37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed
Félszemű Kukorica Pizzéria - Emerald Stone hozzászólásai (4 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Emerald Stone
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 147
Írta: 2018. szeptember 20. 22:58 | Link

Krisz és az a bizonyos pizzéria
öltözetem

 
Már majdnem a találkozónk - randevúnak hívni még félek - helyszínéhez érek, amikor elrohan mellettem egy lány azt kiabálva válla felett hátra, hogy ő ide többet nem jön az életben. Nos be kell vallanom összeszorul a gyomrom, s az őt követő, engem majdnem fellökő fiatalember sem nyugtat meg azzal a mentségnek szánt strófával, hogy a kagylók nem harapnak. Istenem, csak legyen sima szalámis vagy sonkás-gombás pizza is...mondok el magamban egy imát mielőtt közelebb sétálnék. Mozgásom, mint mindig, erőteljes, határozott, de mindenek felett most nőies. Valamiért könnyebben megy, a szokásosnál, hogy ilyen legyek. Ahogy meglátom Kriszt elmosolyodik a lelkem, másként nem tudom leírni azt a jóleső érzést mely végighullámzik lényemen. Nagyon nézegeti a menüt, ezért lelassítom lépteim, óvatosan mögé húzódom, majd a füléhez a lehető legközelebb hajolok - Látsz valami érdekeset? - suttogom el a kérdést, mely elsőként az eszembe jut, s hangom simogató lágysággal teli. Eldöntöttem magamban, hogy hagyom a maguk útján alakulni az eseményeket, s hallgatva Ellie-re kiélvezni minden percét a férfival töltött időnek, nem ragaszkodva görcsösen semmihez. Vörös ruhám éles kontrasztot alkot majdnem fekete hajammal, amit most nem fogtam össze, valamint smaragdzöld, örömtől csillogó szemeimmel. Lopva végignézek rajta és tetszik, akit látok, szégyenlem bevallani magamnak, de nagyon tetszik. Arcomon azonban ennek semmi jelét nem lehet felfedezni. Komoly és rezzenéstelen, mint általában, s szerencsére most nincs olyan tényező sem, mely feloldaná gátlásaimat és lelepleződhetnék általa.
Szál megtekintése

Emerald Stone
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 147
Írta: 2018. szeptember 22. 21:38 | Link

Krisz

 Bókjától tágra nyílnak hűvös, smaragd színű szemeim. Nem számítottam efféle reakcióra tőle, bár elképesztően jól esik. Mindig is azt hittem, hogy távol áll tőle az udvarlás, ahogy tőlem is az, amit az imént tettem. Udvariassága a régi, előre megy a pizzériába, majd tartja nekem az ajtót és kiválasztja a helyünket. Tetszik, hogy ilyen odafigyeléssel viseltetik a találkozónk részletei és azt hiszem irántam. - A magam részéről maradok a klasszikus gombás-szalámis pizzánál - lapozgatom oldalra billentett fejjel az étlapot, melyen időnként összevonom szemöldökömet, olvasva a "különlegesebb ajánlatokat" felsorakoztató részt. Ezután az én kedves partnerem kimegy, hogy leadja rendelésünket, s mikor visszatér ismét velem szemben helyezkedik el. Ez azonban most egészen más, mint a legutóbbi és egyben első közös esténk. Nincs alkohol, nincs szép ruha, sem jó zene, csupán ő és én oppozícióban egymással. Kettesben vagyunk és enni fogunk. Pizzát, amit én leginkább melegítőben egy pohár borral szoktam magamba tömni otthon. - Nem bántam meg a csókot! - jelentem ki őszintén az igazságot - Lehet, hogy kicsit többet ittam, mint kellett volna, de akkor is minden igaz volt, amit mondtam neked - folytatom és mindeddig hamvas orcámon a pír rózsája kezd kivirágozni. Tartok tőle, hogy alkohol sem kell és a közelében teljesen elvesztem a józanságomat. - Én ezt akarom veled, komolyan és minden mélységében. Azt viszont nem szeretném, hogy casus beli legyen a dolog vége - nézek rá fürkészőn, kutatva vonásaiban, szemeiben, hogy ő vajon mit érezhet irántam és mik a szándékai. A hideg logika itt most nem segít, az egzakt gondolkodás éppúgy csődöt mond. Feje tetejére állt a világom, s titkon remélem az övé is kimozdult a helyéről.
Szál megtekintése

Emerald Stone
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 147
Írta: 2018. október 2. 00:25 | Link

Krisz

 
Miután rendeléseinket leadta, s szavaimat meghallgatta koccintottunk, ő narancs én fekete ribizli lével. Okulva első közös esténkből mindketten mellőzzük most az alkoholt. Ezután megfogta balomat és belekezdett válaszába. Keze meleg, tapintása kellemes, ahogy szavai is azok lennének, ha közébük nem óbégatnának a kukoricaszemek. Az ilyen intermezzókat belül igen nehezen viselem, de mindezt ő nem veheti észre rajtam, hiszen arcomra nem ül ki izgalmamnak még a legapróbb jele sem, szinte soha. Talán pillantásom árulhatna el, de mivel a férfi elhagyja az asztalt, hogy ételeinket elhozza nem láthatja a smaragdszín íriszeken átrebbenő sötét hullámokat. - Ssshh! - emelem mutatóujjam ajkamhoz, hűvös, komoly hangon csendre intve a kis gazfickókat, akik, miután asztaltársam visszatér, szerencsére eltűnnek, mintha itt sem lettek volna pár perccel ezelőtt - Jó az illata - jegyzem meg és halványan elmosolyodom, látva, hogy ez valóban egy egyszerű, de annál gusztusosabban elkészített és feltálalt pizza. Az első falattal viszont még várnom kell egy kicsit, mert bizony tűzforró. Míg hűl csendben várok és elmém szobáinak ajtajai mögül megannyi gondolat jön elő. Nem tudom, hogy miket szeretett volna Krisz az előbb mondani, s bár mosolya igen biztató volt, mégis valahogy félek hallani szavait. Olyan régen volt már, amikor szerettem és mi lett a vége...Horribile dictu. Míg így merengek, tekintetem az innivalóm vöröse által az asztalra vetett utolsó napsugár fénypászmáján pihentetem meg, s lelki szemeim elé néhány különös kép vetül. Az igazság ismét, ahogy egy alkalmat kivéve mindig felfedi magát nekem. Látom, mintha fényképek sora vagy film volna. A velem szemben ülő kedves ember erről semmit sem tud, s jobb is ez így mindkettőnk számára.
Szál megtekintése

Emerald Stone
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 147
Írta: 2018. október 2. 21:48 | Link

Krisz

Emlékeimben éppilyen. Nyugodt, kedves és jóságos. Olyan férfi, akiben az ember igazi támaszt talál. Nyoma sincs benne rosszfiús kisugárzásnak, vagy ravaszságnak. Őszinte és tisztességes ember. A magam részéről ezt erénynek tartom, ahogy jóhiszeműségét és segítőkész udvariasságát. Ki az aki késsel-villával eszi az effajta ételeket? Ugyan már? - Jó étvágyat neked is Krisz! - mondom, majd beleharapok a sajátomba és egy pillanatra lehunyom szemem, hogy ezen érzékem híján a többi felerősödjön és még jobban átérezzem az ízeket és illatokat. A pizza nagyon finom. Tésztája megfelelően vastag, a feltét pedig elegendő és mindenütt lefedi, ami igen fontos szempont. Pár falat múltán újra belekezd az imént megszakított mondandójába. Figyelmesen hallgatom, tekintetemben érdeklődés csillan, arcomon érzelmeim nyomot azonban nem hagynak. - Rendben- reflektálok az elmondottakra, bár szívem szerint firtatnám a részleteket. Miként és hogyan oldjuk meg a találkozásokat, készítsünk-e menetrendet, de úgy döntök sutba dobom ezeket a gondolatokat és hagyom sodródni magam az árral, s remélem jó útra vezetnek. Csendben eszünk, mint két jó barát. Ez olyan érzés mely átmelegíti és örömmel tölti el szívemet. A lángolás is el fog jönni, idővel, mint ahogy a kandalló tüze is lassan fellobban zsarátnokából, ha türelemmel várunk. Addig is míg ez köztünk megtörténik élvezem a békét és nyugalmat, melyet a helyzet ad számomra, és igyekszem őt boldoggá tenni.
  
Szál megtekintése

Félszemű Kukorica Pizzéria - Emerald Stone hozzászólásai (4 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed