36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2021. június 27. 12:53 | Link

Lucas      

Haját copfba fogta, aztán kiengedte. Megfésülte, aztán összeborzolta kicsit. Három ruhát is felpróbált, mielőtt egy vékony, spagettipántos, sárga ruha mellett döntött, ami a térde alá ért kicsivel. Lábbeli gyanánt egy kék szandált választott, bár azt se első próbálkozásra. Hajgumiját azért csuklójára húzta, hátha mégis meggondolja magát a haját illetően, és így indult el a faluba, ami igazából város volt. Ez még mindig kicsit zavaros volt számára, de sokkal inkább foglalkoztatta most az a gondolat, hogy miért is tart oda.
Levelet kapott Lucastól, amit először összegyűrt, aztán kisimított, majd újra a kukába vágta, végül megint kihalászta, és miközben szobatársai hülyének nézték, elhatározta, hogy elmegy a randira. Mert, hogy a srác arra hívta. Igaz, már korábban is beszéltek róla, csak aztán újfent elbaltázott mindent a navinés, így úgy tűnt, az egészből nem lesz semmi. Erre jött ez a bagoly, és Lili képtelen volt nemet mondani rá. Főleg, mert nem is hagyott neki más lehetőséget a másik. Ugyanis nem várt választ rá, inkább tényként közölte, hogy ő vasárnap délben ott lesz a pizzázóban, és várni fogja őt. A lány meg túl cuki volt felültetni. Még ha meg is érdemelte volna.
Így aztán elindult, jó fél órával dél előtt, és időben oda is ért a helyszínre. Ami pont olyan sárgán volt berendezve, mint amilyen ruhát ő felhúzott. Szinte elveszett a környezetben, de ezt persze ő nem látta, csak bárki más, aki rávetette pillantását. Páran felé is fordultak, de Lilkó egyikük tekintetében sem ismerte fel Lucast. Még nem volt itt, úgy tűnik, vagy talán nem is lesz? Csak nem felejtette el! Vagy lehet mégis várt választ tőle? Meg kellett volna írja, hogy oké, rendben, eljön?
Ajkába harapva forgatta fejét és állt lábujjhegyre, hátha úgy jobban lát. Miért nem írt vissza neki? Persze, ettől még feltételezhette volna, hogy eljön! Nem? De! Vagy mégse?
Utoljára módosította:Süveges Lili, 2021. június 27. 12:53
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. június 27. 13:53 | Link

Lili

Nem a legszebben váltunk el legutóbb, pontosabban Lili kiabált velem, én meg nem nagyon értettem azt, hogy miért váltott át Hófehérkéből hirtelen a gonosz banyává. Rosszul is esett, meg bántott is a dolog, de közben próbáltam kielemezni, hogy miért is viselkedhetett úgy, ahogy. Aztán végül arra jöttem rá, hogy hát azért, mert lány, és a lányok tök máshogy gondolkodnak, és biztos tettem valami olyat, ami nem tetszett neki, vagy amin megsértődött. Bár ezt nem igazán értettem, hisz épp elhívtam egy randira. A lényeg, hogy nem jól alakult az a délután, még olyasmit is hozzám vágott, hogy talán nem is fog velem randizni, szóval nem voltam benne biztos, hogy mégis eljönne velem. Ezért is küldtem neki később egy baglyot, amiben újra szóba hoztam a randit, viszont mivel előzőleg már elhívtam, nem is kérdeztem ezúttal rá, hogy jönne-e, hanem csak elküldtem neki a címet és az időpontot. Erről sokan mások gondolhatnák, hogy mekkora bunkó vagyok, vagy hogy mennyire nagy az egóm, ha azt hiszem, hogy csak úgy eljön majd. Pedig nem erről volt szó, közel sem voltam biztos abban, hogy Lili ott lesz, inkább csak próbálkoztam, hátha mégis odajön, és akkor tudunk beszélgetni. Ezen kétségek miatt nem is úgy készültem erre a találkozóra, mint aki tényleg randira készül, az az izgalom hiányzott belőlem. Mármint, izgultam persze, de inkább azért, mert attól féltem, hogy majd nem jön el.
A gondolataim amúgy is ezer felé terjengtek, voltak napok, amikor magamba fordultam, aztán néha meg hiányérzetem támadt. Hiányzott Lili társasága, még akkor is, ha mondjuk veszekedett velem. Szóval, ilyen vegyes érzelmekkel vágtam bele a napba, egy halászgatyát meg egy inget kaptam magamra, s gondoltam rá, hogy szerzek valami szép virágot, de félúton eszembe jutott, hogy egyszer már adtam neki, és akkor annyira azért nem örült neki, mert a csokit szereti. Emiatt az utolsó pillanatban irányt váltottam, s bár távolabb volt az édességbolt, de odamentem, és vettem is neki egy doboz bonbont, valami jó félét nem túl csicsás dobozban. Volt szív alakú is, de olyat nem akartam venni, nehogy aztán azzal törje be a fejem, így maradtam a szimpla sötétbarna doboznál-bordó csíkokkal.
A kis rögtönzött vásárlás végett persze sikerült pár percet késnem, így szinte beestem a pizzéria ajtaján, hátam mögé rejtve a dobozt. Pillantásom először körbejárta a termet, majd még egyszer, s akkor végre kiszúrtam Lilit, aki mégis eljött. Pedig egy pillanat erejéig azt hittem, hogy cserben hagyott. De nem, mert mégis ott ült, majd beleolvadva a belső dizájnba.
- Szia Lili! - lépdeltem közelebb az asztalhoz, egy halovány mosolyt is villantottam felé, de ami azt illeti, feszült voltam a múltkori miatt, nem is tudtam, hogyan viszonyuljak hozzá. - Csinos vagy - ez egyből feltűnt, jól állt neki ez a ruha, ment a halványkék ingemhez. - Hát ejöttél…- kezdtem bele, s még egyelőre nem is ültem le, mert nem tudtam, hogy most adjak neki puszit, vagy öleljem meg, vagy csak vágódjak le mellé, nem volt jellemző rám ez a randi téma, fogalmam sem volt, hogy mit csináljak.
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2021. június 27. 14:14 | Link

Lucas      

Kicsit még feszengett, mielőtt úgy döntött, leteszi a tomporát, amíg várakozik, mert ha nem is a legelőkelőbb, mégiscsak egy étterem volt ez, és ott nem a terem közepén álldogálva szokás várakozni. Csak előbb meg kellett bizonyosodnia felőle, hogy valóban ő az, akinek várnia kell, és Lucas nem lesi valamelyik sarokból, hogy mikor bukkan már föl.
Nem nagyon randizott még, és ez furcsán nagyon bántotta. Nem is igazán az, hogy ez eddig kimaradt, hanem ugye az, hogy más lépések viszont, melyek a randit szokták követni, már megtörténtek korábban. Pedig ő amúgy nem volt az a szabálykövető, hagyománytisztelő, mindent a nagy könyvben írtak szerint teljesítő lány. Nem zavarta, sőt, egyenesen szerette a káoszt, ha semmi sem úgy történik, ahogy kellene, de ez a dolog, ami közte és Lucas közt zajlott, mégis bántotta. Talán mégis volt értelme a dolgoknak időnként a helyes mederben folynia. Mert úgy talán nem érezte volna magát olyan lánynak.
Most mindenesetre nem ezen akart tépelődni, sokkal aktuálisabb volt azon izgulni, hogy miközben neki lett volna rá oka, most lehet, hogy a srác fogja felültetni őt, és nem fordítva. De aztán szerencsére nem így lett, és Lilkó arcára ki is ült egy megkönnyebbült mosoly, ahogy a navinés odalépett hozzá az asztalhoz.
- Szia! - köszönt ő is, és az ajkába harapott. Szegény srác, még nála is bizonytalanabbnak tűnt. - Köszönöm... hozzáöltöztem a helyhez.
Széttárta karjait, aztán pislogott kettőt az üres helyre magával szemben. - Leülsz? Vagy rendeljünk? Asszem itt ki kell menni oda, nem szolgálják fel.
A pult felé mutatott, és közben másik kezével ruháját igazgatta magán. Még így is melege volt, hogy csak ez volt rajta, de nem volt egészen biztos benne, hogy ez a belső hőmérséklet számlájára írható. A srácra pillázott, látta rajta, hogy zavarban van, nem tudja, mit kéne csinálnia, ezért aztán abban is biztos volt, hogy legjobb lesz, ha tiszta lappal indítanak, és még csak szóba sem hozzák, hogy legutóbb milyen körülmények közt váltak el.
Utoljára módosította:Süveges Lili, 2021. június 27. 14:15
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. június 27. 14:27 | Link

Lili

Visszaköszönt, és még mosolygott is! Ez már jó jel volt azt hiszem, s ennek örömére egy kicsit bátrabban szélesedett ki a mosolyom, s már nem éreztem azt, hogy Lili le akarná tépni a fejem. - Igen, azt látom, sárga falak, sárga ruha, pont ideillő - jegyeztem meg egy mosoly kíséretében, s talán ezzel próbáltam leplezni azt a nem kis zavart, ami rám telepedett, mert hát, tényleg nem tudtam, hogy most hányadán is állunk. Valóban kimaradtak ezek a kötelező körök, s talán túl hamar történtek meg dolgok. Ezeket mondjuk nem bántam, de lehet, hogy Lilinek épp ez volt a gondja, nem tudom. Mindenesetre most itt volt, eljött, nem hagyott cserben, s ez azt jelentette számomra, hogy akkor talán még sem akkora nagy az a harag, s ki tudja, talán már el is párolgott.
- Igen, le - bólintottam, de épp csak, hogy leültem, már fel is pattantam. - Igaz, akkor előbb rendeljünk, de várj..ezt neked hoztam - hátam mögül előhúzva a doboz bonbont, Lili elé csúsztattam az asztalon. - Ezerízű bonbon - fűztem hozzá mosolyogva, mondjuk nem kóstoltam, de a boltban ezt mondták, hogy állítólag sok íz van benne, olyanok, amikre épp gondol az, aki eszi. - Örülök amúgy, hogy eljöttél, mert azt hittem, hogy haragszol rám. Szóóval, mit együnk? - magam elé húztam az étlapot, miközben helyet foglaltam Lilivel szemben a széken, s gyorsan végig futottam a kínálatot, de mi tagadás, volt benne egy-két bizarr választás. - Fúú, Te, ezek nagyon rémes pizzák. Lehet, hogy én ilyen három kívánságot kérek sonka-gomba-kukoricásat, mindenféle magic utóíz nélkül. Te mit kérsz?
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2021. június 27. 14:45 | Link

Lucas      

Felcsillant Lili szeme, mikor Lucas elé tolta a dobozkát, és lelkesen le is csapott rá. Kinyitotta, és bekukucskált, de félő volt, hogy nagyon maszatos lesz, ha most csokizni kezd, hiszen meleg volt, és ilyenkor gyorsan olvadt az édesség. Úgyhogy csak megszaglászta, és elégedetten bólintott egyet.
- Köszönöm! Ez bármelyik virágnál jobb! - Félretolta, de nem azért, mert nem örült neki, vagy ne akarta volna egyből befalni, csak talán jobb lett volna egyelőre az itteni felhozatalra, a hagyományos, és attól kissé eltérőbb pizzákra koncentrálni.
Lili tényleg nem akarta felhozni, de Lucas azért csak felvetette, hogy azt gondolta, haragszik rá a lány. És ez így is volt. Valahol, mélyen még legalábbis. Úgyhogy csak bólintott egyet, és mosolygott arra, hogy a srác örül neki, hogy eljött. Örült ő is. Tényleg.
Ő maga is az étlap után nyúlt, és kerekre tágult szemekkel futotta át, majd egy-egy ponton hangosan fel is nevetett.
- Na neee, pattogatott kukorica lesz a végére? Ez oltááári! - mondta a hasát fogva, és el is határozta, hogy ebből kér. De aztán tovább olvasott, és nevetett, szóval elbizonytalanodott.
- Ez a vajsörös is nagyon bizarrul hangzik! - csóválta a fejét izgatottan. - Ne már, ha a medzsik utóíz nélkül kéred, úgy nincs is semmi értelme! Kérd azzal, és én is olyat kérek! Na?
Erre nem mondhatott nemet, Lili még a csillogó szemeit is bevetette, ahogy kicsit előrehajolva Lucasra nézett.
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. június 27. 14:59 | Link

Lili

Kíváncsian figyeltem a mozdulatait, ahogyan a doboz után nyúlt, próbáltam elcsípni a reakcióit, hogy most vajon örül-e a bonbonnak, vagy ezzel is mellé lőttem, mint legutóbb a virággal. Aztán végül csak kiderült, hogy jó választás volt ez az édesség, így a vigyorom is kiszélesedett, örültem magamnak, hogy végre valamit jól csináltam, meg persze annak is, hogy sikerült ezzel egy kis örömöt szereznem a lánynak. Egy pillanat erejéig azt hittem, hogy most azon nyomban enni is fog belőle, mert máris felnyitotta a dobozt, s bevallom, meglepett volna, ha pizza előtt betol ebből párat, de szerencsére nem így történt. Magamban már azt is elhatároztam, hogy bármit is kér, a vendégem lesz, mert ez azt hiszem, így szokás, és szerencsére volt még félrerakva némi pénzem. Gyorsan górcső alá is vettük az étlapot, nekem annyira nem tetszett ez a sok furcsaság, Lilinek viszont annál inkább, láthatóan lelkesebb volt, olyannyira, hogy végül ezzel a kedvvel, na meg a tekintetével csak rávett arra, hogy olyat válasszak, amit Ő.
- Jó-jó, legyen akkor ez a medzsik utóízes, de felelősséget nem vállalok magamért a továbbiakban! - tettem hozzá nevetve, máris kicsit könnyedebbnek éreztem magam a társaságában, mintha azok a fullasztó kövek elkezdtek volna leomolni a mellkasomról. - Akkor máris rendelek, kóla, víz vagy gyümilé? - még mielőtt ott hagytam, ezt gyorsan megkérdeztem, akár egy pincér, majd kisétáltam, leadtam gyorsan a rendelést, aztán visszatértem két pohár itallal , az egyiket elé csúsztattam, az enyémben jéghideg cola volt, sok jégkockával, szívószállal. - Szóval mi újság veled mostanában? - visszatelepedve vele szemben, összefűztem az ujjaimat, s érdeklődve figyeltem. Azt még se kérdezhettem meg, hogy mondjuk jár-e valakivel, vagy mi van azzal a csajjal, akivel azon a bulin láttam még régebben. Igaz, akkoriban nem gondoltam, hogy lenne jelentősége, most meg nem tudtam, de nem is kérdeztem rá, ha akar, majd úgyis mesél magáról.
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2021. június 27. 15:21 | Link

Lucas      

Szerencsére hamar feloldódtak, és Lili remélte, sikerül is ezt a hangulatot megőrizni. Sokat segített, hogy teljesen eszement volt a pizza-felhozatal, valamint az, hogy bár Lucas nem volt kísérletező kedvű, Lilkó kedvéért belemnent a meglepetés pizzába - meglepetésestül.
- Nem fogod megbánni! Vagy.. legalábbis én nem fogom - kacarászott, előre is élvezve azokat a továbbiakat.
Lucas felállt, hogy leadja a rendelésüket, Lili pedig kért egy narilét.
- És kérj bele jeget is nekem! - tette még hozzá.
Aztán, míg a srác vissza nem tért, a bonbonjával szöszölt, vagy az evőeszközöket piszkálta. Nem tudott nyugton csücsülni a fenekén természetesen, izgett-mozgott, a ruháját igazgatta. Lerúgta a szandálokat, és felhúzta a lábát a székre. Maga alá hajtogatta az egyiket, aztán mivel úgy se volt kényelmes, kinyújtotta őket, és Lucas székére tette föl. Tiszta volt, szóval szava se lehet! De aztán visszatért, szóval elvette őket onnan, hogy a navinés le tudjon ülni.
Megköszönte az italt, és bele is kortyolt. Jól esett, mert azért ide csak gyalog jött, és hiába a szellős öltözködés, csak kimelegedett, és kellett a hűsítő. Úgyhogy nem tudott azonnal felelni a másik kérdésére.
- Ühm.. semmi igazán izgis - vallotta meg eltűnődve. Ami persze nem volt teljesen igaz, csak úgy találta, nem a legjobb randi-téma felhozni, hogy amúgy smárolt egy lánnyal, többször is, de most nem hallott felőle napok óta. Pedig aztán nem keveset gondolt rá, szóval egyáltalán nem olyan téma volt, amiről ne beszélt volna, vagy ami ne foglalkoztatta volna.
De talán jobb volt most párosuk másik felére terelni a szót, szóval letéve a poharát Lucasra pislogott.
- Hogy vagy? - Nem akart direktben rákérdezni, de persze leginkább az foglalkoztatta, hogy sikerült-e túltennie magát Olívián. Nagyon nehezen viselte a szakítást, és több hülyeséget is csinált, eléggé bevonva Lilit is, szóval örült volna a lány, ha már mentes ezektől a rossz gondolatoktól a másik. Mert ha nem, mit keresnek itt?
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. június 27. 16:01 | Link

Lili

- Na jó, de ha rosszul leszek, akkor te fogsz megápolni! - nevetve lengettem meg előtte a mutatóujjamat figyelmeztetésként, mert nem voltam ám arra felkészülve, hogy egyedül fetrengjek betegen, így inkább előre bebiztosítottam magam arra az esetre, ha netán nem jönne össze az a meglepetésíz a végén. Megindultam a pult felé, de biccentve okéztam a kérést, s a pultig még kétszer elismételtem magamban, hogy narancslé jégkockával, nehogy aztán rosszat kérjek ki.
A pultnál egy-két percet kellett csak várakoznom, de ez az idő elég volt arra, hogy lopva ilyen távolból is szemügyre vegyem Lilit, meg is mosolyogtatott, ahogy felpakolta a lábait a székemre.
- Kérsz még valamit? - kérdezte a rendelés után az eladó, de megráztam a fejem, mondta, hogy nagyjából tizenöt perc múlva kihozzák majd a pizzát, addig is szereztem két üdítőt, sok-sok jégkockával. - Köszi, hogy foglaltad a helyem - jegyeztem meg egy mosollyal, utalva a lábtartóra, majd míg kényelembe helyeztem magam, s iszogattam a kólát, Lilire figyeltem. Ő viszont nem tűnt beszédesnek, mondhatni nagyjából semmit sem mesélt magáról, ebből nem tudtam megítélni, hogy ez most jó-e, vagy rossz. - Ah, az jó, ha nincs semmi, az még mindig jobb, mintha valami rossz lenne - fűztem hozzá mosolyogva, bár lehet, hogy hülyeséget dumáltam ilyenkor össze, mert azért még egy kicsit zavarban voltam annak a tényétől, hogy ez most ilyen papírformabeli randi. Valahogy egyszerűbb volt a tóparton  beszélgetni, bohóckodni, meg…szóval jah.
- Jól vagyok, köszi. Mostanában elkezdtem tanulni - mondtam teljes komolysággal, ami azért is volt nagy szó, mert sajnos korábban igen lusta voltam, s Lili azt is hallhatta, mikor Olívia az iskolaudvar közepén szégyenített meg, mikor a képembe vágta, hogy ő segített a vizsgáknál. - Meg párszor voltam a menhelyen, tök jófej kutyák vannak ott, így önkéntesen segédkeztem. Mondjuk jól jönne valami igazi meló, meg nem is tudom, hogy mennyire volt jó választás a színjátszó, vannak ott hullámvölgyeim - vallottam be, mert ez a színészet volt, mikor jól ment, volt, amikor meg sehogy.  - Van ott egy…várj - nem akartam ráhozni a frászt, de a sárga ruhája bevonzott egy apró pókot. Átnyújtóztam az asztal fölött, s a nyaka mellől finoman pöcköltem el a pókot, hogy annak se essen baja, meg Lilin se mászkáljon valami állat.
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2021. június 27. 16:24 | Link

Lucas      

Csak nevetett a kilátásba helyezett ápolgatást illetően. Természetesen, ha úgy adódna, ellátná a gondját-baját, de nem hitte, hogy rosszul lenne bármelyikük is. Különben nem lenne engedélye a helynek, meg ilyesmi.
Szóval amíg várakozott, és pakolgatta végtagjait, ahova csak tudta, eltűnődött, vajon bekamuzná-e e a rosszullétet Lucas, csak, hogy kicsaljon némi plusz figyelmet a lánytól. De neem, biztos nem. Lili megrázta a fejét, és felpillantott, mikor megjött a srác.
- Ó.. igazán nincs mit - heherészett kicsit, aztán pedig ártatlan beszélgetésbe bonyolodtak. Olyan kellemes volt most ez így, talán túlságosan is semleges. Mintha elfeledkeztek volna róla, mi mindenen vannak túl. Amit Lili igazából nem annyira bánt. Tényleg új lappal kellett indítaniuk, ha akartak ebből a kapcsolatból bármit is.
- Tanulni? Egy iskolában? Neeee...! - drámázta túl Lucas szavait, és megint csak nevetnie kellett, pedig a másik tök komolynak tűnt. Szóval azért gyorsan hozzá is tette: - Helyes, gratula hozzá! Én még mindig eléggé alulteljesítek, de szerintem bármit tehetnék, Víta nem lenne elégedett.
A nővére mindig többet és többet várt tőle, ami persze jó volt, mert törődött vele, és a jövőjével, de sajnos emiatt nem sokat nevettek együtt bármin is, Lilinek pedig ez igencsak hiányzott.
- Ott én is voltam egyszer. Még Bettivel. Nagyon édesek az állatok! Akartam jelentkezni én is önkénteskedni, csak aztán.. azt hiszem, kiment a fejemből - vallotta meg őszintén.
Mielőtt tovább fűzhette volna gondolatait, hogy ő amúgy a mágikus állatokat jobb kedveli, és azokon belül is főleg azokat, amik hatszor akkorák, mint ő maga, Lucas talált egy apró pókot a lány ruháján. Lili ledermedt, de nem azért, mert félt volna a rovartól, csak nem akarta megzavarni a srác mentőakcióját.
- Sikerült? Nem bántottad, ugye? - kérdezte, barnáit a másik vonásain pihentetve.
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. június 27. 16:41 | Link

Lili

- De ám, hidd el - értettem a viccet, nem is haragudtam meg Lili kontráján, mi több, vele együtt nevettem, mert ez tényleg vicces volt, még akkor is, ha ez valóban egy komoly előrelépés volt a részemről. S ha egy valamire megtanított az előző szakításom, akkor az az volt, hogy tegyek le valamit az asztalra, és ne csak lézengjek. Talán Olíviával nem sikerült, de nem akartam azt, hogy más is csak egy lúzert lásson bennem. - Köszönöm - jól esett a dicsérete, nem is tudom, hogy hányszor kaptam dicséretet az életem során, de nem sokszor, így külön jól esett Lilitől az, hogy így támogatott az elhatározásomban.
- Korrepetálhatlak, ha szeretnéd - villantottam felé vigyort, majd elnevettem magam, hisz viccből mondtam, nem voltam ám olyan szinten, hogy én adjak tudást át neki. Ha rosszul is állt, szerintem még nálam is jobb lehetett a suliban, végül is, levitás. -  Víta a nővéred? - kérdeztem vissza, mert úgy emlékeztem, mintha már egyszer említette volna egy beszélgetésünk során, bár tény, hogy nem sokszor dumáltunk ilyen mély dolgokról, mert sokszor a beszélgetés elakadt, s helyette valami egész mást csináltunk.
- Áh, sebaj, bármikor lehet jelentkezni, jövő héten is megyek, csatlakozhatsz hozzám - dobtam be az ötletet, aztán kortyoltam a kólámból, de ezután jött a mentőakció, mert hát egy pók Lilit szemelte ki áldozatául. - Várjál, mindjárt….mindjárt..most. Sikerült, és ne aggódj, nem kentem szét a ruhádon - vágtam be vigyorogva, majd mielőtt megijedt volna, gyorsan meg is nyugtattam. - Nyugi, nincs baja, ott mászik a földön, iszkol el- mutattam a földre, aztán reflexből végig simítottam a karján, s egy pillanatra össze is akadt a tekintetem vele.
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2021. június 27. 17:31 | Link

Lucas      

Örült Lucasnak, mert ha már a tanulmányaira is odafigyel, önkénteskedni jár, és ilyesmik, akkor az azt jelzi, hogy gyógyulófélben van. Vagy talán már meg is gyógyult, amennyire lehetett. Már túlvan az önsajnálaton, a haragon a világ felé, és önmagára figyel, fejlődni próbál. Persze nem rakta össze mindezt ennyire Lili, ő egyszerűen csak azt látta a srácon, hogy jobban van. Meg hogy jól néz ki.
Neki sem ártott volna fejlődnie, lassan ötödéves lesz, ami a VAV éve, és mint ilyen, gyakorlatilag azé, hogy eldöntse végre, mihez kezd magával. De hiába volt idősebb, nézett is ki idősebbnek - már amikor odafigyelt rá -, még mindig gyakran érezte magát tanácstalan kisgyereknek.
- Áh, csak az idődet pocsékolnád - legyintett nevetve. - Víta is próbálkozott vele. Amúgy igen, ő a nővérem. Szóval megpróbálta, és aztán azóta is emlegeti néha, hogy mennyi idejét rám fordította, és hiába. Ami amúgy tényleg úgy van, bár én élveztem a társaságát.
Szeretett a nővérével lógni, kvázi istenítette a legidősebb Süveges testvért, de sajnos nem sok közös témájuk volt. De ez Lilit sosem zavarta levakarhatatlanságában. De ami azt illeti, Lucas-szal sem volt még túl sok közös kapcsolódási pontjuk. Remélte, hogy több lesz, mint amennyi a nővérével van, mert ha kiderül, hogy tényleg csak abban az egy dologban remekelnek közösen, az eléggé szomorú lenne. Persze lehet Lucas nem bánná.
Míg várta, hogy Lucas megmentse a póktól, eltűnődött ajánlatán. Végül is, ha közös programokat, közös témákat akart a sráccal, nem volt rossz kiindulópont, hogy együtt dolgozzanak a menhelyen. Persze neki edzenie is kellett valamikor, de talán ebben a nagy hőségben jobb ötletnek tűnt fedezékbe vonulni, és kevésbé megerőltető dolgokat csinálni.
- Köszi.. hogy nem bántottad - mondta hálásan, miután póktalanodott a ruhája. Szerencse, hogy nem félt tőlük, tényleg, még csak az kellett volna, hogy kiugorjon a sárga göncéből ijedtében.
Lucas végigsimított karján, a lány pedig állta tekintetét. Nem kapta el, csak kicsit elvörösödő fülcimpája jelezte, hogy zavarba jött. Aztán gyorsan a szájához emelte poharát, és olyan mohón nyelte az italt, hogy félre is ment. Köhécselt egy sort, és közben kezével integetett, hogy jól van.
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. június 27. 18:21 | Link

Lili

- Talán csak rossz a tanítási módszere, vagy másra terelődött a figyelmed a tanulás helyett - jegyeztem meg egy mosollyal, mert azt nem gondoltam, hogy Lili olyan nagyon buta lány lenne, legfeljebb szétszórt és néha naiv, meg talán álmodozó. Pár dologban hasonlítottunk is, ezt már csak magamban jegyeztem meg, majd mikor szóba jött a menhely, el is hívtam Lilit. Ezt vehette akár már egy második randinak is, pedig még az elsőn sem voltunk túl, de azért hívtam, hogy több időt tölthessek vele, mert a tavas incidens óta már nem igen kereste a társaságom, és ez zavart.  - Nincs mit, cserébe ő fizeti az italokat - elnevettem magam, persze csak vicceltem, mert biztos, hogy ez a pók nem fog minket meghívni semmire sem, akkor inkább már gyorsan eliszkol. Viszont Lili itt maradt, még nem pattant fel, még nem hagyott magamra, ami jó jel volt, tekintve azt, hogy párszor ez már megtörtént. Az is igaz, hogy ezúttal nem történt köztünk semmi olyan dolog, ami után  aztán kiborulhatna, pedig nem esett volna nehezemre, hogy megcsókoljam, sőt…igazából vonzott is a közelsége, nem is tudtam megállni, hogy ne érjek hozzá, de mégis fékeztem magam. - Hé, minden okés? - aggódva figyeltem, ahogy félrenyelte az italt, egy picit finoman hátba is veregettem őt, figyelve, hogy biztosan jól van-e, közben viszont megérkeztek a gőzölgő pizzák, s máris az asztalon termettek.
- Köszönjük, kérhetnénk még két üdítőt? - mosolyogva kértem a pincérlányt, mert fogyóban voltak az italok, majd a finom gőzölgő olasz kajára pillantottam, s magamba szívtam az illatát. - Ez mennyei, nézd hogy nyúlik a sajt - mutattam, ahogy egy szeletet próbáltam elválasztani a többitől, majd bele is haraptam, de túl forró volt, ezért legyeztem a nyelvem, meg ittam rá a hideg kólából, hátha lehűti majd. - Ennyit az ízlelőbimbóimról - jegyeztem meg egy kínos mosollyal. - Neked hogy ízlik?
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2021. június 27. 18:51 | Link

Lucas      

- Tutira az utóbbi lesz - nevetett a kezébe Lili. - Víta meg is mondta, hogy nem koncentrálok eléggé. Pedig próbáltam én, de hát annyi minden izgalmasabb volt még abban az üres, uncsi szobában is, mint amit meg kellett volna értenem épp a leckéből.
A pók mentőakció sikerrel zárult, és természetesen nem kerülte el Lili figyelmét, hogy ezzel milyen közel került hozzá Lucas. Mintha csak direkt kereste volna a lehetőséget. Talán pók se volt? Ő nem látta legalábbis, szóval kénytelen volt hinni a fiúnak. De nem is volt ő olyan, aki hátsó szándékot fedezne föl bárki tettei mögött is. Még ha az illető egy-két alkalommal már igenis élt a helyzet adta lehetőségekkel. Most is könnyedén az ajkai után kaphatott volna, vagy akár Lili az övéinek, de nem tette. Talán végre megértette, hogy valószínűleg az utolsó lehetősége lenne rá, bármennyire is vágyott Lilkó is ugyanarra.
Csak hogy ő többet is akart. Igaz, nem tudta pontosan mit, és még abban is voltak kétségei, hogy kitől, de abban biztos volt, hogy nem akarja hagyni a navinésnek, hogy csak a testi örömöknek éljen vele.
Gondolatait egy kisebb köhögőroham, majd a pizza érkezése szakította félbe, amire Lucas egyből le is csapott, kábé, mint aki hetek óta nem evett. Lili nagy, kíváncsi szemeket meresztve figyelte, ahogy máris az arcába töm egy szeletből. Ő még az előbbi rövid fulladásos jelenete hatása alatt állt, szóval kómótosabban látott neki az evésnek.
- Azért a nyelved ugye megmarad? - kérdezte nevetve, miközben ő is kezébe vett egy szeletet, és fújkodni kezdte.
Beleharapott, egyből a meglepetés ízt keresve, és arra gondolt, hogy ha Lucasé nagyon rossz, talán nem is baj, hogy leégette az ízlelőbimbóit. Az övé viszont paprikás krumplis utóízt adott, amivel túl sok gondja nem volt, csak nagyon fura volt egy pizzán érezni azt.
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. június 27. 19:09 | Link

Lili

Talán szóba jött volna más is, ha nem jelenik meg a pultos lány a pizzákkal, s ezzel nem zavarja meg kettősünket. Így viszont nem maradt más hátra, mint hogy együnk egy kis pizzát, meg amúgy is éhes voltam, így nem kellett kétszer mondani, a sajátomra szinte azonnal lecsaptam. A mohóságnak azonban ára van, nekem is fizetnem kellett, méghozzá a nyelvem hegyével, ami úgy megégett, hogy még a hideg kóla sem hatott, hiába szürcsöltem befelé. Lili persze jót nevetett rajtam, mire komolyan kaptam fel rá a pillantásom.
- Hiányolnád, ha nem lenne mi? - kérdeztem nevetve, bár rájöttem arra, hogy ezzel olyasmire utaltam, amire talán Lili most nem is akart gondolni. - Amúgy még nem halt el, ennek olyan…pörkölt íze van - jegyeztem meg, szerencsére a pörkölttel nem volt bajom, nagyon szerettem, de ezúttal már óvatosabban haraptam, előtte még fújtam is, mert nem volt célom a nyelvem teljes felületét elpusztítani.  - Amúgy te mindig ilyen csöndes vagy? - kíváncsian pillantottam rá, mert az eddigiek alapján úgy tapasztaltam, hogy sokszor harapófogóval kellett kihúzni belőle a szavakat, kivéve amikor edzeni jártunk, mert akkor viszont csak mondta és mondta, hogy gyerünk Lucas, még egy kör, még kettő, nyomj ki még tízet stb. Egy igazi kis hajcsár volt. - Mesélj már valamit magadról , és ne azt mond, hogy nincs semmi - kíváncsi mosollyal pillantottam rá, hátha végre megnyílik egy kicsit.
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2021. június 27. 19:43 | Link

Lucas      

Különösebben éhes a lány ugyan nem volt, de ez sosem gátolta meg abban, hogy egyen. Imádott enni, és mindent is megevett, ami elé került, szóval ennek a pizzának sem volt kegyelem, hiába gondolta az kis, vékonyka szőkét elnézve, hogy megússza némi csipegetéssel.
De persze nem randi lett volna, ha közben nem beszélgetnek, ezzel persze Lilkó is számolt, és úgy sejtette, Lucasnak szüksége lehet a nyelvére is hozzá. Ő csupán emiatt aggódott, hogy talán odalett e beszédképzéshez oly fontos szerve a másiknak, de a navinés persze máshol járt gondolatban.
Lili kinyújtotta a nyelvét válasz gyanánt, és inkább újabb falatot kanyarított le pizzaszeletéről fogaival.
- Phöri? - kérdezte teli pofizacsival, és megcsillant a szeme. - Adzz ed faladod?
Ki is nyitotta a száját, de aztán gyorsan kapcsolt, hogy ez így nem fog menni. Rágott még kettőt, nyelt egy nagyot, majd leöblítette narilével is, mielőtt ismét előrehajolt, kinyitott szájjal, és picit kidugott nyelvvel, hogy oda bele kéne tenni bizony azt a pizzát.
Ha kapott a másik kajájából, elégedetten rágcsálni kezdett, közben elgondolkodhatott azon, amit kérdezett tőle Lucas. Furcsálkodott a dolgon, mert általában arra szoktak panaszkodni esetében, hogy be nem áll a szája. Mindig mondta a magáét, és különös volt, hogy a srác szerint ez épp ellenkezőleg van.
- Úgy tudom, nem - felelte végül. - Szeretek dumálni mindenféle izgiségről, meg dolgokról, amik szintén érdekesek. Csak azsd hiszeb - harapott újabb falatot - te nem nagyon akartál eddig beszélgetni velem.
Mást annál inkább akart, de ezt most nem akarta a szemére vetni. Új lap, tiszta, meg minden. Ugyebár.
- Szívesen elmesélek bármit, ami érdekel. Kérdezz csak, én addig rágok - mondta, azzal benyomta az első szelet végét is a szájába, ujjal nyomkodva be a kikandikáló részét. Jóízű nyammogásba fogott, közben kíváncsian pillázott a vele szemben ülőre.
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. június 27. 20:05 | Link

Lili

- Aham, marhapöri - bólogattam mosolyogva, a magyar ételek közül ez volt az egyik kedvencem. Mondjuk az egy kicsit bizarr volt, hogy a pizzának ez volt a meglepetés utóíze, mert hiányoltam így a szaftot, meg mellé az uborkát, de egye fene, végül is, pizzáról beszéltünk, így ez még pont belefért, és amúgy is, jobb volt, mint amire számítottam. Lili szemei is felcsillantak, úgy tűnt, hogy kedveli a pörkölt ízt, mert máris le akart csapni a lehetőségre, el is nevettem magam, hogy teli szájjal máris pizzát lejmolt. - Miért adjak? Még le sem nyelted, amire ráharaptál - nevetve ráztam meg a fejem, ezúttal a lány tűnt mohónak, de azért csak megkínáltam, a szeletet a tátott szája felé nyújtottam, s hagytam, hogy kedvére harapjon belőle magának. Ezután folytattam én is az evést, egyáltalán nem zavart az, hogy beleharapott, onnan folytattam tovább a pizza fogyasztását. - Hé, ez nem is igaz! - ellent kellett mondanom, amikor azt hozta fel, hogy eddig nem akartam vele beszélgetni. - Emlékszel még a Szilveszterre? Akkor is dumálni akartam veled, azért is mentem oda hozzád - mondtam komolyan, nem elnevetve a dolgot, hogy tényleg komolyan is vegye. Pedig volt ott több barátnője, mégis hozzá telepedtem le beszélgetni, csak aztán kicsit máshogy alakultak a dolgok, ezt viszont már nem hoztam fel.
- Neee, ez így nem megy - nevetve ráztam meg a fejem. - Most megkérdezhetném, hogy mi a kedvenc színed , meg ilyenek, de arra gondoltam, hogy Te mondhatnál magadról valamit, amit úgy érzel, hogy megosztanál velem, aztán én is mondok valami olyat. Mit szólsz? Vagy aztán kérdezhetsz bármit, na? - kezdtem alkudozni egy mosollyal két falat pizza és egy nagy korty kóla közt.
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2021. július 1. 18:40 | Link

Lucas      

Emlékezett még a szilveszterre, de mennyire hogy! Ott kezdődtek a bonyodalmak, és a változások kapcsolatukban. Bár akkor még csak egy ártatlan csók volt, sőt, inkább szájrapuszi, ami elcsattant köztük, és ha Olívia nem tudja meg, talán soha semmi más sem lett volna belőle, de megtudta, és ami azóta történt, elfeledhetetlenné tette azt az estét.
Mindenesetre jó volt arra gondolni, hogy akkoriban még valóban csak beszélgetni ment oda Lucas a lányhoz. Lenyelte a lejmolt pizzát, örömködött egy kicsit a valóban pörköltös utóízének, majd megcsóválta a fejét.
- De amúgy igazából nincs is olyan hagyományotok, amire akkor hivatkoztál, ugye? - kérdezte immár talán sokadszor, de remélte, hogy előbb-utóbb megerősíti gyanúját.
Persze az ajánlat szerint a kérdezés joga még nem volt az övé, szóval bólintott egyet. Jó, tud ő mesélni magáról, ha kell, csak ha kihűl a pizzája miatta, lehet kicsit morci lesz.
- A kedvenc színem a lila. Vagy a kék. Esetleg a zöld. Nem.. a sárga? Mind? - megrázta a fejét. - Igazad van, ez nem jó kérdés, túl sok rá a jó válasz. Mesélem akkor mondjuk a családomról! Vítáról már hallottál.. de ő amúgy csodás, mesés ízlése van, gyönyörű mindig, és közben okos is. Csak kicsit zárkózott. De így meg még izgisebb! És elég szigorú, de amúgy kedves is, már amikor épp nem lát engem. Ja és akkor van egy bátyám is, Nimród, aki egy angyal. Nagyon kedves srác ám, az utcában, ahol lakunk, szerintem minden lány bele van zúgva. Mármint akik nagyjából egyidősek vele. De az öreg nénik is mindig örülnek neki, meg csipkedik az arcát. Aztán az öcsém.. hát ő szerintem rám ütött. Kis ütődött, de nagyon édes. És szeret rajzolni. Mindent is lerajzol. Majd mutathatok képeket, némelyiket meg is bűvölték anyuék, hogy mozogjanak.
Még nem hűlt ki a pizzája, szóval harapott egy újabbat.
- Te jössz! Nem is tudom, van-e tesód! Van? Nincs? Talán? A padláson egy eltitkolt, gonosz iker?
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. július 11. 20:13 | Link

Lili

- Nem, nincs ilyen hagyományunk - mondtam egy mosollyal, miközben tekintetébe fúrtam a pillantásom, mert tényleg nem volt ilyen. Igaz, az szokás volt, hogy csókot adjanak egymásnak szilveszterkor, de ez leginkább a párokra volt jellemző, mi meg nem voltunk egy pár. Nekem Olíviával kellett volna lennem, de őt mindig lefoglalta az újság, meg a kviddics, s azt hiszem, hogy még akkor is a szerkesztői tevékenységei után futott. S bár hiba volt ott ez a kis csók, az estém végül remek volt. S hogy ne csak arról beszéljünk, ami kapcsán akaratlanul is felmerülhet a volt barátnőm neve, inkább Lilit magáról kérdeztem. Amúgy is érdekelt, szerettem volna jobban megismerni, kértem is, hogy mondjon valamit. De mikor elkezdte sorolni a színeket, nevetve ráztam meg a fejem, mert nem egészen erre voltam kíváncsi. Azt hittem, hogy majd jobban megnyílik, s olyan dolgokat is elmond, amiket korábban nem. Végül azért csak belekezdett, mert szóba hozta a családját, ami már egy jó jel. Érdeklődve hallgattam, s egy kicsit meg is lepett, hogy a Víta nevű nővérén kívül még egy bátyja és egy öccse is van, őt eddig valamiért elhallgatta. - Nahát, szép kis család. Persze, mutass majd, kíváncsi vagyok rájuk - bólintottam mosolyogva, miközben kortyoltam az italomból egyet. Jött a kérdés, éreztem, hogy én is sorra kerülök, de igazából már felkészültem rá, s talán nem is esett most úgy nehezemre ez, mint régen. - Nem, egyke vagyok. Másfél éve vett magához a nagynéném. Apám börtönben van azt hiszem, anyám meg… jobb helyen - röviden mondtam csak, nem is akartam ezt kifejteni, Lili ebből pontosan tudhatta, hogy nem épp jó körülmények közül jöttem. - A nagynéném amúgy jó arc, néha beugrik a faluba , majd egyszer bemutatlak neki - meséltem egy mosollyal, s újra haraptam a pizzámból, aminek lassan a végére is értem.
- Huhh, fullon vagyok - mondtam, ahogy kieresztettem a pocakomat és meg is paskoltam. - Érdekes volt így pörkölt utóízzel, nem volt rossz, de máskor szerintem a hagyományost választom - mondtam nevetve. - Neked hogy ízlett? Akarsz még desszertet? Vagy elmenjünk sétálni? - kíváncsian pillantottam rá.
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2021. július 18. 20:18 | Link

Lucas      

Mivel (nagyjából) jól nevelt volt, teliszájjal nem mondott semmit, egy ahát se, de határozottan bólogatni kezdett a "vallomást" hallva. Tudta ő! Persze, hogy nincs semmiféle hagyomány, de hát akkor nem sejthette. Azóta se lett kevésbé rászedhető, és Lucasnak egyébként is nehezen mondott nemet, mint azt az eddig történtek bizonyítják.
Neki nagy családja volt, Dom a Halálos Iramból bizonyára helyeslően bólogatott volna, de ahogy hallgatta aztán Lucas beszámolóját, Lilinek kissé összefutottak szemöldökei, szemében a sajnálat tükröződött.
Szegény srác, se testvérei, se szülei.. legalábbis akikre számíthatna. Nem is gondolta volna, és csak méginkább bántotta, hogy nem volt alkalmuk jobban megismerkedni, mielőtt közel kerültek volna egymáshoz. Nem azért, mert emiatt a szőke elutasította volna őt, csak jobb lett volna...
- Szívesen megismerkednék a nénikeddel. Nekem is van kettő. Ők együtt laknak, és az egyik unokatesóm is a nyakukon él, szóval tök jó fejek, mert elviselik őt.
Miközben rágta az utolsó falatokat, azon tűnődött, mondania kéne-e valamit arra, hogy a vele szemben ülő nem ülhet le ugyanígy a szüleivel vacsorázni, de végül úgy találta, nem szívesen beszélgetne erről a navinés. Talán később, máskor. Talán ha kettesben maradnak.. és a társalgás lesz csak terítéken.
- Én is jóllaktam - simogatta meg hasát Lilkó is, és arcán boldog kis mosoly jelent meg. Olyan elégedett feje volt, amilyet kisbabák vágnak, mikor sikeresen végigmásznak az asztal alatt anélkül, hogy megállnának pihenni. - Finom volt minden.
Elmélázva rápillantott a szomszédos asztalnál fogyasztott lángoló fagylaltra, de mielőtt még egy nyálcsepp jelent volna meg szája sarkában, elfordult és megrázta a fejét.
- Nem, mehetünk. Sétáljuk le a vacsit - mosolygott rá Lucasra, és megpaskolta kézfejét.
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. július 20. 09:18 | Link

Lili

- Szerintem a nénikém is szívesen megismerkedne veled - feleltem egy sokat sejtető mosollyal, amiből sok mindenre is következtethetett. A nagynéném igazán jó arc volt, és szerintem kedvelte volna Lilit is. - Akkor a nénikéid tényleg jófejek, de ez már csak ilyen, nem? - mondtam nevetve, utalva arra, hogy általában az ilyen rokonokra mindig lehet számítani. Nekem is a nagynéném volt a mentsváram, még ha nem is fejeztem ki felé, azért hálás voltam neki, amiért nem hagyott magamra ott Bostonban, és magához vett. Sokkal jobb volt így, mint hogy nevelőszülőkhöz kerüljek, ezt viszont nem fejtettem ki Lilinek, mert nem volt kellemes téma, nekem pedig nem az volt a célom, hogy lelombozzam őt. - Örülök, hogy már nem vagy éhes, az éhes Lili félelmetes - mondtam nevetve, ezzel cukkolva őt, majd kiittam az üdítőm utolsó negyedét is, így már a pohár is ott árválkodott az üres, nyomokban pizzamorzsát tartalmazó tányér mellett. - Tuti? Látom, hogy bejön az a fagyi, biztos nem kérsz? - kérdeztem nevetve, de mivel nem kért, felálltam én is. Gondolkodtam azon, hogy illik ilyenkor, aztán egyszer csak a kezemet nyújtottam Lilinek, ha megfogta, én is rátekertem ujjaimat a kézfejére, majd megindultam vele ki a pizzériából egy kis sétára, hogy ledolgozzuk a finom falatokat. - Szép időnk van, lassan megy le a nap - jegyeztem meg, ahogy a sétány felé indultunk, ilyenkor szép volt, nyugodt rész. Egy kicsit mégis frusztráltnak éreztem magam, mert nem voltam egy randiguru, nem tudtam, hogy most mit kéne mondanom, engem az ilyen szabályok megkötöttek. - Öhm…- rámosolyogtam, mert tényleg fura volt így randizni. - Bocs, hogy csak most hoztalak el randizni, általában nem szokásom randizni - vallottam be, egy kis zavart mosoly is felütötte fejét az arcomon. - De kedvellek amúgy és megcsókolnálak, de ha szeretnéd, ezentúl lehet, hogy csak sétálgatunk és nem érek hozzád, ígérem - emeltem fel a jobbomat esküként, hogy biztosítsam, nem lesz több faház, ha nem szeretné.
  
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
INAKTÍV


SÜVILILI ^_^
offline
RPG hsz: 508
Összes hsz: 1299
Írta: 2021. július 20. 17:34 | Link

Lucas      

- Igen, azt hiszem. A nénikékbe bele van kódolva a jófejség. Bezzeg a saját gyerekeikkel nem azok, de a testvérük gyerekei az tök más - nevetett Lilkó is.
Kicsit furcsálkodott ugyan azon, hogy Lucas miért tartja az éhesebbik felét félelmetesnek, de mivel az volt most a lényeg, hogy teli a bendő, nem is állt le ezen morfondírozni. Talán úgy csillog a szeme, mint a rajzfilmekben, mikor annyira éhesek már, hogy mindenféle finomságnak halluzzák a másikat. Pedig erre tök nem került sor, és még mikor már kifelé tartottak, se találta úgy, hogy Lucas emlékezteti őt egy jó magasan megpakolt fagyikehelyre.
Miután fizettek - mert persze furcsa lett volna anélkül elmenni -, Lili pillantása a felé nyúló kézre siklott. Beharapta ajkát egy pillanatra, de jóformán azonnal érte nyúlt, és összefűzte ujjait a navinésével. Ezt követően pedig szinte szökellve lépkedett mellette, csak azért nem emelkedett el, mert tele volt a hasa pizzával.
- Köszönöm, hogy elhoztál! - duruzsolta, a lemenő Nap felé pillantva. Szép idő volt, valóban. Kellemes, nem túl meleg, a levegő is mozgott kicsit.
- Nekem meg ez volt az első, szóval nekem sem szokásom.. de vele.. szóval Olíviával biztos voltatok. Nem? - Kissé félve hozta fel a témát, de egyúttal kíváncsian is, hogy vajon mit vált ki vele Lucasból. Ha zavarja, talán még nincs túl rajta. És akkor hiába ez laktak jól, csak ettek egy jót.
Kicsit elpirult a következő szavakra, majd elnevette magát. Ez a Lucas! Akkora hülye majom! De ezúttal nem haragosan gondolta mindezt.
- Megcsókolhatsz, ha szeretnél.
Hozzászólásai ebben a témában

Lucas M. Deighton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 214
Összes hsz: 267
Írta: 2021. július 28. 19:59 | Link

Lili

Miután jól kiveséztük a családtémát, meg a nénikéink funkcióját és jó szokásaikat, elfogyott a pizza is, s immár jóllakottan indulhattunk tovább. Belém már semmi sem fért volna, de biztos, ami biztos, rákérdeztem Lilinél, hogy nem akar-e fagyit, s csak aztán hagytuk magunk mögött a fagyizót. Kifelé menet a kezét is megfogtam, bár nem tudom, hogy miért, inkább csak ösztönszerűen nyújtottam, mert a romantika az nagyon nem volt a világom.
- Nincs mit, örülök, hogy mégis eljöttél - még egy mosolyt is megengedtem felé, már bátrabban, mert bizony idefele jövet még az is kérdés volt, hogy vajon eljön-e. Bizonyára haragudott rám a történtek miatt, én meg nem akartam magyarázatot keresni a tetteimre, hogy miért történtek úgy a dolgok, ahogy. Ha meg is bántottam, azt biztos, hogy nem szánt szándékkal tettem.
Közben, ahogy a sétány felé vettük az utunkat, s épp nem tudtam, hogy mit is mondjak, elárultam, hogy tőlem távol áll ez a randevúsdi, s úgy tűnt, hogy Lilinek is újdonság volt ez. -  Hááát, a mi megismerkedésünk egész máshogy ment, szerintem sosem vittem el randizni, nem emlékszem rá. Az lehet, hogy beültünk kajálni, de akkor már egy pár voltunk - meséltem Lili kérdésére, majd elmosolyodtam, mert eszembe jutott valami, csak azért nem mertem megtenni, mert azt gondoltam, hogy akkor megint leszidna, veszekedne velem és faképnél hagyna. Ezért inkább csak közöltem vele, hogy mihez is lenne kedvem, hagyva, hogy dönthessen. S talán nem kellett volna meglepődnöm a válaszán, azért mégis rámosolyogtam, majd meg is csókoltam, s végül hazakísértem, miközben tök sok mindenről beszélgettünk még.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed