36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek

Oldalak: « 1 2 ... 37 ... 45 46 [47] 48 49 ... 57 ... 139 140 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Drávecz Bálint
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 172
Összes hsz: 720
Írta: 2017. április 11. 19:33 | Link

A  NŐ
 Az otthonunkban

Ahogy nézi a nőt, az arcán játszadozó fényt az arcán megránduló izmokat, a testének apró rezdüléseit, minden azt sugallja számára, hogy ez a féltékenység még sok gondot okozhat számukra. Egyszerre aggódik, ugyanakkor a büszkesége jelentős mértékben növekszik, hiszen ha egy ilyen nő miatta féltékeny, azt még jó, hogy növeli az egóját.
- Hát volt pár hónapod felkészíteni - fogalma sincs, hogy van ez. Nem ért ő a gyerekneveléshez, így ebben a témában nem tud reális lenni. Csókolóztak aztán kész, a gyerek talán képes túltenni magát ezen. Ha nem, akkor elég bajos lesz az együttélés dolog.
- Tényleg? A háló melletti? - Szemei kitágulnak, álla majdnem leesik. Kicsit öldalba böködi Aurórát, hogy azért térjen észhez, ha kell prezentálja is miért nem jó ötlet ez. Csak essen le neki, anélkül, hogy activitybe kezdenek.
- Te nő. Eddig mit mondtál neki, mégis hova járkáltok? - bele sem gondolt ebbe, eddig nem volt gondja szülőkkel, most aztán majd jól belekeveredik ebbe is.
Utoljára módosította:Drávecz Bálint, 2017. április 11. 19:34 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Egressy Auróra
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 177
Összes hsz: 612
Írta: 2017. április 11. 19:45 | Link

Te
Nálunk


- Tudja, hogy szerelmesek vagyunk, vagy valami olyasmi.
Hanna még nincs tisztában a szerelem, vagy a kapcsolat fogalmával, nem tudja, hogy mennek ezel a dolgok, most először látta a testi kontaktus, de már most vigyorog, hamar túltette magát rajta, boldognak tűnik, annyira, hogy már a távirányító után kutakodik. Nem különösen hatja meg az a dolog, a bölcsiben neki is van szerelme, kivel megosztják az utolsó szelet csokit és akivel együtt játszanak. Nagyjából a felnőttek között is így megy.
- Egy két bűbáj...és semmit nem fog hallani.
Kacsint, majd elveszi a távirányítót, és bekapcsolja a kislánynak a televíziót, kezdődik az idegesítő semmi. Rora ráfintorog a tvre, majd visszafordul Bálinthoz. Soha nem fogja megszokni ezt az idegesítő hangot.
- Megmondtam neki, hogy hozzád, de nem ismer személyesen, bulvárt pedig szerencsére nem olvas. Azt hiszem be kell, hogy mutassalak.
Elkerülhetetlen része a dolog alakulásának, de tisztában van vele, hogy a férfinek ez mennyire nem fekszik.
Utoljára módosította:Egressy Auróra, 2017. április 11. 19:46 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Birinin seninle bi problemi varsa, unutma ki, o onun problemi, senin degil.

Béres Bárcián
INAKTÍV


Gazdasági igazgató | Utónium professzor
offline
RPG hsz: 185
Összes hsz: 2394
Írta: 2017. április 12. 14:04 | Link

Leon

- Ó, hogy ez egy hasznossági verseny? - kérdez vissza félig-meddig nevetve, jól láthatóan remekül szórakozva. Neki még véletlenül sem jutott volna eszébe erre az egészre így tekinteni. Nem igazán szokott az emberekre úgy gondolni, hogy vajon mennyi hasznuk van egy adott szituációban, vagy mennyi nincs. Maximum csak akkor, hogyha egy fontos munkáját hátráltatják, de akkor is egyszerűen csak praktikussági megfontolásból.
- Semmi bajom - vonja meg a vállát, mert hát még ha lenne is, akkor is semmiség lenne Leon gondjaihoz viszonyítva, de még csak ennyiről sincsen szó. Igazán nem vele kell most itt törődni. Félreértés ne essék, ezt nem is hagyná.
Leon láthatóan átszellemül, miközben a munkájával foglalkozik. Ebben hasonlítanak ők ketten, jobban mint azt Bárcián gondolta volna. Csendesen figyeli az eseményeket, a férfit egy pillanatra sem zavarva, háttérbe húzódva. Látja, hogy szinte teljesen meg is feledkezik róla, ezzel viszont nincs is semmi baj. Türelmesen figyeli a folyamatot, majd Leon nyomában indul el kifelé a boltból, mikor már minden megvan.
Mit ne mondjak, Leon kicsit ijesztően vezeti fel a kérését, mintha minimum arra kérné majd, hogy takarítson kutyakakit zacskó nélkül, vagy a fene tudja. Így aztán egy pillanatra elbizonytalanodik, azon tűnődve, mégis mi a fenét akarhat kérni. No persze a legegyszerűbb megkérdezni, ugyebár.
- Na mesélj - mondja végül felvont szemöldökkel, várakozó tekintetét a férfi ábrázatán tartva. Elő a farbával, csak nem lehet olyan vészes.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2017. április 13. 14:11 | Link

#MissRussia #lakótárs? #jajmileszitt #reszkessbudapest

A kérdésre hatalmas grimasz ült ki az arcomra, de baromság lett volna köntörfalazni vagy mismásolni, mikor a legtöbb ember számára egyértelmű volt a dolog. Hát meg akartam kérni a kezét, könyörgöm...
- Persze. De már elmúlt - mondtam anélkül, hogy a hangom akár egy kicsit is megbicsaklott vagy rezdült volna. Már nem volt befolyással az életemre. Persze, változtatott rajtam a tény, hogy elment, de az már csak közvetett hatás, nem közvetlen.
Azért az mindig megnyugtató, ha egy nő azt mondja, nem érdeklik a kalóriák. Amúgy is mi a fene az a kalória? Kicsi lény, ami éjszaka bemászik a szekrényedbe és átszabja a ruháidat? Kellene valami irtószer ellene. Mély levegőt vettem, majd lassan kifújtam, egy apró biccentés keretében. Részemről rendben volt ez így.
- Minden más jöhet, majd kiegyezünk a dolgokban... csak lesz valahogy - vontam meg a vállamat lazán, de a lényegen sikerült már túljutni. Se macskasült, se pirított hínár.
A család említésére azonban úgy ültem fel, mint aki rugóra jár és nagy szemekkel meredtem rá pár pillanatig, hogy aztán ismét felpattintva az öngyújtóm, a kis lángot bámuljam.
- Nem voltam otthon hat éve és többet nem is megyek, nem látnak szívesen - közöltem, majd a vizet bámultam pár pillanatig, mielőtt ismét rá figyeltem volna. - Nincs egy cigid?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sonja Ainsworth
INAKTÍV


orosz | IM tanonc
offline
RPG hsz: 45
Összes hsz: 274
Írta: 2017. április 13. 14:40 | Link

# lakótárs # mentő, tűzoltó száma meglegyen # éjjel-nappal budapest # többet ezt fel ne hozd # terítsd ki a lapokat te is


Látja a grimaszt az arcán, de nem szabadkozik, és kezdi motyogni, hogy hagyja a francba. Nem tudja, miért, de tudni akarja, jelen van-e még a csaj, bárki is legyen az. Biccent a választ hallva, elvégre, amire kíváncsi volt, azt meg is tudta, mintha Ward legalább is gondolatolvasó lenne. Nem is feszegeti hát tovább a témát, hisz van még itt jó pár, amit nem ártana megbeszélni. Most, amíg még mindketten vevők rá.
- Szerencsére, nem vagy élhetetlen... én se - azért kicsit viccesnek tartja, hogy míg mások ezt évekig tervezgetik, ők ketten röpke pár perc alatt döntötték el, hogy akkor így lesz. Jó, persze, mások biztos nem ilyen indíttatásból akarnak összebútorozni, de Sonja se tudja azt állítani, hogy csak a saját biztonsága érdekében vág ebbe bele. Ragaszkodik hozzá, nem tudja, hogy érte ezt el a másik, de... képtelen hagyni, hogy csak úgy kicsússzon a kezei közül, és eltűnjön az éterben.
Ő is felül, szép nyugodtan, és a dobozt nemes egyszerűséggel Wardhoz csúsztatja. Megint a vizet nézi, csak egy kicsit, hogy össze tudja szedni magát.
- Régen volt valaki. Egy srác, gyerekek voltunk. Szeretett engem, azt hiszem, én is őt. De már akkor is egy önző dög voltam, tudni akartam, tényleg igazak-e a szavai, és közöltem vele, hogy ha tényleg szeret, átmászik a kerítésen, és hoz nekem egy virágot, egy olyan területről, ahová mi mezei emberek már nem léphettünk. Ő röhögve tette meg, én meg nézhettem végig, ahogy rálép egy aknára és.... - vállat von, nem néz rá, nem akarja, hogy Ward most lássa az arcát. Sebezhető, gyenge és utálja magát, de... úgy érezte, ha valakit, akkor őt be kell ebbe avatni, na meg... megkeményednek a vonásai, elrejt minden érzelmet, amiről az arca árulkodott nem is olyan rég, és úgy pislant az ex-rellonosra.
- Te jösz...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában



Jonathan Gerhard Bájgúnár igazából rajong értem ^^
Drávecz Bálint
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 172
Összes hsz: 720
Írta: 2017. április 14. 17:34 | Link

A  NŐ
 Az otthonunkban

- Szerelmesek? - Hirtelen izzadni kezd és levegőt is alig kap. Ajajj szegény mibe keveredett és hogyan fog kikeveredni belőle, senki se tudja. Ez az egész egy útvesztő számára, amelybe napról napra egyre jobban belekavarodik. Megköszörüli a torkát, hogy valami hangfélét tudjon varázsolni magának, azonban ez beletelik jó pár pillanatba, így az amúgy is kellemetlen helyzet, még kínosabbá válik. Az a szerencséje, hogy a szoba téma lendít egy keveset a helyzetükön, így legalább elkezdhetnek mással foglalkozni.
- Hát, ha ezt akarod- elhúzza a száját, nem tetszik neki az ötlet még így se, de ha Auróra ennyire ragaszkodni hozzá, akkor majd megemészti. Jelenleg még mindig az előző kijelentésnél tart, amit képtelen megemészteni.
- Nem- hangja határozott és hűvös. - Én nem találkozom senkinek se a családtagjával- az hiányzik már csak. Elég volt a nőnek beadagolni, hogy Drávecz, annak is egy felesleges vita lett a vége. Ő aztán nem fogja a családjával is eljátszani ezt a mentet. Kizárt.
Utoljára módosította:Drávecz Bálint, 2017. április 14. 17:34 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Egressy Auróra
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 177
Összes hsz: 612
Írta: 2017. április 15. 09:17 | Link

Te
Nálunk


- Bálint. Ő nem érti ezt, a szerelmet viszont ismeri, látja a mesékben. Ez állt a legközelebb ahhoz, ami most közöttünk van.
Felsóhajt, kicsit fáj neki, de nem mutatja, csak a szemében tűnik fel, le is süti a rögtön. Nem akar ennek az egésznek nagy feneket keríteni, de Bálinttal általában hülyeségeken veszekednek, míg a komoly dolgokban egyetértenek.
- Jó akkor mond meg, te mire gondoltál.
Neki igazából mindegy, hogy melyik szobában alszik a kislány, most is külön alszik, tökéletesen megvan egyedül, csak kell neki a megfelelő környezet.
- Ne csináld ezt. Egy köszönésbe nem halsz bele. Kérlek...a kedvemért.
Olyan szépen néz, ahogy csak tőle telik. Felkel, és odamegy a férfihoz, kezeit a mellkasára simítja. Bár tudja, hogy ez nem fogjs meghatni. Sok új dolog került Bálint életébe nagyon rövid idő alatt, a szerelem csak az egyik.
- Én is találkoztam az anyáddal. És ha arról lenne szó, akkor megtenném érted.
Pedig hát nem egyszerű egy számárq ismeretlen világban, ahol mindenki lenézi és el akarja tiporni.
Utoljára módosította:Egressy Auróra, 2017. április 15. 09:17 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Birinin seninle bi problemi varsa, unutma ki, o onun problemi, senin degil.

Drávecz Bálint
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 172
Összes hsz: 720
Írta: 2017. április 15. 14:23 | Link

A  NŐ
 Az otthonunkban

Inkább hagyja a dolgot. Ő rosszul van az sz betűs téma hallatán, Aurórát pedig bántja, ha valódi érzéseivel reagál erre. Pedig nem fogja megjátszani magát és előadni a szerelmes kisfiút, majd maximum akkor, mikor tényleg így lesz. Egy kicsit megigazítja pólójának a nyakát, mert úgy érzi, mintha még az is szorítaná. A majdnem sokkos állapotából úgy ugrasztja ki magát, hogy kezeit összecsapja, majd összedörzsöli és tekintetét körbefuttatja a lakáson, mintha tényleg sokat kellene azon gondolkoznia, melyik szoba is lenne a legmegfelelőbb.
- Én arra ott- kis töprengés után, kezével arra a szobára mutat, amelyben Ádám és Káté húzta meg magát. Nem kicsi, olyan közepes méretű, amibe bármennyit játékot, kis kastélyt vagy bármit be tudnak telepíteni. Emellett nincs messze, hiszen csak pár lépésnyire van, de legalább nem egymás mellett helyezkednek el. Furán hathat, de kényes erre a témára, jobban szeret meglenni mindenféle varázslat nélkül és szeretné is tartani magát ehhez.
- Én képtelen vagyok rá. Abból kiindulva te hogyan reagáltál a nevemre, ne haragudj meg, de nem hiszem, hogy ő összetenné a két kezét értem- ebből nem enged. Maximum egy telefonhívás az, amit hajlandó lefolytatni, de a személyes találkozást köszöni szépen, ameddig lehet kihagyja.
Utoljára módosította:Drávecz Bálint, 2017. április 15. 14:24 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Nemes L. Izabella
INAKTÍV


bejegyzett terromágus
offline
RPG hsz: 816
Összes hsz: 21707
Írta: 2017. április 15. 20:45 | Link

Bálint

Ajkaim halvány mosolyra húzódnak a férfi felismerését követően. Mikor kihúzva magát emelkedik még jobban fölém, elkeseredett sóhajtással lépek egyet hátra. Nem rajongok ezektől a túlzott magasságkülönbségektől, még abban az esetben sem, ha amúgy pártolom ezt „a férfi legyen magasabb” dolgot, nem vagyok elragadtatva azoktól az esetektől, mikor valaki szánt szándékkal akar magasabbnak tűnni nálam. Valamiért frusztrál és ilyenkor akaratlanul is elutasítóbb leszek a kelleténél. Ösztönösen akarok hátrálni, mint ahogy ebben a helyzetben is teszem, holott nincs mitől tartanom, nem fog bántani. Egy régi ismerőst még sem szokás bántalmazással üdvözölni.
- Izabella, de igen. – Nem tudom miért szólít pont Liliennek, mikor annyi minden lehetnék. Mióta ismerem nem hajlandó azt a nevemet használni, amit amúgy mindenki használ és én is jobban preferálnék, de akárhányszor szóltam rá, továbbra is a középső nevemen szólít. Szinte ösztönösen javítom ki, én magam már lassan észre sem veszem, a szavak maguktól csúsznak ki a számon. – Köszönöm – pirulok bele azonnal a bókba, majd engedelmesen megpördülök a sarkamon, hogy végignézhessen rajtam. Azt nem teljesen értem, mi szükség van erre itt az utca közepén a legnagyobb forgatagban, de csak hagyom, hadd csinálja. Amíg nem okozunk ezzel problémák másoknak, felőlem legyen.
- Miért olyan meglepő, hogy Budapesten vagyok? – Elvégre a szüleim is itt laknak tenném még hozzá, de egyelőre csak visszakérdezek. Homlokráncolva pillantok fel rá és mintha egy kis megrovó él is lenne a hangomban, bár ez utóbbit meglehet, csak beképzelem magamnak. Nem mindig egyértelmű, hogy mit akarok kifejezni, olyankor meg is kell erősítenem magamban. Megvárom, míg Bálint válaszol valamit a kérdésemre, majd én is megszólalok. – Egyébként a nővéremmel találkoztam. Vivien, nem tudom rá emlékszel-e még – mondom halkan, karjaimat összefonva magam előtt. Bár ha rám emlékezett, akkor nyilván rá is fog, Viviennel nagyon jóban voltak akkoriban és szerintem a nővéremnek tetszett is a fiú, bár ezt soha nem vallotta volna be magának, vagy nekem.
Mikor Bálint ismét megszólal és majdhogynem esdekelve kéri a segítségem, szemöldökeim lassan a homlokom közepéig kúsznak fel meglepetésemben. Zöld szemeim hatalmasra nyílnak csodálkozásom közepette és még akkor is csak pislogok rá nagy szemekkel, mikor elhallgat. Aztán észbe kapok és a torkomat köszörülve rendezem vissza az arcom abba a kedveskedő formába, majd el is mosolyodom.
- Gratulálok a kislányhoz. – Hát nyilván kislány, ha fiú lenne, neki tudna mit venni, elvégre ő is férfiból van. Arról egyébként nincs fogalmam, hogy nem övé a gyerkőc, de ha zavarja, majd úgyis kijavít. – Én ékszert javasolnék, az mindig nyerő és nem is kell olyan sokat vacakolni vele. Na, gyere – indulok el végül hangos kopogással, jobbról kikerülve a férfit. Lendületesen sétálok, a kviddics miatt megszoktam a gyorsaságot, na meg gondolom minél előbb végzünk, neki is annál jobb.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Drávecz Bálint
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 172
Összes hsz: 720
Írta: 2017. április 15. 21:13 | Link

Lilien


A szőke nők a végzeteim, s valószínűleg, ha egy nem birtokolná már a szívemet, csapnám is a szelet annak amelyik éppen itt pillog fel rám. Nem, még az sem érdekelne igazán, hogy kinek a fülébe landolna az információ. Én még mindig élvezem, ha sikerül megbotránkoztatni a nagy elitet, s biztos vagyok benne, hogy egy Drávecz - Nemes címlap elég jó pletykát indítana el. No, de Lilien szerencséjére jófiúvvá avanzsáltam pár hónappal ezelőtt, így szavak helyett csak hümmögéssel és elismerő pillantásokkal tudok neki szolgálni.
- Hát nem tudom, hogy mi van manapság a családoddal, rólad is azt hallottam, hogy még mindig iskolába jársz Bagolykőre. Azért lepődtem meg - nézzenek oda, még én állok neki magyarázkodni, holott csak érdeklődtem. Nővére nevét meghallva, mosolyom egy kissé szélesebb lesz. Hogyne emlékeznék rá, volt pár dolog,  amelyből mindenkit kihagyva, csak úgy kettesben elvoltunk, úgy mint ahogy a tinik szoktak. Persze mindent csak diszkréten, bírtam a csajt, fogalmam sincsen, hogy sikerült elkeveredni tőle.
Testtartásomon némiképp lazítok, mert valami azt sugallja, hogy a kiállásomnak köszönhetően Lilien, mintha nem érezné magát annyira lazán, mint annyira én társaságokban kellene. Hiszen láttam én gyakorlatilag őt már mindenhogyan. Igaz akkor még nem voltak ilyen domborulatai, na de mégis, nem kell tőlem rosszul éreznie magát. Tudok én jó arc is lenni, ha éppen olyan a kedvem. Míg én a testtartásommal foglalkozom ő gratulál nekem a kislányhoz, amitől hirtelen úgy érzem, mintha forogni kezdene körülöttem a világ. Egyszerre leszek dühös és elkeseredett, s ez a két érzés együtt, nem a legszerencsésebb párosítás. Kell pár pillanat, míg sikerül összeszednem magamat.
- Gratulálj Korollnak vagy kinek,  az övé  - mintha valami ilyen neve lett volna. Nem különösebben érdekel, csak az agyvízem ne forrna fel még a gondolattól is.. - Na és egy három évesnek milyen ékszert vesz az ember? - ha csak Auróráról lenne szó, akkor simán megoldanám a gondomat, de Hanna esetében teljesen világtalan vagyok.
Mivel férfi vagyok, tekintetem egy pillanatra automatikusan a mellettem elhaladó szőke lány ringó fenekére téved, de még mielőtt észrevenné, összeösszeszedem magam és egy száznyolcvan fokos fordulatnak köszönhetően már veszem is fel a leányzó tempóját. - Figyelj már, nem futóversenyen vagy. Lassíts egy kicsit, ráérsz - kezemet a vállára teszem, hogy ezzel is lassítsak rajta. Na meg így végre sikerül is teljesen beérnem és besorolnom mellé.  - Hova rohansz? Kerget valaki? - kezemet lassan visszahúzom, mert semmiképp sem szeretnék a kelleténél több időt tölteni a szemèlyes szféráját megzavarva. Na meg a végén még eltöri, milyen jól fogok járni vele.
Utoljára módosította:Drávecz Bálint, 2017. április 19. 00:00 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Sonja Ainsworth
INAKTÍV


orosz | IM tanonc
offline
RPG hsz: 45
Összes hsz: 274
Írta: 2017. április 16. 00:08 | Link

Te vagy a szer, Te vagy az elem
Amitől energiát kapok
Ha újra vár a küzdelem
Te vagy a szer, Te vagy az elem
Én a függőség vagyok
Kölcsönös az érzelem?



Nincs megbotránkozás, sem visszatáncolásra való késztetés benne. Még a családnak is írt, hogy hová küldjék ezentúl a baglyot. Nem fogta bő lére, majd ha hazamegy, beszámol. Engedélyt már rég nem kell kérnie, az a kor már elmúlt, a szülei meg amúgy is megbíznak benne, és a nyakát rátenné, hogy anyja máris többet lát a dolgok mögé, mint amiről ez az egész szól.
- Kész... mehetünk? - pislog még az ex-rellonosra, akit becsempészett magával, hogy ne egyedül kelljen úgy visszajönnie. Ha a másik biccent, el is hagyja a kastélyt vele, meg a rellont is meg mindent. Persze, nem végérvényesen, az órákra ugyanúgy bejár majd, de... lényegesen kevesebbet lesz a falak között, ami jó. Megpróbálta, nem ment neki, vagy ha ment is... csak ennyire.

Legközelebb már a városi levegőt szippantja magába, kivételesen átadva a férfinak az irányítást, lévén most látja először, hol lakik ő. Sonjának egyébként nincsenek nagy igényei, bárki bármit is hisz, nem az a fajta ő. Az utat figyeli közben, nem fog Ward nyakán lógni, és eltévedni nem lenne jó itt. A négy fal között se bírja sokáig, főleg nem egyedül, evidens, hogy majd császkálni fog  a környékbeliek legnagyobb bánatára.
- Laknak itt muglik? - halkan kérdez, ezt azért nem ártana tudni, hisz az elég visszatartó erő.
- Belefogtam valamibe... - vállat von, nem is néz igazából rá, csak pár másodperc múlva, akkor is semmi jót nem sejtető mosoly ül ki az arcára.
- Illúziómágiát fogok tanulni - mintha egyébként nem is lenne közveszélyes, kell ez még neki, úgy van.  


Utoljára módosította:Sonja Ainsworth, 2017. április 16. 00:09 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában



Jonathan Gerhard Bájgúnár igazából rajong értem ^^
Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2017. április 16. 00:40 | Link

#idejemenni #összeszedlek #jóleszazúgy

Nem tudom, hogy mennyire realizálódott bennem az este során, hogy Sonja tényleg nálam fog lakni, de nem bántam meg, szóval nem is igen érdekelt. Még a cuccait is segítettem összeszedni, vagyis inkább csak cipelni, mert fogalmam sem volt, mi tartozik az ő tulajdonába és mit szórt ide a szomszéd, egy esti könnyed tolvajkodás meg most nem volt a tervben. Tehát megvártam, míg összerámolt, majd épp olyan csendesen, ahogy érkeztünk, távoztam is vele együtt a kastélyból.

Szerencsére nem volt nagy a nyüzsgés, a szomszédok bekuckóztak a lakásukba vagy éppen kimozdultak, de itt valahogy sosem pezsgett túlságosan az élet. Az utca egyetlen olyan udvarában laktam, ahol tényleg nem kellett a mugliktól tartani, az egész ház rejtve volt előlük. A hatos számú tömbház után volt egy ugrás és a hetes házat csak a varázslók látták.
- Vannak. Az utcában rengeteg lakik, de a házban egy sem. Ezt a kompromisszumot hajlandó voltam megkötni, azért cserébe, hogy nem volt horrorisztikus ára - vontam meg a vállamat és kitártam az ajtót előtte. Az  a mosoly már most rendesen elbizonytalanított, még azelőtt, hogy kimondta volna a tényleges dolgot. Grimasszal az arcomon tapsikáltam kettő.
- Jézusom, hogy neked mikre nincsen felesleges kapacitásod... és mi a célod vele? - kérdeztem, mert hát nem eltántorítani akartam, egész egyszerűen érdekelt, ha már ennyi energiát belefeccöl, lesz-e haszna is.  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sonja Ainsworth
INAKTÍV


orosz | IM tanonc
offline
RPG hsz: 45
Összes hsz: 274
Írta: 2017. április 16. 00:50 | Link

# ágyőbk # hellopest #készüljfel


Szívfájdalom nélkül hagyja maga mögött a kastélyt, még csak meg se fogalmazódik benne, hogy bárkitől is búcsút kéne vennie, holott például Ricsinek ez kijárna. De nem örökre megy, és nem is a világ végére, majd egyszer megbeszéli vele, ha lesz kedve hozzá.
Az hogy vannak a közelben muglik, azért fintort csal az arcára, de csak egyetlen pillanatra. Biztos benne, hogy majd boldogulni fog itt is, hisz a kastélyról se tudott semmit, mikor először átlépte a küszöbét.
- Tudtam, hogy van eszed - biccent elismerően, mert bár tényleg hót mindegy neki, hosszú távon nem bírná a pálcája és a mágia nélkül, még akkor sem, ha Ward vele van. Varázsló, ezt pedig nem vehetik el tőle, ahogy a férfitól sem.
- Héj, nekem még van ott egy évem, plusz a többi, valamivel el kell ütni az időt - hasba vágja, olyan természetesen, mintha ezt gyakran tenné, pedig nem. És nem is erősen, csak úgy... mert a reflex.
- És nem tudom... hirtelen ötlet volt... - vállat von, nem is gondolkodott el ezen, sem azon, mennyire lesz ez hatással saját magára, majd az idő úgyis megmutatja.
Amint belépnek a házba, Sonja le is dobja a táskáját, majd nyújtózik egy nagyot, a hopponálás kimeríti hamar, ezért sem szokott olyan sokszor. Persze, ha többet tenné, biztos nem lennének ezek a mellékhatások.
- Hol fogok aludni? - teszi fel a legfontosabb kérdést, miután körbepillant, mégse kezd el vaktában ajtókat nyitogatni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában



Jonathan Gerhard Bájgúnár igazából rajong értem ^^
Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2017. április 16. 01:27 | Link

#welcomehome #oroszzöldettartokitthon

Érthető volt a fintor, nem is sérelmeztem, én is jobban kedveltem, ha nem vagyok bekorlátozva, de ugye valamit valamiért. Könnyen jutottam a lakáshoz és viszonylag olcsón is, bent nem kellett aggódnom, így pedig rendben is volt a részemről a dolog.
A beszólásomat egy hasbavágással honorálta, én pedig nevetésben törtem ki, valahogy úgy adta magát a dolog. Nem esett rosszul, olyan természetes volt, pedig aztán nem volt hobbija.
- Na, mindjárt gondoltam, hogy nem egy ördögien gonosz terv része, amit hónapokon át forraltál. Durva is lenne... - jegyeztem meg csipkelődve, mert hát vannak olyanok, akik szerintem ezt kinézik belőle. Nem én, de valakik egészen biztosan.
Ahogy beléptünk, ő ledobta a táskát, én azonban nem tettem hasonlóan, hanem a jobb oldalon lévő második ajtót löktem be,  csak az ott lévő üres szobában málháztam le. A költözésben a legeslegrosszabb a pakolás, hogy folyton lerakod, felveszed, lerakod, felveszed. Így megúsztam egyetlen körrel, külön extrák nélkül, majd kinéztem az ajtón, hogy hahó, erre tessék jönni.
- Alighanem itt. Itt vagyok a szomszédban, szemben találod a fürdőt, egyenesen tovább a nappali, meg a konyha. Minden világos? - érdeklődtem, miután mutogatva elmagyaráztam, mit merre.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sonja Ainsworth
INAKTÍV


orosz | IM tanonc
offline
RPG hsz: 45
Összes hsz: 274
Írta: 2017. április 16. 01:38 | Link

# amcsizölddellakokegyütt #csináljatokvalamit

Sejtette ő, hogy Ward nem most fogja nehezményezni a fintorgását. Gyakran szokott, tény, de koránt sem amiatt, mint a mai lányok többsége. Ő tényleg csak azt nehezményezi kissé, hogy be van korlátozva. De hát még így is szabadabb, mint amilyen gyerekkorában volt, ennyiért még megéri.
Valahol azért jól esik neki Ward nevetését hallani, benne is valami kellemes melegség árad szét, mait így hirtelenjében nem is tud mire vélni, így nemes egyszerűséggel átugrik fölötte.
- Nem vagyok tervezgetős típus, sem leragadós... tudod - keményebben szólnak a szavak a kelleténél, de ezzel csak biztosítani akarja a másikat, hogy ez sem végleges, hogy nem cövekel le itt, és marad a nyakán örökre, elvégre Wardnak is van élete, és ki tudja, ki lesz benne még az évek során.
Aztán belépnek a házba, Sonja meg kellemesen csalódva néz körbe. Így utólag már be meri vallani magának, hogy semmi jóra nem számított, egy legénylakásról az ember manapság hall mindent. Kicsit bűntudata is lesz, mert olyasmit feltételezett Wardról, mai nem jellemző rá, de nem ismeri őt túl jól, nem tudja, valójában milyen.
- Aha - biccent, aztán be is megy a cuccával együtt, egyedül hagyva a ház tulaját. Órák telnek el, míg rá se néz, kipakol, rendezkedik, lezuhanyzik, aztán alszik... vagyis aludna, ha nem törné meg a békés csendet az ég dörgése. Sonja úgy ül fel az ágyon, mint akit ágyúból lőttek ki, kezeivel megint átkarolja magát, miközben kitekint az ablakon, hogy a villámok cikázását nézze. Utálja ezt, egy idő után már járkálni is kezd, nem csak a szobájában, kint... a konyhában teát főz magának, hátha az majd lenyugtatja, de nem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában



Jonathan Gerhard Bájgúnár igazából rajong értem ^^
Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2017. április 16. 02:05 | Link

#sos #bolondoroszvanaakásomban #megyekmegmentemmagam

Én inkább az illúziómágiára gondoltam, mikor a tervezésről beszéltem, de azért ő hintelt is nekem egy kicsit, hogy nem tervez örökre itt maradni. Nem is gondoltam ilyesmire, az örökre olyan időtartam, amelyben én nem gondolkozom. Miért? Hát először is azért, mert olyan szerződést kötni, ahol ez van megadva dátumnak, rabszolgaság lenne. Meg most képzeld el "mához egy hétre elköltözöm örökre" Hova? "örökre". Jó, azt hiszem, jobb, ha hanyagolom.
- Nem is gondoltam, nyugi - ráztam meg a fejem kissé, pókerarccal, jelezve, hogy nem feltételeztem róla ilyesmit.
A házba lépve lemálháztam, elmutattam, hogy mit merre talál és azt hiszem, hogy ezzel le is zártuk a társalgást egy időre. Nem akartam neki láb alatt lenni, nézzen körbe, fedezze fel ezt a nem túl nagy, de otthonnak nevezhető valamit, próbáljon meg elkényelmesedni. Én addig csináltam némi kajának nevezhető kotyvalékot. Némi krumpli, bacön és hagyma tepsiben megsütve. Legalább ma ne kelljen már rendelni semmit. Beiktattam egy fürdést, miután ő elvégezte ott a teendőit, aztán letettem magamat vízszintbe és jó sokáig nyugodtan aludtam is.
Hogy a viharra ébredtem-e fel, a tudatra, hogy valaki mászkál, vagy arra, hogy már nem alszom, nem tudom, de nem sokkal később kimásztam a nappali irányába. Valahogy nem lepett meg, hogy ébren találom.
- Rendben vagy...? - kérdeztem csendesen. Nem akartam a frászt hozni rá.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sonja Ainsworth
INAKTÍV


orosz | IM tanonc
offline
RPG hsz: 45
Összes hsz: 274
Írta: 2017. április 16. 02:13 | Link

#nembolondfél #ittnehagyjegyedül


Tényleg nem így tervezte az első éjszakáját. Kivételesen jó benyomást akart kelteni, megmutatni, hogy vele igazából nem olyan nehéz együtt élni, és nem napi huszonnégyben olyan, amilyennek Ward ismeri, de erre mondják azt, hogy ember tervez. A konyhapulton ül, a bögréjét szorongatva és benne lévő folyadékra meredve, így a nappaliból is jól látható. A kérdést elsőre meg se hallja, annyira elmerül a gondolataiban, csak arra kapja fel a fejét, hogy úgy érzi, figyelik.
- Ne haragudj... menj csak vissza... - sóhajt fel, hangja kivételesen kedves, és bűnbánón cseng. Nincs itt rajta kívül senki, nincs aki előtt meg kellene játszania magát, és ez megkönnyíti kicsit a helyzetét.
- Nem vagyok jóban az ilyen jelenségekkel - fejével az ablak felé bök, utalva a kinti spontán viharra.
- Gyerekkoromban is folyton ezt hallottam, vagy a vihar, vagy az emberek és... - vállat von és iszik a teájából, úgyse tudja megmagyarázni, sose tudja.
- Egy darabig még fent leszek, de igyekszem nem kellemetlenséget okozni - tényleg nem várja el Wardtól, hogy itt cövekeljen mellette, a vörös arcáról lerí, hogy mennyire lenne a helyében, hogy mit nem adna csak azért, hogy vissza tudjon feküdni aludni, hisz érzi, mennyire fáradt, de... a félelem nagyobb és az győz.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában



Jonathan Gerhard Bájgúnár igazából rajong értem ^^
Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2017. április 16. 02:31 | Link

#nincsmitőlfélned #maradok

Azt hiszem talán azt hitte, hogy rá keltem fel. Lehetséges, hogy így is történt, nem tudom cáfolni, sem megerősíteni a tényt, egyetlen dolog volt jelen pillanatban biztos, az pedig az éberségem. A nappaliban állva már pontos rálátásom volt, ahogyan a konyhában ült és szorongatta azt a bizonyos bögrét, nekem pedig egyértelművé vált, hogy nincs jól.
- Nincs semmi baj. Csak azt kérdeztem, jól vagy-e - ráztam meg a fejemet, téve egy pár lépést közelebb, de megtartottam a tisztes távolságot, nehogy még a végén azt higgye, hogy bele akarok mászni a személyes terébe.
A szavaival egy időben a tekintetem az ablakra siklott és halványan elmosolyodtam. Nem gondoltam volna, hogy Sonja fél a vihartól. Emiatt is kellett ráébrednem, hogy nem tudok róla túl sokat, s még így is jobban ismerem, mint a legtöbb ember, aki a környezetében élt.
- Érthető. Mindenkinek megvannak a maga kis dolgai, amiket cipel egész életében - vontam meg a vállamat lazán, majd engedtem magamnak egy pohár vizet. Legalább addig is csinálok valamit és nem csak bámulok rá, mintha valami jelenség lenne. Én sem szerettem, ha bámulnak rám, nyugtalanító.
- Nem okozol kellemetlenséget, ugyan már. Itt laksz, könyörgöm... - sóhajtottam fel, de nem indultam vissza a szoba felé. Nem volt szívem egyedül itt hagyni, ez pedig meglehetősen furcsa. Az esetek túlnyomó többségében nem érdekel, mi van az emberekkel. - Maradjak? Már úgyis ébren vagyok, szóval...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sonja Ainsworth
INAKTÍV


orosz | IM tanonc
offline
RPG hsz: 45
Összes hsz: 274
Írta: 2017. április 16. 22:18 | Link

#védjélmeg #kapszteát


Kellemetlenül érzi magát, és nem segít az sem, hogy Ward megértő, ahelyett, hogy rámorranna, vagy elküldené a francba, csak mert nem tud miatta aludni. Furcsán új neki ez, hogy nem csak azért viselkedik így, hogy lenyugtassa, az is újdonságként hat rá, hogy ennyire képes megmutatni magát valaki másnak.
- Nem fogok a torkodnak ugrani... most nem - nyel egyet, mert nem akarja, hogy a tulajnak óvatosnak kelljen lennie a saját házában, már pedig látja, vagyis érzi a távolságtartást. Mindenképp meg akarja nyugtatni, hogy erre jelen pillanatban semmi szükség.
- Nem is magától a vihartól félek... azt szeretem, csak... - megint dörren egyet, Sonja láthatóan rezzen össze, és még az igyekezetet is látni, ahogy próbálja a vonásait rendezni, ami máskor olyan könnyen megy neki.
- ... olyan, mintha ott lennék megint... jönnek a képek, mindig eszembe juttatják, mekkora sz*r alak vagyok - a bögrét nézi, halkan beszél, hisz a stégen már kiküzdötte magából, miért olyan, amilyen, már azt is bőven nehéz volt, nem hogy utána mellékhatásokról diskurálni.
- Maradj - percek telnek el, mire ez elhangzik a szájából, egyenesen Ward szemébe nézve... kéri. Most tényleg kéri, és le is pattan a pultról, hogy aztán a nappaliban lévő kanapén foglalhasson helyet.
- Mit csináljunk? - nem tudja, a másik mivel üti el az idejét, ő jelenleg bármiben benne van, csak hogy elterelje a figyelmét.
Ward meg egészen addig itt volt, és segített neki ebben, míg végre el nem nyomta az álom, ott kint a kanapén.
Utoljára módosította:Sonja Ainsworth, 2017. április 18. 19:34 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában



Jonathan Gerhard Bájgúnár igazából rajong értem ^^
Egressy Auróra
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 177
Összes hsz: 612
Írta: 2017. április 20. 17:59 | Link

Te
Nálunk

- Akkor legyen az. Nem bánom.
Fantáziája rögtön messzire viszi. Látta a szobát, jóval nagyobb mint Hanna bármelyik szobája volt eddig. Egy-két kiegészítő és igazi kis birodalma lesz. Bár a kisebb szobát szerette volna neki, de ezt is otthonossá tudják tenni, ha arról van szó.
- Tudja, hogy ki vagy. Nem bolond, a nevedet megkérdezte, tud mindent.
Nem adja fel, szeretné ha legalább egy beköszönés erejéig sikerülne összeboronálni őket, nem egy egész estére gondolt. Csak pusztán arra, hogy lássa, a lánya biztonságba van. Fordított helyzetben ő is megtenné, sőt, meg is tette, még ha nem is tudott róla. Pedig Bálint édesanyját nem akármilyen fából faragták, mégis bármikor ismét megtenné ha arról lenne szó. Az ő családja pedig egyáltalán nem pedáns vagy sznob, a szülei sem azok a tipikus szülők akiktől félni kellene. De mégis hogy magyarázhatná ezt el Bálintnak?
Utoljára módosította:Egressy Auróra, 2017. április 20. 18:00 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Birinin seninle bi problemi varsa, unutma ki, o onun problemi, senin degil.

Drávecz Bálint
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 172
Összes hsz: 720
Írta: 2017. április 20. 18:06 | Link

A  NŐ
 Az otthonunkban

Halántékát idegesen dörzsöli és teste is megfeszül egy kissé. Nem tetszik ez neki, kifejezetten rossz ötletnek tűnik, de egyelőre ötlete sincs, hogyan adja ezt értésére ennek a nőnek, aki láthatóan hajthatatlan a témát illetően.
- Elég bolond, ha tudja és mégis engedi, hogy itt legyetek- elneveti magát, nem akarja sértegetni a férfit, de ez egy nagyon jól megállapított tény. Aki a közelébe engedi a lányát, annak biztosan van valami problémája, csak esetleg még nem tud róla. De majd, ha egyszer találkoznak, akkor az apuka is rájön, hogy jobban járt volna, ha távolsági végzést kér ellene.
- Amikor megyünk a cuccaitokért, akkor a kocsi mellett álldogálva hajlandó vagyok inteni neki egyet. Ennél többet nem tudok ajánlani- már ez is bőven sok. Nem szeretne ebből vitát, s nagyon is nehezményezi, hogy Auróra nem képes felfogni a nem-nek a jelentését. Ő nem olyan férfi és nem is szeretne azzá válni, jobb lesz, ha a szőkeség ebbe beletörődik.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Egressy Auróra
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 177
Összes hsz: 612
Írta: 2017. április 20. 18:37 | Link

Te
Nálunk


- Megbízik bennem. Az teljesen más.
Azért nem ejtették az apját sem a fejére, pontosan ezért akar találkozni vele. Rora hiába bizonygatta neki, hogy nem olyan, mint amilyennek az újságok és a peltykák leírták. Az apjuk inkább hitt a húgának, aki meg mindent elhitt, mit az újságokban olvasott. Innentől pedig veszett fejsze nyele volt az ügy. Persze, bízik a lánya döntésében de ez nem jelenti azt, hogy örülni fog neki, hogy egyik pillanatról a másikra elköltözik.
- Nem azt kértem, hogy legyetek puszipjatások, hanem azt, hogy váltsatok két szót. Szerintem ez nem a világ végem szeretném ha tudná amit én tudok.
Neki ez fontos, arról nem is beszélve, hogy ezzel az apját is meg tudja nyugtatni. Hiszen az utóbbi időben napokra tűnt el egy olyan férfival, akiről alig tud valamit, vagy ha tud is valamit, az negatív.
Utoljára módosította:Egressy Auróra, 2017. április 20. 18:38 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Birinin seninle bi problemi varsa, unutma ki, o onun problemi, senin degil.

Drávecz Bálint
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 172
Összes hsz: 720
Írta: 2017. április 20. 18:45 | Link

A  NŐ
 Az otthonunkban

Kezdi elveszíteni a türelmét. Egyszerűen képtelen felfogni minek kell ezt ennyire erőltetni. - Ha bízik benned, pont elég lesz, ha megmutatom magam neki. - a fene vigye el, hát csak nem tud szabadulni ettől a dologtól. - Ha most nem engeded el a témát legalábbis egy kis időre, akkor esküszöm, hogy visszavonom az egészet. Ne ezzel menjen el a napunk - mintha tárgyalna. Hangulata már eléggé elcseszett, ennyi erővel el is mehetne dolgozni, ott is eléri ezt az idegállapotot.
Tekintetét lassan a mesére vezeti, amit Hanna bámul, arcára egyből egy fintor ül ki. Nem tudja mikor váltak ilyenné a mesének csúfolt animációs dolgok, de örül neki, hogy az ő gyerekkorában ehhez képest még kulturálisabbak voltak. Bár már akkor is volt olyan, amit eléggé meredek volt mesének nevezni.
- Elég bizarrnak tűnik ez az izé és még a hangja is morbid- nem az ő világa, most esik le neki igazán, hogy mire is vállalkozott. Bár mivel általában ő ilyentájt nincsen itthon, ezért szerencséjére el fogja kerülni ezt a műsort.
- Te neked amúgy nem kéne az egyetemen lenned? - nem mintha bánná, hogy a nővel lehet végre egy kevés minőségi időt, de megharagudna, ha miatta hanyagolná a tanulmányait a leányzó.
Utoljára módosította:Drávecz Bálint, 2017. április 20. 18:46 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Egressy Auróra
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 177
Összes hsz: 612
Írta: 2017. április 20. 18:49 | Link

Te
Nálunk


- Jó mindegy, lesz ahogy lesz.
Azért ilyen fontos neki, mert nem akar fasírtban lenni az édesapjával aki szó nélkül visszafogadta, amikor arról volt szó, hogy szeretne visszajönni. Közel áll hozzá, így természetes, hogy fontos neki. Nem feltétlen apuci kicsi lánya, de azért mégiscsak ő nevelte, csak ketten voltak.
- Gyűlölöm ez a mesét.
Bök a fejével a tv felé, ezzel terelve el a témát. A képernyőn mikiegér ugrált, valami agyonanimált formában, de Hanna odavolt érte.
- A világ legrosszabb meséje.
Lassan ellép a férfitól, de a kezét nem engedi el, visszahúzza a kanapéra, majd elfekszik, és a fejét a férfi ölébe hajtja, már ha engedi neki.
- Délután találkoznom kell az egyik tanárommal. De semmi, a mai napot azt hiszem én is kihagyom, semmi említésre méltó. Viszont Hannát nem vihetem magammal...
Nem várja el tőle, hogy vigyázzon rá, de jobbnak látja közölni a mai napját, ha már egyszer a férfi is megtette.
Utoljára módosította:Egressy Auróra, 2017. április 20. 18:49 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Birinin seninle bi problemi varsa, unutma ki, o onun problemi, senin degil.

Tristan Devereux
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 27
Összes hsz: 127
Írta: 2017. április 21. 17:14 | Link

Kamilla
|| egy random pesti bárban; karaoke est --


Hazalátogatott pár napra húsvét alkalmából – csak tudná, milyen indíttatásból jutott egyáltalán eszébe. Semmi sem változott azóta, hogy legutóbb otthon járt volna. Apja az ünnepekre hivatkozva a szokásos mennyiség legalább másfélszeresét fogyasztotta, mintha csak ehhez hasonló béna kifogásokra támaszkodhatna...  Szóval abban a csekélyke időben is inkább járta a várost, és látogatott el mindenféle érdektelen helyre, minthogy családja körében kelljen szenvednie az ilyenkor szokásos, fárasztó szarságokkal, tudjátok, a ’jaj, hogy megnőttél!’, ’milyen az iskola? Van már barátnőd?’ és társai. Isten ments.
Most pedig levezetésképp a magyar főváros egyik fancy romkocsmájában időzik, amit egészen megkedvelt az országban tartózkodása óta. Bár már láthatóan nem szomjas, baljában egy majdnem teli korsó, jobbjában pedig egy mikrofon. Karaoke est van; néhány borzasztó előadás után úgy döntött, átveszi az irányítást. Gyanúsan elkezdett megfogyatkozni a társaság, aztán meg komolyan félti érzékeny hallását.
Taps és füttyögés kíséri első előadását. Önelégülten vigyorog, majd kiválasztja a következő számot, az állványra teszi mikrofonját, és ismét rákezd. Meg sem várva, hogy elcsendesedjenek, arra pedig egyáltalán nincs tekintettel, hogy valaki esetleg szintén szeretné megmutatni nem létező tehetségét. Inkább elszórakoztatja egész este az összeverődött jónépet, legalább finanszíroznak neki még egy-két kört is.
Utoljára módosította:Tristan Devereux, 2017. április 22. 22:28 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2017. április 21. 17:46 | Link


meggyőztél

Szóval ez úgy kezdődött, hogy Mínea elhatározta, hogy nem fog hagyni szenvedni - ami amúgy sem állt fent, de azért aranyos -, és elhozott ide.
 Mármint elhozott magával Pestre, ami tök jó, örülök is neki, amúgy is el akartam már jönni, csakhogy Mínea idő közben, az egyik utcában kijelentette, hogy eszébe jutott valami, és lám, már itt is vagyunk. Nálam. Egyedül. Ami nem gáz. Egy ideig kedvetlenül turkálom a koktélom a szívószállal, kifejezetten szórakoztató mozgatni az olvadozó jégdarabkákat benne. Néha belekortyolok, ülök a pultnál, és nem csinálok semmit. Értelme sincs, hogy hátranézzek, meg megnézzem, hogy ki van itt, tekintve, hogy nem várok senkit, és nem is tartom valószínűleg, hogy bárkibe is belefussak azon kevés emberek közül bárkibe, akiket kivételesen most el is tudnék viselni ezen a helyen.
És aztán jön a hang, amit bárhol, bármikor képes vagyok felismerni. Bárhol. Jó, ez nyilván nem ilyen romantikusan játszódik le, de tényleg. Összeráncolom homlokom, és megfordulva a széken kezdem keresni, és lám, nem is kell olyan sokat kutakodnom. Komolyan, még egy süket-vak is kiszúrná. Felnevetek, szabad balom az arcomra tapasztva rázom meg fejem. Ez tiszta hülye. Komolyan, teljesen hülye. Vigyorogva kortyolok az italomból, aztán még egyet, és a magánszáma végére már el is fogy. Nos. Újra kell töltenem magam. Visszafordulok a pultoshoz, és rendelek magamnak valami rövidet, majd még egyet. Nem szép dolog lánynak ilyet csinálni. És Balázs valószínűleg kirúgna a házból. Várj, miről beszélek? Balázs? Pont Balázs? Ugyan, azért az ő listáján is van, szóval Balázs ne rugdosson sehova. Kérek még valamit, ami hosszan tartó, és lehet sokáig inni, aztán a poharam a magasba tartva verekszem magam át Tristan kis rajongótáborán, majd a kisebb emelvényre támaszkodva teszem le az italom, s állok lábujjhegyre.
- Hé, Casanova - azért elég hangosan szólalok meg ahhoz, hogy hallja, de ne feltétlenül vegye be a mikrofonja. - Nem mondtad, hogy koncertezel.
Utoljára módosította:Farkas Kamilla, 2017. április 21. 17:48 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Tristan Devereux
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 27
Összes hsz: 127
Írta: 2017. április 21. 18:51 | Link

Kamilla
|| egy random pesti bárban; karaoke est --


Úgy nyomja, mintha csak a zuhany alatt lenne. Szobatársait amúgy is rendszeresen örvendezteti magánkoncertjeivel, minél nagyobb az ellenállás, annál hangosabban, természetesen. A kezében lévő korsó az instrumentális részek alatt elég rohamosan fogy, boldogan fogadja az utánpótlást az első sorokból; legalább nem kell elvergődnie a pultig, és még ingyen is van. Bezzeg a lakótársai... ők is igazán értékelhetnék ennyire azt a csodás hangot, ha már semmi más pozitívval nem tud szolgálni egyébként.
Indokolatlanul jól szórakozik egyébként, nem is úgy néz ki, mint aki zárás előtt szándékozna elhagyni kis helyét a színpad kellős közepén – a masinát állítgató és valamiféle műsorvezető szerepben tetszelgő férfi is unott fejjel arrébb vonult már, hogy a távolból küldözgessen szúrós pillantásokat a rellonos felé. Nemhogy örülnének az alkalmazottak, amiért ilyen király forgalmat csinál, de most komolyan!
Szám vége. Kézfejével törli meg száját, közben máris nyúl a következő pohárkáért, amikor közvetlen közelről megszólítják. Nem a nevén ugyan, de még így is kihallja a kisebb tömegből az ismerős tónust. Tekintete a lányra villan; a jelenléte és az általa használt megnevezés is vigyorgásra készteti, hát még az öltözéke.
 - Gagyi volt a buli, improvizálnom kellett – megvonja vállát. Mintha semmiség lenne, ugyanakkor arckifejezése inkább arról árulkodik, hogy a legnagyobb arcnak tartja magát az egész földkerekségen. Nem hagyják csacsogni, indul a következő lerágott csont, amit nagy vinnyogás kísér és Tristannel együtt többen énekelni kezdik a szöveget. Néhány rendkívül menő táncmozdulatot kíván aktuális muzsikánk, és a vérében zubogó italmennyiség; a szám közepe táján Kamilla felé nyújtja kezét, hogy ha akar, csatlakozzon hozzá. Szemrevaló teremtés, ha mást nem, háttértáncosnak...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2017. április 21. 19:31 | Link


meggyőztél|nem ennyire tunyán

Aha, szar volt a buli. Na jó, tényleg az volt. Megint csak nevetek, magamban dúdolgatok, iszogatom a gyümölcsös izém, amitől szinteket emelkedik a kedvem. Amikor felém nyújtja a kezét, megemelem szemöldököm, és magam mellé pillantok, mindkét oldalra, hogy akkor az most tényleg nekem szól-e. De úgy tűnik nekem szól, tekintve, hogy közvetlenül itt van előttem. Hát.. Hát jó. Belekapaszkodok felkerülök, és egy ideig nem is csinálok semmit, csak lépegetek jobbra-balra, aztán megunom, hogy nem vagyok semmire se jó. Szóval itt az én időm, Mr. Devereux, fogadd el, hogy egy kicsit a háttérbe szorulsz. Átbújok a karja alatt, kiegyenesedem közte és a mikrofon között, és ha hátrébb lép, jó, ha nem.. Hát igazából úgyis jó, ha már itt tartunk. Ameddig választok magamnak valamit, megiszom a poharam maradékát is, majd hátra fordulva nyomom Tristan kezébe, hogy fogja meg, vagy csináljon vele valamit. Esetleg kérjen valamit bele, de ez azért túl sok dolog amit el lehet tőle várni egyszerre.
Megköszörülöm a torkom, aprókat bólogatva veszem fel a ritmust. Körülbelül a refrénnél kezdek felgyorsulni, meg kihangosodni, szerintem addigra szabadulok fel, vagy nem tudom. Leveszem a mikrofont az állványról, hátra fordulok.
- Turn it up, it's your favorite song! - felemelve szabad kezem ütök meg a kelleténél talán hangosabb szintet, majd fordulok vissza a többi emberhez megmozgatva a csípőm folytatom a szöveget. Ja. Tök jól vagyok.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Tristan Devereux
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 27
Összes hsz: 127
Írta: 2017. április 22. 22:27 | Link

Kamilla
|| egy random pesti bárban; karaoke est --


Már épp megvonná vállát, és visszahúzná kezét Kamilla totojázására, ha nem, hát nem alapon, amikor végre belekapaszkodik. A mestertanonc lenyomja az imént látott tánclépéseket újra, teljesen beleéli magát a fiúbandák aranykorának egyik műremekébe, és visszatérve az állványhoz várakozásteljesen pillant végig a lányon. Mi lesz már? Ez mind a nagy mozgáskultúra? Milyen kviddicses ez..? Khm, Ő.
Akadnak mozdulatok, amiket szívesen megtanítana neki – ilyesmi gondolatok járnak enyhén betompult buksijában, mikor a lány egyszer csak fogja magát, és bekúszik elé. Tenyere továbbra is a mikrofonon, és mivel jóval lassabb a reakcióideje, mint ahogy arra számított, egy pár pillanatig Kamilla szinte a karjaiban bitorolja el trónját – az is megeshet ugyan, hogy Tristan kihasználva a helyzetet, szándékosan nem mozdul.
A kezébe nyomott pohárra csak értetlenül felvonja szemöldökét, ekkor már kénytelen hátrébb lépni, közben vet saját italára is egy pillantást. Elhúzza száját; az imént említett unottan terpeszkedő műsorvezető arc asztalára teszi le a kiürült poharat, sajátját pedig meghúzza. Homlokát összeráncolja, karjait mellkasa előtt keresztbe fonva duzzog, akár egy ötéves kisgyerek, akitől elvették a játékát – ugyanis pontosan ez történt, kérem alássan. Az teljesen más kérdéskörbe tartozik, hogy a lánynak meglepően jó hangja van. És csak akad itt némi ritmusérzék is, mhm.
Valahogy elfojtja magában a vágyat, hogy beleénekeljen az előadásba, ami egyébként tetszik neki, arcáról ezt olvasnád le utoljára. A szám végeztével tapsol négyet, közben már be is állítja a következőt, majd nemes egyszerűséggel arrébb tolja Kamillát. Gyors torokköszörülés, közelebb lép a mikrofonhoz, és már neki is kezd nagy kedvencének.
Utoljára módosította:Tristan Devereux, 2017. április 22. 22:28 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2017. április 22. 22:50 | Link


Azért ad némi önbizalmat, hogy van valaki mögöttem, úgy értem, ha a hirtelen fordulásokban itt hátraesnék, nem azt mondom, hogy elkapna - valószínűleg nem tenné -, de legalább lenne, amire esnem. Tiszta elégedetten vigyorodok el, amikor Tristan helyett valaki más vállalja fel a nemes feladatot, hogy hozzájáruljon a leitatásomhoz. Tényleg túl sok dolog lett volna tőle. Leguggolva veszem el a felnyújtott rózsaszín valamit, aztán a következő pillanatra már el vagyok tuszkolva, mire szúrós szemekkel nézek rá, aztán a besikító leányzóra. Komolyan, csak egy kósza gondolat, hogy a hajánál fogva emelném fel, mire érzem, hogy mozdul körülöttem a környezetem. Na, hé, hó. Megrázom fejem, a fülem mögé tűröm az előrefújt tincsem. Nyugi, tesó, nincs baj, nem kell egyből csinálni amit gondolok. Megforgatom szemeim, jól van, akkor sikoltozzatok, ettől függetlenül én vagyok itt, és nem ti. El van intézve.
Hát jó. Hagyok neki egy kis időt, hogy kiélvezze egy kicsit a magánszámot, amit egy ideig egyedül énekelhet. Egy ideig. Tekintve, hogy ezt a részt egy embernek tervezték, egy mikrofonnal, sajnálatos módon arra kell kényszerítenem magam, hogy egy helyről énekeljek vele. Mennnnnnnnnyire sajnálom, kérem szépen. Na de. Nem éneklek egyből bele a szavába, megvárom, hogy befejezze a sort, csak az után kapcsolódom bele, valahol az instrumental rész előtt, aztán után. Egyik kezemmel fogom a poharam, a másikkal egy picit lejjebb húzom az övét, sajnálom, mindenkinél kisebb vagyok, sajnálom. Pedig úgy alapvetően nem tartom magam egy alacsonynak, de.. Na. Mindegy. Elvigyorodva csóválom meg fejem, még egy kicsit el is nevetem magam, elvégre hé, nézzünk már ide, hogy mit csinálok. Én nem csinálok ilyet. Beharapva szám vigyorodom el, felpillantok rá, majd félig a vállának dőlve folytatom, én nem rontom el a bulit, én segítek a bulin, tesók.
Utoljára módosította:Farkas Kamilla, 2017. április 22. 22:50 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: « 1 2 ... 37 ... 45 46 [47] 48 49 ... 57 ... 139 140 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek