Az utóbbi évtizedekben nálunk is elterjedt a muglik kedvenc étele, a pizza. A Félszemű Kukorica a Közép- és Kelet-Európában legnépszerűbb pizzázó-lánc, eredetileg cseh. Varázstalan szomszédaink valószínűleg megdöbbennének azon a tényen, hogy a legjobb pizzákat ők készítik. Nem az olaszok, még véletlenül sem. Az olasz varázslók kifejezetten utálják ezt a találmányt.

Ahogy belépsz a pizzázóba, rögtön szembetűnik, hogy minden sárga. De nem olyan kellemes okker, hanem élénk, napsütötte réteket idéző, amibe belefárad az ember szeme, ha sokat nézi. A székek, a polcok, a szalvéta. Ami nem sárga, az meg krém és fehér. Adnak itt a dekorációra, de ez szerencsére nem látszik meg az árban.

A konyhából semmiféle zaj nem szűrődik ki és belépni is szigorúan tilos illetéktelenek számára. Vannak olyan elvetemültek, akik mégis megpróbáltak bejutni, de rögtön utána azon kapták magukat, hogy odakint állnak és egy hónapra száműzve lettek minden Félszemű Kukoricából. Második kihágásnál fél év, harmadiknál pedig örökre. Szóval nem éri meg kíváncsiskodni.

A rendelésed leadása után kapsz egy kicsi Félszemű Kukorica-lényt, aki a kajád elkészültekor hangos kiabálásba kezd, de addig is kitartóan motyorog, megpróbálhatsz vele beszélgetni, ha olyan kedve van. Azonban vigyázz rá jól, mert ha nem vagy résen, lelécel és lehet, hogy többet soha nem kapod meg a kajádat. A rendelést ugyanott tudod felvenni, ahol leadtad, a pultnál.

- pásztorpite pizza (sok borsó, répa, darálthús, paradicsomszósz, cheddar)
- félszemű kukorica pizza - jogvédett (sok-sok kukorica, mozzarella, fokhagymaszósz, és miközben eszed, popcornná pattan a szádban)
- lángnyelv pizza (sonka, mozzarella, paradicsomszósz, de ezekből körülbelül semmit se érzékelsz a borzalmasan csípős habanero miatt. Lángolva tálalják, de nem éget a tűz)
- meglepetés pizza (teljesen normálisan néz ki, sonka-sajt-gomba-kukorica, de van rajta valami meglepő íz, amit nem mondanak meg előre - frissen nyírt fű, sárga hó, mentolos csokoládé, kutyakaja, hánytató cukorka stb.)
- vajsör pizza (a nevéhez hűen pont úgy néz ki, mint egy vajsör, csak lapos és egy pizzalapon fekszik. A többi pizzától eltérően ennek a lapja is édes, amit egy zselatinos fűszeres karamelles sörréteg borít, s az egész tetején ott rezeg az édeskés, fodros hab)

Két opcióm volt a mai napra, az egyik, hogy holnap reggel korán kelek, és még munka előtt elviszem a papírokat, a másik, hogy úgy alakítom az estét, hogy a pizzériában vacsorázzunk, és valljuk be, mostanában nem sok lendületem van reggelente, pontosabban, hosszan bámulom a plafont, próbálom magam életre hívni, percekig sorolom az okokat, hogy miért nem maradhatok az ágyban, és szenvedhetek egy csomó puha dolog között. Puha párna, puha takaró, puha minden. Ráadásul tegnap cseréltem le az ágyneműmet is, vagyis, holnap reggel még mindig intenzív illatba burkolózva szenvedhetek. Mindenképpen célszerű ma elhozni a papírokat, és szerencsére sorozatban második napja Erika is gond és tanári kíséret nélkül jutott ki az iskolából, illetve nekem se volt jelenésem se tanárnál, se igazgatónál. Nem, ez nem fejlődés, ez vihar előtti csend. Ismerem a lányom, tudom, hogy nagy játékos, aki ezt sosem adná fel. Ráadásul Benővel is összefutottunk, szóval, amíg én elintézem ezeket a papírokat, a gyerek sem marad felügyelet nélkül. Mi ez, ha nem a tökéletes alkalom?
Persze, nyilván, amikor az ember megjegyzi, hogy van még egy kis munkája, akkor tökéletesen tudják meg egyszerre forgatni a szemüket, és sóhajtani is, és ha nem itt nőttünk volna fel, illetve azoknak, akik az elmúlt tíz évben nem éltek itt, simán lejöhet úgy, hogy mi ketten nagyon korán, még az iskolaéveink alatt gyereket vállaltunk, és nem egyszer kaptunk már érdekes nézéseket is emiatt, ami csak megmosolyogtat minket. Azt mondják, az ember menjen hozzá a legjobb barátjához, hogy boldog legyen. Nos, ha az én két legjobb barátomat kérdeznék erről... az egyik frászt kapna, a másik pedig éppen halottnak van nyilvánítva, és be kell vallanom őszintén, rettegek attól, hogy mi lesz, ha egyszer ott állunk majd egymással szembe, és mondanom kell valamit, vagy neki. De erre most gondolni sem akarok, inkább a pulthoz lépek, és az ismerős arcra mosolygok.
- A szokásosat szeretném kérni, és elméletileg van itt egy Bánki Barnabás nevű férfi, akivel némi papírmunkám. Szólnál neki, kérlek?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=831954#post831954][b]dr. Hollóvölgyi Zsófia - 2021.05.29. 18:21[/b][/url]

Két opcióm volt a mai napra, az egyik, hogy holnap reggel korán kelek, és még munka előtt elviszem a papírokat, a másik, hogy úgy alakítom az estét, hogy a pizzériában vacsorázzunk, és valljuk be, mostanában nem sok lendületem van reggelente, pontosabban, hosszan bámulom a plafont, próbálom magam életre hívni, percekig sorolom az okokat, hogy miért nem maradhatok az ágyban, és szenvedhetek egy csomó puha dolog között. Puha párna, puha takaró, puha minden. Ráadásul tegnap cseréltem le az ágyneműmet is, vagyis, holnap reggel még mindig intenzív illatba burkolózva szenvedhetek. Mindenképpen célszerű ma elhozni a papírokat, és szerencsére sorozatban második napja Erika is gond és tanári kíséret nélkül jutott ki az iskolából, illetve nekem se volt jelenésem se tanárnál, se igazgatónál. Nem, ez nem fejlődés, ez vihar előtti csend. Ismerem a lányom, tudom, hogy nagy játékos, aki ezt sosem adná fel. Ráadásul Benővel is összefutottunk, szóval, amíg én elintézem ezeket a papírokat, a gyerek sem marad felügyelet nélkül. Mi ez, ha nem a tökéletes alkalom?
Persze, nyilván, amikor az ember megjegyzi, hogy van még egy kis munkája, akkor tökéletesen tudják meg egyszerre forgatni a szemüket, és sóhajtani is, és ha nem itt nőttünk volna fel, illetve azoknak, akik az elmúlt tíz évben nem éltek itt, simán lejöhet úgy, hogy mi ketten nagyon korán, még az iskolaéveink alatt gyereket vállaltunk, és nem egyszer kaptunk már érdekes nézéseket is emiatt, ami csak megmosolyogtat minket. Azt mondják, az ember menjen hozzá a legjobb barátjához, hogy boldog legyen. Nos, ha az én két legjobb barátomat kérdeznék erről... az egyik frászt kapna, a másik pedig éppen halottnak van nyilvánítva, és be kell vallanom őszintén, rettegek attól, hogy mi lesz, ha egyszer ott állunk majd egymással szembe, és mondanom kell valamit, vagy neki. De erre most gondolni sem akarok, inkább a pulthoz lépek, és az ismerős arcra mosolygok.
- A szokásosat szeretném kérni, és elméletileg van itt egy Bánki Barnabás nevű férfi, akivel némi papírmunkám. Szólnál neki, kérlek?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=832085#post832085][b]Bánki Barnabás - 2021.06.01. 11:05[/b][/url]

Zsófi

Olyan, mint egy kisgyerek. Talán még aludni sem sikerült neki úgy igazán. Mikor elhatározta, hogy visszajön a faluba, a második megvalósítandó dolog volt a listáján a pizzázó. Nem szereti, ha félbemaradnak a dolgai, s ez a hely bizony nem kapott méltó lezárást tőle. Most pedig nem is véget, hanem egy új kezdetet szeretne reggelente látni, mikor becsattog, hogy kinyisson.
Kora hajnal óta a pizzázó falai között ingázik. Ahogy betette a lábát az ismerős illatok, a hely szellemisége és a közmunkában kifestett falak, ezernyi emléket hoztak vissza számára. Nem kérdés, ez a harmadik otthona.
Mire az alkalmazottak, akiknek amúgy már pár napja belengette, hogy ő lesz a főnök, beértek, arra igyekezett normális szférát, még reggeli kávét és szendvicset is készíteni. Persze aztán beközölte, hogy erre ne számítsanak mindennap, mert nem az a hülye, aki másfél évvel ezelőtt volt. Csupán csak az első közös napot kívánta kissé fellendíteni.
Az iroda kellemes hűvösében intézi a papírokat, nemcsak a pizzázóét, hanem az ifjúságiét is, mikor kopognak az ajtaján, s kiinvitálják. Ő nyel egy nagyot, mert nem tudja igazán elképzelni, hogy ki lehet a látogató, s valószínűleg, ha nem említik, hogy hölgyről van szó, akkor az első, aki beugrik neki, az Denis lenne, meg valami átok. Feláll, elrendezi magát, elindul, s sűrűn pislogva néz Zsófira, akivel amúgy már egyszer találkozott
– Ssszép Nanapot Zsófia – köszörüli meg torkát, miután állát, amely a nő kinézetének köszönhetően leesett, lassan felkaparja. – Mmmiben segíthetek? – dadogja lassan kérdést, s kénytelen megkapaszkodni a pultban, mert a mi Barnabásunk a szép nők társaságában még mindig annyira szerencsétlen, hogy képes lenne Zsófi egyetlen egy pillantásától is összeesni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=832159#post832159][b]dr. Hollóvölgyi Zsófia - 2021.06.02. 09:13[/b][/url]

Azért jó érzés, hogy hatással vagyok a férfiakra, és rossz, hogy ők nincsenek rám hatással. Eddig azt hittem, hogy totálisan csökött az érzelmi intelligenciám azon része, mely a velük való egészséges viszony, esetlegesen szerelem irányába felelős, mostanra azonban rá kellett jönnöm, hogy fene mód disney-funkciósan vagyok bekötve. Meglátni és megszeretni, illetve csak egyet szeretni, és a többit észre se venni. Na mindegy, a lényeg, hogy én érzékelem a zavart, de nem tudok mit kezdeni a helyzettel, mert teljesen sügér vagyok ezen a téren, így inkább csak úgy csinálok, mintha észre se vettem volna. Jól megoldom én ezt. Kedvesen rámosolygok a felém közeledőre, és a mappát a pultra helyezem.
- Ne aggódjon, minden teljesen rendben van, csak végre minden papír elkészült. Nem akartam minden nap zaklatni, mert tudom, hogy a visszatérés utáni berendezkedés egy elég húzós folyamat, így összevártam a papírokat, aláírattam a polgármester úrral, és a banki kivonatot is lekértem, ami igazolja, hogy kifizette a megbeszélt árat.
Miközben beszélek, rá figyelek, és ha rám figyel, akkor nagyon esélyes, hogy a tekintetünk találkozik egymással. Kellemes, kedves és nem kimért a hangom, amikor elkezdtem dolgozni, sokan kifogásolták, volt, aki pökhendinek, más egyenesen arrogánsnak mondott. Tény és való, hogy a minisztériumban teljesen más volt a normális, mint ami itt van, hiszen a vidék mindig kedvesebb. Mostanra már én is beleillek ebbe a képbe, szépen átszoktattam magam ide. Emellett van egy gyerekem, ami még jobban lágyított rajtam, észrevétlen lettem egyre kedvesebb. De belegondolva azért furcsa.
- Három példányban kell mindent aláírni. Egy az ön példánya lesz, kettőt visszaviszek magammal. És ha bármilyen kérdése van, akkor szívesen állok a rendelkezésére. Elég sokszor megfordulunk itt, mert nagy kedvencünk a hely, szóval nyugodtan jöjjön oda akár munkaidőn túl is. Én többnyire akkor is dolgozom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=832325#post832325][b]Bánki Barnabás - 2021.06.05. 12:40[/b][/url]

Zsófi

Fontos megjegyezni, hogy Barnabás előtt, aztán apácaruhában is lehetne a nő, ő pontosan ennyire zavarban lenne. Gyakorlatilag a saját anyjától is képes pillantok alatt paradicsomvörössé változni, pedig ezernyi munkaóra van már benne, hogy ne reagáljon így a nőkre. Elvégre ideje lenne már felnőnie. Zsófiával szemben azonban semmiféle ellenszere nincs, pedig a nő tényleg nem viselkedik úgy, hogy attól így kellene dadognia a hősünknek.
– Köszönöm –hálásan pillant gyorsan a másikra, de tekintete máris másfelé vetődik, mert nem akarja még jobban beégetni magát. Volt idő mikor erre visszavágta volna, hogy maga aztán bármikor bármeddig zaklathatna, de Barnabásunk visszafejlődött erről a szintről, így csak félszegen mosolyogva nyúl a papírokért és egy tollért.
– Nem akarnám zaklatni a munkaidején kívül, ne vicceljen - horkan fel, majd az egyik aláírt példányt már tolja is a nő elé. – Mindennek legyen meg a helye és az ideje.. Én se örülök neki, ha valaki munkaidőn kívül traktál olyasmivel, amihez semmi kedvem a szabadidőmben -  az elején beleesett abba a hibába, hogy a menedék ügyeivel éjjel és nappal is foglalkozott, aztán rájött, hogy annak nem lesz jó vége.
– Kész –tolja oda a második példányt is, majd leteszi a tollat és kihúzza magát. – Mivel tartozom? Iszik egy kávét esetleg? – nem, nem kávézgatni invitálja meg, mert ő ahhoz analfabéta, csak felajánl egy italt, nem ugyanaz a kettő. Ugye!?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=832339#post832339][b]dr. Hollóvölgyi Zsófia - 2021.06.05. 15:28[/b][/url]

Elmosolyodom a gondolatra, hogy nem fog zaklatni, mások is így kezdték, aztán valahogy mégis úgy alakult, hogy zaklattak. Hiszek neki, hogy úgy hiszi, nem fog, de én sosem ringattam magam abba a hiú ábrándba, hogy ez valójában meg is fog történni. De az a jó bennem ezen a téren, hogy én tényleg nagyon szeretek dolgozni, szóval sosem pukkadok meg a méregtől, ha valaki megállít, pedig az a valaki általában Jolika.
- Pedig biztos a fél város a pizzarecepteket akarja megtudni. Én jó fej leszek, elég lesz csak a lángnyelvet elárulnia.
Ajkaim széles mosolyra húzódnak, miközben halkan kuncogok az évődésünkön. Egyáltalán és semennyire sem szeretném tudni a pizza receptjét, hiszen szeretek idejárni, és a legnagyobb örömömre Riri is szeret, szóval ez egy hivatalosan anya-lánya program, ami olykor, mint, ahogy most is, kiegészül egy baráttal, jelen esetben Benővel.
- Gyorsan ír alá. Na nézzük.
Fogom a papírokat, és a három példányokat új kupacokba rendezem, a három példány helyett három csomag lesz, ebből egyet sárga, egyet piros mappába teszek az ellenőrzés után, a harmadik kupacot pedig Barnabásnak nyújtom át.
- Gratulálok Bánki úr, ezzel a halom papírral hivatalosan is újra magáé lett a hely. Tettem bele egy tájékoztatót is az éppen aktuális adókról, melyeket minden év december 31-ig kell megfizetnie, illetve a diákmunkával kapcsolatos lehetőségekről is. A legtöbb itteni vendéglátó hely foglalkoztat diákokat, nem tudom, hogy ön régebben alkalmazta-e őket, de szívesen jönnek, és az a visszajelzés érkezik, hogy jól végzik a munkájukat.
De én nem fogom ráerőltetni a dolgot, ha ő szeretné, akkor majd úgyis felveszi a kapcsolatot a megadott elérhetőségen az iskolával, én amúgy is csak a futár vagyok.
- Köszönöm, nem kávézom, amúgy is várnak rám.
Bökök hátra a fejemmel a szőke kislány és a széles vállú férfi felé.
- Törzsvendégek vagyunk itt, és ha rám hallgat, akkor, amikor újítana az étlapon, fagylaltban is gondolkodhatna.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=832382#post832382][b]Bánki Barnabás - 2021.06.06. 13:02[/b][/url]

Zsófi

Elneveti magát Zsófia felvetésétől, s fejét is rázni kezdi, hogy ezzel is alátámassza, amit mondani kíván. – Nem a pizzázó végett kerestek, amúgy se tudnám elmondani fejből a receptet – nevet még mindig. Szégyen vagy nem, nem fújja kívülről őket, sőt ami azt illeti, nem is ő készíti el a tésztákat, mert abból aztán lenne hatalmas katasztrófa. – Van egy ingatlanom, amelyet úgy alakítottam ki, hogy az elveszett gyermekek otthonra leljenek ott, amolyan menedék. Mivel eléggé friss így bőven vannak gondok körülötte és evégett szoktak keresni – bár nem kérdezte a nő, magyarázatot ad arra, hogy mi járt a fejében, mikor feljött ez a munkaidőn kívüli téma. A helyben benne van a szíve a lelke és valószínűleg ha éjjel kettőkor hívnák, hogy gond van, kis morgások közepette ott is teremne.
–Van benne rutinom – mosolyodik el, majd türelmesen vár, míg a nő átnézi, hogy minden rendben van-e. Aztán csak hallgat. Csendben és nyugodtan hallgatja végig, miközben Zsófia az adókról és a diákokról fecseg. Végül még mindig mosolyogva szólal meg. - Már volt kezemben a hely, tisztában vagyok a dolgokkal, de köszönöm – először be volt szarva ezektől, illetve minden áron meg akart felelni annak, amit Arie hátrahagyott, de most. Most saját maga kívánja kiépíteni az utat és a hely szellemiségét.
– Ohh, rendben. Ez esetben, jó étvágyat kívánok – ő nem erőltet semmit, nem az a nyomuló fajta. –Természetesen a ház ajándéka – teszi hozzá, miközben hátulról megérkezik a pizza. – Fagylalt, rendben – bólint is hozzá. Majd leül és átgondolja a tendenciát, a vásárlók véleményét pedig illik meghallgatni és fontolóra venni, ezt már korábban is tapasztalta.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=832422#post832422][b]dr. Hollóvölgyi Zsófia - 2021.06.07. 13:44[/b][/url]

- Ez egy nagyon szép gesztus, ön nagyon különlegesen gondolkozik, és gondolom az érzelmei sem hétköznapiak.
Különleges fickó, ezt egyből megjegyeztem, megmosolyogtató a zavara és nagyon empatikus. Az ilyen férfi nagy kincs, és többnyire egy erős akaratú nő férje. Ki tudja, hogy mikor és hogyan, de úgy vélem, egy nagyon domináns nő veszi majd férjül.
- Ha gondolja, szívesen segítek a papírmunkában. Szeretek rendbe tenni papírokat, kikapcsol.
Nehezen teremtek kapcsolatot, nehezen kötődöm, de, akihez mégis, ahhoz egy életen át. Irigylem azokat, akik feltétel nélkül tudnak érinteni, akiknek könnyen kialakul a kötődése, a szeretete, én elég rosszul vagyok bekötve, és az, ha kötődni kezdtem, semmi jóhoz nem vezetetett. Az édesanyám korán elment, Benővel megvoltak a magunk zavart pillanatai, Erika haladó cukorkafüggő, és Marcell hivatalosan halott. Azt hiszem, ezzel az alappal valahogy még nehezebben is megy az, hogy újabb és újabb embereket beengedjek a szívembe.
- Ön nagyon kedves, örülök, hogy visszatért és ilyen jó vezetője lett a kedvenc helyemnek.
Elvégre, ha nem a munkahelyemen és nem az irodában vagyok, akkor itt, imádok itt lenni, itt tudok dolgozni, a családommal lenni, valahogy az egész hely megragadott. Tökéletes, ahogy mondani szokták. A fagylalos javaslat mellé egy széles mosolyt még megengedek a mai nap margójára, és miután elbúcsúzunk egymástól, én is visszalépek a pároshoz, akiknek a szeme se áll jól, ha együtt vannak. Tudom, hogy Erika nem szeretne apát, ugyanazt a mondatot mondta, amit én is anyának, amikor megkérdezte. Sokkal később, a temetés után értettem csak meg, hogy miért kérdezte, hogy lett volna lehetősége, de mégis nekem élt. Amikor erre gondolok, örülök, hogy itt van Benő, aki nem az apja, és nem is lesz sosem, de mégis, egyfajta férfikép, ami nem árt, ha van, én már csak tudom.