Az utóbbi évtizedekben nálunk is elterjedt a muglik kedvenc étele, a pizza. A Félszemű Kukorica a Közép- és Kelet-Európában legnépszerűbb pizzázó-lánc, eredetileg cseh. Varázstalan szomszédaink valószínűleg megdöbbennének azon a tényen, hogy a legjobb pizzákat ők készítik. Nem az olaszok, még véletlenül sem. Az olasz varázslók kifejezetten utálják ezt a találmányt.

Ahogy belépsz a pizzázóba, rögtön szembetűnik, hogy minden sárga. De nem olyan kellemes okker, hanem élénk, napsütötte réteket idéző, amibe belefárad az ember szeme, ha sokat nézi. A székek, a polcok, a szalvéta. Ami nem sárga, az meg krém és fehér. Adnak itt a dekorációra, de ez szerencsére nem látszik meg az árban.

A konyhából semmiféle zaj nem szűrődik ki és belépni is szigorúan tilos illetéktelenek számára. Vannak olyan elvetemültek, akik mégis megpróbáltak bejutni, de rögtön utána azon kapták magukat, hogy odakint állnak és egy hónapra száműzve lettek minden Félszemű Kukoricából. Második kihágásnál fél év, harmadiknál pedig örökre. Szóval nem éri meg kíváncsiskodni.

A rendelésed leadása után kapsz egy kicsi Félszemű Kukorica-lényt, aki a kajád elkészültekor hangos kiabálásba kezd, de addig is kitartóan motyorog, megpróbálhatsz vele beszélgetni, ha olyan kedve van. Azonban vigyázz rá jól, mert ha nem vagy résen, lelécel és lehet, hogy többet soha nem kapod meg a kajádat. A rendelést ugyanott tudod felvenni, ahol leadtad, a pultnál.

- pásztorpite pizza (sok borsó, répa, darálthús, paradicsomszósz, cheddar)
- félszemű kukorica pizza - jogvédett (sok-sok kukorica, mozzarella, fokhagymaszósz, és miközben eszed, popcornná pattan a szádban)
- lángnyelv pizza (sonka, mozzarella, paradicsomszósz, de ezekből körülbelül semmit se érzékelsz a borzalmasan csípős habanero miatt. Lángolva tálalják, de nem éget a tűz)
- meglepetés pizza (teljesen normálisan néz ki, sonka-sajt-gomba-kukorica, de van rajta valami meglepő íz, amit nem mondanak meg előre - frissen nyírt fű, sárga hó, mentolos csokoládé, kutyakaja, hánytató cukorka stb.)
- vajsör pizza (a nevéhez hűen pont úgy néz ki, mint egy vajsör, csak lapos és egy pizzalapon fekszik. A többi pizzától eltérően ennek a lapja is édes, amit egy zselatinos fűszeres karamelles sörréteg borít, s az egész tetején ott rezeg az édeskés, fodros hab)

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=764941#post764941][b]Ambrózy Henrik - 2019.07.25. 11:17[/b][/url]

Az utóbbi időben nehezére esik jobb lábbal kelnie. Amióta lehozták az első cikket az állítólagos fekete mágia használatáról, egyszerűen nincs nyugta. Vagy a sajtósok ostromolják - egyébként teljesen indokolatlanul, mert ha el is követett volna bármit, majd pont nekik vallja be? -, vagy az aurorok cuppognak utána. Egy fűszálat nem tud keresztbe tenni anélkül, hogy valaki ne figyelné valahonnan. Ő, aki egyébként a türelem szobra - nem mellesleg a szótárban a nyugalom fogalommeghatározásánál az ő neve szerepel -, kezd egyre inkább kijönni a sodrából. Bárcsak gyakorlatban is űzné a fekete mágiát, úgy eltüntetné ezeket a minisztériumi mocskokat, hogy se hírük, se hamvuk nem maradna. A következő faj a firkász lenne, ami véletlenül kihalna.
Egyelőre egy ismerősénél húzta meg magát, míg menyasszonya Budanekeresden él és dolgozik tovább. Ki akar venni egy kényelmes kis ingatlant a környéken, de igazából egy másfél szobás lakás is megtenné, csak végre valahára nyugta legyen. Szíve szerint egyébként külföldre utazott volna, elvégre éppen elég felfedezetlen okkult dolgokat rejtegető hely van a világon, de amíg a nyomozás tart, nem indulhat útnak. Már csak azért sem, mert elég érdekes benyomást keltene, hogyha a jelen helyzetben egyik pillanatról a másikra meglépne.
Kissé megfáradtan ül be a környékbeli pizzériába és rendel magának egy lángnyelv pizzát, mellé pedig egy vajsört. Szíve szerint whisky-t kérne, de az sajnos nem szerepel a kínálatban, így el is határozza, hogy következő útja vagy a csárdába, vagy a pubba vezet majd.
Előveszi a legutóbbi újságot, aminek már legalább nem a címlapján szerepel és szkeptikusan, némi grimasszal az arcán olvasni kezdi. Mint az kiderül a cikkből, van egy testvére, aki szintén meghalt az állítólagos balesetben. Ez már csak azért is vicces, mert világ életében egyke volt, ez a tény pedig így, hogy a szülei meghaltak, nem igen fog változni. Bár ki tudja, a varázstudomány is egyre fejlettebb, ahogy az idő halad előre, még a végén születik egy öccse vagy húga. Na attól kímélje meg a jó isten.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=764996#post764996][b]Ambrózy Henrik - 2019.07.25. 19:27[/b][/url]

Csak dúl és fúl magában, mert hát mi mást is tehetne ugye? Nem ismer senkit és, ha esetleg akarna is ismerni, nagyjából egészéből megpecsételődött a bimbózó kapcsolat sorsa. Persze Lilla felkészítette erre IS. Tudta, hogyha Bogolyfalvára jön és megpróbálja meggyőzni Kriszpint, hogy vegye fel őt tanárnak, azzal nagyot kockáztat. De persze egy ilyen vállalkozásban ugyanúgy megvan a nyereség, mint a vereség esélye. Henrik pedig nem egy ijedős típus, aki fülét-farkát behúzva elbujdokol, csak mert álhíreket terjesztenek róla. Hátrányból indul, nagyon nagy hátrányból, de ha egyszer lecseng az ügy, akkor minden sokkal jobb lesz.
Épp az újságot bújja, mikor valaki pofátlan módon rákérdez, hogy szabad-e az asztalánál lévő hely. Hát öcsém, nem elég nagy neked ez a pizzéria? Tele van üres asztalokkal, ha akarna, minden falat után ülhetne különböző helyre úgy, hogy ne kerüljön kétszer ugyanoda. De nem, jó magyar szokás szerint mindig az kell, ami a másiké, mily meglepő. Már majdnem szóra nyitja száját és mond valami egyáltalán nem kedves dolgot, mikor az újságját lejjebb engedve Anikkal találja szemben magát. A kezdeti, pillanatnyi döbbenetet egy hatalmas, széles mosoly váltja fel. Olyannyira kivirul arca, hogy még fogait is bőven láttatni engedi.
- Nem hiszek a szememnek, Anik, cimbora - azonnal nyújtja kezét egy baráti üdvözlésre, miközben továbbra is alig hiszi el, hogy végre pozitívan csalódik ebben a helyben. Nincs könnyű dolga, de azért igyekszik. Ja várjatok, Ti ezt most nem igazán értitek, right? Na az a nagy helyzet, hogy Henrik ugye okkult tanokat és fekete mágiát kutat, ennek okán Indiába utazott. Csakhogy ott nem úgy mennek ám a dolgok, hogy beszambázik az ember, megkeresi, amit tudni akar és, mint ki jól végezte dolgát, hazatangózik. Magától a királytól (!) kell engedélyt kérni, ha bármilyen kutatást kívánnak folytatni országában. Így eshetett meg, hogy Henrik egyből a királyi családdal találta szemben magát, köztük Anikkal, akivel hála istennek hamar megtalálták a közös hangot. Közel négy hónapot töltött Anikék földjén, ez alatt az idő alatt pedig nemcsak a férfit, de a kultúráját is megismerhette. Az egyik legszebb időszakának tartja az ottani kutatást - de azért ne féljetek, no homo.
- Nem gondoltam volna, hogy itt találkozunk újra. Mesélj, hogy vagytok?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=765682#post765682][b]Ambrózy Henrik - 2019.08.01. 12:18[/b][/url]

A viszontlátás öröme egyértelműen kiül a férfi arcára és valahol megnyugtató érzés számomra, hogy Anik is hasonlóképp van ezzel. Egy baráti kézfogás és már ülnek is az asztalnál. Bár először kissé rosszul indult a dolog (lsd. "mennyi asztal és ez a gyökér csak ehhez tud leülni" kezdetű gondolatmenet), de végül abszolút pozitívnak tűnik a vége. Nem is lazsál soká, rögtön rákérdez, mi a helyzet indiai barátjánál. Már azon túl, amit eddig is tudott.
- Akkor hamarosan felségnek szólíthatlak és hajbókolhatok - helyeslően bólogat, mint aki épp megérti és raktározza az információt. Bár tudja, hogy a srác sosem várna el hasonló reakciót, legalábbis Henriktől, jó egy picit cukkolni vele. Attól függetlenül, hogy ez komoly dolog, szóval a fiam is gyorsan hangnemet vált és maga is elkomolyodik. - Gratulálok. Igaz, csak pár hónapot töltöttünk el együtt Indiában, de abból, amit láttam, kétség sem fér hozzá, hogy méltó utódja leszel atyádnak - bár alapvetően nem használná ezt a fennkölt szót az apa helyett, tudja jól, hogy Anikék kultúrájában, főleg úgy, hogy a jelenlegi uralkodóról nyilatkozik, ez elengedhetetlen. Náluk egészen máshogy működnek a dolgok, mint idehaza, sokkal több az egymás iránti tisztelet és a megbecsülés. Bár Henrik nem tudná elképzelni, hogy ott éljen, azt el kell ismernie, hogy számos tekintetben követendő példát mutatnak.
- Egyik sem. Ha a Minisztérium nem kaszál el hamis vádakkal, akkor tanítani fogok - nos, a helyzet az, hogy nem igazán beszélt Aniknak a szülei haláláról. Persze említette, hogy elvesztette őket még tizenhét évesen, de nem akart belemenni az "és hogyan haltak meg?" kérdésekbe és erre adandó válaszokba. Hazudni nem akart volna, az igazság azonban túl fájdalmas ahhoz, hogy elárulja. Legalábbis eddig a pillanatig, hiszen minden Henrikkel van kiplakátolva, bármelyik újságot is emelje meg, vele és a vádakkal találja szemben magát. Jobb, ha túlesnek rajta így, személyesen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=770700#post770700][b]Ambrózy Henrik - 2019.09.02. 10:48[/b][/url]

Nem tehet mást, kineveti Anikot. Tudja jól, hogy az lenne a legutolsó kérése, hogy Henrik tegyen így, mégis, ha csak elültetheti a gondolatot a másik fejében és ezzel némi szörnyülködésre bírhatja, már megérte. Mert úgy egyébként hozzá kell majd szoknia, hogy az emberek így adják majd meg a kellő tiszteletet, hiszen ez is a szokás. Tény, hogy az indiainál már egy sokkal lazább és szabadosabb kultúrát is megismerhetett, ezáltal lényegesen idegenebbnek tűnik neki sajátja, de sajnálatos módon a hazájában még nagyon sok minden igenis kötött és szigorú.
- Nincs kétségem afelől, hogy atyád nem örül neki. De ha ez a lány szeret téged és Te is Őt, ráadásul a szabályok szerint játszotok... Nyilván atyád sem akarja, hogy boldogtalan légy, így el fogja fogadni a választásodat - egy biztató mosolyt küld felé. Emlékszik, milyen volt a férfi, mikor ők találkoztak: kimért, hűvös. Kellett neki idő, míg megismerte Henriket és elfogadta, hogy egy jó szándékú, tisztességes ember. Nyilvánvalóan ezzel a bizonyos lánnyal is így lesz majd, egyszerűen csak szüksége van időre. Öreg már és félti a fiát attól, hogy valaki magához dédelgesse némi hatalomért cserébe, de ha tényleg tiszta szándék és szerelem rejtőzik a házasságuk mögött - márpedig az egyértelmű, hogy Anik szerelmes -, akkor neki sem lehet ellenvetése. A helyi szokások tanulhatóak, nem nagy tragédia, ha más szemlélet is szép lassan becsorog Indiába. - Jó ezt hallani. Vigyázz rá nagyon - ahogy kiejti ezeket a szavakat, kissé elfacsarodik a szíve. Lillával már nem ugyanolyan semmi sem. A ki nem mondott szavak ott feszülnek kettejük között és, bár még vissza-visszatérnek a régi pillanatok, amikor önfeledten estek egymásnak és gond nélkül nevettek mindenféle hülyeségen, ez egyre ritkább. Kevesebbet vannak kettesben és a közös pillanataik sem olyan meghittek már. Fájó arra gondolnia, hogy talán mégsem maradnak együtt addig, amíg akartak.
- Okkultizmust és fekete mágiát, hogy pontos legyek - biccent egyet és már rögtön ki is igazítja a másikat. Bár a kettő szoros kapcsolatban van egymással, közel sem ugyanaz, meg ugye Henrik büszke a tárgyára, amit még meg sem kapott. Hátra van még a Kriszpinnel való beszélgetés, de az is, ki tudja, mikor jön majd össze.
- Gondolom olvastad, miket írnak rólam - az újságot kettejük közé ejti és gondterhelten mered maga elé. - Nem tudom, mennyi esélyem lesz így a tanításra. Kriszpin helyében nem biztos, hogy rámondanám az áment - komoran néz Anik szemeibe, mert tudja, hogy pengeélen táncol. Nem mintha a herceg tehetne bármit is annak érdekében, hogy a helyzet javuljon, mégis jól eső érzés Henriknek, hogy ezt elárulhatja. Lehet, hogy nem ők a világ legnagyobb spanjai, de amióta ez a herce-hurca folyik, mintha Henrik barátai sorra szívódnának fel. Minő meglepetés.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=778337#post778337][b]Ambrózy Henrik - 2019.10.17. 20:09[/b][/url]

A mindennapok szürkék. Ez egy olyan örök érvényű kijelentés, amit senki sem képes megcáfolni - elvégre ki az, aki mindig ezer százalékon pörög? Amióta Lilla elment, az élete kiszámítható lett: hétköznap bemegy tanítani délelőtt, délután pedig tananyagot ír, kutat vagy éppenséggel főz. Ha egy férfi egyedül él, rászorul az ilyesmire is, bár sohasem mondhatták volna Henrikre, hogy nem házias. Ex-menyasszonya mellett is rendszeresen takarított és vezette a háztartást, néha pedig megajándékozta egy-egy meglepi vacsorával. De tudjátok, azért az más. Most, hogy agglegényként tengeti az estéit, nők után kéne koslatnia, minden könnyebb vérű cafkát felszednie és birtokba venni a testüket egy éjszakára, csakhogy... Ő nem ilyen. Tudom, minden pasi ezt mondja, hogy ő #nemojansrác, de hősünk tényleg arra fordítja jelenleg minden kapacitását, hogy ismét jól érezhesse magát a bőrében, kapcsolat nélkül. Hogyan is mehetne bármi ilyesmibe, ha nem teljes egész személyiségként létezik, hanem folyton csak epedezik valaki más után, aki majd kitölt egy űrt, amit Lilla hagyott? Sehogy. Na de visszatérve, a munkanapok így telnek, a hétvégék pedig kifejezetten csendesek. Néha ellátogat a Romániai Rezervátumba, hiszen nagyon megkedvelte az ott dolgozókat és Ophelia-t is, de ezen kívül ki-kiruccan külföldre pár napra, találkozik néhány hozzá hasonló fekete mágia kutatóval, egy kávé mellett elcseverésznek és kész. Ignorálja az ellenkező nemet és ez jelenleg így van jól.
Csakhogy egy idő után ebbe a fajta szürke tökéletességbe bele lehet ám fáradni... Ezért is van az, hogy könnyed léptekkel, szinte már fütyörészve, jó kedélyűen lép be a Félszeműbe. Mivel kétnaponta eljár edzeni pár órácskát, így bűntudat nélkül megengedheti magának az alkalmankénti bűnözést, megkockáztatom, így is diót lehetne törni a hasán. Lehuppan az egyik asztalhoz és az étlapot kezdi tanulmányozni - nem mintha nem tudná kívülről -, miközben azon morfondírozik, mit kéne innia. Hiába, ezek a gondtalan legényes napok...!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=778343#post778343][b]Ambrózy Henrik - 2019.10.17. 20:35[/b][/url]

Henrik semmit nem vesz észre a lánykoszorú nyálcsorgatásából, neki csak úgy dagadnak az izmai tudatlanul, csak úgy le van nőve a haja, melyből egy tincs rakoncátlanul arcába hull... Ő csak úgy szexi. Nem kell megindokolnom miért, ilyennek született. Na szóval nagyon nézi a lapot, egy pillanatra talán révetegebb is a tekintete - hello lányok -, aztán bambulásából egy férfi hang téríti magához. Nocsak, pedig mintha a felszolgálók nők lettek volna, érdekes. A kérdésre hirtelen nem tud egyértelmű választ adni, csak az tűnik fel neki, hogy Arie számára valami kifejezetten mulatságos.
- Hello. Egy lángnyelv pizzát kérek és egy pohár mentes vizet, egyelőre - ahogy azt kell, abszolút udvarias, köszön, használja a varázsszót, like kérek, oszt még el is mosolyodik a végére. Az, hogy közben a három felszolgálólány egyszerre ájul el, teljesen kimarad neki. Mintha immúnis lenne a körülötte zajló felhajtásra. Hozzáteszem olvasta az Edictumot és meg van rökönyödve, hogy konkrétan top pasinak lett kikiáltva, ráadásul ennyire nyíltan. Arról nem is beszélve, hogy most már az is tudja, hogy szingli, aki nem akarja, így egy ideje visszautasíthatatlan ajánlatokkal bombázzák. Mondanám, hogy erre van szüksége, de őszintén, ami az első öt percben vicces volt, az most már roppant idegesítő.
Ja és igen, miután leadta a rendelést, nem igazán tudja, mit kezdjen Arie-val, szóval kissé kérdőn néz rá, hogy most akkor akar-e még valamit, vagy sem. Ha ő is szerelmet vall, tökön szúrja magát.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=778350#post778350][b]Ambrózy Henrik - 2019.10.17. 21:07[/b][/url]

Henrik szemei résnyire szűkülnek, mert nem tudja, hogy akkor ezen most nevetni vagy sírni kéne. Mindenesetre úgy tesz, mintha nem hallotta volna, így elkerülheti a további kellemetlen párbeszédet. Illetve csak azt hiszi, hogy ezzel vége, Arie lelép és akkor a humorzsákot is összevarrják végre valahára. Hát nem igen. Ugyanis a férfi ahelyett, hogy menne a dolgára, hívatlanul lehuppan a Henrikkel szemközti székbe és vigyorog. Hát ööö... A creep mérőt már kiverte - reméljük, mást nem fog, höhö.
- Ez igazán kedves. Miről volna szó? - nem teketóriázik, rögtön a tárgyra tér, bár úgyis ki fogja fizetni, amit rendelt. Egy beszélgetésből nem lehet megélni, ő meg nem koldus vagy ingyenélő. Anélkül is meghallgatná a férfi bajait, hogy meghívná egy gyertyafényes vacsorára. Keresztbe fonja karjait maga előtt és várakozón pillant a másikra, aki nem is rest szinte rögtön folytatni, amit elkezdett. Hát igen. Henrik szemöldökei az egekbe szöknek és kérdőn pillant a pult felé, ahol a lányok közül egy zavarában elfordul, egy lesüti a szemét, az utolsó pedig esetlenül integet. Mi a fasz.
- Bevallom, nem figyeltem. De jó tudni, hogy az Edictumnak hála őket is elérte Cupido - a bókra nem igen reagál. Ő nem tartja magát klasszis választásnak annak ellenére sem, hogy amúgy nagyon is az. Egy intelligens, kifejezetten helyes és jó kondiban lévő, humoros, nem beképzelt, házias férfi, aki épp csak facérrá vált. Reméli, hogy ez a hihetetlen érdeklődés hamar kihuny majd, hiszen kezdeni vele nem nagyon tud semmit. Az ezután érkező kérdés viszont még szerinte is kicsit sok. Ettől függetlenül férfi, természetesen végignéz rajtuk, azonban valami hiányzik belőlük. - Nem mondanám. Híján vannak valaminek, ami engem mondjuk megfogna, de tagadhatatlanul csinosak - és persze most kéne kacsintgatnia rájuk, meg megpróbálni felszedni legalább az egyiket - bár jelen állás szerint egyszerre mindhármat is vihetné. Apropó, milyen lehet, ha egyszerre három nő kényeztet? A picsába, csak meg kéne reszkírozni. Ezek a gondolatok hirtelen támadják meg elméjét és igen, most megmutatkozik, hogy mélyen legbelül benne is a hímtagját követő pasi él, csak azóta sikerült felnőnie. De azért a maradványa ott van. - Miért kérdezed?