36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Weiler Dante
Független varázsló, Animágus, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 213
Összes hsz: 845
Írta: 2020. március 18. 19:46 | Link

Odett
-megjelenés-

Nos, mondhatni ennyire "olcsó" mondhatni randija sem volt még soha, de már az induló kanyarból nem stimmel ez az egész mondat. Egyrészt, valószínűleg, ha mar előhozakodik Odettnek a szándékával, máris kevésbé lesz pénztárcát kímélő ez a kis ülés. Csak pozitívan a jövőbe, ugye. Másrészt pont ezért, mert konkrét célja van, nem igazán tekint erre úgy, mint egy.. randi. Hogy ez megváltozik-e és képes lesz-e tárgyilagos maradni majd akkor is, mikor a 'híresség' vele szemben ül majd, jó kérdés, de az a helyzet, már jó ideje nagyobb problémái vannak annál, minthogy a gyönyörű megjelenés elvegye az eszét. Na persze, ha nincsenek a képben véla gének, azokkal inkább nem szívesen keresztezné az útját mostanában.
Egészen más génekre "hajt" pillanatnyilag, hangozzon ez bármilyen szörnyen vagy kellemetlenül. Pontosan és időben érkezik, nem előbb és nem később, mint ahogy megbeszélték. Korábban küldött egy baglyot Odettnek, hogy hol és milyen névre foglalt asztalt maguknak. Remélhetőleg az lány nem veszi magára, hogy nem gördül be a háza elé egy mugli járművel, amivel aztán megtesznek három utcát a pizzériáig. Sok értelme nem lenne. Míg Odett fel nem bukkan, maga elé húzza az itteni étlapot és azt kezdi egykedvűen böngészni.
Hozzászólásai ebben a témában
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 18. 20:31 | Link

Dante
Csak a ruha, jobb oldalon combközépig felsliccelve

Soha életemben nem mentem el senkivel, aki fizetett érte. Sőt, tovább megyek, soha életemben nem randiztam még. Ahhoz képest, hogy a szüleim szerint egy orgiázó ribanc vagyok, egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányszor kerültem szexhelyzetbe. Igen, egyszer. Aztán bumm, meg is haraptak. Nem nagyon van nagy karrierem ezen a téren, és őszintén meglepett, hogy Dante tette rám akár csak egy knútot is.
Cuki srácó, csípem a göndör fürtjeit, szóval meglátjuk, hogy pontosan mit is szeretne. De ez egy randi, még ha fizettek is érte, szóval egy kicsit megadom a módját, hogy zavarba hozzam, és belepréselem a melleimet abba a hihetetlenül szexi ruhába, amit egyszer titokban vettem meg, miután végigültem egy maradoni hosszúságú misét. Sosem volt rajtam, mármint a próbáláson kívül, és inkább tűnik egy rossz lány mindennapi viseletének, mint egy katolikus vérfarkasénak, de hát ilyen ez. A hosszú fehéresszőke fürtöket begöndörítettem, felugrott hajam így csak a könyökömig ér, a hosszú pilláthoz egy kis fekete festéket, némi csillámot és egy szép cicaszemet produkáltam, míg a számat olyan sötét vérbordóra kentem, hogy a vámpírok sírva könyörögnek a receptért.
Hát így indulok neki annak, hogy életem első randevúján arassak. Először késni tervezek, de alkatilag alkalmatlan vagyok a női öt percekre, mert az öt sosem öt, én meg annál kíváncsibb vagyok, mint, hogy öt percig még húzzam az agyát, így hát nagyjából egy perccel utána lépek be a helyre, és amint a pincérfiú álla a helyére bandukol, illően ringatva a csípőm lépek oda az asztalhoz, a tízcentis kis sarkaimon magabiztosan suhanva a sráchoz.
- Weiler úr, micsoda megtiszteltetés, hogy engem választott.
Ajkaim játékos, ravasz mosolyba ívelnek, ahogy végignézek rajta. Jól állunk egymásnak, mi tagadás, és remélem, hogy megfelelően elkápráztatom már most is.
- Szóval, mit játszunk?
Ülök le vele szembe, úgy, hogy a keresztbe pakolt lábaim egész véletlenül végigsimítsanak a vádliján. Hoppá.  
Hozzászólásai ebben a témában

Weiler Dante
Független varázsló, Animágus, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 213
Összes hsz: 845
Írta: 2020. március 21. 17:48 | Link

Odett
-megjelenés-

Valahogy teljesen tipikus és jellemző elgondolás volt Dante részéről, hogy míg a saját céljaira és szándékaira koncentrált, teljesen elment amellett a tény mellett, hogy a parti másik tagja tényleg randiként fog tekinteni a találkozóra. Mondaná, hogy ezt belekalkulálta, de... nem. Ahogy felpillant az itallap listájáról, mikor meghallja a tűsarkak koppanását a közelben, úgy egy pillanatra meg is kell állnia. Szerencséjére-vagy-sem, sosem volt az a fajta, aki látványosan mutatta volna ki a reakcióit, már ha az erőszakra való hajlamát nem számítsuk, ami tulajdonképpen önmagában is látványos. Ha más nem is, de az eredmény az szokott lenni. Ilyenről most azonban szó sincs. Ösztönösen siklik végig a tekintete az előtte állón tetőtől talpig, nem véletlen, a sötét ruhaanyag és a lány bőrének kontrasztja, illetve az a néhány ügyesen elhelyezett neonszín tökéletesen irányítja a percepcióját.
Nos, nem erre számított. Mármint nem voltak olyan hervasztó elvárásai sem, minthogy Odett majd szakadt farmerben és tegnapi gyűrött pólóban fog beállítani, de azért ez sem szerepelt az elképzelései közt. Egy-két másodperc erejéig meg kell állnia, míg feldolgozza a látványt - és sikerül összeszedett és átlagosnak mondható attitűdöt felvenni magára.
A vele szemben lévő üres hely felé int, az itallap egyelőre elfeledettek fekszik vissza az asztalra, míg Dante Odettel van elfoglalva. A lány leül vele szemben, az asztal alatti érintés kifejezetten váratlanul érkezik, a bátor manőver nem olyasmi, ami bevett szokás lenne, főleg nem első találkozásnál. Dehát, amire Dante készül, az sem kifejezetten az. Egy hangsúlyos "i know what you did there" pillantást érdemel a mozdulat a fiú részéről Odett felé. Nincs kifejezetten ellenére a reakciói alapján, nem fintorog és nem húzódik el, ugyanakkor ezzel ellentétes, egyértelműen lelkes jeleket sem ad, látszólag sikerült összeszedettnek maradnia, mégha az érdektelenség teljes lazasága hiányzik is belőle. Mert őszintén, meglehetősen nehéz érdektelennek maradni.
- Akármit is, látom, te felkészülten érkeztél. Lehet, hogy alulöltöztem ehhez a ma estéhez. - Bár a mondat tartalma feltételez valamicske kétkedést vagy bizonytalanságot, ezt a hangszíne egyáltalán nem tükrözi, inkább csak retorikai eszköznek használhatja, puszta szófordulatként, nem valódi aggodalom kifejezésére.
- Köszönöm, hogy eljöttél. Kifejezetten rendhagyó módon sikerült megszervezni, de .. - megvonja a vállát és nem túl széles mozdulattal széttárja a kezeit.
- A lényeg, hogy itt vagyunk. Milyen italt kérsz? Megvártalak a rendeléssel.. - Azért az a helyzet, hogy Dante nem valami tizenötéves kamasz már, hogy cselekvésképtelen nyáltócsát csináljon belőle a látvány, a szavai és mozdulatai összeszedettek, még ha a néha feltűnésmentesen (és még az is lehet, hogy öntudatlanul) elkalandozik is a tekintete.
Hozzászólásai ebben a témában
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 21. 18:15 | Link

Dante

Ajkaimon pihenő mosolyom szélesebbre húzódik, ahogy nézem, ahogy néz, és látom, ahogy lát. Máshogy néz, mint mások, és nem tudom még, hogy ez mit is jelent, de izgat. Izgat a tudatlanság. Izgat, hogy tudjam, vajon mi jár a fejében. Ő nem olyan, mint mások, és ezt nagyon élvezem. Szeretném tudni, hogy mit lát, amikor rám néz, és valahol mélyen, a bőröm alatt bizseregve tudom, hogy ma még megtudom, minek köszönhető ez a különleges alkalom.
- Lehet, hogy szándékosan túlöltöztem.
Vetem fel az opciót, mint egy mellékesen megemlítendő a lehetőséget, hogy minden centi, amit lát, egy gondosan megtervezett összeállítást rejt. Megvallom, erről van szó, minden centiméter tudatossan néz ki úgy, ahogy. Nem, ez nem feltétlen a szex, ez játék. Imádok játszani, és szeretem, ha a másik fél is. Weiler Dante pénzért hozott el ma magával, ezek szerint ő a fehér bábuk ura, míg én a feketéket mozgatom a táblán. Vajon melyikünk szerzi meg a királynőt?
- Hogy elvárd, a vetkőzést.
Széles mosolyom mögött egy pillanatra megvillannak a fogaim, de aztán újra visszarendeződik könnyed mosollyá, szemeim reménytől csillognak, és csak remélni tudom tényleg, hogy valóban ez több, mint a legtöbb esetben. A szerelemféltést kizárhatjuk, hisz ő és én sosem voltunk egy pár, és nem tartom valószínűnek, hogy opcionális párkapcsolatként tekintene rám, szomorú lenne, ha azt hinnő, és pár sarló elég ahhoz, hogy az oldalán lépkedjek büszkén, mint egy nő, aki csodálja a férfit. Dante nem ilyen. Dante jászik, és remélem, hogy én is vele játszahatok.
- Meztelenül az emberek kényesen egy szintre kerülnek, sebezhetővé válnak. Leegyszerűsödnek. Csak vér, csont és hús. Semmi cicoma.
Arra, hogy nem rendhagyó módon találkoztunk, kuncogni kezdek, mert ez fájdalmasan igaz, valóban nem így szoktak az emberek indítani a másik felé, de én jelentkeztem erre az egészre, és nekem ezzel az égvilágon nincs semmi bajom sem.
- Megvásároltál magadnak három órára. Vodakszódát, ha van. Ha nincs, akkor hagyományos limonádét.
Nem kell megnéznem az itallapot, jártam itt párszor, csak azt nem tudom, hogy erre az alkalomra van-e valami extra, amivel szolgálni tudnak, de az biztos, hogy semmi szerelmi puncsot nem szeretnék inni. Nem fogok magamból hülyét csinálni. Viszont játsszunk!
- Hol végződik a mai este?
Hozzászólásai ebben a témában

Weiler Dante
Független varázsló, Animágus, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 213
Összes hsz: 845
Írta: 2020. március 21. 18:55 | Link

Odett
-megjelenés-

Legalább nyílt kártyákkal játszik, úgy tűnik, Odett meg sem próbálja elleplezni a szándékait. Ez annyiból megkönnyíti a mai estét és úgy egyáltalán a vele való beszélgetést, hogy ezek szerint nem kell felesleges körökre, tettesékre, kéretésre számítania. Meglepően jól képes kezelni az embereket, ha nem idegesítik fel vagy nem próbálgatják a türelmét nyilvánvalóan őszintétlen, erőltetett játszmákkal. "Mondok valami önérzeteset, de közben odatolom magam" vagy épp "a könnyen haphatót adom, de az utolsó pillanatban mégis erkölcsös vagyok" - nem, ezek a következetlen viselkedésformák csak a legrosszabbat hozzák ki belőle, és őszintén elveszik a kedvét bármilyen interakciótól.
Szerencsére ezek szerint ma nem kell erre számítania, ami kimondatlanul is egyfajta megkönnyebbülést jelent.
- Gondolom, nem mondok újat, hogy ezek az erőfeszítések egyáltalán nem mentek kárba. - Eszébe sem jutott, hogy ő ma Angyal Odettre megpróbáljon az alapvető meggyőzési formán túl másként hatni. Túlzottan elmerült az eredeti szándékban, de a lány viselkedése és ahogy ott ül előtte abban a feszes ruhában, kétség kívül nagyon is megsokszorozták az esetleges opciókat.
Furcsa lány. - dünnyögi a gondolataiban szórakozottan az Alkimista, őt szórakoztatja egyrészt a különös párbeszéd, másrészt tökéletesen érzékeli Dante pillanatnyi megingását. A káröröm mindig is kellemetlen mozgatórugója volt a kis kapcsolatuknak.
A lány első kérését, vodkaszódát kér ki, illetve akkor mág magának is, ez a legegyszerűbb - egyébként sem akar sem fancyzni sem üzenetet közölni a maga italválasztásával, ez a legsemlegesebb lehetőség.
- Úgy gondolom, hogy ebben a helyzetben is csak az válik sebezhetővé, aki az akar lenni. Már ha nem a fizikai részét nézzük. - A fizikai sebezhetőségről elég egzakt véleménye van, de azt inkább nem fejti most ki. Még ő maga is tudja, mennyire nyersen hangzik, hogy ha valaki lecsupaszítva gyenge a másik fél erejével szemben, azon nem feltétlen segít néhány plusz réteg. Tökéletesen ismeri az érzést, mikor lefog valakit, aki kényszerűen és reménytelenül vergődik a szorításában, tudja milyen elemi és letaglózó lehet a fizikai erőfölény. Még akkor is, ha ő általában nem az elszenvedő oldalon volt.
- Ne vegyük úgy, hogy megvettelek, az az árverés egyébként is bugyuta ostobaság, ahogy van, még ha a cél nem is értelmetlen. Mondjuk inkább úgy, hogy apropónak és indoknak pont megfelelt a mához.
Azért ugyanmár, a legolcsóbb prostituált is magasan efelett az összeg felett van, ez csak valami jelképes gyerekjáték volt, semmi több.
- Rád bízom, hol végződjön, ugyanis elsősorban én akartam találkozni veled egy konkrét kéréssel. - Nem nagyon akarja feleslegesen húzni az időt, már csak azért sem, nehogy úgy csapódjon le Odettben, hogy a kérésének felvezetéseként szolgál az esetleges flört, először a lényegre tér, minden más pedig tulajdonképp Odett szándékai szerint mehet tovább. Az is benne van, hogy fel fog háborodni annyira, hogy feláll az asztaltól és itthagyja.
Nos, legalább a vodkaszóda még nem jött ki, azzal nem tudja leönteni.
Utoljára módosította:Weiler Dante, 2020. március 21. 19:01
Hozzászólásai ebben a témában
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 26. 23:26 | Link

Dante

- Tisztában vagyok az adottságaimmal.
Reflektálok az erőfeszítéseimmel kapcsolatos észrevételére, és örömmel konstatálom, hogy ha úgy van, képes vagyok meghódítani őt. Nem hódító szándékkal érkeztem, de valljuk be, az este partnerétől is függ a szett, és amikor megláttam, hogy Dante az, aki lecsapott rám, megmozgatta a fantáziámat a miért. Valljuk be, a szex és a randi a vérfarkassal előkelőbb helyet kapott, mint a sztárkodás, és ez már önmagában is örömmel töltött el, mert legyen akár szex, akár vérfarkasság, azok mögött inkább ott van az ember, mint a díjak mögött. Vannak számaim, amiket én írtam, és vannak számaim, amiket a számba adtak. Nyertem már ezzel is, azzal is. Viszont összességében a dalok azok, amik mögött a legkevésbé ott vagyok én. Amióta a kór a testemben van, inkább a farkast és a belőle fakadó hullámzó érzelemvilágot tekintem sajátomnak, nem azt, aki korábban voltam. Hogy miért is érzékeny egy hívő katolikus lány kapcsolata Istennel, hát ezért.
- Tény, de vegyük figyelembe az átlag ember szenvedés-faktorát. A rejtett igényt a kiszolgáltatottság érzésének átélésére. A társadalmunk, ha tetszik, ha nem, a negatív érzésekből táplálkozik. Kutatások bizonyítják, hogy a szenvedést sokkal inkább át tudjuk érezni, sőt, magunkévá tudjuk tenni, mint az örömet. Ez valahol egy elborzasztó tény.
Nem az olyan embereknél, mint én, és talán nem is olyanoknál, mint ő. Az én érzelemvilágom eléggé gazdag, a túlzott hisztériától elindulva, a nagyfokú leszaráson át, egészen a fékezhetetlen örömig. Néha olyan, mintha egy kibaszott hullámvasúton ragadtál volna egy váratlan zombiapokalipszis idején, és az a gyökér kezelő elfelejtette volna kikapcsolni, mielőtt megették. Te meg csak mész és mész a már ismert pályán, de, hogy ne hagyd, hogy szétund az agyad, meglepődsz még a váratlan kanyaroknál. Mindezekkel együtt azonban, nagyon szeretek önmagam lenni, és a világ minden kincséért sem cserélnék senkivel.
- A licit szexista, de nem biztos, hogy rossz. Én imádtam a marakodó férfiak látványát, és örültem, hogy nem én voltam az alanya. És értem a jó célt, de kiröhögtelek volna, ha ennél többet áldozol rám.
Valljuk be, tényleg így lett volna, mert én olyan lány vagyok, aki elé, ha odaáll, akkor is megiszok vele egy vodkaszódát, viszont tény, hogy a körítés magáért beszél, és olyan emlékké válik, amin majd jó lesz egyszer-egyszer megállva mosolyogni. A pult felé pillantok, és látom, hogy most mindenki pörög, visszafordulva pedig, őszinte érdeklődés fut át az arcomon, és állapodik meg felcsillanó tekintetemben.
- Kéréssel. Mit tudok én nyújtani neked, amit más nem?
Hozzászólásai ebben a témában

Weiler Dante
Független varázsló, Animágus, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 213
Összes hsz: 845
Írta: 2020. március 28. 23:57 | Link

Odett

Bólint a lány szavaira - nos, azt látja, hogy tisztában van velük. Azt is, hogy él is velük, elég aktívan. Azért a viselkedésével ettől függetlenül Dante azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy a beismert tény nem sokat változtat a lánnyal való kommunikációján. Nem fogalmaz óvatosabban a szokásosnál, nem kerülgeti a témát, csak azért, hogy flörtöljön vele. Odett nyilvánvalóan és egyértelműen gyönyörű, ebben a ruhában pedig kár is lenne tagadni, lennének ötletei a beszélgetés helyett, ám ez mégsem veszi át az irányítást a döntései - és úgy az egész jelenet felett. Lehet, hogy hirtelen haragú és nem a legszofisztikáltabb ember az iskolában Dante, ugyanakkor nem is valami ész nélküli kisfiú, akit teljesen ledönt a lábáról a tény, hogy egy nő bejön neki.
- Nem hittem volna, hogy esztétikaelméletről fogunk beszélgetni, de végülis érdekes felvetés. Elhiszem, hogy bizonyos ösztönök és indíttatások végett erősebb hatással vannak az emberekre a negatív ingerek. Részemről azért a kiszolgáltatottságot inkább meghagynám másnak.
Ennyi, egyszerűen neki a sebezhetőség, mint olyan.. nem, túlzás lenne azt mondani, hogy lenézendő, bár tény, hogy a számára kiszolgáltatott emberekre hajlamos a pillanatnak megfelelően nem egyenrangúként tekinteni. Semmi magasztos, semmi igazán elvont tartalom nincs mögötte, lehet, hogy fél óra múlva már ismét ugyanúgy fogja kezelni és úgy gondol majd róla, mint valaki egyenlő. De amíg a markában tartja, amíg egy mozdulattal bánthatná, rászoríthatna, eltörhetné, amíg ki van szolgáltatva az erejének vagy neki, addig, abban az adott pillanatban, ott és akkor a szerepek nem egyelőek. Ez persze az ő régivágású véleménye csak.
- Egy ürügy megért három sarlót. - Igen, ez így igazabb, mint arról beszélni, hogyan vette meg Odettet. Dante sem így tekintett rá az elejétől kezdve, a fiú legfeljebb ürügyet vásárolt. Annak pedig ez az árfolyam, reálisnak tűnt. Azért meglepő, hogy nem licitált rá más, lehet, hogy 1-2 visszafogottabb emelés után hagyta volna inkább. Viszont nem tette senki, és ez most így jó is. Legalábbis neki.
Miután látja, hogy elnyerte Odett kifejezetten célzott érdeklődését a felvezetésével, nem is nagyon húzza tovább az időt.
- Nos, hallottam már dalaidat, amelyek alapján nem igazán titkoltad, hogy vérfarkas vagy. - Egy egész rövid szünetet tart, meghagyja Odettnek a felkészülést, mert nem tudja, miként áll a témához a lány, mennyire szereti vagy nem szereti, ha más felhozza. Ez a várakozás azonban csak a szükséges illem, az a muszáj-szünet, ami kell Danténak is ahhoz, hogy effektíven folytathassa.
-  Én aktívan foglalkozom bájitalokkal és bájitalkomponensekkel, a likantróp szőr és nyál pedig elég ritka és elég drága alapanyag, főleg, ha az átváltozás után 24 órán belül gyűjtik össze. Arra szeretnélek kérni, hogy engedd, hogy elkísérjelek legközelebb teliholdkor, így könnyen időben be tudok gyűjteni komponenseket.
Ez volt a lényeg, ami miatt idehívta a lányt. Most kiderül, mennyire veszi sértésnek vagy mennyire veszi magára, hogy egy ennyire anyagi és ennyire nyilvánvalóan más jellegű indokok vezérelték Dantét, mint a randi vagy a rajongás.
- Mivel az ebből készülő italok is drágák, nem ingyen kérném, az elkészült adagokból adok néhányat cserébe. Van olyan főzet, ami biztos vagyok benne, neked is hasznodra válna. - Hűvös, ésszerű és megfontolt ajánlat, nem egyszerűen csak könyörögni vagy "adományt" kuporgatni jött ide.
Hozzászólásai ebben a témában
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 29. 00:26 | Link

Dante

- Mivel nem járhattam iskolába, sokat olvastam, de sosem volt senki, akivel megvitathassam az észrevételeimet, viszont bármikor fel tudom sorolni azokat a színeket és anyagokat, melyek tökéletesen bőrtónus-kompatibilisek velem.
Mit is lát az átlag ember, ha rám néz? Ha ismer, nem élőben, hanem, hogy tudja, hogy ki vagyok, akkor az elkényeztetett picsát, aki pár lemezt végigkornyikált, miközben a lemezkiadóban dugták, és most nagyra van magával, mert valami csoda folytán külföldön is meg bírták hallgatni, de amúgy semmi más, csak egy lány, szokatlanul nagy arccal. Aki meg nem ismer még annyira se, hogy el tudjon helyezni a térképen, az egy túlsminkelt, fehéresszőke hajú, buta libát lát, akinek biztos, hogy a kedvenc színe a rózsaszín, és nem eszik többet egy salátánál, mert vigyáz a vonalaira. Az olyan lányok észre sem veszik, ha kihasználják őket szexuálisan, és ha a falu szajhájává válnak. Nem sokan ismernek, ez valahol az én hibám, valahol nem, de jelen pillanatban élvezem, hogy Dante reflektál az elhangzottakra.
- Valóban nem.
Bár ha hiszi, ha nem, meglepően kevés ember jött rá erre a számokból, mert valahogy ha valaki nem a vidám szerelemről énekel, akkor biztos, hogy a szomorú szerelemről teszi, pedig ez nem igaz. Számos más téma is van a világon, amiről érdemes dal írni, és tagadhatatlan, hogy az én számaim a vérfarkaskórról szólnak, és arról, hogy én is változtam általa, hogy bár fáj, de erősít is, hogy sosem fogom elfelejteni, hogyan kaptam meg. Oké, végül is, szólhat az igaz szerelem elvesztéséről is, gondolom az is ennyire fájdalmas. A mosolyom lankadatlan, a szememben érdekelődés csillan, mert ötletem sincs, hogy ezért miért érte meg még mindig kiadni pár sarlót. Simán meg is kérdezhetett volna valamelyik órán, vagy szünetben, amíg a tanárra várakozunk.
- Begyűjtöd és belehalsz, mert felfallak. Ilyenkor eléggé megnő a gyilkolási vágyunk, és szeretünk embereket fogyasztani.
Nem mintha megettem volna már bárkit is, de valljuk be, a világ legnagyobb baromsága erre igent mondani. Nincs az a pajzsbűbáj, ami védi őt, miközben arra hajt, hogy egy üvegcsébe köpjek. A jelenet nagyon megmosolyogtat, de valljuk be, erre nem sok esély van. Értem én, hogy rellonos meg bátor, de na, azért mindennek van egy ésszerű határa, és Kazanov akkor tényleg nagyon csúnyán nézne rám, és nagyon csúnyán szólítana meg, ha engednék neki. Holy shit, minek gondolkozok ezen? A válaszom totális és egyértelmű nem. Eszemben sincs egy embert ennek kitenni.
- Különben is, én gyantáztatok, tök pucér farkas vagyok.
Jó, ez meg nem igaz, de valamivel oldanom kell a feszültséget, ami hirtelen keletkezett bennem arra, hogy eljönne velem a következő teliholdkor, és játszaná a Helyszínelők legújabb részét. Farkaskoma, farkaskoma, nagyra tátsa, ott a nyála. Nem vicces, nagyon nem vicces, én nem öletek meg senkit saját szórakozására.
- Gyakorlatilag tesztelnéd, hogy mi milyen hatással van rám. A kecske is jól lakik, a káposzta is megmarad. Okos. És mi van, ha nekem van ezen kívül is egy kérésem?
Hozzászólásai ebben a témában

Weiler Dante
Független varázsló, Animágus, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 213
Összes hsz: 845
Írta: 2020. március 29. 00:42 | Link

Odett

Nem húzza fel magát a lány egyelőre teljesen elutasító válaszán. Már csak azért sem, mert annyi információ alapján, amely egyelőre a másik rendelkezésére áll, teljesen felelőtlen döntés lenne igent mondani. Nem baj, legalább hallotta egyenesen Odett szájából, hogy józanul áll a vérfarkas létéhez és hogy ez milyen kihatással lehet másokra. Ugyan eszébe sem jutott vizsgáztatni a lányt, de azért ez a megállapítás és ez a tapasztalat frissítő és némiképpen megnyugtató. Egy kicsit elmosolyodik a magyarázatra, miszerint belehalna, közben megkapják az italukat.
- Igen, ezt pontosan tudom, de nem kell aggódnod. Csak az emberek irányába érvényes az agresszió.. mondjuk a vámpírokat nem tudom, hogy képes-e megkülönböztetni egy likantróp teliholdkor az embertől, de.. a lényeg ugyanaz. Emiatt nem kell aggódni...
Ezen a ponton beleiszik a saját italában és elégedetten hátradől ültében. Néha kifejezetten örül, hogy beletette annak idején azt a sok energiát a tanulásba és többször is nekifutott az animágia elsajátításának.
- Állatokra viszont nem támadtok, nekem pedig van animágus alakom, amivel elkísérhetlek. Nincsenek öngyilkos vágyaim és gondolataim, hogy így.. - fél kézzel maga felé int. - .. induljak útnak teliholdkor egy farkas társaságában.
Ez némiképp talán megváltoztatja a körülményeket és a feltételeket, elvégre: máris kisebb a kockázati faktor. Nem ritka, hogy likantrópokat a beharapásuk után animágusok felügyelnek az első néhány teliholdjuk alatt, pont ezen okból kifolyólag.
- Szép mentés, bár van némi gyanúm, hogy nem a farkasalakodra vonatkozik a kijelentés. - Annyira nem az ő asztala ilyen témákat feldobni, és mentségére legyen szólva, most sem ő tette, hanem Odett! Viszont reagálni és válaszolni márpedig igenis fog, ha esélyt adnak rá.
- Bevált bájitalokra gondoltam pillanatnyilag, de ha vállalnál tesztelést is, az olyan meglepetés, amire nem számítottam. És nyilvánvalóan nem is utasítanám el.
Mi? Hogy nemet mondani arra, ha valaki saját maga menne bele, hogy tesztelje a főzeteit? Vérfarkasként? Van ebben valami olyasfajta thrill, olyan izgalom, amit lehet, csak a tudósok és kutatók éreznek át igazán. Észre sem veszi, de ismét előrébb dől, a gesztusai és testbeszéde árulkodik arról, hogy nagyon is érdekelt a beszélgetésben és Odett.. nos úgy tűnik, nem csak megjelenésében, de reakcióiban is.
- Attól függ, mi lenne az a kérés?
Hozzászólásai ebben a témában
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 29. 11:02 | Link

Dante

Elgondolkodtató a vámpír-ember-likantróp kérdéskör, egy pillanatnyi csendbe is burkolózom, aztán, végiggondolom az opciókat és a miérteket, pillantok fel rá ismét.
- Véleményem szerint, igen. Noha úgy vélem, még nem találkoztam eggyel sem átváltozásaim során, a vámpírok szíve nem dobog, ereikben nem buzog a vér, a szaguk nem emberi. Mi igazából erre gerjedünk, a forró vérre, a meleg emberi testre, a szívre. Ha ember van a közelemben, a fülemben kezd lüktetni a vágy, hogy végezzek vele. Szerintem a vámpírokra ugyanúgy lényként tekintünk, mint egymásra.
Persze ez csak feltételezés, rendesen akkor nyilatkozhatnék az érzésről, amikor már megtapasztaltam, de nem tudom, hogy mászkál-e a környéken vámpír, velük is annyira elfogadóak, mint velünk, holott esetünkben menetrendszerű a történet, hiszen amint jön a telihold, átváltozunk. Másfél nap hiszti előtt meg utána, a többi napon viszonylag normálisak vagyunk.
- Animágus?
Végignézve rajta, próbálom kitalálni, hogy mi is lehet Dante, milyen állat az, ami tökéletesen beleilleszkedik a környezetbe, és mégis képes útra indulni egy vérfarkassal. Talán hiéna vagy róka, esetleg szürke farkas. Elképzelésem sincs, hogy mennyire rossz úton járok, hiszen már a környezetbe illeszkedéssel csúnyán mellélőttem. De elismerően bólintok, Dante tényleg a végsőkig elmegy ezek szerint, jobb lesz erre odafigyelnem a későbbiekben.
- Legyen. De ha valami idegesítő állattá válsz, akkor ugyanúgy megeszlek. Mint egy gyenge akaratú vega, amikor beszabadul a mekibe.  
Csak, hogy értse, ha kell, én is tudok kivételt tenni. Amikor a húgom után indultam, mielőtt ide kerültem volna, megöltem egy őzikét, és erre nem vagyok büszke, de amíg az állat foglalt le, a gyilkolás, addig az emberek arrébb mentek. Nem akartam börtönbe kerülni, és most nagyobb börtönben vagyok, mint hittem.
- Baromira sokat elvettek tőlem azzal, hogy bezártak ide, és unatkozom, szóval miért is ne.
Én nem mozdulok, teljesen nyugodtan mondom ki, hogy kísérleti nyúl lennék, már ha rögtön nem ölöm meg az elején, akkor oda a közös biznisz, amúgy is érdekel minden, ami ritka, ami új, ami veszélyes, és ahogy a jelenlegi szénám áll, teljes mértékben ráérek. Tényleg nagyon unatkozom. A kérésem szörnyen egyszerű, kellemetlen, hogy ilyet kell tennem, mert ezzel hivatalosan is a lúzerek közé sorolom magam, de muszáj megtennem, mert ha nem, akkor rendesen elszomorodok egy olyan tanévtől, mint a mostani volt. Ujjaimat összeérintem, majd elengedem, majd újra, miközben leküzdöm a kínomat, és ki tudom mondani a kérésemet.
- A következő két tanévben legyél a padtársam.
Hozzászólásai ebben a témában

Weiler Dante
Független varázsló, Animágus, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 213
Összes hsz: 845
Írta: 2020. március 29. 16:50 | Link

Odett

- Ahm, értem. Nem voltam egészen bizonyos benne, ilyen szempontból hogyan működik. - Ilyen részletekbemenően ugyanis kevés könyv vagy tanulmánykötet ír a dologról, Dante pedig talán először beszélget személyesen vérfarkassal. Nem is nagyon titkolja, hogy ez már önmagában érdekes társalgási alap, függetlenül attól, hogy Odett mennyire komfortos a témával.
A visszakérdésre feleslegesnek érzi még egyszer elismételni, valószínűleg csak költői vagy retorikus az is, így mindössze bólint. Konkrétan látni Odett arcán, hogyan változik meg a magatartása: hogyan változik a teljes és totális elutasítás elgondolkodó, várakozó álláspontra. A poharának szélén húzza végig egyszer-egyszer a mutatóujját, ezzel letörölve róla a hűvös ital miatt lecsapódott cseppeket.
- Az elmondásod alapján, hogy miért lelkesedtek, nem fog gondot okozni az alakom. Minden, csak nem melegvérű, porhanyós.. - Itt azért muszáj szélesebben elvigyorodnia. Bizonyos okok miatt egy időben kifejezetten nem örült az alakjának, elvégre az elrontott az átváltozás miatt olyan körülményeket hozott be az életébe, amelyek nem feltétlen kellemesek. Lehetett volna rosszabb is mondjuk.
- Nem hiszem, hogy az európai vérfarkasok szívesen fanyalodnának rá a kajmánhúsra. - Arról nem is beszélve, hogy ha mondjuk birokra kelnének, bár esélyesen a farkas nyerne termetéből és mágikus előnyeiből adódóan, de azért komoly sérüléseket tudna szerezni a krokodilféle állkapcsától és tűhegyes fogsorától.
- Akkor legyen, véletlen sem mondanék nemet egy ilyen lehetőségre. - De azért okosnak kell lennie. Biztos a tudásában és a szakértelmében, de ha tesztelni is akarnak, az nem szakértelmen fog múlni, legfeljebb hipotézisek helyességén, illetve a szerencsén. Lehet, nem lenne hülyeség erről írnia valamit és aláíratni azt Odettel, csak a biztonság kedvéért - nyilván rá vonatkozó kitétellel együtt.
- Ebben az esetben készíteni fogok egy nyilatkoztatot, amit majd átnézünk együtt, mindkettőnkre vonatkozó kitételekkel, és amennyiben neked is megfelel, aláírjuk. Nem tervezek mondjuk semmilyen komolyabb vagy ismeretlenebb variációval próbálkozni, de így a legbiztosabb.
Tényleg nem fog, azért az még elég tiszta számára is, hogy így a húszas évei elején még nem valami nagy felfedező, még ha jó érzéke is van hozzá és.. nos, ott az Alkimista is. (Aki nem mellesleg azóta, hogy Odett felajánlotta a kísérletezés lehetőségét, furcsán csendben van, mégis érzékel felőle valami kitörően intenzív izgatottságot.) A kérést pedig valóban érdeklődve várja, nehéz elképzelni, hogy mire lehetne a lánynak szüksége tőle - az eredmény pedig teljesen egyértelműen meglepi, ami ki is ül az arcára rögtön aztán, hogy Odett a mondata végére ér.
- Oh. Ez könnyen teljesíthető. Bár azt hittem, hogy az emberek valósággal sorszámot húznak, hogy melletted ülhessenek. - Kivételesen nem szándékos bók volt, hirtelenjében csak arra gondolt, hogy a legtöbb diák és úgy általában a legtöbb ember érez valami indokolatlan érdeklődést a celebritások irányába, ami miatt a szőkeségnek majdhogynem válogatnia kell a lehetőségek között.
Hozzászólásai ebben a témában
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. március 29. 20:34 | Link

Dante

- Én ezt tapasztaltam. Igazából, csak azt tudom elmondani, ami benne, van, de azt nagyon szívesen.
Engem nem zavar a téma, sem az, hogy vérfarkas vagyok, szóval simán kérdezhet, megválaszolom, teljesen rendben van ez így. Mi sem kaptunk oktatóvideót meg könyvet anno, amikor belém mászott a kór, hogy akkor majd milyen lesz az átváltozás, mit érzek majd, milyen lesz az, amikor a bőröm fájdalmasan nyúlni kezd, a csontjaim ropognak, hogy milyen korán kezdődnek el az időskori fájdalmak. Olykor már megérzem, ha egy-egy átváltozás után vagyok, mert másra se vágyom, mint forró vízben aszottá áztatni a testem, hogy a zsibbadás kimenjen belőle.
- Szóval kajmán.
Bólogatok nagy bölcsen, mert hát a kajmán az annyira az ember lelki szemei előtt van, mint a zebra meg a zsiráf, bár én magam néha még ezt a kettőt is keverem. Nem, nem ostoba vagyok, csak a zsiráfra gondolok és zebrának hívom, mert arra áll rá a szám, szóval ez a kajmán ez most valami olyan dolog, amit meg kell mondanom, életemben nem hallottam még, és nem tudom, hogy erre jó-e bölcsen bólogatni, miközben totál hülyét csinálok magamból, vagy jó inkább őszintének lenni, és megmondani, hogy nem vágom, hogy miről beszél. Hajaj, most egész biztos, hogy lerombolom a rólam kialakított képet, bármilyen legyen is az.
- Nem tudom, hogy milyen állat, de elhiszem, ha azt mondod, nem lesz gáz.
Én miatta nem megyek börtönbe. Mármint ennél börtönebbe, szóval, ha véletlenül mégis megölöm, akkor az utolsó porcikájáig megeszem. Vagy így, vagy úgy ér véget, nekem mindegy. Viszont már készítem is magam arra, hogy elképzelhető, hogy meg kell ennem Dantét. És még kérdezik, hogy miért nincsenek barátaim. Simán bezabálnám a srácot. Bűntudat nélkül, hogy a saját bőrömet mentsem. Hát rendes vagyok ám én is.
- Rendben. Teljesen logikus, mert így egy esetleges balesetet követően sem lesz joga a családomnak sem elperelni tőled semmit, sem börtönbe juttatni téged. Korrekt gondolat.
Nekem mondjuk most nem jutott eszembe, de idővel majd nyilván felmerült volna, hogy nem árt bebiztosítanunk magunkat. De ezért van Dante, sokkal élesebb logikával gondolkozik, mint én. Szerencsére, mert én inkább forrófejű vagyok, nem biztos, hogy addig eljutottam volna, hogy védekezzünk, de így, ahogy ő mondja, logikus az egész.
- Valahogy én is azt hittem, hogy ez lesz, de azt hiszem félnek tőlem. Vagy nem tudom, de elég széles körben kikerülnek, és felém pillognak, de közeledni nem mernek. Pedig nem terjesztem, hogy vérfarkas vagyok, szóval nem nagyon tudom, hogy miért félnek. Hacsak egy jóakaróm nem kezdte el terjeszteni, mert akkor esélyes, hogy ez lehet az oka.
Vagy tényleg a celebség, de az nagyon gázos lenne, én is csak egy ember vagyok, aki jelen pillanatban jól érzi magát a vodkaszódájával.
- Köszönöm.
Pillantok fel csendesen Dantéra, aztán vissza az italomra.
- Éhes vagy vagy inkább italra költsük el a számunkra kiosztott vacsorapénzt?
Hozzászólásai ebben a témában

Weiler Dante
Független varázsló, Animágus, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 213
Összes hsz: 845
Írta: 2020. április 1. 19:31 | Link

Odett

Igaz, neki már egyértelműen adja magát, mi is az a kajmán (mondjuk, mivel használta komponensdarabjaikat, ezért korábban is tisztában volt vele) – de úgy tűnik, ez mégsem olyan common knowledge. Na mindegy, ez legyen a legrosszabb kérdés, amit ma feltesz a lány.
- Egy krokodilfajta, nem akkora mint egy alligátor, de hidd el, nem lennék teljesen védtelen egy vérfarkas ellen.
Teljesen egyértelmű, hogy ennek kapcsán szükség van némi papírmunkára, mert mindkettejük részéről kockázatos az ötlet, még ha az animágia jelentősen csökkenti is a problémás helyzeteket. Arról nem beszélve, hogy ha Odett merészen főzeteket akar tesztelni, legyen ő is biztosítva.
- Lehet az erős utalásokat tartalmazó dalaid is árulkodóak, ahogy én is mertem feltételezni a dolgot, úgy lehet mások is. Bár ennek nem kéne problémának lennie.
Nem azért, mert széplelkű alkat lenne, aki nem állhatja az egyenlőtlenséget, szimplán csak nem érti vagy nem érzi át a problémát ezzel kapcsolatban. Részéről az első gondolat, ami megfogalmazódott a tényt tudván, hogy lebeszéljen Odettel egy találkozót és előadja neki az ötletét. Mellesleg…
nem tűnik valami megfélemlítőnek, főleg ebben a ruhában, de amúgy sem.
- Inkább rád bíznám a választást, elsősorban te lettél iderángatva az én szándékaim szerint és nem fordítva. Nekem megfelel az is, ha csak iszunk, de megadhatjuk a módját egy vacsorával is. Mivel azt feltételeztem, hogy azonnal el fogod utasítani a kérést, nem gondoltam tovább – vallja be némi kendőzetlen őszinteséggel, mert hát valóban arra számított, Odett fel lesz háborodva, amiért ilyesmi miatt kérnek tőle randevúidőpontot. Ahhoz képest váratlanul jól reagált.
- Részemről szívesen megünnepelném, hogy mindenki jól jár végül. – Ezen a ponton azért el is mosolyodik, a vodkaszódás pohár pedig az utolsó kortyokkal kiürül előtte.
Hozzászólásai ebben a témában
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. április 1. 20:51 | Link

Dante

Elnevetem magam az elém táruló képre, ahogy együtt kocogunk az erdőben éjnek évadján, és mindenki azt hiszi, hogy a holdat vonyítom, holott én csak így röhögök farkas alakban, miközben Dante mozgó farkán ugrálok át. Igen, főleg a mozgó farka van meg.
- Ez egy csodálatos barátság kezdete lesz, Dante.
A szalvétát a szememhez emelve, egy kicsorduló boldogságkönnyet itatok fel. Baszki, annyit vicc suhant végig az agyamon, hogy most szeretnék kérni egy percet, mert ha faarccal elkezdem darálni őket, akkor az lesz, ami Beliánnál: felsülök. Pedig igenis jó vicc volt a farkasszem. Jaj mennyire elememben bírok lenni.
- Szóval kajmán. Elképzelem, ahogy ülök el lavór felett, vihogok, mint a hiénák, és közben folyik a nyálam kifelé. Ha ez megtörténik, és valakinek elmondod, halott ember vagy.
Amúgy is lehet, hogy az lesz, mert elég csak rosszul reagálnom az egyik bájitalra, aztán átkattan valami, rájövök, hogy még sosem ettem kajmán húst, és megeszem. Nem is tudom, hogy ez szigorúan véve kannibalizmus lenne-e, hiszen egy embert ennék meg, csak éppen akkor nem lenne ember, és bár én is ember vagyok, éppen akkor nem lennék ember. Az embernek amúgy állítólag csirke íze van, és nem, nem azért nyaltam meg lopva ajkaimat, mert megkóstolnám Dantét jól átsütve. Ez csak ilyen, véletlen.
- Nem én vagyok az egyetlen vérfarkas itt.
Vonom meg végül a vállaimat, de, ezzel nem lebeszélni akarom magamról, mert ha bevállalós vérfarkast akar, akkor én vagyok az igazi. Belián nem olyan, aki lelkesedne azért, hogy talán kicsinálja érzelmileg egy kísérleti bájital. Ez az én reszortom. Szóval mielőtt még elgondolkozna, szememmel jelzem, hogy ne, és csettintek egyet. Mindegy, Barnabás már tudja, hogy egy bunkó vagyok, a kiérkező kiskölyök meg, akit szerintem úgy lökött ide, jó lesz áldozati báránynak.
- Szeretnénk sokat inni és sültkrumplit enni. Sok sültkrumplit. Ünnepelünk.
Ennyi elég is, mert az a lényeg, hogy enni és inni legyen. Én sosem mondok le a kajáról, soha. Ha valahol lehet enni, akkor eszem, és ha nem, akkor is. De most próbálom adni a cukit, és egyszerre csak egy fallikus ételt fogyasztani.
- Honnan jöttek a bájitalok?
Hozzászólásai ebben a témában

Weiler Dante
Független varázsló, Animágus, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 213
Összes hsz: 845
Írta: 2020. április 15. 08:56 | Link

Odett

Van egy olyan érzése, hogy az a kocogás tényleg inkább olyasmi lesz, hogy bár egy ideig tartja majd egy tempót, majd egy ponton Dante megáll az avarban megbújva.. Őszintén, minden tilosban járó diák egyik rémálma lehet, hogy az erdő mélyén éjszaka kószálva belerúg valamibe.. valami nagyba.. ami aztán megmozdul. Na mindegy, szóval Dante megáll majd chillelni, míg a virgonc vérfarkas kifutkározza és vadássza magát az erdőben. A lényeg, hogy lássa, hol járt, hol ejtett el valamit, hol hagyott ott némi szőrt vagy nyálat, ami jól jöhet neki, mert az mégiscsak valószínűtlen és kivitelezhetetlen, hogy kajmán alakban vegye le egyenesen a mintákat.
A lefestett képre azért még ő is féloldalasan elmosolyodik, pedig nem túl gyakori gesztus az arcán az ilyesmi. Nem éppen az az alkat, aki nagyon bőkezűen osztogatná a mosolyait vagy a vigyorait.
- Kivételesen nagy mennyiséget tudnánk úgy gyűjteni, de nem hiszem, hogy farkasként sok affinitásod lenne az ilyesmihez. - Neki az is elég, ha valamelyik vastagabb ágon élezve a fogát ott hagy valamennyit a lány. A likantróp nyál olyan erősen mágikus komponens, amiből rendkívül kevés is bőven elég.
- Nem, valóban nem... - itt azért kicsit összeráncolja a szemöldökét és mintha kissé meg is lepődne, mert akár ismert a tény Beliánról, akár nem, Dante erről az iskolai pletykáról igencsak lemaradt. Úgy tűnik, számára a levitás felsőéves likantróp léte nem volt olyan egyértelmű információ. Ettől függetlenül még a következő kijelentés ugyanúgy igaz.
- De az elhatározásom szerint téged kérdeztelek meg, és úgy tűnik, jól tettem.
Odett kérése bólint és egyik kezét szolidan feltéve jelzi rendelési szándékukat. Amint odalép hozzájuk a kiszolgáló, berendeli a sültkrumplit - és még egy kört az előző italokból, ne legyen Odett ennek híján sem.
- Bár az ünneplést el tudnám képzelni olyan helyen, ahol a vodkatoniknál valami koccintásra méltóbbat is tudnánk rendelni, de a sültkrumpli is egy verzió. - Finoman elhelyezett lehetőség arra, hogy Odett jelezze, ha igénye van valahol máshol tényleg koccintani vagy inni egyet a megegyezésre, ráadásul dupla megállapodásra - Dante komponenseket nyer ezen, Odett pedig egy tartós padtársat. A kérdésre hátradől ültében, mostmár megrendeltek mindent és igazán lazíthat, a lány beleegyezett, áttérhenek tényleg más, kevésbé üzleties témákra.
- Mindig is érdekeltek, és.. van is hozzá némi affinitásom. Voltak hozzáértő segítőim a kisebb trükkök elsajátításában.
Oh, milyen nagy lelkű dicséret, hozzáértő segítő, ezt fel is írom és emlékeztetlek rá a következő alkalommal, mikor átkozódni kezdesz - csendül fel a kaján hang benne, meg merne esküdni, hogy ha lenne arca, az Alkimista most szélesen és elégedetten vigyorogna. Gyakorlottan fojtja el fintorát, megtanulta már, hogy a kísértet ne zavarjon bele a megjegyzéseivel az aktuális beszélgetéseibe azzal, hogy oda nem illő reakciókat csikar ki belőle.
- Más varázsolni szeret jobban, átváltoztatni vagy seprűn repülni, engem jobban megnyugtat a munka az összetett főzetekkel.
Most, hogy válaszolt a lány kérdésére, elgondolkodva szemléli a másikat.. eleinte tényleg csak azért, mert számára is meglepő, milyen készséggel belement a felajánlásába, ám aztán várhatóan jobban megragadják a figyelmét az esztétikai.. előnyök is. Egyelőre nem akarja jobban forszírozni a vérfarkas témát, pedig őszintén érdekelné, pontosan milyen hozzáállással is viszonyul ehhez a léthez a másik, ugyanakkor az is rosszul hathat, hogy tényleg csak erről kérdezi ma.
- És hogyhogy ennyi időt töltesz mostanában itt, ezen a környéken? Az ember azt gondolná, hogy szórakoztatóipari háttérrel a turnék és fellépések ellehetetlenítenék a helyben maradást.
Hozzászólásai ebben a témában
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. április 25. 13:40 | Link

Dante

Elmosolyodom, amikor észreveszem, hogy mosolyog, de eszemben sincs szóvá tenni, csak éppen kiélvezem a pillanatot, hogy megtisztelt vele. Bármikor is láttam Dantét, ő egy túlontúl komoly fiú volt, akiről az ember azt feltételezné, hogy nem is képes ilyen egyszerű, halandó lépésekre. Az embert mindig aggodalommal tölti el, ha egy tinédzser korú társa érzelemmentes, mert abból sok minden kialakulhat. Elfojtott agresszió, amit nem fojt el egy ponton túl, öngyilkosság, pszichopatává válás, van miből válogatni. Az elején, amikor farkas lettem, én se mosolyogtam túl sűrűn, de az élet nem erről szól, nem a búskomorságról, én az a fajta vagyok, akinek ha az élet citromot kínál, iszik hozzá tequilát. Egy nap mind meghalunk, én meghalhattam volna aznap is, de az Isten azt mondta, hogy még nem, szóval inkább csak megbüntetett. Mondjuk továbbra is eléggé drasztikusnak tartom a dolgot.
- Holdfogyatkozáskor, akár. Nem veszélytelen, annyi a lényeg, hogy amikor visszaváltozom, te is emberré változz, begyűjtesz mindent, majd mire visszaváltozom, te már újra kajmán vagy.
Csak ne ilyen ilyen utolsó pillanatos mániája, mint a filmekben. Órái lesznek mindent megszerezni, viszont azt tényleg nem szeretném, hogy amikor megkezdődik a visszaváltozás, akkor ő még emberként próbáljon megfigyeléseket végezni és jegyzetelni. Nem is biztos, hogy helyes lenne, ha még mindig ott lenne, de ezt majd a helyzet hozza. Kicsit aggódom, mert a két egymást követő hónapban is holdfogyatkozás lesz, és egy is kimerít, mire kipihenjük, jön a következő. Senki se mondta, hogy a farkasoknak olyan könnyű az életük.
- Elég sok minden megvan farkasként. Mármint sok minden felrémlik, hogy mit csinálok, merre járok, merre nem jártam még, de nem minden, csak sok, ezért is nem kockáztatnék, ha ne lennél animágus. Viszont ki kell találnunk valamit, hogy baj esetén legyen megállás, mert én, nem nagyon tudok fékezni.
Na igen. Egy farkasnál nem mondhatod azt, hogy "ül" vagy "fekszik", mert maximum nyerítve vihog egyet. Az én vidám farkasom például olyan, mint egy csokor hiéna részeg dalolása két fuldoklóval. Egy kicsit talán aggódom, mert erről is ellentétesek a feljegyzések. Van, aki azt írja, hogy az áldozat bizonyos részeit eszi meg a farkas, mások azt írják, hogy a teljes testet eltüntetik. Igazából ők sem tudják, csak megpróbálták kettesre kihozni a történetet.
- Velem ritkán jár rosszul az ember.
Vagyis, hát attól függ, hogy kit kérdezel, mert az, hogy szerintem én egy főnyeremény vagyok, az egy dolog. Ha a szüleimet vagy a húgomat kérdezed, ők teljesen mást mondanának erről a helyzetről. Szerintük Isten csapása vagyok, és lássuk be, ez sem áll távol a valóságtól, bár mentségemre szóljon, hogy ők generálták maguknak a szart, amikor Barnit örökbeadták. Szóval ez ilyen.
- Mint például?
Emelem meg érdeklődve kicsit magam, hogy felkönyökölve az asztalra, érdeklődve hallgassam. Dante érdekes, az ember azt hinné, hogy amint megkapta, amit akar, próbálja rövidre zárni az estét, ám a tény, hogy új hely is vonzaná, igencsak ígéretesnek tűnik. Imádom, ha egy férfi tele van meglepetéssel, és még a végén ebből az egészből nem csak egy munkakapcsolat lesz, hanem valami más is.
- Szóval vannak mestereid. Ez bizakodásra ad okot, hogy kisebb az esélye a véletlen mérgezésnek.
Na nem mintha egy kísérleti bájitalánál olyan kicsi lenne az esélye a mérgezésnek, de imádom már most, hogy alany leszek, hogy segíthetem a megfigyeléseket, fejlesztéseket. Tudom, hogy vannak olyanok, akik érzékenyek vagy allergiásak a bájitalra, amit fogyasztunk, és ha lennének alternatívák, akkor mindenki a maga számára megfelelőt fogyaszthatná. Jó lenne, ha élményt jelentene másnak is a farkas lét. Én most élvezem, de jöhetnek nem várt tényezők, szóval szeretném nem csak a többiek, de a magam létét is bebiztosítani. Nézem Dantét, és látom őt, iszom a szavait, érdekel, mert imádom, ha valaki tényleg élvezetet lel az élete egy fontos szegmensében. Ha nem csak csinálja, mert muszáj, hanem csinálja, mert élvezi, hogy csinálhatja, mert többet, jobbat, bővebbet akar, mint ami van. Imádom a lelkes és szenvedélyes emberek, foglalkozzanak bármivel, akár olyannal is, amihez én nem értek.
- A fellépések ellehetetlenítenék, de átléptem jó pár határt, felégettem jó pár hidat, ellene mentem a szüleimnek, az elveknek, amikben nevelkedtem, elhittem, hogy én irányítok, és mire észbe kaptam, itt voltam, láthatatlan béklyók fogságában, egy férfi felügyelte alatt, aki túl rendes ahhoz, hogy kicsesszek vele. Szóval megpróbálom kihozni a maximálisat, úgy, hogy ne bolonduljak meg a ténytől, hogy bezártak. Hivatalosan pihenek és visszavonultam alkotni a túl nagy nyomás miatt. Néha fellépek, de már nem úgy, mint eddig.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed