36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Michelle Angelique Saint-Venant
INAKTÍV


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 292
Összes hsz: 2151
Írta: 2016. június 10. 21:31 | Link

Vasil
Eléggé feldúlt állapotban próbálja kitalálni, vajon melyik terhességet kimutató tesztet vegye meg. Nem is feltétlenül tesztek ezek, legalábbis ebben a patikában semmi sem olyan, mint kéne lennie. Egyáltalán patika ez? Tanácstalanul ácsorog, miközben folyamatosan azt figyeli, Vasil hogyan próbálja elrejteni elégedett mosolyát. Nos, legalább egyikük örülne egy nem várt családtag érkezésének, bravó. Na de ne szaladjunk ennyire előre.
A helyzet az, hogy a Mikulás minden hónapban meglátogatja a hölgyeket, Michelle-t viszont egy hónapja elkerüli. Mondhatnánk, hogy biztos rossz volt és a szemét állatja virgácsot gyűjt, de túlzás volna ilyesmit kijelenteni. Szóval hát megfogalmazódott a gondolat a fejében, hogy talán, de csak talán, ennek esetleg egy sokkal egzaktabb magyarázata is van. Nem akar arra gondolni, mi lenne akkor, ha tényleg gyermeket várna, mert hiába szeretné a bolgárral leélni az életét, barokkos túlzás lenne a családalapítást már most elkezdenie. Szeretné befejezni a sulit teljesen, hogy a második szakmája is meglegyen, aztán egy-két évet dolgozni - nem mintha bármiben is szűkölködnének -, utána pedig, olyan huszonhét évesen jöhet az első poronty. Az persze kétségtelen, hogy drága párja egészen máshogy vélekedik ebben a kérdésben. Olyannyira, hogy pofátlanul cukkolja a szőkét már napok óta. Indokolatlanul megsimogatja a hasát, többes számban beszél Michelle-ről, mintha már most ketten lennének. De nincsenek!
- Megtennéd, hogy nem vigyorogsz? Úgy szólna az a buta eskü, hogy jóban és rosszban együtt vagyunk, ez épp a rossz időszak, tartsuk magunkat ehhez - noha nem házasodtak össze és ki tudja, fognak-e egyáltalán valaha, mégis fontos letenni kapcsolatuk alapköveit. Mert azért ez annak számít, nem? Kiszúrva egy jónak tűnőt leemel a polcról és forgatni kezdi a kezében. Miért nem mugli patikába mentek, miért? Bár, ha jobban meggondolom, sosincs késő célt változtatni.
Hozzászólásai ebben a témában

Vasil Dimitrov
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 389
Írta: 2016. június 15. 22:07 | Link


A bolgár nagyon jó kedvében van. Tesztet keresnek a mugliknál, ami kimutatja valahogy, ha állapotos az ember leányzója. Márpedig Michelle teljesen ki van emiatt, hogy… na, szóval amiatt, hogy nem a rendes kerékvágásban mennek a női dolgai. Egyrészt tudja ő jól, hogy bár biztos jó apa lesz egyszer, az nem mostanában lesz, és még nem is tudná megteremteni maguknak a kellő egzisztenciát. Nyilván van pénz egyébként, de valahogy jó lenne, ha valamennyire normális családja lenne, ha már neki nem igazán adatott meg. Nos, Michelle sem büszkélkedhet nagyszerű felmenőkkel, legalábbis Vasil szemszögéből biztosan. Ők tutira mindent jobban csinálnak majd – gondolja.
- Jól van kicsim, nem akarlak felidegelni titeket – adja meg magát, és visszább vesz a mosolyából. Persze odabent, nagyon is jót mosolyog az egészen. Egyébként pedig úgy érzi, hogy a francia nem állapotos, legalábbis amiket ő tud az első időkről, a drágán nem mutatkoznak jelei. De ha már itt vannak, miért ne segíthetné egy kicsit, ha mégis? Ki tudja?
- Egyébként pedig a buta esküt még nem tetted le, ne hivatkozz rá – próbálja visszafogni a nevetését, erősen összezárja a száját, és karon fogja kedvesét.
- Szerencsére nem dohányzol – szól, majd gyorsan hozzáteszi. – Mert az nagyon káros, és vigyázni kell az egészségedre – bólogat, mintha tisztában lenne azzal, hogy most kizárólag csak Michelle lelki békéjére figyel. Na, meg az egészségére.
- Nem is gondolsz arra, hogy mi lenne ha… - nem fejezi be a mondatot, csak lopva a lány lapos hasára pillant. ~ Nekem lesz a legkisebb gyerekem a világon, ha e most igaz. ~ Nyilvánvaló, hogy gőze sincs az egészről.
Hozzászólásai ebben a témában
Michelle Angelique Saint-Venant
INAKTÍV


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 292
Összes hsz: 2151
Írta: 2016. június 23. 10:59 | Link

Vasil
Már maga a többesszám használata is úgy felnyomja az agyvizét, hogyha lenne is magzat, ami remélhetőleg nincs, valószínűleg olyan kicsire zsugorodna, hogy el is tűnne. De végleg. A lehető legszúrósabb tekintettel mered Vasilra, majd elfordítja fejét és kiválaszt egyet, ami egész szimpatikusnak tűnik. De egyben nem bízhat. Vegyenek két különbözőt!
- Ha. Ha. Ha. Olyan jót nevettem - árad belőle a maró gúny, de amikor a fiú átkarolja, vonásai kissé megenyhülnek. Szó, ami szó, nem tud rá huzamosabb ideig haragudni, mert lássuk be, nem is igen lehet. Ettől függetlenül jól képen törölné, hogy ilyen jól szórakozik a szőke vívódásán és félelmén. De ő tényleg nem akar még anyuka lenni, neki ez... Gyors és korai.
- Általában kell vigyázni az egészségemre, ugye így értetted? Egyébként pedig ritkán, de elszívok egy szálat. Mondjuk mikor ideges vagyok - jelentőségteljesen veszi fel a szemkontaktust, ajkával csücsörít kissé, ezzel is jelezve, hogy az utolsó, igen vékony idegszálán táncol a srác. Nem sok hiányzik már, hogy végleg elszakadjon, azt meg egyikük sem akarhatja. De főleg Vasil nem, igaz? Elvégre Michelle bár gyönyörű, azért nem kifejezetten szép, ha ideges. Jó, de, akkor is csodás, de értitek, sokkal jobb, mikor mosolyog és nevetgél. Márpedig ha kiderül, hogy most terhes, akkor egy világ fog összeomlani benne. Annyit mindenképpen tud, hogy ebben a korai szakaszban semmi jele sincs ennek. Van, akinél jelentkeznek reggeli rosszullétek, van, akinél nem. Mi van, ha ő az utóbbi? Ebbe bele sem mer gondolni.
És igen, ahogy ez megfogalmazódik benne, Vasil bele is trafál gondolatainak legmélyébe. Hogy mondhatná ezt el szépen? Hogy "bocs, nem akarok gyereket"? Mert nem arról van szó, hogy egyáltalán nem akar, vagy a fiútól nem akar, hanem most nem akar.
- Nézd, én erre nem érzem késznek magam. És jobb nem belegondolni abba, hogy magunkon kívül még egy gyereket is tisztességesen fel kéne neveljünk, mikor a sulival se végeztünk és még egy rendes állásunk sincs. Ráadásul egy interjún nem jelent plusz pontot az, ha lerakok eléjük egy pozitív terhességi tesztet - széttárja karjait, majd leemel egy másik dobozt a polcról. Fogalma sincs, mit kéne tennie, főleg akkor, ha a félelme beigazolódik. De azt éreznie kéne, ha gyermeket várna, nem? Ez ilyen anyai dolog. Vagy olyasmi.
Mivel azonban nem akar kőbunkó lenni Vasillal, felsóhajt és felé fordulva átkarolja két kezével a derekát, majd hozzá simul. - Tudod jól, hogy szeretnék veled lenni és azt is, hogy vágyom arra, hogy legyenek közös gyerekeink. Csak... Ne most. Meg tudod ezt érteni? - beharapja alsó ajkát és várakozón pislog fel a bolgárra. Annyi mindent átvészeltek már együtt, rengeteg dolgot, de mégis itt vannak, együtt. Ezen is túl lesznek. Valahogy.
Hozzászólásai ebben a témában

Vasil Dimitrov
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 389
Írta: 2016. június 23. 14:50 | Link


Huhúú, milyen helyzetbe kerültek! Illetve nem is biztos, hogy kerültek, Vasil tippje az, hogy nagyon kicsi az esélye, hogy gyermekük lehessen, mert odafigyeltek bizonyos részletekre, amire olyankor oda kell. Eléggé kizártnak tartja, hogy most Michelle állapotos, de szívesen eljátszik a gondolattal. A vicc az, hogy ha mégis ketten van a szöszkéje, akkor ő lehet, hogy jobban pánikba fog esni. De most még nem, nem tart ott, inkább új képek úsznak a képzeletfelhőjébe. Látja, ahogy játszanak vele, a kis szőke lánnyal, aki még lehet, hogy az anyukájánál is szebb, vagy viszik ide-oda, tologatják andalogva a csöppséget, vagy éppen Michelle idegesen, kiabálva utasítgatja, hogy miben hogyan segítsen. Az utóbbi kép azért nem annyira édes, de tudja jól, hogy Michelle ki tud akadni, ahogy ránézve most is közel áll már hozzá. Csak meg ne pukkanjon, árthat a gyereknek!
Sajnos a Saint-venanok büszkesége nem oldódik igazán, és tudja Vasil, hogy talán nem kéne húzogatni az alvó oroszlán bajszát. Olyan jó lenne pedig egy kicsit, mert mindig ő van a rossz oldalon ilyen esetekben., és egy igazi revansot még nem vett soha. Kicsit tart is tőle, hogy hosszabb lenne a mosolyszünet, mint kellene, de ilyen a kompromisszum. Annyit nem ér meg, hogy ne ölelhesse az ő Michellejét.
- Ne legyél az, nem lesz semmi baj – túr a lány hajába, őszinte mosollyal az ábrázatán. Kicsit elhúzódik, hogy Michelle válogathasson, most pedig talán neki kellene egy kicsit motiválnia a másikat, vagy nyugtatni. De olyan jó a feltételezés, bizsereg még a hajszála is a gondolatra, hogy közös gyermekük legyen, összekötve őket. Vajon milyen szülők lennének?
- A legfőbb érv nálam az, hogy te nem érzed késznek magad. A többi nem számít. Mindig is te számítottál, éhenkórászom – megböki az orrát meg pimaszul, de mégis olyan Vasilosan, kedvesen. Igaza van úgy nagyjából a lánynak, nem készek még egy babára, hiszen még a saját életükkel sincsenek tisztába.
- Amúgy meg te, mint Saint-Venant, nincs pénzetek? Azért ez milyen érv már –húzza fel a szemöldökét, és igaz, ami igaz, Vasilnak is van valamennyi, de azt amolyan titkos tartaléknak szánja, hogyha mégis elő kell valamiért húzni a cilinderből.
- Amúgy gondold el Mihael és a többiek milyen ajándékokat hoznának! Előre félnék tőlük – nevet fel, majd megnézi Michelle zsákmányait. – Ezeket hogyan kell bekapcsolni? – nézegeti a dobozt, ami nála a benne lévő dolog, inkább hasonlít egy lázmérőre, mint egy tesztre. Azt beadni szokta az óra végén ugyanis.
Hozzászólásai ebben a témában
Michelle Angelique Saint-Venant
INAKTÍV


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 292
Összes hsz: 2151
Írta: 2016. július 3. 11:50 | Link

Vasil
Könnyű azt mondani, hogy ne legyen ideges. Nem is igazán az a baj, hogy dühös lenne, inkább csak egészen konkrétan fél. Fél attól, hogy anya legyen és a sajátján kívül egy másik, sokkal tehetetlenebb, sokkal apróbb élettel is boldoguljon.
Vasil szavai némi megnyugvást adnak számára, fontos, hogy a bolgár mellette álljon és ez viszont is igaz legyen. Tulajdonképpen a navinésre mindig számíthatott, ezt pedig nagyon szereti benne: Mihael óta ő az első biztos pont az életében, amiből bátran kijelenthetjük, hogy soha nem volt sok. A szülei eleve nem, az eddigi barátai sem kifejezetten, vagy inkább kifejezetten nem. Egyik megfogalmazás jobb, mint a másik.
- Köszönöm - halványan elmosolyodik, és elereszti a másikat, hogy tovább nézelődhessen. Akkor pillant fel ismét, mikor a pénzre terelődik a szó. Felegyenesedik és elhúzza a száját, mert bár való igaz, hogy nem kevés lé van a birtokában, az nem igazán tiszta forrásból szerzett, erről pedig a bolgárnak fogalma sincs. Nem mindig volt olyan szentéletű, mint manapság, ezt pedig nem is részletezném tovább. - Igen, van, de nem szeretném felélni. Olyan sok nincs, hogy ne dolgozzak mellette - dehogynem, hogyne lenne? De ez mindegy, sokkal jobb a becsületesen megszerzett javat elkölteni, mint azt a régi mocskosat.
- Kíváncsi lennék én is. Bár szerintem Mihaelék legalább annyira imádnák, mint mi, úgyhogy nem szenvedne hiányt semmiben - meg azért van itt rokon dögivel, nem csak egyedül a Saint-Venantok halmozhatnák el, ott vannak például Amiráék is. Meg vannak barátaik, ha nem is olyan sok. - Hát, nem vagyok szakértő szerencsére, de tudtommal nincs szükség bekapcsolásra. El kell menni a mosdóba és a vizelet segítségével a teszt megállapítja, hogy baba vagy nem baba - megvonja vállát és úgy dönt, a két kiválasztott példány elég bizonyosság lesz arra, hogy nincs baj. - Ha két csík, sírunk, ha csak egy, akkor nevetünk - ez a tömör összefoglalása a dolognak, ami remekül leírja a helyzetet. A két kis dobozkát megfogva összekulcsolja ujjait Vasiléval és a pénztár felé húzza őt. Ezek után már csak egy gyorsétterem kell, aminek van mellékhelyisége.
Hozzászólásai ebben a témában

Vasil Dimitrov
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 389
Írta: 2016. július 3. 19:26 | Link


Hirtelen átöleli, hogy szavai mellett tettekkel is kifejezze, hogy mellette áll. Természetes, hogy egymást húzzák, de az is, hogy egymást támogatják, ahogy azt Michelle is mondta: jóban, rosszban. Ebben rejlik az ő harmóniájuk, és az, hogy tisztelik egymást és a másik véleményét, még akkor is, ha az fájó, vagy nem tetszik. Így aztán persze, hogy megemlíti a pénzkérdést, valahogy nem igazán jön össze, hogy csórók lennének.
- Áh, értem. Magadnak, illetve magunknak szeretnéd megteremteni a javakat, hogy senki más ne dörgölhesse az orrunk alá, igaz? Akkor majd én kertészkedek, meg ilyesmi, amíg te keresel, oké? – húzódnak az ajkaim mosolyra, holott azt sem tudja, hogy mi fán terem a kertészkedés, Egyetlen ilyen bűbáj nincs a birtokában, csak, amit alapszinten megtanítanak neki. A fűnyíráskor is általában az olló lemetszett pár virágot, vagy növényt, amit nem kellett volna, ez még nagyon fiatal korában kiderült, hogy nem ez lesz a fő profilja. Az öntözőbűbáj is inkább medencefeltöltő-bűbájként üzemelt, a tanárai nem is erőltették nagyon ezeket, miközben a diákok röhögtek. Nem feledkezik meg a rokonokról sem és bólogat, szerinte is el lennének halmozva. Na, majd később, mert nem akarja tovább ezzel idegesíteni a másikat. Közben megnézegeti a kiválasztott tesztet és Mich felhomályosítja, hogy hogyan működik. Azonnal elvigyorodik, ahogy megtudja, hogy mit kell vele csinálni, máris gondolatok sorai rohanják meg, ahogy elképzeli.
- Erre van külön cucc, vagy csak berakod…izé… magad alá? – röffen fel röhögés közben. Próbál elfordulni, hogy ne nagyon lássa senki, mert eléggé kényelmetlenül érzi magát.
- Hajrá egy csík! – kiált fel a bolt közepén, miközben Michelle ujjai az övé közé fonódnak. Még rá is szorít egy kicsit, nehogy el akarja lökni őt a másik. Jól érzi magát, mert nagyon biztos abban, hogy vaklárma az egész.

Hozzászólásai ebben a témában
Michelle Angelique Saint-Venant
INAKTÍV


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 292
Összes hsz: 2151
Írta: 2016. július 11. 19:48 | Link

Vasil
Oldalba böki Vasilt egy mosoly kíséretében. Még hogy ő, kertész! Habár... Michelle gondolataiban felsejlik a bolgár, amint félmeztelenül füvet nyír és sövényt vág, izmai megfeszülnek az eszközök súlya alatt, teste csillog az izzadtságtól, majd pedig alkarjával letörli a homlokát... Te jó ég. Diszkréten megnyalja ajkait és csücsörít egyet, nehogy a megkezdett mosoly kéjes vigyorrá fokozódjon.
Elég különös számára, hogy el kell magyaráznia, hogyan működik a terhességi teszt. Mind tudjuk, hogy nem egy pironkodós típus, de ez még őt is zavarba hozza. Egy pillanatig fogalma sincs, mit válaszoljon, aztán úgy dönt, kivételesen kitérhet.
- Majd megkapod a használati utasítást, hogy felvilágosodj, jó lesz úgy? Bár hadd tegyem hozzá, minden bizonnyal semmi szükséged nem lesz erre a tudásra - unottan mondja az utolsó mondatot, azon a tipikus lesajnálóan semleges hangon. Ezt egyébként Vasil ritkán tapasztalhatja tőle, de ha igen, akkor csőstül jön a baj. Mondanom sem kell, hogy ettől még imádja a navinést, csak... Hadd ne az üzlet közepén kelljen már erről beszélniük - és ne a fórum közepén, hogy mint álmodó is hozzátegyek valamit a témához.
Megforgatja szemeit a kiáltásra és felesleges megszorítani a kezét, mert egyből összekulcsolja ujjait a fiúéval. Merthogy tele van az üzlet epekedő pillantású hölgyekkel, akik szívesen vennék, ha Vasil lenne eljövendő gyermekeik apja. Azt meg ugye nem gondolták, hogy Michelle ezt így csak úgy hagyja... Bocs lányok, ez a pasi már foglalt. A pulthoz érve gyorsan fizet, majd kihúzza párját az utcára és megáll, hogy körülnézzen.
- Keresnünk kell egy gyorséttermet. Veszel nekem egy Big Macet, a számlával elmegyek a mosdóba, aztán megjön a rendelés, kajálunk annak örömére, hogy nincs gyerek és megyünk haza - ezzel az utasítás kiadva, Michelle pedig örömmel konstatálja, hogy hopp, ott egy meki. Ezt a logót semmivel sem keverné össze. Azonnal elterül egy mosoly az arcán, mert ehet. Mennyei ez a nap és már csak akkor lesz jobb, ha egy csík lesz az eredmény.
Hozzászólásai ebben a témában

Vasil Dimitrov
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 389
Írta: 2016. július 11. 22:49 | Link


Úgy tűnik egy kicsit sikerült elvennie a rosszkedvét Michnek. Erre büszkének kell lenni, mert nem könnyű ám ezt elérni, és látszik, hogy oldódik is lány egy keveset. A bolgár csak próbál pasi lenni, és egyébként is annyi látnivaló van itt a mugli világban. Michelle ragaszkodott a mugli öltözethez és Vasil csak vonakodva vette fel a szakadt farmert – miközben azt nézegette, hogy hogyan fog ez a ruhadarab gazdálkodni… hiszen farmer, nem? -, meg a furcsa pólót, de hát a muglik már csak ilyen furák. Ha pedig közéjük megy a mágus, el kell vegyülni… és amikor megérkeztek, már látta, hogy Michelle tudja a dörgést, tényleg igazi muglinak nézett ki.
De azóta már érdekli a használati utasítás, hogy hogyan is állapítja meg egy ilyen rudacska, hogy van-e a barátnőjében leendő kisbaba. Rá kell köpni, vagy a hóna a lá kell tenni és dörzsölni, vagy ilyesmi? Persze Michelle kerüli a témát, majd elolvashatja… hát köszi! Őt most érdekli, de a lényeg, hogy egy csík kell, akkor lesz jó. Illetve… na, mindegy.
- Minden tudás hasznos, majd átadom a tapasztalataim a mugliismeret professzornak. Lehet, hoyg ő sem tudja, hogy milyen woodoo eszköz ez, kisebbfajta varázspálca, vagy fagyipálca. Lehet, hogy nyalni is lehet? – ekkor már kuncog rendesen, mert csak a fantáziájára hagyatkozik a kis fura szerkezet mibenlétén. Persze Mich már elmondta, hogy mit kell vele csinálni… tudnak ezek a muglik varázsolni, az biztos! Meggyőződése, hogy a repülőben is van egy ember, aki hajt valami szerkezetet, ami a magasba emeli.  Mugliismeretből sosem volt toppon. Persze érzi a finom biztatást, hogy ne kiabáljon ilyeneket. De hát, ha kedves akar lenni, hogy csinálja máshogy?
Közben megveszik a cuccot, és Mich hogyhogy nem, éhes lesz. Már csak a szavakkal van gond, hiszen Vasil nemigen jár a muglik között, csak ha muszáj.
- Állj, állj, állj – fogja meg, egy pillanatra kedvesét, hogy megálljanak. – Mi az a „bigmekk”? Valami kecskeétel? Meg minek kell a mosdóba számla? Nincs papír? – tekint rá kissé naivan. – A kajálás viszont remek ötlet. Mutasd az utat főnök! – ad egy cuppanóst a lány arcára és húzni kezdi a járdán. Mondjuk, nem tudja, hogy jó-e az irány, de minden bizonnyal, ha mekegést hall, majd hirtelen meglesz az étterem. ~ Kecskehúst még úgysem kóstoltam. Főleg nem nagyot! Big Mekk! ~
Hozzászólásai ebben a témában
Michelle Angelique Saint-Venant
INAKTÍV


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 292
Összes hsz: 2151
Írta: 2016. július 19. 21:05 | Link

Vasil
Pislogás nélkül mered Vasilra. Ennyi bődületes baromságot összehordani, ráadásul egy szuszra, azért nem kis teljesítmény. Mi az, hogy a terhességi tesztet valaki elnyalja? Már jó, hogy nem elszopogatja és, ha felül távozik, gyerek, ha alul, akkor nincs semmi... Egyre jobb, de tényleg.
- Tudod Vasil, ha csendben maradtál volna, bölcs maradtál volna - kedvesen megveregeti a vállát, majd megcsóválja a fejét és összekulcsolva ujjaikat indul el, hogy kifizesse a cuccokat, majd végre kilépjen az üzletből. Annyira de nagyon elege van már ebből a felhajtásból, legyen végre vége.
A terve, amit kieszel, egyenesen zseniális. Zabál - mert ez nem evés lesz - egy jót a mekiben, közben kiderül, hogy nem terhes, aztán hazamegy Vasillal és az egész nap az övék. Lehetne ennél jobb? Kötve hinné az ember, azonban  a bolgár ismételten megállítja Michelle-t. Most meg mi a baj? A szőke eléggé éhes és a fiú is jól tudja, hogyha éhes, akkor nem lehet vele tárgyalni normálisan. De jó, oké, halljuk. Felvértezi magát mindenféle ellenvetésre, azonban a soron következő kérdésekre akkor sem számíthatna, ha akarna. Először döbbenten mered a navinésre, majd  hitetlenül elkezd nevetni, de olyan mélyről jövően és édesen. Még a hasát is meg kell fognia, annyira nevet. Ilyet szól, kecskeétel. Meg minek a számla, papír nincs? Oké, Vasil a mai nap folyamán egyenesen kezd bravúros lenni. A rellonos igen nehezen hagyja abba a hahotázást, és akkor is még mindig mosolyog. Illetőleg próbálja csücsörítésével leplezni jó kedvét.
- Kedvesem, a meki az a McDonald's, egy gyorsétterem. A Big Mac pedig egy menü, majd megmutatom. Nem kecskeétel, olyasmit mi, emberek nem eszünk. És a számla azért kell, mert a mosdóhoz általában egy kóddal juthatunk el. Ennek az a lényege, hogy az ember mindenképpen fogyasszon valamit és ne csak dolgát végezni térjen be, így már érthető? - végigsimít a fiú tökéletes karján, majd közel lép hozzá és lábujjhegyre állva átöleli a nyakát, hogy egy csókot leheljen ajkára. Igazából szeretné, ha olyan könnyű lenne elengedni ezek után a másikat, de nem. Annyira édesen tudatlan, hogy az már szinte szenzáció számba megy. - Na gyere te kecske, megetetlek a mekiben - mosolyogva csúsztatja kezét Vasiléba, hogy aztán pár méterrel odébb belépjenek a fenséges helyre.
A sajtburger illata, a sült krumpli, ahogy minden ki van táblázva, a sok ember, a sok hely, az ismerős elrendezés... Túlságosan régen járt már itt, így nem is sajnálja, hogy végre pótolhat. - Segítek neked választani, mert ha rád várok, sosem lesz eredmény és éhen fogok halni.
Hozzászólásai ebben a témában

Vasil Dimitrov
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 389
Írta: 2016. július 21. 18:43 | Link


A bolgár nagyon várja a választ, majdnem hogy remeg a kíváncsiságtól, de az nem jön. Mert ami jön, az lelohasztja a jókedvét. Michelle konkrétan leinti, hogy fejezze be a hülyeséget. Pedig a cél az volt, hogy kihozza kedvesét a letargiából, amit az esetleges gyermek születése okozna. Hát, nagyon nem sikerült, így a továbbiakban már nem szól semmit, csak hagyja magát vonszolni és a furcsa mugli készítményeket, meg dobozokat tanulmányozza. Ezzel, hogy Michelle valójában az összetartozásukat is kifejezte, már nem annyira boldogtalan. Nos, igen, a bolgár ifjú fel tud lelkesedni szinte bármin, és akkor aztán, ami jön, az jön, akár a mondatait, akár a cselekedeteit nézzük. Michelle viszont nagyon jól tudja kezelni, még ha néha szívfájdítóan is cselekszik. Ezeket már megszokta tőle, és az alvó, ébredező oroszlánnak nem húzogatja a bajszát. Úgy van vele, hogy igaza lehet a lánynak, végül is ő teljesen idegen a muglik között, szökőévente egyszer keveredik közéjük, akkor is csak a minimális időt tölti ott el. Michelle fizet, elteszi a kis cuccot és már mennek is kifelé. Ki gondolná, de megéhezett az ő bélpoklosa, és ezt teljes mellszélességgel tudja pártolni. Egészen addig, amíg el nem kezd a lány számára érthetetlen és összefüggéstelen dolgokról beszélni. Amikor rákérdez, a másik csak kineveti őt, de nagyon, teljesen szétesik, szóval Vasil tudja, hogy oltári nagy baromságokat mondhatott. De ha egyszer ilyenről szó sem volt mugliismeretből? Ő honnan tudja. Persze nem sértődik meg, nem az a fajta és végre Michelle nevet, őszintén kacag. Ezek a pillanatok pedig számára mindennél többet jelentenek, mert ilyen ritkán van, még ha ő is az elszenvedője. Annyira azért nem kell megrémülni, nem szenved nagyon. Azt hozzá kell tenni, hogy vannak még homályos foltok – a mosdóig eljutni csak egy kód segítségével lehet, he? -, de azért úgy, ahogy megérti. Vagyis inkább úgy van vele, hogy majd meglátja.
- Ahaaaaa – mondja, mintha már minden tiszta lenne, és elfogadja a lány kezét, és hipp-hopp, már be is térnek egy mugli gyorsétterembe. Ezt csak azért tudja, mert valami hasonló van Bogolyfalván is, csak nem ez az M-betűs, és persze varázslatok hada repked benn, hogy tényleg gyors legyen az éttermi kiszolgálás. Azonban őt feszélyezteti ez a sok mugli, egy kicsit vissza is vesz a mosolygásból, ahogy közelednek a pult felé a sorban. Azt meg kell hagyni, hogy amint beléptek rögtön megéhezik, és számára is ínycsiklandó illat terjeng. Addig is van egy kis idő felmérni a kínálatot, és tanulmányozza a muglikat, na meg a plakátokat.
- Az jó lesz, köszi kicsim – olvad el egy pillanat alatt és átkarolja a lányt. Próbál természetesnek hatni, szerencsére mindenki a saját dolgával törődik, de neki kezd egy kicsit bezárulni az étterem. Idegennek érzi magát nagyon, sőt ügyetlen idegennek, némi gombóc gyűlik a torkába. Michelle is érezheti, mert az átkarolás kezd kissé erős lenni, és félő, hogy Vasil magába fogja építeni őt.
- De aztán kiadós legyen ám – sóhajt egy nagyot, és beharapja az ajkait. Most már ideges, pedig pontosan ők következnek. Egyik lábáról a másikra lépdel, és már elengedi a lányt, csak pislog.
- Mekk neked – vigyorintja el magát idegesen az eladónak. – Majd ő kér, okéska? – mutat Michelle-re. Háh, tanult ám ő szlenget, vagy nem is tudja, de ez mintha megmaradt volna. Kezd melege lenni, a feszültség pedig kezdi elvenni az eszét.
Hozzászólásai ebben a témában
Michelle Angelique Saint-Venant
INAKTÍV


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 292
Összes hsz: 2151
Írta: 2016. július 21. 21:00 | Link

Vasil
Ha nem is teljesen világos minden, a nagyja megvan és ez a lényeg. Michelle úgy véli, innentől már gyerekjáték lesz a nap további része, csak azzal nem számol, hogy párja mennyire idegessé fog válni, amint betérnek. Szőkénk nagyban tanulmányozza a kínálatot - nem mintha a többségét nem tudná amúgy fejből -, csak azért, hogy párjának valami olyat válasszon, ami majd biztosan ízlik neki. Végül magában eldönti, hogy négy sajtburger menü jó is lesz. Ebből persze három az övé, egyet Vasil kap. Csak viccelek.
- De ha meglátsz valamit, amit megkívánsz, akkor szólj és azt kérünk - akkor Michelle még nem sejti, hogy a fejedelmi többes semmiképp sem jöhet szóba. Abba pedig bele sem gondol, ha a kívánat tárgya esetleg ő maga lenne, így elég lazán kezeli az egészet. Aztán ahogy haladnak előre és már mindjárt ők jönnek, érzi, hogy hamarosan már nem lesz levegője. Kérdőn pillant kedvesére, mert nem igazán érti, mi történik.
Bólint a mondatra, de továbbra is vannak kétségei, hogy minden okés lenne. Soha nem látta még ilyennek a bolgárt, így ne csodálkozzunk azon, ha aggasztónak találja ezt a viselkedést. Megérkezve szívesen nyitná először a száját, hiszen végül is megkímélte volna Vasilt attól, hogy első alkalommal rendelnie kelljen, azonban a kasszás sráccal együtt kérdőn mered a fiúra, mikor az köszön. Vagyis, hogy mekk neki. Egyetlen hajszál választja el a franciát, hogy csináljon egy facepalmot, de úgy érzi, elég ideges a másik enélkül is, nem fogja tetézni.
- Hali, lesz négy sajtburger menü, kettő üdítővel, mindkettő cola, de simán. És elvitelre kérem - a srác elmosolyodik a lendületen, Michelle pedig könnyedén nyújtja át a pénzt, majd amikor végre ismét maguk vannak - merthogy most a kedves kiszolgáló itten összeszedi, amit kértek -, azonnal Vasil felé fordul.
- Minden rendben? Nagyon furán viselkedsz. Mi az, hogy mekk neked? Itt is ugyanúgy köszönnek, mint nálunk - értetlenül pislog a másikra, mert tényleg nem érti, mi okoz nehézséget ebben. Nehezére esik feldolgozni azt, hogy a bolgár ennyire nem járatos a muglik között. A lánynak könnyű, elvégre a szüleik miatt varázstalanok között nőttek fel az ikrével és a nővéreivel, de mégsem érti, mi ez a hatalmas idegesség. Nem fognak lelepleződni, nem hadonásznak épp a pálcájukkal és nincs a homlokukra írva, hogy "mágusok vagyunk", egyszerűen azzal hívják fel magukra a figyelmet, ha ilyen idegen módon viselkednek. - Azért kértem elvitelre, mert látom, hogy nem vagy jól, kint folytatjuk - egy mosollyal zárja le, majd fordul is a teli zacskóért, megköszöni és kézen ragadja a fiút, hogy mihamarabb kivonszolja az utcára. Csak arra vár, hogy bezáruljon mögöttük az ajtó, mert ekkor végre minden figyelmét Vasilnak szentelheti.
Hozzászólásai ebben a témában

Vasil Dimitrov
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 389
Írta: 2016. július 26. 09:52 | Link


Hát igen, Vasil gondolataiba beugranak a mugliismereten szerezett dolgok, főleg a szabályok. Nem szabad elárulni semmit, ami a varázsvilágot veszélyeztetné, mert jönne az aurorok, meg az amneziátorok és felesleges munkával látná el őket. De a legfontosabb a büntetés, elképzelni sem tudja, hogy egy ilyen dolog milyen szankcióval járhat, ezt már nem jegyezte meg. Emiatt egyre idegesebb, és próbál a kedvesére koncentrálni, konkrétan belebújni, mintha itt sem lenne. Ez milyen természetes, nem igaz?
- Á, válassz csak te, az biztos jó lesz, még mellényúlnék – mondja ideges mosollyal az arcán, a hangja pedig nagyon izgatott. Nyilván nem azért, hogy majd mit fognak enni, és most nem is a baba miatt, csak egyszerűen nagyon feszült, nagyon ideges lett. Michelle-t pedig megpróbálja szimbiózisba költöztetni önmagával, egészen addig, amikor a lány is észreveszi már, hogy fáj neki. Az ő mosolya természetes, mintha muglik között élt volna, a bolgárnak erős a gyanúja, hogy ez részben így is lehetett.
A rendelés megmenti Michelle-t az összepréselődéstől, mert a bolgár pasija észbe kap, és elengedi őt, sőt még autentikusan köszön is, legalábbis ő így hiszi. Gőze nincs, hogy miket mond a lány, de biztosan elég lesz mindkettőjüknek. Nézi a sok mugli pénzt is, amit kitesz az asztalra és csodálkozik, hogy az valami papírféleség lehet. ~ Lehet, hogy váltó, vagy ilyesmi. ~ Akkor hogy csodálkozott volna, ha Michelle Erzsébet utalvánnyal fizetett volna. Persze olyan nincs a párjának.
- Persze, minden oké – hazudja és beharapja az ajkát. Nem akarja, hogy bénának lássa a lány, hogy még egy egyszerű étteremben is majdnem pánikroham fogja fel.
- Jaa, igen? Nem tudtam. Gondoltam valami ilyesmi lehet itt – vonja meg a vállát, belepirul a saját hülyeségébe. Á, szóval megint hülyét csinált magából, re-mekk. Jaj, neee.
- Á, azért nem kellett volna – mondja nagyvonalúan, közben pedig szétcsókolná Michelle-t, hogy milyen figyelmes vele. – De, ha már így alakult, akkor rendben drága – mosolyog és ad egy rövid csókot azokra az édes ajkakra. Ha a francia szöszke ismeri a fiú rezdüléseit, érezheti a csókban, hogy mennyire hálás és mennyire szereti a másikat. Csak húzzanak már kifelé innen!
Hozzászólásai ebben a témában
Michelle Angelique Saint-Venant
INAKTÍV


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 292
Összes hsz: 2151
Írta: 2016. október 1. 18:15 | Link

Vasil
Nem érti Vasil idegességét. Ez csak egy kajálda, nem valami jótékonysági bál, ahol nagy emberekkel kell fontos dolgokról beszélni. Konkrétan a fiú idegessége szinte már tapintható, a kiszolgáló sem tudja figyelmen kívül hagyni. Egy idő után pedig már a szőke sem, tekintve hogy nem sok választja el attól, hogy belepréselődjön Vasilba valamilyen úton-módon.
- Nagyon értékelem, ha hülyét csinálsz magadból drágám, de még a vak is látja, hogy kilógsz innen. Gondolj arra, hogy épp a faluban lévő gyorsétteremben vagyunk - megsimítja a bolgár karját, amitől ő maga is megborzong. Igen, még egy ilyen pici érintéstől is egy ennyire alkalmatlan helyen, egy ennyire alkalmatlan időpontban. Bárhol, bármikor. Így gyorsan el is veszi a kezét, miközben lopva elkap pár irigykedő pillantást. Hah! Ez a hajó elúszott lányok, az itt álló férfiember már foglalt.
- Szívesen - sokat sejtetően pillant fel szerelmére és elmosolyodik, mert tudja, hogy Vasil ennél megkönnyebbültebb nem is lehetne. Nem kell idebent szorongania, egyszerűen kimenekülhet egy olyan helyzetből, amit nem tud kezelni. Michelle gyorsan átveszi a zacskót, megköszöni, majd egy intés kíséretében mihamarabb kiiszkol a tett színhelyéről párjával együtt. Az utcára érve hangosan felsóhajt és megcsóválja a fejét.
- Mi ütött beléd odabent? Nagyon... Furcsa voltál - fürkészőn figyeli a másik arcvonásait, mert sejtése ugyan van, nem lehet biztos benne. Talán nem kellett volna ekkora mugli tömegbe bevinnie a navinést, de most már igazán mindegy. Ami volt, az elmúlt. Hashtag életbölcsesség.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek