36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
offline
RPG hsz: 280
Összes hsz: 303
Írta: 2021. november 22. 21:58 | Link

× i'll scare the sh*t out of you ×
---WILLIAM MARTIN KRISE---
× with all my love × break down the walls ×

Az ajtó hangos robajjal vágódik a falnak, majd vissza. Tenyeremet feszítem ki magam előtt, hogy annak csapódjon a tömör fa, ne az arcomnak lehetőség szerint, mert jó érzés lenne, ha ugyanennyi vérrel jutnék valahogy haza. Így is elég az a veszteség, ami a szemöldökömből folyik. Erőteljes mozdulattal taszítok még egyet az ajtón, kijjebb lépek, és reflexszerűen fogalmazódik a gondolat, hogy arrébb kúszok, de hiába van közel éjfél, az utca szinte tömve van. Gyökér kölykök. Szabad kezem szorít combomra, felegyenesedem, az ajtó fölött elhelyezett kis tető alól is lépek, így az esőnek lehetősége van ütemesen kopogni a fekete dzsekin. Bicegve indulok el, az első szűkebb és kihaltabb utcának a sarkában kapaszkodok meg, ahogy vállam felett előre, majd hátra nézek még utoljára - hátha vagyok akkora mázlista, hogy senki nem lát - és libbenek be a sötétségbe.
- Ugye nem?
Valószínűleg de. Hátamat vetem a falnak, miközben kezem nyúl a nadrág gombjához és szinte szaggatom le magamról a ruhadarabot, amíg fel nem bukkan az alatta megbúvó fásli. Térdemig tolom a nadrágot, majd egyszerűen engedem le magam a földre, hogy a fiolát szedjem ki zsebemből, húzzam is le az egész tartalmát, majd lassú mozdulatokkal kezdjem el letekerni az anyagot. Ujjam meg-megremeg a mozdulatsor közben, a cselekvés is megakad olykor, ám akkor biztosan, amikor szemem sarkából észlelem a sziluettet. Levegőm elakad, gondolkodás nélkül változom át - még éppen hallom az eltűnő kezemből kieső fiolát összetörni -, hogy a nem megbűvölt ruhák alatt húzzam össze magam. Csak meg kell várni, amíg elmegy. Csak meg kell…
- És ha nem teszi?
Akkor itt halok meg. Vagy ő. Opcionális.
Hozzászólásai ebben a témában

“How can people believe
you are nice

When you are actually satan.”
William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2021. november 22. 22:35 | Link


Talán még egy vagy két hónap - vagy több, ha úgy látjuk. De legyen türelemmel, figyelembe vesszük, hogy talált munkát és a viselkedése is példás, ha ezen az úton halad, visszakapja a pálcáját.
A szürke, késő novemberi délutánon összehúzza a pulóverét magán, ahogy a Széll Kálmán téri mugli tömeget kerülgetve pocsolyából pocsolyába lép. Senki sem vet rá második pillantást, ahogy ő sem keresi a szemkontaktust, belesimul a villamoshoz igyekezők monoton forgatagába. Az egész megbeszélés egy bagoly is lehetett volna, hiszen alig töltött több, mint tíz percet a kirendelt aurorja, egy szigorú tekintetű, különben meglepően csinos nő irodájában. Munkája van? Talált lakást? A családjával felvette a kapcsolatot? Láthatóan a válasz sem érdekelte, csak fel-felpillantott, miközben a papírra írt, olyan adatokat, amiket ő maga sosem láthat majd.
Egy hét múlva ugyanitt. Ennyi.
Mint a legutóbbi alommal, most is egyetlen fejlemény tartja és melengeti benne a lelket, amit jelenleg is a mellkasához szorítva cipel, a széltől is óvva, akár egy újszülött csecsemőt.
Két KFC twister dupla sajttal. Elvitelre.
Szórakozottan lepillat a zacskóra, ahogy befordul a mellékutcán. Nem mesze innen ismer egy megbúvó, apró parkocskát, ahová leginkább kutyát szaratni járnak a helybéliek, ám így is jóval csendesebb, mint a tömegközlekedés zajától őrjöngő főutca. A korábbi eseményeken magában dohogva ballag tovább, a levegő kesernyés szemétszagot hord felé, ő pedig leginkább csak azt várja, hogy végre leülhessen arra a magányos, rothadt festékű padra a homokozó mellett és végre megebédelhessen, elvégre...
Megtorpan. Összeráncolt homlokkal pillant le. A talpa alatt a szilánkok ismét megreccsennek, ahogy lelép róluk, a tekintete pedig továbbsiklik az apró tócsára, majd pedig a ruhakupacra.
Namármost - William-nek megvan a magához való esze. De ha az nem is, csillapíthatatlan kíváncsisága mindenképp. Egy majom felismeré, hogy nem holmi csavaros kiflire lépett, hanem vékony, elegáns falú fiolára; frissre, aminek tartalma még épp, hogy párologni kezd a betonon. Az egyedüli logikus döntést hozza tehát.
A cipője orrával óvatosan megbökdösi a ruhákat.
Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
offline
RPG hsz: 280
Összes hsz: 303
Írta: 2021. november 23. 09:28 | Link

× i’ll scare the sh*t out of you ×
---WILLIAM MARTIN KRISE---
× with all my love × break down the walls ×

Azt leszögezhetjük, hogy elég régen kerültünk ilyen kellemetlen helyzetbe. Csak a cipőt bánom, mert szerintem brutálisan jól állt, de így, hogy a megbűvölést el kellett hagyni, nem nagyon van más választásom, mint lemondani róla. Na, lássuk, hogy a faszba tudok innen elmenni. Jobbra tőlem három kuka, balra csupán a fal, aminek mentén jöttem, logikus lépésnek tűnik arra indulni.
- Mi a…
Az apró, mégis kellemetlen nyomásra húzom össze magam még jobban. Villás nyelvem ki-be szökik számból, ahogy igyekszem felmérni, mégis kivel vagy mivel állok éppen szemben. Jobban összehúzom magam a sziszegő hang kíséretében, a felettem elterülő póló mozdul ennek megfelelően, míg végre annak ujján dugom ki a fejem. Sötét van, alig látok. Tökéletes időzítése van ennek is: bár nyelvem folyamatosan jár ki és be, mindössze azt tudom felmérni, hogy valószínűleg férfi. A teste masszív, a hőkibocsátása túl magas és nagy ahhoz, hogy egy törékeny nő legyen.
- Legalább azt tudjuk, hogy kíváncsi. Ha még egyszer megbököd a cipőjével, levágom a lábát.
Ne legyél agresszív, esélyünk sincs, ezt igazán észrevehetted volna. Szerencsémre a póló ujja, és a kuka árnyéka tökéletesen takar, de sajnálatos módon ez nem mehet így tovább. Ha sokáig így maradok, meghalok. Ez a hőmérséklet már egyáltalán nem ideális. Szusszanva, tehát valójában sziszegve csúszok kijjebb a póló adta takarásból, hogy azzal a lendülettel emeljem fel fejemet és amennyire csak tudom nézzek végig a… ja, pasin.
- De jó vagy! Mit vársz? Tapsot? Csinálj már valamit!
Azon vagyok! Testemet összébb húzom, fejemet feljebb emelem, kissé hátrébb is tolom, ahogy sziszegve és minimálisan ide-oda mozogva szuggerálom a pasit. Ha nem lép le, kénytelen leszek támadni. Jaj, de régen volt ilyen!
- Rendesen hiányzott.
Hozzászólásai ebben a témában

“How can people believe
you are nice

When you are actually satan.”
William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2021. november 23. 14:16 | Link


A zacskót fél kézben tartva, roppant óvatosan épp, hogy megérinti a kupacot a cipőjével. Ő maga sem tudja, mire számít illetve mitől tart, a varázsvilágban egy szilánkokra tört fiola és egy halom láthatóan frissen elhagyott ruha bármit jelenthet. Ezek közül a legszelídebb eshetőség, hogy a tulajdonosuk láthatatlanná vált, jelenleg pedig pucéran rohangál a villamosok között, alig egy sarokkal arrébb. Esetleg elfolyt, ő pedig nem a napokkal korábbi esőzés és a túlcsordult, köztéri szemetes levében, hanem benne áll. Illetve, és ez sem teljesen valószínűtlen, semmi sem történt, ő pedig egy hajléktalan hátrahagyott holmiját rugdossa.
A mozgást nem veszi észre azonnal; a tekintete ismét a szilánkokra fordul, emberi szeme pedig messze nem olyan kiélezett a rezzenésekre, mint a kígyóé.
De a hang.
A szisszenő zaj, mintha csak egy kereket eresztenének le, nyomban ösztönös és mélyről eredő hidegrázást küld végig a gerincén. A pupillája azonnali pánikkal tágul és fordul a mozgás felé, ami az árnyak közül olyan folyékonysággal emelkedik elő, akár a folyóvíz. Az utcalámpák fényében látja a pikkelyek csillogását, amit ő sosem látott szépnek, inkább iszonyúnak, olyannak, amitől kénytelen volt elfordítania a fejét.
Gyűlöli a kígyókat - a mélységes utálat és fóbiás rettegés pedig mozdulatlanná dermeszti őt.
Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
offline
RPG hsz: 280
Összes hsz: 303
Írta: 2021. november 23. 19:52 | Link

× i’ll scare the sh*t out of you ×
---WILLIAM MARTIN KRISE---
× with all my love × break down the walls ×

Ki kellene kutatni valahonnan mélyről a patthelyzet fogalmát, mert a pontos meghatározást homály fedi, viszont van egy sanda gyanúm aziránt, hogy ez az. Nem is kicsit. Ez megmerevedett, én tíz percen belül meghalok, ha így folytatom, azonban mozdulni nem kellene hirtelen. Nem értékelném, ha rám taposna, bár a félhomályban elnézve az arcát, aligha tud megmozdulni.
- Pálcád?
Ó, baszdmeg! Remek ötlet. Fejem billen oldalra, ahogy végig mérem ismét a férfit, villás nyelvem dugom ki utoljára, mielőtt lassan fordulnék el tőle a kabátom ujja felé. Gondolkodás nélkül fúrom bele magam: nem tehetek mást. Ha mágus, ha nem, vissza kell változnom, ő meg maximum gazdagabb lesz egy felejtés-átokkal, amiről meg nem én tehetek. Faszért most kell ennek is erre mászkálnia a hülye gyorskajájával. Nyelvem érzékeli a bot darabot - még szerencse, hogy hoztam magammal -, orrommal neki is ütközöm minimálisan, és ha tudnék, ez lenne az a pillanat, amikor széles vigyor terülne el arcomon. Visszább húzom fejemet, majd állok neki tolni az ujj széle felé a pálcát, hogyha visszaváltozok, biztosan kéznél legyen. Először nyelvem látszik a kabát ujjából, majd fejem bukkan fel, míg végül lassan, óvatoskodva csúszok ki hullámzó testtel a pálca mellett. Testemnek felüdülés volt a még testhőtől meleg kabát ujja, de sajnos nem érek rá élvezkedni.
- És most?
Nem tudom. Te vagy az okos kettőnk közül, azt hittem előrukkolsz valami fasza ötlettel. A pasi le van dermedve, mégis mit tehetnék? Nem fogom feleslegesen rá pazarolni a mérgem, a bájitalokat nem tudom használni, mert nincs kezem - micsoda meglepetés -, de minél előbb vissza kellene változnom, különben órák kellenek majd emberi alakban is, mielőtt eltudnék innen mozdulni. Egyáltalán nem jött ez az átváltozás jókor. Ha nem változok vissza rövid időn belül, megmerevednek a végtagjaim, nem tudok gyorsan a pálcáért nyúlni… Tutira ez a patthelyzet.
Hozzászólásai ebben a témában

“How can people believe
you are nice

When you are actually satan.”
William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2021. november 23. 20:44 | Link


Freeze.
Mintha az tarkóján kihúzták volna a dugót, a gondolatok úgy hagyják el az agyát. Már nem is érzi, ahogy hideg ujjai a papírzacskót szorítják, azt pedig végképp elfelejtette, mit csinált másodpercekkel korábban is miért áll a mellékutcában.
Ahányszor a kígyó mélyszínű nyelve előbukkan, az ő szívverése annyiszor hagy ki egyet. Majdnem érzi, ahogy a fogak az bokájába marnak, a kesernyés vérszagot; a zsibbadást. Ezek közül az utóbbi valós, feljebb és feljebb vánszorog a testén.
Flight.
A kígyó ismét megmozdul, előbb a fejét emeli meg, majd megbabonázóan hullámzó mozgásával a ruhák közé bújik. Ő ekkor fordítja el a szemét egy pillanatra csak, reflexből hátrébb lép, az üveg ismét megreccsen a talpa alatt. Az üveg. Ha nem kígyó, hanem a példa kedvéért varangy mászott volna elő a redők közül, körülbelül ezen a ponton jutna eszébe, hogy a jelek szerint esélyes, mágussal van dolga. Például olyannal, akit galád módon átváltoztattak, hisz' nem ez lenne az első eset, hogy ilyet lát. És, bár ez a lehetőség mélyen meg is születik az elméjében, a köd eléggé elborítja, hozzá, hogy ne számítson. A kígyó az kígyó.
A kígyónak pálcája van.
Fight.
Nem gondolkodik, még csak minimálisan sem mérlegel. A pálca vége az állat feje mellett kibukkan a kabátból, ő pedig ösztönös mozdulattal, de irdatlanul belerúg a kupacba.
Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
offline
RPG hsz: 280
Összes hsz: 303
Írta: 2021. november 23. 21:44 | Link

× i’ll scare the sh*t out of you ×
---WILLIAM MARTIN KRISE---
× with all my love × break down the walls ×

Ritkán van olyan, hogy egyáltalán nincs ötletem, mégis mit tehetnék egy kellemetlen szituáció elkerülése érdekében. Merthogy ezt nem elég, hogy elkerülni nem sikerült, de konkrétan a közepén ülök. A férfi nem mozdul, mintha minimum szellemet - ha-ha - látott volna, én meg agyalok, mégis mi lenne a legjobb megoldás a sok szar közül. Fasza kilátások. Az üveg reccsen, és ennyi éppen elég ahhoz, hogy tudjam, nem vesztettük el nagyon a fazont, csak pillanatnyi ledermedés történik. Bátorkodom a pálcám hegyét megmutatni csupán a kabát ujjából, hátha ad valami jelet, ami arra enged következtetni, hogy nem mugli, vagy ha az, akkor az ciki, de ehelyett...
- A büdös picsába!
Egyetértek. Rohadtul. Az első érzés, ami bekúszik az agyamba, a fájdalom. A következő is, ahogy a téglafalnak vágódok, szó szerint kirepülve az ujjból. Ernyedten esek vissza az összegyűrődött és sározott ruhákra, nyelvem aprót mozdul, amíg végig mérem az előttem állót ismét. Te utolsó féreg.
- Ne te-.
Visszaváltozom. Pár tizedmásodpercig összegörnyedve fekszem a ruhakupacon, végtagjaim remegnek meg, de végül a düh kerekedik felül. Gyors mozdulattal kapok a pálcám után, pattanok fel és szegezem a pasi torkának azt mindenféle előzetes gondolkodás nélkül. Leszarom, ha mugli. Leszarom, ha auror. Mindent leszarok. Törleszkedem előre, pálcám hegye mélyed a nyakon lévő puha bőrbe, ha minden úgy alakul, ahogy azt elképzeltem.
- Esküszöm megöllek - sziszegem fogaim között a szavakat. Nem foglalkozom a hátamba és a medencémbe ékelődő fájdalommal, ahogy a vedlés kezdetével fokozatosan növő fájdalom is megszűnik a lábamban - nem érdekel, hogy meztelenül állok előtte, nem érdekel, hogy megláthatja a lábam. Minden külső behatás megszűnik, ami csak egyetlen pillanatra is kizökkenthet, mert nincs az az élőlény, ami most eltereli a figyelmem róla.
Hozzászólásai ebben a témában

“How can people believe
you are nice

When you are actually satan.”
William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2021. november 23. 22:14 | Link


Ennek mégis mi értelme volt? A világon semmi - az agya azonban képtelen volt feldolgozni a zavartságát, így az egyedüli biztos módszerhez, ostoba erőszakhoz folyamodott. A terve valószínűlg arrébbrúgni a dögöt, elhátrálni és elmenekülni innen, noha ez több sebből vérzik is.
A ruhák és a csúszómászó a tégláknak csapódnak, őt a hideg rázza, szakadozott lélegzetvétellel szerzi ismét vissza az egyensúlyát. Csak egy pillanat csupán, ennyit tétovázik, Elias azonban, úgy fest, ennyit sem.
Hogy az a...
A zacskót tartó kezét leengedi maga mellé, lélegzete kapkodó páráján túl látja, ahogy az állat sápadt, sovány alakot ölt és úgy fekszik tovább a nyirkos, koszos betonon. Fóbiás pánikja átmenet nélkül fordul mély, hullámzó ingerültségbe, maga sem tudná megmondani, miért. Hagyja, hogy a zacskó kijulljon a kezéből a cipője mellé, ő pedig ismét mozdulna, hogy ismét a földön fekvő alakba rúgjon. Szeretné érezni, ahogy a bordák hajolnak, majd megrepednek, mint egy csenevész fa törzse, látni, ahogy a vér a bőr alá fut.
A lámpák fényénél akár azt is hihetné, nő.
Az alak meglepően hirtelen áll talpra és jószerével támad rá; ő ösztönösen hátrahőköl, üres tenyereit felemelve. A pálca az ütőerének nyomódik, majdhogynem forrónak érzi azt.
   -  Whoah, nyugalom, nyugalom - élesen szól rá, majdnem ráförmedve, közben azonban újabbat lép hátra - Sajnálom, rendben van? Chill out.
Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
offline
RPG hsz: 280
Összes hsz: 303
Írta: 2021. november 24. 09:40 | Link

× i’ll scare the sh*t out of you ×
---WILLIAM MARTIN KRISE---
× with all my love × break down the walls ×

Minden porcikám sikít azért, hogy fájdalmat okozzak neki az azonnali halál előtt. Az agyamba leszálló ködöt egyetlen ember lenne képes eloszlatni mindössze egy szavával, de ő rohadtul nincs a közelemben. Szinte már állatias ösztönök kerekednek felül az emberieken, ami csak nő, ahogy megszólal. Erősebben nyomom a pálcát torkának, pedig elképzelésem sincs mit kezdhetnék vele, mikor az agyamra valami blokk kerül. Szabad kezem mozdul, automatikus mozdulattal nyúlnék a kabátom belső zsebeinek egyikébe, hogy előszedjem az egyik fiolát, ám rá kell jönnöm - éppen olyan halott ez a cselekvési kezdeményezés, mint hamarosan én. És ez az a pillanat, aminek el kellett jönnie.
Hirtelen csap meg a hideg levegő, sejtjeim viszik tovább egymásra az ingert, a fájdalom ismét felüti a fejét, míg én gyorsan kapok medencémhez, mintha ez enyhíthetne bármit is. Lassan pillantok el a férfi arcáról, magamon vezetem lejjebb tekintetem: a zúzódás már most hatalmas. Felciccenek, visszapillantok rá, majd elhúzom torkától a fadarabot.
- Basszameg - motyogom magam elé, ahogy hátrébb tántorodok, pálcát tartó kezem simul combom felső részére. Legalább a hideg marja most a felületet, nem a fájdalom. Darabos mozdulatokkal lépek vissza a mocskos ruhákhoz, tétovázás nélkül állok neki felöltözni. Nem foglalkozom a pasival, ha mugli, akkor sokkal nagyobb félelmet és meglepődést kellett volna látnom rajta a pálca láttán, vagy netalántán - megmerem kockáztatni - ki is röhögött volna, de egyik sem történt meg. Mágus.
Hátamat vetem a falnak, halkan szisszenek fel, ahogy a sérült felületet érinti. Felrángatom magamra a nadrágot, majd a cipőt és végre érezhetem, hogy minden bájital a helyén van. Szusszanva nyúlok bele a zsebbe, a kék löttyöt elővéve húzom le azonnal.
- Ez jobb, mint a drog - morgom inkább magamnak, mintsem az előttem állónak, akire fel is nézek. Fejem billen oldalasan. Ha pofázni tud, akkor vajon mozdulni is? Szemöldököm emelkedik meg, egy másik fiolát szedek ki a zsebből. - Csakhogy tisztázzuk: mire kimondanád az első átkot, ami eszedbe jut, ez már repül, és lemarja az arcod - emelem feljebb, hogy egyértelmű legyen.
Hozzászólásai ebben a témában

“How can people believe
you are nice

When you are actually satan.”
William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2021. november 24. 11:48 | Link


A pálca erősebben a torkához szegül, ő fájdalmasan nyel egyet. Tompán hallja a Széll Kálmán téri muglik és a délutáni forgalomban araszoló autók moraját. Hosszú másodpercek telnek el, míg jószerével farkasszemet néznek, mindketten valószínűleg azon morfondírozva, mi legyen. Kezei kissé lejjebb ereszkednek, az ujjai épp, hogy megrezzennek minden lélegzetvételénél, a szívverését még mindig az agyában hallja dübörögni, de ez a félelem már más. Megfoghatóbb, ismerősebb, kiszámítható, mint egy apai verés.
Valójában többet állt a pálca ezen oldalán életében, mint a másikon; afféle szakmai ártalom, különösen, amikor először látogatott meg egy kolóniát, a legtöbben elutasítóan vagy nyílt agresszióval fordultak felé. Meglepően kevesen átkozták meg végül, és ez a tapasztalat az, ami kitisztítja a fejét. Valaki minél tovább tétovázik, annál valószínűtlenebb, hogy tényleg cselekedni fog. És lám.
A pálca eltávolodik a bőrétől, a fiú pedig mintha megtántorodna, bizonytalanul botladozik vissza a ruháihoz. Nehéz, párás sóhaj hagyja el, kezei visszaesnek az oldala mellé.
Ez csak egy ostoba gyerek.
Tekintete akaratlanul is lejjebb csúszik, arca megrándul. Pikkelyek és nyálkás vér csillognak a narancssárga fényben, némileg késve fordítja el a fejét.
   -  Lehet, hogy tudnék segíteni rajtad - a tekintetét a fiolán tartja, elengedve a füle mellett Elias fenyegetését. Legyünk reálisak: ha lenne pálcája, akkor rántotta volna elő, amikor a fiú a gatyáját rángatta magára, ha pedig a minisztériumi karperec, aminek csatja épp, hogy megcsillan a csuklóján ezt engedné, az övét is kiverhette volna az animágus kezéből, amíg az fájdalmában a bőréhez kapott. A szemében felesleges tehát a faszméregetés - Már ha elteszed azt a szart.
Utoljára módosította:William Martin Krise, 2021. november 24. 12:53
Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
offline
RPG hsz: 280
Összes hsz: 303
Írta: 2021. november 24. 13:07 | Link

× i’ll scare the sh*t out of you ×
---WILLIAM MARTIN KRISE---
× with all my love × break down the walls ×

Az embernek mindig van egy belső hangja, amit a józanabbik énjének lehet hívni. A baj akkor van, ha az az én eltűnik, és még csak nem is ésszerű, ráadásul pontosan tudod, hogy arra ösztökélne, hogy tedd meg, ami először megfogalmazódott benned. Csábító ajánlat, de az én belső hangom távolról szól, otthonról, hogyha megteszem, akkor súlyos következményei lehetnek. Elveszthetem őt - és ennek, valamint a hideg levegő józanító hatásának köszönhetően, ellépek tőle.
- Segíteni? - emelkedik meg szemöldököm kérdőn, utolsó rántással kerül fel rendesen rám a nadrág. Felnevetek fejcsóválva. Még feltételekhez is köti a segítséget. Micsoda önzetlen jellem. Segítek, ha a kocsma mosdójában térdelsz előttem a farkammal a szádban húsz percet. Ez is önzetlen mondat - főleg, ha bejön -, mégis visszacsúsztatom a fiolát oda, ahonnan elővettem. A pálcám is visszakerül a helyére, hátamat ismét a falnak vetem. Gyorsabban és reszketegebben lélegzem, de ez legyen a legkevesebb, ha már életben maradtam.
- Szóval hogy tudnál te nekem segíteni? - előrehullott tincseim közül pillantok fel rá, kékjeim meg-megcsillannak a tompa fényben. Ha a válasz az lesz, hogy ad valami speckó kencét a zúzódásokra, akkor pofán röhögöm. Ha bájitalt ajánlj fel, akkor meg főleg, de már eljutottam arra a szintre, hogy érdekeljen mit tudna nekem nyújtani egy pasi, aki egy kígyó láttán megmerevedik, mint fasz a lakodalomban.
Mély levegőt veszek, felegyenesedem, dzsekim zsebében kezdek el turkálni, amíg a választ várom. A cigarettás doboz kicsit megviselten kerül elő, de a tartalma legalább egész ép. Kiveszek egy szálat, meggyújtom, majd nyújtom a dobozt a férfi felé egyetlen szó nélkül.
Hozzászólásai ebben a témában

“How can people believe
you are nice

When you are actually satan.”
William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2021. november 24. 15:34 | Link


A férfi - vagy nevezzük akárhogy, felöltözve már egyre kevésbé tűnik véznának - látványa és viselkedése elsőre nem vált ki benne különösebb rokonszenvet, pláne, hogy a vérnyomása agyvérzésközeli a kígyóval való találkozás okán. Kevés állat van, aki ösztönös pánikig képes borítani őt, ezek a hüllők azonban ilyenek. Pláne, ha csörgőkígyó lett volna; ebben az esetben biztos, hogy merő férfiasságból összeesett volna a zizegő hangra.
Még utolsó pillantást vethetne a pikkelyes lábra, mielőtt az eltűnik a farmer alatt, ha nem fordítaná el a fejét. Izgága kíváncsiság kezd vakarózni benne, olyasmit, amit talán azóta nem volt alkalma érezni, mióta kiengedték. Abból az egész perverz fajtából, amivel a gyerekek a felfújódott dögöket bökdösik gallyakkal. Vagy ahogy őt megbabonázta a félresiklott átváltozásokban elhullott vérfarkasok kicsavart teteme, miután megszabadította őket a szenvedésüktől. Majdnem perverz, öröklött izgalom.
Mély levegőt vesz, kissé benntartja, hogy csillapítsa zakatoló szívverését.
   -  Ha azt te csináltad magaddal, akkor nem sokat lehet tenni. De van pár cuccom, ami segíthet.
Épp, hogy nem érdeklik a zúzódások, bárki édesanyja megkeveri a kencét, amivel pillanatok alatt eltüntethetők - nem, az átváltozási sérülés az, ami az elméjét piszkálja és piszkálta mindig is. Próbálkozott animágussal, bár szerencséjére maradandó károsodást nem szenvedett akkor, hallott egyet s mást olyanokról, akik inkább öngyilkosságba menekültek, mint hogy úgy éljenek tovább. Az édesanyja, példának okáért.
A keze bizonytalanul nyúl ki, kissé tétovázik, mielőtt kihúzna egy szálat a dobozból.
   -  Kösz - mormogja, miközben a zsebét áttapogatva öngyújtó után kezd kutatni - És bocs.

Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
offline
RPG hsz: 280
Összes hsz: 303
Írta: 2021. november 24. 17:31 | Link

× i’ll scare the sh*t out of you ×
---WILLIAM MARTIN KRISE---
× with all my love × break down the walls ×

A kellemetlen szúró érzés, ahogy a nadrág hozzáér a fedetlen bőrfelülethez, ordításra kényszerítene - kiengedném, csakhogy valószínűleg sok bámészkodót vonzana ide egy ember ordítása, az pedig, ebben a helyzetben, nem feltétlen lenne szerencsés. Legalábbis addig nem, amíg nem tudom, hogy ez a fazon mi fán terem.
- Vagy elmondod miről beszélsz, vagy takarodj. Nem érek rá arra, hogy gyorsan elsajátítsam a gondolatolvasást és turkálni kezdjek a fejedben - hangom elmélyül, morranás már inkább, mintsem emberi beszéd. Kitartóan tartom felé a dobozt, míg az én ajkaim között már a meggyújtott szál ficereg, de nem nézek rá. Tekintetem a nadrágot szuggerálja, mintha ezzel megmásíthatnám a fájdalom érzését, de csak annyit várok, hogy a ragadós váladék mikor kezd el átszivárogni a textilen. Ha szerencsém van, a hideg kicsit meggátolja ebben. Lassan húzom vissza a dobozt, visszateszem a zsebbe, mikor végre hajlandó vagyok felnézni. A mozdulatsor ismerős, halvány mosollyal túrom ki a saját öngyújtómat és nyújtom felé azt is.
- Már miért? - szívok bele mélyet, fejemet felemelve, a fejünk fölé engedem ki a füstöt. A tompa lámpafényben még idillinek is lehetne mondani azt a képet, amit keltünk - mármint külső szemlélőnek. Kivéve, hogy lábam megremeg, így kénytelen vagyok hátratántorodni és hátamat ismét a falnak vetni. A rohadt életbe bele már. Hogy ennek is most kell megtörténnie. Ennél kiszolgáltatottabb nem is lehetnék, és még csak pofám sincs szólni egyiküknek sem, hogy hurcoljanak el innen. Félő, hogy Mester nem értékelné a plusz kört, amit okoznék neki, ráadásul a következmények… így is száműzött a kastélyba, mert milyen jó lesz a velem egykorúak között lennem, de félek, hogy más áll a háttérben.
Hozzászólásai ebben a témában

“How can people believe
you are nice

When you are actually satan.”
William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2021. november 24. 18:05 | Link


Fölsandít, majd egy beleegyező biccentéssel veszi át az öngyújtót. Halk kattanások és sercegés vegyülnek a morajba, apró fény villan, az első lélegzetvételt követően már kissé megnyugodva nyújtja vissza a tárgyat neki. Sosem dohányzott, csak akkor, ha frusztrációja gátat vetett annak, hogy gondolkodjon. Olyankor hagyta, hogy az agya elmerengjen a tekergő füst látványán, végül pedig a legjobb ötletei akkor születtek, ha istenigazából, zsibbadásig betépett.
   -  Azér' - mormogja a fogai közt felpillantva a felhős ég felé - mert felrúgtalak. Nem bírom a kígyókat. De igazán integethettél volna, vagy valami.
Mintha számítana. Mintha nem tolta volna ki az orrocskájával a pálca végét, jelezvén, ember, ő pedig mintha nem ennek ellenére állította volna röppályára. Vagy, pontosan emiatt.
A tenyereit fázva összedörzsöli maga előtt, a szálat az ujjai között tartva, szeme kissé összeszűkül, mikor Elias ismét a falhoz tántorodik. Először az utca távolabbi, homályba vesző vége felé, majd arra pillant, amerről jött.
A vádpont, kuruzslás. A bíró döntése alapján bűnös.
   -  Figyelj, nem vagyok gyógyító. De van egy olyan gyanúm, hogy nem is mennél ispotályba.
Csak egy tipp, amit a tapasztalata szül. A testtartás, a kinézet, ezek a ruhák; az, ahogy a fogait összeszorítja fájdalmában és, hogy ennek ellenére itt áll egy pocsolyában ahelyett, hogy segítséget kérne. Talán illegalitásban él, talán csak kiszolgáltatott, netalán nincs pénze; végeredményben egyre megy. Óvatosan lép egyet közelebb.
   -  De ha azt átváltozás csinálta, foglalkoztam ilyenekkel. Majdnem. Majdnem ilyenekkel. Tudom enyhíteni a fájdalmat. Ilyet nem találsz a könyveidben. Saját recept. Ha érdekel. Cserébe azért, mert felrúgtalak.
Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
offline
RPG hsz: 280
Összes hsz: 303
Írta: 2021. november 25. 09:27 | Link

× i’ll scare the sh*t out of you ×
---WILLIAM MARTIN KRISE---
× with all my love × break down the walls ×

Kissé összeszűkült szemekkel és totálisan értetlenül nézek rá, ahogy neki kezd. Integetni. Végül ahogy az abszurditás eljut a tudatomig, feldolgozásra is kerül, úgy tör ki belőlem a röhögés, a falak győzik visszaverni a mély hangokat, amiket generálok. Szemem elé kapom a kezemet, rázkódó vállakkal, szusszanva nézek végül vissza rá.
- Bocs, hogy meg akartalak ölni. Kvittek vagyunk - bólintok egyet vigyorogva. Bátor dolog elmondani egy embernek a félelmed, amikor tudod róla, hogy bármelyik másodpercben azzá tud változni. Életnagyságban. Bár szavainak semmi értelme, hiszen nem véletlen dugtam ki a pálcát a kabát ujjából, ő mégis felrúgott, de ez legyen a legkevesebb. Mondjuk legalább elvárnám, hogy a zúzódások jobban fájjanak, mint a lábam, így terelve el róla a figyelmem, de nincs ekkora szerencsém.
Vág az esze, mint a beretva. Kíváncsiságtól csillanó kékjeimet emelem fel rá, előrehullott, nedves tincseim között fürkészem az arcát. Nem sétálhatok be egy ispotályba azzal, hogy háromszor sültem fel az animágiával, és amúgy bejegyzetlen is vagyok. Pár auror biztosan örülne ennek, és én nemhogy auror nem vagyok, basszameg, de nem is örülnék neki. Nem sodorhatom veszélybe a családomat.
- Áhá - villanykörte a fejem felett. A szálat fogom ujjaim közé, szabad tenyeremmel támaszkodom meg a vizes falon és lököm el magam tőle. Latolgatom a hallottakat, igyekszem a legjobb döntést meghozni - erről vagyok híres -, de most tényleg szükségem lenne rá. Most komolyan sértettség miatt kussolsz? Állandóan pofázol, de amikor tényleg kellenél, akkor csendben meghúzod magad. Haszontalan vagy. - Értékelem az ajánlatot, de… - de nem bízok egy idegen kotyvalékában. És az enyém sokkal jobb valószínűleg. - Van speciálisan erre megfőzött bájitalom. A fájdalmat elviselem, volt már rosszabb is. A folyamat is lassabb ilyen retek időben, szóval még simán megoldom - fürkészem szkeptikusan, és egyre bizalmatlanabbul. Idegenként, idegennek, saját recept? Érdekes. - Viszont a recept felkeltette a kíváncsiságomat - vallom be végül. Kurva életbe.
Hozzászólásai ebben a témában

“How can people believe
you are nice

When you are actually satan.”
William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2021. november 25. 15:26 | Link


A srác elröhögi magát és ő is kénytelen keserűen elmosolyodni a helyzet abszurdumán, miközben a füstöt a nehéz felhők felé lélegzi. A tekintete azonban rajta marad, hiszen hiába a békepipával megszentesített tűzszünet, semmi oka sincs megbízni benne. És mégis...
Igazuk lehet azoknak, akik a mágusállam büntetési rendszerét becsmérlik: a fiatalok pitiáner ballépésekért a Zengőbe kerülnek, évekkel később pedig bűnözőként távoznak onnan. Ő nem nevezné magát bűnözőnek, annak köszönhetően pedig, hogy a veszélyes raboktól távol tartották, nem lett sem agresszívebb, dörzsöltebb. A hozzáállása az efféle helyzetekhez azonban megváltozott, egészséges félelmet pedig, bár kellene, nem érez az ismeretlen, kígyóvá változó, majd rátámadó alakokkal szemben. Elvégre, eleget bizonygatták neki, ő is csak egy közülük.
   -  Áh... szintén zenész. Na, ez tetszeni fog.
Hova lett az elővigyázatosságod, William? Talán sosem volt; legalább is akkor, amikor a megszállottság alkalmat kapott, hogy átvegye az irányítást.
A szálat az ajkai közé veszi, fél kézzel kissé lecipzározza a pulóverét, felpillant Eliasra, mielőtt a belső zsebébe nyúlna. Amilyen pattogós volt eddig, nem szeretné, hogy ezen a ponton kapjon neurotikus rohamot és higgye, hogy nyomban pálcát ránt. Még csak nem is fiolát - minek tartana magánál ilyesmit? -, helyette egy gyűrött szélű, többször meghajtogatott, bántóan fehér papírral húzza elő a kezét. Újabb kotorászás, fekete, ebből a távolságból valószínűleg kivehetetlen logóval díszített toll.
   -  Szóval. Égő Keserűgyökér balzsam. Igen, tudom, tudom, óvodás dolog, na de ezt figyeld - a szál már az ujjai közt füstölög, ahogy a papírt kirázogatja a jobbjában. Fürgén lép közelebb, hogy a srác melletti falfelületre nyomja azt, a hivatalos tartalommal lefelé, majd tollas-cigarettás kezével összeszedetlenül firkálni kezd - Mi van akkor, ha nem csak a gyökerét, hanem a leveleit is beleteszed. Semmi, ugye, de ha az egészet megszárítod előtte, akkor fekete paszta lesz belőle. És most jön a lényeg - megáll, felnéz - loconcos futkár. Őszintén, megpróbáltam mindenhogy, de ha egyben teszed bele, akkor működni fog. Tessék - újabb szavakat vés a papírra, ami a félhomályban kivehetetlen macskakaparásnak tűnik a téglára nyomott, egyenetlen felületen - Vérfarkasoknál segített az átváltozásokon, ha a saját vérükkel keverték össze.
Utoljára módosította:William Martin Krise, 2021. november 25. 15:28
Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
offline
RPG hsz: 280
Összes hsz: 303
Írta: 2021. november 25. 20:05 | Link

× i’ll scare the sh*t out of you ×
---WILLIAM MARTIN KRISE---
× with all my love × break down the walls ×

Zenész? Még a kirobbanó jó kedvem közepén is tudok értetlen nézni rá, ahogy ez elhangzik, mert nem egészen tudom összerakni, úgyhogy fejem is ennek megfelelően billen oldalasan. Egészen addig, amíg keze nem mozdul a pulóver belső zsebe felé. Akaratlan mozdulok hátrébb, elkapom az engem figyelő tekintetet, pont annyira feszülök be, hogy elhiggyem, mindenre készen állok - feleslegesen. Testtartásom enged, amint a papír, majd a toll kerül elő. Ajkaim közé veszem a füstölgő szálat, pf hang kíséretében röhögök fel a néven, majd villannak kékjeim, ahogy a falra csapja a papírt.
Elképzelésem sincs, miért osztja meg az ennyire bevált receptjét velem egyik pillanatról a másikra, de nem is érdekel, amíg megteszi. Természetesen fenntartásokkal kell kezelnem az egészet, ennyire elvakultan csak egyetlen emberben bízok, és az nem ő. Végre érkeznek az információk is. Minimálisan hőkölök hátra az elkészítési módon, miközben kékjeim a papíron zizegnek, ahogy vési felfelé a szavakat rá.
- Megszárítva? De akkor elveszti az egész értelmét - szalad ráncba a szemöldököm értetlen. Óvatosan nyúlok a papírért, amit elveszek tőle ugyanolyan lassú mozdulattal, mint ahogy nyúltam érte, majd kezdem el olvasni a sorokat. Végül felpillantok rá. - Mégis miért írtad ezt le nekem? - mozgatom meg kicsit a papírt. - Egy hajszálon múlt, hogy tényleg megöllek - fűzöm még hozzá a nem mellékes információt. Az sem lenne mellékes, hogyha ő olyan részen talál el, akkor én is meghalhatok, de ezt elkerültük.
Kell pár pillanat, amíg az információ eljut a tudatomig. Vérfarkasoknál. Ki akarna vérfarkasok közelében lenni, amikor átváltoznak? Fura egy pasi, de ez legyen a legkevesebb.
- Davi- - harapom el a mondatot. Arcára nézek, egyetlen másodpercre a papírra, majd vissza rá. - Elias vagyok - fejezem be végül. - Gyere, meghívlak kajálni, ha már az előző adagod balesetet szenvedett - pillantok a földön heverő papírzacskóra, ami elég szarul néz ki. Fasz sem enne már abból.
Hozzászólásai ebben a témában

“How can people believe
you are nice

When you are actually satan.”
William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2021. november 25. 20:50 | Link


A hangja megszállott izgatottsággal már-már megremeg, miközben beszél, írás közben néhol satíroz és a papírt is átlyukasztja egyszer, ahogy a keze igyekszik lekövetni a gondolatai ütemét. Nem érez félelmet, mi több - valójában el is felejtette az előbbi incidenst, a lassan átázó KFC zacskót nem messze tőle, illetve azt, hogy mennyire fázik. A papírt hagyja, hogy kicsússzon a kezéből, a tekintete Elias két szeme között mozog, miközben az kibetűzi, a helyzethez mérten meglepően rendezett írását.
   - Ugye? Semmi értelme az egésznek - a szálat visszabiggyeszti az ajkai közé - Mindig azt mondták, a gyökér szárítva a sebet nem gyógyítja. És mégis, tessék. Ez egy kibaszott műalkotás, ha engem kérdezel.
A zsebébe nyomja a kezeit. Ha saját gyermeke lenne, akkor is kétséges, hogy olyan lelkesedéssel mesélne róla, mint rövid és illegalitásba száműzött munkája gyümölcséről. Apró vízcseppeket érez az arcán, talán eső, talán leszálló, novemberi köd, aprót ránt a vállán.
   -  Neked nagyobb szükséged van rá, mint nekem.
Ez az egyszerű igazság: különben fogalma sincs, miért osztotta ezt meg vele, de ha kivágták volna a nyelvét érte, akkor sem bírta volna ki. Újfent azon kapja magát néha, a bájitalkereskedés kirakata előtt téblábol, nézi az üstöket, a szárított fűszereket, a bőre pedig belülről viszket amiatt, hogy nem érhet hozzájuk. Azok a könyvek, amiket elkoboztak tőle, a kísérletek, amiknek a nyomait meg kellett semmisítenie...
   -  Will. - hát egy újabb ember két névvel, múlt nélkül, a szeme nem igazán rebben az elharapott szón, de tudomásul veszi azt - Krise. És az van, hogy... - lepillant, a csuklóján felhúzza a pulóvere ujját, hogy az órájára nézzen a két karperec mellett - ha most azonnal nem indulok el, akkor le fognak fejezni. Azért kösz. De ha egyszer Bogolyfalván jársz, van még pár receptem, ahonnan ez jött.
Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
offline
RPG hsz: 280
Összes hsz: 303
Írta: 2021. november 25. 21:19 | Link

× i’ll scare the sh*t out of you ×
---WILLIAM MARTIN KRISE---
× with all my love × break down the walls ×

Még vissza is kérdez. Hát baszod, tényleg nincs semmi értelme! Ha a szárazat rakom bele, akkor az egésznek az értelme elveszik már ott, hogy egyáltalán a kiszárítás gondolata megfogan a fejemben. És nem is tette, ami valószínűleg nem véletlen. Aprót bólintok végül. Összehajtom a lapot a már megtört részeknél és csúsztatom zsebembe azt. Majd ezt meglátom még nyugodtabb körülmények között.
- Azért ne szállj el magadtól - vetem oda félvállról. A fal felé fordulok, könnyed mozdulattal nyomom el a csikket a falon, majd pöckölöm el az utca sötétebb része felé. Az ég felé fújom ki a még tüdőmben maradt füstöt. Széles vigyor kerül arcomra, halk nevetés lesz belőle a válaszra. Milyen elővigyázatlan - senki nem segít azért, mert a másiknak nagyobb szüksége van rá. A kérdés csak az, hogy mégis mikor fogja kimutatni a foga fehérjét, tehát azt, amit valójában vár az egészért. Ha egy valamit megtanultam, akkor az az, hogy semmi nincs ingyen. Ennek is meglesz a böjtje, de addig csak élvezem az adandó alkalmat. Ráérek a problémával akkor foglalkozni, ha már ott vagyok.
Végig követem a mozdulatot, ahogy megnézi az időt. Vállat vonok végül, és szó nélkül indulnék tovább, hogy akkor a kezdetleges ismeretségünknek itt is van vége, már hátamat mutatom neki, kezeim zsebeimben, mikor…
- Nem hallottad baszdmeg? Bogolyfalvát mondott!
Megtorpanok, fejemet feljebb emelem, ahogy vállam felett nézek hátra, míg végül akadozva, de testem is követi az agy által kiadott parancsot.
- Ott élek - hivatalosan már nem, mert abban a retkes iskolában, de azért jó érzés legalább elhinni. - Diaboli. A vezetéknevem - fekete tincseimet simítom hátra, kezem ismét zsebemben köt ki, ahogy megint hátat fordítok neki. - Ha én nem keresnélek fel, de azonnali mondanivalód akadna… - fűzöm még hozzá vállam felett hátrafelé beszélve, majd indulok el az utca eleje felé, ahonnan beestem a félhomályba. Bicegve érek ki az utcai kavalkádba - sokan megnéznek mocskos ruháim és kissé megviselt kinézetem miatt, de egy ilyen nap után ez legyen a legkevesebb.
- Láttad a karkötőket? Rendesen megfigyelik.
Ahogy mondod. Ezért nézünk utána mi is.
Hozzászólásai ebben a témában

“How can people believe
you are nice

When you are actually satan.”

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek