36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Apáthy Marcell
INAKTÍV


Sárgászöld vidrabocs | Újságírók gyöngye
offline
RPG hsz: 77
Összes hsz: 290
Írta: 2018. június 5. 21:38 | Link

Lina

Ha már Pesten van, mi sem természetesebb, mint, hogy találkozom Linával, elvégre fontos a számomra. Tudom, hogy az elválásunk nem volt a legkellemesebb, bár még mindig homályos számomra számos része a dolognak, és ki tudja, talán örökre az is marad, talán nem.
Ma nincs kedvem a szerkesztőségben ülni, így jót is tesz, hogy egy kicsit kimozdulok. Úgy érzem, hogy ha bent lennék, csak kiborulnék. Mostanában ugyan javultak már a kezem, de még mindig nem tartok ott, ahonnan elindultam, és a nyomás csak nőtt azóta, hogy két újabb könyvet kértek tőlem. Egyszerre kettőre fixáltak le, az azért rengeteg így hirtelen, de nagyon örülök neki, és nagyon reménykedem benne, hogy bejön majd másoknak is, úgy, ahogy az első kettő is. Viszont egyre inkább elsajátítom azt a türelmet, ami korábban nem volt meg bennem, és ennek köszönhetően sokkal jobban teljesítek. A Liammel töltött idő és a dojo hangulata segít ellazulni, és már a saját kis birodalmamban is meg tudom teremteni azt a nyugalmat, amire szükségem van.
Sima egyszerű fekete farmer van rajtam, hozzá egy világoskék pólót választottam, amint egy fehér villám fut végig. A húgom csinálta, mondván, hogy ez kell az első legyen az új ruhatáramban. Azóta is imádom, és érzek némi összefüggést a képregények iránti szeretetem és a futás között, ami egy új szenvedély lett számomra. Ehhez a biztonság kedvéért hoztam egy fekete vékony pulcsit is, ha esetleg fáznék. A találkozót végül az Erzsébet térre beszéltük meg, az óriáskerékhez, így most itt várom a mobilomat nyomkodva.
Hozzászólásai ebben a témában

Carolina Eleonore Bellini
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 53
Összes hsz: 82
Írta: 2018. június 5. 21:40 | Link

Marci

Ha már Pesten vagyok, küldtem Marcinak egy sms-t, hátha van kedve találkozni velem. Szerencsére volt, bár mostanában nem beszéltünk és nem tudok róla semmit. Az elválásunk elég csúnya volt, de hátha most már meg tudjuk beszélni a dolgokat és barátok tudnánk lenni. Mondjuk a több, mint barátnak jobban örülnék, de hát ott van neki Kamilla, én meg nem vagyok olyan, aki foglalt srácokra rámászik.
Az elmúlt másfél hónap elég nehéz volt, még nem teljesen szoktam meg a napirendet. A pihenés meg most olyan jól esik, hogy csak a Franciaországban sütött fahéjas kekszek vannak nálam. Hoztam Marcinak is, mert szereti a sütiket. Az Erzsébet téren még nem voltam, de szerencsére a telefonommal megtaláltam. Az óriáskerék meg elég feltűnő, így odasétálok és a szememmel keresem Marcit. Egy srácot látok meg a közelében kék pólóban, a magassága és a haja is Marcié, de a testalkata nem. Egy pillanatra elbizonytalanodok, de végül inkább odamegyek, max elhajt, hogy nem ő az. Odalépek hozzá, majd megszólítom.
- Szia Marci! Hogy vagy? - kérdezem esetlenül, annyi mindent mondanék neki, de nem jut eszembe semmi. Na majd alakul a találkozó, csak fogalmam sincs, hogy mi lesz ebből.
Hozzászólásai ebben a témában
Apáthy Marcell
INAKTÍV


Sárgászöld vidrabocs | Újságírók gyöngye
offline
RPG hsz: 77
Összes hsz: 290
Írta: 2018. június 5. 21:54 | Link

Lina

Az utolsó gifet küldöm el Adriannek, amikor megszólítanak. Van közöttünk egy ilyen szavak nélküli gif kommunikáció arra, amikor tanulni kellene. Nagyon jól el lehet szórakozni ezzel, amikor másnap reggel vizsga van. A múltkor saját magamból csináltam gifet, ahogy szenvedve lecsúsztam egy korláton inkább, de akkor kis gyökér voltam, hogy még akkor is rajtam volta a táskám, miből kilátszott, hogy tankönyvekkel van tele. A nevem kimondásakor gyorsan rámegyek a küldés gombra, hogy Mr. Black megkapja a vonalzóval csapkodó idegbeteg néni képét, és csak utána fordulok Lina felé.
- Meglepetés.
Felelem mosolyogva. Most viszonylag azért hosszú a hajam, enyhén göndör is, ehhez jön a borosta, amivel ő még nem láthatott, illetve a megváltozott testfelépítést is érzékelheti, ahogy megölelem köszöntés gyanánt, ezt sem tapasztalhatta még, már a kinézetbeli változást, nem az ölelést, mert ölelgetni szoktam.
- Megvagyok, köszönöm. Új hobbim van.
Nem is fejtem ki, hogy mi, szerintem nem is kell. Hetek, sőt most már hónapok óta nagyon komolyan edzek. Először azért tettem, hogy felejtsek, hogy ne gondolkozzak, aztán meg annyira belejöttem, hogy már nem nagyon tudok nélküle lenni. Ma is úgy beszéltem meg a találkozót, hogy előtte Liamnél voltam, és egy kis pihenés után, tisztán és illatosan jöttem ide. Azóta meg az ujjaimat tornáztatom, hála Adriannek, aki írt valamit vissza, sőt hátrom... nem négy valamit, mert olyan gyorsan csippantak egymás után az értesítési hangok. Megnézni azonban nem nézem meg, a zsebembe rejtem a telefont.
- Üdv itthon, milyen érzés magyar földön?
Hozzászólásai ebben a témában

Carolina Eleonore Bellini
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 53
Összes hsz: 82
Írta: 2018. június 5. 22:25 | Link

Marci

Fura újra Magyarországon lenni, de egyben jó is. Sok országban laktam már, de ez az egyik kedvencem. Szép tájak, finom kaják, kedves emberek. Bár a pesszimizmus, ami árad az emberekből, nem tetszik. De hát semmi se tökéletes, igaz ez minden országra.
Az elején nem voltam biztos benne, hogy Marcit szólítom meg, de mikor felémfordul, eléggé meglepődök. Hosszú, göndör haj, borosta, izmos test a macialkat helyett. Csodálkozva nézem végig a feje tetejétől a lába ujjáig. Ezután megölel, én meg érzem, milyen izmos lett. Ha fagyi lennék, most ideolvadnék, az biztos.
- Marci, jól megváltoztál! Kamilla rávett az edzésre? - Na már rögtön szóba is hoztam, na most rontottam el a találkozásunkat. De olyan kíváncsi vagyok, hogy megvannak-e, meg hogy működik, hogy kicsúszott a számon. Na nem baj, csak nem szalad el, mert megkérdeztem. Ezután megemlíti az új hobbit, amire bólogatok.
- Hát igen, látszik. Kondi? Judo? Karate? - tippelgetek, majd hallom a telefon pittyenését. Biztos Kami írogat neki, ezerrel dúl a love. Valamiért mindig a rellonos lányra gondolok, mert még máig nem értem, hogy szerethetett belé. Na de majd egyszer elmondja.
- Hát fura itt lenni, kint Franciaországban minden más. De azért örülök, hogy visszajöttem kicsit. Bár hétfőn meg repülhetek vissza. - Kissé elszomorodom, mert közel se jártam be a fővárost. Kár, pedig nagyon szép, el lehet itt tölteni napokat is. Az ételek finomak, szerintem vagy két kilót híztam itt, de majd lemegy a pörgésben. Elég kemény a képzés, ketten ki is estek.
Utoljára módosította:Carolina Eleonore Bellini, 2018. június 7. 12:58
Hozzászólásai ebben a témában
Apáthy Marcell
INAKTÍV


Sárgászöld vidrabocs | Újságírók gyöngye
offline
RPG hsz: 77
Összes hsz: 290
Írta: 2018. június 5. 23:16 | Link

Lina

- Kamilla?
Pillantok fel rá csodálkozva, de aztán elmosolyodom, és megcsóválom egy kicsit a fejem. Furcsa, hogy szóba hozta, de várható volt, így nem okoz akkora meglepetést a neve említése, mint hittem.
- Nem hiszem, hogy tetszik neki.
Az nem nagyon szokott tetszeni az embernek, amire azt mondják, hogy "furcsa", de nem beszéltük meg ezt komolyabban, elfogadta, hogy nekem erre szükségem van, hogy muszáj pótcselekvésekhez folyamodnom, hogy túltegyem magam z éppen aktuális problémáimon. Sikerült, nagyjából legalábbis, és az, ami csak túlélésre kellett, ma már szerves része az életemnek. Az eredeti tervem az volt, hogy csak átmenetileg lesz jelen az életemben, de tudom már, hogy nem szabadulhatok tőle. Igazából elég nehéz volt a döntés, mert vagy ez, vagy az evés, és mire én imádok enni, eléggé nagy esély volt rá, hogy a cukrászda és a falatozó között kajakómától ténferegve könyörgök a következő falatért, mégis, örülök, hogy nem ez lett.
- Kicsit minden. Van benne küzdősport is, futás is, és rengeteg önfegyelem. Az a legdurvább része amúgy, de mostanra talán a legjobban élvezhető is. Az elején nagyon utáltam, azt hittem, sosem fogom elfogadni, és mégis. Vannak későn beérő dolgok, ez is ilyen.
Azt hiszem, én amúgy is ezekkel a későn érő dolgokkal vagyok a legjobban. Az őrületbe kergetnek, és szívem szerint felrobbannék tőlük és azért, hogy ne kelljen velük foglalkoznom, hogy ne zavarjanak, de ilyen könnyen nem szabadul meg az ember a mumusaitól, és eddig mindig sikerült nyernem.
- Nem egy hosszú idő, hogyhogy ide jöttél?
Én hazamennék szerintem, megnézném a családomat, ha ilyen messze lennének tőlem, most viszont itt áll velem szemben. Nem nagyon hiszem, hogy pont én lennék az, akit most látni szeretne.
Hozzászólásai ebben a témában

Carolina Eleonore Bellini
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 53
Összes hsz: 82
Írta: 2018. június 7. 13:36 | Link

Marci

Kamilla nevének említésén meg se lepődik. Csak mosolyog és csóválja a fejét, meg annyit mond, hogy nem tetszik neki. Ezen kicsit felvonom a szemöldököm. Milyen lány az, akinek nem tetszik, hogy a barátja elkezd sportolni?
- És miért nem tetszik neki?
Csak ennyit kérdezek, nem is kellene többet beszélnünk róla. Amikor Kamillával találkoztam kettesben, akkor is érződött a feszültség. Teljesen ellentétek vagyunk, de inkább nem bosszantanám fel. A bűbájaim mit se érnek a levegő eleme ellen. Sajnos nem vagyok elemi mágus, de szerintem már nem is leszek. Annyira nem zavar, mert én inkább jó séf akarok lenni, mint egy elem kezelését tanulni.
A sportról szóló mondatára csak bólogatok, ráfért már egy új hobbi. Mondjuk így kisebb eséllyel fogom megetetni a kalóriadús olasz kajáimmal, de kitalálhatok majd egészségeset is. Mondjuk gyrostál bulgurral, vagy csirkecomb vele sült zöldségekkel.
- Örülök, hogy sportolsz, én is szeretnék, de nincs időm. Mondjuk amennyit pörgök a konyhában, az beillik egy keményebb kardioedzésnek. Nehéz volt megszokni, de egész jól belejöttem. Talán túlságosan is, mert Madame Gassario küldött el pihenni, mivel hétvégén se álltam le - elnevetem magam, pedig ez annyira nem vicces dolog. Meg se álltam, mert nem akarok kiperegni, hanem el akarom végezni ezt a kurzust.
- Hát igen, nem sok idő, de kell a pihenés is. Hogy miért ide? Hát otthon nincs senki, anyáék körúton vannak Európában, persze dolgoznak. A testvéreimnek mind megvan a saját programja, úgyhogy most nem aktuális a családi összejövetel. Szóval inkább eljöttem Magyarországra, mert azért megszerettem, Pesten meg még úgyse jártam. Kicsit szétnézek, vásárlok, pihenek, ilyesmi. Meg gondoltam, hogy hátha szeretnél velem találkozni a történtek ellenére is - a végén már a földet bámulom, nem tudok a szemébe nézni. Nem vagyok büszke arra, hogy nem bírom a barátnőjét és őt együtt látni és így kikeltem magamból, de hát a szenvedélyes olasz vérem miatt mindig csinálok ilyen dolgokat.
Hozzászólásai ebben a témában
Apáthy Marcell
INAKTÍV


Sárgászöld vidrabocs | Újságírók gyöngye
offline
RPG hsz: 77
Összes hsz: 290
Írta: 2018. június 9. 20:15 | Link

Lina

- Talán csak az évek meg a rutin, megszokta aki vagyok, amilyen vagyok, és furcsa neki a változás.
Nem tudok mást mondani, nem tudom, hogy ez az-e egyáltalán, ami az igazság, néha nagyon bizonytalan vagyok a történettel kapcsolatban. Nem kettőnkkel, hanem, hogy mit is gondol. Általában csendes, a múltkor viszont, amikor a macit vittem, olyan volt, mint amilyenre elsőben emlékeztem rá, egyszerű, vidám. Egyikünk sem az a harsány szerető fajta, nálunk inkább az érintésnek és a tekintetnek van ereje.
- Igen, a konyha az egy veszélyes övezet, néha az ember bele se gondol, mennyit hajt. De én mondjuk vagy a suliban ülök, vagy a szerkesztőségben, szóval ha nem kezdek magammal valamit, még a végén nekiálltam volna eljabbásodni, és az azért nem egy vonzó formátum.
Kicsit megpróbálom utánozni a Star Wars ikonikus alakját, ahogy ott piheg egy kis nevetés után. Csak nekem nincs az oldalamon egy Leia, aki feldobná a showt abban a bikiniben.
- Akkor ez egyfajta elismerés tőle, nem? Hiszen miért küldene el pihenni? Olyan lehet, mint az az ordítozós séf, sosem emlékem a nevére, tudod, amelyik bármit csinálsz, mégis kiabál veled. Aztán persze bocsi, ha igazából egy tünemény a nő, annyira nem vagyok otthon a gasztronómiában.
Azon kívül, hogy szeretek enni. Azt viszont nagyon szeretem csinálni, így mondjuk úgy, hogy mégiscsak konyítok hozzá egy egészen kicsit. Ha jó a kaja, kétszer szedek. Ezt még most is megteszem, legfeljebb a bűntudat miatt kicsit ráedzek még a helyzetre.  
- Meddig is tart ez a dolog?
Érdeklődöm, mert tudom, hogy mondta, de nem emlékszem, és nem akarok úgy csinálni, mint aki mindent ért, aztán meg vágom a fejeket, miközben megpróbálok visszaemlékezni, hanem inkább rákérdezek, hogy akkor most mégis meddig lesz még távol.
- A történtek ellenére?
Érdeklődöm, mert ezt még mindig nem nagyon értem. Amikor összejöttünk, akkor konkrétan felkértem egy szerepre, egy olyan szerepre, amit korábban már más betöltött, azért, hogy magabiztosabbnak és elérhetetlenebbnek tűnjek, nem pedig olyannak, aki a sarokban szűköl, mert nem kapja meg, amit akar. Az elején is letisztáztam neki, hogy én Kamillát szeretem, és azt gondoltam, és gondolom most is, hogy megértette. Részemről nem hiszem, hogy lenne okom neheztelni rá, hiszen az alku amit kötöttünk, kölcsönösen kielégítő volt, és mellette egy szimpatikus és kedves személyt ismerhettem meg. Viszont érdekel, hogy ő mit ért ez alatt.
Hozzászólásai ebben a témában

Carolina Eleonore Bellini
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 53
Összes hsz: 82
Írta: 2018. július 3. 21:59 | Link

Marci

- Hát oké. Mindenesetre fura, hogy nem tetszik neki - Ezt tudom csak hozzáfűzni, mert nem kéne erről a témáról többet beszélni. Csak szeretnék vele lenni, beszélgetni, mint régen. De az új, izmos Marcitól kissé zavarba jövök, nem baj, majd elmúlik. A konyhás szövegre csak bólintok, majd mikor elkezdi utánozni Jabbát, elkezdek hangosan nevetni. Aztán végül csak sikerül abbahagynom, majd a szünetem okára terelődik el a téma.
- Szerencsém van, mert engem bír, de szerintem főleg azért, mert nem lazsálok és maximalista vagyok. Neem, nem olyan, mint Gordon Ramsay, mert nem beszél csúnyán, csak ironikus és őszinte, így sok tanulót meg tud sérteni. Egyszer azt mondta egy lány sült halára, hogy olyan száraz, mint a sivatag, ezt a kutyájának se adná. Szegény lány meg sírva elszaladt, kicsit túlérzékeny volt szegény. De tud kedves is lenni, mert engem is elküldött pihenni, és ha kérdésünk van, mindig válaszol, a trükkjeit pedig csak egyszer mutatja be és azt kell leutánoznunk. Nekem nagyrészt sikerül, de akinek nem nagyon megy, az hamar kiesik - Végre egy semleges téma, azért is beszélek ennyit. Madame Gassario kiváló séf, nekem az ő ételei ízlenek legjobban.
- Hát két év lesz, remélem nem esek ki - A többiek is jók, de nem elég kitartóak, szóval remélem a séfek krémjébe kerülök végre. Onnantól a saját étterem már kábé elvárt dolog, a nagy profit meg alap lesz. De az még messze van, egyelőre a bentmaradáson dolgozok. Aztán megemlítem, hogy a történtek ellenére, ő meg csak értetlenkedik. Mintha nem tudná...
- Hát tudod, amikor te meg Kamilla együtt voltatok, én meg megütöttelek... - A földet nézem közben, nem vagyok erre büszke, de az eridonos olasz vérem miatt csak tettem, de nem gondolkodtam. Ez gyakran előfordul velem, de hát mit lehet tenni, ezen nem nagyon lehet változtatni. Utólag sok mindent megbánok, de az a bizonyos pillanat, amikor eldurran az agyam, kiesik és teszem, ami először megfordul a fejemben. Nem tudom, hogy ezen lehet-e változtatni, de majd anyut megkérdezem, hátha ő tudja.
Hozzászólásai ebben a témában
Apáthy Marcell
INAKTÍV


Sárgászöld vidrabocs | Újságírók gyöngye
offline
RPG hsz: 77
Összes hsz: 290
Írta: 2018. július 5. 14:25 | Link

Lincsi

- Óóó én ezt már elengedtem. Meg igazából, ő meg szőkére festette a haját, ilyen fehéresszőkére, hát utálom. Tényleg, nagyon. Nem igazán rajongok az ennyire szőke nőkért.
Tárom szét a karjaimat nevetve. Tényleg nem tudok mit csinálni a helyzettel, de szerencsére nem kérdezte meg, hogy tetszik-e, csak úgy ránéztem, nyeltem egyet, és ebből ő is azt vette ki, amit akart, meg én is azt közvetítettem felé, amit akartam. Aztán lehet, hogy azon a bizonyos kommunikációs csatornán valami nagyon félrement, de legalább nem firtattuk a dolgot, és ez így van jól. Nem nagyon tudok neki hazudni, de hát most mondtam volna azt, hogy szerintem ocsmány? Ugye, hogy nem. Nincs az a férfi, aki a nőnek ezt meri mondani, és még életben van.
- Akkor csak az image része, hogy olyan szívtelen. Viszont az tuti, hogy ha a két évet teljesíted, nem lesz sok hozzád hasonló a világon. Egyenes út a sikerhez. Majd legyen mindenképpen csóró író menü is, mert nekem maximum arra lesz pénzem, ha így haladok.
Oké, ez nem igaz, elvégre az egyik magyar máguscsalád leszármazottjaként, anyám sikereit és apám megbecsülését számadatokban kifejezve elnézve, meg a két könyvem eladása után befolyt összeget számolgatva, megtehetem majd, hogy nála egyek. Viszont nem vagyok könnyű eset, mert bármennyire is szeretek enni, nem szeretek költeni rá. Eléggé randigyilkos tud lenni, amikor fejben azt számolgatod, hogy mit kér majd a másik, és ez mennyire éri meg neked, és te mit kérj. Persze már javuló tendenciát mutatok, de néha azért vannak problémáim. Anyám szerint kellene egy unoka, mert ha lenne egy gyerekem, akkor másként gondolkoznék. Szerintem ez nagyon nem lenne egy jó lépés jelenleg. Vagy még pár évig.
- Csóró lány. Azért maga a tény, hogy ott van az ember is egy elég nagy nyomás, nem biztos, hogy már az elején szét kell szivatni. Mondjuk ez a száraz hal, hát a megfelelő borral tálalható. Mondjuk egy zamatos pinot grigio-val.
Annyira nem értek ám hozzá, meg hát nem is mindegy, hogy milyen hal, de szárazra leginkább a vékonyabb halakat lehet sütni.
- Szerintem nem, mármint ha felvettek, és már most, az elején nagyjából jó vagy, akkor úgy vélem, hogy menni fog a dolog. Meg hát ügyes vagy, szereted ezt csinálni, és ha ki is esel a felénél, elmondhatod már, hogy tanultál tőle. A fene se fogja kérdezni. De ha mégis, akkor gyártunk neked egy hamis elismervényt.
Nem nagyon hatna meg a történet, és biztos vagyok benne, hogy erre nem kell majd sort kerítenünk, de ha mégis, hát akkor sem történik semmi, az Edictum szerkesztőségében elég sok ilyen lehetőség van, és nem hiszem, hogy a főszerkesztőt zavarná, mert hát igen, éppen ő követné ezt el.
- Nem voltunk együtt. Nem úgy voltunk együtt. Nem vagyok a megcsalás híve. De én és Kamilla, mi mindig így voltunk, nálunk ez a közelség természetes.
Ezt nem könnyű megmagyarázni, de tényleg ez van. Legyünk barátok, szeretők, ellenségek vagy semmik egymásnak, mi Kamillával szerintem örökre ilyenek leszünk. Szeretem az érintését, ő is az enyémet, függetlenül attól, hogy milyen a viszonyunk.
- Nem zavar, hogy megütöttél, már el is felejtettem a dolgot.  
Hozzászólásai ebben a témában

Carolina Eleonore Bellini
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 53
Összes hsz: 82
Írta: 2018. augusztus 2. 21:25 | Link

Marci

- Ja értem, szóval neki nem tetszik valami, akkor csinál olyat, ami neked se jön be. Érdekes - Összeráncolom a szemöldököm, fura ez a kapcsolat. Én biztos nem tennék ilyet, de az ő dolguk, nem szólhatok bele. Ő meg csak nevet, na én ezen nem tudnék, mindegy is.
- Már az elejétől látszott, hogy kedvel, mert ha nem talált valamit, addig kerestem, amíg meg nem lett. Ha kikérte a véleményem, nem bólogattam minden szavára, hanem megmondtam, amit gondolok. Kicsit néha olyan, mintha az anyám lenne, de az a fura, hogy a többiekkel meg szigorú. Szóval igen, az image része. Csóró író menü? Hmm.. Végülis lehet olyan, mondjuk paradicsomleves, liguriai sült csirke olívabogyóval és egy jó Caprese torta. És hány könyvet írtál, mióta nem találkoztunk? - kérdezem érdeklődve, mert őt ismerve addig nem nevezi magát írónak, amíg nem alkotott valamit. A lány említésére elhúzom a szám, majd mond egy ötletet a hal feldobására.
- Hát igen, de ha már most nem bírja a kritikát, akkor később se fogja. A halra meg ez jó ötlet, ha gyengébb a séf, de Gassariónál ilyet nem lehet, aki nála tanul és feltálal később egy rossz ételt, attól megvonja az ajánlását. Ezért is nehéz nála a képzés, mert utána is fejlődni kell, nem szabad megülni egy szinten - Ezután elkezd biztatni, hogy menni fog, meg hogy ügyes vagyok, így elpirulva mosolygok. Párszor már evett a főztömből, azért jólesik az elismerés. A hamis elismervényre elnevetem magam, mert bár ilyet nem lehet, de jó érzés, hogy csinálna nekem egyet.
- Köszi, de remélem nem lesz szükség rá - Majd jön a meredekebb téma, és elkezdi magyarázni, hogy nem voltak együtt. Zavaromban lesütöm a szemem, mert náluk van egy másfajta intimitás, ami nálunk sosem lesz meg. És hogy nekem kit ad majd a sors, akivel jól kijövünk és megvan a kémia is, hát passz, majd meglátom.
- Nyugi, többet nem fordul elő. És ha nem gond, örülnék, ha barátok maradnánk, mert én szeretek főzni, te enni, meg jól kijövünk, szóval na, érted. Nem sok barátom van, azt a keveset meg nem szeretném elveszíteni - A földet nézem és egy kavicsot rúgok el a közelünkből, az alsó ajkam harapdálom, mert ki tudja, erre mit lép Kamilla, a kapcsolatukat meg azért nem szeretném elrontani. Aztán eszembe jut a fahéjas keksz, a gyomrom is megkordul az illatára, így előszedem és kinyitom, majd elé tartom.
- Kérsz? Franciaországban sütöttem a hétvégére, fahéjas keksz. Bár gondolom már nem eszel ilyeneket, de hátha belefér egy-kettő.
Utoljára módosította:Carolina Eleonore Bellini, 2018. augusztus 2. 21:28
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek