak felé, hogy az éttermet vehessék célba végre. A hányinger kerülgeti, ahogy sápadt arccal belekapaszkodik alig láthatóan az anyja karjába. A kabátok jótékonyan takarnak, amennyit lehet. Próbálja az arcizmait megregulázni, de még így is átszivárog a tettetett semlegességén egyfajta riadalom és esdeklés. Az egész túl kézzelfogható hirtelen, túl... Hiszen az istenért, miért nem tudtak egy ronda vénembert választani? Ez a férfi jó kiállású és azon túl, hogy Magda szerint büntetett előéletű, voltaképp semmilyen kifogást nem lehet felhozni ellene. Hogy az istenben fog megszabadulni ebből a béklyóból így?
Magda viszont nem menti meg. Senki nem menti most meg. Miközben próbál a józansága maradék morzsájába kapaszkodni, az anyja céltudatosan lép oda Petréhez, hogy két, közeli rokoni csókot nyomjon diszkréten a férfi arcának két oldalára.
- Petre, olyan rég láttalak! Jól vagy? Hogy van Alexandra és a gyerekek? - Az arcán tündöklő, sugárzó mosoly tökéletes, címlapra illő anyát csinálna belőle bármely fotós lencséje előtt. Ő is és valószínűleg az unokatestvére is a hátuk közepére sem kívánják ezt az egész cirkuszt, de hirtelen igen sürgőssé vált a dolog bizonyos okok miatt. A kötelező, színjátékszerű üdvözlés után kezet nyújt a vőlegény-jelöltnek is.
- Nagyon örülök, Mr. Krise. Ugyan csak futólag volt alkalmunk a fiam esküvőjén, de köszönöm, hogy részt vett rajta. Remélem, a lányom akkor megfelelően elszórakoztatta. - Itt végre maga mellé vonja a kissé lefagyva álldogáló Adélt, mi több, ő egy fél lépéssel hátrébb kerül, hogy a lány közelebb állhasson Williamhez.
A hatalmas, zöld szemek kissé ködösen-kutatóan néznek fel Will pillantásába, egy pillanatra még talán a szája széle is megremeg. Mintha. Aztán minden úgy tűnik el, ahogy jött, és a kisugárzása varázsütésre egyenletesebbé, tetszetősebbé válik, ahogy ő maga is erőt vesz az őt ért sokkon. Némi mágia, némi önbizalom a színészi tehetségében, és a repedések eltűnnek. Ezúttal nem akar megigézni senkit, inkább a kedvében tapintható gyanús jeleket szeretné eltüntetni. Nem mer belegondolni, mit kapna otthon, ha ez az összeismertetés rosszul sül el.
Petrére egy, az anyjáéhoz hasonló, gyönyörű mosolyt villant, sőt kislányosan még egy picit félre is dönti a fejét.
- Szia, jó újra látni téged is végre. - Aztán Willhez fordul: - Mi is nemrég találkoztunk. Kár, hogy olyan hamar el kellett menned az esküvőről. - Próbálja a lehető legbájosabb oldalát megvillantani, hogy Magda elégedett legyen.
Andrássy grófnő szinte repes a jelek szerint. Mindkét chaperone-t méltón üdvözli, ahogy a fiatalokat is, és az udvariassági körök után beterel mindenkit az étterembe, a számukra lefoglalt asztalhoz, természetesen a személyzet segítségével. Miközben feltételezhetően Petre és Magda előrébb haladnak a grófnővel, ő felzárkózik Will mellé, még mindig tartva az udvarias mosolyt.
- Tudtad? - Talán a férfi is érzi, mire irányul a kérdés. Tudtad, hogy engem kell elvenned? Tudtad, és mégis eljöttél? Tudtad, hogy egy gyereket akarnak hozzád adni, mintha a középkorban lennénk? Nincs benne semmi felrovó, csak egyszerűen információt kér. Tisztában akar lenni vele, mennyire verje ki a hisztit, ha vége ennek a cirkusznak.
Utoljára módosította:Machay Adél, 2021. december 15. 20:01
Hozzászólásai ebben a témában

William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2021. december 15. 18:51 | Link


Várnegyed, Budapest - chaperone: Petre Konstantyn Flaviu    


Petre szigorú, már-már atyai pillantásra méltatja, valószínűleg érzi kikívánkozó, cinikus megjegyzését a rájuk várakozó hölgykoszorúra vonatkozóan. A három nőből kettőt ismer már, a harmadiknak azonban, közép-európai aranyvérű örökösként csak a híre jutott el hozzá. A kerítő. A fiatalok kellemetlen szájízzel gondolnak rá, az idősebbek vagy bálványozzák, vagy pedig rettegnek tőle. Távolról körüljárja az aranyvérű matriarchák meleg, családias tekintélye, ahogy szinte beleolvad az elegáns hotel miliőjébe.
Petre megelőzi őt, hogy üdvözölje a rokonát (Magda mindig ostoba tyúk volt, de nem rosszindulatú szegény), ő pár lépéssel mögötte áll meg, csak elvétve hallja a felületes zajokat. Figyelme a lányon időzik, mióta beléptek, ahogy ott áll sápadtan az anyja mellett, köszönti a nagybátyját, felé-felé pillant.
Emlékszik rá az esküvőről, hiszen hogy ne tenné, ezt a kisugárzást nem könnyen felejti el. Nem volt szüksége a fényképre, hogy felidézze a vonásait és a beszéde hangját; a nevetését és azt, amilyen szemtelenül szidta a rokonait - cinikus kislány, szívesen beszélt volna még vele, ha nem szólítja haza a büntetése. Sőt, ott és akkor sok minden mást is szívesen tett volna. A felismerés pedig csak hazafelé ötlött fel benne. Mocskos vélák.
   -  Örülök - viszonozza Magdalena meleg, de idegesnek tűnő kézfogását, diplomatikusan mosolyog is mellé. A szeme épp, hogy megrebben, amikor arról kérdezik, Adél elszórakoztatta őt - hiszen micsoda a lány, hogy ezt várják tőle?
   -  Hívott a kötelesség. Hi.  
Érzi, hogy kétkedő bizonytalansága kiül az arcára: képtelen dekriptálni a helyes gesztust ilyenkor. Talán kezet nyújtson a lánynak, mint legutóbb, férfiasan és egyenrangún, vagy valami egész mást várnak el tőle? Erre a taníttatása és Petre felkészítése az autóban Budapest felé nem tért ki.
valószínűleg ezt a pillanatnyi törést szagolja ki a grófnő is: bámulatos tehetséggel és időzítéssel lép közbe, hogy pár szóval és bizalomgerjesztő mosollyal az étterem irányába indítsa a társaságot.
Az ő arcáról az udvarias mosoly azzal egy időben hervad le, hogy a kísérők végül hátat fordítanak neki. Megenged egy sóhajt, amit azóta tartott benn, hogy a tekintetük összeért. Hagyja, hogy a léptei automatikusan vigyék magukkal.
Ha nem ellenállsz, hamarabb vége lesz.
   -  Tudtam - válaszol a lánynak halkan, de nem suttogón. Csöppet összevonja a szemöldökét - Miért, te nem?
Utoljára módosította:William Martin Krise, 2021. december 15. 19:00
Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Machay Adél
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1506
Összes hsz: 1527
Írta: 2021. december 15. 20:00 | Link

William Krise
- Várnegyed, Budapest - kísérő: Magdalena Flaviu -


Will válasza elpattintja a benne szunnyadó dacos méreg egyetlen tartószálát, s annak ellenére, hogy az előbb még sűrűn emlékeztette magát a megfelelő teljesítmény fontosságára, most korántsem tűnik olyan életbevágónak, hogy szépen szerepeljen ezen a röhejes 'randin'. A szája az esküvőről megismert csúfos mosolyba torzul, a szemei pedig dacos-gonosz villanással irányulnak Willre, már-már vádlón.
- Nyilván nem vagyok elég fontos ebben az egyenletben, hogy közöljék, kinek fognak eladni. - Szándékosan nyomja meg a két szót, mindkettőnek jelentősége van. Tényleg portékának érzi magát, és noha még ingadozik, mi lenne a teljesen helyes és okos lépés, abban biztos, hogy nem fogja szó nélkül tűrni, hogy megszabaduljanak tőle. Nem bírja elviselni, hogy a testvére mindent megkap, ő pedig koloncként van számon tartva.
- Mit ígértek neked? Pénzt? Összeköttetéseket? - A szavaiban kicsinyes dac ül, meg sem próbálja leplezni, ahogy a gyerekes haragot sem. Majdhogynem pukkancs; az egyetlen akadályozó tényező a helyszín és a társaság, hogy teljesen szabadjára engedje a hisztijét. Magda épp megfordul, hogy az asztalhoz érkezve velük szemben üljön le- Adél azonnal egy illő, ártatlan mosolyt villant az anyjára, mint aki épp nem paprikás megjegyzéseket tett három másodperce a vőlegény-jelöltjének.
- Bár teljesen mindegy,- Suttogja Willnek, hogy csak ő hallhassa, miközben helyet foglalnak. - mert láthatóan hajlasz az egyezségre, ha elfogadtad a találkozót. - Most ő enged ki egy ideges szusszanást, mielőtt újabb, kellemes arckifejezést ölt fel.

- Bizonyára ódákat hallottatok már egymásról. - Andrássy grófnő kedve töretlen, és most már a figyelmét is átkormányozta a fiatalokra, akik valószínűleg mindenütt lennének most, csak nem itt. - Biztosíthatlak benneteket, hogy a megérzéseim még sosem csaltak házassági ügyekben! Gyönyörű páros vagytok már most. Adél, pompás menyasszony lesz belőled, meglátod! - Adél maga nem tudja, hogy most hányjon, vagy a desszert után? Jó kérdés. Talán, ha telibe hányja Andrássy grófnőt, meghiúsíthatja azonnal ezt az egész cirkuszt.
- Nem vagyok biztos benne, hogy valóban a fehér az én színem, grófnő. - Óh, a nyilvánvaló dac, és Magda ideges-mérges szemvillanása az aljas kis megjegyzésre... Andrássy grófnő szerencsére csak csilingelő nevetéssel lendül túl a látszólag csacska megjegyzésen. Hiszen nyilvánvaló, hogy egy ártatlan lány színe csakis a fehér lehet és lesz is.
- William, erős menyasszonyod van, máris határozott véleménnyel bír az esküvőtökről. Öröm lesz a szervezés vele. - A grófnő pedig nyilvánvalóan szemellenzőt hord, vagy túl sok hasonló kezdésű esküvőt hozott már tető alá.
Hozzászólásai ebben a témában

William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2021. december 15. 20:25 | Link


Várnegyed, Budapest - chaperone: Petre Konstantyn Flaviu    


Az esküvőn is érezte a hangjában azt az épp a felszín alatt búvó, papírvágó élt. Akkor bájosan dorombolt neki, a dühe nem őt célozta, de William nem először látott nőt ahhoz, hogy felismerje benne a mérgeskígyót. Vajon honnan ilyen ismerős ez a pillantás, amivel farkasszemet néz, a vádlón villanó zöld szemek, a megrezzenő szájszél.
Hogy a kísérőik nem figyelnek rá, nem kell palástolnia arckifejezésének megütközött árnyékát - azonban úrrá lesz hirtelen felforgyanó indulatán annyira, hogy ne forduljon szembe vele, állítsa meg a vállánál fogva és álljon bele a vitába. Pénzt? Összeköttetéseket? Valójában semmit sem ígértek neki nyíltan, azon kívül, amit a sorok közt kiolvashatott, az azonban jobban megmozgatta a fantáziáját, mint az előző kettő.
A saját szabadságát és feddhetetlenségét kínálják neki.
   -  Csak menj bele a játékba - morogja felé fojtott hangon, kihúzza a székét, a kabátot a támlára dobva ül le a helyére a lány és Petre közé. Utóbbi nyomban az itallap után nyúl, bár sosem volt ellenére a szaloncsevej, idefelé hosszasan kifejtette már: ő olyan gyorsan szeretne eszméletlenné válni ma, amilyen gyorsan csak lehetséges.
   -  Ő még nem a menyasszonyom - vág közbe nyomban, kutyamód felkapva a fejét a szóra - Nem? Elolvastam mindent, amit küldtetek, legalább fél évem van dönteni, ha nem több.
Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Machay Adél
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1506
Összes hsz: 1527
Írta: 2021. december 15. 20:45 | Link

William Krise
- Várnegyed, Budapest - kísérő: Magdalena Flaviu -


Nem érdekli, sem a zavar, amit az éterben okoz, sem a szinte kézzel tapintható feszültség, amit előidéz, de még a fojtott suttogás sem. A saját nyomoráról van szó, nem is várja el, hogy ez az anyagiakon nyerészkedő exbűnöző felfogja, mibe rángatja őt bele ezzel a házassággal. Inkább csöppet el is fordítja a fejét Magda figyelmeztető szemvillantása ellenére, és nekiáll böngészni a menüt, bár a választás úgyis az anyjáé lesz. Ő maga mostanában elég kevés dolgot képes büntetlenül megenni.
- Óh, - Andrássy grófnő kissé meglepetten pillant Williamre.- Esküdni mertem volna Madlen finom célzásai után, hogy ti már... nos, hogy úgy döntöttetek, összeházasodtok. Magda kedves, esetleg nem tudok valamiről? - A várakozó mosolya még mindig joviális, de érezhetően nagyon is szeretné tudni, hányadán állnak végül is. Magda feszültsége egy pillanatra megfeszíti a bőrt az arcizmain, de sikerül rendeznie elég gyorsan és effektíven ahhoz, hogy ne tűnjön kétségbeesettnek. Még. A szavai inkább Willt szólítják meg, mintsem a grófnőt.
- Igazság szerint a férjem és az anyósom folytak bele az egyeztetésekbe elsősorban, de tudomásom szerint... Nos, jó úton haladunk egy mindenki számára kedvező kimenetel felé, nemde, William? - A pillantása jelentőségteljes, utalva a ki nem mondott, de elég érthetően körvonalazott előnyökre, amiket felsorakoztattak Madlen Krise előtt, és remélhetőleg a családfő továbbította ezeket William felé. Ilya vállalta, hogy tisztára mossa Williamet a társadalom szemében, és beveszi maga mellé a kutatóintézetbe. Cserébe csupán egy papírt kell aláírnia és... elvennie a lányát. Igazán nem nagy ár.
- És hát a jó dolgokra nem szabad túl sokat várni, nehogy elillanjanak. - Kissé tűnődve teszi hozzá, de Andrássy grófnő láthatóan lelkesen reagál a megjegyzésre.
- Így van! Magam sem mondhattam volna szebben, Magda kedves! William, kár hezitálni vagy túl sokat gondolkodni az ilyesmin. Ez egy minden szempontból előnyös házasság, még ha most nem is látjátok a nagyobb távlatokat. A ti pozíciótokban ez a lépés teljességgel magától értetődő, csupán formalitás. Tökéletesen megfeleltek egymásnak. - Nem mondja ki, de ez alatt főleg a rangot és a vérminőséget szokták volt érteni. Mindketten tisztavérű tenyészállatok a szó csúnya minőségében: Adél majd szülhet egy sor aranyvérű kisbabát a Krise családnak, megtoldva az örökséget némi vélavérrel is. A minőség garantált lesz.
Hozzászólásai ebben a témában

William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2021. december 15. 21:25 | Link


Várnegyed, Budapest - chaperone: Petre Konstantyn Flaviu    


Hol Magdalenára, hol a Grófnőre, végül pedig segítségkérésképp a nagybátyjára néz, aki szintén az étlapot lejjebb eresztve, feszülten pillant föl a nőkre. Ez sosem kerül nyíltan kimondásra, de mindenki pontosan tudja, hogy a kísérők sosem lelki támogatásként, hanem tanúként vannak jelen, vagy akár a párbaj során a segítők. Az aranyvérű házasság inkább üzlet, mint érzelem - oktatta a nagyanyja alig tízéves korában, a Krise kúria könyvtárszobájában, egy napos karácsonyi reggelen - Nektek, fiataloknak, nem kell aggódni, a nehezét elintézi a család. Ti csak élvezzétek a lagzit! Petre rokona, azonban jelenleg ügyvédje is egyben - és bár minkét család tagja, helyzete jelenleg arra kötelezi, hogy a Krise érdekeket képviselje. Nem mellesleg nagyobb szükség van rá, mint Magdára, aki leginkább azt hivatott biztosítani, hogy Adél mindennek megfelelően viselkedik majd.
Huszonegyedik század ide vagy oda: valami nem sokat változott.
   -  Nagy vonalakban tudom csak, miről szólnak a tárgyalások - válaszol William végül - de őt nem ismerem. És én nem fogok elvenni senkit, akiről azt sem tudom, mi a középső neve, és különben k...
   -  Nádja. Az a neve, Nádja - vág közbe Petre sürgetőn, visszalökve maga elé az itallapot - És ez nem is rossz ötlet. Magda, mit gondolsz, szokatlan, de mi lenne, ha négyszemközt hagynánk őket beszélni egy kicsit. Már, ha  Grófnő is egyetért. És nem megyünk messzire sem.
Utoljára módosította:William Martin Krise, 2021. december 15. 21:34
Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Machay Adél
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1506
Összes hsz: 1527
Írta: 2021. december 15. 21:41 | Link

William Krise
- Várnegyed, Budapest - kísérő: Magdalena Flaviu -


Megfeszülő állkapoccsal hallgatja az egész színjátékot, amit a két idősebb nő leművel. Egyrészt egyre erősödik a hányingere, másrészt elképesztő, hogy gyakorlatilag az orruk alatt üzletelnek mindenfajta szégyenérzet nélkül. Az életüket akarják megpecsételni holmi vér és vagyon okán. Jó, persze, a vagyon számára is fontos indok, de a vér már messze nem nyom annyit a latba, mint régen. Manapság az aranyvér kihalófélben van, ami ellen az elviselhetetlen apja természetesen harcol hangzatos szavak mögé bújva, mint hogy 'Duzzasszuk fel a varázspopulációt! Jövőt a mágusoknak! Egyenlőséget és származástól független megítélést!'. Valószínűleg az ő esküvője úgy lesz eladva a varázsmédiának, mint egy tündérmese: ő és Will egymásba szerettek mondjuk Dominik esküvőjén, és a két család nagy kegyesen belement, hogy összeadják őket a holtodiglan-holtomiglan jegyében. Pazarul hangzik, mindjárt ideokád tőle.
- Óh, teljesen, Petre! Remek ötlet, mindjárt kérek magunknak még egy asztalt. Ti csak beszélgessetek, drágáim! Soha jobb alkalom nem fog kínálkozni egymás alapos megismerésére! - Andrássy grófnő lelkesen helyesel, miközben Magdával és feltehetően Petrével együtt valóban átülnek egy másik asztalhoz, hogy teret engedjenek a fiatalságnak. A sápadt Adél nem mozdul a helyéről, csak immáron üveges tekintettel mered maga elé a végtelenbe fókuszált szemekkel.
- Elmondhatnád végre, mit ígértek. - A hangja csendes, tökéletesen üres. Igazából csak tudni akarja, mi az üzlet tárgya. Most már járnak az agytekervényei, lenyugodott, és a kavargó gyomra kissé racionalizálta az agyát. Gondolkodnia kell.
- Mérlegelnem kell, mibe megyek bele. Van az a helyzet, amikor hajlandó vagyok a kompromisszumra, de ahhoz tudnom kellene, te merre akarsz elindulni ebben az egész cirkuszban. Ne mondd, hogy lehetetlen vagyok, tessék, itt a békejobbom. Tárgyaljunk. - Végre Willre néz, elgondolkodóan, és az elé nemrég lerakott kávét kissé félretolja egy fintorral az arcán. Az a rohadt kávéillat...
Hozzászólásai ebben a témában

William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2021. december 15. 22:11 | Link


Várnegyed, Budapest - chaperone: Petre Konstantyn Flaviu    


Magában felsóhajt Petre javaslatára - ha pedig megtehetné, lehet, a nyakába is borulna a megmentőjének. Ő és a nagybátyja valójában sosem kedvelték egymást - talán nem azóta, hogy megszületett, de bizonyára egész kicsi korától érezhető volt számára, hogy Petre egészen megveti őt. Sosem kérdezett rá az okára, nem is tervezi, az elmúlt huszonötévet elviselte a társasága nélkül, a maradékban is igyekszik a közüket minimálisra szorítani. Most azonban kimondhatatlan hálát érez felé, ahogy az egy biccentéssel feláll, a nőket pedig nyomban szóval tartva otthagyja az asztalt. Ő csak néz utánuk egy ideig, érzi magán Adél tekintetét, a feszültséget, ami tüskés falat emel közéjük. Majdnem hallja a bőre sistergését, mintha a lány radioaktív lenne, ő kelletlenül fordítja felé az arcát és támaszkodik a könyökével a fehér abroszra. Megvárja, hogy a pincér vizet töltsön elé és továbbsétáljon, mielőtt válaszolna.
   -  Figyelj, Adél, engem sem avattak be, szinte semmibe fojtott hangon beszél hozzá, bár a tágas teremben különben sem hallhatnák őket. Időről időre azonban érzi magán a kísérőik kérdő, várakozó pillantását - Nekem sincs sok választásom. Tartozom a családomnak, kész tények elé állítottak. Az apád csak a nagyanyámmal beszélt eddig, azt ígérték, hogy - még lejjebb halkítja a hangját, elpillant a lány válla fölött, majd visszanéz a szemébe - hogy talán tudnak segíteni, hogy visszakapjam a szabadságom. És a munkám.
Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Machay Adél
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1506
Összes hsz: 1527
Írta: 2021. december 15. 22:26 | Link

William Krise
- Várnegyed, Budapest - kísérő: Magdalena Flaviu -


Felnevet. A hangja csilingelő, és meglepő könnyedséggel csempész bele műboldogságot. Willen kívül valószínűleg minden, hirtelen meglepetten odapillantó ember azt hiszi, épp flörtölnek egymással és nagyon gördülékenyen halad a randevújuk. Az épp odanéző Andrássy grófnő sokatmondóan összemosolyog a még mindig enyhén feszült, de szerepét jól játszó Magdával.
- De mégis neked van nagyobb szavad ebben az egészben, nem? A férfiak mindig többet kapnak ebben a játékleosztásban. - A vonásai meglágyulnak, kedvesen keserűvé válnak. Akarva-akaratlan ott lapul a fanyar irónia a háttérben; Dominik mindent visz, ő csak a koncot. Ettől függetlenül nem tudja elvitatni, hogy amit Willnek ígért az apja, több mint csábító, érthető hát, hogy a férfi fontolóra vette az egész házasság-dolgot.
- Magyarán ajánlottak neked egy tiszta lapot... Az apámat ismerve számíthatsz rá, hogy maradéktalanul betartja az ígéretét, ha aláírod a cirkalmasan megfogalmazott házassági szerződést, és elviselsz engem mint feleséged. - Beszéd közben Will elé tolja a kávéját finoman jelezve, hogy viheti, ha kéri. Semmi nem került bele ízesítésként, de ő most már a látványától is rosszul van. Ha lehet, még sápadtabb, mint érkezéskor. Mélyről jön az újabb sóhaja, meglebbenti az egyik, kivételesen az eredeti szőkéjében pompázó hajtincsét.
- Játsszunk akkor így. Nekem az anyagi függetlenségem kell, neked az új életed. Az apám nem szokott bárkiért két fűszálat is keresztbe tenni, tehát elég értékes vagy, hogy megmozduljon miattad. Még véletlenül sem ringatom magam abba a tévhitbe, hogy ez rólam szól. Itt te vagy a főszereplő nem meglepő módon. A kérdésem csak annyi: ha belemegyek ebbe az egészbe, hajlandó leszel a lehető legrövidebb időn belül elválni tőlem? Amint mindketten megkaptuk, amit akartunk? - Az arcán folyamatosan ott ül a kissé gyermeteg, de mindenképp nagyon kedves, érdeklődő mosoly. Tudja, hogy figyelik, ezért tartja kissé az arca előtt a kezét, félig-meddig feltámaszkodva a tenyerére, hogy takarhassa némileg az ajkait. A végén még Magda vagy valamelyik másik leolvasná a szavait a szájáról, és azt nem akarja. Csak a feje ne kezdene hasogatni kegyetlenül...
Hozzászólásai ebben a témában

William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2021. december 15. 23:43 | Link


Várnegyed, Budapest - chaperone: Petre Konstantyn Flaviu    


Nem vitatkozik vele, ki kapott jobb lapokat jelenleg, csak összeszorított szájjal pillant félre.
Négy nappal ezelőtt szánta rá magát és tépte fel a borítékot és még aznap válaszolt az üzenetre. Az Andrássy asszonytól kapott meghívó mellett két további, hivatalos hangvételű levél fogadta őt. Egy a saját nagyanyjától: tartalmában emlékeztetve a férfit a származásának ingatagságára, a nagyapja hagyatékára és a gyámság alatt álló vagyonára. Ezeket a szavakat ismerte már, Madlen nem rejtette el a fenyegetését sosem, ezt pedig mindig tisztelte benne. Most sem köntörfalazott előtte, a sorokat egyenesen zárta: Amennyiben visszautasítod az ajánlatot, a családunk sajnálatos módon nem támogathat többé. Ölel: nagyanyád.
A másik, szigorúan gépelt és címzett üzenetet már nehezebben értelmezte. A hivatalos frázisok között üres dicséretek, egyfajta visszafogott, úrias hencegés, majd pedig egy tiszta és száraz üzleti ajánlat bújtak meg. A nevedért cserébe visszakapod azt, amit elvettek tőled: a becsületedet. Azonban, hogy ez mit jelent a gyakorlatban, ennek a tárgyalásnak jelenleg ő sem részese.
Akkor néz a lány szemébe ismét, amikor az beszélni kezd; szavai nyomán pedig egy pillanatra elfelejti, hogy alig tizenhét éves a vele szemben ülő nő. Látszik, hogy a társasági életben való lavírozásra nevelték, mosolya hibátlan, a gesztusai egész bájosak. Az asztalon közelebb húzza a kávét, leginkább, hogy matathasson valamivel, amíg a kiskanállal lustán kevergetni kezdi azt.
   -  Annyira hamar, amennyire a szerződés engedi - bólint egy cseppet ő is. Mert mással akarok lenni, nem veled - Talán három vagy öt év, addig minden elül körülöttünk és elválok tőled. Addig pedig látnod sem kell engem. Én nem fogok hozzád érni, te pedig tiszteletben tarthatod a szabadságomat. Mit szólsz?
Nos igen - nem Adél lenne az első, aki gyors szökésen gondolkodik. Talán ő nem látta a klauzulát, amit William már igen: a kötelező minimumot.
Utoljára módosította:William Martin Krise, 2021. december 15. 23:44
Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Machay Adél
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1506
Összes hsz: 1527
Írta: 2021. december 16. 00:00 | Link

William Krise
- Várnegyed, Budapest - kísérő: Magdalena Flaviu -


Először csak elvékonyodik az a professzionális mosoly, aztán teljesen lefagy az arcáról. Három-öt év. Nyel egyet. Akárhogy is latolgatja, az rengeteg idő, és neki annyi nincs, ebben teljesen biztos. Még három hónapja sincs tekintve jelenlegi helyzetét. Egy pillanatig szinte meredten néz Willre, míg ismét felrázza önmagát, és emlékezteti elkalandozó felét, hogy szerepet kell játszania. A mosoly visszatér, bár sokkal fakóbb, mint korábban.
- Benne vagyok, de túl sok időt vetítesz előre, de majd lefaragunk belőle. Plusz nem is láttuk még a házassági szerződést. Ha minden jól megy, pár hónap és meg is szabadulunk egymás kényszertársaságától. - Hogy hogyan, azt nincs alkalma kifejteni, mert a hirtelen rátörő hányinger megakadályozza bárminemű további színjátszásban. Kezét a szájára kénytelen szorítani, és haláli hangon csak annyit bír elmotyogni, hogy 'Elnézést, mosdó.', aztán már fel is pattan, hogy viszonylag diszkréten, de villámgyorsan kimasírozzon az étteremből a női mosdó felé. Beérve szerencséjére csak egyetlen fülke foglalt, így fenntartások nélkül hányni kezdhet, amint magára zárta a szűk fülke ajtaját. Hallani, amint a szomszédból sietősen távozik az eddig bent tartózkodó akárki.
Az arca kipirosodik, az erek megdagadnak a halántékán az erőlködéstől. A reggelije teljes egészében távozik belőle némi epével megspékelve. Remegő ujjakkal nyit ajtót, miután lehúzta a vécét, csak hogy szembesüljön saját maga borzalmasan sápadt másával a pazar tükörben. Undorító. Ha ezzel jár a terhesség, nem biztos, hogy kedve van ehhez az egészhez. Ráadásul még mindig nem kapott semmiféle választ az eddigi leveleire tőle.

Eközben Andrássy grófnő megragadja a kínálkozó alkalmat, hogy odalibbenjen Willhez egy pillanatra érdeklődni.
- Úgy látom, mégsem olyan kétes a helyzet, mint amilyennek megpróbáltad lefesteni, kedves William. - Majdhogynem anyáskodó, de mindenképp cinkos a mosolya, miközben finoman leül a Willel szembeni szék szélére. - Gondold át a dolgot. Persze nem kell sietned, de... Machay Adélnál jobb party jelenleg nincs a piacon, ezt bizton állíthatom. - Olybá tűnhet, gőzerővel próbálja Willt rábeszélni a házasságra, de akik jobban ismerik a grófnőt, már tudhatják, hogy amit egyszer a fejébe vesz, amiben fantáziát lát (jelen esetben Will és Adél párosa), azt nehezen, vagy egyáltalán nem hajlandó elengedni.
Hozzászólásai ebben a témában

William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2021. december 16. 00:22 | Link


Várnegyed, Budapest - chaperone: Petre Konstantyn Flaviu    


Egy egyelőre bizalmatlan, de tiszta megkönnyebbülés kezdi átvenni az uralmat fölötte: úgy fest, ő és a lány ugyanazzal a véleménnyel és tervvel érkeztek ide. Összeházasodni, egyesíteni a neveket és a családokat, formálisan hidat képezni az anyagi javak áramlásának, majd elválni és sosem találkozni többet. Nem az ő briliáns elméjükből pattant ki ez a szikra, nem ők lennének az elsők, sem pedig az utolsók - a családokat pedig még messziről sem szokta érdekelni ez.
Talán még működhet is, talán ő volt az egyedüli, aki túl borúsan látta az életét, talán a nagybátyjának mégis igaza van: csak el kell merülni a játékban egy időre, majd pedig ha tisztul a víz, csöndben kimondani egy per nélküli válást. Még együtt sem kell élniük hozzá, ötlik az eszébe, hiszen a lány iskolába jár; minden maradhat a régiben, az ő kezére ugyan gyűrű kerül, de Júliát, úgy tűnt, ez nem fogja zavarni. Sőt, billenti oldalra a fejét cseppet a lány vonásait fürkészve, még az is lehet, megkedveli ezt az Adélt. Talán barátok is lehetnek, bajtársak ebben a színjátékban.
Válassza nyitja a száját, a keze a lányé után nyúl - de Adél föláll a székéből és hamarabb elsiet, mint, hogy megszólíthatta volna. Némi megrökönyödéssel néz utána, szeme épp, hogy összeszűkül.
   -  Hmm? - a megszólításra fordítja az arcát vissza az asztal felé. Vonásait diplomatikus mosolyba rendezi ismét - Nem, tényleg nem kétes. Szerintem ez működni fog, bár... jól van? Utánamenjek, vagy valami?
Utoljára módosította:William Martin Krise, 2021. december 16. 00:28
Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Machay Adél
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1506
Összes hsz: 1527
Írta: 2021. december 16. 00:38 | Link

William Krise
- Várnegyed, Budapest - kísérő: Magdalena Flaviu -


Andrássy grófnő mosolya határozottan elégedett színt ölt annak ellenére, hogy a páros női tagja a lehető legfinomabb módon, de mégis kiviharzott az előbb. Magda egyébként szándékosan nem megy a lánya után, hiszen azzal kompromittálná saját magát is, elismerné, hogy a sejtésének van helye és létjogosultsága, akkor pedig ő is elég sok mindent kockáztatna. Túlélőnek nevelte a gyermekét, ideje próbára tennie, hogyan vágja ki magát ebből a helyzetből, elvégre nem mindig lesz ott Adél mellett egy anya, aki segítsen rajta. Kegyetlen? Tökéletesen. Az egész családjuk ilyen.
- Ennek nagyon örülök! - Jobb hírt nem is kaphatott volna mára a grófnő. Úgy tűnik, egy újabb sikerélményt írhat fel a képzeletbeli önéletrajzába. - Olyan álomesküvőtök lesz, amilyet még nem látott Magyarország, kedvesem! De persze előtte menj és tényleg nézd meg azt a kislányt. Biztos valami rosszat evett reggelire, rólad pedig azt rebesgetik, remek gyógyító vagy. Nem árt, ha érezteted vele egy kicsit, milyen szerencsés. - A grófnő ezzel, amilyen könnyen jött, olyan gyorsan visszalibben a Magda-Petre pároshoz immáron tökéletesen kielégítve házasságszervezői minőségében.

Odabent a női mosdóban teljes csönd honol. Ő maga az egyik lehajtott vécédeszkán ül még mindig halottsápadtan, homlokát a tenyereibe temetve, mert a mosdó fala túl gusztustalan, hogy nekidőljön, akárhogy is nézi a helyzetet. Mélyeket lélegzik, hogy lassan, de biztosan megpróbálja legyűrni az újabb hányási kényszert, de egyelőre még az epe ízének emléke is képes azonnal ingert generálni a torkába. Nyomorultnak érzi a helyzetét- ugyan talált kiutat, de az is időbe telik, és ha elárulja bárkinek is, hogy terhes, soha a büdös életben nem fogja senki elvenni, de még örökséget sem kap. Talán elvetethetné a gyereket, de nem igazán akarja. Jean-Paulé, és ez minduntalan visszahúzza a végső döntésben. Még mindig úgy érzi, teljes szívéből szereti a volt bűbájtan tanárát, és kitartóan várja a választ, amiben Jean-Paul megerősíti, vele akarja leélni az életét és kész ezért lépéseket tenni. Talán meg kellene írnia, hogy az ő gyerekével terhes? Akkor válaszolna, igen, akkor biztos érezné azt a kellő nyomást. Férfiak, amíg nem az örökös kérdése merül fel, halogatnak bármilyen választ adni.
Halkan felnyög az újabb fejfájás hullámtól.
Hozzászólásai ebben a témában

William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2021. december 16. 00:52 | Link


Várnegyed, Budapest - chaperone: Petre Konstantyn Flaviu    


Csak bólint, felületesen figyelve a nő szavait. Álomesküvő - ki sem tudná szavakkal fejezni, mennyire nem feszíti ez, mi több, mennyire undorodik a gondolatától, azonban az a jeges rettegés, ami még reggel elfogta, ahogy a mai találkozóra gondolt, szinte nyom nélkül felszívódott benne.
El fogja venni a lányt. Érezte a nyomásgyakorlást eddig is, most azonban, ahogy ismét csak bólint, eldönti, hogy nem, hogy nincs értelme ellenállnia neki, de egyenesen ostobaság lenne. A lány pontosan úgy gondolkodik, ahogy ő, nem akar tőle mást, csak nyugtot a családjától, valakit, akinek távolról viselheti a nevét, majd pedig akitől pár év múlva búcsút inthet, hogy keressen valakit, akit tényleg szeret. Ő különben tiszteli a házasság intézményét, mi több, mindig úgy képzelte, hogy egyszer elvesz valakit, családot alapít, letelepedik és pontosan ugyanolyan kispolgári, nyomorúságos életet él majd, mint az apja. Majd a következő. Majd legközelebb.
Visszakapja a korábbi életét. Talán még gyógyíthat is!
Mr és Mrs Krise. Apropó.
   -  Ránézek, mi van vele.
Kelletlenül áll fel - valójában felajánlása inkább udvariassági volt, mint komoly. Nem gondol rá, hogy Adélnak bármi baja lenne, mi több, magában elkönyveli, hogy talán sír. Tizenhét éves, a kurva életbe is, természetes, hogy nem tud uralkodni magán, sőt, ebbe pedig némi undorral gondol bele, talán tőle fél.
Elvégre mégsem tudhatja róla, hogy ártalmatlan.
Ártalmatlan egyáltalán?
Különben szeretnéd bántani, Will?
Szétnéz az előtérben, pár lézengő muglin kívül senki sincs körülötte, senkit sem érdekli, mit csinál. A vállával, óvatosan löki be a női mosdó ajtaját, épp résnyire nyitja azt.
   -  Adél. Benn vagy? Hívjam anyádat vagy valami?
Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Machay Adél
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1506
Összes hsz: 1527
Írta: 2021. december 16. 01:04 | Link

William Krise
- Várnegyed, Budapest - kísérő: Magdalena Flaviu -


Adél köszöni szépen, egyre rosszabb eredménnyel birkózik az újabb hányinger ellen, így amikor meghallja Will hangját, szerencsétlen egybeesés, hogy már felrántotta az ülőkét, amin pár másodperce ült, és térdre rogyva hányni kezd minden magyarázkodás helyett. Az undorító hangok magukért beszélnek, ahogy a kényszeredett lihegés is. Bárcsak sírna vagy pánikolna, de jelen pillanatban épp újabb adag epét ad ki magából. Végül aztán egy hosszabb csöndet követően felhangzik a rekedtes-még kislányos hang remegő aláfestéssel.
- Ne hívd... kérlek... Tudnál hozni... valami gyömbérest? Légy szíves... Vagy, ha van... hányáscsillapítód... azt is megköszönöm... Vagy palackozott vized... - Köhögve tűnik fel a fülke ajtajában, ami nyöszörögve lendül be utána a helyére. A kezei remegve nyúlnak előbb a ruhája, majd a csap után; első dolga eltüntetni minden belső nyomot a szájából, ami hányásra utal. Mielőtt kijött a fülkéből, azért rendezte a haját és az arcvonásait, amennyire lehetett, mert a teljes ziláltságot, és hogy úgy lássák, nem bírná elviselni.
- Kirúgatom azt az ostoba tyúkot... Biztos romlott volt a tojás, amit felszolgált reggelire. - Alig hallhatóan motyog, miközben kezet és arcot most, majd elkezdi újrasminkelni magát. A táskája természetesen nála van, mint mindig.
Hozzászólásai ebben a témában

William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2021. december 16. 13:54 | Link


Várnegyed, Budapest - chaperone: Petre Konstantyn Flaviu    


A résnyire nyitott ajtóból hallja a mosdóból visszhangzó hangokat - így részben tapintatból, részben pedig az arcára is kiülő undorból visszacsukja azt. Rendszeresen látott rosszabbat, mint egy vécé fölött öklendező lány, de nem hiszi, hogy bármi értelme lenne végighallgatnia a Hilton mosdójában való szenvedését. Azon nem gondolkodik, mi baja lehet, elvégre nem tartozik rá, azon se lepődne meg, ha az aranyvérű lányokra jellemző idegesség miatt telefonálna a fehér kagylóban ennyire heves átéléssel.
Tanácstalanul pillant el az étterem tágas bejárata felé, majd vissza a bezárt ajtóra. Miért az ő felelőssége ez és miért nem az édesanyjáé? Egyáltalán mikor jön el az a pont, amikor kényszerűen ő válik a lány őrszeméré, ha eljön egyáltalán? Ezeket a nem elhanyagolható részleteket tudja, hogy tisztázni kell majd, jelenleg azonban elég, ha a hallban álló italautomatához lép, aprót keres és zsebre tett kézzel megvárja, hogy a kóla zörögve az alsó tálcába hulljon.
De hiszen még csak tizenhét. Számít ez egyáltalán, ha nem fog hozzányúlni?
Nem fogsz, ugye?
A lány már a mosdó előtt áll, amikor az ajtó ismét óvatosan és hangtalanul épp, hogy résnyire nyílik. Csak egy kar nyúlik be rajta a párás üveggel, cseppet meglengetve azt.
   -  A legjobb hányingerre. Csak lassan.
Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Machay Adél
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1506
Összes hsz: 1527
Írta: 2021. december 16. 14:11 | Link

William Krise
- Várnegyed, Budapest - kísérő: Magdalena Flaviu -


Minden egyes réteg egyre jótékonyabban fedi el a viszontagságok nyomait. Egy kis alapozó, korrektor, némi pirosító, egy szép vörös rúzs, és máris úgy néz ki, mintha élne közel öt perc ügyködés után.
A benyújtott kólát egy visszafogott 'Köszönöm'-mel fogadja el, de alig iszik bele. A cukros-szénsavas lé kellemetlenül égeti végig az eleven torkát. Legalább az előbbi atrocitásnak már nyoma sincs, a külseje makulátlan, a lehelete tökéletes menta, az arca tökéletesre sminkelt, így amikor kilép a mosdó ajtaján, csak az elszántság és a céltudatosság kapnak helyet az arcán, gyűrődéseknek nyoma sincs.
- Bízom benne, hogy állod majd a szavad, William, és mindkettőnk számára előnyös üzletet kötünk. - Az előbb elmaradt kézfogásra most lehetőségük nyílik. Mindketten csak szabadulni akarnak ebből az egész szituációból, és ha ehhez szerepjátszás szükséges, az idősebbek meg fogják kapni az elvárható, elsőosztályú alakítást.

Együtt térnek vissza, de immáron a kísérőkhöz, egymás mellé ülnek le, és a tényleges ebéddel kezdetét veszi a tervezés. Innentől a beszélgetés fonalát Andrássy grófnő irányítja, nekik csupán annyi a dolguk, hogy az egész étkezés alatt egyetértésükről biztosítsák a grófnőt jó időben beszúrt hümmögésekkel és igenekkel. A végére valószínűleg a két kísérőnek sem lesz oka panaszra- mindketten megfelelően eleget tettek már most a kötelességeiknek. A találkozó betudható egy kisebb sikernek.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek