36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Angyali
Írta: 2020. február 5. 16:10
| Link

Egy Angyal, egy férfi
Ruházat

Egész lényem tiltakozik az ellen, hogy ismét itt legyek, azok után, ami tegnap történt, mégis azt hiszem, most ez a legtöbb, amit tehetek. Hogy itt vagyok. Ettől függetlenül idén próbálkozom kicsit kevesebb gondot okozni Kazanovnak, ezt már eldöntöttem. Nem akarok neki szart, rendes fickó, a szeméből is sugárzik a megértés, és talán a sajnálat is, bár remélem, hogy ezt az utóbbit csúnyán félreértelmezem minden alkalommal, mert ha ez tényleg sajnálat az, akkor mégsem leszünk annyira jóban.
A lényeg a lényeg, hogy nem korlátozhatnak le, olyan Isten nincs, így hát a kipakolás után léptem is, olyan természetességgel sétáltam ki a kapun, mintha ez egy normális dolog lenne egy rabnál, mert, hogy gyakorlatilag úgy kezel mindenki, mintha kezelhetetlen ön-és közveszélyes lennék. Mondjuk valljuk be, van benne valami, de ez nem hiszem hogy abban akadályozhatna meg, hogy egyek valami normális ételt is, annyit, amennyit akarok. Hét óra van, éhes vagyok és fiatal vagyok, hát nem gondolhatták, hogy én komolyan, mint egy jó kislány ülök majd az ágyacskámban, és olvasgatom a vadiúj tankönyveimet. Ennyire nem lehetnek naivak.
Többen is utánam fordulnak, miközben haladok a vendéglátó negyed felé, és ez több okból is megeshet, mert tételezzük fel, hogy a nagyon idős nénik, akik megvetően néznek, nem ismernek fel, vagyis maradt a ruházatom, a hófehér, begöndörített hajam, az erős sminkem, vagy az, hogy úgy vágom oda a sarkaimat a macskakőhöz, hogy az visszhangot ver a házak falán, sőt, talán mind együtt, de nem érdekel, és ha mondanak is valamit, nem hallom, mert éppen egy Nirvana szám zúgatja az agyam. Az élet tökéletesebb nem is lehetne. De, ha huszonhárom évesen nem hiszik azt, hogy nekem erre a kastélyfogságra van szükségem.
Megállva mélyeket szippantok a levegőből, majd végül a pizzériára esik a választásom, így hát szó szerint berobbanva oda, nézek körbe, és sötétbordó, szinte fekete ajkaim széles mosolyra húzódnak, ahogy meglátom a húgomat. Azt hiszem az égiek szerették volna, ha megtudja, hogy itt vagyok, mert bár azt kértem, hogy ne leselkedjen Barni után, mégis megteszi. Édes Istenem, hát miért? Csodás esténk lesz. De először a kaja.
- Helló szépségem!
Fordulok oda a pultban álló sráchoz olyan szépen pillogva a kamupilláimmal, mintha fizetnének érte, és hát tényleg fizetnek is, szóval ez egy jó kör volt. Gyorsan átfutom az étlapot, és már nézés közben mondom, hogy mit szeretnék.
- Lesz egy pásztorpite, extra cheddarral, egy lángnyelv pizza, de ne legyen nagyon furcsa ez az extra íz, mondjuk a mentolos csoki belefér. Aztán a sütikből a karamellásból, a mogyoróvajasból és a sajttortából is jöhet két-két szelet. A gyömbéres kekszből elvinnék egy kilót, meg úúú, négy csokibékát. Meg elvitelre kérhetek karamellás popcornt? Na meg kéne inni is, lehetne egy málnás meg egy mentás limonádé? Kávét lehet majd később. Most fizessek vagy majd a végén?
Pillogok megint fel a szépfiúra, hogy vajon tudta-e követni, hogy mit akarok, vagy annyira ledöbbent, hogy egyelőre még csak bámul. Kár lenne érte, egészen cuki. Közben hosszan nézem Brigit, aki olyan ügyesen leselkedik, hogy azt hiszem, egy olcsó komédiában vagyunk. Nem akarok beleszólni, csak figyelek.
Utoljára módosította:Angyal Odett Abigél, 2020. március 29. 22:24
Hozzászólásai ebben a témában

Angyal Brigitta Sára
INAKTÍV


Isten Greta Thunbergje by Dusán
offline
RPG hsz: 36
Összes hsz: 145
Írta: 2020. március 29. 18:32 | Link

Tesókák
moi
You what, now?

Anna társaságában ücsörgök éppen a pizzázóban, némileg szorongva majszolva egy szimpla Margarita pizza hátralevő részét, ami már sajnos közel sem olyan sok, mint én azt szeretném. Közben szisztematikusan törölgetem le minden falat után a kezemről a lisztet és a zsírt, mintha a következő falattal nem koszolnám össze ugyanúgy újra. Az a vicc, hogy még csak nem is én találtam ki, hogy jöjjünk ide. Még nem volt erőm elmesélni Annának a tegnapi történetet, ami nagyon különös helyzetet idéz elő, ugyanis életünkben először történik meg az, hogy nem avatom be rögtön valamibe. Nem akartam idejönni, vagyis talán akartam, de simán lebeszéltem magamat róla, de aztán jött Anna, hogy pizzát akar enni, és hát... Csak nem mondhatok valakinek nemet, aki pizzát akar enni. Nem érdemes a pizzára éhes embert feldühíteni. Oké, talán kicsit kíváncsi is vagyok, csak ilyen költői dolgok érdekelnek, minthogy máshogy esik-e most a fény Barni hajára, attól, amit megtudtam. Micsoda hülyeség. Elképzelésem naivitásán töprengek, közben Annát figyelem, valamilyen kellően érdektelen dologról beszél, amit minimum százszor hallottam már, ezért a felét ki is zárja már az agyam. Igen, tudom hogyan számolódnak a pontok a felvételin. Igen, tudom, hogy a Bájitaltan vizsgát elcseszte nagyon előző félévben. Nem, nem fog emiatt tönkremenni az élete. Mondanék neki valami megnyugtatót, de tudom, hogy most nem is igazán erre van szüksége, inkább csak arra, hogy ventilálhasson. Így aztán csak majszolom egymás után a falatokat, az én pizzám már majdnem teljesen eltűnt, az övé közben gyakorlatilag még érintetlen. Hát igen, ha folyamatosan beszélsz, kicsit nehéz enni.
Röviden kifejtem, mennyire sajnálom a Bájitaltan vizsgáját, és már éppen arra térnék ki, hogy tudományos konferencián való prezentáláshoz illően támasszam alá, miért nem lesz ebből semmi baj, amikor egyszer csak a szó megáll a számban. Barnabás előbukkan pár pillanatra, én pedig megállapítom, hogy igen. Mármint, hogy határozottan máshogyan csillog most a fény haján. Apró gombóc van a torkomban, rosszul esik hirtelen lenyelni a falatot, mintha megkeményedett volna útközben.
Most veszem csak észre, hogy a helyiség másik felében Odett ül, láthatóan észrevett már engem, ugyanis kendőzetlenül bámul. Gondolom most mocskosul elégedett, hogy a kifejezett tiltása ellenére itt vagyok. Itt tartunk, hogy ő tilt meg nekem dolgokat, én meg engedetlenkedek, kész vicc. Hát kifordult volna a világ a sarkából? Leolvasom az arcáról, hogy mennyire mulattatja a helyzet. Meg azt is, hogy azért kicsit mégsem.
-  Oda nézz - bökök enyhén előre a fejemmel, miközben szólok Annának, hogy ő is észre tudja venni, hogy látogatónk van. Ha Barniról nem is, Odettről azért tud, mégpedig elég sokat, szóval érdemes erre is felhívnom a figyelmét. Közben tehát ő is konstatálja Odett jelenlétét, váltunk egymással egy sokatmondó pillantást, amiben úgy barátnősen minden benne van.
- Most nem megyek oda - mondom egyszerűen, egy kissé nyúlósabb sajtdarabbal küzdve. Az imént elkaptam Barnabás pillantását, nyilván akkor néz ide, mikor éppen belefulladok a nyúlós sajtba, tökéletes. Fanyar a gondolat, talán ez is olyasmi, amivel jó sokáig ugratna, hogyha tényleg a bátyám lenne. Állati kínos amúgy az egész szituáció. Hol Barnit nézem, hol Odettet, az egyikre lopva, elmélázva, a másikra nyíltan, bosszankodva. Annára meg szinte alig, és csak percek kérdése, hogy ezt ő is felfogja, elvégre teljesen egyértelmű.
Utoljára módosította:Angyal Brigitta Sára, 2020. március 29. 22:36
Hozzászólásai ebben a témában

Bánki Barnabás
Előkészítős igazgató, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós



offline
RPG hsz: 423
Összes hsz: 852
Írta: 2020. március 30. 12:45 | Link

Angyal lányok

Hosszú hetek óta nem volt már bent, de ma reggel úgy érezte, hogy végre eljött az ideje annak, hogy benézzen. Szereti ezt a helyet, efelől nincs kétsége, s bár néha kudarcnak és ostobaságnak éli meg azt, hogy átvette, nem adná ki teljesen a kezéből. Ezért is van most az a helyzet, hogy papíron ó a góré, minden fontos dologban neki van joga dönteni, amúgy meg Vendel viszi a hátán a boltot, meg Sonját.
Egy kisebb kupacnyi papírral a kezében fordul ki az irodából, mikor meglátja Odettet, aki éppen a fél világot is megrendeli. Szemöldöke kissé felszökken, s bár nem annyira érne rá, csak azért is közelebb lép, hogy megnézze a pultban ácsorgó fiú tényleg mindent leír-e a hallottakból.
– Mondanám, hogy családi kedvezményt kapsz, de akkor csődbe viszel – néz mosolyogva a szőkeségre, majd elengedi a rendelést felvevőt és a papírokat leteszi a pultra. – Bulizni készülsz és engem ég csak meg sem hívsz? Hát micsoda mostohatestvér vagy te.. – mondjuk nem mostoha, de éppen nem ez a lényeg a mondandóban.
– Mellesleg – hajol kicsit közelebb. - Nagyon creepy módon méreget a csaj - bök fejével Brigi felé, de fejével nem fordul oda. – Esetleg elmondtad neki? –mert, hogy Barni senkinek semmit, mert ez volt a megállapodás. Bánki uraság a jó ember ebben a sztoriban, nem szenved, nem lázad, nem keresgél. Kapott egy aktát, abban le volt írva minden, felfogta, de aztán ennyi. Valószínűleg, ha rajta múlt volna nem is találkoznak sosem egymással.. De hát Odett éppen beléfutott. Van ez így.
Hozzászólásai ebben a témában
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 30. 13:13 | Link

Angyali játékostársak

- Bulizni? Ezt simán egyedül fogom megenni.
Felelem döbbenten, és nem is túlzok. Mert szar kedvem van, és mert sokat szoktam enni. Amióta van ez a farkas dolog annyi energiát elégetek, hogy egy hónapnyi zabálással pótolom. Vagy mindig is zabáltam, csak most már van mire fogni. Szóval igen. Ezt a rendelést magamnak szánom, és nem is merül fel bennem a gondolat, hogy bárkivel is meg kellene osztanom, de ha annyira szeretné, talán adok neki.
- Édestestvér. Mostoha akkor lennénk, ha anyád meg apám összekavarnak, és akkor mi is kavarhatnánk, de mivel ugyanazok a szüleink, így édestestvérek vagyunk. Sad but true.
Sajnálom, hogy ki kell ábrándítanom, de ha már felhozta, hogy rokonok vagyunk, akkor az megkövetel némi pontosságot. Például, ha lehetne gyerekem, akkor egészen biztosan bolond lenne, mert az apja egyszerre lenne a nagybátyja is. Brr... ebbe rossz belegondolni is.
- Kisimult vagy muci, mint akivel nagyon jól bánik egy különleges személy.
Legalább neki legyen jó, ha én éppen szar alak vagyok, és nem jól kommunikálok. Egyelőre még inkább sértett vagyok, mint elismerten hibás, de még túl friss az élmény. Még csak tegnap történt. Elpillantok abba az irányba, ahova Barnabás is, és sóhajtok egyet.
- Istenem, de béna.
Nem hiszem el, hogy nem tud semleges lenni. Rólam fullba senki se mondaná meg, hogy a testvére vagyok, ő meg olyan, mint egy béna stalker, hát az eszem megáll.
- Elképzelhető, hogy tud róla.
Hozzászólásai ebben a témában

Angyal Brigitta Sára
INAKTÍV


Isten Greta Thunbergje by Dusán
offline
RPG hsz: 36
Összes hsz: 145
Írta: 2020. március 30. 19:53 | Link

Tezsvíreim Love

Kicsit megemelem a szemöldökömet a kajamennyiségre, amit Odett elé lepakolnak. Tudom jól, hogy rengeteget eszik, gyakran főzök én otthon, jobban szeretek főzni anyánál (egyes pletykák szerint pedig jobban is tudok...), nem lepnek meg az Odett által elfogyasztott mennyiségek, de azért ez itt mégiscsak kicsit abszurdan néz ki. Látom, hogy ezt Anna is észreveszi és egyet is ért. Amúgy is kezd neki leesni, hogy gondolatban nem egészen az ő vizsgái körül járok, végleg pedig akkor bizonyosodik meg róla, amikor Barnus Odett asztalánál köt ki, én pedig egyre többet és egyre kétségbeesettebben pillantgatok feléjük. Odett rám néz. Rólam beszélnek? Naná, hogy rólam. Istenem ments ki innen, ez annyira marha kellemetlen, jajj... Anna pedig rám is szól. Érdeklődik, hogy mit próbálunk éppen Odettel ennyire lekommunikálni szemmel, és inkább miért nem megyek hozzá oda? Zavarba jövök, így egy pár pillanatra tényleg kizárólagosan a legjobb barátnőmnek szentelem a figyelmem.
- Ja, semmi különös, csak piszkál folyton, bocsánat... Próbálok nem odafigyelni - ígérem meg neki, ez talán megfelelő magyarázat, félig még igaz is. De igazából nem valószínű, hogy nagyon el fogok tudni vonatkoztatni, iszonyatosan szorongató, hogy mégis miről dumálnak ezek itt ketten. Főleg azért, mert nagyon egyértelmű, hogy valószínűleg rólam is. Eleve idegesít, hogy miért engem hagynak ki mindenből? Ez nem fair. És amúgy is, most meg miért tesznek úgy, mintha én lennék a hülye, hát Odett zúdított rám egy ilyen hírt, Bánki meg közölte, hogy hallani sem akar rólunk... Most akkor mégis hogyan kellene viselkednem? Lecsúszok a székben, sóhajtok egyet, próbálok megsemmisülni. Ritka, hogy ennyire behülyüljek valamin, nem tudom hova raktam az általános lélekjelenlétem, de ez valami rémes. Anna már az egészet nem érti.
Hozzászólásai ebben a témában

Bánki Barnabás
Előkészítős igazgató, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós



offline
RPG hsz: 423
Összes hsz: 852
Írta: 2020. április 2. 13:15 | Link

Angyal lányok

Lottóznia kellene, tudta, hogy Odett majd lesz oly kedves és felvilágosítja. Szemöldöke az égbe szökken, a lamentálásra, hogy kavarhatnának, s csak megrázza a fejét, hogy na már csak az kellene ennek a világnak. Másnap meg szétcincált testét a falu határain találnák meg..
- Ja, nem panaszkodom – vonja meg a vállait, s ezzel ő le is kívánja zárni életének ezen része kitárgyalását, mert bár baromi büszke a nőre, aki otthon várja és ápolja, nem dobná be a farkaska karmai közé. Védi, amíg csak tudja.
- Elképzelhető? – táncol vissza tekintete a szőkére, majd karjait mellkasa előtt összefonja.
- S mégis miképpen jött rá? Az arcába ugrált egy villódzó lap, ami azt hirdette, hogy van egy testvére? – mert van egy olyan sejtése, hogyha Brigitta tényleg tud róla, az bizony nem mástól származik, mint Odettől. Nem, mintha Barnabást zavarná ez a tény, csak kezdi egy kicsit kellemetlenül érezni magát.
- Mit gondolsz, meddig fogja ezt csinálni? –néz ismét a hugica felé, majd int neki mosolyogva, had érezze a törődést. Barnabás nem viszolyog vagy haragszik. Ő neki eddig is mindegy volt, hogy húgai tudnak-e róla, léteznek-e. Persze az elején sokkolta a dolog, főleg, mikor kiderült, hogy mindketten itt vannak a faluban, de ma már bőven együtt tud élni a helyzettel.
- Esetleg küldjek neki virágcsokrot, attól jobb lesz? – sóhajtva fordul ismét Odett felé. Tudja Barnabás jól, hogy nem egyszerű ez… Mondjuk még mindig jobb, mintha egy pohár vízzel loccsantották volna arcon, mert kiderült, hogy testvérek. Mintha rajta múlt volna a dolog.. Bánki ráébredt, hogy Merlin nem bottal ver, hanem Angyal lányokkal.
Hozzászólásai ebben a témában
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. április 2. 22:16 | Link

Angyali játékostársak

- Helyes.
Nem, nem fogom firtatni, csak mert nekem elveim vannak a kapcsolatban levés és a megállapodás ellen, az nem jelenti azt, hogy a testvéreimnek, barátaimnak, a szomszéd Juliskának ne kívánjak csupa szépet és jót, házasságot, gyerekeket, meg boldog öregkort. Viszont, bár azt hihetné az ember, hogy olyan vagyok, mégsem nyomulok bele az aurájába, mert érzem a változást, de ezzel együtt azt is, hogy még távolságot tart. Még nem akarja nagydobra verni, és tudom, hogy ezek a dolgok pont az elején kényesek. Nekem nem kell bemutatni ezt, a világ legnehezebb embere vagyok, ha bizalomról van szó.
- Valami ilyesmi történt.
Mennyivel egyszerűbb lenne, nem? Ha odaugrált volna a papír. Vagy véletlenül mondjuk valaki odateszi az ágyára, de nem, nekem még ezt is meg kellett bonyolítanom.
- Csak meguntam, hogy már megint én vagyok a szar, és mindenki rám haragszik.
Van egy pont, amin túl az ember már nem tűr, és amikor imádság közben, kopogás nélkül betrappolt, akkor volt egy olyan pont, hogy simán csak elegem lett. Megesik az ilyesmi, én kérek elnézést, de tényleg. Elpillantok megint Brigi felé, de a nő annyira szerencsétlenül kémkedik, hogy már értem, nekem miért megy ennyire jól a dolog. Édes Merlin, segíts meg.
- Megoldom. Csak vigyázz a kajámra.
Felelem teljes nyugalommal, megtörölve a szám, teljes nyugalommal elővéve a rúzsom, megigazítva a kinézetem, mert azért nem fogok toplisan odamenni a másik asztalhoz. Amint minden tökéletes, még dobok egyet a hajamon, majd felkelve, látványosan ringatva a csípőmet, odalibbenek az én kis cukromhoz.
- Annácska, csini a hajad, jót tett a váltás.
Nem tudom, hogy változott-e, szerintem az is szép, hogy a nevét megjegyeztem, mert azt hiszem, Annának hívják. Negédes hangon dicsérem, bájgombóc mosollyal, majd a húgom felé fordulok.
- Hihetetlen bazd meg, hogy mennyire tapintatosan kezeled a helyzetet, ilyenkor elég nehéz elhinni, hogy a testvérem vagy. Ennyi erővel egész nyugodtan oda is jöhet, és bámulhatod onnan is. Kevésbé lenne gáz.
Még egy kedves mosoly Anna felé, mint aki a legújabb lemezét akarja rásózni, aztán visszafordulva az asztalomhoz megyek. Édes faszom, hát nem hiszem el, hogy nem lehet nyugodtan vacsorázni sem.
- Nem ülsz le, Barni?
Hozzászólásai ebben a témában

Angyal Brigitta Sára
INAKTÍV


Isten Greta Thunbergje by Dusán
offline
RPG hsz: 36
Összes hsz: 145
Írta: 2020. április 2. 22:46 | Link


Továbbra is idegesítő, hogy felém pillantgatnak, amikor Barnabás felém int, akkor pedig végképp kezdek kétségbeesni, hogy mégis mi a szöszt beszélhetnek ezek ketten rólam.
A választ kínosan gyorsan megkapom, amikor Odett odalibben csak azért, hogy mindenféle szégyenérzet nélkül csessze le a fejemet káromkodva és alázzon porig a legjobb barátnőm előtt, aki az egészből persze egy szót sem ért. Általában kettőnk közül én szoktam érzelmileg stabilabban viselni az ilyen helyzeteket, de ez most különösen megvisel, tekintve a helyzetet. Ismered azt az érzést, amikor valakinek a hozzáállása olyan szinten felhúz, annyira igazságtalan és annyira nincs igaza, hogy meg sem tudsz szólalni, csak hápogni magadban mint valami hülye, mert erre egyszerűen mondani sincsen mit? Na, ezt érzem most. Pár pillanatig csak próbálom feldolgozni a jelenetet, aztán gyorsan bocsánatot kérek Annától, megígérem neki, hogy mihelyst tudom elmagyarázom, és Odett után baktatok az asztalhoz.
- Azt hiszem, jó lenne egy dolgot tisztázni - kezdek bele, habár nem emelem meg a hangom, erőteljesen érződik rajta az idegesség - Tény, hogy nem tudom annyira "tapintatosan kezelni", ahogyan te fogalmaztál, nem vagyok sem sunnyogásban, sem titkolózásban, sem hazudozásban olyan gyakorlott, mint ti - már az sem nagyon érdekel kivételesen, mennyire vagyok sértő közben, az igazságérzetem úgy kiabál belül, hogy mindjárt kiveri a plafont - De nem is lenne rá szükség, ha nem kényszerített volna a viselkedésetek ebbe a helyzetbe, ha egyikőtök is szólt volna hozzám egy őszinte szót is, ha ahelyett hogy a hátam mögött mész panaszkodni Odettnek, esetleg velem közlöd, hogy mi a problémád - fordulok immár Barnabás felé, majd a mondatom maradék részével Odetthez - Te meg anyázd le azt, aki kíváncsi rá, mert nekem rohadtul elegem van belőled - fejezem be végül a kis düh-monológomat. Ezzel pedig ott is hagyom őket, nem azért, hogy drámai kilépőm legyen, hanem mert tudom, hogy egyiktől sem sok empátiát remélhetek ezek után, innentől pedig nem igazán hiszem, hogy bármilyen más választ túl jól viselnék. Visszamegyek az Annával közös asztalunkhoz, és közlöm vele, hogy itt az ideje fizetnünk, otthon pedig majd elmesélem neki, hogy mi volt ez az egész. Legszívesebben csak végigbőgném az estét egyedül, és még csak nem is azért, mert ilyen minősíthetetlenül viselkednek, hanem azért, hogy engem ennyire kihoztak a sodromból. Isten összes ereje nem elég ehhez a családhoz.
Hozzászólásai ebben a témában

Bánki Barnabás
Előkészítős igazgató, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós



offline
RPG hsz: 423
Összes hsz: 852
Írta: 2020. április 3. 00:23 | Link

Angyal lányok

S szeme előtt éppen egy olyan jelenet zajlik, melyet még álmaiban sem mert volna elképzelni. Odett alpári stílusban beszél Brigivel, ami azért Barnabás ízlésének nagyon nem felel meg. De nem szól közbe, csak nézi őket, nézi, hogy a szőkeség visszalibben, nézi ahogy a húg követi. Közben eszébe jut, hogy Annienek mennyire igaza volt, mikor otthon marasztalta, hiszen kell a fenének egy ilyen nyilvános tini komédia.
Barnabás szépen végig hallgatja a sértődött fröcsögést, de egyetlen egy szóval sem kommentálja azt, csupán sóhajt. Tekintete a két Angyal lány között cikázik. Nem azért nem szólal meg, mert nem lenne mit mondania, hanem azért, mert nem kíván olyan képet mutatni magáról, ami nem ő.
Bánki Barnabás nem áll bele felesleges vitába, hagyja, hogy a másik fél kipattogja magát és ennyi. Ő nem kezdi egyiküket se sértegetni, holott kapott mindkét lánytól. Barnabás csupán megmasszírozza ah orrnyergét, majd magához veszi az iratokat amikért befáradt.
- Hát köszönöm szépen ezt a csodálatos bemutatkozást - intézi szavait Briginek. Hangja nem gúnyos, felettébb higgadt, még egy mosoly is ott csücsül arcán.
- Élmény volt ismét - szól immár Odetthez, aztán int mindkettejüknek. Ő távozik, köszöni szépen nem kér az ilyesfajta viselkedésből.
 
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed