31. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma!
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: « 1 2 ... 6 ... 14 15 [16] 17 18 19 20 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Isaac Matthew Philips
KARANTÉN


Melankolikus emo-punk, éjféllovag pálcikaember
offline
RPG hsz: 192
Összes hsz: 2385
Írta: 2020. március 28. 01:16 | Link

Zippzhar Márk Stefan
Soundtrack / 3:30 pm


  Valamiért az emberek, ha meghallják a vegetáriánus szót, egyből mellé emelik a vegánt is. Ez a kettő kéz a kézben jár, pedig nem ugyan az. Mindig olyan aranyosnak találom, amikor a rákérdeznek a biztonság kedvéért, hogy "ugye más?" meg "ugye az a különbség, hogy...?" és egyébként kiderül, hogy jól tudják. Na igen, mindig elfelejtem, hogy első, mélyebbre ható beszélgetést ne kaja fölé szervezzek. Mondjuk ezen a részén előbb-utóbb mindig átesek, szóval annyira nem változtatna semmin. Végül is sokan is mondják, hogy jobb előbb, mint később.
- Igen, csak vega. - vakarom meg a fülem tövét, ráncolt szemöldökkel, majd sóhajtok - Ahm, én személy szerint direktben nagyon nem szeretem a tojást, de amúgy fogyasztok ebben, meg abban. Tejet is iszok, sajtot is eszek. De semmi hal, vagy gumicukor. Már a klasszikus típus. De vannak alternatívák. - kacsintok rá. Igen, a gumicukor találása pl. nehezebb, de az étkezés egyéb faktorait megoldottam, egész könnyen. Mondjuk a rántott hús picit hiányzik. De a kedvenc kajáimhoz nem szükséges hús, szóval nem halál. Ha az lenne, nem csinálnám. Miután megegyezünk abban, hogy mi díszítse az... ebédünket? Ja, mondjuk, hogy ez az ebédünk. Szóval megegyezünk az ebédünk díszítésén, Márk megismétli az ötletem, fogy feltét szempontjából felezzük el a pizzát, mire én csak lágyan mosolyogva bólintok.
  Érdeklődve hallgatom a hangulatáról, életéről adott helyzetjelentést. Mondatában a karácsonyra való utalás felkelti a kíváncsiságom. Még a gondolatbéli szemöldököm is felszalad. Nem nagyon emlékszem, volt-e valami akkor.
- Mert mi volt karácsonykor? - adok hangot a tudatlanságomnak az asztalon könyökölve. Nagyon remélem, hogy méltónak talál arra, hogy megosszon velem valami esetlegesen kellemetlent. De lehet meg is menekül, mert amint egy pincér feltűnik a láthatáron, a fiú eléggé erősen próbálkozik rendelni. Sikerrel is jár. Kicsit elkerekedik a szemem annál a felső fokba helyezett "óriás" jelzőn, de utána eszembe jut, hogy Márknak nyilván
 kopog a szeme. Mivel társam a rendelés nagy részét letudta, én csak kedvesen bólogatok. Majd megkoronázom kérésünket egy kóla igénylésével, megköszönni viszont csak tátogva voltam képes. Jupi, szorongás! Kérdésére csak pillanatokkal később figyelek fel. Pánikolva elkerekednek szemeim. Fogalmam sincs, mit mondhatnék? Egy hosszas "ööö" és egy terjedelmes sóhaj után felemelem tekintetem az asztalról a srácra
- Hát, hmm... vagyok... létezek. Szokásos, élegetek, meg minden... - adok neki egy akaratomon kívüli, tökéletesen semmilyen választ. Lazán hátradőlve azon agyalok, hogy a picsába tudnék ebbe valahogy értelmet és/vagy konkrétumot szuszakolni. És akkor fejbe vág az ötlet.
- Meg a licit-bigyó, ja, én se nagyon akarom. - mondom, majd kicsit előrébb dőlök, az asztalra könyökölvén, jelezve, hogy ez egy kicsit sejtetve egy belsőségesebb kérdés elhangzását - És... szeretnéd, hogy specifikusan valaki "nyerjen meg?" - teszem ki mindkét mutató- és középső ujjammal az idéző jelet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Aki nem ismer, azt hiszi, őrült vagyok. Aki ismer, az tudja is...

Zippzhar Márk Stefan
Mestertanonc Levita (H), Elemi mágus, Másodikos mestertanonc


Iskolaelső 2019 tavasz-nyár
offline
RPG hsz: 227
Összes hsz: 1490
Írta: 2020. március 28. 15:48 | Link

Karola
február 14.
előző rész


Nem megy a legjobban ez a bókolás dolog, de azt hamar megállapítom, hogy abszolút megéri, mert mosolyogni kezd, és így még jobban tetszik. Na meg valahogy azt az érzést kelti bennem, hogy rendben lesz minden. Lehet tévedek, de egyelőre el akarom hinni, hogy ez egy jó randi lesz. Akkor is, ha fogalmam sincs, mit szokás egy randin csinálni...
A kaja viszont elsőre nagyon jó téma, és még abban is segít, hogy valóban összefolyjon a nyál a számban, így biztos nem lesz gond, a pizza. Főleg, hogy kiderül, hogy pizzában egyezik az ízlésünk.
- Az enyémből? - nézek rá meglepetten, és még pislogok is, mert nem értem. Ha külön pizzát akarunk, akkor miért... aztán rájövök, lehet úgy gondolta, hogy két különbözőt és akkor cserélgetünk. Az mondjuk egész jó opció. Én egy óriásban gondolkodtam. De végül is, mindegy - Akkor különbözőt kérünk? - kérdezem azért a biztonság kedvéért, hogy jól gondolom-e.
A verseimmel persze egy kicsit zavarba hoz, de arról szívesen beszélek, hogy mit gondolok más költőkről, írókról, és így szerencsére vagy sem azt is összerakja, hogy Danával miért lógunk annyit együtt. Bólintok és megállok, mert azt hiszem, most már elmondhatom. Őt is megállítom, és megfogom a másik kezét is, hogy egymással szemben fordulva, a szemébe nézve mondhassam el.
- Karola... - kezdem és egy picit még gondolkodom, hogyan is kéne ezt, de aztán csak nyelek egyet és belevágok - Tudod aznap... épp az egyik neked írt versről kértem ki a véleményét és... nem mondhattam el, mert meglepetésnek szántam. - Bűnbánóan lehajtom a fejem, aztán veszek egy nagy levegőt és ismét ránézek - Nem akartam neked hazudni. Nem is tudok - toldom még hozzá és remélem, hogy most már megbocsát nekem és nem fog emiatt haragudni. Talán felhozni sem kellett volna már, de szükségem van rá, hogy tudja, miért nem mondtam el a korábban, hogy mi történt. Így pedig remélem megérti.
Ha pedig ez sikerül akkor végre a pizzériába is betérhetünk.
- Az tőled is függ - nézek rá mosolyogva, elkapva a kezét, amivel megbökött, mert ugye ő a róla szóló versek múzsája, és a verseim is attól függnek, hogy hogy alakul a... kapcsolatunk. Ez a szó, a fejemben épp teljesen más jelentést kap és csak remélem, hogy nem túl korán.
Odabent aztán lesegítem a kabátját és kihúzom a széket, nekem ez teljesen normális dolognak tűnik, meg sem fordul a fejemben, hogy máshogy is lehetne, amíg nem teszi szóvá. De igazából akkor is csak pislogok, hogy miért kell ezt megjegyezni.
- Így természetes, nem? - kérdezem kissé talán bizonytalanul, de valóban nem értem. Talán ő randizott már mással, aki nem viselkedett így? Mert akkor azt hiszem, most féltékeny leszek, de közben boldog is, mert hát nyilván ebben már jobb vagyok, mint bárki. De aztán csak leveszem a saját kabátom és leülök vele szemben.
- Hmm... nekem jó a sajtos is... legyen akkor abból egy nagy - hagyom rá, mert igazából mindegy. Én meg igazából ettem már, szóval nem fogok éhen halni. Közben meg is érkezik egy pincér lány, hogy felvegye a rendelésünket. Odaadom neki a randizós kupont, hogy tudja nem kell fizetnünk a móka végén, aztán Karolára pillantok, és egy négy sajtos óriás pizzát kérek, meg mellé magamnak egy pohár frissen facsart narancslevet.
- Te mit iszol? - Kérdezem a velem szemben ülő lányt, mert eddig csak az ételekről beszéltünk, de fogalmam sincs, mit szeret inni. Vagyis, azt tudom, hogy alkoholt még véletlenül sem fogok neki rendelni soha, de amúgy se tehetném, hiszen még kiskorú.
A rendelésünk után a pincérnő elsiet én pedig újra Karola felé fordulok. Már épp kérdeznék valamit, de beelőz és egy picit meglepődöm, de aztán elmosolyodom.
- Éttermet? - kérdezek vissza, mert ez tulajdonképpen érdekes - Szeretsz főzni? - faggatom tovább, mert magamról meg a saját nem létező terveimről nem szívesen beszélek. Eddig azt hittem, hogy jól jön a plusz egy év, mert lesz időm kitalálni, hogy mit szeretnék, de még mindig nem tudom. S őszintén szólva, ez elég kellemetlen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Choi Min Jong
Könyvtáros, Bogolyfalvi lakos, Boltos, Végzett Diák


damfír - életművész
offline
RPG hsz: 424
Összes hsz: 5017
Írta: 2020. március 28. 20:06 | Link

Theon, My Valentine Love
this is strictly a joke


xxx
Utoljára módosította:Choi Min Jong, 2020. március 28. 20:09 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

You only realize how much you know someone when they disappear.
Weiler Dante
Mestertanonc Rellon (H), Rellon Vezetőségi Segítő, Animágus, Egyetemi hallgató, Navigátor, Staff, Másodikos mestertanonc



offline
RPG hsz: 193
Összes hsz: 823
Írta: 2020. március 28. 23:57 | Link

Odett

Bólint a lány szavaira - nos, azt látja, hogy tisztában van velük. Azt is, hogy él is velük, elég aktívan. Azért a viselkedésével ettől függetlenül Dante azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy a beismert tény nem sokat változtat a lánnyal való kommunikációján. Nem fogalmaz óvatosabban a szokásosnál, nem kerülgeti a témát, csak azért, hogy flörtöljön vele. Odett nyilvánvalóan és egyértelműen gyönyörű, ebben a ruhában pedig kár is lenne tagadni, lennének ötletei a beszélgetés helyett, ám ez mégsem veszi át az irányítást a döntései - és úgy az egész jelenet felett. Lehet, hogy hirtelen haragú és nem a legszofisztikáltabb ember az iskolában Dante, ugyanakkor nem is valami ész nélküli kisfiú, akit teljesen ledönt a lábáról a tény, hogy egy nő bejön neki.
- Nem hittem volna, hogy esztétikaelméletről fogunk beszélgetni, de végülis érdekes felvetés. Elhiszem, hogy bizonyos ösztönök és indíttatások végett erősebb hatással vannak az emberekre a negatív ingerek. Részemről azért a kiszolgáltatottságot inkább meghagynám másnak.
Ennyi, egyszerűen neki a sebezhetőség, mint olyan.. nem, túlzás lenne azt mondani, hogy lenézendő, bár tény, hogy a számára kiszolgáltatott emberekre hajlamos a pillanatnak megfelelően nem egyenrangúként tekinteni. Semmi magasztos, semmi igazán elvont tartalom nincs mögötte, lehet, hogy fél óra múlva már ismét ugyanúgy fogja kezelni és úgy gondol majd róla, mint valaki egyenlő. De amíg a markában tartja, amíg egy mozdulattal bánthatná, rászoríthatna, eltörhetné, amíg ki van szolgáltatva az erejének vagy neki, addig, abban az adott pillanatban, ott és akkor a szerepek nem egyelőek. Ez persze az ő régivágású véleménye csak.
- Egy ürügy megért három sarlót. - Igen, ez így igazabb, mint arról beszélni, hogyan vette meg Odettet. Dante sem így tekintett rá az elejétől kezdve, a fiú legfeljebb ürügyet vásárolt. Annak pedig ez az árfolyam, reálisnak tűnt. Azért meglepő, hogy nem licitált rá más, lehet, hogy 1-2 visszafogottabb emelés után hagyta volna inkább. Viszont nem tette senki, és ez most így jó is. Legalábbis neki.
Miután látja, hogy elnyerte Odett kifejezetten célzott érdeklődését a felvezetésével, nem is nagyon húzza tovább az időt.
- Nos, hallottam már dalaidat, amelyek alapján nem igazán titkoltad, hogy vérfarkas vagy. - Egy egész rövid szünetet tart, meghagyja Odettnek a felkészülést, mert nem tudja, miként áll a témához a lány, mennyire szereti vagy nem szereti, ha más felhozza. Ez a várakozás azonban csak a szükséges illem, az a muszáj-szünet, ami kell Danténak is ahhoz, hogy effektíven folytathassa.
-  Én aktívan foglalkozom bájitalokkal és bájitalkomponensekkel, a likantróp szőr és nyál pedig elég ritka és elég drága alapanyag, főleg, ha az átváltozás után 24 órán belül gyűjtik össze. Arra szeretnélek kérni, hogy engedd, hogy elkísérjelek legközelebb teliholdkor, így könnyen időben be tudok gyűjteni komponenseket.
Ez volt a lényeg, ami miatt idehívta a lányt. Most kiderül, mennyire veszi sértésnek vagy mennyire veszi magára, hogy egy ennyire anyagi és ennyire nyilvánvalóan más jellegű indokok vezérelték Dantét, mint a randi vagy a rajongás.
- Mivel az ebből készülő italok is drágák, nem ingyen kérném, az elkészült adagokból adok néhányat cserébe. Van olyan főzet, ami biztos vagyok benne, neked is hasznodra válna. - Hűvös, ésszerű és megfontolt ajánlat, nem egyszerűen csak könyörögni vagy "adományt" kuporgatni jött ide.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 408
Írta: 2020. március 29. 00:26 | Link

Dante

- Mivel nem járhattam iskolába, sokat olvastam, de sosem volt senki, akivel megvitathassam az észrevételeimet, viszont bármikor fel tudom sorolni azokat a színeket és anyagokat, melyek tökéletesen bőrtónus-kompatibilisek velem.
Mit is lát az átlag ember, ha rám néz? Ha ismer, nem élőben, hanem, hogy tudja, hogy ki vagyok, akkor az elkényeztetett picsát, aki pár lemezt végigkornyikált, miközben a lemezkiadóban dugták, és most nagyra van magával, mert valami csoda folytán külföldön is meg bírták hallgatni, de amúgy semmi más, csak egy lány, szokatlanul nagy arccal. Aki meg nem ismer még annyira se, hogy el tudjon helyezni a térképen, az egy túlsminkelt, fehéresszőke hajú, buta libát lát, akinek biztos, hogy a kedvenc színe a rózsaszín, és nem eszik többet egy salátánál, mert vigyáz a vonalaira. Az olyan lányok észre sem veszik, ha kihasználják őket szexuálisan, és ha a falu szajhájává válnak. Nem sokan ismernek, ez valahol az én hibám, valahol nem, de jelen pillanatban élvezem, hogy Dante reflektál az elhangzottakra.
- Valóban nem.
Bár ha hiszi, ha nem, meglepően kevés ember jött rá erre a számokból, mert valahogy ha valaki nem a vidám szerelemről énekel, akkor biztos, hogy a szomorú szerelemről teszi, pedig ez nem igaz. Számos más téma is van a világon, amiről érdemes dal írni, és tagadhatatlan, hogy az én számaim a vérfarkaskórról szólnak, és arról, hogy én is változtam általa, hogy bár fáj, de erősít is, hogy sosem fogom elfelejteni, hogyan kaptam meg. Oké, végül is, szólhat az igaz szerelem elvesztéséről is, gondolom az is ennyire fájdalmas. A mosolyom lankadatlan, a szememben érdekelődés csillan, mert ötletem sincs, hogy ezért miért érte meg még mindig kiadni pár sarlót. Simán meg is kérdezhetett volna valamelyik órán, vagy szünetben, amíg a tanárra várakozunk.
- Begyűjtöd és belehalsz, mert felfallak. Ilyenkor eléggé megnő a gyilkolási vágyunk, és szeretünk embereket fogyasztani.
Nem mintha megettem volna már bárkit is, de valljuk be, a világ legnagyobb baromsága erre igent mondani. Nincs az a pajzsbűbáj, ami védi őt, miközben arra hajt, hogy egy üvegcsébe köpjek. A jelenet nagyon megmosolyogtat, de valljuk be, erre nem sok esély van. Értem én, hogy rellonos meg bátor, de na, azért mindennek van egy ésszerű határa, és Kazanov akkor tényleg nagyon csúnyán nézne rám, és nagyon csúnyán szólítana meg, ha engednék neki. Holy shit, minek gondolkozok ezen? A válaszom totális és egyértelmű nem. Eszemben sincs egy embert ennek kitenni.
- Különben is, én gyantáztatok, tök pucér farkas vagyok.
Jó, ez meg nem igaz, de valamivel oldanom kell a feszültséget, ami hirtelen keletkezett bennem arra, hogy eljönne velem a következő teliholdkor, és játszaná a Helyszínelők legújabb részét. Farkaskoma, farkaskoma, nagyra tátsa, ott a nyála. Nem vicces, nagyon nem vicces, én nem öletek meg senkit saját szórakozására.
- Gyakorlatilag tesztelnéd, hogy mi milyen hatással van rám. A kecske is jól lakik, a káposzta is megmarad. Okos. És mi van, ha nekem van ezen kívül is egy kérésem?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Weiler Dante
Mestertanonc Rellon (H), Rellon Vezetőségi Segítő, Animágus, Egyetemi hallgató, Navigátor, Staff, Másodikos mestertanonc



offline
RPG hsz: 193
Összes hsz: 823
Írta: 2020. március 29. 00:42 | Link

Odett

Nem húzza fel magát a lány egyelőre teljesen elutasító válaszán. Már csak azért sem, mert annyi információ alapján, amely egyelőre a másik rendelkezésére áll, teljesen felelőtlen döntés lenne igent mondani. Nem baj, legalább hallotta egyenesen Odett szájából, hogy józanul áll a vérfarkas létéhez és hogy ez milyen kihatással lehet másokra. Ugyan eszébe sem jutott vizsgáztatni a lányt, de azért ez a megállapítás és ez a tapasztalat frissítő és némiképpen megnyugtató. Egy kicsit elmosolyodik a magyarázatra, miszerint belehalna, közben megkapják az italukat.
- Igen, ezt pontosan tudom, de nem kell aggódnod. Csak az emberek irányába érvényes az agresszió.. mondjuk a vámpírokat nem tudom, hogy képes-e megkülönböztetni egy likantróp teliholdkor az embertől, de.. a lényeg ugyanaz. Emiatt nem kell aggódni...
Ezen a ponton beleiszik a saját italában és elégedetten hátradől ültében. Néha kifejezetten örül, hogy beletette annak idején azt a sok energiát a tanulásba és többször is nekifutott az animágia elsajátításának.
- Állatokra viszont nem támadtok, nekem pedig van animágus alakom, amivel elkísérhetlek. Nincsenek öngyilkos vágyaim és gondolataim, hogy így.. - fél kézzel maga felé int. - .. induljak útnak teliholdkor egy farkas társaságában.
Ez némiképp talán megváltoztatja a körülményeket és a feltételeket, elvégre: máris kisebb a kockázati faktor. Nem ritka, hogy likantrópokat a beharapásuk után animágusok felügyelnek az első néhány teliholdjuk alatt, pont ezen okból kifolyólag.
- Szép mentés, bár van némi gyanúm, hogy nem a farkasalakodra vonatkozik a kijelentés. - Annyira nem az ő asztala ilyen témákat feldobni, és mentségére legyen szólva, most sem ő tette, hanem Odett! Viszont reagálni és válaszolni márpedig igenis fog, ha esélyt adnak rá.
- Bevált bájitalokra gondoltam pillanatnyilag, de ha vállalnál tesztelést is, az olyan meglepetés, amire nem számítottam. És nyilvánvalóan nem is utasítanám el.
Mi? Hogy nemet mondani arra, ha valaki saját maga menne bele, hogy tesztelje a főzeteit? Vérfarkasként? Van ebben valami olyasfajta thrill, olyan izgalom, amit lehet, csak a tudósok és kutatók éreznek át igazán. Észre sem veszi, de ismét előrébb dől, a gesztusai és testbeszéde árulkodik arról, hogy nagyon is érdekelt a beszélgetésben és Odett.. nos úgy tűnik, nem csak megjelenésében, de reakcióiban is.
- Attól függ, mi lenne az a kérés?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 408
Írta: 2020. március 29. 11:02 | Link

Dante

Elgondolkodtató a vámpír-ember-likantróp kérdéskör, egy pillanatnyi csendbe is burkolózom, aztán, végiggondolom az opciókat és a miérteket, pillantok fel rá ismét.
- Véleményem szerint, igen. Noha úgy vélem, még nem találkoztam eggyel sem átváltozásaim során, a vámpírok szíve nem dobog, ereikben nem buzog a vér, a szaguk nem emberi. Mi igazából erre gerjedünk, a forró vérre, a meleg emberi testre, a szívre. Ha ember van a közelemben, a fülemben kezd lüktetni a vágy, hogy végezzek vele. Szerintem a vámpírokra ugyanúgy lényként tekintünk, mint egymásra.
Persze ez csak feltételezés, rendesen akkor nyilatkozhatnék az érzésről, amikor már megtapasztaltam, de nem tudom, hogy mászkál-e a környéken vámpír, velük is annyira elfogadóak, mint velünk, holott esetünkben menetrendszerű a történet, hiszen amint jön a telihold, átváltozunk. Másfél nap hiszti előtt meg utána, a többi napon viszonylag normálisak vagyunk.
- Animágus?
Végignézve rajta, próbálom kitalálni, hogy mi is lehet Dante, milyen állat az, ami tökéletesen beleilleszkedik a környezetbe, és mégis képes útra indulni egy vérfarkassal. Talán hiéna vagy róka, esetleg szürke farkas. Elképzelésem sincs, hogy mennyire rossz úton járok, hiszen már a környezetbe illeszkedéssel csúnyán mellélőttem. De elismerően bólintok, Dante tényleg a végsőkig elmegy ezek szerint, jobb lesz erre odafigyelnem a későbbiekben.
- Legyen. De ha valami idegesítő állattá válsz, akkor ugyanúgy megeszlek. Mint egy gyenge akaratú vega, amikor beszabadul a mekibe.  
Csak, hogy értse, ha kell, én is tudok kivételt tenni. Amikor a húgom után indultam, mielőtt ide kerültem volna, megöltem egy őzikét, és erre nem vagyok büszke, de amíg az állat foglalt le, a gyilkolás, addig az emberek arrébb mentek. Nem akartam börtönbe kerülni, és most nagyobb börtönben vagyok, mint hittem.
- Baromira sokat elvettek tőlem azzal, hogy bezártak ide, és unatkozom, szóval miért is ne.
Én nem mozdulok, teljesen nyugodtan mondom ki, hogy kísérleti nyúl lennék, már ha rögtön nem ölöm meg az elején, akkor oda a közös biznisz, amúgy is érdekel minden, ami ritka, ami új, ami veszélyes, és ahogy a jelenlegi szénám áll, teljes mértékben ráérek. Tényleg nagyon unatkozom. A kérésem szörnyen egyszerű, kellemetlen, hogy ilyet kell tennem, mert ezzel hivatalosan is a lúzerek közé sorolom magam, de muszáj megtennem, mert ha nem, akkor rendesen elszomorodok egy olyan tanévtől, mint a mostani volt. Ujjaimat összeérintem, majd elengedem, majd újra, miközben leküzdöm a kínomat, és ki tudom mondani a kérésemet.
- A következő két tanévben legyél a padtársam.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Weiler Dante
Mestertanonc Rellon (H), Rellon Vezetőségi Segítő, Animágus, Egyetemi hallgató, Navigátor, Staff, Másodikos mestertanonc



offline
RPG hsz: 193
Összes hsz: 823
Írta: 2020. március 29. 16:50 | Link

Odett

- Ahm, értem. Nem voltam egészen bizonyos benne, ilyen szempontból hogyan működik. - Ilyen részletekbemenően ugyanis kevés könyv vagy tanulmánykötet ír a dologról, Dante pedig talán először beszélget személyesen vérfarkassal. Nem is nagyon titkolja, hogy ez már önmagában érdekes társalgási alap, függetlenül attól, hogy Odett mennyire komfortos a témával.
A visszakérdésre feleslegesnek érzi még egyszer elismételni, valószínűleg csak költői vagy retorikus az is, így mindössze bólint. Konkrétan látni Odett arcán, hogyan változik meg a magatartása: hogyan változik a teljes és totális elutasítás elgondolkodó, várakozó álláspontra. A poharának szélén húzza végig egyszer-egyszer a mutatóujját, ezzel letörölve róla a hűvös ital miatt lecsapódott cseppeket.
- Az elmondásod alapján, hogy miért lelkesedtek, nem fog gondot okozni az alakom. Minden, csak nem melegvérű, porhanyós.. - Itt azért muszáj szélesebben elvigyorodnia. Bizonyos okok miatt egy időben kifejezetten nem örült az alakjának, elvégre az elrontott az átváltozás miatt olyan körülményeket hozott be az életébe, amelyek nem feltétlen kellemesek. Lehetett volna rosszabb is mondjuk.
- Nem hiszem, hogy az európai vérfarkasok szívesen fanyalodnának rá a kajmánhúsra. - Arról nem is beszélve, hogy ha mondjuk birokra kelnének, bár esélyesen a farkas nyerne termetéből és mágikus előnyeiből adódóan, de azért komoly sérüléseket tudna szerezni a krokodilféle állkapcsától és tűhegyes fogsorától.
- Akkor legyen, véletlen sem mondanék nemet egy ilyen lehetőségre. - De azért okosnak kell lennie. Biztos a tudásában és a szakértelmében, de ha tesztelni is akarnak, az nem szakértelmen fog múlni, legfeljebb hipotézisek helyességén, illetve a szerencsén. Lehet, nem lenne hülyeség erről írnia valamit és aláíratni azt Odettel, csak a biztonság kedvéért - nyilván rá vonatkozó kitétellel együtt.
- Ebben az esetben készíteni fogok egy nyilatkoztatot, amit majd átnézünk együtt, mindkettőnkre vonatkozó kitételekkel, és amennyiben neked is megfelel, aláírjuk. Nem tervezek mondjuk semmilyen komolyabb vagy ismeretlenebb variációval próbálkozni, de így a legbiztosabb.
Tényleg nem fog, azért az még elég tiszta számára is, hogy így a húszas évei elején még nem valami nagy felfedező, még ha jó érzéke is van hozzá és.. nos, ott az Alkimista is. (Aki nem mellesleg azóta, hogy Odett felajánlotta a kísérletezés lehetőségét, furcsán csendben van, mégis érzékel felőle valami kitörően intenzív izgatottságot.) A kérést pedig valóban érdeklődve várja, nehéz elképzelni, hogy mire lehetne a lánynak szüksége tőle - az eredmény pedig teljesen egyértelműen meglepi, ami ki is ül az arcára rögtön aztán, hogy Odett a mondata végére ér.
- Oh. Ez könnyen teljesíthető. Bár azt hittem, hogy az emberek valósággal sorszámot húznak, hogy melletted ülhessenek. - Kivételesen nem szándékos bók volt, hirtelenjében csak arra gondolt, hogy a legtöbb diák és úgy általában a legtöbb ember érez valami indokolatlan érdeklődést a celebritások irányába, ami miatt a szőkeségnek majdhogynem válogatnia kell a lehetőségek között.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bossányi Karola
Prefektus Levita, Negyedikes diák


Boska | Karcsi
offline
RPG hsz: 451
Összes hsz: 834
Írta: 2020. március 29. 17:41 | Link

Márk

- Aha, úgy gondoltam, hogy rendelünk egy pizzát, aminek az egyik fele ilyen, a másik meg amolyan - mosolyogva ismételtem meg a korábbi szavakat, bár valószínűleg Márk eközben már ki is gondolta, hogy milyen pizzát is szeretne enni. A bejárat már csak egy karnyújtásnyira volt tőlünk, s bevallom, hogy egyre éhesebbnek éreztem magam, már csak ezért is tűnt jó ötletnek így utólag az, hogy mégis eljöttünk a szobámból. Márk ekkor állított meg, meglepődtem, mert a nevemet nagyon komolyan ejtette ki a száján, s még a kezeimet is megfogta. Abban a pillanatban azonnal hevesebben kezdett verni a ketyegőm, hisz fogalmam sem volt arról, hogy mégis mire készül a fiú. A szobámban már mesélt az érzéseiről, de azt azért még nem vártam tőle, hogy máris feleségül kérjen. Már ez is megfordult a fejemben, amikor ő végre megtörte a csendet, s elmesélte nekem, hogy mi történt aznap, amikor félreérthető helyzetben találtam rájuk.
- Jól van Márk, köszönöm, hogy ezt így elmondtad nekem, felejtsük is el azt, ami aznap este történt...meg utána, rendben?- nem akartam, hogy maradjon köztünk bármi rossz érzés, s talán én sem kezeltem higgadtan a helyzetet a legutóbbi találkozásunkkor. Éppen ezért is jó, hogy végül sikerült ezeket a dolgokat tisztáznunk Márkkal, mert ezt követően már felhőtlenül folytathattuk a randevúnkat a pizzériában. Merlinre, randevú! Még mindig nem akartam elhinni, kicsit remegett a kezem, s lábam is, de igyekeztem határozottan viselkedni, már amennyire ez sikerült.
- A mi családunkban igen, hm tényleg, úgy viselkedsz, mint apa - jegyeztem meg nevetve, ahogy jobban belegondoltam, volt némi hasonlóság kettejükben, legalábbis az illem tekintetében. - De nem sűrűn tapasztalom ezt - tettem hozzá, így valóban vehette a szavaimat dicséretnek.  
- Neked is jó? Szuper! - örültem annak, hogy végül is mindketten ugyanazt rendeltünk, így nem merült fel annak még csak a lehetősége sem, hogy megküzdjünk a falatokért.
- Inni hm, egy limonádét kérnék most erre a különleges alkalomra - mosolyodtam el, legtöbbször vizet ittam, de alkalmanként azért engedtem az édes löttyök csábításának is.
- Igen, éttermet. Inkább csak szeretnék, de eddig még nem sok mindennel próbálkoztam - nevettem el magam, s rájöttem, hogy talán nem kellene ilyen nagy célokat kitűznöm magam elé, amíg nem vagyok biztos abban, hogy mihez is jók a képességeim.
- De még nem igazán döntöttem, a szüleim azt szeretnék, ha politológiát tanulnék, apám kifejezetten örülne annak, ha egy napon majd a Minisztériumban dolgoznék. Engem viszont nem vonz a dolog - egy kicsit elhúztam a számat, s Márk ebből is érezhette, hogy a szüleim odahaza elég komolyan próbálják szabályozni az életemet.
- Igazából a divat is érdekel, és a művészetek. A színészet, az ének és a tánc! Imádok táncolni - kezdtem bele izgatottan, de aztán elbizonytalanodtam abban, hogy egy ilyen téma mennyire érdekelhet egy fiút, valószínűleg semennyire.
- Meg az állatokat is kedvelem - utóbbit már csak mellékesen említettem meg, eközben megérkeztek az italaink, így végre kortyolhattam egy nagyot a limonádémból. - Na és téged mi érdekel Márk? Azt tudom, hogy síelni és pancsolni szeretsz - ekkor egy kicsit elmosolyodtam, s visszaemlékeztem az első találkozásunkra. - Van valami titkos hobbid? - kíváncsiskodtam fel-le emelgetve a szemöldökeimet, miközben huncut mosoly szökött az arcomra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Angyal Brigitta Sára
INAKTÍV


Isten Greta Thunbergje by Dusán
offline
RPG hsz: 36
Összes hsz: 145
Írta: 2020. március 29. 18:32 | Link

Tesókák
moi
You what, now?

Anna társaságában ücsörgök éppen a pizzázóban, némileg szorongva majszolva egy szimpla Margarita pizza hátralevő részét, ami már sajnos közel sem olyan sok, mint én azt szeretném. Közben szisztematikusan törölgetem le minden falat után a kezemről a lisztet és a zsírt, mintha a következő falattal nem koszolnám össze ugyanúgy újra. Az a vicc, hogy még csak nem is én találtam ki, hogy jöjjünk ide. Még nem volt erőm elmesélni Annának a tegnapi történetet, ami nagyon különös helyzetet idéz elő, ugyanis életünkben először történik meg az, hogy nem avatom be rögtön valamibe. Nem akartam idejönni, vagyis talán akartam, de simán lebeszéltem magamat róla, de aztán jött Anna, hogy pizzát akar enni, és hát... Csak nem mondhatok valakinek nemet, aki pizzát akar enni. Nem érdemes a pizzára éhes embert feldühíteni. Oké, talán kicsit kíváncsi is vagyok, csak ilyen költői dolgok érdekelnek, minthogy máshogy esik-e most a fény Barni hajára, attól, amit megtudtam. Micsoda hülyeség. Elképzelésem naivitásán töprengek, közben Annát figyelem, valamilyen kellően érdektelen dologról beszél, amit minimum százszor hallottam már, ezért a felét ki is zárja már az agyam. Igen, tudom hogyan számolódnak a pontok a felvételin. Igen, tudom, hogy a Bájitaltan vizsgát elcseszte nagyon előző félévben. Nem, nem fog emiatt tönkremenni az élete. Mondanék neki valami megnyugtatót, de tudom, hogy most nem is igazán erre van szüksége, inkább csak arra, hogy ventilálhasson. Így aztán csak majszolom egymás után a falatokat, az én pizzám már majdnem teljesen eltűnt, az övé közben gyakorlatilag még érintetlen. Hát igen, ha folyamatosan beszélsz, kicsit nehéz enni.
Röviden kifejtem, mennyire sajnálom a Bájitaltan vizsgáját, és már éppen arra térnék ki, hogy tudományos konferencián való prezentáláshoz illően támasszam alá, miért nem lesz ebből semmi baj, amikor egyszer csak a szó megáll a számban. Barnabás előbukkan pár pillanatra, én pedig megállapítom, hogy igen. Mármint, hogy határozottan máshogyan csillog most a fény haján. Apró gombóc van a torkomban, rosszul esik hirtelen lenyelni a falatot, mintha megkeményedett volna útközben.
Most veszem csak észre, hogy a helyiség másik felében Odett ül, láthatóan észrevett már engem, ugyanis kendőzetlenül bámul. Gondolom most mocskosul elégedett, hogy a kifejezett tiltása ellenére itt vagyok. Itt tartunk, hogy ő tilt meg nekem dolgokat, én meg engedetlenkedek, kész vicc. Hát kifordult volna a világ a sarkából? Leolvasom az arcáról, hogy mennyire mulattatja a helyzet. Meg azt is, hogy azért kicsit mégsem.
-  Oda nézz - bökök enyhén előre a fejemmel, miközben szólok Annának, hogy ő is észre tudja venni, hogy látogatónk van. Ha Barniról nem is, Odettről azért tud, mégpedig elég sokat, szóval érdemes erre is felhívnom a figyelmét. Közben tehát ő is konstatálja Odett jelenlétét, váltunk egymással egy sokatmondó pillantást, amiben úgy barátnősen minden benne van.
- Most nem megyek oda - mondom egyszerűen, egy kissé nyúlósabb sajtdarabbal küzdve. Az imént elkaptam Barnabás pillantását, nyilván akkor néz ide, mikor éppen belefulladok a nyúlós sajtba, tökéletes. Fanyar a gondolat, talán ez is olyasmi, amivel jó sokáig ugratna, hogyha tényleg a bátyám lenne. Állati kínos amúgy az egész szituáció. Hol Barnit nézem, hol Odettet, az egyikre lopva, elmélázva, a másikra nyíltan, bosszankodva. Annára meg szinte alig, és csak percek kérdése, hogy ezt ő is felfogja, elvégre teljesen egyértelmű.
Utoljára módosította:Angyal Brigitta Sára, 2020. március 29. 22:36 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ombozi Noel
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Bejegyzett pyromágus
offline
RPG hsz: 697
Összes hsz: 6209
Írta: 2020. március 29. 19:19 | Link

Krumplifej


Már egy ideje annak a mugli 'chewy candy' cukorkának a csomagolásával szarakodok, amit még Nádja rejtett a kabátom zsebébe valamelyik este, és amiről állítólag az a hír járja, hogy komoly függőséget okoz a varázstalanok bizonyos százalékánál. Ennek megfelelően kaptam narancsosat, epreset de meg citromosat is, gondolom, biztos ami biztos alapon, ha valamilyen oknál fogva nem hagynám ott a fogam a sárkányok között, azért legalább a cukorbetegség elvigyen. Hát most mit mondjak? Nadine okos lány. Akarom mondani vénkisasszony.
A gondolatra, hogy most mennyire kiakadna, ha itt lenne és belelátna a fejembe, nem bírom ki, hangosan kuncogni kezdek, majd az asztal fölött átpillantok a szintén vigyorgó tökszószra. Furcsán beteg-érzetű látványára a vonásaim azonnal megfagynak. Mia...
- Áruld már el, mit vigyorogsz itt állandóan? Ha így folytatod, egy-két éven belül lekörözöd a dédit ránctémában - jegyzem meg komolyan, míg a cukorkapapír végét fogaim közé veszem, és homlokráncolva tépni kezdem, akár egy ötévesforma, eszköztelen gyerek. - Amúgy is, rohadt ijesztő vagy így. Mintha mentális problémákkal küszködnél vagy nemt'om.
A narancssárga csomagolás végül csak megadja magát a befektetett energiának, és míg elégedetten hátradőlök, minden teketóriázás nélkül szaggatom szét a fóliát, hogy aztán egészen felvillanyozva pillantsam meg erőfeszítéseim gyümölcsét.
- Hű, ez furcsán műanyagnak tűnik - pillantok fel csodálkozva a húgomra, majd anélkül, hogy udvariasan megkínálnám a zsákmányból, egy kicsit ugyan kételkedve a muglik józan eszében, de azért különösebb hiszti nélkül tolom be az egész sor olvadós cukrot. Persze hajtogatva, ahogy azt - Nádja szerint - kell.  Borira meredve kezdek rágni, ráérősen kóstolgatom az édességet, majd váratlanul a hörcsögszerűen felpuffadt pofazacskóimra mutatok, és totál érthetetlenül megszólalok. Talán még néminemű sopánkodás is kiül az arcomra. - Baffusz! Ké'té' vó'na?
Mer' bármikor kiköpöm a cuccot, hogy testvériesen megosztozzam rajta, fele-fele meg minden, csak egy szavába kerül.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 408
Írta: 2020. március 29. 20:34 | Link

Dante

- Én ezt tapasztaltam. Igazából, csak azt tudom elmondani, ami benne, van, de azt nagyon szívesen.
Engem nem zavar a téma, sem az, hogy vérfarkas vagyok, szóval simán kérdezhet, megválaszolom, teljesen rendben van ez így. Mi sem kaptunk oktatóvideót meg könyvet anno, amikor belém mászott a kór, hogy akkor majd milyen lesz az átváltozás, mit érzek majd, milyen lesz az, amikor a bőröm fájdalmasan nyúlni kezd, a csontjaim ropognak, hogy milyen korán kezdődnek el az időskori fájdalmak. Olykor már megérzem, ha egy-egy átváltozás után vagyok, mert másra se vágyom, mint forró vízben aszottá áztatni a testem, hogy a zsibbadás kimenjen belőle.
- Szóval kajmán.
Bólogatok nagy bölcsen, mert hát a kajmán az annyira az ember lelki szemei előtt van, mint a zebra meg a zsiráf, bár én magam néha még ezt a kettőt is keverem. Nem, nem ostoba vagyok, csak a zsiráfra gondolok és zebrának hívom, mert arra áll rá a szám, szóval ez a kajmán ez most valami olyan dolog, amit meg kell mondanom, életemben nem hallottam még, és nem tudom, hogy erre jó-e bölcsen bólogatni, miközben totál hülyét csinálok magamból, vagy jó inkább őszintének lenni, és megmondani, hogy nem vágom, hogy miről beszél. Hajaj, most egész biztos, hogy lerombolom a rólam kialakított képet, bármilyen legyen is az.
- Nem tudom, hogy milyen állat, de elhiszem, ha azt mondod, nem lesz gáz.
Én miatta nem megyek börtönbe. Mármint ennél börtönebbe, szóval, ha véletlenül mégis megölöm, akkor az utolsó porcikájáig megeszem. Vagy így, vagy úgy ér véget, nekem mindegy. Viszont már készítem is magam arra, hogy elképzelhető, hogy meg kell ennem Dantét. És még kérdezik, hogy miért nincsenek barátaim. Simán bezabálnám a srácot. Bűntudat nélkül, hogy a saját bőrömet mentsem. Hát rendes vagyok ám én is.
- Rendben. Teljesen logikus, mert így egy esetleges balesetet követően sem lesz joga a családomnak sem elperelni tőled semmit, sem börtönbe juttatni téged. Korrekt gondolat.
Nekem mondjuk most nem jutott eszembe, de idővel majd nyilván felmerült volna, hogy nem árt bebiztosítanunk magunkat. De ezért van Dante, sokkal élesebb logikával gondolkozik, mint én. Szerencsére, mert én inkább forrófejű vagyok, nem biztos, hogy addig eljutottam volna, hogy védekezzünk, de így, ahogy ő mondja, logikus az egész.
- Valahogy én is azt hittem, hogy ez lesz, de azt hiszem félnek tőlem. Vagy nem tudom, de elég széles körben kikerülnek, és felém pillognak, de közeledni nem mernek. Pedig nem terjesztem, hogy vérfarkas vagyok, szóval nem nagyon tudom, hogy miért félnek. Hacsak egy jóakaróm nem kezdte el terjeszteni, mert akkor esélyes, hogy ez lehet az oka.
Vagy tényleg a celebség, de az nagyon gázos lenne, én is csak egy ember vagyok, aki jelen pillanatban jól érzi magát a vodkaszódájával.
- Köszönöm.
Pillantok fel csendesen Dantéra, aztán vissza az italomra.
- Éhes vagy vagy inkább italra költsük el a számunkra kiosztott vacsorapénzt?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bánki Barnabás
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 210
Összes hsz: 613
Írta: 2020. március 30. 12:45 | Link

Angyal lányok

Hosszú hetek óta nem volt már bent, de ma reggel úgy érezte, hogy végre eljött az ideje annak, hogy benézzen. Szereti ezt a helyet, efelől nincs kétsége, s bár néha kudarcnak és ostobaságnak éli meg azt, hogy átvette, nem adná ki teljesen a kezéből. Ezért is van most az a helyzet, hogy papíron ó a góré, minden fontos dologban neki van joga dönteni, amúgy meg Vendel viszi a hátán a boltot, meg Sonját.
Egy kisebb kupacnyi papírral a kezében fordul ki az irodából, mikor meglátja Odettet, aki éppen a fél világot is megrendeli. Szemöldöke kissé felszökken, s bár nem annyira érne rá, csak azért is közelebb lép, hogy megnézze a pultban ácsorgó fiú tényleg mindent leír-e a hallottakból.
– Mondanám, hogy családi kedvezményt kapsz, de akkor csődbe viszel – néz mosolyogva a szőkeségre, majd elengedi a rendelést felvevőt és a papírokat leteszi a pultra. – Bulizni készülsz és engem ég csak meg sem hívsz? Hát micsoda mostohatestvér vagy te.. – mondjuk nem mostoha, de éppen nem ez a lényeg a mondandóban.
– Mellesleg – hajol kicsit közelebb. - Nagyon creepy módon méreget a csaj - bök fejével Brigi felé, de fejével nem fordul oda. – Esetleg elmondtad neki? –mert, hogy Barni senkinek semmit, mert ez volt a megállapodás. Bánki uraság a jó ember ebben a sztoriban, nem szenved, nem lázad, nem keresgél. Kapott egy aktát, abban le volt írva minden, felfogta, de aztán ennyi. Valószínűleg, ha rajta múlt volna nem is találkoznak sosem egymással.. De hát Odett éppen beléfutott. Van ez így.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 408
Írta: 2020. március 30. 13:13 | Link

Angyali játékostársak

- Bulizni? Ezt simán egyedül fogom megenni.
Felelem döbbenten, és nem is túlzok. Mert szar kedvem van, és mert sokat szoktam enni. Amióta van ez a farkas dolog annyi energiát elégetek, hogy egy hónapnyi zabálással pótolom. Vagy mindig is zabáltam, csak most már van mire fogni. Szóval igen. Ezt a rendelést magamnak szánom, és nem is merül fel bennem a gondolat, hogy bárkivel is meg kellene osztanom, de ha annyira szeretné, talán adok neki.
- Édestestvér. Mostoha akkor lennénk, ha anyád meg apám összekavarnak, és akkor mi is kavarhatnánk, de mivel ugyanazok a szüleink, így édestestvérek vagyunk. Sad but true.
Sajnálom, hogy ki kell ábrándítanom, de ha már felhozta, hogy rokonok vagyunk, akkor az megkövetel némi pontosságot. Például, ha lehetne gyerekem, akkor egészen biztosan bolond lenne, mert az apja egyszerre lenne a nagybátyja is. Brr... ebbe rossz belegondolni is.
- Kisimult vagy muci, mint akivel nagyon jól bánik egy különleges személy.
Legalább neki legyen jó, ha én éppen szar alak vagyok, és nem jól kommunikálok. Egyelőre még inkább sértett vagyok, mint elismerten hibás, de még túl friss az élmény. Még csak tegnap történt. Elpillantok abba az irányba, ahova Barnabás is, és sóhajtok egyet.
- Istenem, de béna.
Nem hiszem el, hogy nem tud semleges lenni. Rólam fullba senki se mondaná meg, hogy a testvére vagyok, ő meg olyan, mint egy béna stalker, hát az eszem megáll.
- Elképzelhető, hogy tud róla.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Stankovics Vendel
INAKTÍV


Tüske.
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 318
Írta: 2020. március 30. 19:28 | Link

Myra

Ez egy mérőben új helyzet a számára, mondhatjuk, hogy jókor volt jó helyen, de nem mindig teljesen biztos benne. A tulaj gyökér volt, szarul mozdult, zuhant, azt nyekkent, dolgozni meg degradáló számára így kellett valaki, aki vezeti a helyet helyette. Na ez lenne Vendel. Csak a férfi úgy képzelte, hogy ő majd dirigál mindenkinek, hátul meg veri a.. az asztalt és jókat eszik, meg iszik. Tévedett.
Most éppen vitatkozik egy vendéggel, aki azért verte ki a hisztit, mert rossz pizzát vittek ki neki. Persze erről senki nem tud semmit és a rendelési fecni is ki tudja hol van. Vendel kezdi érezni, hogy halántékán lassan kidudorodik az a bizonyos ér, mikor az ajtó nyilásával a friss, kinti levegő szele megcsapja, s az érkezőben és rég nem látott ismerőst vél felfedezni.
Ez az a pillanat, mikor a férfi arra jut, hogy hagyja a vendéget, hozat neki ingyen, amit kér, csak kopjon már le, hogy ő minden figyelmét Myrának tudja szentelni.
Lassan érkezik meg mögé, s bár eszébe jut, hogy itt és most, főleg mikor a nő jellegzetes parfüm illata megcsapja, de moderálja magát.
- Myra - búgja halkan, mélyről jövő sóhaj kíséretében a nevet, mely elég sok veszélyt és kedélyt rejteget magában. Kár, hogy soha nem tudja éppen melyikre számíthat.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Angyal Brigitta Sára
INAKTÍV


Isten Greta Thunbergje by Dusán
offline
RPG hsz: 36
Összes hsz: 145
Írta: 2020. március 30. 19:53 | Link

Tezsvíreim Love

Kicsit megemelem a szemöldökömet a kajamennyiségre, amit Odett elé lepakolnak. Tudom jól, hogy rengeteget eszik, gyakran főzök én otthon, jobban szeretek főzni anyánál (egyes pletykák szerint pedig jobban is tudok...), nem lepnek meg az Odett által elfogyasztott mennyiségek, de azért ez itt mégiscsak kicsit abszurdan néz ki. Látom, hogy ezt Anna is észreveszi és egyet is ért. Amúgy is kezd neki leesni, hogy gondolatban nem egészen az ő vizsgái körül járok, végleg pedig akkor bizonyosodik meg róla, amikor Barnus Odett asztalánál köt ki, én pedig egyre többet és egyre kétségbeesettebben pillantgatok feléjük. Odett rám néz. Rólam beszélnek? Naná, hogy rólam. Istenem ments ki innen, ez annyira marha kellemetlen, jajj... Anna pedig rám is szól. Érdeklődik, hogy mit próbálunk éppen Odettel ennyire lekommunikálni szemmel, és inkább miért nem megyek hozzá oda? Zavarba jövök, így egy pár pillanatra tényleg kizárólagosan a legjobb barátnőmnek szentelem a figyelmem.
- Ja, semmi különös, csak piszkál folyton, bocsánat... Próbálok nem odafigyelni - ígérem meg neki, ez talán megfelelő magyarázat, félig még igaz is. De igazából nem valószínű, hogy nagyon el fogok tudni vonatkoztatni, iszonyatosan szorongató, hogy mégis miről dumálnak ezek itt ketten. Főleg azért, mert nagyon egyértelmű, hogy valószínűleg rólam is. Eleve idegesít, hogy miért engem hagynak ki mindenből? Ez nem fair. És amúgy is, most meg miért tesznek úgy, mintha én lennék a hülye, hát Odett zúdított rám egy ilyen hírt, Bánki meg közölte, hogy hallani sem akar rólunk... Most akkor mégis hogyan kellene viselkednem? Lecsúszok a székben, sóhajtok egyet, próbálok megsemmisülni. Ritka, hogy ennyire behülyüljek valamin, nem tudom hova raktam az általános lélekjelenlétem, de ez valami rémes. Anna már az egészet nem érti.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Myra Blackburn
INAKTÍV


Magyar Mennydörgő
offline
RPG hsz: 447
Összes hsz: 5648
Írta: 2020. március 30. 20:31 | Link

Egyetlen Sünim
megjelenés


Nem nagyon szokott Bogolyfalván járni mostanság, csak amikor órát tart az előkészítőben. Legtöbb idejét Pécsen és Budanekeresden tölti és kihasználja a diplomaszerzés után felszabadult rengeteg idejét. Valami új hobbi után kutat és több fotózást vállal, többet is edz. Sokkal többet edz, mint kellene, az edzőjük ma például már úgy zavarta le a pályáról.
Aztán elért hozzá a hír, ezek a mágusfalvak kicsik, informátorból pedig sok van. Vendel, mint a pizzéria új vezetője? Hát erre kíváncsi, de nagyon. Rég találkoztak, talán néhány üzenetet váltottak, de nem úgy alakultak a dolgok, hogy abból több lett volna.
Félmosollyal arcán lép be a pizzéria ajtaján és mit sem törődve a vendégekkel öleli át a férfit. Végigsimít tarkóján és karján, majd nyom egy puszit az arcára. Hogy mit keres itt? Őt. Hogy miért? Jó kérdés.
- Hiányoztam - nem kérdezi, megállapítja, az iménti sóhajból pontosan ezt szűri le. Oldalra pillant a nőre, aki látszólag nem repes az örömtől, és rákacsint. - Szóval főnök lettél, hm? Éhen halok, mivel szolgálsz? - szemtelenül mosolyog a férfira, továbbra sem betartva az egy lépés távolságot. A keze is a férfi vállain pihen, egészen amíg itt és most meg nem etetik.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Radetzky Médi
Diák Rellon (H), Világalkotó, Negyedikes diák


hercegnő
offline
RPG hsz: 58
Összes hsz: 216
Írta: 2020. március 30. 21:07 | Link

Mihail | pofi

- Nem baj, így legalább megvan, ki után fogok futkosni - vállat vonok, teljesen természetesnek tekintem, ami most itt a beszélgetésben zajlik. Szóval futok utána... Szépen hangzik. De csak nem érti félre, jól belemerültünk a témába, már ami az aurorságot illeti.
A pizza tökéletes, a randipartnerem is, szóval azt hiszem, nem bántam meg, hogy licitáltam ezen a butaságon. Máskülönben biztos vagyok benne, hogy egy Mihail-féle szóba sem állna velem, maximum ha Berci haverja és/vagy rákényszeríti, hogy most már pedig váltania kell velem pár szót, rosszabb esetben el kell viselnie, hogy olyan vagyok tizenöt éves létemre, mint egy tízéves.
Annak viszont örülök, hogy mosolyog és azt mondja, nem bánja, hogy velem kellett idejönnie. Igyekszem csukott szájjal visszamosolyogni, szerintem a szemem is felcsillan, olyan boldogság árad szét bennem.
- Ühm...nem voltam magamnál, bebájitalozott valaki a reggelinél - eleinte nagyon ciki volt erről beszélni, de már nevetek rajta miközben elmesélem. - Nem akartam volna, de azt hiszem megtetszett a hajad és gondoltam jótékonykodok egy kicsit - hát ennyi a nagy magyarázat. Az azért nem titok, hogy én a vörös hajkoronámmal szeretem, ha másnak is feltűnő, ami a fején van.
- Akkor ügyesek voltatok - mosolygok tovább, aztán visszafordulok a pizzámhoz. Nem sok mindenre emlékszem abból az estéből, legalábbis a bájitalos részre nem, de nem bánom, hogy így alakult. Ki tudja, talán ez egy barátság kezdete.

// Love//
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Stankovics Vendel
INAKTÍV


Tüske.
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 318
Írta: 2020. március 31. 20:00 | Link

Myra

Kissé meglepi az ölelés, s talán nem illene avagy kellene, de viszonozza azt. Úgy vonja bele a másikat karjaiba, mintha évek óta látott jó barát lenne, aki nélkül élni sem érdemes. Aztán a nő hangja megcirógatja kicsit, s félszegen elmosolyodik megállapításán.
- Te mindig hiányzol kedves - szippantja magába újra a nő illatát, majd ereszti az ölelésből.
- Mondanám, hogy van számodra házi kolbász, de gondolom nem értékelnéd - vigyorog rá pofátlanul, majd elindul a pult mögé és a nő elé tolja az étlapot.
- Én a meglepetés pizzát választanám a helyedben - kacsint a nőre, majd egy pillanatra ellép tőle, hogy töltsön magának és Myrának is valami ihatót.
- Mi szél hozott éppen ide? - teszi le elé az italt, s a pultra könyökölve nézi a másikat. Hiányzott neki, nem csak azért, mert a nadrágjában lévő testrész mindjárt szétdurran, hanem azért is, mert a nővel bőven lehet olyan témákat is feszegetni, amit mással nem. Vendel talán rajta kívül egyedül Abigéllel, azzal az átkozott boszorkával van még így. Kicsinálják ezek a nők.
 
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Myra Blackburn
INAKTÍV


Magyar Mennydörgő
offline
RPG hsz: 447
Összes hsz: 5648
Írta: 2020. március 31. 20:30 | Link

Egyetlen Sünim
megjelenés


Nagy kérdés, mi van köztük Vendellel, vagy mi volt, de az biztos, hogy bármikor találkoznak, nagyon gyorsan egy hullámhosszon vannak. Az pedig egy jó barátság kezdete, ha ez megvan, jöhet minden más.
- Nagyon régen ettem már házikolbászt - sóhajt fel drámaian. Könnyedén sétál a férfi után és helyezi kényelembe magát a pulton még akkor is, ha ezt nagyon nem illik. Mondjuk...őt pont nem izgatja, mit illik és mit nem, hát épp a főnökkel beszélget.
- És mit raknak a meglepetésre? Kindertojást? Mert a hercegnőt már megszereztem belőle - elmosolyodva a fejére mutat, mintha lenne ott egy korona. Ezzel azért ő is egyetérthet, ha nem is igazi, mert a nevében nincs ott, Myra egy hercegnő, vagy legalábbis úgy viselkedik, mintha az lenne. - Legyen az, mert bízok benned. És mert kolbászt nem kaptam - mosolyát az ajkához emelt pohárba rejti.
- Te - feleli nemes egyszerűséggel. Minek is kellene körítés? - Azt mondták, te vagy itt a főnök, gondoltam gratulálok. Vagy ilyesmi.
Lábait kezdi lóbálni, miközben végignéz a helyen és a berendezésen. Nem ez a neki való hely, de ha Vencinek ez tetszik, hát nem lesz egy rossz szava sem.
- Nem is kerestél. Kit találtál helyettem? Remélem elég jó, mert megsértődök...
Utoljára módosította:Myra Blackburn, 2020. március 31. 20:30 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Theon Delacroix
KARANTÉN


"Az a fura rellonos srác"
offline
RPG hsz: 311
Összes hsz: 867
Írta: 2020. április 1. 07:26 | Link


What the fck am I doing?

Hosszú éveim alapján, mióta a bizniszben futok, megtanultam egy s mást. Többet között azt is, hogy az olyan férfiak, mint amilyen MJ is, mindig csak egy dolgot akarnak. Te is tudod, mi az, ne kelljen kimondanom. Lepedőakrobatikát. Az már más kérdés, hogy milyen körítéssel. A barnahajú szerint unalmas vagyok, ergo ő többre vágyik, egyszerű, hétköznapi szexnél. Nekem mindegy, én mindenre vevő vagyok. Bár abból kiindulva, legutóbb milyen volt ez… megvétóznám ezt az állítást. MJ beszari. Annak ellenére, hogy félig vámpírvér csörgedezik az ereiben, mégsem használja ezt ki. A kastély és a falu minden szegletében vannak szemeim és füleim, szóval ha akarna, se tudna elrejteni előlem semmit. Bár nincs is mit. Se kapcsolat, se erő, semmi nincs se vele, sem pedig benne. Ha valakire lehetne mondani, hogy unalmas, hát az ő lenne.
Végignézem a mizériát, minek keretein belül elemel egy szeletet az én étkemből, míg én az övébe hammogok bele. Mindketten ugyanolyan arckifejezést váltunk, hisz nekem nem tetszik a zöldség, míg ő a hús mindennemű fajtájától irtózik. Talán mégsem különbözünk annyira, mint gondoltam. Esélyt nem adok magunknak, mivel mindketten tisztában vagyunk a kapcsolatunk miértjével, barátokra pedig nincs szükségem.
Teli szájjal csámcsogok, úgy hallgatom a férfi magyarázatát állítására. Nem kétlem, hogy sok mindenen ment már élete során keresztül, de akárhogy is próbálkozom, valahogy nem tudom megérteni őt. Adódhat ez a fiatalkoromból eredeztethető tudatlanságomból, vagy egyszerűen abból, hogy nagyon hanyag és nemtörődöm kedvemben talált rá ma szerény személyemre. Többek között persze az is hozzátesz, hogy abszolút hülyeségnek tartom ezt a randinak csúfölt förmedvényt. Minek dumáljak a csávóval, amikor tudom, hogy mire képes az ágyban. Vagy a vízesés füves, homokos talaján. Na mindegy, érted a lényeget.
- Ohó! – Csapom le a pizzánt vissza a tányérra, majd csillogó tekintetem Min Jongéba fúrom. – Ha jól gondolom, ennek az egész damfírságnak köze lehet a dologhoz – vonom le ügyesen a konklúziót, hisz akármennyire is tűnök üresfejű idiótának, sokan meglepődnének, hogy van mit a tejbe aprítanom. Már csak az a kérdés, hogy pontosan hogyan is fűződnek össze a szálak.
- Mesélj még – nem kérem, de nem is utasítom. Egyszerű, kijelentő hangsúlyban hagyják el a szavak a számat. Tudom, hogy mesélni akar, én pedig olyan vagyok, mint egy feketelyuk; elnyelek mindent és mindenkit. És mivel ez utóbbival jelenleg nem számolhatok, marad az előbbi opció. Magányos lehet így a suli könyvtárosaként élni, mindennemű kapcsolatok nélkül. Tudom, hogy a sors végül valami hasonlót fog számomra is hozni, kivéve persze, hogy nekem még állásom se lesz. Önkényesen kitagadott, így család nélkül maradott gyerekként elég nehéz bárminemű szép jövőt is elképzelni magamnak. Tudván, hogy a kemény és becsületes utakat nem szeretem, nagyon úgy tűnik, hogy valamelyik útszakaszon, prostiként fogom végezni.
Pincér suhan el mellettünk, én pedig intek neki, hogy kérünk egy üveg bort. Azt már a férfire bízom, milyen fajtát, elvégre is én annyira nem értek hozzá, bár már nem egyszer fogyasztottam kiskorúságom ellenére alkoholt. Még mielőtt távozhatna a kiszolgálónk, hálám jeléül küldök neki egy puszit, amit az elfintorodva fogad, majd amilyen gyorsan feltűnt, olyan gyorsan távozik is. MJ rosszallóan néz rám, mire én csak megrántom a vállam, amolyan ártatlannak is hatható stílusban.
- Drágám – könyökölök le az asztalra egy jó nagy arcátlan mosollyal az arcomon – szerinted olyan ártatlan vagyok én, hogy ilyenekre magamtól nem jöttem volna rá? Meglepődnél, ha tudnád, mi minden rejtőzik az ágyam alatt – igen, valóban vannak furcsa tárgyaim az alagsori szobámban. Meglepődne, ha tudná, mi minden van a tarsolyomban. Persze a mugli felnőtt filmek az én figyelmem sem kerülték el, tanultam pár szép és kevésbé szép dolgot belőlük. Kár, hogy talán sosem próbálhatom ki a férfivel.
Hangos koppanásra leszek figyelmes. Íriszeimet partneremről a letett talpas poharakra emelem. A szesz hamar az üvegcsébe kerül, én pedig mint gyakorlott iszákos fogom meg, majd hörpintem le egy húzóra annak tartalmát.
- Nos – öntök magamnak még egy pohárral – valami mást is terveztél mára, vagy mi lesz? – Tárom szét karjaimat. Megunom a cicázást, elveszem az üveget, majd úgy nyakalom meg azt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Weiler Dante
Mestertanonc Rellon (H), Rellon Vezetőségi Segítő, Animágus, Egyetemi hallgató, Navigátor, Staff, Másodikos mestertanonc



offline
RPG hsz: 193
Összes hsz: 823
Írta: 2020. április 1. 19:31 | Link

Odett

Igaz, neki már egyértelműen adja magát, mi is az a kajmán (mondjuk, mivel használta komponensdarabjaikat, ezért korábban is tisztában volt vele) – de úgy tűnik, ez mégsem olyan common knowledge. Na mindegy, ez legyen a legrosszabb kérdés, amit ma feltesz a lány.
- Egy krokodilfajta, nem akkora mint egy alligátor, de hidd el, nem lennék teljesen védtelen egy vérfarkas ellen.
Teljesen egyértelmű, hogy ennek kapcsán szükség van némi papírmunkára, mert mindkettejük részéről kockázatos az ötlet, még ha az animágia jelentősen csökkenti is a problémás helyzeteket. Arról nem beszélve, hogy ha Odett merészen főzeteket akar tesztelni, legyen ő is biztosítva.
- Lehet az erős utalásokat tartalmazó dalaid is árulkodóak, ahogy én is mertem feltételezni a dolgot, úgy lehet mások is. Bár ennek nem kéne problémának lennie.
Nem azért, mert széplelkű alkat lenne, aki nem állhatja az egyenlőtlenséget, szimplán csak nem érti vagy nem érzi át a problémát ezzel kapcsolatban. Részéről az első gondolat, ami megfogalmazódott a tényt tudván, hogy lebeszéljen Odettel egy találkozót és előadja neki az ötletét. Mellesleg…
nem tűnik valami megfélemlítőnek, főleg ebben a ruhában, de amúgy sem.
- Inkább rád bíznám a választást, elsősorban te lettél iderángatva az én szándékaim szerint és nem fordítva. Nekem megfelel az is, ha csak iszunk, de megadhatjuk a módját egy vacsorával is. Mivel azt feltételeztem, hogy azonnal el fogod utasítani a kérést, nem gondoltam tovább – vallja be némi kendőzetlen őszinteséggel, mert hát valóban arra számított, Odett fel lesz háborodva, amiért ilyesmi miatt kérnek tőle randevúidőpontot. Ahhoz képest váratlanul jól reagált.
- Részemről szívesen megünnepelném, hogy mindenki jól jár végül. – Ezen a ponton azért el is mosolyodik, a vodkaszódás pohár pedig az utolsó kortyokkal kiürül előtte.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 408
Írta: 2020. április 1. 20:51 | Link

Dante

Elnevetem magam az elém táruló képre, ahogy együtt kocogunk az erdőben éjnek évadján, és mindenki azt hiszi, hogy a holdat vonyítom, holott én csak így röhögök farkas alakban, miközben Dante mozgó farkán ugrálok át. Igen, főleg a mozgó farka van meg.
- Ez egy csodálatos barátság kezdete lesz, Dante.
A szalvétát a szememhez emelve, egy kicsorduló boldogságkönnyet itatok fel. Baszki, annyit vicc suhant végig az agyamon, hogy most szeretnék kérni egy percet, mert ha faarccal elkezdem darálni őket, akkor az lesz, ami Beliánnál: felsülök. Pedig igenis jó vicc volt a farkasszem. Jaj mennyire elememben bírok lenni.
- Szóval kajmán. Elképzelem, ahogy ülök el lavór felett, vihogok, mint a hiénák, és közben folyik a nyálam kifelé. Ha ez megtörténik, és valakinek elmondod, halott ember vagy.
Amúgy is lehet, hogy az lesz, mert elég csak rosszul reagálnom az egyik bájitalra, aztán átkattan valami, rájövök, hogy még sosem ettem kajmán húst, és megeszem. Nem is tudom, hogy ez szigorúan véve kannibalizmus lenne-e, hiszen egy embert ennék meg, csak éppen akkor nem lenne ember, és bár én is ember vagyok, éppen akkor nem lennék ember. Az embernek amúgy állítólag csirke íze van, és nem, nem azért nyaltam meg lopva ajkaimat, mert megkóstolnám Dantét jól átsütve. Ez csak ilyen, véletlen.
- Nem én vagyok az egyetlen vérfarkas itt.
Vonom meg végül a vállaimat, de, ezzel nem lebeszélni akarom magamról, mert ha bevállalós vérfarkast akar, akkor én vagyok az igazi. Belián nem olyan, aki lelkesedne azért, hogy talán kicsinálja érzelmileg egy kísérleti bájital. Ez az én reszortom. Szóval mielőtt még elgondolkozna, szememmel jelzem, hogy ne, és csettintek egyet. Mindegy, Barnabás már tudja, hogy egy bunkó vagyok, a kiérkező kiskölyök meg, akit szerintem úgy lökött ide, jó lesz áldozati báránynak.
- Szeretnénk sokat inni és sültkrumplit enni. Sok sültkrumplit. Ünnepelünk.
Ennyi elég is, mert az a lényeg, hogy enni és inni legyen. Én sosem mondok le a kajáról, soha. Ha valahol lehet enni, akkor eszem, és ha nem, akkor is. De most próbálom adni a cukit, és egyszerre csak egy fallikus ételt fogyasztani.
- Honnan jöttek a bájitalok?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bánki Barnabás
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 210
Összes hsz: 613
Írta: 2020. április 2. 13:15 | Link

Angyal lányok

Lottóznia kellene, tudta, hogy Odett majd lesz oly kedves és felvilágosítja. Szemöldöke az égbe szökken, a lamentálásra, hogy kavarhatnának, s csak megrázza a fejét, hogy na már csak az kellene ennek a világnak. Másnap meg szétcincált testét a falu határain találnák meg..
- Ja, nem panaszkodom – vonja meg a vállait, s ezzel ő le is kívánja zárni életének ezen része kitárgyalását, mert bár baromi büszke a nőre, aki otthon várja és ápolja, nem dobná be a farkaska karmai közé. Védi, amíg csak tudja.
- Elképzelhető? – táncol vissza tekintete a szőkére, majd karjait mellkasa előtt összefonja.
- S mégis miképpen jött rá? Az arcába ugrált egy villódzó lap, ami azt hirdette, hogy van egy testvére? – mert van egy olyan sejtése, hogyha Brigitta tényleg tud róla, az bizony nem mástól származik, mint Odettől. Nem, mintha Barnabást zavarná ez a tény, csak kezdi egy kicsit kellemetlenül érezni magát.
- Mit gondolsz, meddig fogja ezt csinálni? –néz ismét a hugica felé, majd int neki mosolyogva, had érezze a törődést. Barnabás nem viszolyog vagy haragszik. Ő neki eddig is mindegy volt, hogy húgai tudnak-e róla, léteznek-e. Persze az elején sokkolta a dolog, főleg, mikor kiderült, hogy mindketten itt vannak a faluban, de ma már bőven együtt tud élni a helyzettel.
- Esetleg küldjek neki virágcsokrot, attól jobb lesz? – sóhajtva fordul ismét Odett felé. Tudja Barnabás jól, hogy nem egyszerű ez… Mondjuk még mindig jobb, mintha egy pohár vízzel loccsantották volna arcon, mert kiderült, hogy testvérek. Mintha rajta múlt volna a dolog.. Bánki ráébredt, hogy Merlin nem bottal ver, hanem Angyal lányokkal.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Stankovics Vendel
INAKTÍV


Tüske.
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 318
Írta: 2020. április 2. 13:25 | Link

Myra

- Jajj, csak nem elhagyott a saját bejárású kolbászod? Brühü.. – szippog is egyet kettőt, hogy éreztesse Myrával mennyire, de mennyire sajnálja őt. Vendel kissé neheztel ám, nyilván nem mutatja ki, de mikor volt az a piros ködös, mámorban úszó. takony nap, amit Valentinnapnak tituláltak, Vendelnek Myra jutott eszébe. De hát pattintották…. Így nem tudja sajnálni, hogy kolbászka már nincs képben.
- Majd megtudod, ha megkapod – Vendel leírja a fecnire, hogy mit kér a nő, meg mellé biggyeszti, hogy a meglepetés az legyen már kolbász, had örüljön az asszony, végül elküldi a konyhára. Ha toppon lenne, akkor humorosabb meglepetés kötne ki a pizzán, de mostanság sajna nincsen elemében.
- Kösz, vagy ilyesmi – nem tudja, hogy most ezt meg kell-e köszönni, vagy mit kell kezdeni vele, így hamar el is engedi a főnök témát. Leginkább azért, mert nem is az, csak ez kicsit bonyolult.
- Ja, elvette az eszemet egy nő – vonja meg lazán a vállait, aztán letessékeli Myrát a pultról.
- Bár elnézegetnélek itt a pulton , meg mást is csinálnék veled… De, ha megbasznak miattad, azt rajtad verem le – hessegeti befelé a nőt az irodába, hogy inkább ott ücsörögjön az asztalon, mint itt kint a pulton.
- Jó is, hogy jöttél, mert éppen ilyen balfasz válságba vagyok – lépked be ő is az irodába, az ajtót csak azért nem teszi be maguk mögött, hogy hallják, ha a nő pizzája készen van.
- Te nő vagy, nekem nő kell, de nem értek hozzátok.. Segíts már – nem, határozottan nem Myra a legjobb személy arra, hogy ilyesmiben segítsen, de Bözsi nénihez mégsem mehet oda, hogy csókolom adjon m ár tanácsokat, hogy ágyba vihessen valakit.. Még a végén Bözsi nénje kipattintaná a fogsorát, aztán lecummantaná, hogy is ne.. Itt érett, okos női tanács kell… Mivel az nincs, jó lesz Myra is.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Angyal Odett Abigél
Mestertanonc Navine (H), Harmadikos mestertanonc


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 408
Írta: 2020. április 2. 22:16 | Link

Angyali játékostársak

- Helyes.
Nem, nem fogom firtatni, csak mert nekem elveim vannak a kapcsolatban levés és a megállapodás ellen, az nem jelenti azt, hogy a testvéreimnek, barátaimnak, a szomszéd Juliskának ne kívánjak csupa szépet és jót, házasságot, gyerekeket, meg boldog öregkort. Viszont, bár azt hihetné az ember, hogy olyan vagyok, mégsem nyomulok bele az aurájába, mert érzem a változást, de ezzel együtt azt is, hogy még távolságot tart. Még nem akarja nagydobra verni, és tudom, hogy ezek a dolgok pont az elején kényesek. Nekem nem kell bemutatni ezt, a világ legnehezebb embere vagyok, ha bizalomról van szó.
- Valami ilyesmi történt.
Mennyivel egyszerűbb lenne, nem? Ha odaugrált volna a papír. Vagy véletlenül mondjuk valaki odateszi az ágyára, de nem, nekem még ezt is meg kellett bonyolítanom.
- Csak meguntam, hogy már megint én vagyok a szar, és mindenki rám haragszik.
Van egy pont, amin túl az ember már nem tűr, és amikor imádság közben, kopogás nélkül betrappolt, akkor volt egy olyan pont, hogy simán csak elegem lett. Megesik az ilyesmi, én kérek elnézést, de tényleg. Elpillantok megint Brigi felé, de a nő annyira szerencsétlenül kémkedik, hogy már értem, nekem miért megy ennyire jól a dolog. Édes Merlin, segíts meg.
- Megoldom. Csak vigyázz a kajámra.
Felelem teljes nyugalommal, megtörölve a szám, teljes nyugalommal elővéve a rúzsom, megigazítva a kinézetem, mert azért nem fogok toplisan odamenni a másik asztalhoz. Amint minden tökéletes, még dobok egyet a hajamon, majd felkelve, látványosan ringatva a csípőmet, odalibbenek az én kis cukromhoz.
- Annácska, csini a hajad, jót tett a váltás.
Nem tudom, hogy változott-e, szerintem az is szép, hogy a nevét megjegyeztem, mert azt hiszem, Annának hívják. Negédes hangon dicsérem, bájgombóc mosollyal, majd a húgom felé fordulok.
- Hihetetlen bazd meg, hogy mennyire tapintatosan kezeled a helyzetet, ilyenkor elég nehéz elhinni, hogy a testvérem vagy. Ennyi erővel egész nyugodtan oda is jöhet, és bámulhatod onnan is. Kevésbé lenne gáz.
Még egy kedves mosoly Anna felé, mint aki a legújabb lemezét akarja rásózni, aztán visszafordulva az asztalomhoz megyek. Édes faszom, hát nem hiszem el, hogy nem lehet nyugodtan vacsorázni sem.
- Nem ülsz le, Barni?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Angyal Brigitta Sára
INAKTÍV


Isten Greta Thunbergje by Dusán
offline
RPG hsz: 36
Összes hsz: 145
Írta: 2020. április 2. 22:46 | Link


Továbbra is idegesítő, hogy felém pillantgatnak, amikor Barnabás felém int, akkor pedig végképp kezdek kétségbeesni, hogy mégis mi a szöszt beszélhetnek ezek ketten rólam.
A választ kínosan gyorsan megkapom, amikor Odett odalibben csak azért, hogy mindenféle szégyenérzet nélkül csessze le a fejemet káromkodva és alázzon porig a legjobb barátnőm előtt, aki az egészből persze egy szót sem ért. Általában kettőnk közül én szoktam érzelmileg stabilabban viselni az ilyen helyzeteket, de ez most különösen megvisel, tekintve a helyzetet. Ismered azt az érzést, amikor valakinek a hozzáállása olyan szinten felhúz, annyira igazságtalan és annyira nincs igaza, hogy meg sem tudsz szólalni, csak hápogni magadban mint valami hülye, mert erre egyszerűen mondani sincsen mit? Na, ezt érzem most. Pár pillanatig csak próbálom feldolgozni a jelenetet, aztán gyorsan bocsánatot kérek Annától, megígérem neki, hogy mihelyst tudom elmagyarázom, és Odett után baktatok az asztalhoz.
- Azt hiszem, jó lenne egy dolgot tisztázni - kezdek bele, habár nem emelem meg a hangom, erőteljesen érződik rajta az idegesség - Tény, hogy nem tudom annyira "tapintatosan kezelni", ahogyan te fogalmaztál, nem vagyok sem sunnyogásban, sem titkolózásban, sem hazudozásban olyan gyakorlott, mint ti - már az sem nagyon érdekel kivételesen, mennyire vagyok sértő közben, az igazságérzetem úgy kiabál belül, hogy mindjárt kiveri a plafont - De nem is lenne rá szükség, ha nem kényszerített volna a viselkedésetek ebbe a helyzetbe, ha egyikőtök is szólt volna hozzám egy őszinte szót is, ha ahelyett hogy a hátam mögött mész panaszkodni Odettnek, esetleg velem közlöd, hogy mi a problémád - fordulok immár Barnabás felé, majd a mondatom maradék részével Odetthez - Te meg anyázd le azt, aki kíváncsi rá, mert nekem rohadtul elegem van belőled - fejezem be végül a kis düh-monológomat. Ezzel pedig ott is hagyom őket, nem azért, hogy drámai kilépőm legyen, hanem mert tudom, hogy egyiktől sem sok empátiát remélhetek ezek után, innentől pedig nem igazán hiszem, hogy bármilyen más választ túl jól viselnék. Visszamegyek az Annával közös asztalunkhoz, és közlöm vele, hogy itt az ideje fizetnünk, otthon pedig majd elmesélem neki, hogy mi volt ez az egész. Legszívesebben csak végigbőgném az estét egyedül, és még csak nem is azért, mert ilyen minősíthetetlenül viselkednek, hanem azért, hogy engem ennyire kihoztak a sodromból. Isten összes ereje nem elég ehhez a családhoz.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bánki Barnabás
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 210
Összes hsz: 613
Írta: 2020. április 3. 00:23 | Link

Angyal lányok

S szeme előtt éppen egy olyan jelenet zajlik, melyet még álmaiban sem mert volna elképzelni. Odett alpári stílusban beszél Brigivel, ami azért Barnabás ízlésének nagyon nem felel meg. De nem szól közbe, csak nézi őket, nézi, hogy a szőkeség visszalibben, nézi ahogy a húg követi. Közben eszébe jut, hogy Annienek mennyire igaza volt, mikor otthon marasztalta, hiszen kell a fenének egy ilyen nyilvános tini komédia.
Barnabás szépen végig hallgatja a sértődött fröcsögést, de egyetlen egy szóval sem kommentálja azt, csupán sóhajt. Tekintete a két Angyal lány között cikázik. Nem azért nem szólal meg, mert nem lenne mit mondania, hanem azért, mert nem kíván olyan képet mutatni magáról, ami nem ő.
Bánki Barnabás nem áll bele felesleges vitába, hagyja, hogy a másik fél kipattogja magát és ennyi. Ő nem kezdi egyiküket se sértegetni, holott kapott mindkét lánytól. Barnabás csupán megmasszírozza ah orrnyergét, majd magához veszi az iratokat amikért befáradt.
- Hát köszönöm szépen ezt a csodálatos bemutatkozást - intézi szavait Briginek. Hangja nem gúnyos, felettébb higgadt, még egy mosoly is ott csücsül arcán.
- Élmény volt ismét - szól immár Odetthez, aztán int mindkettejüknek. Ő távozik, köszöni szépen nem kér az ilyesfajta viselkedésből.
 
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Myra Blackburn
INAKTÍV


Magyar Mennydörgő
offline
RPG hsz: 447
Összes hsz: 5648
Írta: 2020. április 3. 09:21 | Link

Egyetlen Sünim
megjelenés


- Nem tudom, ezzel mire célzol - ráncolja a homlokát, de vállat is von. Régóta nincs az életében senki, aki elhagyhatná, szóval Vendel valószínűleg összekeveri valamelyik másik barátnőjével.
Ritkán eszik gyorsétteremben, pizzát annál is ritkábban, de imádja, és az ilyen napokat várja, amikor bűntudat nélkül ehet meg akár egy egész pizzát, ha éppen úgy kívánja.
Más elképzelése lett volna Vendelhez, mondjuk a Casino, ahol először találkoztak, na de ezt is meg lehet szokni. Nem is áll olyan rosszul a férfinak a rendelésfelvétel és az asztalok közötti rohangálás.
- A nőkkel csak a baj van - bólint egyetértve és nem akaródzva, de lemászik a pultról és engedelmesen követi az irodába. Ahelyett, hogy kényelembe helyezné magát, csak nekidől az asztalnak és felvont szemöldökkel hallgatja a drámai helyzetjelentést. Felnevet a kijelentésen, miszerint ő nő.
- Valóban, micsoda felfedezés - kuncog tovább és a szája elé rakva a kezét próbálja visszafojtani ezt. - Na mesélj, terhes lett? Szerelmi válság? Bepereltek zaklatásért?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Stankovics Vendel
INAKTÍV


Tüske.
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 318
Írta: 2020. április 3. 12:57 | Link

Myra

- Hát mondjuk azért emlékeztethetnél rá, hogy tényleg az vagy-e  - tér el egy kicsit a tárgytól szemtelenül. Több opció is beugrik, hogy miképpen tehetné ezt a nő, de van egy olyan sejtése, hogy Myrácska feltalálja magát és valami olyat húz elő a tarsolyából, amivel padlóhoz vágja.
-  Jajj jézusom, miket nézel te ki belőlem? – rázza meg hitetlenkedve a fejét.
- Egyrészt én vigyázok, hogy még véletlenül se legyen senki sem vemhes – igen, direkt ilyen alpári paraszt mód mondja ezt, hogy érzékeltesse mennyire nem kívánatos lenne számára az ilyesmi.
- Zaklatással meg hiába perelne bárki, hiszen önként és dalolva adjátok meg magatokat nekem – vigyorodik el. Mit szerénykedjen? Senkinek se könyörög, nem mintha annyira kéne manpaság egy nőnek könyörögni, hogy tegye már szét a lábát.
- Maradjunk a válságnál, igen – sóhajt egyet, mert szinte fáj neki ezt még kimondani is.
- Vettem kaját, elvittem szép helyre, aztán mégse volt jó neki, pedig esküszöm, nem voltam tajparaszt … - kezd bele az egészbe talán kissé ködösen, de olyan Vendelesen.
- Heteket vártam rá már előtte is, hogy egyáltalán meg adja magát, cicázott, meg én is vele, stb, stb.. Nem volt rossz sőt… De mégsem értékelte, hogy randi szerű valamit perdítek neki, ott is hagyott baszki – röviden, tömören, de így történt. Nyilván Vendel magának és a modorának is köszönheti, de rossebb egye meg, ha megérti, hogy mi is történt a Csónakházban.
- Most mondd már meg, mi ez? - tárja szét a kezeit tanácstalanul.


Utoljára módosította:Stankovics Vendel, 2020. április 3. 12:58 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: « 1 2 ... 6 ... 14 15 [16] 17 18 19 20 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed