Az utóbbi évtizedekben nálunk is elterjedt a muglik kedvenc étele, a pizza. A Félszemű Kukorica a Közép- és Kelet-Európában legnépszerűbb pizzázó-lánc, eredetileg cseh. Varázstalan szomszédaink valószínűleg megdöbbennének azon a tényen, hogy a legjobb pizzákat ők készítik. Nem az olaszok, még véletlenül sem. Az olasz varázslók kifejezetten utálják ezt a találmányt.
Ahogy belépsz a pizzázóba, rögtön szembetűnik, hogy minden sárga. De nem olyan kellemes okker, hanem élénk, napsütötte réteket idéző, amibe belefárad az ember szeme, ha sokat nézi. A székek, a polcok, a szalvéta. Ami nem sárga, az meg krém és fehér. Adnak itt a dekorációra, de ez szerencsére nem látszik meg az árban.
A konyhából semmiféle zaj nem szűrődik ki és belépni is szigorúan tilos illetéktelenek számára. Vannak olyan elvetemültek, akik mégis megpróbáltak bejutni, de rögtön utána azon kapták magukat, hogy odakint állnak és egy hónapra száműzve lettek minden Félszemű Kukoricából. Második kihágásnál fél év, harmadiknál pedig örökre. Szóval nem éri meg kíváncsiskodni.
A rendelésed leadása után kapsz egy kicsi Félszemű Kukorica-lényt, aki a kajád elkészültekor hangos kiabálásba kezd, de addig is kitartóan motyorog, megpróbálhatsz vele beszélgetni, ha olyan kedve van. Azonban vigyázz rá jól, mert ha nem vagy résen, lelécel és lehet, hogy többet soha nem kapod meg a kajádat. A rendelést ugyanott tudod felvenni, ahol leadtad, a pultnál. Menü (a teljesség igénye nélkül)Pizzák (lehet szeletre is kérni)- pásztorpite pizza (sok borsó, répa, darálthús, paradicsomszósz, cheddar) - félszemű kukorica pizza - jogvédett (sok-sok kukorica, mozzarella, fokhagymaszósz, és miközben eszed, popcornná pattan a szádban) - lángnyelv pizza (sonka, mozzarella, paradicsomszósz, de ezekből körülbelül semmit se érzékelsz a borzalmasan csípős habanero miatt. Lángolva tálalják, de nem éget a tűz) - meglepetés pizza (teljesen normálisan néz ki, sonka-sajt-gomba-kukorica, de van rajta valami meglepő íz, amit nem mondanak meg előre - frissen nyírt fű, sárga hó, mentolos csokoládé, kutyakaja, hánytató cukorka stb.) - vajsör pizza (a nevéhez hűen pont úgy néz ki, mint egy vajsör, csak lapos és egy pizzalapon fekszik. A többi pizzától eltérően ennek a lapja is édes, amit egy zselatinos fűszeres karamelles sörréteg borít, s az egész tetején ott rezeg az édeskés, fodros hab)
Sütemények, édességek, rágnivalók- málna-fenyőszirup sajttorta - epres csokoládétorta - sós karamellás sütemény - mogyoróvajas-csokis sütemény - kimérősen Bogoly Berti drazsék, apró teasütik, gyömbéres kekszek - csokibéka (van külön angol és magyar kiadás) - popcorn (sós, vajas, sajtos, nagyon sajtos, csípős, karamellás, csokoládés ízekben) Üdítők, limonádék, teák széles választékban, illetve kávé és sörök is kaphatókTulajdonos Bánki Barnabás
Üzletvezető: Bánki Barnabás
Üzletvezető-helyettes: NJK
Pincérek és pincérnők Mórocz A. Móric Perényi Eszter
Seprűs futárok Molnár Zselyke
Biciklis futárok Bácskai Lénárt
Higiéniai menedzser NJK
|
|
|
Barnabás Először csak suttogtak róla, hogy itt van, csak egy-egy kósza szóbeszéd volt, hogy látták felbukkanni, de sosem volt egy darab megerősített forrás sem, ami arról számolt volna be, hogy a hír igaz. De aztán... aztán az asszony hazajött, és azt mondta, tényleg itt van. Én pedig, mint egy hős szerelmes, csapot, papot, pizzát, feleséget hátrahagyva rohantam és szaladtam, hogy lássam őt, hogy tényleg lássam. Hiszen olyan váratlan volt a búcsú, olyan üresség maradt utána. Ha már hozzászoktál ahhoz, hogy büntetésben vagy, nagyon furcsa az a pillanat, amikor egyszer csak azt mondják, hogy már nem vagy ott. És ők azt mondták. Nem kell jönnöd, mert elment. Hogy mi? Nem értettem, és napiokig nem is fogadtam el. Elment? Miért? Sosem derült ki. De most itt van, és én futva érkezem, még arra se vesztegettem az időt, hogy a seprűmet magamhoz vegyem, és csak hasítottam át az utcákon, hogy végül itt legyek. Itt vagyok. Vigyorogva emelkedik, majd süllyed le a mellkasom, ahogy kicsit rendezem a vonásaimat. Mostanában elszoktam a kemény megerőltetéstől, ráadásul a bokám miatt nem igazán szerencsés, hogy csak úgy futkorászom, amikor megkértek, többször is, nyomatékosan is, hogy ha lehet, akkor ne erőltessem. Ennyit a fényes karrierről. Szertefoszlott. De a remény nem, így hát sietve szedem rendbe magam, ami nem igazán segít a festékfoltos, szürke mackóval és mélykék felsővel, amin kivételesen nincs semmi. Lehet nem is az én pólóm? De, csak valahogy mellényúltam, nyugi, semmi nőieskedés. Belépve az ajtón, ahogy megpillantom, széles vigyor jelenik meg az arcomon. - Hát itt vagy... visszajöttél. Bravó Sherlock, ezt a megállapítást ennél jobban már nem is lehetett volna kifejteni. Mégis, mintha lassított jelenetben tenném meg az ajtó és a pult közötti utat, hogy aztán oldalról átkaroljam Barnit. Bájos jelenet. - Soha többet ne menj el.
|
|
|
Radetzky Bercel INAKTÍV
offline RPG hsz: 200 Összes hsz: 558
|
Írta: 2021. július 9. 10:40
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=834001#post834001][b]Radetzky Bercel - 2021.07.09. 10:40[/b][/url] Barnabás Először csak suttogtak róla, hogy itt van, csak egy-egy kósza szóbeszéd volt, hogy látták felbukkanni, de sosem volt egy darab megerősített forrás sem, ami arról számolt volna be, hogy a hír igaz. De aztán... aztán az asszony hazajött, és azt mondta, tényleg itt van. Én pedig, mint egy hős szerelmes, csapot, papot, pizzát, feleséget hátrahagyva rohantam és szaladtam, hogy lássam őt, hogy tényleg lássam. Hiszen olyan váratlan volt a búcsú, olyan üresség maradt utána. Ha már hozzászoktál ahhoz, hogy büntetésben vagy, nagyon furcsa az a pillanat, amikor egyszer csak azt mondják, hogy már nem vagy ott. És ők azt mondták. Nem kell jönnöd, mert elment. Hogy mi? Nem értettem, és napiokig nem is fogadtam el. Elment? Miért? Sosem derült ki. De most itt van, és én futva érkezem, még arra se vesztegettem az időt, hogy a seprűmet magamhoz vegyem, és csak hasítottam át az utcákon, hogy végül itt legyek. Itt vagyok. Vigyorogva emelkedik, majd süllyed le a mellkasom, ahogy kicsit rendezem a vonásaimat. Mostanában elszoktam a kemény megerőltetéstől, ráadásul a bokám miatt nem igazán szerencsés, hogy csak úgy futkorászom, amikor megkértek, többször is, nyomatékosan is, hogy ha lehet, akkor ne erőltessem. Ennyit a fényes karrierről. Szertefoszlott. De a remény nem, így hát sietve szedem rendbe magam, ami nem igazán segít a festékfoltos, szürke mackóval és mélykék felsővel, amin kivételesen nincs semmi. Lehet nem is az én pólóm? De, csak valahogy mellényúltam, nyugi, semmi nőieskedés. Belépve az ajtón, ahogy megpillantom, széles vigyor jelenik meg az arcomon. - Hát itt vagy... visszajöttél. Bravó Sherlock, ezt a megállapítást ennél jobban már nem is lehetett volna kifejteni. Mégis, mintha lassított jelenetben tenném meg az ajtó és a pult közötti utat, hogy aztán oldalról átkaroljam Barnit. Bájos jelenet. - Soha többet ne menj el.
|
|
|
|
Bánki Barnabás Előkészítős igazgató, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós
offline RPG hsz: 427 Összes hsz: 856
|
Írta: 2021. július 9. 11:43
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=834006#post834006][b]Bánki Barnabás - 2021.07.09. 11:43[/b][/url] Bercel fiam Kezdi érezni a ritmust, már nem a pizzázóét, mert azt valószínűleg még hosszú ideig nem fogja újra felvenni, hanem a zenéét, ami szól a rádióban. Most jól van, kezd megbékélni az új alkalmazottakkal, aki mondjuk messze nem olyanok, mint annak idején, de megteszik. A hely is kezdi elfogadni, vakolat még nem esett a fejére, az ajtók se záródtak be előtte, tényleg úgy érzi, hogy sínre kerül. Már csak az kellene, hogy néhány régebbi ismerőssel összefuthasson és érezhesse az otthont, amit körülöttük mindig is ott volt. Gondolataiba kissé elcikázik, felidéz néhány jó és rossz pillanatot, s ebből az állapotból egy oldalról neki csapódó ember téríti el, akinek érkezését, mintha csak az égiek írták volna éppen erre az időpontra. – Te jó ég, kölyök – meglepődve, mégis boldogan öleli magához, akármennyire is nézhetnek ki nevetségesen ebben a pillanatban. – Igyekszem, de azért ennyire nem rázhatott meg a dolog, ne szórakozz – ereszti el a másikat nevetve, hogy aztán jól megnézze magának, mint egy gondos nagybácsi vagy mi. – Jó megnőttél ennyi idő alatt és már wc szagod sincs, ezt nevezem – még mindig nevetve mégis elismerően paskolja meg Berci vállát. – Gyere, igyunk valamit – invitálja meg régi higiéniai menedzserét a pulthoz. – Mi a helyzet kölyök? Csak nem megint bajban vagy, hogy itt kötöttél ki? – vesz elő két poharat, majd egy-egy üveget felmutatva érdeklődik a másiktól, hogy mit inna és amelyiknél bólint, azt kiönti mindkettejüknek.
|
|
|
|
Radetzky Bercel INAKTÍV
offline RPG hsz: 200 Összes hsz: 558
|
Írta: 2021. október 1. 19:37
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=837558#post837558][b]Radetzky Bercel - 2021.10.01. 19:37[/b][/url] Barnabás Valószínűleg többen felénk fordulnak a megható jelenetre, és meg is értem őket, hiszen ez egyszerűen csodálatos pillanat. Itt van. ITT. Most és nagyon remélem, hogy mindörökké. A helyzet az, hogy a Radetzky-k ebben a faluban, illetve városban éltek és élnek, amióta csak léteznek. Szó volt arról régebben, hogy a Macskabagoly nyolc, tíz, tizennégy és tizenhat felvásárlásával az egész kanyar a miénk lenne, hogy külön házakba költözzünk a nagy házból, melybe jelenleg majdnem húsz ember lakik, de valahogy mégsem valósult meg, és senki se indult el, hogy akárcsak a szomszédba is, de átköltözzön. Hangosak és kapkodósak a reggelek, a vacsorák nyugodtak, csendesebbek. Egy asztalnál ülni a mágiaügyi miniszterrel, állítólag megtiszteltetés, nekem átlag kedd. Én, amióta csak az eszemet tudom, mint egyes nap, legalább egy étkezésen, ami a vacsora, így létezem. A lényeg viszont az, hogy most, ebben a csodálatos pillanatban, Barnabást ölelhetem. - Most még visszafogom magam. Felelem érzelgősen, mintha egy filmben lennénk, de elég egy pár pillanat, ahogy elválunk egymástól, máris kihúzom magam, hogy jobban szemügyre vehessen. Ilyen az, amikor a rokonok mustrálnak, és te állsz ott, a szemedbe persze kedvesek, majd elfordulnak, és attól függ, melyik oldalról jöttek, szidják anyádat vagy apádat. Mert hát, te, aki olyan tökéletes vagy, annak a gyenge baromnak köszönheted, hogy mégsem vagy olyan hű, de tökéletes. Bezzeg, ha anyád inkább a Lacikának mondott volna igen, ma belőled is lenne valami, vagy apád nem lett volna meggondolatlan, akkor egy tisztességes nőt vett volna el, mert az anyád, na az gyenge asszony, és olyan szótlan. De Barni más, Barni véleményt alkothat. - Nincs, mert, ahogy elmentél, elmentem én is. Veled buli volt, de nélküled, áh. Valami furcsa nő jött, ilyen kis miszmádám, és próbált itt dirigálni. Több se kellett, léptem. Különben is, az iskola az első, és én bíró akarok lenni. Húzom ki még jobban magam, ahogy italommal követem őt oda, ahova vezet, és leülve széles vigyorral nézek rá. - Merre jártál?
|
|
|
|